jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

Vélemények a jövő bíróságairól: a digitális talárok világa - Beszámoló a Bírósági munka a virtuális térben: a mesterséges intelligencia alapú technológiák szerepe és jelentősége című workshopról (2023. május 25.)

2023. augusztus 21. 7:33
Szentgáli-Tóth Boldizsár
Bor Bettina
tudományos főmunkatárs; projektkutató, TK JTI
Vélemények a jövő bíróságairól: a digitális talárok világa - Beszámoló a Bírósági munka a virtuális térben: a mesterséges intelligencia alapú technológiák szerepe és jelentősége című workshopról (2023. május 25.) Vélemények a jövő bíróságairól: a digitális talárok világa - Beszámoló a Bírósági munka a virtuális térben: a mesterséges intelligencia alapú technológiák szerepe és jelentősége című workshopról (2023. május 25.)

A mesterséges intelligencia nemzeti laboratórium keretében a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete rendszeresen szervez kerekasztalbeszélgetéseket a technológiai fejlődés jogi munkára gyakorolt hatásainak megvitatása érdekében. E programsorozat részeként a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium és a NKFIH. 138965. kódszámú kutatási projekt (Kockázatok és lehetőségek a mesterséges intelligencia jogi szabályozásában és gyakorlati alkalmazásában) támogatásával szervezett kerekasztal beszélgetésen 2023. május 25-én a téma neves szakértői, intézeti munkatársak és külsős kollégák osztották meg gondolataikat a virtuális bíróságok térnyerésével, ennek előnyeivel, valamint hátrányaival kapcsolatban, különös tekintettel a világjárvány okozta változásokra is. 

Janus esete a tőkepiaci- és a versenyszabályozással

2023. augusztus 07. 8:02
Kertész Gábor
főiskolai tanár, IBS
Janus esete a tőkepiaci- és a versenyszabályozással

Május végén megjelent két kormányrendelet, amelyek együtt, vélelmezhetően a magánszemélyek pénzügyi tudatosságának fejlesztése céljából feltételezhetően alakítani fognak a tőkepiacokon jelen lévő magánszemélyek portfólió összeállítási döntésein. Ebben az írásban azt vizsgálom, hogy viselkedik szimultán az állam jogalkotó és pénzpiaci „arca”

Transzneműséggel kapcsolatos jogkérdések az Alkotmánybíróság előtt – elutasítva, visszautasítva

2023. június 01. 7:44
Orbán Endre
adjunktus, NKE
Transzneműséggel kapcsolatos jogkérdések az Alkotmánybíróság előtt – elutasítva, visszautasítva

Február elején jelent meg az Alkotmánybíróság 3058/2023. (II. 16.) AB határozata, amelyben egy bíró azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert az előtte fekvő ügy transznemű felperese nemének és nevének anyakönyvi megváltoztatását kérte, ám azt Budapest Főváros Kormányhivatala a tavaly megváltoztatott anyakönyvi eljárásról szóló törvény értelmében elutasította. A 2020 májusában ugyanis megváltozott a bíró által kifogásolt jogszabály. A módosítást követően a nyilvántartásban a személyek „neme” helyett a „születési nemet” kellett rögzíteni, amit az elsődleges nemi jelleg, illetve a kromoszóma alapján kell meghatározni. Az így, mint a születés időpontjában rögzített tény később nem változtatható meg.

Crises and democracy: elections in the Visegrád countries in the shadow of the Covid-19 pandemic Report from the main conference of the research project

2023. május 15. 7:39
Szentgáli-Tóth Boldizsár
Bor Bettina
tudományos főmunkatárs; projektkutató, TK JTI
Crises and democracy: elections in the Visegrád countries in the shadow of the Covid-19 pandemic Report from the main conference of the research project Crises and democracy: elections in the Visegrád countries in the shadow of the Covid-19 pandemic Report from the main conference of the research project

On 30 and 31 March 2023. a prestigious international conference was held in a hybrid format, online and in-person at the Centre for Social Sciences, Institute for Legal Studies, as the main conference of an international research project investigating the Covid-19-related adaptations of the electoral frameworks of the four Visegrád countries (IVF 22120065), funded by the International Visegrád Fund). The conference was also supported by a project of the Hungarian Academy of Sciences „Resilience of the legal system in post-COVID societies: risks and opportunities”.

Election dates “as you like it”: comparing the Hungarian and the Polish cases

2023. május 03. 7:57
Polonyi Domonkos
joghallgató, ELTE ÁJK
Election dates “as you like it”: comparing the Hungarian and the Polish cases

The date of the upcoming local elections has recently been moved both in Hungary and Poland. At first sight, the two cases seem to be very similar to each other, but upon closer scrutiny it turns out that there are significant differences both to the legal and the factual background that led to the changes of the election days. In this article, I will compare the two situations, with special attention to constitutional and political aspects, while also keeping a close eye on how it is all connected the to Covid-19 pandemic.

A technológia és a COVID kölcsönhatása a magyar egészségügyben: jogi vonatkozások

2023. május 02. 8:02
Zorkóczy Miklós
ügyvéd, MI konzultáns, egészségügyi szakjogász
A technológia és a COVID kölcsönhatása a magyar egészségügyben: jogi vonatkozások

A COVID alatti bezártság felerősítette az online jelenlétet. Online végezzük a munkánkat (home office), a heti nagybevásárlás helyett online rendeljük meg az élelmiszert, webáruházakból válogatjuk a műszaki cikkeket, a ruhákat és még a cipőt is. Hozzá vagyunk szokva a fogyasztói társadalomban ahhoz, hogy a technológia által minden információt megkaphatunk azonnal. Miként történik ez az egészségügyben? A jelen tanulmányban azt nézzük meg, hogy mi az a technológia, ami a COVID alatt vagy annak hatására bevezetésre került, használata elterjedt.

Can AI save our children?

2023. április 11. 19:17
Mercz Mónika
szakmai koordinátor, Közjogi Műhely, MCC
Can AI save our children?

It seems like we have to choose what is worth more to us as a society: the well-being of children or keeping our private data safe? On 29 of July, 2022, the European Data Protection Board (EDPB) and the European Data Protection Supervisor (EDPS) adopted a Joint Opinion on the Proposal for a Regulation to prevent and combat child sexual abuse. Its aim is to impose obligations when it comes to detecting, removing, reporting and blocking known and new online child sexual abuse material (CSAM). While child sexual exploitation must be stopped, the EDPB stated that only strictly necessary and proportionate information should be retained in these cases, as the right to private life and data protection shall be upheld. They believe the use of artificial intelligence (hereinafter: AI) to scan users’ communications could also generate errors, which may lead to false accusations.

A sikeres ügyfél, aki mégis pórul jár

2023. március 28. 9:09
Szabó Attila
jogász, TASZ Politikai Szabadságjogi Projekt
A sikeres ügyfél, aki mégis pórul jár

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 115. § lehetővé teszi az eljáró hatóság számára, hogy ha az ügy eldöntésével jogszabályt sértett, akkor ezt saját jogkörében kijavítsa. Ez a megoldás teljesen összhangban van a jogállamiság és a jogbiztonság alkotmányos elveivel, illetve az Ákr. alapelvei között rögzített szakszerűség, egyszerűség, ügyféllel való együttműködés alapelveivel is. Van azonban egy olyan probléma, amire a jogszabály nem ad megoldást és így egy bizonyos körben nem valósul meg a jogalkotó szándéka: a jogkereső polgáron marad a jogorvoslat költsége akkor is, ha a hatóság az egészen nyilvánvalóan jogellenes döntését maga orvosolja ebben az eljárásban.

Gyülekezési szabadság a pandémia idején

2023. március 13. 18:15
Orbán Endre
adjunktus, NKE
Gyülekezési szabadság a pandémia idején

A pandémia természetéből adódóan a világ csaknem minden országában korlátozó intézkedéseket vezettek be, amelyek célja a mindennapi személyes érintkezések visszaszorítása és ezáltal a vírus terjedésének mérséklése volt. E körben került sor a gyülekezési szabadság korlátozására is, amely komoly egészségügyi kockázattal járhat az emberek csoportosulása miatt, még ha ezt a szabad ég alatt, a friss levegőn is teszik. A bevezetett korlátozások sok esetben teljeskörűek voltak, vagyis a gyülekezési jog gyakorlásának kizárásával valósultak meg. Az ilyen, de még az ezt a szintet el nem érő korlátozások során is különös jelentőséggel bír az alkotmányossági felülvizsgálat. Ennek megfelelően a bevezetett intézkedések számos esetben alkotmánybíróságok elé kerültek: a német Szövetségi Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánított olyan aktusokat, amelyek differenciálatlanul, mérlegelés nélkül zárták ki tüntetések tartását; a koszovói Alkotmánybíróság szintén megsemmisítette a kormány által elrendelt általános gyülekezési tilalmat; hasonló döntésre jutott a szlovén Alkotmánybíróság, míg a francia Alkotmánytanács a gyűléseken való részvétel COVID igazolványokhoz kötését találta alkotmányellenesnek.

A büntető szükségrendelet továbbhatásának terjedelme – egy másik lehetséges jogértelmezés

2023. február 16. 12:12
Hollán Miklós
tudományos főmunkatárs, TK JTI
A büntető szükségrendelet továbbhatásának terjedelme – egy másik lehetséges jogértelmezés

Napjainkban (a COVID-19 járvány kapcsán) újra megjelent büntetőjogunkban a büntető kódexen kívüli büntető jogszabály, ráadásul nem törvényi formában, hanem a különleges jogrend keretében alkotott ún. szükségrendeletként. Ezzel együtt pedig aktuális lett azon (régebbi büntetőjogunkban ismeretes, de mára jórészt elfeledett) problematika, amely az ilyen jogszabályok hatályvesztését követő alkalmazhatóságával kapcsolatos. Jelen blogbejegyzésben ennek kapcsán egy olyan jogértelmezési kérdést elemzek, amelynek megoldására már hasonló blogbejegyzés formában Szomora Zsolt kísérletet tett, részemről azonban ahhoz képest gyökeresen eltérő eredményre jutottam.

A hamis hírek hatalma - A fake news és a véleménynyilvánítás szabadsága

2023. február 14. 9:30
Ferencz Orsolya Zita
joghallgató, ELTE ÁJK
A hamis hírek hatalma - A fake news és a véleménynyilvánítás szabadsága

A fake news nem újkeletű jelenség, azonban az utóbbi néhány évben fokozottabb figyelem irányul erre a kihívásra: a koronavírus járványnak betudhatóan ez a tendencia még jellemzőbbé vált. Habár a mindennapokban is gyakran használjuk a fake news kifejezést, számos megválaszolatlan kérdés övezi: Mi minősül fake newsnak? És ki jogosult dönteni e kérdésben? Korlátozható-e a szólásszabadság a fake news kiszűrése érdekében? Az alábbiakban e kérdésekre keresem a választ.

Van-e privacy a kolera idején? Az adatvédelem egyes kérdései a koronavírus járvány idején, különös tekintettel a kontaktkövető mobil applikációkra

2022. december 27. 9:18
Bán-Forgács Nóra
tudományos segédmunkatárs, TK JTI
Van-e privacy a kolera idején? Az adatvédelem egyes kérdései a koronavírus járvány idején, különös tekintettel a kontaktkövető mobil applikációkra

A koronavírus világjárvány befolyásolta a jogi-kulturális környezetet és a társadalmi viszonyokat, amiben élünk. Állam és polgár viszonyára szinte minden elemében kihatott: a járványügyi intézkedések érintették a kényszerintézkedések és az emberi jogok viszonyát: az egészségügyi önrendelkezésünket, az állami cselekvés és az állami kényszer határait és abszolút korlátait, a tájékoztatáshoz való jogot és számos fontos egyéb kérdést. Ahogy az Európai Unió Bizottsága közleményében megfogalmazta: a COVID-19-világjárvány példátlan kihívást jelent az Unió és a tagállamok egészségügyi rendszerei, életmódja, gazdasági stabilitása és értékei számára.

Kiválóság és bizalom a vétkesség tükrében – a mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló irányelvjavaslat alapján I.

2022. december 19. 9:01
Rácz Lilla
tudományos segédmunkatárs, TK JTI
Kiválóság és bizalom a vétkesség tükrében – a mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló irányelvjavaslat alapján I.

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2022. szeptember 28-án hozta nyilvánosságra a mesterséges intelligenciával (a továbbiakban: MI) kapcsolatos felelősségről szóló irányelvjavaslatát. Az irányelv célja, „hogy elősegítse a belső piac megfelelő működését azáltal, hogy harmonizálja a szerződésen kívüli vétkességi felelősségre vonatkozó egyes nemzeti szabályokat annak érdekében, hogy az MI-rendszerek által nekik okozott károkért kártérítést igénylő személyek ugyanolyan szintű védelemben részesüljenek, mint azok, akik ilyen rendszerek közrehatása nélkül okozott károkért igényelnek kártérítést."

A brit versenyhatóság jelentése az algoritmusokról

2022. december 11. 1:54
Papp Mónika
tudományos munkatárs, TK JTI; adjunktus, ELTE ÁJK
A brit versenyhatóság jelentése az algoritmusokról

A brit fogyasztóvédelmi és versenyhatóság jelentésében sokféle, az algoritmusok által okozott, közvetlen fogyasztói kárt azonosított. Többfajta hátrány eredhet például azon algoritmusok használatából, amelyek a fogyasztók és vállalkozások közötti interfészek optimalizálását célozzák. A választási lehetőségek felépítésének rendszerén keresztül a vállalkozások kihasználhatják az inherens fogyasztói gyengeségeket (például a korlátozott figyelem kihasználásával, a veszteségelkerülési hajlandóságát vagy tehetetlenségét kihasználva, a beállítási opciókra fogékonyságukat kihasználva). Ezen túl a termékek/szolgáltatások egyediesítése tisztességtelen elosztási hatásokhoz vezethet, valamint alkalmas lehet a versenytársak kizárására, például a saját szolgáltatások előnyben részesítése által (self-preferencing).

Algoritmusok versenyhatósági vizsgálata

2022. december 09. 1:48
Papp Mónika
tudományos munkatárs, TK JTI; adjunktus, ELTE ÁJK
Algoritmusok versenyhatósági vizsgálata

Az algoritmusok használata számos összetett társadalmi és gazdasági kérdést vet fel, amelyből most néhány versenyjogi és fogyasztóvédelmi vonatkozást emelünk ki.  Az algoritmusok ugyanis mind kartelljogi jogsértések, mind gazdasági erőfölénnyel való visszaélések eszközei lehetnek és ezért a versenyhatóságok vizsgálatainak tárgyát képezhetik az algoritmusokkal elkövetett vállalati magatartások. Ehhez hasonlóan, a fogyasztóvédelmi eljárásokban is szembesülhet a hatóság azzal, hogy az algoritmus a fogyasztók megtévesztését idézi elő. A két részben publikált blog fókuszában két meghatározó európai versenyhatóság, a holland és a brit versenyhatóság jelentésének fontosabb megállapításai állnak.

Legutóbbi bejegyzések

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip diszkrimináció európai központi bank fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság belső piac alkotmánybíróság európai parlament előzetes döntéshozatali eljárás gazdasági és monetáris unió demokrácia kúria állami támogatás jogegységi határozat versenyjog uniós értékek eu alapjogi charta szociális jog irányelvek átültetése euró kásler-ítélet eusz 7. cikke arányosság elve választás nemzeti érdek oroszország közös kereskedelempolitika european convention of human rights brexit fizetésképtelenségi rendelet nemzeti bíróságok ultra vires aktus német alkotmánybíróság kötelezettségszegési eljárás európai parlamenti választások európai bizottság elnöke adatvédelem wto bankunió magyarország energiapolitika devizakölcsön fogyatékosok jogai btk alkotmányjog fővárosi közgyűlés közös kül- és biztonságpolitika strasbourgi bíróság szankció ukrán válság migráció szolidaritás egységes piac russia ukraine crisis compliance fundamental rights eu sanctions bevándorlás európai integráció környezetvédelem fenntartható fejlődés menekültkérdés ceta polgári kezdeményezés trump nafta tpp ecthr prison conditions surrogacy human trafficking human rights közigazgatás panpsychism personhood syngamy environment civil törvény irányelvek legitimáció kikényszerítés szociális deficit letelepedés szabadsága kiskereskedelmi különadó központi bankok európai rendszere hatáskör-átruházás elsőbbség elve adatmegőrzési irányelv közerkölcs európai unió alapjogi ügynoksége magyar helsinki bizottság vesztegetés hálapénz vallásszabadság első alkotmánykiegészítés obamacare születésszabályozás hobby lobby büntetőjog jogos védelem áldozatvédelem külkapcsolatok hatáskörmegosztás tényleges életfogytiglan új btk. szabadságvesztés lojális együttműködés végrehajtás gazdasági szankciók állampolgárság nemzetközi magánjog családi jog öröklési jog uniós polgárság alapjogi charta személyek szabad mozgása európai jog európai emberi jogi egyezmény uniós jog sérthetetlensége uniós jog autonómiája infrastruktúrához való hozzáférés versenyképesség adózás gmo-szabályozás gmo-mentesség european neighbourhood policy ukraine uk report európai szomszédságpolitika brit jelentés excessive deficit exclusionarism protectionism national courts consumer protection single market retaliation hungary european court of justice autonomy of eu legal order inviolability of eu legal order european values article 7 teu rule of law democracy reklámadó verseny szabadsága halálbüntetés schuman-nyilatkozat alapító atyák juncker bizottság energiahatékonysági irányelv energiaunió eurasian economic union dcfta european central bank german constitutional court omt görögország pénzügyi válság államcsőd likviditás menekült fal dublin iii 1951-es genfi egyezmény strasbourgi esetjog európai bíróság elnöke lenaerts hatékony jogvédelem franciaország németország értékközösség érdekközösség ügynökprobléma közbeszerzés környezetvédelmi politika áruk szabad áramlása egészségvédelem ártatlanság vélelme törökország történelmi konfliktusok uniós válságkezelés európai tanács válság szíria lengyel alkotmánybíróság jogállamiság normakontroll eljárási alkotmányosság beruházásvédelem szabályozáshoz való jog jog és irodalom erdély konferencia law in literature law as literature lengyel alkotmánybíróság lengyelország jogállamiság-védelmi mechanizmus eu klímapolitika kvótakereskedelem kiotói jegyzőkönyv adójog európai politikai pártok; pártfinanszírozás európai politikai közösség politikai pártok kohéziós politika régió székelyföld mulhaupt ingatlanadó-követelés nyilvános meghallgatás kommunikáció datafication internet platformtársadalom adókövetelés fizetésképtelenségi eljárás sokszínű európa kisebbségek sokféleség fizetésképtelenség; jogharmonizáció; csődjog; többségi demokrácia; olaszország népszavazás common commercial policy egyenlő bánásmód emberi méltóság ebh szülő nők helyzete peschka jogelmélet parlament véleménynyilvánítás szabadsága média országgyűlés sajtószabadság muršić european court of human rights dajkaterhesség egyesült királyság közigazgatási perrendtartás általános közigazgatási rendtartás egyesülési jog velencei bizottság civil felsőoktatás lex ceu közjogtudomány zaklatás szegregáció

Archívum