jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

Beszámoló a Történeti alkotmány egykor és ma c. kutatás mátrafüredi workshopjáról - (Fejezetek Magyarország történeti alkotmányának történetéből)

2024. november 07. 11:30
Timár Balázs
tudományos segédmunkatárs, HUN-REN TK Jogtudományi Intézet
Beszámoló a Történeti alkotmány egykor és ma c. kutatás mátrafüredi workshopjáról - (Fejezetek Magyarország történeti alkotmányának történetéből)

A megbeszélés elsődleges célja a kutatás keretében készülő, “Fejezetek Magyarország történeti alkotmányának történetéből” munkacímet viselő tanulmánykötet egyes fejezeteinek megvitatása volt.. A kutatás jelen szakaszának feladata, hogy a régmúlt korok közjogászainak álláspontját a kutatócsoport tagjai megismertessék az érdeklődő közvéleménnyel. A vizsgált korszak elsődlegesen a XIX. századot öleli át, de a téma jellegéből fakadóan kitekintést nyújt a XVIII. század végére, valamint a XX. század első felére is, egészen az 1949. évi alkotmányig.

Neurális adatok és az emberi elme sértetlensége: Az agy-számítógép interfész technológia adatvédelmi problémái Chile legfelsőbb bíróságának ítéletén keresztül

2024. október 29. 7:15
Eszteri Dániel
osztályvezető, NAIH; projektkutató, HUN-REN TK JTI
Neurális adatok és az emberi elme sértetlensége: Az agy-számítógép interfész technológia adatvédelmi problémái Chile legfelsőbb bíróságának ítéletén keresztül

Elon Musk amerikai techmilliárdos nevéhez köthető Neuralink projekt révén 2024-ben nagy figyelem irányult egy közvetlenül az emberi agyba ültethető eszközre, amely egy úgy nevezett agy-számítógép interfész (angolul: brain computer interface, a továbbiakban röviden: BCI) implantátum. Az eszközt egy robot műtéti úton helyezi el az agy egy olyan régiójában, amely a mozgási szándék szabályozásáért felelős. Célja, hogy lehetővé tegye a páciens számára, hogy pusztán gondolatai – ami a technikai értelemben az agy neurális aktivitását jelenti – segítségével irányítsa a számítógépes kurzort és billentyűzetet. A technológia segíthet a betegeknek leküzdeni a bénulást és más kórós neurológiai állapotot is. A gondolatok lefordítására és olvasására alkalmas technológia tehát csak idő kérdése, hogy a mindennapok részévé váljon.

Természettudományos érvelés az alkotmányjogban

2024. szeptember 29. 14:57
Bán-Forgács Nóra
tudományos munkatárs, HUN-REN TK Jogtudományi Intézet
Természettudományos érvelés az alkotmányjogban

A jog társadalmi jelenség. Az elmúlt néhány évben bekövetkezett társadalmi változások jelentősen kihatottak a jogrendszerre, amiben élünk, formálták azt. Kétségtelen, hogy ezek közül az egyik legsúlyosabb válság a Covid-19 világjárvány és annak jogi hatásai voltak. A koronavírus-járvány kihatott a jogi környezetre, amiben élünk, hatással volt állam és polgár viszonyára. Többek között a járványügyi intézkedések érintették a kényszerintézkedések és az emberi jogok viszonyát: az egészségügyi önrendelkezésünket, az állami cselekvés és az állami kényszer határait és korlátait, de érintették polgári és politikai szabadságjogainkat is.

Elérkeztünk az első MI-nemzetközi szerződés elfogadásához

2024. szeptember 09. 8:24
Kecskés Gábor
tudományos munkatárs, HUN-REN TK Jogtudományi Intézet
Elérkeztünk az első MI-nemzetközi szerződés elfogadásához

2024. szeptember 5-én mérföldkőhöz érkeztünk a mesterséges intelligenciához (MI) kapcsolódó nemzetközi szabályozások terén. Az Európa Tanács égisze alatt aláírt szerződés unikalitása, hogy ez az első aláírt nemzetközi szerződés, amelynek középpontjában a mesterséges intelligencia-szabályozás áll, miközben több államban már megalkottak MI-vel foglalkozó stratégiákat, akár jogszabályokat (ld. EU MI-rendelete), azonban a klasszikus nemzetközi szerződések körében az Európa Tanács jogalkotási törekvése tekinthető úttörőnek.

Preparing for constitutional dialogue with the CJEU or sharpening the Hungarian sword against EU law?

2024. szeptember 02. 13:55
Várnay Ernő
Chronowski Nóra
kutatóprofesszor; kutatóprofesszor, HUN-REN TK Jogtudományi Intézet
Preparing for constitutional dialogue with the CJEU or sharpening the Hungarian sword against EU law?   Preparing for constitutional dialogue with the CJEU or sharpening the Hungarian sword against EU law?

On 12 December 2023, the Hungarian Parliament introduced a new article into the Act on the Constitutional Court (see Act CLI of 2011, § 38/A, as amended by Act LXXXV of 2023, Art. 3) and created a new competence called "Decision on a preliminary EU interpretative opinion". The authors analyse here the deeper meaning and potential of the new competence, especially in the light of the Rules of Procedure of the Court of Justice of the European Union. It seems that the new interpretive power is intended to serve the constitutional European judicial dialogue, but it does not seem to be a suitable instrument either procedurally or substantively.

Strasbourgi döntés: a prostitúció klienseit büntetni rendelő franciaországi jogszabály nem sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkelyét (jog a magánélet tiszteletben tartásához)

2024. augusztus 21. 17:20
Balogh Lídia
tudományos munkatárs, HUN-REN TK Jogtudományi Intézet
Strasbourgi döntés: a prostitúció klienseit büntetni rendelő franciaországi jogszabály nem sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkelyét (jog a magánélet tiszteletben tartásához)

Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2024 nyarán egyhangúlag hozott döntésben mondta ki, hogy a Franciaországban 2016 óta hatályos jogszabály, amely büntetni rendeli a prostitúció klienseit, nem sérti az Európai Emberi Jogi Egyezmény azon cikkelyét, amely a magánélet tiszteletben tartásához való jogról rendelkezik. A strasbourgi bíróság abból indult ki, hogy a prostitúció jogi megközelítését illetően nincs egyetértés európai, illetve nemzetközi szinten, és az államoknak igen széles mérlegelési mozgástere van e téren, amit Franciaország a szóban forgó jogszabály bevezetésével nem lépett túl; megállapította továbbá, hogy Franciaországban a szabályozási cél – a prostitúció iránti kereslet visszaszorítása – elérését szolgáló jogi és közpolitikai eszközöket a versengő érdekek figyelembe vételével alakították ki.

Sajtótermékké válhatnak-e a Facebook-oldalak?

2024. július 08. 17:45
Németh Dorottya
joghallgató, ELTE ÁJK
Sajtótermékké válhatnak-e a Facebook-oldalak?

Az internet megjelenése, technológiai fejlődése számos újítást hozott az emberek mindennapi életébe. Ezzel egyidejűleg szükségszerűen megjelentek új problémafelvetések, szabályozásra váró területek. Az elmúlt pár évben az internetes honlapok, közösségi média felületek térnyerése a nyilvánosság kérdéskörének számos új aspektusa kapcsán indította el a szabályozásról szóló diskurzust.

Gyerekek újabb győzelme a klímaperekben

2024. június 26. 6:55
Lux Ágnes
tudományos munkatárs, HUN-REN TK Jogtudományi Intézet
Gyerekek újabb győzelme a klímaperekben

2024. június 20-án a Navahine kontra Hawaii Közlekedési Minisztérium-ügyben fiatal felperesek keresete alapján indított perben a bíróság jóváhagyta az egyezséget a Hawaii Közlekedési Minisztérium, Hawaii állam kormányzója és a beadványozók között. A bíróság által jóváhagyott úttörőnek tartott egyezségi megállapodás elismeri a gyermekek létfenntartó éghajlathoz való alkotmányos jogait (’life-sustaining climate’), és előírja a minisztérium számára, hogy alakítsa át a Hawaii közlekedési rendszert, hogy a földi szállítás, valamint a szigetközi tengeri- és légi szállítás zéró károsanyag-kibocsátását elérje 2045-re.

Az Anti-SLAPP irányelv hatálya - tervek, vágyak és valóság

2024. június 11. 10:22
Rupnik János Levente
joghallgató, ELTE ÁJK
Az Anti-SLAPP irányelv hatálya - tervek, vágyak és valóság

2024. május 6-án hatályba lépett a 2024/1069/EU irányelv, ismertebb nevén az anti-SLAPP (Strategic Lawsuits Against Public Participation) irányelv. Az irányelv célja a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek visszaszorítása. A jogalkotási folyamat során több változás is történt az irányelv szövegében, melyek közül kiemelkedő jelentősége van a hatály kérdésének. Ez különösen fontos az Európai Unió hatásköreinek korlátozott jellege, valamint a jogalkotási folyamat során felmerülő hatékonysági kérdések miatt. A jelentőségét lentebb egy konkrét jogeset példáján keresztül mutatom be.

Az Európai Bíróság szerint a formális emberi döntést előkészítő gépi aktusok is automatizált egyedi döntésnek minősülhetnek adatvédelmi szempontból: a „SCHUFA Holding” ügy

2024. június 06. 7:27
Eszteri Dániel
osztályvezető, NAIH; projektkutató, HUN-REN TK JTI
Az Európai Bíróság szerint a formális emberi döntést előkészítő gépi aktusok is automatizált egyedi döntésnek minősülhetnek adatvédelmi szempontból: a „SCHUFA Holding” ügy

2023. december 7-én az Európai Unió Bírósága (EUB) előzetes döntéshozatali eljárásban C‑634/21. ügyszámon ítéletet hozott, amelyben az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete, a GDPR automatizált döntéshozatalra vonatkozó előírásait meglehetősen kiterjesztően értelmezte. Az ítélet minden bizonnyal nagy hatással lesz a joggyakorlatra a személyes adatok kezelésén alapuló automatikus döntések megítélésével kapcsolatban. Mielőtt rátérnék az ítélet bemutatására, először is röviden tekintsük át a GDPR értelmezett rendelkezéseit és az összefüggő magyar joggyakorlatot.

A vélemények befagyása: A Kúria és az EJEB gyakorlata a sajtó olvasói hozzászólásokért való felelősségének tárgyában

2024. június 04. 16:35
Nemes Anna Zsófia
joghallgató, ELTE ÁJK
A vélemények befagyása:  A Kúria és az EJEB gyakorlata a sajtó olvasói hozzászólásokért való felelősségének tárgyában

A 21. század kezdetén azáltal, hogy az internet széleskörűen elérhetővé vált, a sajtó vonatkozásában is új tere nyílt a véleménynyilvánításnak. A médiában közölt hírekkel kapcsolatban ma már bárki megoszthatja gondolatait, aminek korábban számos platform a hozzászólási lehetőség biztosításával saját oldalán is helyet adott. A 2010-es évek második felétől azonban rohamosan csökkent azon hírportálok száma, amelyeken elérhető ez a funkció. Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ebben a változásban jelentős szerepet játszott az a nemzetközi és magyar joggyakorlat, amely a sajtóorgánumok felelősségét állapította meg az oldalaikon megjelenített, jogsértő kommentek vonatkozásában.

A poszt-Covid jogrendszerek ellenálló képessége: kihívások és válaszok Magyarországon és Észak-Európában: Beszámoló a jogrendszer pandémiát követő állapotát vizsgáló kétéves kutatás hazai és nemzetközi záróeseményeiről

2024. április 30. 8:03
Deáki Dorottya
Szentgáli-Tóth Boldizsár
projektkutató; tudományos főmunkatárs, HUN-REN TK Jogtudományi Intézet
A poszt-Covid jogrendszerek ellenálló képessége: kihívások és válaszok Magyarországon és Észak-Európában: Beszámoló a jogrendszer pandémiát követő állapotát vizsgáló kétéves kutatás hazai és nemzetközi záróeseményeiről A poszt-Covid jogrendszerek ellenálló képessége: kihívások és válaszok Magyarországon és Észak-Európában: Beszámoló a jogrendszer pandémiát követő állapotát vizsgáló kétéves kutatás hazai és nemzetközi záróeseményeiről

2024. március 7-én és 8-án egy angol nyelvű, hibrid formátumú nemzetközi konferencia, valamint egy magyar nyelvű, a hazai szakmai közvéleményt célzó tanácskozás is megrendezésre került a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetében, amelyek a Magyar Tudományos Akadémia által finanszírozott „A jogrendszer reagálóképessége a poszt-COVID társadalomban: kockázatok és lehetőségek” című két éves kutatási projekt záróeseményei is voltak egyben.

A Covid-19 és jogesetek - néhány ügy az EUB és az EJEB előtt

2024. április 22. 7:04
Friedery Réka
Kecskés Gábor
tudományos munkatárs; tudományos munkatárs, HUN-REN TK Jogtudományi Intézet
A Covid-19 és jogesetek - néhány ügy az EUB és az EJEB előtt A Covid-19 és jogesetek - néhány ügy az EUB és az EJEB előtt

Az államoknak a Covid-19 világjárvány kirobbanása után a járvány kezelésére, a továbbterjedés megelőzésére, a következmények enyhítésére az európai régióban 2020 tavaszától meghozott válaszlépései, például kijárási, nyitvatartási, és működési korlátozások, maszkviselési kötelezettség, esetleg oltással kapcsolatos előírások, számos emberi jogi kérdést vethetnek fel.

Kétarcú klímadöntés Strasbourg-ban

2024. április 18. 10:12
Lux Ágnes
tudományos munkatárs, HUN-REN TK Jogtudományi Intézet
Kétarcú klímadöntés Strasbourg-ban

Az EJEB mérföldkőnek számító döntéseket hozott a klímaváltozással kapcsolatos ügyek vonatkozásában 2024. április 9-én, amikor is három, a Nagykamara azonos összetételű tanácsa, soron kívül tárgyalt ügyeiben (Carême kontra Franciaország, Duarte Agostinho és Mások kontra Portugália és 32 Másik Állam,  Klímaszeniorok Egyesülete kontra Svájc) ítéletet hirdetett.

Francia büszkeség, egyetemes üzenet, avagy az ördög biztos ugrál örömében? - Az abortuszhoz való jog rögzítése Franciaország alkotmányában

2024. március 19. 8:05
Csehes András
PhD hallgató, NKE Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola
Francia büszkeség, egyetemes üzenet, avagy az ördög biztos ugrál örömében? - Az abortuszhoz való jog rögzítése Franciaország alkotmányában

2024. március 4-én a francia parlament kongresszusa megszavazta a terhesség önkéntes megszakításának szabadságáról szóló alkotmányos törvénytervezetet, így a Francia Köztársaság vált a világ első országává, amely alkotmányba foglalta a terhességmegszakításhoz való jog védelmét. Egészen pontosan a következő bekezdéssel egészült ki az alkotmány 34. cikke: „Törvény határozza meg azokat a feltételeket, amelyek mellett a nő számára garantált a terhesség önkéntes megszakításának szabadsága.”

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip diszkrimináció európai központi bank fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság belső piac alkotmánybíróság európai parlament előzetes döntéshozatali eljárás gazdasági és monetáris unió demokrácia kúria állami támogatás jogegységi határozat versenyjog uniós értékek eu alapjogi charta szociális jog irányelvek átültetése euró kásler-ítélet eusz 7. cikke arányosság elve választás nemzeti érdek oroszország közös kereskedelempolitika european convention of human rights brexit fizetésképtelenségi rendelet nemzeti bíróságok ultra vires aktus német alkotmánybíróság kötelezettségszegési eljárás európai parlamenti választások európai bizottság elnöke adatvédelem wto bankunió magyarország energiapolitika devizakölcsön fogyatékosok jogai btk alkotmányjog fővárosi közgyűlés közös kül- és biztonságpolitika strasbourgi bíróság szankció ukrán válság migráció szolidaritás egységes piac russia ukraine crisis compliance fundamental rights eu sanctions bevándorlás európai integráció környezetvédelem fenntartható fejlődés menekültkérdés ceta polgári kezdeményezés trump nafta tpp ecthr prison conditions surrogacy human trafficking human rights közigazgatás panpsychism personhood syngamy environment civil törvény irányelvek legitimáció kikényszerítés szociális deficit letelepedés szabadsága kiskereskedelmi különadó központi bankok európai rendszere hatáskör-átruházás elsőbbség elve adatmegőrzési irányelv közerkölcs európai unió alapjogi ügynoksége magyar helsinki bizottság vesztegetés hálapénz vallásszabadság első alkotmánykiegészítés obamacare születésszabályozás hobby lobby büntetőjog jogos védelem áldozatvédelem külkapcsolatok hatáskörmegosztás tényleges életfogytiglan új btk. szabadságvesztés lojális együttműködés végrehajtás gazdasági szankciók állampolgárság nemzetközi magánjog családi jog öröklési jog uniós polgárság alapjogi charta személyek szabad mozgása európai jog európai emberi jogi egyezmény uniós jog sérthetetlensége uniós jog autonómiája infrastruktúrához való hozzáférés versenyképesség adózás gmo-szabályozás gmo-mentesség european neighbourhood policy ukraine uk report európai szomszédságpolitika brit jelentés excessive deficit exclusionarism protectionism national courts consumer protection single market retaliation hungary european court of justice autonomy of eu legal order inviolability of eu legal order european values article 7 teu rule of law democracy reklámadó verseny szabadsága halálbüntetés schuman-nyilatkozat alapító atyák juncker bizottság energiahatékonysági irányelv energiaunió eurasian economic union dcfta european central bank german constitutional court omt görögország pénzügyi válság államcsőd likviditás menekült fal dublin iii 1951-es genfi egyezmény strasbourgi esetjog európai bíróság elnöke lenaerts hatékony jogvédelem franciaország németország értékközösség érdekközösség ügynökprobléma közbeszerzés környezetvédelmi politika áruk szabad áramlása egészségvédelem ártatlanság vélelme törökország történelmi konfliktusok uniós válságkezelés európai tanács válság szíria lengyel alkotmánybíróság jogállamiság normakontroll eljárási alkotmányosság beruházásvédelem szabályozáshoz való jog jog és irodalom erdély konferencia law in literature law as literature lengyel alkotmánybíróság lengyelország jogállamiság-védelmi mechanizmus eu klímapolitika kvótakereskedelem kiotói jegyzőkönyv adójog európai politikai pártok; pártfinanszírozás európai politikai közösség politikai pártok kohéziós politika régió székelyföld mulhaupt ingatlanadó-követelés nyilvános meghallgatás kommunikáció datafication internet platformtársadalom adókövetelés fizetésképtelenségi eljárás sokszínű európa kisebbségek sokféleség fizetésképtelenség; jogharmonizáció; csődjog; többségi demokrácia; olaszország népszavazás common commercial policy egyenlő bánásmód emberi méltóság ebh szülő nők helyzete peschka jogelmélet parlament véleménynyilvánítás szabadsága média országgyűlés sajtószabadság muršić european court of human rights dajkaterhesség egyesült királyság közigazgatási perrendtartás általános közigazgatási rendtartás egyesülési jog velencei bizottság civil felsőoktatás lex ceu közjogtudomány zaklatás szegregáció

Archívum