A Jogtudományi Intézet blogoldala
A(z) "Európai Bizottság" címkével jelölt bejegyzések:
A Bizottság elutasított egy, a kohéziós politikát kisebbségvédő szereppel felruházni kívánó polgári kezdeményezést. A Bizottság döntését az Európai Unió Bírósága is helybenhagyta. Az ítélet jól jellemzi az EU kisebbségvédelmhez való viszonyulását.
.jpg)
.JPG)
Az állami támogatások joga ma egyre inkább a közpolitika-alkotás álcázására szolgáló többfunkciós eszközként használatos. Alkalmazása nem korlátozódik egyes szektorokra, harmonizált vagy nem harmonizált területekre. Az új Iránymutatás a 2014–2020 közötti időszakban nyújtott környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról például szó szerint iránymutatásnak tekinthető, és mindenképpen több az Európai Bizottság állami támogatás-politikájának átlátható leírásánál. A dokumentum az állami támogatási ellenőrzésen - mint eszközön- keresztül kijelöli az uniós megújuló energiaszabályozás új irányát, amely a megújuló energiák megfelelő piacait át fogja formálni.
.jpg)
Az Európai Bizottság új közleményében (Az antitröszt szabályok 1/2003/EK rendelet alapján történő érvényesítésének tíz éve: Eredmények és jövőbeli kilátások, COM(2014) 453 final) meghatározza a versenyjogi szabályok jogérvényesítésének a tagállami versenyhatóságokon keresztül történő erősítése szempontjából kulcsfontosságú területeket.
.jpg)
Noha manapság a politika lényegét leginkább számszerűsíthető eredményekben, arctalan hatalomtechnikai megoldásokban és a demokratikus elszámoltathatóság érvényesítésben látjuk, továbbra sem felejthetjük el, hogy a személyiségnek legalább ilyen jelentős szerepe lehet a politikai folyamatok alakításában. Az európai integráció történetében elég csak Jean Monnet-ra, az Európai Szén- és Acélközösség Főhatóságának első elnökére, vagy Jacques Delors bizottsági elnökre gondolni. Kettőjük – személyiségük és víziójuk – nélkül minden bizonnyal sosem érte volna el azokat az eredményeket az integráció, mint amelyeket ma megtapasztalhatunk.
(Reakció Fekete Balázs korábbi posztjára az új bizottsági eszközrendszerről).
Az Európai Bizottság közleményében rögzíti a tagállamokkal szemben a széles értelemben vett jogállamiság feltételezett sérelme esetén igénybe venni szándékozott eljárását. Az új mechanizmusban a tagállam kormányával folytatott bizalmas megbeszélések szolgálnak a helyzet tisztázására. A Bizottság ezután nyilvánosan javaslatokat intézhet a tagállamhoz, amelyek be nem tartása esetén a Bizottság már kellő alappal bír az EUSZ 7. cikke szerinti eljárás megindításához.
Március 11-én az Európai Bizottság az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett közleményében egy új, a jogállamiság értékét védő mechanizmusrendszer bevezetéséről tájékoztatott. Ez a megoldás több szempontból is érdekes, ezért érdemes részletesebben is bemutatni e fejleményeket. Az új mechanizmusrendszer bevezetésének indoklásában a Bizottság rámutat egy ténylegesen létező, és jelenlegi szerződéses rendszerben meg nem oldott problémára. Ennek lényege, hogy noha a jogállamiság egyike az Unió legalapvetőbb értékeinek és működéséhez nélkülözhetetlen alapelv is, jelenleg nem állnak az uniós intézmények rendelkezésére megfelelő eszközök akkor, ha a jogállamiság működésével kapcsolatosan valamilyen problémát érzékelnek egy tagállamban.
Rendelet szabályozza majd a bankmentésben résztvevő intézményeket és eljárásokat, de kormányközi megállapodás tárgyát képezi a jövőben az Egységes Bankszanálási Alap felállítása. Az Európai Bizottság 2013 nyarán terjesztette elő javaslatát a Bankunió Egységes Szanálási Mechanizmusának (SRM) létrehozására, amelynek célja, hogy az adófizetők és a reálgazdaság terheinek minimalizálása mellett biztosítsa az egységes felügyeleti mechanizmusban részt vevő, és súlyos nehézségekkel küzdő bankok szanálásának hatékony kezelését.