jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

2022. december

Van-e privacy a kolera idején? Az adatvédelem egyes kérdései a koronavírus járvány idején, különös tekintettel a kontaktkövető mobil applikációkra

2022. december 27. 9:18

A koronavírus világjárvány befolyásolta a jogi-kulturális környezetet és a társadalmi viszonyokat, amiben élünk. Állam és polgár viszonyára szinte minden elemében kihatott: a járványügyi intézkedések érintették a kényszerintézkedések és az emberi jogok viszonyát: az egészségügyi önrendelkezésünket, az állami cselekvés és az állami kényszer határait és abszolút korlátait, a tájékoztatáshoz való jogot és számos fontos egyéb kérdést. Ahogy az Európai Unió Bizottsága közleményében megfogalmazta: a COVID-19-világjárvány példátlan kihívást jelent az Unió és a tagállamok egészségügyi rendszerei, életmódja, gazdasági stabilitása és értékei számára.

Kiválóság és bizalom a vétkesség tükrében – a mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló irányelvjavaslat alapján I.

2022. december 19. 9:01

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2022. szeptember 28-án hozta nyilvánosságra a mesterséges intelligenciával (a továbbiakban: MI) kapcsolatos felelősségről szóló irányelvjavaslatát. Az irányelv célja, „hogy elősegítse a belső piac megfelelő működését azáltal, hogy harmonizálja a szerződésen kívüli vétkességi felelősségre vonatkozó egyes nemzeti szabályokat annak érdekében, hogy az MI-rendszerek által nekik okozott károkért kártérítést igénylő személyek ugyanolyan szintű védelemben részesüljenek, mint azok, akik ilyen rendszerek közrehatása nélkül okozott károkért igényelnek kártérítést."

A brit versenyhatóság jelentése az algoritmusokról

2022. december 11. 1:54

A brit fogyasztóvédelmi és versenyhatóság jelentésében sokféle, az algoritmusok által okozott, közvetlen fogyasztói kárt azonosított. Többfajta hátrány eredhet például azon algoritmusok használatából, amelyek a fogyasztók és vállalkozások közötti interfészek optimalizálását célozzák. A választási lehetőségek felépítésének rendszerén keresztül a vállalkozások kihasználhatják az inherens fogyasztói gyengeségeket (például a korlátozott figyelem kihasználásával, a veszteségelkerülési hajlandóságát vagy tehetetlenségét kihasználva, a beállítási opciókra fogékonyságukat kihasználva). Ezen túl a termékek/szolgáltatások egyediesítése tisztességtelen elosztási hatásokhoz vezethet, valamint alkalmas lehet a versenytársak kizárására, például a saját szolgáltatások előnyben részesítése által (self-preferencing).

Algoritmusok versenyhatósági vizsgálata

2022. december 09. 1:48

Az algoritmusok használata számos összetett társadalmi és gazdasági kérdést vet fel, amelyből most néhány versenyjogi és fogyasztóvédelmi vonatkozást emelünk ki.  Az algoritmusok ugyanis mind kartelljogi jogsértések, mind gazdasági erőfölénnyel való visszaélések eszközei lehetnek és ezért a versenyhatóságok vizsgálatainak tárgyát képezhetik az algoritmusokkal elkövetett vállalati magatartások. Ehhez hasonlóan, a fogyasztóvédelmi eljárásokban is szembesülhet a hatóság azzal, hogy az algoritmus a fogyasztók megtévesztését idézi elő. A két részben publikált blog fókuszában két meghatározó európai versenyhatóság, a holland és a brit versenyhatóság jelentésének fontosabb megállapításai állnak.

Kedvezményes hátrány: a kisebbségek parlamenti képviseletéről - A Bakirdzi és E.C. Magyarország elleni ügye és következményei

2022. december 01. 9:57

Az Emberi Jogok Európai Bírósága november 11-én tette közzé döntését egy 8 éve indított ügyben, mely a magyar parlamenti választási rendszernek a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletére vonatkozó szabályozását az EJENY 1. kiegészítő jegyzőkönyvének 3. cikkével, a szabad választások elvével ellentétesnek ítélte (Bakirdzi és E.C. Magyarország elleni ügye). A kérelmezők a 2011-es választási törvény kisebbségi választójogi részét három pontban tartották jogsértőnek: a szavazat titkossága, a valódi választás, valamint a kisebbségi képviselethez kapcsolódó kedvezményes kvóta kérdéseiben. A bíróság ítéletében mindhárom kérdésben a kérelmezőknek adott igazat, és kártérítés megfizetésére ítélte a magyar államot. Az alábbi elemzés célja nem elsősorban az ítélet részletes ismertetése, hanem a jogellenes helyzet, illetve az ítéletből eredő teendők áttekintése.

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip európai parlament belső piac fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság diszkrimináció alkotmánybíróság európai központi bank gazdasági és monetáris unió versenyjog kúria állami támogatás demokrácia uniós értékek jogegységi határozat előzetes döntéshozatali eljárás euró nemzeti érdek közös kereskedelempolitika eu alapjogi charta arányosság elve brexit szociális jog irányelvek átültetése european convention of human rights kásler-ítélet fizetésképtelenségi rendelet választás eusz 7. cikke oroszország európai bizottság elnöke human trafficking egységes piac adatvédelem human rights környezetvédelem ultra vires aktus bevándorlás fenntartható fejlődés német alkotmánybíróság btk közös kül- és biztonságpolitika ceta trump wto nafta közigazgatás russia tpp migráció nemzeti bíróságok fundamental rights menekültkérdés ukraine crisis bankunió strasbourgi bíróság panpsychism szolidaritás polgári kezdeményezés magyarország personhood kötelezettségszegési eljárás szankció syngamy eu sanctions energiapolitika environment compliance devizakölcsön ecthr európai integráció civil törvény alkotmányjog prison conditions ukrán válság fővárosi közgyűlés európai parlamenti választások fogyatékosok jogai surrogacy kiotói jegyzőkönyv national courts internet verseny szabadsága magyar helsinki bizottság ebh államcsőd közbeszerzés felsőoktatás normakontroll adójog consumer protection platformtársadalom halálbüntetés vesztegetés szülő nők helyzete likviditás külkapcsolatok állampolgárság lex ceu eljárási alkotmányosság versenyképesség európai politikai pártok; single market adókövetelés hálapénz peschka menekült hatáskörmegosztás european court of human rights nemzetközi magánjog közjogtudomány adózás pártfinanszírozás retaliation adatmegőrzési irányelv fizetésképtelenségi eljárás schuman-nyilatkozat jogelmélet fal dajkaterhesség környezetvédelmi politika családi jog zaklatás gmo-szabályozás gmo-mentesség központi bankok európai rendszere európai politikai közösség hungary közerkölcs sokszínű európa alapító atyák vallásszabadság dublin iii egyesült királyság áruk szabad áramlása öröklési jog szegregáció beruházásvédelem european neighbourhood policy hatáskör-átruházás politikai pártok european court of justice kisebbségek juncker bizottság első alkotmánykiegészítés 1951-es genfi egyezmény egészségvédelem uniós polgárság irányelvek szabályozáshoz való jog elsőbbség elve kohéziós politika sokféleség energiahatékonysági irányelv obamacare strasbourgi esetjog tényleges életfogytiglan közigazgatási perrendtartás ártatlanság vélelme jog és irodalom erdély ukraine régió fizetésképtelenség; energiaunió születésszabályozás parlament európai bíróság elnöke új btk. általános közigazgatási rendtartás alapjogi charta legitimáció konferencia székelyföld autonomy of eu legal order jogharmonizáció; eurasian economic union hobby lobby véleménynyilvánítás szabadsága lenaerts törökország kikényszerítés law in literature uk report inviolability of eu legal order csődjog; dcfta büntetőjog média hatékony jogvédelem szabadságvesztés történelmi konfliktusok személyek szabad mozgása law as literature európai szomszédságpolitika mulhaupt european values többségi demokrácia; jogos védelem országgyűlés franciaország uniós válságkezelés európai jog szociális deficit lengyel alkotmánybíróság brit jelentés olaszország european central bank áldozatvédelem sajtószabadság németország lojális együttműködés európai tanács európai emberi jogi egyezmény letelepedés szabadsága lengyelország ingatlanadó-követelés article 7 teu népszavazás german constitutional court végrehajtás válság jogállamiság-védelmi mechanizmus excessive deficit nyilvános meghallgatás rule of law common commercial policy omt értékközösség egyesülési jog szíria uniós jog sérthetetlensége kiskereskedelmi különadó eu klímapolitika exclusionarism kommunikáció democracy európai unió alapjogi ügynoksége egyenlő bánásmód görögország muršić érdekközösség velencei bizottság lengyel alkotmánybíróság uniós jog autonómiája kvótakereskedelem protectionism datafication reklámadó emberi méltóság pénzügyi válság ügynökprobléma gazdasági szankciók civil jogállamiság infrastruktúrához való hozzáférés

Archívum