jtiblog
A Jogtudományi Intézet blogoldala
2022. október 27. 13:19
Sevaracz Luca
PhD hallgató, SZTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola
Since the outbreak of the COVID-19 pandemic, all four countries (Czech Republic, Hungary, Poland and Slovakia) of the so-called Visegrád Group (also known as Visegrád Four or simply V4) have held their elections. In the following, I shall shortly introduce the postponed Polish presidential elections and the Czech and Hungarian parliamentary elections in the spirit of neutrality of public authorities in the election campaign. Moreover, the Slovakian parliamentary elections held shortly before the rising of the global pandemic will be also mentioned.
2022. október 13. 9:52
Gál Kristóf
joghallgató, ELTE ÁJK
Covid-19’s effect on individuals’ fundamental rights cannot simply be overstated. This also concerns one of the most influential rights a citizen has and that is the right to vote. At the beginning of the pandemic, it was unclear to us as to how the incumbent crisis managing governments will undertake the task of organizing elections (thus potentially getting re-elected), as limiting the epidemiological risk was at the forefront of all governmental agendas around the world. It sure was a dilemma as nationwide one-day elections are substantial social events, and personal contact can hardly be eliminated, this results in the virus spreading faster than prior the elections, but on the other hand political power under the law is neither unlimited in time nor in substance, therefore democratic societies hold elections at predetermined intervals prescribed by law. Hungarian lawyer, political scientist and former president of the Constitutional Court Mihály Bihari holds that: "The people have sovereignty because the source of all state power is the electorate."(pp 2.) This obligation to hold elections resulted in occasions in which the external circumstances either did not allow for the vote to go ahead, thus it had to be postponed, or held amid the pandemic. International Idea Institute provides a wide range of statistics about Covid-19 and election postponement, their work serves as a cornerstone for this blogpost.
2022. október 12. 7:53
Szentgáli-Tóth Boldizsár
tudományos főmunkatárs, TK JTI
On 23 June 2022, as part of the research project IVF 22120065. funded by the International Visegrad Fund, aiming to analyse the impact of the global pandemic on the V4 countries’ electoral framework, a policy roundtable was held in a hybrid format to discuss the Hungarian experience on this matter. Four speakers were invited to the roundtable: Dániel Döbrentey, the Project Leader of the Hungarian Civil Liberties Union; János Mécs, Project Leader of the Association of European Election Officers; Attila Nagy, the president of the Hungarian National Electoral Office; and Emese Szilágyi, the Electoral Observer of the OSCE ODIHR Election Observation Mission to Hungary 2022. The panellists raised a number of paramount issues concerning the latest electoral development in Hungary and its link with the public health concerns, and this was followed by the comments of the audience, which included also the questions of the colleagues joining online from the Jagiellonian University of Cracow. The organisers aimed to foster an interdisciplinary legal discourse amongst the representatives of various interested actors; this was the leading consideration when the invited speakers were selected from the National Electoral Office, from a Hungarian NGO, from an international electoral network and from an international electoral observer mission. The roundtable was moderated by Boldizsár Szentgáli-Tóth, the senior research fellow of the Centre for Social Sciences, Institute for Legal Studies.
2022. augusztus 25. 9:32
Kecskés Gábor
tudományos munkatárs, TK JTI
2022 júliusában az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Közgyűlése egy hét leforgása alatt két nagy jelentőségű, a környezetvédelemhez és éghajlatváltozás elleni küzdelemhez szorosan kapcsolódó határozatot fogadott el. Ugyan a határozatok jogilag nem kötelezőek az államok számára, de mégis azt kell mondanunk, hogy jelentőségük minden bizonnyal túlnő az eddigi, hasonló tárgyú dokumentumok eddig tapasztalt hatásain. Először történt meg ugyanis, hogy a globális, 193 államot magában foglaló nemzetközi szervezet plenáris döntéshozó testülete, az ENSZ Közgyűlése állást foglalt a tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való jog mint emberi jog elismerése mellett. Eme jog elismerése ugyanis még sajnálatosan sok államban régóta várat magára.
2022. augusztus 22. 8:24
Timár Balázs
tudományos segédmunkatárs, TK JTI
Az elmúlt évtized jogalkotásában számos alkalommal érhettük tetten azt a historizáló törekvést, melynek indoka valamennyi esetben az államszocializmus által fejlődésében megtört magyar alkotmányos berendezkedés restaurációja volt. Túl azon, hogy az államfejlődés lineáris felfogása mennyiben meghaladott, minden komolyabb alkalommal csak a keretet sikerült visszahozni, a tartalom pedig elmaradt. Érdemes akár az eljárásjogi reformra gondolni, melynek nyomán az 1911. évi perrendtartás egyes intézményeit sikerült kilúgozva visszahozni, vagy a legfrissebb változásokra, a főispánokra, ill. a vármegyékre. S ha már a tartalom nélküli forma felmerül, szükséges felidézni, hogy milyen veszélyekkel jár, ha a tartalom forma nélkül várja a maga kereteit – az ún. konzervatív felfogás jegyében.
2022. augusztus 19. 15:41
Rácz Lilla
tudományos segédmunkatárs, TK JTI
Amikor az Egészségügyi Világszervezet 2020. március 11-én több kontinensre kiterjedő világjárványnak, vagyis pandémiának minősítette a COVID-19 koronavírus fertőzést, még nem lehetett előre látni, hogy pontosan mekkora volumenű egészségügyi, társadalmi és gazdasági kihívások elé néznek a világ országai. Több mint két évvel a járvány kitörése után gazdasági szempontból megállapítható: a koronavírus járvány az elmúlt évszázad legnagyobb világgazdasági krízisét okozta. A világszintű határlezárások keltette nyomasztó bezárkózás és frusztráció, a megroppanó iparágak és a zuhanó tőzsdék ihlette borús előrejelzésekkel terhes horizonton azonban volt egy szektor, amely mintha immunis lett volna a megtorpanó világgazdasággal együtt járó bizonytalanság ellen. A koronavírus járvány alatt a kriptovaluták piaca, minden korábbi saját csúcsát megdöntve, valósággal szárnyalt. A spekulánsok meséibe illő felfutást azonban hamarosan egy még nagyobb kiábrándulás követte, és ha válságról nem is beszélhetünk, de a kriptopiac jelenleg az egyik legsötétebb időszakát éli.
2022. augusztus 15. 8:25
Gor Vartazaryan
joghallgató, Károly Egyetem, Prága, Csehország
.png&w=&h=100&zc=1)
As part of the international research project funded by the International Visegrad Fund, an English-language roundtable on hybrid format from the impact of COVID-19 pandemic on Czech elections and electoral law. was organized on 29 June 2022 by doctor Jan Grinc and associate professor Marek Antoš at Charles University, Faculty of Law, Prague. Experts in the field of constitutional law such as prof. Jan Wintr, associate professor Jan Kudrna, doctor Ondřej Preuss attended the roundtable as well as the Director of the Department of Elections at the Ministry of the Interior Tomáš Jírovec, who presented insight from the Department of Elections and other experts.
2022. augusztus 05. 9:43
Paulina Jablonska
joghallgató, Jagelló Egyetem, Krakkó, Lengyelország
On 30 June 2022, at the Jagiellonian University Centre for Interdisciplinary Constitutional Studies, a roundtable discussion on “Crises and democracy: the long-term impacts of COVID-19 on V4 countries’ electoral systems” was held on a hybrid format, online participants joined via Webex. It was organised as a Polish Policy Roundtable within the Visegrad research project. The seminar was dedicated to the 2020 presidential elections in Poland and their implications for assessing the integrity of the electoral process and the state of democracy. In the opening remarks, Professor Monika Florczak-Wątor, Head of the Centre for Interdisciplinary Constitutional Studies, welcomed all participants on behalf of the seminar organisers. Then Boldizsár Szentgáli-Tóth, PhD, the principal investigator of the aforementioned project, presented the main idea of the research project and the policy roundtables on Covid and elections.
2022. július 25. 9:08
Dominika Kuchárová
joghallgató, filozófia szakos hallgató, University of Trnava (Nagyszombati Egyetem), Szlovákia
.jpg&w=&h=100&zc=1)
On June 30, 2022, we held an online Roundtable on the impact of the pandemic on the right to vote in Slovakia. During the meeting, many interesting ideas were expressed, in which the participants focused on the elections taking place in Slovakia during the pandemic. The importance and originality of this meeting is due to the uniqueness of the topic, which has affected and will continue to affect Slovakia. Fortunately, Slovakia has only experienced by-elections to local government bodies. However, these have brought restrictions on the right to vote. The right to vote is regulated in detail and systematically at the statutory level, namely in Act No. 180/2014 Coll. on the conditions for exercising the right to vote and Act No. 181/2014 Coll. on the election campaign. In order to avoid the same situation in the next elections, the legislators came up with a solution to create a law on the special way of voting, and thus, on 10 May 2022, the Government Bill No. 185/2022 Coll. was adopted.
2022. július 01. 9:07
Bán-Forgács Nóra
tudományos segédmunkatárs, TK JTI
A koronavírus világjárvány az emberi jogok egyetemes rendszerét világszerte megtépázta. Kötelező korlátozó intézkedések sokaságát szenvedték el polgárok milliói. Az alapjog-korlátozással összefüggésben rendszeresen felmerült az alkotmányjog „mérlegelési elve”, tehát annak meghatározási igénye, hogy a közjog nyelvén kifejezzük, hogy adott (alapjog)- korlátozás szükséges és arányos-e a XXI. század eddigi legnagyobb humánjárványa idején.
2022. június 30. 15:09
Sallai Balázs
doktorandusz, DE Marton Géza Állam-és Jogtudományi Doktori Iskola
Az elmúlt napokban alighanem mindenki hallott arról a két új módosításról, amelyek nyomán a jelenleg hatályos magyar közigazgatási rendszerbe visszakerülni látszik a főispán, illetve a vármegye elnevezés. A sajtó fokozott érdeklődésének eredményeként – nem meglepő módon – az irományok közzétételétől kezdve ma már tízmillió jogtörténészt foglalkoztat a kérdés, s e közéleti diskurzusból adódóan sok fals információ jelent meg, főként a főispán intézményével kapcsolatban. A jelen írás a maga szerény módján röviden és érthetően próbálja meg felvázolni az említett módosításokkal kapcsolatos jogi-szakmai hátteret és politikai ideológiáktól mentesen rávilágítani néhány – pro és kontra talán kevésbé figyelembe vett – kérdésre, problémára.
2022. június 29. 8:09
Szabó Attila
doktorandusz, SZTE Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskolája
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága 2014-ben meghirdette azt a 10 éves programot, melynek célja 2024-re hontalanság felszámolása a világban. Az idealista terv megvalósulása elmarad, és bár ebben Magyarországnak nincs jelentős szerepe, érdemes áttekinteni, mi történt ebben a periódusban a hazai hontalansági eljárással.
2022. június 28. 9:50
Schweitzer Gábor
tudományos főmunkatárs, TK JTI
Magyarország az utóbbi időkben a közjogi historizmus jegyében a második világháborút megelőző történeti alkotmány egyes meghaladottnak tekintett intézményeinek felélesztésére, illetve hatályos alkotmányos keretek közé illesztésére tesz kísérleteket. Szervesen illeszkedik ezekhez a törekvéshez a Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosításáról szóló T/361 számú javaslat 3. cikke, valamint a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló T/360. számú törvényjavaslat számos rendelkezése. Az Alaptörvény tizenegyedik módosításának hivatkozott cikke a megye elnevezést vármegyére kívánja változtatni, a központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslat pedig a 2018. évi CXXV. törvény által területi kormányzati szervként identifikált fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízottat nevezné át főispánnak.
2022. június 27. 10:48
Dominika Kuchárová
joghallgató, filozófia szakos hallgató, University of Trnava (Nagyszombati Egyetem), Szlovákia
The dramatic onset of the COVID-19 pandemic, just like other large-scale emergencies, disrupted lives, businesses and communities worldwide as governments responded with extraordinary measures to battle the spread of the virus. While non-pharmaceutical interventions that limit mobility and isolate potentially infected people are designed to keep the pandemic at bay, they also clash with the cornerstone of democracy: regular, free and fair elections. The public discourse over holding massive, in-person elections amid the growing pandemic has been highly contentious in numerous countries.
2022. június 02. 15:00
Richard Beran
joghallgató, Károly Egyetem, Prága
The covid-19 pandemic is a topic that has been with us for more than two years and has left an indelible mark on our lives in all areas, including public discourse. It is no different in constitutional and electoral law, where in an unprecedented situation, most of the governments have had to deal with the electoral process in such a way as to uphold the principles of electoral law while at the same time protecting public health as much as possible.
