Tudományos beszámoló (2017)

MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont
Jogtudományi Intézet

1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4.
Postacím: 1453 Budapest, Postafiók 25.
Telefon: (1) 224-6700/5100
Igazgató: Gárdos-Orosz Fruzsina
E-mail: orosz.fruzsina@tk.mta.hu
Honlap: http://jog.tk.mta.hu/

I. A kutatóhely fő feladatai 2017-ben

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének legfontosabb feladata a nemzetközi színvonalú alapkutatások végzése a jogtudományok terén. Alapkutatás az intézet felfogásában az, amelynek elsődleges célközönsége a kutatók és oktatók közössége. Az alapkutatásokon belül a legfontosabb és specifikusan intézeti feladat az olyan közös nagyprojektek megvalósítása számos különböző jogterületen vizsgálódó kutató részvételével, amelyekre helyzetük miatt az egyetemi műhelyek kevésbé alkalmasak. Ezenfelül az intézet számos publikációs fórumot működtet (Állam- és Jogtudomány, Acta Juridica, MTA Law Working Papers, JTI blog), emellett Jogtudományi Hírlevelet bocsát ki kétheti rendszerességgel, és működteti a Jogtudományi Keresőt, amely a jogtudománnyal kapcsolatos meglehetősen szerteágazó adatbázisban való gyors és hatékony keresést teszi lehetővé.

Másodlagos feladatoknak az MTAtv., az MTA Alapszabálya és a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szervezeti és Működési Szabályzata szerint a következők tekintendők: hazai és külföldi tudományszervezési feladatok ellátása; együttműködés hazai és nemzetközi tudományos műhelyekkel; külföldi kutatók fogadása; a polgárok jogtudatának erősítése, a tudományos eredmények népszerűsítése és társadalmi hasznosítása.

Harmadlagos feladatnak tekintendő a jogalkotási tanácsadás, a szakemberképzés és a szaktanácsadás, szakvélemények készítése. Az intézet mint intézmény azonban csak akkor vállal ilyen szerepet, (a) ha erre kifejezett felkérés érkezik a jogszabályokban arra felhatalmazott szervektől, vagy (b) ha a megbízás jelentős elméleti haszonnal is jár, és (c) ha megfelelő térítést fizetnek az intézetnek.

Az intézet kollektíváját a tárgyévben két külföldi állampolgár (egy-egy bosnyák és lengyel) erősítette. Az intézet az utóbbi években meritokratikus kiválasztási rendszert honosított meg. Új kutatók felvételére nyílt pályázati rendszerben, bizottság előtti meghallgatás után nyílik lehetőség, ezáltal biztosítva a legkiválóbbak felvételét.

Az intézetben három tudományos osztály működik, ezek a következők:

A tudományos osztályok az intézet adminisztratív jellegű szervezeti egységei, melyek a tágabb értelemben vett kutatási területek szerint fogják össze a kutatókat. Az akadémiai szabályzatok szerint minden kutató tagja valamelyik osztálynak, és egy kutató csak egy osztálynak lehet tagja. Az osztályok elnevezése az intézmény kutatási prioritásait tükrözi, és iránymutatásul szolgál a személyi állomány bővítéséhez. Az osztályok működését érintő feladatok ellátásáért az osztályvezetők felelősek.

Az intézetben egymástól elhatárolt felelősségi körök mentén a kutatók egyes intézeti és tudományszervezési részfeladatokat is ellátnak, ami a tudományszervezés egyenletes és színvonalas kialakításának nélkülözhetetlen előfeltétele. A szervezési felelősségi körök nyilvánosak, azok az intézet honlapjáról is elérhetők. Az intézet különösen nagy hangsúlyt fektet a külföldi vendégkutatók részvételére, ezért az intézet belső levelezése többnyire két nyelven (magyarul és angolul) folyik, valamint a beilleszkedésük és a tudománymetriai beszámolásuk, továbbá a kutatói létből fakadó kötelezettségeik ellátása támogatásaként kétnyelvű információszolgáltatást és kollegiális segítséget nyújt az intézet.

II. A 2017-ben elért kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények

a) Kiemelkedő kutatási eredmények

Az intézet kutatói lezárták „Az Alkotmánybíróság és a Kúria együttműködése az alapjogvédelemben” elnevezésű projektet. A kutatás eredménye 2018 folyamán jelenik meg szerkesztett kötet formájában. A kutatás eredményeit 2017-ben az Alkotmánybíróság és a Kúria által szervezett sajtónyilvános konferencián mutatták be a résztvevők.

Az „MTA Lendület HPOPS – Magyarország közpolitikai lehetőségei az Európai Unióban, a jogi keretek elemzése” (futamidő: 2013. szeptember 1. – 2018. augusztus 31.) elnevezésű projekt keretében a kutatócsoport 2017-ben folytatta a korábbi években megkezdett elméleti és empirikus kutatómunkáját. Ebben az évben nagyobb hangsúlyt kapott a politikai gazdaságtani hátterű jogtudományi kutatómunka, mint a korábbi időszakban, amelyet egyrészről a jogi empirikus, másrészről a klasszikus integrációelméleti megalapozottságú jogtudományi kutatások domináltak. Ugyancsak meghatározta a 2017-es év munkálatait, hogy a kutatócsoport megkezdte ötéves tevékenységének a kutatási programban felvázolt lezárását. A vezető kutató hozzákezdett kutatási monográfiája megírásához, elkezdte a kutatócsoport és nemzetközi hálózata tevékenységét lezáró tanulmánykötet szerkesztését, valamint folytatta a korábbi empirikus munkák eredményeit összefoglaló jelentések felülvizsgálatát. Végül újabb elemként megjelentek a kutatócsoport munkájában azok az irányok, amelyeket követve tovább szeretnék folytatni tevékenységüket a támogatási időszak lezárulását, 2018 nyarát követően.

Az intézet egyik kutatója vezeti az „Emberi Jogi Enciklopédia” című projektet, amelyben az intézet számos kutatója szerzőként vesz részt. A kutatás mintegy száz tanulmány közreadását irányozta elő, ami nagyjából a témakör teljes körű feldolgozását jelenti, mind a hazai, mind a nemzetközi vetületeket illetően. Az enciklopédia szócikkeinek nagy része a tárgyévben beérkezett, a kötet publikálása a közeljövőben esedékes.

Az intézet kutatóinak szerkesztésében elkészült az egyik vezető nemzetközi kiadónál, a Routledge-nél megjelenő, New challenges to constitutional adjudication in Europe című gyűjteményes kötet, amely 2018-as kiadási dátummal kerül piacra. A kötet azt vizsgálja, hogy az olyan újabb társadalmi és gazdasági kihívásokra, mint a pénzügyi válság vagy a migrációs folyamatok, hogyan reagálnak az európai alkotmánybíróságok a gyakorlatukban. A munka alapjául szolgáló nemzetközi kutatási projekt finanszírozásában és megszervezésében a kutatóhely igen jelentős részt vállalt. A kötet a téma első széles körű nemzetközi összehasonlításon alapuló tudományos feldolgozása.

Az intézet egy kutatójának szintén a Routledge kiadónál jelent meg Democratic Decline in Hungary: Law and Society in an Illiberal Democracy című monográfiája. A Routledge kiadó Comparative Constitutional Change sorozatában kiadott kötet az illiberális demokrácia magyarországi modelljének alkotmányjogi értelmezésére tesz kísérletet. A kötet az alkotmányos demokrácia leépítésének első két évét, a magyar antidemokratikus hajtűkanyar lehetséges okait, valamint a Nemzeti Együttműködés Rendszere által konstituált/vizionált politikai közösség és az illiberalizmus mint alkotmányos identitás modelljének gondolatkísérletét veszi górcső alá. A monográfia körüljárja az alaptörvény értékpreferenciáit, az illiberális multikulturalizmus magyar modelljét, valamint a méltóság és a nyilvánosság illiberális alakváltozásait is.

Az intézet egy másik kutatója – akinek jogviszonya 2017-ben megszűnt – társszerkesztője volt az Oxford University Pressnél megjelent The Enforcement of EU Law and Values című kiadványnak. A kötet teljes egészében lefedi az Európai Unió joga kikényszerítésének kérdéseit, összehasonlító áttekintést tartalmaz a szövetségi államok tagállamaiban meghonosított, a szövetségi jog kikényszerítésére vonatkozó eljárások vonatkozásában, részletezően bemutatja az Európai Uniót érintő aktuális kihívásokat, továbbá feltárja a jogkikényszerítés nemzeti és a nemzetközi jogrendszerekben jelentkező nehézségeit és megoldási irányait.

A tárgyévben sikeresen folytatódott a még 2015-ben elnyert Bolyai János Kutatási Ösztöndíj keretében zajló, „A soft law megjelenése az Európai Ombudsman eljárása során” tárgyú projekt. Ennek részeként egy angol nyelvű könyvfejezet, valamint egy referált hazai folyóiratban magyar nyelvű szakcikk jelent meg.

Készülőben van A jogösszehasonlítás történetéről címmel egy angol nyelvű monográfia, amelynek az egyik fejezetéből készült cikk jelenleg elbírálás alatt áll German Law Journalnál.

A szintén a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjjal támogatott, 2014-ben induló, „A hitelezés büntetőjogi védelme” elnevezésű kutatás kiemelkedő minősítéssel lezárult 2017-ben. A kutatás eredményei egy lektorált szakkönyv fejezeteként jelentek meg.

A tárgyévben az intézet egy kutatója szerezte meg az MTA doktora (DSc) címet, valamint egy kutató szerzett PhD-fokozatot. A tárgyévben az intézet munkájába egy újabb fiatal kutató (PhD-hallgató) kapcsolódott be.

Az intézet egy kutatója folytatta munkáját 2016-ban elnyert Marie-Curie vendégkutatói megbízása alapján a Szlovák Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetében, ahol az etnikai hovatartozás jogi operacionalizálásának kérdéskörét kutatja hároméves fellowship keretében. A kutató 2017-ben előadást tartott a pozsonyi Comenius Egyetem doktori iskolájában Ethnic and racial identity: „Fraud” and „choice” in law and politics címmel angol nyelven.

A 2015-ben elnyert OTKA K112900 (Intézményi reformok öregedő társadalmakban, futamidő: 2015. január 1. – 2018. december 31.) kutatás érdemi megvalósítása a tárgyévben folytatódott.

A 2017-es évben a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázatán az intézet négy kutatójának öt kutatási terve szerepelt sikerrel, ezek közül kettő kutatói kezdeményezésű, egy posztdoktori, valamint kettő fiatal kutató által kezdeményezett. (Ezek részletező ismertetését a beszámoló IV. pontja tartalmazza.)

A tárgyév folyamán az intézetben – a TK Teljesítményértékelési Szabályzata szerint – három kiemelt és nyolc elismert projekt működött.

A kiemelt projektek közül

a „Büntetőjogunk szabályozási újdonságai – a jogtudatban”,
„A jogosultságkultúra hiánya a közép-európai jogi kultúrákban. Mítosz vagy valóság?”,
„Az internetes forgalomirányító szolgáltatások szabályozási kérdései” elnevezésű projektekben két-két intézeti kutató működött közre.

Az elismert projektek közül

„A Menedékkérők emberi jogai Magyarországon és Olaszországban” projektben három,
a „The Principle of Effective Legal Protection in Administrative Law – A Comparative Perspective in Europe” projektben két,
az „Intézményi reformok öregedő társadalmakban” projektben két,
„A Kúria és az Alkotmánybíróság alapjogvédelmi hatásköreinek és intézményesített együttműködésének elemzése” projektben hat,
a „Kollektív eljárások a kisebbségi csoportigények szolgálatában” projektben egy,
„A punitív büntetőpolitika hatása a büntetéskiszabásra és ennek költségvetési hatása” projektben két,
„A kisebbségi jogok erősítése Európában a csoportos perlés lehetőségével” projektben pedig szintén két intézeti kutató működött közre.

Az intézet kutatói esetenként részt vesznek továbbá a Társadalomtudományi Kutatóközpont más intézetei által gondozott projektekben. Egy kutató tagja a „POPULPOL. Populism in policy making” elnevezésű kutatás személyi állományának. Intézetünk kiemelt célnak tekinti a TK-ban működő társintézetekkel való együttműködés erősítését, ennek érdekében 2017-ben több közös pályázat kidolgozása kezdődött meg.

Az intézet tudományszervező tevékenységének keretében számos szakmai konferencia házigazdája volt, illetve közreműködött azok megszervezésében, amelyek közül említést érdemelnek különösen az alábbiak:

2017 áprilisában került sor A különleges jogrend témakörében szervezett konferenciára, amelyet az intézet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karával, valamint a Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társasággal közösen rendezett meg.
2017 júniusában – szintén a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karával együttműködésben – került sor az Institutional reforms in ageing societies című konferencia megszervezésére.
2017 szeptemberében háromnyelvű (angol, német és magyar) nemzetközi konferenciának adott otthont az intézet Juristische Grundlehre 100 címmel, Somló Bódog fő műve kiadásának századik évfordulóját ünnepelve.

Az intézet angol nyelvű folyóirata, az Acta Juridica Hungarica – Hungarian Journal of Legal Studies szerepel a HeinOnline folyóirat-adatbázisában, és 2017-ben megerősítést nyert a kontinuitás a scopus rendszerében is. Az Állam- és Jogtudomány című periodikának 2017-ban négy száma, köztük egy különszáma jelent meg. A lektorált, referált „A’” kategóriás lap vezető jogtudományi folyóiratnak tekintendő, amelynek szerkesztősége az intézet kutatóiból, szerkesztőbizottsága a hazai jogi karok dékánjaiból áll. Az MTA Law Working Papers, az intézet négy kutatója által szerkesztett periodika a tárgyévben sikeresen folytatta működését, összesen 25 tanulmányt közölt. A műfaj a tudományos publikációk „hierarchiájában” az első szintet jelenti: a már elkészült, de még átírandó, javítandó anyagok megjelenési helye, a kapcsolódó vitára nyújtva lehetőséget. Az intézeti projektek keretében készülő számos kézirat megjelenéséhez biztosít gyors, szabad hozzáférésű fórumot.

b) Tudomány és társadalom

Az intézet kutatóinak tevékenysége több területen is hozzájárult a társadalmat foglalkoztató kérdések megválaszolásához és a tudományos ismeretek terjesztéséhez. Az intézet rendezvényei szinte kivétel nélkül nyilvánosak (előzetes regisztrációhoz kötöttség előfordulhat) . Ezek programját, főbb paramétereit az informatív, kétnyelvű (magyar és angol) intézeti honlap, az intézet által indított és gondozott Jogtudományi Hírlevél és Jogtudományi Kereső, valamint az intézet Facebook-oldala mindenkor közzéteszi.

Az intézet YouTube-csatornájára 2017-ban összesen hat videó került fel, amelyeket a beszámoló készítéséig összesen 1756 alkalommal tekintettek meg, a csatornára feliratkozók száma jelenleg 247 fő. Az intézet rendezvényeiről – túl a fentiekben már említett fórumokon – elektronikus tájékoztatás útján a releváns hazai kutatóhelyek is értesülnek (továbbá idegen nyelvű rendezvények esetén, valamint a kutatók szakmai kapcsolatai alapján egyes külföldi szakmai műhelyek is).

Az intézet egyik fontos feladatának tekinti, hogy tudományszervezési szolgáltatásokkal segítse a hazai jogtudományi közösséget. Ebben a szolgáltató szellemben, egyúttal külföldi mintákat is követve a Jogtudományi Hírlevél elnevezésű kétheti elektronikus periodikát a tárgyévben folyamatosan publikálta (összesen 23 hírlevél 2017-ben), amely a lehető legszélesebb hazai jogtudományi közösséget megcélozva tartalmazza az aktuális konferencia-felhívásokat, doktori védéseket, habilitációkat, könyvbemutatókat, személyi híreket, ösztöndíj-lehetőségeket.

Az Intézet Pro Dissertatione Iuridica Excellentissima Díjának átadására és a díjazott előadására 2017 márciusában kerüt sor, a díjra olyan jogtudományi témájú, magyar, angol, német vagy francia nyelven írt PhD értekezéssel lehet pályázani. Az intézet a tárgyévben is kiírta az Életműdíjat, amelyre számos ajánlás érkezett az egyetemek dékánjaitól. A számos intézeti kutatóból álló zsűri a tárgyév végén hozott döntést, a díj átadására 2017 decemberében került sor.

Jelentős látogatottság és médiavisszhang mellett zajlott az Intézet számos, a szélesebb szakmai és laikus közönségnek szóló rendezvénye. Kiemelést érdemelnek különösen:

Az Európai Bizottságnak a paksi atomerőmű bővítéséről szóló döntését elemző kerekasztal-beszélgetés, amelyen az Intézet két kutatója mellett a területért felelős kormánybiztos, valamint civil szakértők vettek részt.
Az emberi reprodukciós eljárások témakörében a jog és moralitás kérdéseit körüljáró kerekasztal-beszélgetés, amelyen az Intézet jogász kutatója mellett bioetikai szakértó, teológus és orvos is szerepelt a résztvevők névsorában.

Az intézet – többéves hagyományokat folytatva – 2017-ban, a kutatóközpont többi intézetével bekapcsolódott a Kutatók éjszakája c. programsorozatba. A tárgyévi program keretében 5 intézeti kutató tartott előadást. A résztvevők száma és visszajelzéseik alapján a későbbiekben is igény mutatkozik hasonló jellegű rendezvények szervezésére.

III. A kutatóhely hazai és nemzetközi K+F kapcsolatai 2017-ben

A hazai és nemzetközi K+F tevékenység részeként értelmezhető, hogy a munkatársak többsége jelentős oktatási tevékenységet végez a következő intézmények alapszakán, mesterszakán vagy doktori képzésében: Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Debreceni Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Károli Gáspár Református Egyetem, Közép-európai Egyetem, Miskolci Egyetem, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Széchenyi István Egyetem, Bibó István Szakkollégium, Mathias Corvinus Szakkollégium. Továbbá az elmúlt évben az alábbi külföldi felsőoktatási intézmények munkájában közreműködtek kollégáink: University of Siena, University of Bergen, University of Warwick, Université Blaise Pascal (Clermont-Ferrand, Franciaország), Comenius Egyetem (Pozsony), NATO Defense College (Róma).

A hazai és határon túli egyetemeken másfél száz kurzus (kétharmaduk elméleti, egyharmaduk gyakorlati tárgy) megtartását, valamint közel kilencven szakdolgozat és TDK-dolgozat témavezetését vállalták az intézeti kutatók a tárgyév során. Tizenhét kutató tartott kurzust doktori iskolában vagy kiemelt szakkollégiumban, öten törzstagjai valamelyik doktori iskolának, további hét kutató pedig oktatóként vesz részt a doktori képzésben. Kollégáink összesen 25 doktori témát vezettek 2017-ben, kettejüknek a doktorandusza szerzett PhD-fokozatot az elmúlt évben.

A tárgyévben a kutatók többsége hazai és nemzetközi tudományos társaságok tagjaként, tisztségviselőjeként és tudományos folyóiratok szerkesztőjeként, szerkesztőbizottsági tagjaként vett részt a tudományos közéletben. A munkatársak közel húsz hazai és hat nemzetközi tudományos társaság munkájában működtek közre, nyolcan tisztségviselőként, közülük hárman nemzetközi szakmai szervezetben. A kutatók emellett közel húsz hazai és öt külföldi vagy idegen nyelvű tudományos folyóirat szerkesztőbizottságában foglaltak helyet.

IV. A 2017-ban elnyert fontosabb hazai és nemzetközi pályázatok rövid bemutatása

A 2017-es évben a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázatán az intézet négy kutatójának öt kutatási terve szerepelt sikerrel, az alábbiak szerint:

A „Büntetőjogunk szabályozási újdonságai – a jogtudatban" (NKFIA K-125378) elnevezésű pályázat keretében a kutatómunka 2017. október 1-jén vette kezdetét ténylegesen. A 2017-ben három hónap időtartamú kiemelt projektben a kutatási tervvel összhangban megtörtént a legfontosabb korábbi magyarországi jogtudatvizsgálatok módszertanának és eredményeinek áttekintése, valamint annak vizsgálata, hogy a korábbi kutatásokban elszórtan szereplő büntetőjogi vonatkozású témák és kérdések („jogesetek”) közül melyek és milyen módosításokkal használhatók fel a jelen kutatás kérdőívének kialakítása során. A korábbi kutatások módszertanának elemzése arra a következtetésre vezet, hogy a szabályozás változásainak ismeretét nem az egyes jogintézmények (pl. gyermekkor, jogos védelem) egésze kapcsán, hanem az azzal összefüggő tudáselemeken keresztül lehet a leghatékonyabban vizsgálni.
„A punitív büntetőpolitika hatása a büntetéskiszabásra és ennek költségvetési hatása” (NKFIA K-125442) elnevezésű projekt interdiszciplináris megközelítésben – közgazdasági és jogi módszerek segítségével – igyekszik feltárni a szigorúbb, illetve az enyhébb büntetőpolitikának – s ennek következtében a büntető jogalkotásnak – a büntetéskiszabásra, a börtönnépességre, s ezáltal a költségvetésre gyakorolt hatását. A kutatás aktualitását fokozzák a közismerten kedvezőtlen hazai börtönviszonyok. A kutatást négy kutató végzi. Az első évben intézetünk senior kutatójának feladata a büntető jogalkotás hatásmechanizmusának vizsgálata, a junior munkatárs a kérdés egyes kriminológiai és nemzetközi összefüggéseit kutatja, míg a kutatásban részt vevő két közgazdász a költséghatékonyság, az önfenntartó büntetés-végrehajtás realitásait, lehetőségeit, a költségek optimalizálásának esélyeit elemzi. A kutatás első eredményeit a Magyar Jog folyóirat 2018 januári számában megjelenő tanulmány tartalmazza.
„A kisebbségi jogok erősítése Európában a csoportos perlés lehetőségével” (NKFIA FK-124804) címmel elnyert pályázat keretében zajló kutatás első három hónapjában a projekt kezdeti lépéseit jelentő egyeztetés, előkészítés zajlott. A részt vevő kutatók megkezdték egy nemzetközi workshop előkészítését 2018 tavaszára, melynek célja a régióban kisebbségi jogi pereskedéssel a gyakorlatban foglalkozó szakértők meghívásával a kutatáshoz kapcsolódó, a jogi eljárást érintő kihívások feltérképezése. A vezető kutató a kutatási téma kérdéseiről szóló előadással jelentkezett az Association for the Studies of Nationalities 2018-as New York-i konferenciájára (ennek eredményéről később kapunk hírt). A vezető kutató bemutatkozó előadást tartott a kutatásról az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának 2017. november 16-i fórumán.
A „Kollektív eljárások a kisebbségi csoportigények szolgálatában” (NKFIA PD-124806) című kutatás azt vizsgálja, hogy a csoportos perlés vagy tágabban akár nem hagyományos, bírói fórumok előtti kollektív eljárások lehetőségének megteremtése mennyiben járulhat hozzá a kisebbségi jogok érvényesítéséhez, akár a szigorúan egyéni szinten biztosított jogok rendszerének formális módosítása nélkül is. A kutatás célja a csoportalapú kisebbségvédelem hatékonyabb érvényesítését segítő javaslat megfogalmazása. A kutatás széles körben gyűjti össze és vizsgálja a különböző nemzeti és nemzetközi fórumok előtt érvényesített, esetleg oda strukturális okokból el nem jutó kisebbségi igényeket, ezen belül kiemelten azokat, amelyek valamilyen egyénen túlmutató elemet tartalmaznak.
„A jogosultságkultúra hiánya a közép-európai jogi kultúrákban. Mítosz vagy valóság?” (NKFIA FK-125520) témájú hároméves kutatás célja annak a kérdésnek a feltárása a legújabb empirikus és elméleti eredmények fényében, hogy vajon ténylegesen fennáll-e a jogosultságkultúra hiánya napjaink magyar jogi kultúrájában. E problematikát a nyolcvanas években vetette fel a hazai jogszociológia, különös tekintettel Sajó András műveire. A 2017 során rendelkezésre álló két hónapban megtörtént a projekt beillesztése a Kutatóközpont pénzügyi és pályázati adminisztrációs rendszerébe, valamint több, a témához kötődő külföldi kutató megkeresése és felkérése a tágabb kutatási hálózatban való részvételre. Jelenleg Szerbiából, Horvátországból, Szlovéniából, Lengyelországból és Magyarországról történt meg az együttműködő kutatók bekapcsolása a jövőbeli kutatómunkába. 2018 első felében kerül sor a projektindító nemzetközi workshopra.

V. A 2017-ben megjelent jelentősebb tudományos publikációk

Balázs, István: „Des nouvelles tendances du concept de l’autonomie locale en Hongrie” in Mélanges en l’honneur du Professeur Gérard Marcou, Paris: IRJS Editions Collection: Bibliothèque de l’Institut de Recherche Juridique de la Sorbonne – André Tunc (2017)
Bencze, Mátyás – Kovács, Ágnes – Ződi, Zsolt: „The evaluation and development of the quality of justice in Hungary” in Francesco Contini (szerk.): Handle with Care: Assessing and designing methods for evaluation and development of the quality of justice, Bologna: IRSIG-CNR, 127–173. (2017)
Fekete, Balázs – Gárdos-Orosz, Fruzsina (szerk.): Central and Eastern European Socio-Political and Legal Transition Revisited (Central and Eastern European Forum for Legal, Political, and Social Theory Yearbook 7.), Frankfurt am Main: Peter Lang (2017)
Fiala-Butora, János: „The CRPD and Legal Capacity Reform in Hungary: Compromise of What?” in Charles O’Mahony – Gerard Quinn (szerk.): Disability Law and Policy: An Analysis of the UN Convention, Dublin: Clarus Press, 127–136. (2017)
Ganczer, Mónika: „The Effects of the Differences between the Austrian and the Hungarian Regulation of the Rights of Citizenship in a Commune (Heimatrecht, Indigénat, Pertinenza, Illetőség) on the Nationality of the Successor States of the Austro-Hungarian Monarchy” Journal on European History of Law (8)2. 100–107. (2017)
Gárdos-Orosz, Fruzsina – Temesi, István: „The Principle of Effective Legal Protection in Hungarian Administrative Law” in Szente, Zoltán – Konrad Lachmayer (szerk.): The Principle of Effective Legal Protection in Administrative Law: A European Perspective, London: Routledge, 158–173. (2017)
Jakab András – Körtvélyesi Zsolt (szerk.): A Magyar Tudományos Akadémia helyzete és reformlehetőségei / The Situation and Reform Opportunities of the Hungarian Academy of Sciences, Budapest: Osiris (2017)
Könczöl, Miklós: „Dealing with the Past in and around the Fundamental Law of Hungary” in Uladzislau Belavusau – Aleksandra Gliszczyńska-Grabias (szerk.): Law and Memory: Towards Legal Governance of History, Cambridge: Cambridge University Press, 246–262. (2017)
Körtvélyesi, Zsolt – Majtényi, Balázs – Kállai, Péter: „Binding Principles and Contested Concepts: The Principles of Equality, Indivisibility and Universality before the Human Rights Council” in Wolfgang Benedek – Matthias C. Ketteman – Reinhard Klaushofer – Karin Lukas – Manfred Nowak (szerk.): European Yearbook on Human Rights, Wien: Neuer Wissenschaftlicher Verlag, 267–285. (2017)
Pap, András László: Democratic Decline in Hungary: Law and Society in an Illiberal Democracy, London – New York: Routledge (2017)
Schweitzer Gábor: A magyar királyi köztársaságtól a Magyar Köztársaságig. Közjog- és tudománytörténeti tanulmányok, Pécs: Publikon (2017)
Sulyok, Gábor: „Breach of Treaties in the Ancient Near East” Journal of the History of International Law (19), 1–27. (2017)
Szente, Zoltán: „Challenging the Basic Values. Problems in the Rule of Law in Hungary and the Failure of the EU to Tackle Them” in Jakab, András – Dimitry Kochenov (szerk.): The Enforcement of EU Law and Values: Ensuring Member States’ Compliance, Oxford: Oxford University Press, 456–475. (2017)
Ziegler, Dezső Tamás – Horváthy, Balázs: „Europeanization of the Hungarian Legal Order: From Convergence to Cancellation?” in Tom Hashimoto – Michael Rhimes (szerk.): Reviewing European Union Accession. Unexpected Results, Spillover Effects, and Externalities, Leiden: Brill, 24–40. (2017)
Ződi, Zsolt: „Law and Legal Science in the Age of Big Data” Intersections. East European Journal of Society and Politics (3)2, 69–87. (2017)