NKFI K 143831

A projekt részletes angol nyelvű kutatási terve itt érhető el.

Előadások:

Gajduschek György: Culture and the Rule of the Law - How national culture infulences the stability and robustness of the RoL? - A comparative quantitative analyses

Research Committee on Sociology of Law (RCSL) of the International Sociological Assocation (ISA) konferenciája, Bangor, 2024. szeptember 3-6. 

Gajduschek György: The relationship between the rule of law (RoL) and legal culture. A comparative quantitate analysis. 

Research Committee on Sociology of Law (RCSL) of the International Sociological Assocation (ISA) konferenciája, Lund, 2023. augusztus 29 - szeptember 1. 

Projekt összefoglaló:

A demokrácia feltételeinek kutatása egyidejű a politikai szociológia megjelenésével. Hosszú ideig a demokrácia előfeltételeinek meghatározása, az utóbbi jó egy évtizedben pedig a demokrácia visszaszorulása (democratic backsliding) okainak vizsgálata állt a kutatók érdeklődésének középpontjában. Mindkét esetben jelentős a nemzeti, azon belül pedig a politikai kultúra szerepe. A kultúra fontossága egyre hangsúlyosabbá vált a magyarázó tényezők között. A jogállamiság, illetve a jogállami visszacsúszás vizsgálata is elsősorban a demokrácia kapcsán – gyakran perifériálisan, sőt olykor a demokrácia többségi elvét a jogállam jellemzőivel szembe is állítva – jelenik meg. A kérdést így dominánsan politológusok vizsgálták, a politikatudomány fogalmi eszköztárára és modelljeire támaszkodva. Ha mégis jogászok vizsgálódnak, általában a formális intézményekre, az írott jogi szabályokra fókuszálnak, és elhanyagolják, az – éppen a visszacsúszás folyamatát karakteresen jellemző – informális tényezőket, pl. a személyes és politikai lojalitásokra épülő hálózatok szerepét.

Kutatásunk ezeken a korlátokon kíván túllépni, kifejezetten a jogállamiságot tekintve magyarázandó változónak, tesztelve a különféle (a jogállamhoz indirekt vagy direkt módon kapcsolódó) kulturális tényezők hatását, kontrollálva a leglényegesebb gazdasági, társadalmi stb. változókra.

Meg kívánjuk határozni azokat a kulturális konstellációkat, amelyek a jogállamiságot erősítik és amelyek annak meggyengüléséhez vezetnek.

A kutatás részben a magyar folyamatok jobb megértését szolgálja önálló adatfelvétel keretében. Ugyanakkor a hazai jellemzőket egy szélesebb nemzetközi kontextusba is helyezzük, megvilágítva az általános és a sajátos hazai tendenciákat is.

Mindehhez egy, az európai kontinens legkülönfélébb országait érintő, kilenc országot magában foglaló összehasonlító kérdőíves adatfelvételt tervezünk. Tudomásunk szerint hasonlóan sok országot érintő, kifejezetten a jogállamiság támogatottságát vizsgáló kutatás a kilencvenes évek elején történt utoljára. Az azonban mindössze nyolc, a jogállamiságot érintő direkt kérdést tartalmazott (mi ennél egy jóval összetettebb kérdés-szettel fogunk dolgozni) és csak az akkori Európai Közösség tagállamaiban történt, míg a mi mintánk jóval heterogénebb. Valamennyi adatbázist kutathatóvá tesszük a projekt lezárulta után.

Kutatásunk lényege tehát a jogállami intézményrendszer erejét és stabilitását befolyásoló tényezők közül a – széles értelemben vett – kultúra, azon belül a jogi kultúra szerepének vizsgálata. Menyire fontos például a jogállam léte szempontjából, hogy az emberek általában jogkövetők-e vagy sem? Milyen hatása van annak, hogy inkább az egyéni jogokat vagy – azzal szembe állítva – a közösségi jólétet tartják fontosnak, stb.?

A kérdés megválaszolásához elsőként összegyűjtjük azokat az adatokat, amelyek már meglévő kutatásokból hozzáférhetők. Nagyszámú adat áll rendelkezésre számos országára nézve a jogállamiság méréséhez, különféle ún. jogállami indexek formájában. Más kutatásokból, megint csak a világ legtöbb országából, hozzáférhetők az adott ország, politikai és jogi kultúrájára vonatkozó adatok. (Pl. Hofstede, Inglehart, Schwartz, Gelfand) Ezeken, néhány további adattal (pl. GDP/capita) kiegészítve, nagyszámú (100+) országra nézve statisztikai elemzést végzünk.

A kutatás következő lépcsőjében 9 országban (Magyarország mellett Németország, Olaszország, Spanyolország, Ausztria, Egyesült Királyság, Románia, Oroszország, Szlovákia) kérdőíves adatfelvételt bonyolítunk le, amelyekben specifikusan a jogállamiság támogatottságát mérő kérdéseket teszünk fel. Végül ugyanezekben az európai országokban esettanulmányokat is készítünk, amelyek egyfelől további, csak az adott ország nyelvén hozzáférhető információkat csatornáznak be, illetve áttekintik az adott országban a jogállamiságot érő kihívásokat, azok jellemzőit és következményeit.

A fenti módon a kutatás alkalmas a jogi kultúra és a jogállamiság közötti összefüggések feltárására Európában, és hozzásegít a magyarországi folyamatoknak a korábbinál sokkal jobb megértéséhez.

Kutatásvezető: Gajduschek György tudományos főmunkatárs