jtiblog
A Jogtudományi Intézet blogoldala
2022. augusztus 19. 15:41
Rácz Lilla
tudományos segédmunkatárs, TK JTI
Amikor az Egészségügyi Világszervezet 2020. március 11-én több kontinensre kiterjedő világjárványnak, vagyis pandémiának minősítette a COVID-19 koronavírus fertőzést, még nem lehetett előre látni, hogy pontosan mekkora volumenű egészségügyi, társadalmi és gazdasági kihívások elé néznek a világ országai. Több mint két évvel a járvány kitörése után gazdasági szempontból megállapítható: a koronavírus járvány az elmúlt évszázad legnagyobb világgazdasági krízisét okozta. A világszintű határlezárások keltette nyomasztó bezárkózás és frusztráció, a megroppanó iparágak és a zuhanó tőzsdék ihlette borús előrejelzésekkel terhes horizonton azonban volt egy szektor, amely mintha immunis lett volna a megtorpanó világgazdasággal együtt járó bizonytalanság ellen. A koronavírus járvány alatt a kriptovaluták piaca, minden korábbi saját csúcsát megdöntve, valósággal szárnyalt. A spekulánsok meséibe illő felfutást azonban hamarosan egy még nagyobb kiábrándulás követte, és ha válságról nem is beszélhetünk, de a kriptopiac jelenleg az egyik legsötétebb időszakát éli.
2022. augusztus 15. 8:25
Gor Vartazaryan
joghallgató, Károly Egyetem, Prága, Csehország
.png&w=&h=100&zc=1)
As part of the international research project funded by the International Visegrad Fund, an English-language roundtable on hybrid format from the impact of COVID-19 pandemic on Czech elections and electoral law. was organized on 29 June 2022 by doctor Jan Grinc and associate professor Marek Antoš at Charles University, Faculty of Law, Prague. Experts in the field of constitutional law such as prof. Jan Wintr, associate professor Jan Kudrna, doctor Ondřej Preuss attended the roundtable as well as the Director of the Department of Elections at the Ministry of the Interior Tomáš Jírovec, who presented insight from the Department of Elections and other experts.
2022. augusztus 05. 9:43
Paulina Jablonska
joghallgató, Jagelló Egyetem, Krakkó, Lengyelország
On 30 June 2022, at the Jagiellonian University Centre for Interdisciplinary Constitutional Studies, a roundtable discussion on “Crises and democracy: the long-term impacts of COVID-19 on V4 countries’ electoral systems” was held on a hybrid format, online participants joined via Webex. It was organised as a Polish Policy Roundtable within the Visegrad research project. The seminar was dedicated to the 2020 presidential elections in Poland and their implications for assessing the integrity of the electoral process and the state of democracy. In the opening remarks, Professor Monika Florczak-Wątor, Head of the Centre for Interdisciplinary Constitutional Studies, welcomed all participants on behalf of the seminar organisers. Then Boldizsár Szentgáli-Tóth, PhD, the principal investigator of the aforementioned project, presented the main idea of the research project and the policy roundtables on Covid and elections.
2022. július 25. 9:08
Dominika Kuchárová
joghallgató, filozófia szakos hallgató, University of Trnava (Nagyszombati Egyetem), Szlovákia
.jpg&w=&h=100&zc=1)
On June 30, 2022, we held an online Roundtable on the impact of the pandemic on the right to vote in Slovakia. During the meeting, many interesting ideas were expressed, in which the participants focused on the elections taking place in Slovakia during the pandemic. The importance and originality of this meeting is due to the uniqueness of the topic, which has affected and will continue to affect Slovakia. Fortunately, Slovakia has only experienced by-elections to local government bodies. However, these have brought restrictions on the right to vote. The right to vote is regulated in detail and systematically at the statutory level, namely in Act No. 180/2014 Coll. on the conditions for exercising the right to vote and Act No. 181/2014 Coll. on the election campaign. In order to avoid the same situation in the next elections, the legislators came up with a solution to create a law on the special way of voting, and thus, on 10 May 2022, the Government Bill No. 185/2022 Coll. was adopted.
2022. július 01. 9:07
Bán-Forgács Nóra
tudományos segédmunkatárs, TK JTI
A koronavírus világjárvány az emberi jogok egyetemes rendszerét világszerte megtépázta. Kötelező korlátozó intézkedések sokaságát szenvedték el polgárok milliói. Az alapjog-korlátozással összefüggésben rendszeresen felmerült az alkotmányjog „mérlegelési elve”, tehát annak meghatározási igénye, hogy a közjog nyelvén kifejezzük, hogy adott (alapjog)- korlátozás szükséges és arányos-e a XXI. század eddigi legnagyobb humánjárványa idején.
2022. június 30. 15:09
Sallai Balázs
doktorandusz, DE Marton Géza Állam-és Jogtudományi Doktori Iskola
Az elmúlt napokban alighanem mindenki hallott arról a két új módosításról, amelyek nyomán a jelenleg hatályos magyar közigazgatási rendszerbe visszakerülni látszik a főispán, illetve a vármegye elnevezés. A sajtó fokozott érdeklődésének eredményeként – nem meglepő módon – az irományok közzétételétől kezdve ma már tízmillió jogtörténészt foglalkoztat a kérdés, s e közéleti diskurzusból adódóan sok fals információ jelent meg, főként a főispán intézményével kapcsolatban. A jelen írás a maga szerény módján röviden és érthetően próbálja meg felvázolni az említett módosításokkal kapcsolatos jogi-szakmai hátteret és politikai ideológiáktól mentesen rávilágítani néhány – pro és kontra talán kevésbé figyelembe vett – kérdésre, problémára.
2022. június 29. 8:09
Szabó Attila
doktorandusz, SZTE Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskolája
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága 2014-ben meghirdette azt a 10 éves programot, melynek célja 2024-re hontalanság felszámolása a világban. Az idealista terv megvalósulása elmarad, és bár ebben Magyarországnak nincs jelentős szerepe, érdemes áttekinteni, mi történt ebben a periódusban a hazai hontalansági eljárással.
2022. június 28. 9:50
Schweitzer Gábor
tudományos főmunkatárs, TK JTI
Magyarország az utóbbi időkben a közjogi historizmus jegyében a második világháborút megelőző történeti alkotmány egyes meghaladottnak tekintett intézményeinek felélesztésére, illetve hatályos alkotmányos keretek közé illesztésére tesz kísérleteket. Szervesen illeszkedik ezekhez a törekvéshez a Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosításáról szóló T/361 számú javaslat 3. cikke, valamint a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló T/360. számú törvényjavaslat számos rendelkezése. Az Alaptörvény tizenegyedik módosításának hivatkozott cikke a megye elnevezést vármegyére kívánja változtatni, a központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslat pedig a 2018. évi CXXV. törvény által területi kormányzati szervként identifikált fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízottat nevezné át főispánnak.
2022. június 27. 10:48
Dominika Kuchárová
joghallgató, filozófia szakos hallgató, University of Trnava (Nagyszombati Egyetem), Szlovákia
The dramatic onset of the COVID-19 pandemic, just like other large-scale emergencies, disrupted lives, businesses and communities worldwide as governments responded with extraordinary measures to battle the spread of the virus. While non-pharmaceutical interventions that limit mobility and isolate potentially infected people are designed to keep the pandemic at bay, they also clash with the cornerstone of democracy: regular, free and fair elections. The public discourse over holding massive, in-person elections amid the growing pandemic has been highly contentious in numerous countries.
2022. június 02. 15:00
Richard Beran
joghallgató, Károly Egyetem, Prága
The covid-19 pandemic is a topic that has been with us for more than two years and has left an indelible mark on our lives in all areas, including public discourse. It is no different in constitutional and electoral law, where in an unprecedented situation, most of the governments have had to deal with the electoral process in such a way as to uphold the principles of electoral law while at the same time protecting public health as much as possible.
2022. május 23. 10:15
Koi Gyula
tudományos munkatárs, TK JTI
Schmidt Péter sorsa Békés megye tanyavilágából vezetett az alkotmánybírói székig. A fordulatos életút ismertetése különösen a fiatal kutatók, az újabb jogászi generációk, és a joghallgatók számára szolgálhat számos újdonsággal és tanulsággal. A néhai professzor pályájának színtere volt jogelőd intézményünk, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézete 1956 és 1967 között. E falak között fejezte be kandidátusi értekezését is.
2022. május 10. 11:44
Takács Judit
joghallgató, ELTE ÁJK
On 3 April 2022 Hungary organised its first parliamentary elections since the appearance of COVID-19. As the country had not staged any general elections during the pandemic before, this was the first time that it had to face and answer to the new challenges of conducting a general vote under the special conditions entailed by the public health emergency. (Nonetheless, by-elections had been held since the beginning of the pandemic, before the 2022 general elections, like the parliamentary by-elections in October 2020 in Tiszaújváros. Besides, the April elections were not the only ones held in 2022 either, as on 8 May 2022 by-elections of some mayors were conducted in eleven smaller settlements. Those by-elections were originally scheduled to November 2020 but were postponed due to the announcement of the second stage of state of emergency under the pandemic.) The coronavirus related problems practically cover the whole electoral process, including the election campaign, sanitary concerns at the polling stations, the method of ballot counting, exercising the right to vote under quarantine or voting from abroad.
2022. április 18. 18:11
Karácsony Lili
joghallgató, ELTE ÁJK
.jpg&w=&h=100&zc=1)
The coronavirus disease (COVID19) posed unprecedented challenges to our society in all aspects of life. It caused enormous changes in our everyday routines, but it also presented grave challenges to the governments of all countries and raised several questions related to the faults of legislative solutions. Within a few days, the world as we knew it changed completely, and even the most common activities became sources of danger, and therefore required rapid and efficient regulations. Many fundamental rights had to be re-evaluated and limited in favour of society’s interest that undoubtedly had significant impacts on elections as well.
2022. április 14. 10:16
Juhász Gergely
joghallgató, ELTE ÁJK
A COVID-19 2020-as világméretű megjelenése óta alapjaiban határozza meg mindennapjainkat. Így aligha található a világon olyan ország, amelyben ne merültek volna fel a pandémia hatására különböző olyan alkotmányjogi kérdések, amelyek ezt megelőzően nem kerültek terítékre. Az egyik ilyen kulcskérdés az alkotmányos demokráciákban világszerte a törvényhozó testületek, a parlamentek működésének biztosítása volt. Jelen írásom a parlamentek működésének problémakörével foglalkozik, mégpedig azt vizsgálva, hogy milyen megoldásokat alkalmaztak a világjárvány megjelenését követően az egyes európai országokban, külön hangsúlyt helyezve a magyar szabályozásra a kérdéskörben.
2022. április 11. 8:30
Földi András
Hamza Gábor
professor emeritus, MTA doktor, ELTE ÁJK; professor emeritus, akadémikus, ELTE ÁJK
A civilis possessio fogalmát a hazai római jogi tankönyvek egy része, így pl. a Brósz—Pólay-tankönyv és az azt követő tankönyvek,[i] valamint Benedek Ferenc tankönyve[ii] egy régebbi, a ius commune-ben ismert nézetnek[iii] megfelelően definiálja, értve e fogalom alatt minden olyan birtoklási helyzetet, amely joghatással jár, beleértve tehát pl. a tolvaj és a rabló birtoklását is. Benedek Ferenc kifejezetten utal arra, hogy a civilis possessio causáját, tényalapját önhatalmú jogellenes aktusok, pl. a lopás is képezhették.[iv] Ezért a tolvaj is civilis possessornak minősül, nála a causa possessionist az animus domini,[v] ill. az animus rem sibi habendi[vi]fennállásával összefüggésben a tulajdonjog látszata képezi.[vii]
