jtiblog
A Jogtudományi Intézet blogoldala
2024. szeptember 09. 8:24
Kecskés Gábor
tudományos munkatárs, HUN-REN TK Jogtudományi Intézet
2024. szeptember 5-én mérföldkőhöz érkeztünk a mesterséges intelligenciához (MI) kapcsolódó nemzetközi szabályozások terén. Az Európa Tanács égisze alatt aláírt szerződés unikalitása, hogy ez az első aláírt nemzetközi szerződés, amelynek középpontjában a mesterséges intelligencia-szabályozás áll, miközben több államban már megalkottak MI-vel foglalkozó stratégiákat, akár jogszabályokat (ld. EU MI-rendelete), azonban a klasszikus nemzetközi szerződések körében az Európa Tanács jogalkotási törekvése tekinthető úttörőnek.
2024. szeptember 02. 13:55
Várnay Ernő
Chronowski Nóra
kutatóprofesszor; kutatóprofesszor, HUN-REN TK Jogtudományi Intézet
On 12 December 2023, the Hungarian Parliament introduced a new article into the Act on the Constitutional Court (see Act CLI of 2011, § 38/A, as amended by Act LXXXV of 2023, Art. 3) and created a new competence called "Decision on a preliminary EU interpretative opinion". The authors analyse here the deeper meaning and potential of the new competence, especially in the light of the Rules of Procedure of the Court of Justice of the European Union. It seems that the new interpretive power is intended to serve the constitutional European judicial dialogue, but it does not seem to be a suitable instrument either procedurally or substantively.
2024. augusztus 21. 17:20
Balogh Lídia
tudományos munkatárs, HUN-REN TK Jogtudományi Intézet
Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2024 nyarán egyhangúlag hozott döntésben mondta ki, hogy a Franciaországban 2016 óta hatályos jogszabály, amely büntetni rendeli a prostitúció klienseit, nem sérti az Európai Emberi Jogi Egyezmény azon cikkelyét, amely a magánélet tiszteletben tartásához való jogról rendelkezik. A strasbourgi bíróság abból indult ki, hogy a prostitúció jogi megközelítését illetően nincs egyetértés európai, illetve nemzetközi szinten, és az államoknak igen széles mérlegelési mozgástere van e téren, amit Franciaország a szóban forgó jogszabály bevezetésével nem lépett túl; megállapította továbbá, hogy Franciaországban a szabályozási cél – a prostitúció iránti kereslet visszaszorítása – elérését szolgáló jogi és közpolitikai eszközöket a versengő érdekek figyelembe vételével alakították ki.
2024. július 08. 17:45
Németh Dorottya
joghallgató, ELTE ÁJK
Az internet megjelenése, technológiai fejlődése számos újítást hozott az emberek mindennapi életébe. Ezzel egyidejűleg szükségszerűen megjelentek új problémafelvetések, szabályozásra váró területek. Az elmúlt pár évben az internetes honlapok, közösségi média felületek térnyerése a nyilvánosság kérdéskörének számos új aspektusa kapcsán indította el a szabályozásról szóló diskurzust.
2024. június 26. 6:55
Lux Ágnes
tudományos munkatárs, HUN-REN TK Jogtudományi Intézet
2024. június 20-án a Navahine kontra Hawaii Közlekedési Minisztérium-ügyben fiatal felperesek keresete alapján indított perben a bíróság jóváhagyta az egyezséget a Hawaii Közlekedési Minisztérium, Hawaii állam kormányzója és a beadványozók között. A bíróság által jóváhagyott úttörőnek tartott egyezségi megállapodás elismeri a gyermekek létfenntartó éghajlathoz való alkotmányos jogait (’life-sustaining climate’), és előírja a minisztérium számára, hogy alakítsa át a Hawaii közlekedési rendszert, hogy a földi szállítás, valamint a szigetközi tengeri- és légi szállítás zéró károsanyag-kibocsátását elérje 2045-re.
2024. június 11. 10:22
Rupnik János Levente
joghallgató, ELTE ÁJK
2024. május 6-án hatályba lépett a 2024/1069/EU irányelv, ismertebb nevén az anti-SLAPP (Strategic Lawsuits Against Public Participation) irányelv. Az irányelv célja a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek visszaszorítása. A jogalkotási folyamat során több változás is történt az irányelv szövegében, melyek közül kiemelkedő jelentősége van a hatály kérdésének. Ez különösen fontos az Európai Unió hatásköreinek korlátozott jellege, valamint a jogalkotási folyamat során felmerülő hatékonysági kérdések miatt. A jelentőségét lentebb egy konkrét jogeset példáján keresztül mutatom be.
2024. június 06. 7:27
Eszteri Dániel
osztályvezető, NAIH; projektkutató, HUN-REN TK JTI
2023. december 7-én az Európai Unió Bírósága (EUB) előzetes döntéshozatali eljárásban C‑634/21. ügyszámon ítéletet hozott, amelyben az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete, a GDPR automatizált döntéshozatalra vonatkozó előírásait meglehetősen kiterjesztően értelmezte. Az ítélet minden bizonnyal nagy hatással lesz a joggyakorlatra a személyes adatok kezelésén alapuló automatikus döntések megítélésével kapcsolatban. Mielőtt rátérnék az ítélet bemutatására, először is röviden tekintsük át a GDPR értelmezett rendelkezéseit és az összefüggő magyar joggyakorlatot.
2024. június 04. 16:35
Nemes Anna Zsófia
joghallgató, ELTE ÁJK
A 21. század kezdetén azáltal, hogy az internet széleskörűen elérhetővé vált, a sajtó vonatkozásában is új tere nyílt a véleménynyilvánításnak. A médiában közölt hírekkel kapcsolatban ma már bárki megoszthatja gondolatait, aminek korábban számos platform a hozzászólási lehetőség biztosításával saját oldalán is helyet adott. A 2010-es évek második felétől azonban rohamosan csökkent azon hírportálok száma, amelyeken elérhető ez a funkció. Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ebben a változásban jelentős szerepet játszott az a nemzetközi és magyar joggyakorlat, amely a sajtóorgánumok felelősségét állapította meg az oldalaikon megjelenített, jogsértő kommentek vonatkozásában.
2024. április 30. 8:03
Deáki Dorottya
Szentgáli-Tóth Boldizsár
projektkutató; tudományos főmunkatárs, HUN-REN TK Jogtudományi Intézet
2024. március 7-én és 8-án egy angol nyelvű, hibrid formátumú nemzetközi konferencia, valamint egy magyar nyelvű, a hazai szakmai közvéleményt célzó tanácskozás is megrendezésre került a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetében, amelyek a Magyar Tudományos Akadémia által finanszírozott „A jogrendszer reagálóképessége a poszt-COVID társadalomban: kockázatok és lehetőségek” című két éves kutatási projekt záróeseményei is voltak egyben.
2024. április 22. 7:04
Friedery Réka
Kecskés Gábor
tudományos munkatárs; tudományos munkatárs, HUN-REN TK Jogtudományi Intézet
Az államoknak a Covid-19 világjárvány kirobbanása után a járvány kezelésére, a továbbterjedés megelőzésére, a következmények enyhítésére az európai régióban 2020 tavaszától meghozott válaszlépései, például kijárási, nyitvatartási, és működési korlátozások, maszkviselési kötelezettség, esetleg oltással kapcsolatos előírások, számos emberi jogi kérdést vethetnek fel.
2024. április 18. 10:12
Lux Ágnes
tudományos munkatárs, HUN-REN TK Jogtudományi Intézet
Az EJEB mérföldkőnek számító döntéseket hozott a klímaváltozással kapcsolatos ügyek vonatkozásában 2024. április 9-én, amikor is három, a Nagykamara azonos összetételű tanácsa, soron kívül tárgyalt ügyeiben (Carême kontra Franciaország, Duarte Agostinho és Mások kontra Portugália és 32 Másik Állam, Klímaszeniorok Egyesülete kontra Svájc) ítéletet hirdetett.
2024. március 19. 8:05
Csehes András
PhD hallgató, NKE Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola
2024. március 4-én a francia parlament kongresszusa megszavazta a terhesség önkéntes megszakításának szabadságáról szóló alkotmányos törvénytervezetet, így a Francia Köztársaság vált a világ első országává, amely alkotmányba foglalta a terhességmegszakításhoz való jog védelmét. Egészen pontosan a következő bekezdéssel egészült ki az alkotmány 34. cikke: „Törvény határozza meg azokat a feltételeket, amelyek mellett a nő számára garantált a terhesség önkéntes megszakításának szabadsága.”
2024. március 12. 8:28
Chronowski Nóra
kutatóprofesszor, HUN-REN TK Jogtudományi Intézet
E rövid esszé az MTA poszt-COVID nagykockázatú poszt-Covid jelenségek kutatása projekt keretében mindössze arra vállalkozik, hogy áttekintse a magyar különleges jogrendi helyzet állását 2024 februárjában. Ennek apropója, hogy hazánkban közel negyedik éve, rövid megszakítással veszélyhelyzeti jogrend is érvényben van a „normál” jogrend mellett. Normál jogrend alatt azt a helyzetet értjük, amikor az alkotmány jogforrási hierarchiára vonatkozó szabályai maradéktalanul érvényesülnek, és az alapvető jogok kizárólag törvényben, a szükségesség és arányosság mércéje szerint, lényeges tartalmuk sérelme nélkül korlátozhatók. Különleges jogrendben viszont a Kormány egyes törvényi rendelkezésektől eltérhet, törvényi rendelkezések alkalmazását felfüggesztheti és néhány kivétellel az alapvető jogokat a szükséges és arányos mértéken túl is korlátozhatja. Vagyis a rendeleti kormányzás (és a végrehajtó hatalom) egyértelműen túlsúlyba kerül. A „rendes” és a „különleges jogrendi” jogalkotás egyidejű érvényesülése a jogrendszerben való eligazodást jelentősen megnehezíti, és a jogállamiság védelmét elméletileg garantáló alkotmányos felülvizsgálat is megnehezedik.
2024. március 11. 17:38
Pap András László
kutatóprofesszor, HUN-REN TK Jogtudományi Intézet
Ez az írás, amelynek bővebb, szakirodalmi hivatkozásokkal ellátott változata remélhetőleg hamarosan megjelenik a „jogrendszer reagálóképessége a poszt-COVID társadalomban: kockázatok és lehetőségek” elnevezésű NKFI-kutatás keretében készülő újabb kötetben, a világjárvány és az akadémiai szabadság összefüggéseit mutatja be: a pandémiával, pontosabban az arra adott jogalkotói, közpolitikai, de első sorban magánjogi aktorok által hozott intézkedésekkel összefüggésbe hozható jelenséget, illetve tendenciát tekintve át.
2024. február 23. 12:57
Aujeszky Nóra
Szabó Attila
jogász, TASZ; jogász, TASZ
Az Alkotmánybíróság egy friss döntésével megerősítette azt a gyakorlatát, ami szerint környezetvédelmi ügyekben a közvetlenül a normákat támadó indítványok esetében az érintettség kedvezőbb lehet, mint más esetekben. A mostani, az alsóörsi védőerdő kapcsán született határozat arra hívja fel a jogkereső és a környezet épségéért tenni akaró emberek figyelmét, hogy a jogi normákkal okozott környezetrombolások esetében lehet értelme közvetlenül az Alkotmánybírósághoz fordulásnak, ha érdemben egyelőre nem is, de eljárásilag mindenképpen.