jtiblog
A Jogtudományi Intézet blogoldala
2025. május 06. 14:52
G. Szabó Dániel
Bakó Beáta
jogi előadó, Democracy Reporting International; posztdoktori kutató, Károly Egyetem Jogi Kar (Prága)
Törvénymódosítás alapján várhatóan lehetőség nyílik magyar Európai Parlamenti képviselők mandátumának visszavonására, ha a vagyonnyilatkozatban téves adatot szerepeltetnek. Itt amellett érvelünk, hogy az EP-képviselői jogállás – mint az EU demokratikus legitimációjának kiemelt forrása – uniós jogi kérdés, és így az Európai Unió Bíróságának erős kontrollt kell gyakorolnia a mandátum megszűnése esetén.
2025. április 23. 8:43
Erős Orsolya Júlia
PhD hallgató, SZE DF ÁJK, Nemzetközi és Európai Jogi Tanszék
Az Európai Űrügynökség (ESA - European Space Agency) Space Debris Office 2017 óta évente kiadja a világűr aktuális állapotának megismerését szolgáló jelentését. Az éves összefoglalók részletes és széleskörű képet tárnak a világűr környezetéről az olvasó elé a jelen állapotról és a korábbi években megállapítottakról egyaránt. Az idei év adataiból levonható következtetések továbbra sem biztatóak: összességében a Föld körüli pályák állapota romlik.
2025. március 20. 13:32
Szabó Attila
jogász, TASZ
Az előttünk álló környezeti változások miatt egyre fontosabbá válik, hogy bárki könnyen tudjon környezeti, természetvédelmi ügyben jogot érvényesíteni akkor is, ha nem vagy nem kizárólag a saját jogai, hanem a közérdek mellett áll ki az eljárásban. Az Alkotmánybíróság által kidolgozott visszalépés tilalma [28/1994. (V. 20.) AB határozat és ezt követően számtalanszor] szerint ugyanis “az állam nem élvez szabadságot abban, hogy a környezet állapotát romlani engedje vagy a romlás kockázatát megengedje.” Álláspontunk szerint ebbe bele kell érteni azt is, hogy nem lehet nehezebbé tenni a környezeti ügyekhez kapcsolódó, közérdeket is érintő pereskedést. Pedig ennek veszélye most felmerült.
2025. március 17. 8:47
Berkes Rudolf
Projektkutató, HUN-REN TK Jogtudományi Intézet
On March 5, 2025, the GENEZIS Excellence Student Workshop of Pázmány Péter Catholic University, in collaboration with the Department of Environmental Law at PPKE JÁK and the Institute of Legal Studies at HUN-REN Centre for Social Sciences, organized a panel discussion examining the environmental and constitutional law issues related to the application of artificial intelligence (AI). The speakers agreed that, similar to environmental protection, the regulation of AI applications also adopts a human-centered approach, thus there are fundamental directions and ethical principles that are considered universal worldwide.
2025. február 11. 18:02
Deáki Dorottya
projektkutató, HUN-REN TK Jogtudományi Intézet
.jpg&w=&h=100&zc=1)
A jog, a politika, a gazdaság és a technológia metszetében létezik egy olyan terület, amely kivétel nélkül érinti a bolygónkon élő összes embert. Teszi mindezt az üzletileg felmérhető egyik legkompetitívebb környezetben, dinamikusan fejlődő módon, ahol az innováció szédületes tempóban utat törve akár egyik napról a másikra írja át az eddig ismert tudományos alaptételeket. Határokon átívelő jellege természeténél fogva adott és kiapadhatatlan forrása az újszerű dilemmáknak, ami rendszeresen teszi mérlegre az alapvető jogintézményeinket.
2025. január 30. 9:55
Csapó Zsuzsanna
egyetemi docens, NKE ÁNTK Nemzetközi Jogi Tanszék
„A nukleáris elrettentéshez nyúlhat Vlagyimir Putyin”; „Putyin megváltoztatja a nukleáris doktrínát”; „Figyelmeztette a Nyugatot Putyin: az atom is szóba került”; „Oroszország nukleáris választ adhat” – napjainkban folyamatosan sorjáznak e nyugtalanító híradások. De vajon jogosult Oroszország lecsapni az atomkártyát? Nemzeti jogszabályban, elnöki rendeletben deklarálhatják az oroszok jogukat nukleáris fegyver bevetésére? Nemzetközi jogi norma sérelmét jelentené az atomfenyegetés beváltása?
2024. december 27. 8:52
Bán-Forgács Nóra
tudományos munkatárs, HUN-REN TK Jogtudományi Intézet
Emergency powers are introduced into legal systems under extraodinary circumstances, such as war, climate catastrophe, global pandemic, such as COVID-19, to control the legal system under extraordinary pressure. Emergency (or extraordinary) power of the state is used for a period of time to prevent damage in the society. Different constitutions regulate emergency powers differently. Usually a feature of extraordinary legal system is the constitutional limitation on fundamental rights, including freedom of information. I argue that in Hungary the limitation on freedom of information served as a pretext to halt the free access of information.
2024. december 23. 8:31
Halász Iván
kutatóprofesszor, HUN-REN TK JTI; egyetemi tanár, NKE ÁNTK
A jogegységesítési (unifikációs) folyamatok Csehszlovákiában, Jugoszláviában és Romániában a két világháború között elnevezésű workshopra 2024. június 6-án került sor a HUN-REN TK Jogtudományi Intézet szervezésében. A rendezvény Magyarország történeti alkotmánya egykor és ma c. NKFIH-OTKA 143008 sz. projekt keretében készült. A tanácskozás a projekt azon kutatási pilléréhez kötődött, amely az egykori magyar jog utódállamokbeli továbbélésével foglalkozik. A tanácskozás résztvevői a különböző magyarországi és határon túli kutatóműhelyekhez kötődnek. Csehszlovákiával Halász Iván (NKE ÁNTK – HUN-REN TK professzora), Jugoszláviával Dudás Attila (Újvidéki Egyetem professzora) és Várady Tibor (CEU és Emory University professzor emeritusa) Romániával pedig Veress Emőd (Miskolci Egyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem professzora) foglalkozott.
2024. december 20. 15:00
Bán-Forgács Nóra
tudományos munkatárs, HUN-REN TK Jogtudományi Intézet
The role of Ombudsman in a changing world with crisis is one of the most contested topics in contemporary constitutional discourse. The increasing literature is concerned with a “permanent stage” of crisis and its consequences. Some countries, choose to introduce a permanent extraordinary legal order to handle the crisis, others are curtailing their democratic institutions.
2024. november 29. 7:32
Atanasziadisz Dominik
Csipke Tibor
Duka Beatrix
Karsai Dóra
Körtvélyesi Ida
Molnár Balázs
Oláh-Grosz Ráchel
joghallgató, ELTE ÁJK
2024. november 23. 18:02
Lux Ágnes
tudományos munkatárs, HUN-REN TK Jogtudományi Intézet
A Jövő Csúcstalálkozójának gondolata már 2020-ban, az Egyesült Nemzetek Szervezete 75. évfordulójának megünnepléséről szóló nyilatkozat alkalmával is felmerült a nemzetközi közösségben. Tekintettel a nemzetközi politika turbulenciáira (is), 2022 augusztusában Antonio Guterres ENSZ-főtitkár mint egy „egy generációban egyszer” adódó lehetőségről beszélt egy olyan témájú csúcs tető aláhozása kapcsán, amely a multilaterális rendszer “megmentését", reformját és a globális kihívásokra való válaszkészségét célozza. Az ENSZ Közgyűlése végül 79. ülésén, 9 hónapos tárgyalássorozatot követően 2024. szeptember 22-24-én tartotta meg ezt a csúcstalálkozót és fogadta el a hosszú, 42 oldalas, az államok számára 56 kötelezettségvállalást tartalmazó Jövő Paktumát vagyis a Paktum a Jövőért (Pact for the Future) címet viselő A/RES/76/307 számú határozatát és a jövő nemzedékekről valamint a globális digitális paktumról szóló melléklet formájában hozzácsatolt további két nyilatkozatot.
2024. november 18. 7:15
Koltay András
kutatóprofesszor, Nemzeti Közszolgálati Egyetem; egyetemi tanár, Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Az Alkotmánybíróság (AB) október 22-én egy, a szólásszabadságot érintő fontos ügyben döntött: az eljárásban egy online influenszereket érintő személyiségvédelmi perben született bírósági döntés alkotmányosságáról kellett a testületnek állást foglalnia. Az AB előtt kérelmezőként (az alapügyben vádlottként) „Tibi Atya” néven működő blogger, az alapügyben magánvádlóként pedig egy – kisgyermekes, de azóta elvált – influenszer házaspár szerepeltek, akik elsősorban az Instagramon aktívak.
2024. november 07. 11:30
Timár Balázs
tudományos segédmunkatárs, HUN-REN TK Jogtudományi Intézet
A megbeszélés elsődleges célja a kutatás keretében készülő, “Fejezetek Magyarország történeti alkotmányának történetéből” munkacímet viselő tanulmánykötet egyes fejezeteinek megvitatása volt.. A kutatás jelen szakaszának feladata, hogy a régmúlt korok közjogászainak álláspontját a kutatócsoport tagjai megismertessék az érdeklődő közvéleménnyel. A vizsgált korszak elsődlegesen a XIX. századot öleli át, de a téma jellegéből fakadóan kitekintést nyújt a XVIII. század végére, valamint a XX. század első felére is, egészen az 1949. évi alkotmányig.
2024. október 29. 7:15
Eszteri Dániel
osztályvezető, NAIH; projektkutató, HUN-REN TK JTI
Elon Musk amerikai techmilliárdos nevéhez köthető Neuralink projekt révén 2024-ben nagy figyelem irányult egy közvetlenül az emberi agyba ültethető eszközre, amely egy úgy nevezett agy-számítógép interfész (angolul: brain computer interface, a továbbiakban röviden: BCI) implantátum. Az eszközt egy robot műtéti úton helyezi el az agy egy olyan régiójában, amely a mozgási szándék szabályozásáért felelős. Célja, hogy lehetővé tegye a páciens számára, hogy pusztán gondolatai – ami a technikai értelemben az agy neurális aktivitását jelenti – segítségével irányítsa a számítógépes kurzort és billentyűzetet. A technológia segíthet a betegeknek leküzdeni a bénulást és más kórós neurológiai állapotot is. A gondolatok lefordítására és olvasására alkalmas technológia tehát csak idő kérdése, hogy a mindennapok részévé váljon.
2024. szeptember 29. 14:57
Bán-Forgács Nóra
tudományos munkatárs, HUN-REN TK Jogtudományi Intézet
A jog társadalmi jelenség. Az elmúlt néhány évben bekövetkezett társadalmi változások jelentősen kihatottak a jogrendszerre, amiben élünk, formálták azt. Kétségtelen, hogy ezek közül az egyik legsúlyosabb válság a Covid-19 világjárvány és annak jogi hatásai voltak. A koronavírus-járvány kihatott a jogi környezetre, amiben élünk, hatással volt állam és polgár viszonyára. Többek között a járványügyi intézkedések érintették a kényszerintézkedések és az emberi jogok viszonyát: az egészségügyi önrendelkezésünket, az állami cselekvés és az állami kényszer határait és korlátait, de érintették polgári és politikai szabadságjogainkat is.
