MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont

Jogtudományi Intézet

1014 Budapest, Országház utca 30.

Postacím: 1250 Budapest, Pf. 20.

telefon: (1) 355 7384; fax: (1) 375 7858

Igazgató: Jakab András

E-mail: jakab.andras@tk.mta.hu

Honlap: http://jog.tk.mta.hu/

I. A kutatóhely fő feladatai 2016-ban

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének legfontosabb feladata továbbra is az alapkutatások végzése a jogtudományok terén. Alapkutatás az intézet felfogásában az, amelynek elsődleges célközönsége a tudósközösség. Az alapkutatásokon belül a legfontosabb és specifikusan intézeti feladat a közös, számos különböző területen vizsgálódó kutató részvételével működő nagyprojektek megvalósítása, amelyekre helyzetük miatt egyetemi műhelyek kevésbé alkalmasak. Ezenfelül az intézet számos publikációs fórumot működtet (Állam- és Jogtudomány, Acta Juridica, MTA Law Working Papers, JTI blog), emellett Jogtudományi Hírlevelet bocsát ki kétheti rendszerességgel, és elindította a Jogtudományi Keresőt is, amely a jogtudománnyal kapcsolatos meglehetősen szerteágazó adatbázisban való gyors és hatékony keresést teszi lehetővé.

Másodlagos feladatoknak az MTAtv., az MTA Alapszabálya és a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szervezeti és Működési Szabályzata szerint a következők tekintendők: hazai és külföldi tudományszervezési feladatok ellátása; együttműködés hazai és nemzetközi tudományos műhelyekkel; külföldi kutatók fogadása; a polgárok jogtudatának erősítése, a tudományos eredmények népszerűsítése és társadalmi hasznosítása.

Harmadlagos feladatnak tekintendő a jogalkotási tanácsadás, szakemberképzés és a szaktanácsadás, szakvélemények készítése. Az intézet mint intézmény azonban csak akkor vállal ilyen szerepet, (a) ha erre kifejezett felkérés érkezik a jogszabályokban arra felhatalmazott szervektől, vagy (b) ha a megbízás jelentős elméleti haszonnal is jár, vagy (c) ha megfelelő térítést fizetnek az intézetnek. Térítés ellenében is csak akkor vállaljuk a megbízást, ha a téma elfogadható, vagyis az nem kompromittálja erkölcsileg az intézetet, nem rombolja a presztízsét.

A legfontosabb intézeti feladat tehát egyértelműen az alapkutatások nemzetközi színvonalú és nemzetközi fórumokon is megmutatkozó végzése.

A 2016. évben az intézetben tizennégy nő (egy emeritus, öt munkatárs, hat segédmunkatárs, egy adminisztratív munkatárs, egy kutatási asszisztens) és harminchárom férfi (két emeritus, négy tanácsadó, tíz főmunkatárs, tizenkét munkatárs, három segédmunkatárs, két kutatási asszisztens) dolgozott. Közülük egy fő a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, hat fő az „MTA doktora” tudományos cím viselője.

Az intézet kollektíváját a tárgyévben három külföldi állampolgár (egy-egy bosnyák, lengyel és olasz kutató) is erősítette. Az intézet az utóbbi években meritokratikus kiválasztási rendszert honosított meg. Új kutatók felvételére nyílt pályázati rendszerben, bizottság előtti meghallgatás után nyílik lehetőség, ezáltal biztosítva a legkiválóbbak felvételét.

Az intézetben három tudományos osztály működik, ezek a következők:

– Alkotmányosság és Jogállamiság Kutatásának Osztálya;

– A Nemzetközi Jog és az Európai Jog Belső Jogi Érvényesülésével Foglalkozó Kutatások Osztálya;

– Piacgazdaság Magánjogi, Büntetőjogi, és Közigazgatási Jogi Garanciái Kutatásának Osztálya.

A tudományos osztályok az intézet adminisztratív jellegű szervezeti egységei, melyek a tágabb értelemben vett kutatási területek szerint fogják össze a kutatókat. Az akadémiai szabályzatok szerint minden kutató tagja valamelyik osztálynak, és egy kutató csak egy osztálynak lehet tagja. Az osztályok elnevezése az intézmény kutatási prioritásait tükrözi, és iránymutatásul szolgál a személyi állomány bővítéséhez. Az osztályok működését érintő feladatok ellátásáért az osztályvezetők felelősek.

Az intézetben egymástól elhatárolt felelősségi körök mentén a kutatók egyes intézeti és tudományszervezési részfeladatokat is ellátnak, ami a tudományszervezés egyenletes és színvonalas kialakításának nélkülözhetetlen előfeltétele. A szervezési felelősségi körök nyilvánosak, azok az intézet honlapjáról is elérhetők. Az intézet különösen nagy hangsúlyt fektet a külföldi, nem magyar nemzetiségű vendégkutatókra, akik miatt az intézet belső levelezése többnyire két nyelven (magyar és angol) folyik, valamint a beilleszkedést és a tudománymetriai beszámoló elkészítését segítő, illetve a kutatói létből fakadó kötelezettségekre vonatkozó kétnyelvű információszolgáltatást és kollegiális segítséget nyújt az intézet.

II. A 2016-ban elért kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények

a) Kiemelkedő kutatási eredmények

Az intézet kutatói lezárták a magyar jogrendszer állapotáról szóló projektet. A kutatás eredményeként megjelent két kutató szerkesztésében  A magyar jogrendszer állapota című kötet, amely tudományos igénnyel, interdiszciplináris módszerekkel mutatja be a magyar jogrendszer aktuális állapotát. A szabályozás áttekintésén túl a szerzők vizsgálják a társadalmi környezetet, a vélhető hatásokat, a szabályozások célját, valamint azok társadalmi elfogadottságát is. A szokásos kontinentális jogászi megközelítésmódtól eltérően az adott kérdésekre vonatkozóan a jövőt illető valószínűsítések és változtatási javaslatok is szerepelnek az elemzésekben. A mintegy harminc tanulmány nyújtotta csaknem 1000 oldalas áttekintés egyaránt hasznos lehet az egyetemi oktatásban, a gyakorlati jogászok munkájában és a közélet iránt érdeklődők számára is. A kötet hagyományteremtő szándékkal készült, a tervek szerint az aktuális adatok felhasználásával készülő felújított kiadásai rendszeres időközönként jelennének meg a jövőben. Az MTA elnöke több fórumon is rendkívül elismerő hangon szólt a kötetről, több interjújában is kifejezetten nevesítve azt. A kutatás eredményeként elkészült munkát a tárgyévben megrendezett könyvbemutatón az MTA alelnöke mutatta be.

MTA Lendület HPOPS – Magyarország közpolitikai lehetőségei az Európai Unióban – a jogi keretek elemzése (2013. szeptember 1. - 2018. augusztus 31.) elnevezésű projekt keretében a tárgyévben elkészült a kutatócsoport expert review-ja (címe: The Legal and Regulatory Environment for Economic Activity in Hungary), továbbá a kutatócsoport tagjai készítettek és készítenek egy legal mapping reportot a szolgáltatásnyújtás szabadsága tárgyában. A kutatás keretében megrendezésre került a második éves EU-jogi konferencia a közpiacokról (Public Markets in the EU: A Legal Myth or an Economic Reality?). A kutatócsoport két tagja a tárgyévben az uniós jog első számú vezető impakt faktoros folyóiratában, a Common Market Law Review-ban is publikált. 2016 folyamán a kutatócsoport a vezető nemzetközi kiadóval, a Springerrel eredményes tárgyalásokat folytatott, az elkészített koncepció ismeretében a kiadó elfogadta a kutatócsoport által tervezett tanulmánykötet kiadását 2018-ra (címe: Between Compliance and Particularism: Member State interest and European Union Law). A tárgyév folyamán a kutatócsoport eredményeit is felhasználta az Európai Parlament egyik kutatási jelentése, arra több ízben hivatkozott. Az Európai Parlament kutatási szolgálata ugyanis 2016 májusában tett közzé átfogó jelentést a demokrácia, a jogállamiság és az alapjogok védelmére szolgáló mechanizmusainak uniós értékeléséről.

Az Internetes Jogtudományi Enciklopédia elnevezésű projekt szócikk- és szerzői listájának összeállítása a tárgyévben befejeződött, a szócikkek írása megkezdődött. Immáron egy közel 1500 (átlagosan egy ív terjedelmű) szócikkből álló lista áll rendelkezésre, amelyből a hazai jogtudomány elismert művelőinek közreműködésével készül egy impozáns és mértékadó online enciklopédia, több éves ütemezésben. Az enciklopédia az intézet által gondozott, magas színvonalú, nyílt hozzáférésű, több száz szócikket tartalmazó online tudástár lesz a hazai jogtudományi közösség jelentős részének szerzőként való bevonásával. Bizton állítható, hogy a készülő enciklopédia a hazai jogtudomány jelenlegi legnagyobb és legambiciózusabb közös vállalkozása.

Az intézet kutatóinak szerkesztésében (az egyik kutatónak 2016-ban szűnt meg a jogviszonya) megjelent a vezető Routledge kiadónál a The Principle of Effective Legal Protection in Administrative Law című gyűjteményes kötet.  A kötet a hatékony jogvédelem elvének érvényesülését vizsgálja 14 európai ország jog-, illetve közigazgatási rendszerében, valamint az európai bíróságok joggyakorlatában. A munka alapjául szolgáló nemzetközi kutatási projekt finanszírozásában és megszervezésében a kutatóhely igen jelentős részt vállalt. A kötet a téma első széles körű nemzetközi összehasonlításon alapuló tudományos feldolgozása; ezt jelzi például, hogy portugál nyelvű (brazíliai) kiadása is folyamatban van.

Az intézet egy kutatójának megjelent az európai alkotmányjogi nyelvről (European Constitutional Language) szóló monográfiája a világhírű Cambridge University Press gondozásában. A könyv elméleti szempontból tárgyalja az alkotmányjog alapkérdéseit azzal a céllal, hogy feltérképezze a kérdésekkel foglalkozó hatalmas szakirodalmat (azaz strukturált és tömör összegzését adja), módszertanilag követhető módon fogalmazzon meg saját válaszokat ezekre a kérdésekre, valamint bemutassa az alkotmányelmélet gyakorlati relevanciáját néhány konkrét példán keresztül. Az angol nyelvű kiadással egy időben magyarul is megjelenő munka egy évtizednyi kutatómunka eredménye, amely elméleti és gyakorlati szakemberek számára egyaránt használható ismeretanyagot és gondolkodási módszert igyekszik átadni. Legfontosabb tézise, hogy az alkotmányjog kulcsfogalmait múltbeli és jelenkori társadalmi kihívásokra adott válaszokként kell értelmeznünk. A kötet bemutatására és méltatására szintén a tárgyévben került sor a kutatóhelyen.

Az intézet kutatói a tárgyévben lezárták a Személy és személyiség elnevezésű projektet, amelynek eredményeként megjelent a Személy és személyiség a jogban című, a Wolters Kluwer kiadónál megjelent tanulmánykötet. A hiánypótló kiadvány a témakör széles körű aspektusainak bemutatásán túl elsősorban az alkotmányjogi és polgári jogi vetületeket mutatja be.

A 2015-ben elnyert OTKA K112900 (Intézményi reformok öregedő társadalmakban, 2015. január 1. – 2017. december 31.) című kutatás érdemi megvalósítása a tárgyévben folytatódott, a vezető kutató Sustainability in European Constitutional Law címmel jelentetett meg open access tanulmányt a Max Planck Institute for Comparative Public Law & International Law égisze alatt, amely Fenntarthatóság az európai alkotmányjogban címmel egy hazai folyóiratban magyarul is megjelent.

A szintén 2015-ben elnyert Bolyai János Kutatási Ösztöndíj („Soft law megjelenése az Európai Ombudsman eljárása során”) című projekt a tárgyévben sikeresen folytatódott. A kutatás a soft law kérdéskörét járja körbe az uniós intézményrendszer felett felügyeletet ellátó ombudsman eljárása során. Ennek keretében jelent meg két angol nyelvű könyvfejezet és jelenleg megjelenés alatt áll egy hazai folyóiratcikk.

Az egészséges környezethez való jog értelmezése és érvényesülése Közép- és Kelet-Európában - jogi és közpolitikai keretek elnevezésű inkubátorprojekt kezdő rendezvénye a tárgyév elején zajlott le a Cseh Tudományos Akadémián. A rendezvényen az országspecifikus jelentéseket készítő kutatók (a terület elismert szakértői a közép- és kelet-európai régióban) bemutatták a kérdéskör hazai vonatkozásait, így a kutatás résztvevői megismerkedhettek az egészséges környezethez való jog országspecifikus intézményi védelmével. A kutatás középpontjában álló country reportok közös felépítését és dogmatikai megalapozását a konferencia keretében elvégezték a kutatók, az egészséges környezethez való jog régióbeli helyzetét feltáró nagy tanulmánykötet egyes fejezeteinek módszertani megalapozása és írása megkezdődött a tárgyévben.

Az intézet által 2016-ban szervezett konferencián elhangzottak írásos anyagai jelentek meg a tárgyévben A jogtudomány helye, szerepe és haszna című tanulmánykötetben, amelyet az intézet egyik kutatója társszerkesztőként is jegyez. A közel 20 oldalas bevezető tanulmánnyal együtt 12 írást tartalmazó mű négy fejezetre oszlik. Az első a jogtudomány tudományelméleti problémáit tárgyalja, a szerzők közötti vitákat is megjelenítve. A második fejezet három jogág és a jogtudomány kapcsolatát mutatja be: a közigazgatási jog, az alkotmányjog, a büntetőjog és az ezek tudománya közötti interakcióról olvashatunk. A harmadik rész tudománytörténeti aspektusokkal foglalkozik, míg a negyedik fejezet két tanulmánya a jogtudomány és a joggyakorlat kapcsolatát elemzi, részben empirikus vizsgálatokra támaszkodva, statisztikai-szövegelemzési módszereket is használva. A kötetet haszonnal forgathatja minden olyan jogász, jogi oktató és érdeklődő, akit foglalkoztatnak a jogtudomány, a jogalkotás és a joggyakorlat közötti összefüggések, módszertani és elméleti viták és álláspontok.

Az intézet egy kutatója a társszerzője annak a kötetnek (A Contemporary History of Exclusion – The Roma Issue in Hungary from 1945 to 2015, a kötet a CEU Press gondozásában jelent meg), amely a kirekesztés romákkal szembeni hazai történetét mutatja be angol nyelven, az 1945-től 2015-ig terjedő időszakban. A megjelent kötet egy össztársadalmilag kiemelten fontos kérdéskört vizsgál, az elemzés tanulságai pedig minden bizonnyal a társadalmi integráció elősegítésének az eszközéül is szolgálhatnak.

Az intézet egy kutatója gondozza az Emberi Jogi Enciklopédia című projektet, amelyben az intézet számos kutatója szerzőként vesz részt. A kutatás mintegy 100 tanulmány közreadását irányozta elő, ami nagyjából a témakör teljes körű feldolgozását jelenti, mind a hazai, mind a nemzetközi vetületeket illetően. Az enciklopédiacikkek nagy része a tárgyévben beérkezett, az enciklopédia publikálása a közeljövőben esedékes.

A tárgyévben az intézet két kutatója nyerte el az MTA doktora (DSc) címet, illetve egy kutató szerzett PhD-fokozatot. A tárgyévben az intézet munkájába egy újabb fiatal kutató (PhD-hallgató) kapcsolódott be.

2016-ban az intézet egy kutatója Marie Curie vendégkutatói megbízást nyert el a Szlovák Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetében, ahol az etnikai hovatartozás jogi operacionalizálásának kérdéskörét kutatja egy 3 éves fellowship keretében.

Az intézet egy kutatója a pályázat magyarországi vezetőjeként vett részt két nemzetközi projekt benyújtásában (COST Action Proposal OC-2016-2-21664 „Legality in Crisis? The Status of Law in a Transforming Global Order” és COST Action Proposal OC-2016-2-21376 „Reconsidering Genocide: The Concept, Politics and Construction of Genocide”). A pályázatok elbírálására a közeljövőben kerül sor.

Az intézet egy kutatója egy tanulmánnyal és annak szóbeli prezentációjával vett részt a rangos World Convention of the Association for the Study of Nationalities 21. éves konferenciáján a Columbia Egyetemen.

Az intézet egy kutatója részt vett a rangos NISPAcee (Network of Institutes and Schools of Public Administration in Central and Eastern Europe) 24. éves konferenciáján, ahol több tanulmányt és referátumot is társszerzőként jegyzett.

Az intézet egy kutatója előadást tartott a University of Aberdeen campusán, majd a római Institute for International Legal Studiesban, ahol a hazai menekülthelyzet egyes kérdéseiről, illetve az alaptörvény etnikai vonatkozásairól tartott gondolatébresztő előadásokat.

A tárgyév folyamán az intézetben – a TK Teljesítményértékelési Szabályzata szerint – három kiemelt és hat elismert projekt működött.

A kiemelt projektek közül:

– a Policy Opportunities for Hungary in the European Union – the analysis of the legal framework (HPOPs) című projektben hat intézeti kutató működött közre;

– az internetes forgalomirányító szolgáltatások szabályozási kérdései elnevezésű projektben két intézeti kutató működött közre;

– a magyar lakosság jogtudata című projektben négy intézeti kutató működött közre.

Az elismert projektek közül:

– A választási szabályozás fejlődése és a pártrendszerek működése a Kelet- és Közép-Európában című projektben három intézeti kutató működött közre;

– Az egészséges környezethez való jog értelmezése és érvényesülése Közép- és Kelet-Európában – jogi és közpolitikai keretek elnevezésű projektben négy intézeti kutató működött közre;

– A menedékkérők emberi jogai Magyarországon és Olaszországban című projektben három intézeti kutató működött közre;

– Az intézményi reformok öregedő társadalmakban elnevezésű projektben két intézeti kutató működött közre;

– a Constitutional Courts under Pressure című projektben három intézeti kutató működött közre;

– a The Principle of Effective Legal Protection in Administrative Law – A Comparatives Perspective in Europe című projektben három intézeti kutató működött közre.

Az intézet kutatói részt vesznek továbbá a Társadalomtudományi Kutatóközpont más intézetei által gondozott projektekben:

– két kutató részt vesz a Társadalmi konfliktusokra adott identitáspolitikai válaszok az európai, nemzeti és lokális szintek viszonylatában című projektben;

– öt kutató vesz részt az Integrációs és dezintegrációs folyamatok a mai magyar társadalomban elnevezésű kutatásban;

– egy kutató tagja a „POPULPOL. Populism in policy making” című kutatás személyi állományának.

Az intézet angol nyelvű folyóirata, az Acta Juridica Hungarica – Hungarian Journal of Legal Studies a tárgyévben (2016 áprilisában) került be a HeinOnline folyóirat-adatbázisába.

Az Állam- és Jogtudomány című periodikának 2016-ban 4 száma (ideértve egy különszámot) jelent meg, a lektorált, referált, ’A’ kategóriás folyóirat vezető jogtudományi folyóiratnak tekintendő, amelynek szerkesztősége az intézet kutatóiból, szerkesztőbizottsága a hazai jogi karok dékánjaiból áll.

Az MTA Law Working Papers, az intézet négy kutatója által szerkesztett periodika a tárgyévben sikeresen folytatta működését, és összesen 17 tanulmányt közölt. A műfaj a tudományos publikációk „hierarchiájában” az első szintet jelenti: a már elkészült, de még munka alatt álló, átírandó, javítandó anyagok megjelenési helye. Számos intézeti projekt keretében elkészült kézirat megjelenésére gyors és szabad hozzáférésű fórumot biztosít.

b) Tudomány és társadalom

Az intézet kutatóinak tevékenysége több területen is hozzájárult a társadalmat foglalkoztató kérdések megválaszolásához és a tudományos ismeretek terjesztéséhez. Az intézet rendezvényei szinte kivétel nélkül nyilvánosak (előzetes regisztrációhoz kötöttség előfordulhat), ezek programját, főbb paramétereit az informatív kétnyelvű (magyar és angol) intézeti honlap, az intézet által indított és gondozott Jogtudományi Hírlevél és Jogtudományi Kereső, valamint az intézet Facebook-oldala mindenkor közzéteszi.

Az intézet YouTube-csatornájára 2016-ban összesen hat videó került fel. Az intézet rendezvényeiről – túl a fentiekben írt fórumokon – elektronikus tájékoztatás útján a releváns hazai kutatóhelyek (idegen nyelvű rendezvények esetén, valamint a kutatók szakmai kapcsolatai alapján egyes külföldi szakmai műhelyek) is értesülnek.

Az intézet tárgyévi rendezvényei közül kiemelkedik a pozitív médiavisszhangot kiváltó, széles körű nyilvánosság, nagyszámú megjelent előtt, intézeti kutatók részvételével lezajlott két kerekasztal-beszélgetés, amelyek a Hóman Bálint ügyében hozott 1946-os és 2015-ös ítéletekről, illetve Biszku Béla büntetőügyéről szóltak. A beszélgetések felvételei az intézet YouTube-csatornájáról szabadon elérhetők.

Az intézet egyik fontos feladatának tekinti, hogy a hazai jogtudományi közösséget tudományszervezési szolgáltatásokkal segítse. Ebben a szolgáltató szellemben, egyúttal külföldi mintákat is követve a Jogtudományi Hírlevél elnevezésű kétheti elektronikus periodikát a tárgyévben folyamatosan publikálta (összesen 22 hírlevél 2016-ban), amely a lehető legszélesebb hazai jogtudományi közösséget megcélozva tartalmazza az aktuális konferenciafelhívásokat, doktori védéseket, habilitációkat, könyvbemutatókat, személyi híreket, ösztöndíj-lehetőségeket.

Az intézet a tárgyévben is kiírta Pro Dissertatione Iuridica Excellentissima Díjat, amelyre számos pályamunka érkezett. A véleményező intézeti kutatók és a zsűri a tárgyév végén hozott döntést a győztes pályamunkákról, a díjak átadására 2017-ben kerül sor.

Jelentős látogatottság és médiavisszhang mellett zajlott A magyar lakosság jogtudata – elméleti és empirikus elemzés projekt zárókonferenciája. A kutatás vizsgálta a magyar lakosság jogtudatát a joggal kapcsolatos ismeretekre és attitűdökre kiterjedően, arra keresve a választ, hogy milyen tényleges szerepet játszik a jog az emberek gondolkodásában és a társadalom tényleges működésében.

2016 májusában az intézet az Országos Bírósági Hivatallal és az Igazságügyi Minisztériummal közösen nagysikerű kétnapos konferenciát szervezett az új polgári perrendtartás és az európai polgári eljárásjog témájáról, amely az elméleti és gyakorlati szakemberek, valamint a jogkereső nyilvánosság számára is rendkívül hasznos uniós összefüggésekre mutatott rá.

Az intézet kutatói sikeres konferenciát szerveztek a 2008-ban elhunyt, az Egyesült Királyságban nemzetközi ismertséget szerzett közjogtörténész és társadalomtudós, Péter László örökségéről, amelynek keretében a jog és irodalom kapcsolatáról, valamint Péter László szellemi hagyatékáról is értekeztek.

Az intézet – többéves hagyományt folytatva – 2016-ban a kutatóközpont többi intézetével bekapcsolódott a Kutatók éjszakája című programsorozatba. A tárgyévi program keretében öt intézeti kutató tartott előadást. A résztvevők száma és visszajelzéseik alapján a későbbiekben is igény mutatkozik hasonló jellegű rendezvények szervezésére.

Az intézet egy kutatója a tárgyév egy részét Varsóban töltötte az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának szakértőjeként. A kutató munkájának elismeréseként meghívták a Bridge Builders elnevezésű programba.

Az intézet egy kutatója szerkeszti a Criminology in Europe című hírlevelet (a European Society of Criminology hírlevele), amely évente háromszor 200 példányban megjelenő, 20-40 oldalas, az EBSCO-ban és más nagy adatbázisokban referált hírlevél, s jelentős részben olyan tudományos esszéket is tartalmaz, amelyeket rendszeresen idéznek rangos tudományos publikációkban.

III. A kutatóhely hazai és nemzetközi K+F kapcsolatai 2016-ban

A hazai és nemzetközi K+F tevékenység részeként értelmezhető, hogy a munkatársak többsége jelentős oktatási tevékenységet végez a következő intézmények alapszakán, mesterszakán vagy doktori képzésében: Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Bocconi University (Milánó), Budapesti Corvinus Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Debreceni Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Károli Gáspár Református Egyetem, Közép-európai Egyetem, Miskolci Egyetem, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Széchenyi István Egyetem, Bibó István Szakkollégium, Mathias Corvinus Szakkollégium, Universität Heidelberg, Universität Wien, University of Hull és a University of Luxembourg.

Eme intézményekben az oktatási tevékenység és a minőség bizonyítékaként hozható fel a közel száz elméleti és hatvan gyakorlati kurzus, valamint az a hetvenkét szakdolgozat, amelyek megtartását, illetve témavezetését az intézeti kutatók vállalták a tárgyév során. A tárgyévben az intézet kutatói közül tizenhét kutató oktatott doktori iskolában, hat kutató pedig törzstagként működött közre egyes doktori iskolák vezetésében. Az intézeti kutatók összesen harminckét PhD-dolgozat témavezetését látták el a tárgyév során.

A tárgyévben a kutatók többsége számos hazai és nemzetközi tudományos társaság vagy tudományos folyóirat szerkesztőbizottságának tagjaként vett részt a tudományos közéletben. A munkatársak összesen huszonkettő hazai és tizenhét nemzetközi tudományos társaságnak, továbbá négy nemzetközi tudományos társaság magyar tagozatának a munkájában működtek közre. Négy hazai társaságban az elnöki, egy nemzetközi társaságban a tiszteletbeli elnöki, továbbá egy nemzetközi társaság magyar tagozatában az elnöki tisztséget is betöltötték. A kutatók emellett huszonhárom hazai és tíz külföldi tudományos folyóirat szerkesztőbizottságában foglaltak helyet.

IV. A 2016-ban elnyert fontosabb hazai és nemzetközi pályázatok rövid bemutatása

OTKA K/116979 (Az internetes forgalomirányító szolgáltatások szabályozási kérdései, 2016-2020, 14 239 000 HUF) című projekt konzorciális partnere az intézet egyik kutatója. A négyéves OTKA-kutatás első évében szűkebb kutatási témaköre az internetes  forgalomirányító szolgáltatások működéséből eredő társadalmi kockázatok kezelésében a médiaoktatás mint közpolitikai eszköz alkalmazási lehetőségeinek elemzése volt. A kutatás keretében áttekintésre került a médiaműveltség fogalma, illetve a médiaoktatás fejlesztéséhez kapcsolódó nemzetközi és hazai szabályozási környezet. Ennek körében a kutatók megvizsgálták az Európai Uniónak a médiaoktatás fejlesztéséhez kapcsolódó tevékenységét, elsősorban a fejlesztést előmozdító, cselekvést ösztönző forrásokat. A kutatás eredményeiről elkészült összefoglaló tanulmány jelenleg a Media Education Research Journal című neves szakfolyóirat lektorálási fázisán esik át. A tárgyévben elkészült egy hosszabb tanulmány a Big Data szabályozási kérdéseiről (Jog és jogtudomány a Big Data korában), amely várhatóan 2017-ben jelenik meg.

A tárgyévben három intézeti kutató az olasz CNR (Consiglio Nazionale delle Ricerche – National Research Council) egy kutatójával elnyert egy MTA kétoldalú egyezmények alapján kiírt közös pályázatot, a Menedékkérők emberi jogai Magyarországon és Olaszországban (Human Rights of Asylum Seekers in Italy and Hungary) címmel. Az MTA bilaterális pályázatainál évente állapítják meg az aktuális évi költségvetést. A tárgyévben megkezdődött a kutatási infrastruktúra kialakítása, az olasz kutató már előadást is tartott az intézetben a tárgyév folyamán, továbbá az egyik magyar kutató a témáról a skóciai Aberdeenben tartott előadást.

V. A 2016-ban megjelent jelentősebb tudományos publikációk

• Bódig Mátyás, Ződi Zsolt (szerk.): A jogtudomány helye, szerepe és haszna. tudománytörténeti és tudományelméleti írások, Budapest: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, OPTEN Kiadó (2016).
• Chronowski, Nóra – Varju, Márton: Two Eras of Hungarian Constitutionalism: From the Rule of Law by Law, Hague Journal on the Rule of Law, Vol. 8, No. 2, 271–289 (2016).
• Fiala-Butora, János &  Michael Ashley Stein: Law as a Source of Stigma and Empowerment: Legal Capacity of Persons with Intellectual Disabilities. In: Katrina Scior  &  Shirli  Werner (eds.): Intellectual Disability and Stigma: Stepping Out from the Margins, London: Palgrave Macmillan (2016).
• Gárdos-Orosz, Fruzsina – Temesi, István: Effective Legal Protection in Administrative Law. In: Szente, Zoltán –  Konrad Lachmayer: The Principle of Effective Legal Protection in Administrative Law, London: Routledge (2016).
• Gárdos-Orosz Fruzsina, Menyhárd Attila (szerk.): Személy és személyiség a jogban. Budapest: Wolters Kluwer, 286 (2016).
• Jakab, András: The EU Charter of Fundamental Rights as the Most Promising Way of Enforcing the Rule of Law against EU Member States. In:  Carlos  Closa –  Dimitry Kochenov (eds.): Reinforcing the Rule of Law Oversight in the European Union, Cambridge: Cambridge University Press, 187–205 (2016).
• Jakab, András: European Constitutional Language, Cambridge: Cambridge University Press (2016).
• Jakab András: Az európai alkotmányjog nyelve, Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 453 (2016).
• Jakab András, Gajduschek György (szerk.): A magyar jogrendszer állapota, Budapest: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, Jogtudományi Intézet, 962 (2016).
•  Körtvélyesi, Zsolt: Inconsistency and Criticism: Mapping Inconsistency Arguments Regarding Human Rights Promotion in EU External Relation,. European Yearbook on Human Rights, 223–242 (2016).
•  Majtényi, György – Majtényi, Balázs: A Contemporary History of Roma Exclusion: The Roma Issue in Hungary from 1945 to 2015, Budapest-New York: CEU Press, 250 (2016).
•  Nótári, Tamás: Cum dignitate orium. Remarks on Cicero's Speech in Defence of Sestius, FUNDAMINA - A JOURNAL OF LEGAL HISTORY 22: (2) 99–115 (2016).
•  Pap, András László: Constitutional identity? The Hungarian model of illiberal democracy. In: M. Steven Fish – Graeme Gill – Milenko Petrovic (eds.): A quarter century of post-communism assessed, London: Palgrave Macmillan, 161–186 (2016).
•  Szente, Zoltán: The Political Orientation of the Members of the Hungarian Constitutional Court between 2010 and 2014, Constitutional Studies Vol 1, No 1, 123-149 (2016).
•  Szente, Zoltán: Die politische Orientierung der Mitglieder des ungarischen Verfassungsgerichts zwischen 2010 und 2014, Jahrbuch für Ostrecht Bd. 57 (2016).
•  Szente, Zoltán – Konrad Lachmayer (eds.): The Principle of Effective Legal Protection in Administrative Law – A European Comparison, London: Routledge (2016).
•  Varju, Márton – Papp, Mónika: The Crisis, National Economic Particularism and EU Law: What Can We Learn from the Hungarian Case?  Common Market Law Review, Vol. 53, No. 6, 1647–1674 (2016).
•  Varju, Márton – Sándor, Judit: Creating European Markets through Regulation: The Case of the Regulation on Advanved Therapy Medicinal Products, European Law Review, Vol. 41, No. 1, 25–43 (2016).