jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

Egy változatos délelőtt: a mesterséges intelligencia alkalmazása különböző jogágak szemszögéből

2021. október 01. 10:04
Kálmán Kinga
kutatási asszisztens, TK JTI; joghallgató, ELTE ÁJK
Egy változatos délelőtt: a mesterséges intelligencia alkalmazása különböző jogágak szemszögéből

A Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (MILAB) Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetében zajló részprojektje keretében 2021. május 27-én több kollégánk, valamint meghívott külsős kutatók vettek részt intézetünknek a MILAB keretében megrendezésre kerülő első konferenciáján. A délelőtt során az előadók különböző jogterületek szempontrendszeréből kiindulva tekintették át az MI aktuális szabályozási kihívásait. A szervezők az eseményt egyben műhelyvitaként is hirdették, utalva ezzel a projekt keretében készülő angol nyelvű nemzetközi tanulmánykötetre, amelynek szerzői alkották a konferencia előadóinak többségét.

Tervek és kihívások európai perspektívában – Béatrice Schütte előadása a mesterséges intelligencia polgári jogi felelősségének szabályozásáról

2021. szeptember 30. 13:02
Kálmán Kinga
kutatási asszisztens, TK JTI; joghallgató, ELTE ÁJK
Tervek és kihívások európai perspektívában – Béatrice Schütte előadása a mesterséges intelligencia polgári jogi felelősségének szabályozásáról

A Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete „A mesterséges intelligencia jogi környezetének kihívásai” (MILAB) részprojekt keretében rendezett programsorozatának keretében került sor 2021. május 6-án Béatrice Schütte „Liability plans for AI-related harm in the EU – regulatory plans and challenges” című angol nyelvű online előadására.

Az olasz közigazgatási jogorvoslati rendszer

2021. szeptember 29. 14:07
Kis Krisztián Péter
joghallgató, szakkollégista, ELTE Bibó István Szakkollégium
Az olasz közigazgatási jogorvoslati rendszer

A hazai közigazgatási eljárásjog aktuális revíziója alkalmából – gondoljunk itt például legutóbb az eljárások egyfokúsítására – érdemes áttekinti a sokszínű és éppen ezért széles pozitívumokat és negatívumokat felhalmozó olasz mintát. Jelen bejegyzésben a rendelkezésre álló jogorvoslati eljárásokra koncentrálva a szabályozás ismertetése mellett ezek rövid értékelését kívánom elvégezni.

Bírói normakontroll, jogalkotói mulasztás, alapjogkonform megoldás

2021. szeptember 10. 9:21
Szabó Attila
jogász, TASZ Politikai Szabadságjogi Projekt
Bírói normakontroll, jogalkotói mulasztás, alapjogkonform megoldás

Egy friss végzésében az Alkotmánybíróság egy alaptörvény-ellenesség megállapítására és az érintett jogszabály megsemmisítésére, továbbá alkalmazási tilalom kimondására irányuló bírói kezdeményezést utasított vissza. Azért tehette ezt meg, mert a hatályos eljárási szabályok szerint a bíró az előtte folyamatban lévő ügyben alaptörvény-ellenes jogalkotói mulasztás megállapítását és orvoslását nem indítványozhatja.

Helyesek-e ezek az eljárási szabályok és helyesen járt-e el az Alkotmánybíróság? És mit tehetnek a rendesbíróságok az ilyen esetekben?

A mesterséges intelligencia és az emberi jogok: három napos online képzés a legkiválóbb európai szakértőktől

2021. augusztus 25. 15:36
Szentgáli-Tóth Boldizsár
tudományos munkatárs, TK JTI
A mesterséges intelligencia és az emberi jogok: három napos online képzés a legkiválóbb európai szakértőktől

A TK Jogtudományi Intézetének kutatójaként pályáztam az Academy of European Law (ERA) mesterséges intelligencia emberi jogokra gyakorolt hatásait bemutató képzésén való részvételre, és mivel elnyertem az ösztöndíjat, 2021. március 29–31. között részt vehettem az online rendezvényen.

Kódok és kódexek: az algoritmusokkal támogatott jogi döntéshozatal kérdései

2021. augusztus 23. 11:21
Körtvélyesi Zsolt
tudományos segédmunkatárs, TK JTI
Kódok és kódexek: az algoritmusokkal támogatott jogi döntéshozatal kérdései

Egy korábbi bejegyzésben rendészeti és büntetőjogi példákból kiindulva vizsgáltam, milyen egyenlőségi kérdéseket vet fel az algoritmusok tömeges használata. Az alábbiakban a számítógépekkel támogatott jogi döntéshozatal példáján keresztül a kódok alkalmazásától várt előnyöket és hátrányokat, a felvetett dilemmákat, felelősségi és szabályozási kérdéseket tekintem át.

In Search of Effectiveness and Fairness in Proving Algorithmic Discrimination in EU law - An Overview of Ljupcho Grozdanovski’s Seminar at TK MILAB

2021. augusztus 09. 22:26
Vida Márton
CEU, BA hallgató
In Search of Effectiveness and Fairness in Proving Algorithmic Discrimination in EU law - An Overview of Ljupcho Grozdanovski’s Seminar at TK MILAB

As part of the TK MILAB - Institute for Legal Studies research seminar series, Ljupcho Grozdanovski held a seminar on the legal issues of proving discrimination as caused by the use of AI. Focusing on proof and evidence, his main argument was that current EU law fails to satisfy the requirement of effectiveness on the side of the claimants, and that of fairness on the side of the respondents. As a result, he advocated the lifting of algorithmic opacity and a revision of the notion of human agency, so that the requirements of a fair trial and due process are met.

A magyar demokrácia néhány közvetlenül előttünk álló nyitott kérdése: a választási eljárásjog várható hazai tendenciái a poszt-Covid időszak kezdetén

2021. július 02. 13:05
Fazekas Cintia
Szentgáli-Tóth Boldizsár
joghallgató, PTE ÁJK; tudományos munkatárs, TK JTI
A magyar demokrácia néhány közvetlenül előttünk álló nyitott kérdése: a választási eljárásjog várható hazai tendenciái a poszt-Covid időszak kezdetén A magyar demokrácia néhány közvetlenül előttünk álló nyitott kérdése: a választási eljárásjog várható hazai tendenciái a poszt-Covid időszak kezdetén

A jelenleg is velünk lévő világjárvány újszerű, korábban sosem tapasztalt kihívások elé állította a választási rendszereket: a világ számos országában kellett megtalálni az egyensúlyt az állampolgárok választójogának biztosítása, valamint életének és egészségének védelme között. Ennek a dilemmának a feloldására többféle megoldás is született, jelen blogbejegyzésünkben felvillantjuk a kirajzolódó főbb irányokat.

A polgári jogi felelősségi rendszer(ek) mesterséges intelligenciára való alkalmazhatóságának egyes kérdéseiről (az Európai Parlament 2020. október 20-i állásfoglalása nyomán) – 2. rész

2021. június 02. 9:21
Rácz Lilla
tudományos segédmunkatárs, TK JTI
A polgári jogi felelősségi rendszer(ek) mesterséges intelligenciára való alkalmazhatóságának egyes kérdéseiről (az Európai Parlament 2020. október 20-i állásfoglalása nyomán) – 2. rész

A már létező speciális felelősségi rendszerek, a magyar polgári jogban „a felelősség egyes esetei”[1] közül a termékfelelősségi rezsim szabályainak az MI-rendszerekre történő lehetséges alkalmazása külön vizsgálatot igényelnek („míg a potenciális alkalmazások széles körének vonatkozásában ágazatspecifikus szabályozás kívánatos,”[2] azonban az MI-rendszerek alapjául szolgáló technológiához kapcsolódó kérdések általánossága és a rendszerek működésének minden korábbi technológiához viszonyított specifikussága egy különálló, átfogó szabályozási keret kialakítását is lehetővé teheti). A termékfelelősség kapcsán azonban a termékfelelősségi irányelv[3] tagállami szinten átültetett rendelkezéseinek alkalmazása, a termékfelelősségi irányelv által meghatározott fogalmaknak az MI-rendszerekre való alkalmazhatósága több kérdést is felvet. A termékfelelősség röviden annyit jelent, hogy „[a] termékkárért a hibás termék gyártója felelősséggel tartozik”.[4] A termékfelelősség legfőképpen abban tér el az általános felelősségi rezsim szabályaitól, hogy nem egy meghatározott szerződéses jogviszony eredeti két alanyát tekinti a termékfelelősségi jogviszony két alanyának, hanem egy több szerződésből álló szerződéses láncolat két végpontján elhelyezkedő személyek között hoz létre a termékkár[5] bekövetkezése esetén egy olyan jogviszonyt, amelynek egyik alanya a termékkárt elszenvedő károsult, a másik alanya pedig, alapvető esetben, a termék előállítója. A károsult és a termék gyártója között a termékfelelősség szabályozása híján egyébként semmilyen jogviszony nem állna fenn.

Hogyan vonható felelősségre egy algoritmus? Joris Hulstijn előadása a számítógépes rendszerek elszámoltathatóságáról

2021. június 01. 14:10
Kálmán Kinga
gyakornok, TK JTI; joghallgató, ELTE ÁJK
Hogyan vonható felelősségre egy algoritmus? Joris Hulstijn előadása a számítógépes rendszerek elszámoltathatóságáról

A Társadalomtudományi Kutatóközpont „A mesterséges intelligencia jogi környezetének kihívásai” MILAB-részprojektje programsorozatának keretében került sor 2021. április 1-jén Joris Hulstijn Computational Accountability című online előadására.

Covid19, karantén, választójog

2021. május 31. 7:39
Takács Judit
joghallgató, ELTE ÁJK
Covid19, karantén, választójog

Milyen alkotmányossági problémák merülhetnek fel a koronavírusban érintettek választójogával kapcsolatban? Hogyan kezelték ezt a kérdést azok az államok, amelyek tartottak választásokat? Mely megoldások lehetnek alkotmányosan elfogadhatók, s melyek nem igazolhatók semmiképpen? Hogyan hatott a világjárvány az alternatív szavazási módok elterjedtségére és elfogadottságára? Milyen tanulságokat tud Magyarország mindebből levonni a 2022-es országgyűlési választásokra és a távolabbi jövőre tekintettel?

Kódolt egyenlőtlenségek? Diszkrimináció az algoritmusok korában

2021. május 03. 22:20
Körtvélyesi Zsolt
tudományos segédmunkatárs, TK JTI
Kódolt egyenlőtlenségek? Diszkrimináció az algoritmusok korában

Számos vita és félreértés övezi azt a kérdést, hogy mi számít mesterséges intelligenciának vagy akár okos robotnak (lásd például az Európai Bizottság meghatározását), mint ahogy az is gyakran előfordul, hogy misztifikáljuk a jelenséget. Ebből kiindulva alább inkább algoritmusokra vagy kódokra utalok, és úgy tárgyalom a felmerülő kérdéseket, hogy azok egyszerre alkalmazhatóak szofisztikált, önállóan tanuló programokra (deep learning), és olyan egyszerűbb programokra is, amelyek nem nevezhetők mesterséges intelligenciának.

Az áttekintésből látható, hogy az egyre összetettebb algoritmusok nem annyira új kérdéseket vetnek fel, mint inkább régóta velünk lévő dilemmákat helyeznek új megvilágításba, ugyanakkor valóban új megoldásokat tesznek szükségessé. Az egyik kapcsolódó jelenség, hogy az emberi hibák hatását az algoritmusok hajlamosak olyan mértékben felnagyítani, amikor azok növelik az egyenlőtlenségeket. Az algoritmusok használata ugyanakkor alkalmat ad arra is, hogy jobban megértsük, mit értünk jogellenes megkülönböztetés alatt, illetve hogyan tehetünk ellene, sőt, az optimista megközelítések szerint kifejezetten abba az irányba hatnak, hogy az egyenlőség szempontját hatékonyabban érvényesítsük a gyakorlatban.

The role of the historical constitution in Hungarian constitutional law

2021. április 22. 11:37
Gera Anna
joghallgató ELTE ÁJK
The role of the historical constitution in Hungarian constitutional law

The Fundamental Law of Hungary, adopted by the majority votes of conservative parties twenty years after the democratic regime change in 1989, contains an article that provides the following: “The provisions of the Fundamental Law shall be interpreted in accordance with their purposes, the National Avowal contained therein and the achievements of our historic constitution.”[1] As the Fundamental Law is regarded to be the constitution of Hungary, this rule creates a strong bond between the  historical legal tradition and the legislation in force, and does so with a concept of “the achievements of our historic constitution” which is yet to be defined. Although the fact that the probable intention of the constitution-drafter Parliament can be identified by reading the preparatory works, the current practice faces challenges in interpreting the aforementioned constitutional provision.

Két új technológia az adatvédelmi megfelelés kapujában: Eszteri Dániel előadása a mesterséges intelligencia, a blokklánc és az adatvédelem kapcsolati háromszögéről

2021. április 21. 23:13
Kálmán Kinga
gyakornok, TK JTI; joghallgató ELTE ÁJK
Két új technológia az adatvédelmi megfelelés kapujában: Eszteri Dániel előadása a mesterséges intelligencia, a blokklánc és az adatvédelem kapcsolati háromszögéről

A Társadalomtudományi Kutatóközpont „A mesterséges intelligencia jogi környezetének kihívásai” MILAB részprojekt keretében rendezett programsorozatának legújabb állomása 2021. április 6-án Eszteri Dániel „Mesterséges intelligencia és blokklánc: két új technológia az adatvédelmi megfelelés kapujában” című online előadása volt.

A polgári jogi felelősségi rendszer(ek) mesterséges intelligenciára való alkalmazhatóságának egyes kérdéseiről (az Európai Parlament 2020. október 20-i állásfoglalása nyomán) – 1. rész

2021. április 20. 20:55
Rácz Lilla
tudományos segédmunkatárs, TK JTI
A polgári jogi felelősségi rendszer(ek) mesterséges intelligenciára való alkalmazhatóságának egyes kérdéseiről (az Európai Parlament 2020. október 20-i állásfoglalása nyomán) – 1. rész

A mesterséges intelligencia (MI) egyre szélesebb körben történő elterjedése immáron nemcsak a technológiai újítások iránt érdeklődő szélesebb közönség, de az új technológiák biztonságos működési feltételeinek előírásáért és a közönség jogainak védelméért felelősséggel tartozó intézmények figyelmét is egyre jobban magára vonja. Az MI-alapú rendszerek megjelenése és a mindennapi élet egyre több területén való felhasználása az egyes államoknak az évszázadok alatt sok próbát kiállt és saját kereteiken belül sok változtatást „átélt” jogrendszereit, jogi fogalmait és hagyományos jogi eszközeit a változás nagysága, lassan az élet szinte minden szférájára való kiterjedtsége és sebessége vonatkozásában korábban sosem tapasztalt kihívás elé állítja.

Legutóbbi bejegyzések

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip diszkrimináció európai központi bank fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság belső piac alkotmánybíróság európai parlament előzetes döntéshozatali eljárás gazdasági és monetáris unió demokrácia kúria állami támogatás jogegységi határozat versenyjog uniós értékek eu alapjogi charta szociális jog irányelvek átültetése euró kásler-ítélet eusz 7. cikke arányosság elve választás nemzeti érdek oroszország közös kereskedelempolitika european convention of human rights brexit fizetésképtelenségi rendelet nemzeti bíróságok ultra vires aktus német alkotmánybíróság kötelezettségszegési eljárás európai parlamenti választások európai bizottság elnöke adatvédelem wto bankunió magyarország energiapolitika devizakölcsön fogyatékosok jogai btk alkotmányjog fővárosi közgyűlés közös kül- és biztonságpolitika strasbourgi bíróság szankció ukrán válság migráció szolidaritás egységes piac russia ukraine crisis compliance fundamental rights eu sanctions bevándorlás európai integráció környezetvédelem fenntartható fejlődés menekültkérdés ceta polgári kezdeményezés trump nafta tpp ecthr prison conditions surrogacy human trafficking human rights közigazgatás panpsychism personhood syngamy environment civil törvény irányelvek legitimáció kikényszerítés szociális deficit letelepedés szabadsága kiskereskedelmi különadó központi bankok európai rendszere hatáskör-átruházás elsőbbség elve adatmegőrzési irányelv közerkölcs európai unió alapjogi ügynoksége magyar helsinki bizottság vesztegetés hálapénz vallásszabadság első alkotmánykiegészítés obamacare születésszabályozás hobby lobby büntetőjog jogos védelem áldozatvédelem külkapcsolatok hatáskörmegosztás tényleges életfogytiglan új btk. szabadságvesztés lojális együttműködés végrehajtás gazdasági szankciók állampolgárság nemzetközi magánjog családi jog öröklési jog uniós polgárság alapjogi charta személyek szabad mozgása európai jog európai emberi jogi egyezmény uniós jog sérthetetlensége uniós jog autonómiája infrastruktúrához való hozzáférés versenyképesség adózás gmo-szabályozás gmo-mentesség european neighbourhood policy ukraine uk report európai szomszédságpolitika brit jelentés excessive deficit exclusionarism protectionism national courts consumer protection single market retaliation hungary european court of justice autonomy of eu legal order inviolability of eu legal order european values article 7 teu rule of law democracy reklámadó verseny szabadsága halálbüntetés schuman-nyilatkozat alapító atyák juncker bizottság energiahatékonysági irányelv energiaunió eurasian economic union dcfta european central bank german constitutional court omt görögország pénzügyi válság államcsőd likviditás menekült fal dublin iii 1951-es genfi egyezmény strasbourgi esetjog európai bíróság elnöke lenaerts hatékony jogvédelem franciaország németország értékközösség érdekközösség ügynökprobléma közbeszerzés környezetvédelmi politika áruk szabad áramlása egészségvédelem ártatlanság vélelme törökország történelmi konfliktusok uniós válságkezelés európai tanács válság szíria lengyel alkotmánybíróság jogállamiság normakontroll eljárási alkotmányosság beruházásvédelem szabályozáshoz való jog jog és irodalom erdély konferencia law in literature law as literature lengyel alkotmánybíróság lengyelország jogállamiság-védelmi mechanizmus eu klímapolitika kvótakereskedelem kiotói jegyzőkönyv adójog európai politikai pártok; pártfinanszírozás európai politikai közösség politikai pártok kohéziós politika régió székelyföld mulhaupt ingatlanadó-követelés nyilvános meghallgatás kommunikáció datafication internet platformtársadalom adókövetelés fizetésképtelenségi eljárás sokszínű európa kisebbségek sokféleség fizetésképtelenség; jogharmonizáció; csődjog; többségi demokrácia; olaszország népszavazás common commercial policy egyenlő bánásmód emberi méltóság ebh szülő nők helyzete peschka jogelmélet parlament véleménynyilvánítás szabadsága média országgyűlés sajtószabadság muršić european court of human rights dajkaterhesség egyesült királyság közigazgatási perrendtartás általános közigazgatási rendtartás egyesülési jog velencei bizottság civil felsőoktatás lex ceu közjogtudomány zaklatás szegregáció

Archívum