jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

Járvány idején is demokratikus – az önkormányzatok képviselő testületei online üléstartásának lehetősége

2021. december 07. 9:38
Beyer Fülöp
joghallgató, ELTE ÁJK
Járvány idején is demokratikus – az önkormányzatok képviselő testületei online üléstartásának lehetősége

A tisztességes eljáráshoz való joggal való mély kapcsolata okán, emberi jogi kérdést is jelentő online bírósági meghallgatás problematikája mellett, a más közjogi entitások, például az önkormányzatok képviselő-testületei online működtetése is mély alkotmányos és emberi jogi tartalommal rendelkezik. E tartalmat érdemes volna a XXI. század kihívásai és adottságai kontextusában (újra?) értelmeznünk: a koronavírus terhelte időkben a plurális helyi közhatalomgyakorlás folytonossága és a helyi önkormányzáshoz való jog szempontjából a képviselő-testületi ülések online megvalósítása egy olyan lehetőség, amit meg kell fontolnunk.

Nemzetiségi országgyűlési képviselők 2022-ben?

2021. november 15. 9:00
Dobos Balázs
tudományos főmunkatárs, TK KI
Nemzetiségi országgyűlési képviselők 2022-ben?

A jövő évi országgyűlési választásokon immár harmadszor nyílik lehetősége a nemzetiséghez tartozó választóknak arra, hogy nemzetiségi szószólókat, illetve – kellő számú választó és leadott érvényes szavazat esetén – kedvezményes módon nemzetiségi országgyűlési képviselőket válasszanak. A nemzetiségi törvény idén nyári módosítása értelmében az országos nemzetiségi önkormányzatok október elsejétől dönthetnek a listaállításról, és több önkormányzat már határozott is a listán indulókról. A nemzetiségi választói névjegyzék november közepei adatai alapján a regisztrációjukat az országgyűlési választásokra is kiterjedően kérők száma a romák esetében már meghaladta a németekét, így jelen állás szerint a roma listavezetőnek is elvi esélye van a teljes jogú parlamenti képviselet elérésére. A szorosnak ígérkező választási versenyben az immár két nemzetiségi mandátum perspektívája ismételten aktualitást kölcsönöz egyes, az intézménnyel kapcsolatos kérdések, dilemmák és tapasztalatok áttekintésének.

Familiaritás és szolidaritás – példák és tapasztalatok a bíróságok működésében

2021. október 11. 8:24
Timár Balázs
tudományos segédmunkatárs, TK JTI
Familiaritás és szolidaritás – példák és tapasztalatok a bíróságok működésében

Már-már közhelyszerű, hogy bajban ismerszik meg a jó barát. Visszatekintve a koronavírus-járvány miatti korlátozásokra, azok mindennapjaira, könnyen belátható, hogy nem csak a barátságok, hanem a kollegialitás és a szolidaritás fokmérője is volt a mögöttünk hagyott másfél év. Figyelemmel arra, hogy ilyen járványhoz hasonlóak várhatók a későbbiekben is, illetve az sem jelenthető ki tényként, hogy ősztől nem kell valamilyen formában visszatérni a korlátozásokhoz, érdemes áttekinteni, hogy miként reagáltak a hazai bíróságok és más hivatásrendek a korlátozásokra – közel egy év tapasztalatának birtokában. Lehetőleg még a negyedik hullám előtt.

Egy változatos délelőtt: a mesterséges intelligencia alkalmazása különböző jogágak szemszögéből

2021. október 01. 10:04
Kálmán Kinga
kutatási asszisztens, TK JTI; joghallgató, ELTE ÁJK
Egy változatos délelőtt: a mesterséges intelligencia alkalmazása különböző jogágak szemszögéből

A Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (MILAB) Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetében zajló részprojektje keretében 2021. május 27-én több kollégánk, valamint meghívott külsős kutatók vettek részt intézetünknek a MILAB keretében megrendezésre kerülő első konferenciáján. A délelőtt során az előadók különböző jogterületek szempontrendszeréből kiindulva tekintették át az MI aktuális szabályozási kihívásait. A szervezők az eseményt egyben műhelyvitaként is hirdették, utalva ezzel a projekt keretében készülő angol nyelvű nemzetközi tanulmánykötetre, amelynek szerzői alkották a konferencia előadóinak többségét.

Tervek és kihívások európai perspektívában – Béatrice Schütte előadása a mesterséges intelligencia polgári jogi felelősségének szabályozásáról

2021. szeptember 30. 13:02
Kálmán Kinga
kutatási asszisztens, TK JTI; joghallgató, ELTE ÁJK
Tervek és kihívások európai perspektívában – Béatrice Schütte előadása a mesterséges intelligencia polgári jogi felelősségének szabályozásáról

A Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete „A mesterséges intelligencia jogi környezetének kihívásai” (MILAB) részprojekt keretében rendezett programsorozatának keretében került sor 2021. május 6-án Béatrice Schütte „Liability plans for AI-related harm in the EU – regulatory plans and challenges” című angol nyelvű online előadására.

Az olasz közigazgatási jogorvoslati rendszer

2021. szeptember 29. 14:07
Kis Krisztián Péter
joghallgató, szakkollégista, ELTE Bibó István Szakkollégium
Az olasz közigazgatási jogorvoslati rendszer

A hazai közigazgatási eljárásjog aktuális revíziója alkalmából – gondoljunk itt például legutóbb az eljárások egyfokúsítására – érdemes áttekinti a sokszínű és éppen ezért széles pozitívumokat és negatívumokat felhalmozó olasz mintát. Jelen bejegyzésben a rendelkezésre álló jogorvoslati eljárásokra koncentrálva a szabályozás ismertetése mellett ezek rövid értékelését kívánom elvégezni.

Bírói normakontroll, jogalkotói mulasztás, alapjogkonform megoldás

2021. szeptember 10. 9:21
Szabó Attila
jogász, TASZ Politikai Szabadságjogi Projekt
Bírói normakontroll, jogalkotói mulasztás, alapjogkonform megoldás

Egy friss végzésében az Alkotmánybíróság egy alaptörvény-ellenesség megállapítására és az érintett jogszabály megsemmisítésére, továbbá alkalmazási tilalom kimondására irányuló bírói kezdeményezést utasított vissza. Azért tehette ezt meg, mert a hatályos eljárási szabályok szerint a bíró az előtte folyamatban lévő ügyben alaptörvény-ellenes jogalkotói mulasztás megállapítását és orvoslását nem indítványozhatja.

Helyesek-e ezek az eljárási szabályok és helyesen járt-e el az Alkotmánybíróság? És mit tehetnek a rendesbíróságok az ilyen esetekben?

A mesterséges intelligencia és az emberi jogok: három napos online képzés a legkiválóbb európai szakértőktől

2021. augusztus 25. 15:36
Szentgáli-Tóth Boldizsár
tudományos munkatárs, TK JTI
A mesterséges intelligencia és az emberi jogok: három napos online képzés a legkiválóbb európai szakértőktől

A TK Jogtudományi Intézetének kutatójaként pályáztam az Academy of European Law (ERA) mesterséges intelligencia emberi jogokra gyakorolt hatásait bemutató képzésén való részvételre, és mivel elnyertem az ösztöndíjat, 2021. március 29–31. között részt vehettem az online rendezvényen.

Kódok és kódexek: az algoritmusokkal támogatott jogi döntéshozatal kérdései

2021. augusztus 23. 11:21
Körtvélyesi Zsolt
tudományos segédmunkatárs, TK JTI
Kódok és kódexek: az algoritmusokkal támogatott jogi döntéshozatal kérdései

Egy korábbi bejegyzésben rendészeti és büntetőjogi példákból kiindulva vizsgáltam, milyen egyenlőségi kérdéseket vet fel az algoritmusok tömeges használata. Az alábbiakban a számítógépekkel támogatott jogi döntéshozatal példáján keresztül a kódok alkalmazásától várt előnyöket és hátrányokat, a felvetett dilemmákat, felelősségi és szabályozási kérdéseket tekintem át.

In Search of Effectiveness and Fairness in Proving Algorithmic Discrimination in EU law - An Overview of Ljupcho Grozdanovski’s Seminar at TK MILAB

2021. augusztus 09. 22:26
Vida Márton
CEU, BA hallgató
In Search of Effectiveness and Fairness in Proving Algorithmic Discrimination in EU law - An Overview of Ljupcho Grozdanovski’s Seminar at TK MILAB

As part of the TK MILAB - Institute for Legal Studies research seminar series, Ljupcho Grozdanovski held a seminar on the legal issues of proving discrimination as caused by the use of AI. Focusing on proof and evidence, his main argument was that current EU law fails to satisfy the requirement of effectiveness on the side of the claimants, and that of fairness on the side of the respondents. As a result, he advocated the lifting of algorithmic opacity and a revision of the notion of human agency, so that the requirements of a fair trial and due process are met.

A magyar demokrácia néhány közvetlenül előttünk álló nyitott kérdése: a választási eljárásjog várható hazai tendenciái a poszt-Covid időszak kezdetén

2021. július 02. 13:05
Fazekas Cintia
Szentgáli-Tóth Boldizsár
joghallgató, PTE ÁJK; tudományos munkatárs, TK JTI
A magyar demokrácia néhány közvetlenül előttünk álló nyitott kérdése: a választási eljárásjog várható hazai tendenciái a poszt-Covid időszak kezdetén A magyar demokrácia néhány közvetlenül előttünk álló nyitott kérdése: a választási eljárásjog várható hazai tendenciái a poszt-Covid időszak kezdetén

A jelenleg is velünk lévő világjárvány újszerű, korábban sosem tapasztalt kihívások elé állította a választási rendszereket: a világ számos országában kellett megtalálni az egyensúlyt az állampolgárok választójogának biztosítása, valamint életének és egészségének védelme között. Ennek a dilemmának a feloldására többféle megoldás is született, jelen blogbejegyzésünkben felvillantjuk a kirajzolódó főbb irányokat.

A polgári jogi felelősségi rendszer(ek) mesterséges intelligenciára való alkalmazhatóságának egyes kérdéseiről (az Európai Parlament 2020. október 20-i állásfoglalása nyomán) – 2. rész

2021. június 02. 9:21
Rácz Lilla
tudományos segédmunkatárs, TK JTI
A polgári jogi felelősségi rendszer(ek) mesterséges intelligenciára való alkalmazhatóságának egyes kérdéseiről (az Európai Parlament 2020. október 20-i állásfoglalása nyomán) – 2. rész

A már létező speciális felelősségi rendszerek, a magyar polgári jogban „a felelősség egyes esetei”[1] közül a termékfelelősségi rezsim szabályainak az MI-rendszerekre történő lehetséges alkalmazása külön vizsgálatot igényelnek („míg a potenciális alkalmazások széles körének vonatkozásában ágazatspecifikus szabályozás kívánatos,”[2] azonban az MI-rendszerek alapjául szolgáló technológiához kapcsolódó kérdések általánossága és a rendszerek működésének minden korábbi technológiához viszonyított specifikussága egy különálló, átfogó szabályozási keret kialakítását is lehetővé teheti). A termékfelelősség kapcsán azonban a termékfelelősségi irányelv[3] tagállami szinten átültetett rendelkezéseinek alkalmazása, a termékfelelősségi irányelv által meghatározott fogalmaknak az MI-rendszerekre való alkalmazhatósága több kérdést is felvet. A termékfelelősség röviden annyit jelent, hogy „[a] termékkárért a hibás termék gyártója felelősséggel tartozik”.[4] A termékfelelősség legfőképpen abban tér el az általános felelősségi rezsim szabályaitól, hogy nem egy meghatározott szerződéses jogviszony eredeti két alanyát tekinti a termékfelelősségi jogviszony két alanyának, hanem egy több szerződésből álló szerződéses láncolat két végpontján elhelyezkedő személyek között hoz létre a termékkár[5] bekövetkezése esetén egy olyan jogviszonyt, amelynek egyik alanya a termékkárt elszenvedő károsult, a másik alanya pedig, alapvető esetben, a termék előállítója. A károsult és a termék gyártója között a termékfelelősség szabályozása híján egyébként semmilyen jogviszony nem állna fenn.

Hogyan vonható felelősségre egy algoritmus? Joris Hulstijn előadása a számítógépes rendszerek elszámoltathatóságáról

2021. június 01. 14:10
Kálmán Kinga
gyakornok, TK JTI; joghallgató, ELTE ÁJK
Hogyan vonható felelősségre egy algoritmus? Joris Hulstijn előadása a számítógépes rendszerek elszámoltathatóságáról

A Társadalomtudományi Kutatóközpont „A mesterséges intelligencia jogi környezetének kihívásai” MILAB-részprojektje programsorozatának keretében került sor 2021. április 1-jén Joris Hulstijn Computational Accountability című online előadására.

Covid19, karantén, választójog

2021. május 31. 7:39
Takács Judit
joghallgató, ELTE ÁJK
Covid19, karantén, választójog

Milyen alkotmányossági problémák merülhetnek fel a koronavírusban érintettek választójogával kapcsolatban? Hogyan kezelték ezt a kérdést azok az államok, amelyek tartottak választásokat? Mely megoldások lehetnek alkotmányosan elfogadhatók, s melyek nem igazolhatók semmiképpen? Hogyan hatott a világjárvány az alternatív szavazási módok elterjedtségére és elfogadottságára? Milyen tanulságokat tud Magyarország mindebből levonni a 2022-es országgyűlési választásokra és a távolabbi jövőre tekintettel?

Kódolt egyenlőtlenségek? Diszkrimináció az algoritmusok korában

2021. május 03. 22:20
Körtvélyesi Zsolt
tudományos segédmunkatárs, TK JTI
Kódolt egyenlőtlenségek? Diszkrimináció az algoritmusok korában

Számos vita és félreértés övezi azt a kérdést, hogy mi számít mesterséges intelligenciának vagy akár okos robotnak (lásd például az Európai Bizottság meghatározását), mint ahogy az is gyakran előfordul, hogy misztifikáljuk a jelenséget. Ebből kiindulva alább inkább algoritmusokra vagy kódokra utalok, és úgy tárgyalom a felmerülő kérdéseket, hogy azok egyszerre alkalmazhatóak szofisztikált, önállóan tanuló programokra (deep learning), és olyan egyszerűbb programokra is, amelyek nem nevezhetők mesterséges intelligenciának.

Az áttekintésből látható, hogy az egyre összetettebb algoritmusok nem annyira új kérdéseket vetnek fel, mint inkább régóta velünk lévő dilemmákat helyeznek új megvilágításba, ugyanakkor valóban új megoldásokat tesznek szükségessé. Az egyik kapcsolódó jelenség, hogy az emberi hibák hatását az algoritmusok hajlamosak olyan mértékben felnagyítani, amikor azok növelik az egyenlőtlenségeket. Az algoritmusok használata ugyanakkor alkalmat ad arra is, hogy jobban megértsük, mit értünk jogellenes megkülönböztetés alatt, illetve hogyan tehetünk ellene, sőt, az optimista megközelítések szerint kifejezetten abba az irányba hatnak, hogy az egyenlőség szempontját hatékonyabban érvényesítsük a gyakorlatban.

Legutóbbi bejegyzések

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip európai parlament belső piac fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság diszkrimináció alkotmánybíróság európai központi bank gazdasági és monetáris unió versenyjog kúria állami támogatás demokrácia uniós értékek jogegységi határozat előzetes döntéshozatali eljárás nemzeti érdek közös kereskedelempolitika euró eu alapjogi charta arányosság elve brexit szociális jog irányelvek átültetése european convention of human rights kásler-ítélet fizetésképtelenségi rendelet választás eusz 7. cikke oroszország európai bizottság elnöke human trafficking egységes piac adatvédelem human rights környezetvédelem bevándorlás fenntartható fejlődés ultra vires aktus btk közös kül- és biztonságpolitika ceta német alkotmánybíróság trump wto nafta közigazgatás tpp migráció nemzeti bíróságok russia fundamental rights menekültkérdés bankunió strasbourgi bíróság panpsychism szolidaritás ukraine crisis polgári kezdeményezés magyarország personhood szankció syngamy kötelezettségszegési eljárás eu sanctions energiapolitika environment devizakölcsön ecthr európai integráció civil törvény compliance alkotmányjog prison conditions ukrán válság fővárosi közgyűlés európai parlamenti választások fogyatékosok jogai surrogacy national courts internet verseny szabadsága magyar helsinki bizottság ebh államcsőd közbeszerzés felsőoktatás normakontroll kiotói jegyzőkönyv consumer protection platformtársadalom halálbüntetés vesztegetés szülő nők helyzete likviditás külkapcsolatok állampolgárság lex ceu eljárási alkotmányosság versenyképesség adójog európai politikai pártok; single market adókövetelés hálapénz peschka menekült hatáskörmegosztás european court of human rights nemzetközi magánjog közjogtudomány adózás pártfinanszírozás retaliation adatmegőrzési irányelv fizetésképtelenségi eljárás schuman-nyilatkozat jogelmélet fal dajkaterhesség környezetvédelmi politika családi jog zaklatás gmo-szabályozás európai politikai közösség hungary közerkölcs sokszínű európa alapító atyák vallásszabadság dublin iii egyesült királyság áruk szabad áramlása öröklési jog szegregáció beruházásvédelem gmo-mentesség központi bankok európai rendszere politikai pártok european court of justice kisebbségek juncker bizottság első alkotmánykiegészítés 1951-es genfi egyezmény egészségvédelem uniós polgárság irányelvek szabályozáshoz való jog european neighbourhood policy hatáskör-átruházás kohéziós politika sokféleség energiahatékonysági irányelv obamacare strasbourgi esetjog tényleges életfogytiglan közigazgatási perrendtartás ártatlanság vélelme jog és irodalom elsőbbség elve régió fizetésképtelenség; energiaunió születésszabályozás parlament európai bíróság elnöke új btk. általános közigazgatási rendtartás alapjogi charta legitimáció erdély ukraine székelyföld autonomy of eu legal order jogharmonizáció; eurasian economic union hobby lobby véleménynyilvánítás szabadsága lenaerts törökország kikényszerítés konferencia inviolability of eu legal order csődjog; dcfta büntetőjog média hatékony jogvédelem szabadságvesztés történelmi konfliktusok személyek szabad mozgása law in literature uk report mulhaupt european values többségi demokrácia; jogos védelem országgyűlés franciaország uniós válságkezelés európai jog szociális deficit law as literature európai szomszédságpolitika olaszország european central bank áldozatvédelem sajtószabadság németország lojális együttműködés európai tanács európai emberi jogi egyezmény letelepedés szabadsága lengyel alkotmánybíróság brit jelentés ingatlanadó-követelés article 7 teu népszavazás german constitutional court végrehajtás válság lengyelország nyilvános meghallgatás rule of law common commercial policy omt értékközösség egyesülési jog szíria uniós jog sérthetetlensége kiskereskedelmi különadó jogállamiság-védelmi mechanizmus excessive deficit exclusionarism kommunikáció democracy európai unió alapjogi ügynoksége egyenlő bánásmód görögország muršić érdekközösség velencei bizottság lengyel alkotmánybíróság uniós jog autonómiája eu klímapolitika protectionism datafication reklámadó emberi méltóság pénzügyi válság ügynökprobléma gazdasági szankciók civil jogállamiság infrastruktúrához való hozzáférés kvótakereskedelem

Archívum