jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

Gyerekek újabb győzelme a klímaperekben

2024. június 26. 6:55
Lux Ágnes
tudományos munkatárs, HUN-REN TK Jogtudományi Intézet
Gyerekek újabb győzelme a klímaperekben

2024. június 20-án a Navahine kontra Hawaii Közlekedési Minisztérium-ügyben fiatal felperesek keresete alapján indított perben a bíróság jóváhagyta az egyezséget a Hawaii Közlekedési Minisztérium, Hawaii állam kormányzója és a beadványozók között. A bíróság által jóváhagyott úttörőnek tartott egyezségi megállapodás elismeri a gyermekek létfenntartó éghajlathoz való alkotmányos jogait (’life-sustaining climate’), és előírja a minisztérium számára, hogy alakítsa át a Hawaii közlekedési rendszert, hogy a földi szállítás, valamint a szigetközi tengeri- és légi szállítás zéró károsanyag-kibocsátását elérje 2045-re.

Az Anti-SLAPP irányelv hatálya - tervek, vágyak és valóság

2024. június 11. 10:22
Rupnik János Levente
joghallgató, ELTE ÁJK
Az Anti-SLAPP irányelv hatálya - tervek, vágyak és valóság

2024. május 6-án hatályba lépett a 2024/1069/EU irányelv, ismertebb nevén az anti-SLAPP (Strategic Lawsuits Against Public Participation) irányelv. Az irányelv célja a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek visszaszorítása. A jogalkotási folyamat során több változás is történt az irányelv szövegében, melyek közül kiemelkedő jelentősége van a hatály kérdésének. Ez különösen fontos az Európai Unió hatásköreinek korlátozott jellege, valamint a jogalkotási folyamat során felmerülő hatékonysági kérdések miatt. A jelentőségét lentebb egy konkrét jogeset példáján keresztül mutatom be.

Az Európai Bíróság szerint a formális emberi döntést előkészítő gépi aktusok is automatizált egyedi döntésnek minősülhetnek adatvédelmi szempontból: a „SCHUFA Holding” ügy

2024. június 06. 7:27
Eszteri Dániel
osztályvezető, NAIH; projektkutató, HUN-REN TK JTI
Az Európai Bíróság szerint a formális emberi döntést előkészítő gépi aktusok is automatizált egyedi döntésnek minősülhetnek adatvédelmi szempontból: a „SCHUFA Holding” ügy

2023. december 7-én az Európai Unió Bírósága (EUB) előzetes döntéshozatali eljárásban C‑634/21. ügyszámon ítéletet hozott, amelyben az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete, a GDPR automatizált döntéshozatalra vonatkozó előírásait meglehetősen kiterjesztően értelmezte. Az ítélet minden bizonnyal nagy hatással lesz a joggyakorlatra a személyes adatok kezelésén alapuló automatikus döntések megítélésével kapcsolatban. Mielőtt rátérnék az ítélet bemutatására, először is röviden tekintsük át a GDPR értelmezett rendelkezéseit és az összefüggő magyar joggyakorlatot.

A vélemények befagyása: A Kúria és az EJEB gyakorlata a sajtó olvasói hozzászólásokért való felelősségének tárgyában

2024. június 04. 16:35
Nemes Anna Zsófia
joghallgató, ELTE ÁJK
A vélemények befagyása:  A Kúria és az EJEB gyakorlata a sajtó olvasói hozzászólásokért való felelősségének tárgyában

A 21. század kezdetén azáltal, hogy az internet széleskörűen elérhetővé vált, a sajtó vonatkozásában is új tere nyílt a véleménynyilvánításnak. A médiában közölt hírekkel kapcsolatban ma már bárki megoszthatja gondolatait, aminek korábban számos platform a hozzászólási lehetőség biztosításával saját oldalán is helyet adott. A 2010-es évek második felétől azonban rohamosan csökkent azon hírportálok száma, amelyeken elérhető ez a funkció. Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ebben a változásban jelentős szerepet játszott az a nemzetközi és magyar joggyakorlat, amely a sajtóorgánumok felelősségét állapította meg az oldalaikon megjelenített, jogsértő kommentek vonatkozásában.

A poszt-Covid jogrendszerek ellenálló képessége: kihívások és válaszok Magyarországon és Észak-Európában: Beszámoló a jogrendszer pandémiát követő állapotát vizsgáló kétéves kutatás hazai és nemzetközi záróeseményeiről

2024. április 30. 8:03
Deáki Dorottya
Szentgáli-Tóth Boldizsár
projektkutató; tudományos főmunkatárs, HUN-REN TK Jogtudományi Intézet
A poszt-Covid jogrendszerek ellenálló képessége: kihívások és válaszok Magyarországon és Észak-Európában: Beszámoló a jogrendszer pandémiát követő állapotát vizsgáló kétéves kutatás hazai és nemzetközi záróeseményeiről A poszt-Covid jogrendszerek ellenálló képessége: kihívások és válaszok Magyarországon és Észak-Európában: Beszámoló a jogrendszer pandémiát követő állapotát vizsgáló kétéves kutatás hazai és nemzetközi záróeseményeiről

2024. március 7-én és 8-án egy angol nyelvű, hibrid formátumú nemzetközi konferencia, valamint egy magyar nyelvű, a hazai szakmai közvéleményt célzó tanácskozás is megrendezésre került a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetében, amelyek a Magyar Tudományos Akadémia által finanszírozott „A jogrendszer reagálóképessége a poszt-COVID társadalomban: kockázatok és lehetőségek” című két éves kutatási projekt záróeseményei is voltak egyben.

A Covid-19 és jogesetek - néhány ügy az EUB és az EJEB előtt

2024. április 22. 7:04
Friedery Réka
Kecskés Gábor
tudományos munkatárs; tudományos munkatárs, HUN-REN TK Jogtudományi Intézet
A Covid-19 és jogesetek - néhány ügy az EUB és az EJEB előtt A Covid-19 és jogesetek - néhány ügy az EUB és az EJEB előtt

Az államoknak a Covid-19 világjárvány kirobbanása után a járvány kezelésére, a továbbterjedés megelőzésére, a következmények enyhítésére az európai régióban 2020 tavaszától meghozott válaszlépései, például kijárási, nyitvatartási, és működési korlátozások, maszkviselési kötelezettség, esetleg oltással kapcsolatos előírások, számos emberi jogi kérdést vethetnek fel.

Kétarcú klímadöntés Strasbourg-ban

2024. április 18. 10:12
Lux Ágnes
tudományos munkatárs, HUN-REN TK Jogtudományi Intézet
Kétarcú klímadöntés Strasbourg-ban

Az EJEB mérföldkőnek számító döntéseket hozott a klímaváltozással kapcsolatos ügyek vonatkozásában 2024. április 9-én, amikor is három, a Nagykamara azonos összetételű tanácsa, soron kívül tárgyalt ügyeiben (Carême kontra Franciaország, Duarte Agostinho és Mások kontra Portugália és 32 Másik Állam,  Klímaszeniorok Egyesülete kontra Svájc) ítéletet hirdetett.

Francia büszkeség, egyetemes üzenet, avagy az ördög biztos ugrál örömében? - Az abortuszhoz való jog rögzítése Franciaország alkotmányában

2024. március 19. 8:05
Csehes András
PhD hallgató, NKE Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola
Francia büszkeség, egyetemes üzenet, avagy az ördög biztos ugrál örömében? - Az abortuszhoz való jog rögzítése Franciaország alkotmányában

2024. március 4-én a francia parlament kongresszusa megszavazta a terhesség önkéntes megszakításának szabadságáról szóló alkotmányos törvénytervezetet, így a Francia Köztársaság vált a világ első országává, amely alkotmányba foglalta a terhességmegszakításhoz való jog védelmét. Egészen pontosan a következő bekezdéssel egészült ki az alkotmány 34. cikke: „Törvény határozza meg azokat a feltételeket, amelyek mellett a nő számára garantált a terhesség önkéntes megszakításának szabadsága.”

Különleges? Jogrend? – The state of art

2024. március 12. 8:28
Chronowski Nóra
kutatóprofesszor, HUN-REN TK Jogtudományi Intézet
Különleges? Jogrend? – The state of art

E rövid esszé az MTA poszt-COVID nagykockázatú poszt-Covid jelenségek kutatása projekt keretében mindössze arra vállalkozik, hogy áttekintse a magyar különleges jogrendi helyzet állását 2024 februárjában. Ennek apropója, hogy hazánkban közel negyedik éve, rövid megszakítással veszélyhelyzeti jogrend is érvényben van a „normál” jogrend mellett. Normál jogrend alatt azt a helyzetet értjük, amikor az alkotmány jogforrási hierarchiára vonatkozó szabályai maradéktalanul érvényesülnek, és az alapvető jogok kizárólag törvényben, a szükségesség és arányosság mércéje szerint, lényeges tartalmuk sérelme nélkül korlátozhatók. Különleges jogrendben viszont a Kormány egyes törvényi rendelkezésektől eltérhet, törvényi rendelkezések alkalmazását felfüggesztheti és néhány kivétellel az alapvető jogokat a szükséges és arányos mértéken túl is korlátozhatja. Vagyis a rendeleti kormányzás (és a végrehajtó hatalom) egyértelműen túlsúlyba kerül. A „rendes” és a „különleges jogrendi” jogalkotás egyidejű érvényesülése a jogrendszerben való eligazodást jelentősen megnehezíti, és a jogállamiság védelmét elméletileg garantáló alkotmányos felülvizsgálat is megnehezedik.

Akadémiai szabadság a posztcovid korban

2024. március 11. 17:38
Pap András László
kutatóprofesszor, HUN-REN TK Jogtudományi Intézet
Akadémiai szabadság a posztcovid korban

Ez az írás, amelynek bővebb, szakirodalmi hivatkozásokkal ellátott változata remélhetőleg hamarosan megjelenik a „jogrendszer reagálóképessége a poszt-COVID társadalomban: kockázatok és lehetőségek” elnevezésű NKFI-kutatás keretében készülő újabb kötetben, a világjárvány és az akadémiai szabadság összefüggéseit mutatja be: a pandémiával, pontosabban az arra adott jogalkotói, közpolitikai, de első sorban magánjogi aktorok által hozott intézkedésekkel összefüggésbe hozható jelenséget, illetve tendenciát tekintve át. 

A természeti erőforrások megőrzése mindenki kötelessége?

2024. február 23. 12:57
Aujeszky Nóra
Szabó Attila
jogász, TASZ; jogász, TASZ
A természeti erőforrások megőrzése mindenki kötelessége? A természeti erőforrások megőrzése mindenki kötelessége?

Az Alkotmánybíróság egy friss döntésével megerősítette azt a gyakorlatát, ami szerint környezetvédelmi ügyekben a közvetlenül a normákat támadó indítványok esetében az érintettség kedvezőbb lehet, mint más esetekben. A mostani, az alsóörsi védőerdő kapcsán született határozat arra hívja fel a jogkereső és a környezet épségéért tenni akaró emberek figyelmét, hogy a jogi normákkal okozott környezetrombolások esetében lehet értelme közvetlenül az Alkotmánybírósághoz fordulásnak, ha érdemben egyelőre nem is, de eljárásilag mindenképpen.   

Demokratikus deficit az európai parlamenti választások tükrében

2024. február 20. 9:35
Borsos Barbara
joghallgató, ELTE ÁJK
Demokratikus deficit az európai parlamenti választások tükrében

A 21. században az Európai Unió polgárainak egyre inkább nyilvánvalóbbá válik, hogy az európai országok közös társadalmi, gazdasági és politikai problémái szorosan összefonódtak saját problémáikkal. Az Európai Unió szervei által meghozott döntések pedig számtalan esetben a tagállamok polgárait is közvetlenül érintik. Emiatt az uniós polgárok abban érdekeltek, hogy egy olyan Európai Unió jöjjön létre, amelyben ők maguk is valamelyest irányítani tudják a nemzetközi szervezet működését. A központi kérdés tehát, hogy az Európai Unióban mennyire van jelen a demokrácia és a tagállamok állampolgárainak érdeke mennyire jelenik meg a döntéshozatal során.

Újabb Antigoné dilemma: ezúttal az AB kapitulált

2024. január 29. 7:22
Orbán Endre
adjunktus, NKE
Újabb Antigoné dilemma: ezúttal az AB kapitulált

Immár évtizedes tény, hogy az Alaptörvény által bevezetett egyik legjelentősebb közjogi változás az Alkotmánybíróság hatásköreit érintette az ún. valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével. Ez azt eredményezte, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányossági szempontból felülvizsgálatnak vetheti alá a bírósági döntéseket. Az új hatáskörrel – elviekben és a gyakorlatot tekintve főszabályként – az Alkotmánybíróság nem vált „szuperbírósággá”, ugyanakkor míg korábban, a régi típusú panasz révén, csak közvetett jellegű jogorvoslati kapcsolat létezett az Alkotmánybíróság és a rendes bíróságok között, az új hatásköri szabályok ezt közvetlen jogorvoslati kapcsolatra módosították.

Nemzetközi adójogi csereszeminárium az energiaválságról és a kínai Selyemút-programról

2024. január 26. 7:49
Csanádi Ferenc
Hasulyó Adrienn
Himpelmann Gellért
Papp Dóra
Tóth Sára Eszter
joghallgató, ELTE ÁJK
Nemzetközi adójogi csereszeminárium az energiaválságról és a kínai Selyemút-programról Nemzetközi adójogi csereszeminárium az energiaválságról és a kínai Selyemút-programról Nemzetközi adójogi csereszeminárium az energiaválságról és a kínai Selyemút-programról Nemzetközi adójogi csereszeminárium az energiaválságról és a kínai Selyemút-programról Nemzetközi adójogi csereszeminárium az energiaválságról és a kínai Selyemút-programról

A Heidelberg-Ferrara-ELTE nemzetközi adójogi csereszeminárium 2023-ban Budapesten került megrendezésre, amelynek témája az energiaszektor szabályozása, illetve adózása, valamint a Selyemút-program volt korunk válságos időszakában. A hallgatók összevetették a témába tartozó német, magyar és olasz szabályozást. Ennek keretében az előadók ismertették az energiajog alapjait, az energiaszektor állami támogatását és pénzügyi forrásait, a Selyemút-program lényegét, adójogi relevanciáját és a szállítmányozás adójogi aspektusait.

A COVID-19 hatása a kulturális közegre

2023. november 30. 9:55
Vadász Vanda
tudományos segédmunkatárs, HUN-REN TK JTI
A COVID-19 hatása a kulturális közegre

Manapság az „új normális az abnormális” korszakát éljük, mely morál kiváltó tényezői közt előkelő helyet foglal el a covid-19 okozta pandémiás helyzet. Utóbbi a művészetet és annak bemutatását szolgáló világot sem hagyta érintetlenül. Milyen hatást váltott ki a határok lezárása, a mozgás szabadságának korlátozása erre a közegre és hogyan érvényesülhet a kultúrához való hozzáférés alapvető emberi joga? A koronavírus járvány okozta hatások mennyiben maradnak velünk az elkövetkezendő években? A blogbejegyzés a múzeumok világára, mint a kultúra közvetítésének egyik legfőbb szereplőjére fókuszálva keres választ ezekre a kérdésekre.

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip diszkrimináció európai központi bank fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság belső piac alkotmánybíróság európai parlament előzetes döntéshozatali eljárás gazdasági és monetáris unió demokrácia kúria állami támogatás jogegységi határozat versenyjog uniós értékek eu alapjogi charta szociális jog irányelvek átültetése euró kásler-ítélet eusz 7. cikke arányosság elve választás nemzeti érdek oroszország közös kereskedelempolitika european convention of human rights brexit fizetésképtelenségi rendelet nemzeti bíróságok ultra vires aktus német alkotmánybíróság kötelezettségszegési eljárás európai parlamenti választások európai bizottság elnöke adatvédelem wto bankunió magyarország energiapolitika devizakölcsön fogyatékosok jogai btk alkotmányjog fővárosi közgyűlés közös kül- és biztonságpolitika strasbourgi bíróság szankció ukrán válság migráció szolidaritás egységes piac russia ukraine crisis compliance fundamental rights eu sanctions bevándorlás európai integráció környezetvédelem fenntartható fejlődés menekültkérdés ceta polgári kezdeményezés trump nafta tpp ecthr prison conditions surrogacy human trafficking human rights közigazgatás panpsychism personhood syngamy environment civil törvény irányelvek legitimáció kikényszerítés szociális deficit letelepedés szabadsága kiskereskedelmi különadó központi bankok európai rendszere hatáskör-átruházás elsőbbség elve adatmegőrzési irányelv közerkölcs európai unió alapjogi ügynoksége magyar helsinki bizottság vesztegetés hálapénz vallásszabadság első alkotmánykiegészítés obamacare születésszabályozás hobby lobby büntetőjog jogos védelem áldozatvédelem külkapcsolatok hatáskörmegosztás tényleges életfogytiglan új btk. szabadságvesztés lojális együttműködés végrehajtás gazdasági szankciók állampolgárság nemzetközi magánjog családi jog öröklési jog uniós polgárság alapjogi charta személyek szabad mozgása európai jog európai emberi jogi egyezmény uniós jog sérthetetlensége uniós jog autonómiája infrastruktúrához való hozzáférés versenyképesség adózás gmo-szabályozás gmo-mentesség european neighbourhood policy ukraine uk report európai szomszédságpolitika brit jelentés excessive deficit exclusionarism protectionism national courts consumer protection single market retaliation hungary european court of justice autonomy of eu legal order inviolability of eu legal order european values article 7 teu rule of law democracy reklámadó verseny szabadsága halálbüntetés schuman-nyilatkozat alapító atyák juncker bizottság energiahatékonysági irányelv energiaunió eurasian economic union dcfta european central bank german constitutional court omt görögország pénzügyi válság államcsőd likviditás menekült fal dublin iii 1951-es genfi egyezmény strasbourgi esetjog európai bíróság elnöke lenaerts hatékony jogvédelem franciaország németország értékközösség érdekközösség ügynökprobléma közbeszerzés környezetvédelmi politika áruk szabad áramlása egészségvédelem ártatlanság vélelme törökország történelmi konfliktusok uniós válságkezelés európai tanács válság szíria lengyel alkotmánybíróság jogállamiság normakontroll eljárási alkotmányosság beruházásvédelem szabályozáshoz való jog jog és irodalom erdély konferencia law in literature law as literature lengyel alkotmánybíróság lengyelország jogállamiság-védelmi mechanizmus eu klímapolitika kvótakereskedelem kiotói jegyzőkönyv adójog európai politikai pártok; pártfinanszírozás európai politikai közösség politikai pártok kohéziós politika régió székelyföld mulhaupt ingatlanadó-követelés nyilvános meghallgatás kommunikáció datafication internet platformtársadalom adókövetelés fizetésképtelenségi eljárás sokszínű európa kisebbségek sokféleség fizetésképtelenség; jogharmonizáció; csődjog; többségi demokrácia; olaszország népszavazás common commercial policy egyenlő bánásmód emberi méltóság ebh szülő nők helyzete peschka jogelmélet parlament véleménynyilvánítás szabadsága média országgyűlés sajtószabadság muršić european court of human rights dajkaterhesség egyesült királyság közigazgatási perrendtartás általános közigazgatási rendtartás egyesülési jog velencei bizottság civil felsőoktatás lex ceu közjogtudomány zaklatás szegregáció

Archívum