jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

Francia büszkeség, egyetemes üzenet, avagy az ördög biztos ugrál örömében? - Az abortuszhoz való jog rögzítése Franciaország alkotmányában

2024. március 19. 8:05
Csehes András
PhD hallgató, NKE Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola
Francia büszkeség, egyetemes üzenet, avagy az ördög biztos ugrál örömében? - Az abortuszhoz való jog rögzítése Franciaország alkotmányában

2024. március 4-én a francia parlament kongresszusa megszavazta a terhesség önkéntes megszakításának szabadságáról szóló alkotmányos törvénytervezetet, így a Francia Köztársaság vált a világ első országává, amely alkotmányba foglalta a terhességmegszakításhoz való jog védelmét. Egészen pontosan a következő bekezdéssel egészült ki az alkotmány 34. cikke: „Törvény határozza meg azokat a feltételeket, amelyek mellett a nő számára garantált a terhesség önkéntes megszakításának szabadsága.”

Különleges? Jogrend? – The state of art

2024. március 12. 8:28
Chronowski Nóra
kutatóprofesszor, HUN-REN TK Jogtudományi Intézet
Különleges? Jogrend? – The state of art

E rövid esszé az MTA poszt-COVID nagykockázatú poszt-Covid jelenségek kutatása projekt keretében mindössze arra vállalkozik, hogy áttekintse a magyar különleges jogrendi helyzet állását 2024 februárjában. Ennek apropója, hogy hazánkban közel negyedik éve, rövid megszakítással veszélyhelyzeti jogrend is érvényben van a „normál” jogrend mellett. Normál jogrend alatt azt a helyzetet értjük, amikor az alkotmány jogforrási hierarchiára vonatkozó szabályai maradéktalanul érvényesülnek, és az alapvető jogok kizárólag törvényben, a szükségesség és arányosság mércéje szerint, lényeges tartalmuk sérelme nélkül korlátozhatók. Különleges jogrendben viszont a Kormány egyes törvényi rendelkezésektől eltérhet, törvényi rendelkezések alkalmazását felfüggesztheti és néhány kivétellel az alapvető jogokat a szükséges és arányos mértéken túl is korlátozhatja. Vagyis a rendeleti kormányzás (és a végrehajtó hatalom) egyértelműen túlsúlyba kerül. A „rendes” és a „különleges jogrendi” jogalkotás egyidejű érvényesülése a jogrendszerben való eligazodást jelentősen megnehezíti, és a jogállamiság védelmét elméletileg garantáló alkotmányos felülvizsgálat is megnehezedik.

Akadémiai szabadság a posztcovid korban

2024. március 11. 17:38
Pap András László
kutatóprofesszor, HUN-REN TK Jogtudományi Intézet
Akadémiai szabadság a posztcovid korban

Ez az írás, amelynek bővebb, szakirodalmi hivatkozásokkal ellátott változata remélhetőleg hamarosan megjelenik a „jogrendszer reagálóképessége a poszt-COVID társadalomban: kockázatok és lehetőségek” elnevezésű NKFI-kutatás keretében készülő újabb kötetben, a világjárvány és az akadémiai szabadság összefüggéseit mutatja be: a pandémiával, pontosabban az arra adott jogalkotói, közpolitikai, de első sorban magánjogi aktorok által hozott intézkedésekkel összefüggésbe hozható jelenséget, illetve tendenciát tekintve át. 

A természeti erőforrások megőrzése mindenki kötelessége?

2024. február 23. 12:57
Aujeszky Nóra
Szabó Attila
jogász, TASZ; jogász, TASZ
A természeti erőforrások megőrzése mindenki kötelessége? A természeti erőforrások megőrzése mindenki kötelessége?

Az Alkotmánybíróság egy friss döntésével megerősítette azt a gyakorlatát, ami szerint környezetvédelmi ügyekben a közvetlenül a normákat támadó indítványok esetében az érintettség kedvezőbb lehet, mint más esetekben. A mostani, az alsóörsi védőerdő kapcsán született határozat arra hívja fel a jogkereső és a környezet épségéért tenni akaró emberek figyelmét, hogy a jogi normákkal okozott környezetrombolások esetében lehet értelme közvetlenül az Alkotmánybírósághoz fordulásnak, ha érdemben egyelőre nem is, de eljárásilag mindenképpen.   

Demokratikus deficit az európai parlamenti választások tükrében

2024. február 20. 9:35
Borsos Barbara
joghallgató, ELTE ÁJK
Demokratikus deficit az európai parlamenti választások tükrében

A 21. században az Európai Unió polgárainak egyre inkább nyilvánvalóbbá válik, hogy az európai országok közös társadalmi, gazdasági és politikai problémái szorosan összefonódtak saját problémáikkal. Az Európai Unió szervei által meghozott döntések pedig számtalan esetben a tagállamok polgárait is közvetlenül érintik. Emiatt az uniós polgárok abban érdekeltek, hogy egy olyan Európai Unió jöjjön létre, amelyben ők maguk is valamelyest irányítani tudják a nemzetközi szervezet működését. A központi kérdés tehát, hogy az Európai Unióban mennyire van jelen a demokrácia és a tagállamok állampolgárainak érdeke mennyire jelenik meg a döntéshozatal során.

Újabb Antigoné dilemma: ezúttal az AB kapitulált

2024. január 29. 7:22
Orbán Endre
adjunktus, NKE
Újabb Antigoné dilemma: ezúttal az AB kapitulált

Immár évtizedes tény, hogy az Alaptörvény által bevezetett egyik legjelentősebb közjogi változás az Alkotmánybíróság hatásköreit érintette az ún. valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével. Ez azt eredményezte, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányossági szempontból felülvizsgálatnak vetheti alá a bírósági döntéseket. Az új hatáskörrel – elviekben és a gyakorlatot tekintve főszabályként – az Alkotmánybíróság nem vált „szuperbírósággá”, ugyanakkor míg korábban, a régi típusú panasz révén, csak közvetett jellegű jogorvoslati kapcsolat létezett az Alkotmánybíróság és a rendes bíróságok között, az új hatásköri szabályok ezt közvetlen jogorvoslati kapcsolatra módosították.

Nemzetközi adójogi csereszeminárium az energiaválságról és a kínai Selyemút-programról

2024. január 26. 7:49
Csanádi Ferenc
Hasulyó Adrienn
Himpelmann Gellért
Papp Dóra
Tóth Sára Eszter
joghallgató, ELTE ÁJK
Nemzetközi adójogi csereszeminárium az energiaválságról és a kínai Selyemút-programról Nemzetközi adójogi csereszeminárium az energiaválságról és a kínai Selyemút-programról Nemzetközi adójogi csereszeminárium az energiaválságról és a kínai Selyemút-programról Nemzetközi adójogi csereszeminárium az energiaválságról és a kínai Selyemút-programról Nemzetközi adójogi csereszeminárium az energiaválságról és a kínai Selyemút-programról

A Heidelberg-Ferrara-ELTE nemzetközi adójogi csereszeminárium 2023-ban Budapesten került megrendezésre, amelynek témája az energiaszektor szabályozása, illetve adózása, valamint a Selyemút-program volt korunk válságos időszakában. A hallgatók összevetették a témába tartozó német, magyar és olasz szabályozást. Ennek keretében az előadók ismertették az energiajog alapjait, az energiaszektor állami támogatását és pénzügyi forrásait, a Selyemút-program lényegét, adójogi relevanciáját és a szállítmányozás adójogi aspektusait.

A COVID-19 hatása a kulturális közegre

2023. november 30. 9:55
Vadász Vanda
tudományos segédmunkatárs, HUN-REN TK JTI
A COVID-19 hatása a kulturális közegre

Manapság az „új normális az abnormális” korszakát éljük, mely morál kiváltó tényezői közt előkelő helyet foglal el a covid-19 okozta pandémiás helyzet. Utóbbi a művészetet és annak bemutatását szolgáló világot sem hagyta érintetlenül. Milyen hatást váltott ki a határok lezárása, a mozgás szabadságának korlátozása erre a közegre és hogyan érvényesülhet a kultúrához való hozzáférés alapvető emberi joga? A koronavírus járvány okozta hatások mennyiben maradnak velünk az elkövetkezendő években? A blogbejegyzés a múzeumok világára, mint a kultúra közvetítésének egyik legfőbb szereplőjére fókuszálva keres választ ezekre a kérdésekre.

Konferenciabeszámoló: Magyarország a nemzetközi kereskedelem sodrában: a GATT-csatlakozás ötven év távlatában

2023. november 07. 11:14
Vadász Vanda
tudományos segédmunkatárs, HUN-REN TK JTI
Konferenciabeszámoló: Magyarország a nemzetközi kereskedelem sodrában: a GATT-csatlakozás ötven év távlatában

2023. november 2-án a HUN-REN Jogtudományi Intézetében egyedülálló kereskedelmi konferencián vehettek részt az érdeklődők. Az esemény módot adott arra, hogy végig kövessük Magyarország útját 1973-tól egészen napjainkig a kereskedelempolitika útvesztőjében, olyan szakértők irányításával, akik jelen voltak és közreműködtek az egyes korszakok legnagyobb döntéseinél. A mérföldkövek megtárgyalásán túl a hallgatóság képet kaphatott Magyarország jelenlegi pozíciójáról, a világgazdaságban és a geopolitikában zajló változásokról és az elkövetkező időszak kihívásairól egyaránt.

Szimbólum az elmélet és a gyakorlat határán – Sólyom László (1942-2023)

2023. november 02. 10:01
Timár Balázs
tudományos segédmunkatárs, HUN-REN TK JTI
Szimbólum az elmélet és a gyakorlat határán – Sólyom László (1942-2023)

A hazai jogtudomány számos kiváló jogászt adott az egyetemes jogtudomány számára, mégis ritkaság, hogy valaki karakterességével, eszmehűségével és állhatatosságával együtt ne csupán az elmélet, hanem a gyakorlat területén is letegye a névjegyét. Sólyom László halálával a rendszerváltás utáni köztársasági kísérlet egyik szimbóluma távozott, aki nemcsak az Alkotmánybíróság első elnökeként, majd köztársasági elnökként, hanem jogtudósként is maradandót alkotott idehaza.

Vélemények a jövő bíróságairól: a digitális talárok világa - Beszámoló a Bírósági munka a virtuális térben: a mesterséges intelligencia alapú technológiák szerepe és jelentősége című workshopról (2023. május 25.)

2023. augusztus 21. 7:33
Szentgáli-Tóth Boldizsár
Bor Bettina
tudományos főmunkatárs; projektkutató, TK JTI
Vélemények a jövő bíróságairól: a digitális talárok világa - Beszámoló a Bírósági munka a virtuális térben: a mesterséges intelligencia alapú technológiák szerepe és jelentősége című workshopról (2023. május 25.) Vélemények a jövő bíróságairól: a digitális talárok világa - Beszámoló a Bírósági munka a virtuális térben: a mesterséges intelligencia alapú technológiák szerepe és jelentősége című workshopról (2023. május 25.)

A mesterséges intelligencia nemzeti laboratórium keretében a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete rendszeresen szervez kerekasztalbeszélgetéseket a technológiai fejlődés jogi munkára gyakorolt hatásainak megvitatása érdekében. E programsorozat részeként a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium és a NKFIH. 138965. kódszámú kutatási projekt (Kockázatok és lehetőségek a mesterséges intelligencia jogi szabályozásában és gyakorlati alkalmazásában) támogatásával szervezett kerekasztal beszélgetésen 2023. május 25-én a téma neves szakértői, intézeti munkatársak és külsős kollégák osztották meg gondolataikat a virtuális bíróságok térnyerésével, ennek előnyeivel, valamint hátrányaival kapcsolatban, különös tekintettel a világjárvány okozta változásokra is. 

Janus esete a tőkepiaci- és a versenyszabályozással

2023. augusztus 07. 8:02
Kertész Gábor
főiskolai tanár, IBS
Janus esete a tőkepiaci- és a versenyszabályozással

Május végén megjelent két kormányrendelet, amelyek együtt, vélelmezhetően a magánszemélyek pénzügyi tudatosságának fejlesztése céljából feltételezhetően alakítani fognak a tőkepiacokon jelen lévő magánszemélyek portfólió összeállítási döntésein. Ebben az írásban azt vizsgálom, hogy viselkedik szimultán az állam jogalkotó és pénzpiaci „arca”

Transzneműséggel kapcsolatos jogkérdések az Alkotmánybíróság előtt – elutasítva, visszautasítva

2023. június 01. 7:44
Orbán Endre
adjunktus, NKE
Transzneműséggel kapcsolatos jogkérdések az Alkotmánybíróság előtt – elutasítva, visszautasítva

Február elején jelent meg az Alkotmánybíróság 3058/2023. (II. 16.) AB határozata, amelyben egy bíró azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert az előtte fekvő ügy transznemű felperese nemének és nevének anyakönyvi megváltoztatását kérte, ám azt Budapest Főváros Kormányhivatala a tavaly megváltoztatott anyakönyvi eljárásról szóló törvény értelmében elutasította. A 2020 májusában ugyanis megváltozott a bíró által kifogásolt jogszabály. A módosítást követően a nyilvántartásban a személyek „neme” helyett a „születési nemet” kellett rögzíteni, amit az elsődleges nemi jelleg, illetve a kromoszóma alapján kell meghatározni. Az így, mint a születés időpontjában rögzített tény később nem változtatható meg.

Crises and democracy: elections in the Visegrád countries in the shadow of the Covid-19 pandemic Report from the main conference of the research project

2023. május 15. 7:39
Szentgáli-Tóth Boldizsár
Bor Bettina
tudományos főmunkatárs; projektkutató, TK JTI
Crises and democracy: elections in the Visegrád countries in the shadow of the Covid-19 pandemic Report from the main conference of the research project Crises and democracy: elections in the Visegrád countries in the shadow of the Covid-19 pandemic Report from the main conference of the research project

On 30 and 31 March 2023. a prestigious international conference was held in a hybrid format, online and in-person at the Centre for Social Sciences, Institute for Legal Studies, as the main conference of an international research project investigating the Covid-19-related adaptations of the electoral frameworks of the four Visegrád countries (IVF 22120065), funded by the International Visegrád Fund). The conference was also supported by a project of the Hungarian Academy of Sciences „Resilience of the legal system in post-COVID societies: risks and opportunities”.

Election dates “as you like it”: comparing the Hungarian and the Polish cases

2023. május 03. 7:57
Polonyi Domonkos
joghallgató, ELTE ÁJK
Election dates “as you like it”: comparing the Hungarian and the Polish cases

The date of the upcoming local elections has recently been moved both in Hungary and Poland. At first sight, the two cases seem to be very similar to each other, but upon closer scrutiny it turns out that there are significant differences both to the legal and the factual background that led to the changes of the election days. In this article, I will compare the two situations, with special attention to constitutional and political aspects, while also keeping a close eye on how it is all connected the to Covid-19 pandemic.

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip diszkrimináció európai központi bank fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság belső piac alkotmánybíróság európai parlament előzetes döntéshozatali eljárás gazdasági és monetáris unió demokrácia kúria állami támogatás jogegységi határozat versenyjog uniós értékek eu alapjogi charta szociális jog irányelvek átültetése euró kásler-ítélet eusz 7. cikke arányosság elve választás nemzeti érdek oroszország közös kereskedelempolitika european convention of human rights brexit fizetésképtelenségi rendelet nemzeti bíróságok ultra vires aktus német alkotmánybíróság kötelezettségszegési eljárás európai parlamenti választások európai bizottság elnöke adatvédelem wto bankunió magyarország energiapolitika devizakölcsön fogyatékosok jogai btk alkotmányjog fővárosi közgyűlés közös kül- és biztonságpolitika strasbourgi bíróság szankció ukrán válság migráció szolidaritás egységes piac russia ukraine crisis compliance fundamental rights eu sanctions bevándorlás európai integráció környezetvédelem fenntartható fejlődés menekültkérdés ceta polgári kezdeményezés trump nafta tpp ecthr prison conditions surrogacy human trafficking human rights közigazgatás panpsychism personhood syngamy environment civil törvény irányelvek legitimáció kikényszerítés szociális deficit letelepedés szabadsága kiskereskedelmi különadó központi bankok európai rendszere hatáskör-átruházás elsőbbség elve adatmegőrzési irányelv közerkölcs európai unió alapjogi ügynoksége magyar helsinki bizottság vesztegetés hálapénz vallásszabadság első alkotmánykiegészítés obamacare születésszabályozás hobby lobby büntetőjog jogos védelem áldozatvédelem külkapcsolatok hatáskörmegosztás tényleges életfogytiglan új btk. szabadságvesztés lojális együttműködés végrehajtás gazdasági szankciók állampolgárság nemzetközi magánjog családi jog öröklési jog uniós polgárság alapjogi charta személyek szabad mozgása európai jog európai emberi jogi egyezmény uniós jog sérthetetlensége uniós jog autonómiája infrastruktúrához való hozzáférés versenyképesség adózás gmo-szabályozás gmo-mentesség european neighbourhood policy ukraine uk report európai szomszédságpolitika brit jelentés excessive deficit exclusionarism protectionism national courts consumer protection single market retaliation hungary european court of justice autonomy of eu legal order inviolability of eu legal order european values article 7 teu rule of law democracy reklámadó verseny szabadsága halálbüntetés schuman-nyilatkozat alapító atyák juncker bizottság energiahatékonysági irányelv energiaunió eurasian economic union dcfta european central bank german constitutional court omt görögország pénzügyi válság államcsőd likviditás menekült fal dublin iii 1951-es genfi egyezmény strasbourgi esetjog európai bíróság elnöke lenaerts hatékony jogvédelem franciaország németország értékközösség érdekközösség ügynökprobléma közbeszerzés környezetvédelmi politika áruk szabad áramlása egészségvédelem ártatlanság vélelme törökország történelmi konfliktusok uniós válságkezelés európai tanács válság szíria lengyel alkotmánybíróság jogállamiság normakontroll eljárási alkotmányosság beruházásvédelem szabályozáshoz való jog jog és irodalom erdély konferencia law in literature law as literature lengyel alkotmánybíróság lengyelország jogállamiság-védelmi mechanizmus eu klímapolitika kvótakereskedelem kiotói jegyzőkönyv adójog európai politikai pártok; pártfinanszírozás európai politikai közösség politikai pártok kohéziós politika régió székelyföld mulhaupt ingatlanadó-követelés nyilvános meghallgatás kommunikáció datafication internet platformtársadalom adókövetelés fizetésképtelenségi eljárás sokszínű európa kisebbségek sokféleség fizetésképtelenség; jogharmonizáció; csődjog; többségi demokrácia; olaszország népszavazás common commercial policy egyenlő bánásmód emberi méltóság ebh szülő nők helyzete peschka jogelmélet parlament véleménynyilvánítás szabadsága média országgyűlés sajtószabadság muršić european court of human rights dajkaterhesség egyesült királyság közigazgatási perrendtartás általános közigazgatási rendtartás egyesülési jog velencei bizottság civil felsőoktatás lex ceu közjogtudomány zaklatás szegregáció

Archívum