jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

A magyar demokrácia néhány közvetlenül előttünk álló nyitott kérdése: a választási eljárásjog várható hazai tendenciái a poszt-Covid időszak kezdetén

2021. július 02. 13:05
Fazekas Cintia
Szentgáli-Tóth Boldizsár
joghallgató, PTE ÁJK; tudományos munkatárs, TK JTI
A magyar demokrácia néhány közvetlenül előttünk álló nyitott kérdése: a választási eljárásjog várható hazai tendenciái a poszt-Covid időszak kezdetén A magyar demokrácia néhány közvetlenül előttünk álló nyitott kérdése: a választási eljárásjog várható hazai tendenciái a poszt-Covid időszak kezdetén

A jelenleg is velünk lévő világjárvány újszerű, korábban sosem tapasztalt kihívások elé állította a választási rendszereket: a világ számos országában kellett megtalálni az egyensúlyt az állampolgárok választójogának biztosítása, valamint életének és egészségének védelme között. Ennek a dilemmának a feloldására többféle megoldás is született, jelen blogbejegyzésünkben felvillantjuk a kirajzolódó főbb irányokat.

A polgári jogi felelősségi rendszer(ek) mesterséges intelligenciára való alkalmazhatóságának egyes kérdéseiről (az Európai Parlament 2020. október 20-i állásfoglalása nyomán) – 2. rész

2021. június 02. 9:21
Rácz Lilla
tudományos segédmunkatárs, TK JTI
A polgári jogi felelősségi rendszer(ek) mesterséges intelligenciára való alkalmazhatóságának egyes kérdéseiről (az Európai Parlament 2020. október 20-i állásfoglalása nyomán) – 2. rész

A már létező speciális felelősségi rendszerek, a magyar polgári jogban „a felelősség egyes esetei”[1] közül a termékfelelősségi rezsim szabályainak az MI-rendszerekre történő lehetséges alkalmazása külön vizsgálatot igényelnek („míg a potenciális alkalmazások széles körének vonatkozásában ágazatspecifikus szabályozás kívánatos,”[2] azonban az MI-rendszerek alapjául szolgáló technológiához kapcsolódó kérdések általánossága és a rendszerek működésének minden korábbi technológiához viszonyított specifikussága egy különálló, átfogó szabályozási keret kialakítását is lehetővé teheti). A termékfelelősség kapcsán azonban a termékfelelősségi irányelv[3] tagállami szinten átültetett rendelkezéseinek alkalmazása, a termékfelelősségi irányelv által meghatározott fogalmaknak az MI-rendszerekre való alkalmazhatósága több kérdést is felvet. A termékfelelősség röviden annyit jelent, hogy „[a] termékkárért a hibás termék gyártója felelősséggel tartozik”.[4] A termékfelelősség legfőképpen abban tér el az általános felelősségi rezsim szabályaitól, hogy nem egy meghatározott szerződéses jogviszony eredeti két alanyát tekinti a termékfelelősségi jogviszony két alanyának, hanem egy több szerződésből álló szerződéses láncolat két végpontján elhelyezkedő személyek között hoz létre a termékkár[5] bekövetkezése esetén egy olyan jogviszonyt, amelynek egyik alanya a termékkárt elszenvedő károsult, a másik alanya pedig, alapvető esetben, a termék előállítója. A károsult és a termék gyártója között a termékfelelősség szabályozása híján egyébként semmilyen jogviszony nem állna fenn.

Hogyan vonható felelősségre egy algoritmus? Joris Hulstijn előadása a számítógépes rendszerek elszámoltathatóságáról

2021. június 01. 14:10
Kálmán Kinga
gyakornok, TK JTI; joghallgató, ELTE ÁJK
Hogyan vonható felelősségre egy algoritmus? Joris Hulstijn előadása a számítógépes rendszerek elszámoltathatóságáról

A Társadalomtudományi Kutatóközpont „A mesterséges intelligencia jogi környezetének kihívásai” MILAB-részprojektje programsorozatának keretében került sor 2021. április 1-jén Joris Hulstijn Computational Accountability című online előadására.

Covid19, karantén, választójog

2021. május 31. 7:39
Takács Judit
joghallgató, ELTE ÁJK
Covid19, karantén, választójog

Milyen alkotmányossági problémák merülhetnek fel a koronavírusban érintettek választójogával kapcsolatban? Hogyan kezelték ezt a kérdést azok az államok, amelyek tartottak választásokat? Mely megoldások lehetnek alkotmányosan elfogadhatók, s melyek nem igazolhatók semmiképpen? Hogyan hatott a világjárvány az alternatív szavazási módok elterjedtségére és elfogadottságára? Milyen tanulságokat tud Magyarország mindebből levonni a 2022-es országgyűlési választásokra és a távolabbi jövőre tekintettel?

Kódolt egyenlőtlenségek? Diszkrimináció az algoritmusok korában

2021. május 03. 22:20
Körtvélyesi Zsolt
tudományos segédmunkatárs, TK JTI
Kódolt egyenlőtlenségek? Diszkrimináció az algoritmusok korában

Számos vita és félreértés övezi azt a kérdést, hogy mi számít mesterséges intelligenciának vagy akár okos robotnak (lásd például az Európai Bizottság meghatározását), mint ahogy az is gyakran előfordul, hogy misztifikáljuk a jelenséget. Ebből kiindulva alább inkább algoritmusokra vagy kódokra utalok, és úgy tárgyalom a felmerülő kérdéseket, hogy azok egyszerre alkalmazhatóak szofisztikált, önállóan tanuló programokra (deep learning), és olyan egyszerűbb programokra is, amelyek nem nevezhetők mesterséges intelligenciának.

Az áttekintésből látható, hogy az egyre összetettebb algoritmusok nem annyira új kérdéseket vetnek fel, mint inkább régóta velünk lévő dilemmákat helyeznek új megvilágításba, ugyanakkor valóban új megoldásokat tesznek szükségessé. Az egyik kapcsolódó jelenség, hogy az emberi hibák hatását az algoritmusok hajlamosak olyan mértékben felnagyítani, amikor azok növelik az egyenlőtlenségeket. Az algoritmusok használata ugyanakkor alkalmat ad arra is, hogy jobban megértsük, mit értünk jogellenes megkülönböztetés alatt, illetve hogyan tehetünk ellene, sőt, az optimista megközelítések szerint kifejezetten abba az irányba hatnak, hogy az egyenlőség szempontját hatékonyabban érvényesítsük a gyakorlatban.

The role of the historical constitution in Hungarian constitutional law

2021. április 22. 11:37
Gera Anna
joghallgató ELTE ÁJK
The role of the historical constitution in Hungarian constitutional law

The Fundamental Law of Hungary, adopted by the majority votes of conservative parties twenty years after the democratic regime change in 1989, contains an article that provides the following: “The provisions of the Fundamental Law shall be interpreted in accordance with their purposes, the National Avowal contained therein and the achievements of our historic constitution.”[1] As the Fundamental Law is regarded to be the constitution of Hungary, this rule creates a strong bond between the  historical legal tradition and the legislation in force, and does so with a concept of “the achievements of our historic constitution” which is yet to be defined. Although the fact that the probable intention of the constitution-drafter Parliament can be identified by reading the preparatory works, the current practice faces challenges in interpreting the aforementioned constitutional provision.

Két új technológia az adatvédelmi megfelelés kapujában: Eszteri Dániel előadása a mesterséges intelligencia, a blokklánc és az adatvédelem kapcsolati háromszögéről

2021. április 21. 23:13
Kálmán Kinga
gyakornok, TK JTI; joghallgató ELTE ÁJK
Két új technológia az adatvédelmi megfelelés kapujában: Eszteri Dániel előadása a mesterséges intelligencia, a blokklánc és az adatvédelem kapcsolati háromszögéről

A Társadalomtudományi Kutatóközpont „A mesterséges intelligencia jogi környezetének kihívásai” MILAB részprojekt keretében rendezett programsorozatának legújabb állomása 2021. április 6-án Eszteri Dániel „Mesterséges intelligencia és blokklánc: két új technológia az adatvédelmi megfelelés kapujában” című online előadása volt.

A polgári jogi felelősségi rendszer(ek) mesterséges intelligenciára való alkalmazhatóságának egyes kérdéseiről (az Európai Parlament 2020. október 20-i állásfoglalása nyomán) – 1. rész

2021. április 20. 20:55
Rácz Lilla
tudományos segédmunkatárs, TK JTI
A polgári jogi felelősségi rendszer(ek) mesterséges intelligenciára való alkalmazhatóságának egyes kérdéseiről (az Európai Parlament 2020. október 20-i állásfoglalása nyomán) – 1. rész

A mesterséges intelligencia (MI) egyre szélesebb körben történő elterjedése immáron nemcsak a technológiai újítások iránt érdeklődő szélesebb közönség, de az új technológiák biztonságos működési feltételeinek előírásáért és a közönség jogainak védelméért felelősséggel tartozó intézmények figyelmét is egyre jobban magára vonja. Az MI-alapú rendszerek megjelenése és a mindennapi élet egyre több területén való felhasználása az egyes államoknak az évszázadok alatt sok próbát kiállt és saját kereteiken belül sok változtatást „átélt” jogrendszereit, jogi fogalmait és hagyományos jogi eszközeit a változás nagysága, lassan az élet szinte minden szférájára való kiterjedtsége és sebessége vonatkozásában korábban sosem tapasztalt kihívás elé állítja.

Hogyan lesz az etikai szabályokból jogszabály? Ződi Zsolt előadása a mesterséges intelligencia jogi szabályozásáról

2021. április 08. 19:44
Kálmán Kinga
gyakornok, TK JTI; joghallgató ELTE ÁJK
Hogyan lesz az etikai szabályokból jogszabály? Ződi Zsolt előadása a mesterséges intelligencia jogi szabályozásáról

A Társadalomtudományi Kutatóközpont MILAB „A mesterséges intelligencia jogi környezetének kihívásai” részprojektje keretében indított programsorozatában 2021. március 11-én Ződi Zsolt tartotta meg az első előadást „Mesterséges intelligencia: hogyan lesz az etikai szabályokból jogszabály?” címmel. A rendezvényre online formában került sor.

Molnár Tamás előadása a mesterséges intelligencia emberi jogokra gyakorolt hatásairól

2021. április 02. 23:19
Kálmán Kinga
gyakornok, TK JTI; joghallgató ELTE ÁJK
Molnár Tamás előadása a mesterséges intelligencia emberi jogokra gyakorolt hatásairól

A Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratóriumnak (MILAB) a TK Jogtudományi Intézetben zajló részprojektje keretében 2021. március 25-én került sor az első nemzetközi műhelyvitára. Ennek témája a mesterséges intelligencia emberi jogokra gyakorolt hatása volt. Az előadó, Molnár Tamás 2016 óta az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) vezető kutató jogásza, ahol többek között a menekültek, illetve az illegális bevándorlók alapvető jogaival foglalkozik. Ezt megelőzően több hazai minisztérium nemzetközi és EU jogi osztályán szerzett tapasztalatot a bevándorlás gyakorlati, közigazgatási kérdéseiről, valamint a Budapesti Corvinus Egyetemen nemzetközi és európai bevándorlási jogot oktatott.

A veszélyhelyzet első kihirdetésének évfordulójára: 365 nap rövid veszélyhelyzeti kronológiája

2021. március 11. 12:19
Rácz Lilla
tudományos segédmunkatárs, TK JTI
A veszélyhelyzet első kihirdetésének évfordulójára: 365 nap rövid veszélyhelyzeti kronológiája

2021. március 11-én 15 óra. Pontosan egy év telt azóta, hogy a Kormány a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet 1. §-ában az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében „az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki.”

Péntek esti interdiszciplináris vita a robotok jogairól: a mesterséges intelligenciák jogalanyisága különböző jogágak szempontjából

2021. március 08. 15:06
Szentgáli-Tóth Boldizsár
tudományos munkatárs, TK JTI
Péntek esti interdiszciplináris vita a robotok jogairól: a mesterséges intelligenciák jogalanyisága különböző jogágak szempontjából

A Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium Jogtudományi Intézetben zajló alprojektje keretében 2021. január 15-én több kollégánk is részt vett egy nemzetközi workshopon, amelyen különböző jogterületek szempontrendszeréből kiindulva tekintették át a mesterséges intelligenciák esetleges jogalanyiságával összefüggő aktuális szabályozási kihívásokat.

Migration and the rise of populism: changes in the migration policy of Germany and Italy

2021. február 16. 23:37
Andrea Crescenzi
Réka Friedery
researcher, Institute for International Legal Studies (ISGI), National Research Council of Italy (CNR); research fellow, Centre for Social Sciences Institute for Legal Studies (CSS ILS)
Migration and the rise of populism: changes in the migration policy of Germany and Italy Migration and the rise of populism: changes in the migration policy of Germany and Italy

Migration policy overlaps other policy areas, for example integration policy, interior policy, defence policy and anti-discrimination policy. As a response to the sudden influx of migrants in 2015, and parallel to rising populistic movements, Germany and Italy started to adapt radical policies and measures in connection with immigration. Italy, as a frontline country, and Germany, as the destination country have adopted permissive measures as well as restrictive measures. Hence, in the following we analyse some of the main measures from the above mentioned areas to demonstrate that they intended either to thwart the rise of populistic movements in connection with migration or were favoured by populistic movements in the sense that they intended to curb immigration.

A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: pandémia és egyenlő(tlen)ség

2020. december 18. 7:56
Pap András László
tudományos tanácsadó, osztályvezető, TK JTI
A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: pandémia és egyenlő(tlen)ség

A járványügyi intézkedésekkel kapcsolatban a rendkívüli jogrend bevezetése és különböző alapjogok korlátozása mellett a leggyakrabban a hátrányos megkülönböztetés tilalma, illetve az egyenlő bánásmód követelménye mint alkotmányos alapjog merül fel. Ez az írás a járvány és a társadalmi egyenlőtlenségek összefüggéseinek bemutatását célozza, valamint felkínál néhány releváns kategorizációs szempontot.

Anyák, apák és gyerekek az alkotmányban? „Gender-ügyek” az Alaptörvény 9. módosítási javaslata kapcsán

2020. november 23. 14:11
Balogh Lídia
tudományos munkatárs, TK JTI
Anyák, apák és gyerekek az alkotmányban? „Gender-ügyek” az Alaptörvény 9. módosítási javaslata kapcsán

2010. november 10-én a kormány – közelebbről az igazságságügyi miniszter, Varga Judit – benyújtotta a T/13647. számú törvényjavaslatot „Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosításáról”. Jelen írás a módosítási javaslatnak mindössze két elemére összpontosít: egyrészt az 1. cikk egyik rendelkezésére – „Az anya nő, az apa férfi.” –, másrészt a 3. cikk azon részére, miszerint: „Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát”. Az írás célja az, hogy – a teljesség igénye nélkül, ám fontos és talán kevésbé közismert adalékokkal szolgálva – hozzájáruljon ezeknek a kérdéseknek a magyarországi megvitatásához, abból a sajnálatos apropóból, hogy a szóban forgó törvényjavaslat érdemi előkészítés, átfogó konzultáció nélkül került az Országgyűlés elé. Ez a helyzet ugyanis magában hordozza annak veszélyét, hogy az alkotmánymódosítás összes tartalmi elemét illetően automatikusan kétpólusúvá válik a közvélemény – kormánypártiság, illetve ellenzékiség szerint –, miközben az említett két elemhez igen összetett, mélyre nyúló és messzire vezető kérdések kapcsolódnak.

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip európai parlament belső piac fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság diszkrimináció alkotmánybíróság európai központi bank gazdasági és monetáris unió versenyjog kúria állami támogatás uniós értékek demokrácia jogegységi határozat előzetes döntéshozatali eljárás nemzeti érdek közös kereskedelempolitika euró eu alapjogi charta brexit arányosság elve szociális jog irányelvek átültetése european convention of human rights kásler-ítélet fizetésképtelenségi rendelet választás oroszország eusz 7. cikke human trafficking egységes piac európai bizottság elnöke human rights környezetvédelem adatvédelem bevándorlás fenntartható fejlődés ultra vires aktus btk közös kül- és biztonságpolitika ceta német alkotmánybíróság trump nafta közigazgatás wto tpp migráció nemzeti bíróságok russia menekültkérdés fundamental rights strasbourgi bíróság panpsychism szolidaritás ukraine crisis bankunió personhood polgári kezdeményezés magyarország szankció syngamy kötelezettségszegési eljárás energiapolitika environment eu sanctions devizakölcsön ecthr európai integráció civil törvény compliance alkotmányjog prison conditions ukrán válság fővárosi közgyűlés fogyatékosok jogai surrogacy európai parlamenti választások verseny szabadsága magyar helsinki bizottság ebh államcsőd közbeszerzés felsőoktatás normakontroll kiotói jegyzőkönyv national courts internet platformtársadalom halálbüntetés vesztegetés szülő nők helyzete likviditás külkapcsolatok állampolgárság lex ceu eljárási alkotmányosság versenyképesség adójog consumer protection adókövetelés hálapénz peschka menekült hatáskörmegosztás european court of human rights nemzetközi magánjog közjogtudomány adózás európai politikai pártok; single market fizetésképtelenségi eljárás schuman-nyilatkozat jogelmélet fal dajkaterhesség környezetvédelmi politika családi jog zaklatás gmo-szabályozás pártfinanszírozás retaliation adatmegőrzési irányelv sokszínű európa alapító atyák vallásszabadság dublin iii egyesült királyság áruk szabad áramlása öröklési jog szegregáció beruházásvédelem gmo-mentesség központi bankok európai rendszere európai politikai közösség hungary közerkölcs kisebbségek juncker bizottság első alkotmánykiegészítés 1951-es genfi egyezmény egészségvédelem uniós polgárság irányelvek szabályozáshoz való jog european neighbourhood policy hatáskör-átruházás politikai pártok european court of justice sokféleség energiahatékonysági irányelv obamacare strasbourgi esetjog tényleges életfogytiglan közigazgatási perrendtartás ártatlanság vélelme jog és irodalom elsőbbség elve kohéziós politika fizetésképtelenség; energiaunió születésszabályozás parlament európai bíróság elnöke új btk. általános közigazgatási rendtartás alapjogi charta legitimáció erdély ukraine régió jogharmonizáció; eurasian economic union hobby lobby véleménynyilvánítás szabadsága lenaerts törökország kikényszerítés konferencia székelyföld autonomy of eu legal order csődjog; dcfta büntetőjog média hatékony jogvédelem szabadságvesztés történelmi konfliktusok személyek szabad mozgása law in literature uk report inviolability of eu legal order többségi demokrácia; jogos védelem országgyűlés franciaország uniós válságkezelés európai jog szociális deficit law as literature európai szomszédságpolitika mulhaupt european values olaszország european central bank áldozatvédelem sajtószabadság németország lojális együttműködés európai tanács európai emberi jogi egyezmény letelepedés szabadsága lengyel alkotmánybíróság brit jelentés népszavazás german constitutional court végrehajtás válság lengyelország ingatlanadó-követelés article 7 teu common commercial policy omt értékközösség egyesülési jog szíria uniós jog sérthetetlensége kiskereskedelmi különadó jogállamiság-védelmi mechanizmus excessive deficit nyilvános meghallgatás rule of law democracy európai unió alapjogi ügynoksége egyenlő bánásmód görögország muršić érdekközösség velencei bizottság lengyel alkotmánybíróság uniós jog autonómiája eu klímapolitika exclusionarism kommunikáció reklámadó emberi méltóság pénzügyi válság ügynökprobléma gazdasági szankciók civil jogállamiság infrastruktúrához való hozzáférés kvótakereskedelem protectionism datafication