MTA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT
JOGTUDOMÁNYI INTÉZET
Tudományos beszámoló 2012.
I. A kutatóhely fő feladatai 2012-ben
Mindenekelőtt kiemelést érdemel, hogy az MTA 2011. decemberi, rendkívüli közgyűlésének határozata értelmében az MTA Jogtudományi Intézet, az MTA Kisebbségkutató Intézet, az MTA Politikatudományi Intézet és az MTA Szociológiai Intézet integrációjával MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont néven új költségvetési szerv létrehozására került sor az Akadémia szervezetrendszerében. A Kutatóközpont 2012. január 1-jén kezdte meg működését, ennek következtében a Jogtudományi Intézet tevékenységét a továbbiakban az új Társadalomtudományi Kutatóközpont égisze alatt (tudományos, szakmai önállóság mellett) végzi, és hangsúlyozandó, hogy a kutatói munka minőségi feltételeinek javulásához a feltételek adottak.
Az MTA Jogtudományi Intézetének legfontosabb közfeladata az alapkutatások végzése és az állami szervek jogalkotási és jogalkalmazási munkájának segítése. Emellett, figyelemmel a szervezeti változásokra, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete tevékenységére nézve a kutatóközpont alapító okiratában foglaltak az irányadók. Ennek alapján az intézet alapfeladatai a következők: jogtudományi kutatások folytatása elsősorban az alkotmányjog, a bűnügyi tudományok, a civilisztika, az emberi jogok, az európai jog, a jogelmélet, a közigazgatási jog, valamint a nemzetközi köz- és magánjog területén; reflektálás a hagyományos jogágak mellett, bizonyos a tudományos és technikai haladás nyomon jelentkező jogtudományi problémákra; közreműködés a hazai és nemzetközi jogalkotási feladatok megoldásában; a hazai, a külföldi és a nemzetközi joggyakorlat, a jelentősebb jogvédő intézmények tevékenységnek a figyelemmel kisérése, a vizsgált területeket meghatározó tendenciák feltárása és értelmezése; átfogó és összefoglaló jogtudományi munkák (lexikon, enciklopédia, nemzeti jogi bibliográfia, etc.) készítése és közreadása; szakemberképzés és szaktanácsadás, jogi szakvélemények készítése és a polgárok jogtudatának fejlesztése, jogi ismeretek terjesztése.
A kutatók a jogági alapkutatási eredményeket a beszámolási évben – hasonlóan az előző évekhez – több mint kétszáz tanulmányban és könyvben adták közre.
II. A 2012-ben elért kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények
a) Kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények
Alkotmányjogi, Nemzetközi Jogi és Jogelméleti Osztály
Az alkotmányjogi kutatások közül kiemelendők az alapvető jogok horizontális hatályát, valamint az Alkotmánybíróság megváltozott hatásköreit, kiemelten az alkotmányjogi panasz új formáit érintő vizsgálódások, melyek tudományos eredményeit publikációk formájában tették közzé a kutatók. A magyarországi antidiszkriminációs és esélyegyenlőségi szabályozás elmélete és a jogintézmények gyakorlatba történő átültetésekor jelentkező hiányosságok vizsgálata a tárgyévi kutatások fókuszában szerepelt. Emellett az etnikai adatkezelést és a magyarországi kisebbségpolitikai modellt, valamint a magyarországi romapolitikát célzó kutatások emelendők ki. A büntető igazságszolgáltatási rendszerben tetten érhető hátrányos megkülönböztetés kérdését számos tudományos munka vizsgálta, amelyek a beszámolási időszakban kiterjedtek a rendőrség funkcióinak XX-XXI. századi megváltozására, a rendvédelmi szervek hatáskörbővítésére, különösen a terrorizmus (valamint az illegális bevándorlás és a kábítószer-kereskedelem) elleni harc során életbe léptetett különböző biztonsági intézkedések hatékonyság-vizsgálatára és ezek elmaradásának alkotmányos implikációra.
Jelentős munkák kerültek disszeminálásra az etnikai kisebbségeket a büntetőeljárásban sújtó hátrányos megkülönböztetés tilalmának érvényesülése kapcsán, különös tekintettel az úgynevezett „etnikai profilalkotás” kérdésére; továbbá a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és a közösségorientált rendőrség viszonyának feltérképezése szempontjából is kiemelkedő jelentőségű kérdéseként foglakozott több kutató a diszkrimináció (és az előnyben részesítés) alanyi körének azonosításával, valamint a megfigyelés társadalma problematikájának vizsgálatával. E tárgyban két monográfia is született. Folytatódtak emellett az egészséges környezethez való joggal kapcsolatos kutatások. E tárgykörökben három tankönyv és egy monográfia is született.
A nemzetközi jogi kutatások keretében elkészült egy-egy, hamarosan monográfia formájában is megjelenő doktori értekezés az állampolgárság, valamint a nemzetközi környezetvédelmi jog, közelebbről a környezeti károkért való felelősség témájában. Kiemelendő kutatások folytak emellett a genocídium nemzetközi (büntető)jogi aspektusairól, valamint Magyarország Alaptörvényének a nemzetközi jog és a belső jog viszonyát szabályozó új klauzulájáról. E témákban színvonalas publikációk láttak napvilágot.
A készülő emberi jogi enciklopédia számára az Osztály munkatársai 12 szócikket készítettek a tárgyévben, emellett szerkesztőként tíz hazai folyóirat munkájában is részt vettek. A kutatók számos hazai és nemzetközi konferencia előadást tartottak, és többen részt vettek az Európai Alapjogi Ügynökség (EU Fundamental Rights Agency, FRA) magyarországi ’National Focal Point’-ja munkájában. Több kutató részt vállalt emellett az olasz CNR Nemzetközi Jogi Intézettel közös, a rasszizmus és xenofóbia elleni küzdelemmel kapcsolatos kutatásában, amelynek keretében ugyancsak több tanulmány készült, és egy nemzetközi konferencia is megrendezésre került.
Résztvevő kutatók száma: 12 fő
Civilisztikai és Európai Jogi Osztály
A civiljogi kutatások vonatkozásában a tárgyévben kiemelt feladatként az új Polgári Törvénykönyv jogi személyekkel foglalkozó részével – a törvénytervezet szerint: könyvével – kapcsolatos kutatások említhetők. Az egy kötetet kitevő anyag egyrészt a Kodifikációs Főbizottság, másrészt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium részére került átadásra.
Kiemelendők a csődjogi kutatások, amelyek aktualitása miatt ez a kérdéskör a gazdasági szervezetek dinamikájával összefüggő vizsgálódások keretében továbbra is napirenden marad.
A szellemi alkotások jogának kutatása terén folytatódtak a korábban megkezdett kutatások. Ennek keretében egyfelől a magyar szerzői jog fejlődéstörténete, másfelől az építészeti alkotások oltalma (a szellemi alkotások területének egy olyan speciális szegmense, amely – a védelem tárgyának különleges megvalósulási formáiból és összetettségéből fakadóan – nemcsak szerzői jogi, hanem iparjogvédelmi aspektusokat is érint) került a kutatás fókuszába. A szerzői jog és az iparjogvédelem tárgykörében hat tanulmány jelent meg, valamint három nemzetközi konferencia-előadásra került sor, továbbá egy megjelenés alatt álló lexikon-szócikk készült el.
A kora középkori állam- és jogtörténet témakörében kiemelést érdemel a Lex Baiuvariorum – jogfelfogás és társadalomkép a kora középkorban címet viselő OTKA-kutatás keretében napvilágot látott Jog és társadalom a Lex Baiuvariorumban című monográfia és a Studia Iuridico-philologica II. Studies in Classical and Medieval Philology and Legal History című tanulmánykötet. A kora középkori jogtörténet témakörében tíz tanulmány jelent meg külföldön és belföldön egyaránt, valamint három konferencia-előadásra került sor.
A római jog és az antik államelmélet tárgykörében elsősorban Cicero retorikai műveinek államelméleti és jogtörténeti aspektusai képezték a kutatás tárgyát. E témakörben négy tanulmány, valamint három nemzetközi konferencia-előadásra került sor.
Kutatások folytak, és tanulmányok készültek, valamint konferencia-előadásokra került sor a zálogjogban jelentkező járulékosságról, a kezességi szerződésről, a fogyasztói hitelszerződésekről, valamint a banki kölcsönszerződésekről.
Folytatódtak az orvosi jogi kutatások, amely kérdéskörből több tanulmány látott napvilágot, és három konferencia-előadás hangzott el. Ezek közül kiemelendő az Összehasonlító egészségügyi jog és az Egészségkárosodáshoz kapcsolódó ellátások című monográfia, amely az egészségügyi jogi kérdések jogi szemmel történő elemzését célként tűzi maga elé.
Folytatódtak a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos kutatások, amelyek az alábbi témákat érintették: internetszolgáltatóval szerződő fogyasztók más személyekért fennálló felelőssége, az új Ptk. fogyasztóvédelmi szempontból releváns rendelkezései, elektronikus kereskedelemmel, a távollévők között kötött szerződésekkel kapcsolatos európai fogyasztóvédelmi szabályok. A kérdéskörrel összefüggésben több publikáció látott napvilágot.
A választott bíráskodás témakörében folytatódtak, és három tanulmányban öltöttek testet a már megkezdett kutatások, lévén a globalizáció és a „big business” igényei miatt az egyes választott bírósági ítéletek érvénytelenítése közrendi alapon jelentős problémának minősül a kereskedelmi vitarendezésben. A kutatás elsősorban a téma jogösszehasonlító jellegét emelte ki, arra a kérdésre keresve a választ, hogy lehetséges-e a nemzetközi közrendnek általános, nemzetek feletti fogalmáról beszélni.
A munkajogi kutatások az 2012. évben hatályba lépett az új Munka Törvénykönyve és az azt hatályba léptető külön törvény vizsgálatára terjedtek ki. A kutatás fókuszában az új jogi szabályozás elemzése állt.
Az európai joggal foglalkozó kutatások keretében kiemelt fontosságú volt az európai jog és a magyar jog viszonya: azon kérdés, hogy előbbi hogyan, milyen jogi-alkotmányjogi alapon jelenik meg a magyar jogalkotásban és jogalkalmazásban. A kutatás áttekinti az Alkotmánybíróság gyakorlatát, és vizsgálja az európai jog néhány kiemelt területén a jogfejlődésnek a magyar jogrendszerre gyakorolt hatását, majd kísérletet tesz az európai jog rendszertani tagolására. A kutatás keretében kiemelést érdemel a Csoportkép Laokoónnal. A magyar jogrendszer és az alkotmánybíráskodás vívódása az európai joggal című kismonográfia, valamint Az európai uniós jogfejlődés irányai a Lisszaboni Szerződés után című kötet. E témakörben több tanulmány látott napvilágot, valamint konferencia-előadásokra került sor.
A nemzetközi és uniós kereskedelmi jog környezetvédelmi konfliktusainak kutatása a nemzetközi kereskedelmi jog és a környezetvédelem általános kérdéseinek vizsgálatára irányult, amelynek keretében előtanulmány készült. A kutatás kiterjedt a fenntartható fejlődés elve és az uniós közös kereskedelempolitika viszonyának vizsgálatára is, amelynek tárgyában tanulmány készült, és konferencia-előadásra került sor.
Az európai jogi kutatások keretében az Unió szerződési jogának alkalmazhatóságáról, ezen belül is a Róma I és az egyéb jogforrások közötti viszony aspektusairól készültek tudományos munkák.
Résztvevő kutatók szám: 13 fő
Közigazgatási és Bűnügyi Tudományok Osztálya
A közigazgatás-tudományi munkák keretében a Nagy közigazgatási rendszerek kutatási főirányon belül 2012-ben a Friedrich Ebert Alapítvánnyal közösen került megrendezésre A helyi önkormányzati autonómia felfogás változása az új törvényi szabályozásban – Európai kontextusban című konferencia, amelynek égisze alatt a kutatási főirány jelentős tudományos eredményeit ismertették a kutatók. Az előadások anyagai az Új Magyar Közigazgatásban folyamatosan jelennek meg.
Jelentős publikációk születtek a tárgyévben a közszolgálati rendszerek európai áttekintéséről, a magyar közigazgatás változásainak áttekintéséről (európai és világtendenciák kontextusában), míg alapkutatásként a helyi önkormányzáshoz való kollektív alapjog kérdése került vizsgálatra az új magyar helyi önkormányzati szabályozás kapcsán.
Több kutató fókuszált a közép-európai államoknak a rendszerváltást követő alkotmányos változásaira, melynek keretében egyrészről nívós tanulmányok születtek, másrészről egy angol nyelvű magyar-cseh konferencia megrendezésére is sor került.
Kiemelendő, hogy előkészítésre került a Jog- és államtudományi bibliográfia. I. Könyvészet 1867-1950 című projekt. A 2013-tól megkezdődő munka előkészítő szakaszában, azaz a tárgyévben a kutatás tárgyát képező lehetséges források kerültek kijelölésre.
Több kutató vett részt, vesz részt a közép-európai alkotmánybíráskodással foglalkozó kutatásban, amelyet a Cseh Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézete koordinál, és amelyben az összes visegrádi ország jogtudományi intézete részt vesz.
A tárgyévben egy sikeres OTKA-pályázatra is sor került, amely a magyar lakosság jogtudatának elméleti és empirikus elemzését tűzte ki célul.
A büntetőjogi kutatások tárgyévi kiemelt feladata az új Btk. szakmai véleményezése volt. Ennek körében az osztály kutatói különös figyelmet szenteltek a gazdasági bűnözés új jelenségeire, a szervezett bűnözési formákra, a terrorizmus finanszírozására, valamint az emberkereskedelem elleni nemzetközi fellépés instrumentumainak magyarországi végrehajtására. Átfogó tanulmány készült a terrorcselekmény büntetőjogi szabályozásának állomásairól, a kodifikáció elméleti és gyakorlati tanulságairól.
A gazdasági és közbeszerzési korrupció terén befejeződött a Bolyai Ösztöndíj támogatásával zajló kutatás. E körben a gazdasági és közbeszerzési korrupcióra vonatkozó büntetőjogi szabályozásnak a demokratikus piacgazdaság viszonyaival és az alkotmányos jogállam követelményeivel való összevetése kiemelt kutatási célként fogalmazódott meg. A kutatás legfontosabb eredménye egy részletes szabályozási koncepció és azon alapuló normaszöveg-javaslat elkészítése volt.
Az osztály fiatal kutatói folytatták, illetve megkezdték a gyűlölet-bűncselekmények szabályozása és joggyakorlata, valamint a számítógépes bűnözés témakörében végzett kutatásaikat.
Résztvevő kutatók száma: 11 fő
b) Tudomány és társadalom
Az intézet kutatóinak tevékenysége több területen is hozzájárult a társadalmat foglalkoztató kérdések megválaszolásához és a tudományos ismeretek terjesztéséhez.
A hazai jogalkotási tevékenység több iránya és eredménye is élénken foglalkoztatta a közvéleményt. Ide sorolható például az új Polgári Törvénykönyv és új Büntető Törvénykönyv előkészítése, melyek kapcsán különböző anyagi és eljárási jogi kérdések elemzésére és értékelésére került sor, több intézeti kutató közreműködésével.
A tudomány és a társadalom közötti párbeszéd többféle formát öltött. A közvélemény tájékoztatásának fő eszközeként a nyomtatott, az audiovizuális és az elektronikus sajtóban nagy számban megjelent interjúk és publicisztikák tekinthetők. A jogi ismeretek disszeminációjában azonban jelentős szerepet játszott az intézmény Jogi Iránytű című elektronikus folyóirata is, mely könnyen hozzáférhető és közérthető formában tárgyal aktuális jogi kérdéseket, problémákat.
Az intézet 2012-ben bekapcsolódott az ún. Kutatók éjszakája programsorozatba, amelynek kiemelt célja a tudomány iránt érdeklődők, de azzal napi szinten nem foglalkozó laikusok számára hasznos, figyelemfelkeltő és informatív nyilvános rendezvények szervezése, ahol az elért tudományos eredmények disszeminálására nyílik kiváló lehetőség. 2012-ben a program keretében 5 intézeti kutató tartott előadást, a résztvevők száma alapján és visszajelzéseik szerint a későbbiekben is igény mutatkozik hasonló jellegű rendezvények lebonyolítására.
III. A kutatóhely hazai és nemzetközi kapcsolatai 2012-ben
A tárgyévben a kutatók többsége számos hazai és nemzetközi tudományos társaság vagy tudományos folyóirat szerkesztőbizottságának tagjaként vett részt a tudományos közéletben. A munkatársak összesen harmincöt hazai és tizenkilenc nemzetközi tudományos társaságnak, továbbá négy nemzetközi tudományos társaság magyar tagozatának a munkájában működtek közre. Három hazai társaságban az elnöki, egy nemzetközi társaságban a tiszteletbeli elnöki, egy nemzetközi társaságban az alelnöki, továbbá egy nemzetközi társaság magyar tagozatában a főtitkári tisztséget is betöltötték. A kutatók emellett harminchárom hazai és kilenc külföldi tudományos folyóirat szerkesztőbizottságában foglaltak helyet, és négy hazai folyóirat esetében a főszerkesztői vagy felelős szerkesztői feladatokat is ellátták.
A munkatársak többsége jelentős oktatási tevékenységet végez a következő intézmények alapszakán, mesterszakán vagy doktori képzésében: Általános Vállalkozási Főiskola, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Debreceni Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Károli Gáspár Református Egyetem, Közép-európai Egyetem, Miskolci Egyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Semmelweis Egyetem, Széchenyi István Egyetem, Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
A magas szintű oktatási tevékenység és a minőség bizonyítékaként hozható fel százhat elméleti kurzus és ötven gyakorlati kurzus, valamint az a százhuszonhat diplomamunka, amelyek megtartását, illetve témavezetését az intézeti kutatók vállalták a tárgyév során.
A tárgyévben az intézet egy kutatója vezetett doktori iskolát, tizenhat kutató oktatott doktori iskolában, hét kutató pedig törzstagként működött közre egyes doktori iskolák vezetésében. Az intézeti kutatók összesen huszonegy PhD-dolgozat témavezetését látták el a tárgyév során.
Az MTA és a vele intézményesített kapcsolatban lévő tudományos akadémiák, illetve kutatási központok közötti megállapodások jó alapot biztosítottak az intézet külkapcsolatainak ápolásához és a közös kutatások végzéséhez.
Az intézet kutatói folytatták a CNR Nemzetközi Jogi Intézettel a rasszizmus és xenofóbia elleni küzdelemmel kapcsolatos témában a közös kutatásokat, melyek keretében több angol nyelvű tanulmány készült és nemzetközi konferencia került megrendezésre.
A beszámolási évben folytatódott az együttműködés a cseh jogtudományi intézettel. A fentieken túlmenően több munkatárs részt vett az Európai Alapjogi Ügynökség alapjogi kutatócsoportjának munkájában.
IV. A 2012-ben elnyert fontosabb hazai és nemzetközi pályázatok rövid bemutatása
OTKA T/76488 (2009. április 1. – 2012. április 30.) A Lisszaboni Szerződés hatása a magyar jogrendszerre kutatás a tárgyévben lezárult, melynek eredményeképpen elkészült a kutatási eredményeket összegző zárókötet (Az európai uniós jogfejlődés irányai a Lisszaboni Szerződés után). A kutatás fő alapkutatási iránya a Lisszaboni Szerződés és a magyar jogrendszer egymásra hatásának vizsgálata volt, mely négy témára irányult (amelyben a témák sajátosságainak megfelelően vegyültek az alap- és az alkalmazott kutatási vonások): az Alkotmánybíróság gyakorlatára és az európai jog viszonyára, az uniós és a magyar versenyjog változásaira figyelemmel a magyar versenyjog elmúlt 20 évének fejlődésmenetére, a nemzetközi kollíziós magánjog fejlődésére az EU-ban, valamint az uniós polgárság-alapjogi státusz, és az uniós gazdasági koordináció-gazdasági kormányzás irányába tett lépések összefüggéseinek vizsgálatára irányultak.
Az OTKA K/78537 (2009. június 1. – 2012. május 31.) Lex Baiuvariorum - Jogfelfogás és társadalomkép a kora középkorban c. kutatás lezárult, melynek égisze alatt 1 monográfia (Jog és társadalom a Lex Baiuvariorumban. Szeged, Lectum, 2012. 410 old.) és 1 angol nyelvű tanulmánykötet (Studia Iuridico-philologica II. Studies in Classical and Medieval Philology and Legal History. Szeged, Lectum, 2012. 210 old.) jelent meg. A monográfia a téma komplex feldolgozását adja a (köz- és magánjog vizsgálatát egyaránt felölelő) jogtörténeti, a politikatörténeti és a nyelvtörténeti szempontokra fókuszálva, a tanulmánykötet pedig az e téren tett korábbi kutatási eredményeket közli angol nyelven.
Az OTKA K/105552 (2012-2015) A magyar lakosság jogtudata – elméleti és empirikus elemzése c. projekt megindult, a tárgyévben a szakirodalom és a korábbi hazai kutatások eredményeinek feldolgozása zajlott, illetve a kutatás elméleti kereteinek kidolgozását végezték a kutatók.
A tárgyévben lezárult egy Bolyai Ösztöndíjas kutatás (2009–2012), amely a Kuratórium döntése alapján jó értékeléssel zárult. A kutatás célja annak elemzése volt, hogy a gazdasági, társadalmi, politikai és jogi (ezen belül alkotmányos) környezet időközben bekövetkezett alapvető változásaira tekintettel szükséges-e a korrupciós bűncselekmények (a vesztegetés, illetve a befolyással üzérkedés) szabályanyagának gyökeres reformja. A kutatás legfontosabb eredménye egy olyan részletes szabályozási koncepció és azon alapuló normaszöveg javaslat elkészítése volt, amely a gazdasági és közbeszerzési korrupcióra vonatkozó büntetőjogi szabályozást a demokratikus piacgazdaság viszonyainak és az alkotmányos jogállam követelményeinek megfelelően alakítaná ki.
A RED Network combating racism, xenophobia and intolerance (2011–2013) c. kutatás a rasszizmus, idegengyűlölet és intolerancia tárgykörében hoz létre, és működtet naprakész, internetről elérhető komplex adatbázist.
Az Európai Alapjogi Ügynökség Alapjogi Információs Hálózat (FRALEX) égisze alatt folytatott kutatás (2011–2015) keretében a kutatók az Ügynökség megrendelésére éves beszámolók, országjelentések és tematikus tanulmányokat készítenek.
Az intézet kutatóinak szakértői tevékenysége rendkívül széleskörű, ezek közül – közérdeklődésre számot tartó jellegük okán – kiemelt figyelmet érdemel, hogy a tárgyév során számos intézeti kutató működött közre a készülő új Polgári Törvénykönyv és Büntető Törvénykönyv, valamint a kapcsolódó jogszabályok elméleti megalapozásához szükséges szakértői tevékenységben.
Az intézet egyik kutatója szakértői tevékenységet végzett a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (INLEX) és az Európai Bizottság részére nemzetközi nukleáris jogi kérdésekben, míg egy kutató az Egészségügyi Tudományos Tanács Tudományos és Kutatásetikai Bizottságának állandó szakértőjeként tevékenykedett.
Egy kutató a Rasszizmus és idegenellenesség, magyarországi szakértői munkacsoportjának (RAXEN), illetve az Európai Unió Alapjogi Ügynökség alapjogi kutatócsoportjának (FRALEX) tagjaként publikált szakvéleményeket a kérdéses területek hazai vonatkozásairól.
V. A 2012-ben megjelent jelentősebb tudományos publikációk
1. Balázs István: Eastern Europe in transition, the case of Hungary. The readjustment of public administration, programs and aspects of the transformation of public administration in Hungary between 1990–2012. Acta Juridica Hungarica 53:(2) 115–132 (2012)
2. Dósa Ágnes: Összehasonlító egészségügyi jog. Budapest, Complex, 244 (2012)
3. Gajdushek György: Átpolitizált közszolgálat. A személyzeti hatáskörök telepítése a magyar közszolgálat jogi szabályozásában. Állam- és Jogtudomány 53:(1) 3-27 (2012)
4. Ganczer Mónika: International Law and Dual Nationality of Hungarians Living Outside the Borders. Acta Juridica Hungarica 53:(4) pp. 316-333 (2012)
5. Gárdos-Orosz Fruzsina: The Hungarian constitutional court in transition: from actio popularis to constitutional complaint. Acta Juridica Hungarica 53:(4) 302-315 (2012)
6. Fekete Balázs: The Dream of the Western Law. Legal Layers in Solzhenitsyn’s Gulag Archipelago. Acta Juridica Hungarica 53:(1) 72-82 (2012)
7. Halász, Ivan (szerző): Medzinárodná migrácia, krajania a volebné právo. Praha, ÚSP AVČR, 1–330 (2012)
8. Hollán Miklós: Emberkereskedelem. A kizsákmányolás büntetendő esetei és a büntetőjogi szabályozás határai. Budapest, HVG – ORAC (2012).
9. Horváthy Balázs–Vörös Imre (ed.): Az európai uniós jogfejlődés irányai a Lisszaboni szerződés után. MTA TK JTI, Budapest, 192 (2012)
10. Lamm Vanda: A nemzetközi jog és a büntetőjog határterülete. In: Barabás A Tünde (ed.). Tanulmányok Irk Ferenc professzor 70. születésnapjára. Budapest, Országos Kriminológiai Intézet, 173–189 (2012)
11. Majtényi Balázs, Majtényi György: Cigánykérdés Magyarországon 1945-től 2010-ig. Budapest, Libri Kiadó, 224 (2012)
12. Nótári Tamás: Remarks on the Decreta of the First Hungarian King, Stephen I. Fundamina – A Journal of Legal History 18:(2) 108–118 (2012)
13. Pap András László: A megfigyelés társadalmának proliferációjától az etnikai profilalkotáson át az állami felelősség kiszervezéséig: Alkotmányjogi és rendészettudományi megközelítések az emberi méltóság, a társadalmi biztonság és az adatvédelem értelmezésekor. Budapest, L’Harmattan, 311 (2012)
14. Schweitzer Gábor: Historizujúce prvky v Zákládnom zákone Madarska In: Helena Jermanová, Frantisek Cvrcek (ed.) Quo vadis, stredni Evropo?: Metamorfózy práva III. Praha: Ústav statu a prava, 67–75 (2012)
15. Sulyok Gábor: A nemzetközi jog és a belső jog viszonyának alaptörvényi szabályozása. Jog Állam Politika: Jog- és Politikatudományi Folyóirat IV (1) 17–60 (2012)
16. Tóth Mihály: Az elítéléshez kapcsolódó hátrányos jogkövetkezmények és a mentesítés. In: Belovics Ervin – Gellér Balázs – Nagy Ferenc – Tóth Mihály – Busch Béla (ed.) Büntetőjog I. Általános Rész: A 2012. évi C. törvény alapján, Budapest, HVG-ORAC, 520–533. (2012)
17. Varga Csaba (ed.): Horváth Sándor: A természetjogról (Budapest, Szent István Társulat 2012) vi + 332
18. Vörös Imre: Csoportkép Laokoónnal. A magyar jogrendszer és az alkotmánybíráskodás vívódása az európai joggal. HVG-ORAC, Budapest, 127 (2012)