jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

Gyülekezési szabadság a pandémia idején

2023. március 13. 18:15
Orbán Endre
adjunktus, NKE
Gyülekezési szabadság a pandémia idején

A pandémia természetéből adódóan a világ csaknem minden országában korlátozó intézkedéseket vezettek be, amelyek célja a mindennapi személyes érintkezések visszaszorítása és ezáltal a vírus terjedésének mérséklése volt. E körben került sor a gyülekezési szabadság korlátozására is, amely komoly egészségügyi kockázattal járhat az emberek csoportosulása miatt, még ha ezt a szabad ég alatt, a friss levegőn is teszik. A bevezetett korlátozások sok esetben teljeskörűek voltak, vagyis a gyülekezési jog gyakorlásának kizárásával valósultak meg. Az ilyen, de még az ezt a szintet el nem érő korlátozások során is különös jelentőséggel bír az alkotmányossági felülvizsgálat. Ennek megfelelően a bevezetett intézkedések számos esetben alkotmánybíróságok elé kerültek: a német Szövetségi Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánított olyan aktusokat, amelyek differenciálatlanul, mérlegelés nélkül zárták ki tüntetések tartását; a koszovói Alkotmánybíróság szintén megsemmisítette a kormány által elrendelt általános gyülekezési tilalmat; hasonló döntésre jutott a szlovén Alkotmánybíróság, míg a francia Alkotmánytanács a gyűléseken való részvétel COVID igazolványokhoz kötését találta alkotmányellenesnek.

A büntető szükségrendelet továbbhatásának terjedelme – egy másik lehetséges jogértelmezés

2023. február 16. 12:12
Hollán Miklós
tudományos főmunkatárs, TK JTI
A büntető szükségrendelet továbbhatásának terjedelme – egy másik lehetséges jogértelmezés

Napjainkban (a COVID-19 járvány kapcsán) újra megjelent büntetőjogunkban a büntető kódexen kívüli büntető jogszabály, ráadásul nem törvényi formában, hanem a különleges jogrend keretében alkotott ún. szükségrendeletként. Ezzel együtt pedig aktuális lett azon (régebbi büntetőjogunkban ismeretes, de mára jórészt elfeledett) problematika, amely az ilyen jogszabályok hatályvesztését követő alkalmazhatóságával kapcsolatos. Jelen blogbejegyzésben ennek kapcsán egy olyan jogértelmezési kérdést elemzek, amelynek megoldására már hasonló blogbejegyzés formában Szomora Zsolt kísérletet tett, részemről azonban ahhoz képest gyökeresen eltérő eredményre jutottam.

A hamis hírek hatalma - A fake news és a véleménynyilvánítás szabadsága

2023. február 14. 9:30
Ferencz Orsolya Zita
joghallgató, ELTE ÁJK
A hamis hírek hatalma - A fake news és a véleménynyilvánítás szabadsága

A fake news nem újkeletű jelenség, azonban az utóbbi néhány évben fokozottabb figyelem irányul erre a kihívásra: a koronavírus járványnak betudhatóan ez a tendencia még jellemzőbbé vált. Habár a mindennapokban is gyakran használjuk a fake news kifejezést, számos megválaszolatlan kérdés övezi: Mi minősül fake newsnak? És ki jogosult dönteni e kérdésben? Korlátozható-e a szólásszabadság a fake news kiszűrése érdekében? Az alábbiakban e kérdésekre keresem a választ.

Van-e privacy a kolera idején? Az adatvédelem egyes kérdései a koronavírus járvány idején, különös tekintettel a kontaktkövető mobil applikációkra

2022. december 27. 9:18
Bán-Forgács Nóra
tudományos segédmunkatárs, TK JTI
Van-e privacy a kolera idején? Az adatvédelem egyes kérdései a koronavírus járvány idején, különös tekintettel a kontaktkövető mobil applikációkra

A koronavírus világjárvány befolyásolta a jogi-kulturális környezetet és a társadalmi viszonyokat, amiben élünk. Állam és polgár viszonyára szinte minden elemében kihatott: a járványügyi intézkedések érintették a kényszerintézkedések és az emberi jogok viszonyát: az egészségügyi önrendelkezésünket, az állami cselekvés és az állami kényszer határait és abszolút korlátait, a tájékoztatáshoz való jogot és számos fontos egyéb kérdést. Ahogy az Európai Unió Bizottsága közleményében megfogalmazta: a COVID-19-világjárvány példátlan kihívást jelent az Unió és a tagállamok egészségügyi rendszerei, életmódja, gazdasági stabilitása és értékei számára.

Kiválóság és bizalom a vétkesség tükrében – a mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló irányelvjavaslat alapján I.

2022. december 19. 9:01
Rácz Lilla
tudományos segédmunkatárs, TK JTI
Kiválóság és bizalom a vétkesség tükrében – a mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló irányelvjavaslat alapján I.

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2022. szeptember 28-án hozta nyilvánosságra a mesterséges intelligenciával (a továbbiakban: MI) kapcsolatos felelősségről szóló irányelvjavaslatát. Az irányelv célja, „hogy elősegítse a belső piac megfelelő működését azáltal, hogy harmonizálja a szerződésen kívüli vétkességi felelősségre vonatkozó egyes nemzeti szabályokat annak érdekében, hogy az MI-rendszerek által nekik okozott károkért kártérítést igénylő személyek ugyanolyan szintű védelemben részesüljenek, mint azok, akik ilyen rendszerek közrehatása nélkül okozott károkért igényelnek kártérítést."

A brit versenyhatóság jelentése az algoritmusokról

2022. december 11. 1:54
Papp Mónika
tudományos munkatárs, TK JTI; adjunktus, ELTE ÁJK
A brit versenyhatóság jelentése az algoritmusokról

A brit fogyasztóvédelmi és versenyhatóság jelentésében sokféle, az algoritmusok által okozott, közvetlen fogyasztói kárt azonosított. Többfajta hátrány eredhet például azon algoritmusok használatából, amelyek a fogyasztók és vállalkozások közötti interfészek optimalizálását célozzák. A választási lehetőségek felépítésének rendszerén keresztül a vállalkozások kihasználhatják az inherens fogyasztói gyengeségeket (például a korlátozott figyelem kihasználásával, a veszteségelkerülési hajlandóságát vagy tehetetlenségét kihasználva, a beállítási opciókra fogékonyságukat kihasználva). Ezen túl a termékek/szolgáltatások egyediesítése tisztességtelen elosztási hatásokhoz vezethet, valamint alkalmas lehet a versenytársak kizárására, például a saját szolgáltatások előnyben részesítése által (self-preferencing).

Algoritmusok versenyhatósági vizsgálata

2022. december 09. 1:48
Papp Mónika
tudományos munkatárs, TK JTI; adjunktus, ELTE ÁJK
Algoritmusok versenyhatósági vizsgálata

Az algoritmusok használata számos összetett társadalmi és gazdasági kérdést vet fel, amelyből most néhány versenyjogi és fogyasztóvédelmi vonatkozást emelünk ki.  Az algoritmusok ugyanis mind kartelljogi jogsértések, mind gazdasági erőfölénnyel való visszaélések eszközei lehetnek és ezért a versenyhatóságok vizsgálatainak tárgyát képezhetik az algoritmusokkal elkövetett vállalati magatartások. Ehhez hasonlóan, a fogyasztóvédelmi eljárásokban is szembesülhet a hatóság azzal, hogy az algoritmus a fogyasztók megtévesztését idézi elő. A két részben publikált blog fókuszában két meghatározó európai versenyhatóság, a holland és a brit versenyhatóság jelentésének fontosabb megállapításai állnak.

Kedvezményes hátrány: a kisebbségek parlamenti képviseletéről - A Bakirdzi és E.C. Magyarország elleni ügye és következményei

2022. december 01. 9:57
Unger Anna
egyetemi adjunktus, ELTE TÁTK Emberi Jogi és Politikatudományi Tanszék
Kedvezményes hátrány: a kisebbségek parlamenti képviseletéről - A Bakirdzi és E.C. Magyarország elleni ügye és következményei

Az Emberi Jogok Európai Bírósága november 11-én tette közzé döntését egy 8 éve indított ügyben, mely a magyar parlamenti választási rendszernek a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletére vonatkozó szabályozását az EJENY 1. kiegészítő jegyzőkönyvének 3. cikkével, a szabad választások elvével ellentétesnek ítélte (Bakirdzi és E.C. Magyarország elleni ügye). A kérelmezők a 2011-es választási törvény kisebbségi választójogi részét három pontban tartották jogsértőnek: a szavazat titkossága, a valódi választás, valamint a kisebbségi képviselethez kapcsolódó kedvezményes kvóta kérdéseiben. A bíróság ítéletében mindhárom kérdésben a kérelmezőknek adott igazat, és kártérítés megfizetésére ítélte a magyar államot. Az alábbi elemzés célja nem elsősorban az ítélet részletes ismertetése, hanem a jogellenes helyzet, illetve az ítéletből eredő teendők áttekintése.

Analysis of governmental proposals for changes to the Polish electoral law in the field of voter records – the impact of the Covid-19 pandemic

2022. november 14. 10:41
Paweł Daroszewski
joghallgató, Jagelló Egyetem, Krakkó, Lengyelország
Analysis of governmental proposals for changes to the Polish electoral law in the field of voter records – the impact of the Covid-19 pandemic

On October 19 this year, a draft act to amend the Electoral Code and certain other acts with the number UD457, submitted by the Minister of Digital Affairs, appeared in the list of legislative works of the government. The most important change to be introduced by the bill under discussion is the establishment of the Central Register of Voters. On the basis of the currently binding Electoral Code, Poland has a decentralized voter registration system. Currently, each municipality is obliged (Article 18 § 11 of the Electoral Code) to keep a register of voters, which includes persons entitled to vote permanently residing in a municipality, and to draw up the electoral roll before each election (Article 26 § 10 of the Electoral Code), which contains a list of persons entitled to vote in voting circuit within the municipality. One of the reasons for the fiasco of correspondence voting in the presidential elections in Poland ordered on May 10, 2020 was the failure to submit the election lists to the Polish Post Office, which, according to the Act of April 6, 2020, was to be responsible for organizing the voting. The current voter registration system will be completely changed if the draft act presented by the government enters into force.

How to resist political pressure against a constitutional court? – report on an eventful week of the WCCJ in Indonesia

2022. november 04. 11:11
Szabó Zsolt
habilitált egyetemi docens, KRE Állam-és Jogtudományi Kar
How to resist political pressure against a constitutional court? – report on an eventful week of the WCCJ in Indonesia

Just about one month before the G20 summit, another important global event took place silently in Bali: the World Conference on Constitutional Justice (WCCJ) met for the fifth time between 4-7 October on the Island of Gods. As probably known by the readers, the WCCJ, together with the Venice Commission and ten regional groups of constitutional courts, is one of the most important formats of global constitutional dialogue between constitutional judges. Operating since 2009, it unites today 119 constitutional courts and equivalent institutions from all continents. Notable outsiders are – for various reasons – the UK, the USA China, and since 5th October, Russia, who terminated its membership on the opening day of the congress. According to its statute, the WCCJ is committed to promote “constitutional justice – namely constitutional review including human rights case-law – as a key element for democracy, the protection of human rights and the rule of law.” A solemn, all-in-one declaration that no civilized human being can reject. 

Do We Need a Neutral State in the Election Campaign?

2022. október 27. 13:19
Sevaracz Luca
PhD hallgató, SZTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola
Do We Need a Neutral State in the Election Campaign?

Since the outbreak of the COVID-19 pandemic, all four countries (Czech Republic, Hungary, Poland and Slovakia) of the so-called Visegrád Group (also known as Visegrád Four or simply V4) have held their elections. In the following, I shall shortly introduce the postponed Polish presidential elections and the Czech and Hungarian parliamentary elections in the spirit of neutrality of public authorities in the election campaign. Moreover, the Slovakian parliamentary elections held shortly before the rising of the global pandemic will be also mentioned.

The Visegrád Group and Covid-induced election postponement: A slight sacrifice for safety?

2022. október 13. 9:52
Gál Kristóf
joghallgató, ELTE ÁJK
The Visegrád Group and Covid-induced election postponement: A slight sacrifice for safety?

Covid-19’s effect on individuals’ fundamental rights cannot simply be overstated.  This also concerns one of the most influential rights a citizen has and that is the right to vote. At the beginning of the pandemic, it was unclear to us as to how the incumbent crisis managing governments will undertake the task of organizing elections (thus potentially getting re-elected), as limiting the epidemiological risk was at the forefront of all governmental agendas around the world. It sure was a dilemma as nationwide one-day elections are substantial social events, and personal contact can hardly be eliminated, this results in the virus spreading faster than prior the elections, but on the other hand political power under the law is neither unlimited in time nor in substance, therefore democratic societies hold elections at predetermined intervals prescribed by law. Hungarian lawyer, political scientist and former president of the Constitutional Court Mihály Bihari holds that: "The people have sovereignty because the source of all state power is the electorate."(pp 2.) This obligation to hold elections resulted in occasions in which the external circumstances either did not allow for the vote to go ahead, thus it had to be postponed, or held amid the pandemic. International Idea Institute provides a wide range of statistics about Covid-19 and election postponement, their work serves as a cornerstone for this blogpost.

Hungarian roundtable on the impact of Covid19 on the electoral framework

2022. október 12. 7:53
Szentgáli-Tóth Boldizsár
tudományos főmunkatárs, TK JTI
Hungarian roundtable on the impact of Covid19 on the electoral framework

On 23 June 2022, as part of the research project IVF 22120065. funded by the International Visegrad Fund, aiming to analyse the impact of the global pandemic on the V4 countries’ electoral framework, a policy roundtable was held in a hybrid format to discuss the Hungarian experience on this matter. Four speakers were invited to the roundtable: Dániel Döbrentey, the Project Leader of the Hungarian Civil Liberties Union; János Mécs, Project Leader of the Association of European Election Officers; Attila Nagy, the president of the Hungarian National Electoral Office; and Emese Szilágyi, the Electoral Observer of the OSCE ODIHR Election Observation Mission to Hungary 2022. The panellists raised a number of paramount issues concerning the latest electoral development in Hungary and its link with the public health concerns, and this was followed by the comments of the audience, which included also the questions of the colleagues joining online from the Jagiellonian University of Cracow. The organisers aimed to foster an interdisciplinary legal discourse amongst the representatives of various interested actors; this was the leading consideration when the invited speakers were selected from the National Electoral Office, from a Hungarian NGO, from an international electoral network and from an international electoral observer mission. The roundtable was moderated by Boldizsár Szentgáli-Tóth, the senior research fellow of the Centre for Social Sciences, Institute for Legal Studies.

Fenntartható környezethez való jogunk és az óceánok kapcsán a jövőnkért érzett felelősség

2022. augusztus 25. 9:32
Kecskés Gábor
tudományos munkatárs, TK JTI
Fenntartható környezethez való jogunk és az óceánok kapcsán a jövőnkért érzett felelősség

2022 júliusában az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Közgyűlése egy hét leforgása alatt két nagy jelentőségű, a környezetvédelemhez és éghajlatváltozás elleni küzdelemhez szorosan kapcsolódó határozatot fogadott el. Ugyan a határozatok jogilag nem kötelezőek az államok számára, de mégis azt kell mondanunk, hogy jelentőségük minden bizonnyal túlnő az eddigi, hasonló tárgyú dokumentumok eddig tapasztalt hatásain. Először történt meg ugyanis, hogy a globális, 193 államot magában foglaló nemzetközi szervezet plenáris döntéshozó testülete, az ENSZ Közgyűlése állást foglalt a tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való jog mint emberi jog elismerése mellett. Eme jog elismerése ugyanis még sajnálatosan sok államban régóta várat magára.

Visszatérés a sosemvolthoz – további széljegyzetek a főispánság és a vármegye intézményéhez

2022. augusztus 22. 8:24
Timár Balázs
tudományos segédmunkatárs, TK JTI
Visszatérés a sosemvolthoz – további széljegyzetek a főispánság és a vármegye intézményéhez

Az elmúlt évtized jogalkotásában számos alkalommal érhettük tetten azt a historizáló törekvést, melynek indoka valamennyi esetben az államszocializmus által fejlődésében megtört magyar alkotmányos berendezkedés restaurációja volt. Túl azon, hogy az államfejlődés lineáris felfogása mennyiben meghaladott, minden komolyabb alkalommal csak a keretet sikerült visszahozni, a tartalom pedig elmaradt. Érdemes akár az eljárásjogi reformra gondolni, melynek nyomán az 1911. évi perrendtartás egyes intézményeit sikerült kilúgozva visszahozni, vagy a legfrissebb változásokra, a főispánokra, ill. a vármegyékre. S ha már a tartalom nélküli forma felmerül, szükséges felidézni, hogy milyen veszélyekkel jár, ha a tartalom forma nélkül várja a maga kereteit – az ún. konzervatív felfogás jegyében.

Legutóbbi bejegyzések

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip diszkrimináció európai központi bank fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság belső piac alkotmánybíróság európai parlament előzetes döntéshozatali eljárás gazdasági és monetáris unió demokrácia kúria állami támogatás jogegységi határozat versenyjog uniós értékek eu alapjogi charta szociális jog irányelvek átültetése euró kásler-ítélet eusz 7. cikke arányosság elve választás nemzeti érdek oroszország közös kereskedelempolitika european convention of human rights brexit fizetésképtelenségi rendelet nemzeti bíróságok ultra vires aktus német alkotmánybíróság kötelezettségszegési eljárás európai parlamenti választások európai bizottság elnöke adatvédelem wto bankunió magyarország energiapolitika devizakölcsön fogyatékosok jogai btk alkotmányjog fővárosi közgyűlés közös kül- és biztonságpolitika strasbourgi bíróság szankció ukrán válság migráció szolidaritás egységes piac russia ukraine crisis compliance fundamental rights eu sanctions bevándorlás európai integráció környezetvédelem fenntartható fejlődés menekültkérdés ceta polgári kezdeményezés trump nafta tpp ecthr prison conditions surrogacy human trafficking human rights közigazgatás panpsychism personhood syngamy environment civil törvény irányelvek legitimáció kikényszerítés szociális deficit letelepedés szabadsága kiskereskedelmi különadó központi bankok európai rendszere hatáskör-átruházás elsőbbség elve adatmegőrzési irányelv közerkölcs európai unió alapjogi ügynoksége magyar helsinki bizottság vesztegetés hálapénz vallásszabadság első alkotmánykiegészítés obamacare születésszabályozás hobby lobby büntetőjog jogos védelem áldozatvédelem külkapcsolatok hatáskörmegosztás tényleges életfogytiglan új btk. szabadságvesztés lojális együttműködés végrehajtás gazdasági szankciók állampolgárság nemzetközi magánjog családi jog öröklési jog uniós polgárság alapjogi charta személyek szabad mozgása európai jog európai emberi jogi egyezmény uniós jog sérthetetlensége uniós jog autonómiája infrastruktúrához való hozzáférés versenyképesség adózás gmo-szabályozás gmo-mentesség european neighbourhood policy ukraine uk report európai szomszédságpolitika brit jelentés excessive deficit exclusionarism protectionism national courts consumer protection single market retaliation hungary european court of justice autonomy of eu legal order inviolability of eu legal order european values article 7 teu rule of law democracy reklámadó verseny szabadsága halálbüntetés schuman-nyilatkozat alapító atyák juncker bizottság energiahatékonysági irányelv energiaunió eurasian economic union dcfta european central bank german constitutional court omt görögország pénzügyi válság államcsőd likviditás menekült fal dublin iii 1951-es genfi egyezmény strasbourgi esetjog európai bíróság elnöke lenaerts hatékony jogvédelem franciaország németország értékközösség érdekközösség ügynökprobléma közbeszerzés környezetvédelmi politika áruk szabad áramlása egészségvédelem ártatlanság vélelme törökország történelmi konfliktusok uniós válságkezelés európai tanács válság szíria lengyel alkotmánybíróság jogállamiság normakontroll eljárási alkotmányosság beruházásvédelem szabályozáshoz való jog jog és irodalom erdély konferencia law in literature law as literature lengyel alkotmánybíróság lengyelország jogállamiság-védelmi mechanizmus eu klímapolitika kvótakereskedelem kiotói jegyzőkönyv adójog európai politikai pártok; pártfinanszírozás európai politikai közösség politikai pártok kohéziós politika régió székelyföld mulhaupt ingatlanadó-követelés nyilvános meghallgatás kommunikáció datafication internet platformtársadalom adókövetelés fizetésképtelenségi eljárás sokszínű európa kisebbségek sokféleség fizetésképtelenség; jogharmonizáció; csődjog; többségi demokrácia; olaszország népszavazás common commercial policy egyenlő bánásmód emberi méltóság ebh szülő nők helyzete peschka jogelmélet parlament véleménynyilvánítás szabadsága média országgyűlés sajtószabadság muršić european court of human rights dajkaterhesség egyesült királyság közigazgatási perrendtartás általános közigazgatási rendtartás egyesülési jog velencei bizottság civil felsőoktatás lex ceu közjogtudomány zaklatás szegregáció

Archívum