Tudományos beszámoló (2014)

MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont

Jogtudományi Intézet

1014 Budapest, Országház utca 30.
Postacím: 1250 Budapest, Pf. 20.
telefon: (1) 355 7384; fax: (1) 375 7858
Igazgató: Jakab András PhD
E-mail: jakab.andras@tk.mta.hu; Honlap: http://jog.tk.mta.hu/

I. A kutatóhely fő feladatai 2014-ben

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének legfontosabb feladata az alapkutatások végzése a jogtudományok terén. Alapkutatás az, aminek elsődleges célközönsége a tudósközösség (ez persze nem zárja ki, hogy adott esetben a joggyakorlat is hasznosnak tekintse azt). Az alapkutatásokon belül (amelyeket természetesen az egyetemeken is végeznek) a legfontosabb és specifikusan intézeti feladat a közös nagyprojektek (internetes enciklopédiák, tudományos nagykommentárok) megvalósítása, amelyekre helyzetük miatt egyetemi műhelyek kevésbé alkalmasak. Ezen felül az Intézet számos publikációs fórumot működtet (Állam- és Jogtudomány, MTA Law Working Papers, JTI blog).

Másodlagos feladatoknak a TK SZMSZ, az MTA Alapszabály és az MTAtv. szerint a következők tekintendők: a hazai és külföldi tudományszervezési feladatok ellátása; együttműködés hazai és nemzetközi tudományos műhelyekkel; külföldi kutatók fogadása; a polgárok jogtudatának erősítése, a tudományos eredmények népszerűsítése és társadalmi hasznosítása.

Harmadlagos feladatnak tekintendő a jogalkotási tanácsadás, szakemberképzés és a szaktanácsadás, szakvélemények készítése. Az intézet mint intézmény azonban csak akkor vállal ilyen szerepet, (a) ha erre kifejezett felkérés érkezik a jogszabályokban arra felhatalmazott szervektől, vagy (b) ha a megbízás jelentős elméleti haszonnal is jár, vagy (c) ha megfelelő térítést fizetnek az intézet munkájáért (akár állami, akár privát megbízó). Térítés ellenében is csak akkor vállaljuk a megbízást, ha a téma elfogadható, vagyis az nem kompromittálja erkölcsileg az intézetet, nem rombolja a presztízsét.

A legfontosabb intézeti feladat tehát egyértelműen az alapkutatások nemzetközi színvonalú és nemzetközi fórumokon is megmutatkozó végzése.

II. A 2014-ben elért kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények

a) Kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények

A tárgyévben az intézet kutatói állománya tovább bővült 2 fővel egy transzparens, bizottsági részvétellel történő meritokratikus felvételi folyamat eredményeként, így 2014-ben összesen 49 kutató (közöttük három külföldi állampolgárságú) dolgozott az intézet égisze alatt, közülük sokan részállásban.

A 2013-ban elnyert első jogtudományi tárgyú Lendület-projekt (Nemzeti érdek az Európai Unióban) után jelentős eredménynek tekinthető, hogy 2014-ben ismételten Lendület-kutatás indult az intézetben. A 2014-ben indult Föderális piacok Lendület-projekt összehasonlító jelleggel, jogi szempontból vizsgálja (jogtudományi megközelítésben hazánkban először) a főbb föderális piacok és a globális nemzetközi kereskedelem egyes szabadkereskedelmet biztosító intézkedéseit és mechanizmusait, valamint az egyes tagállami vagy regionális korlátozások legitimációját. A kutatás személyi és infrastrukturális állománya, háttere a tárgyében alakult ki, amely biztosítja eme, az Európai Unió mint föderális piac számára is releváns téma sikeres folytatását a későbbi években.

A tárgyévben 3 új kutatócsoport (MTA Föderális Piacok Lendület Kutatócsoport, Budapest Research Group on Constitutional Theory, Környezetjogi és Környezetpolitikai Kutatócsoport) alakult meg az intézetben, amelyek már megkezdték működésüket, és számos rendezvény keretében már tudományos eredményekről is beszámoltak. Az intézetben egymástól elhatárolt felelősségi körök mentén a kutatók egyes intézeti és tudományszervezési részfeladatokat is ellátnak, amely a tudományszervezés egyenletes és színvonalas kialakításának nélkülözhetetlen előfeltétele. A szervezési felelősségi körök nyilvánosak, azok az intézet honlapjáról is elérhetők.

Az intézetben a 2 Lendület-kutatócsoport (Nemzeti érdek érvényesítése az EU-ban, illetve Föderális piacok témakörében) mellett 10 osztályközi (és kisebb részben intézetközi) kutatócsoport működik, amelyek a következők: Budapest Research Group on Constitutional Theory (angol nyelven); Interdiszciplináris Jogi Kutatások Csoportja; Kisebbségi Jogi Kutatócsoport; Környezetjogi és Környezetpolitikai Kutatócsoport; Közigazgatás-tudományi Kutatócsoport; MTA Föderális Piacok „Lendület” Kutatócsoport; MTA Magyarország közpolitikai lehetőségeinek vizsgálata az Európa Unió jogrendszerének keretei között Lendület Kutatócsoport; Nemzetközi Jogi Vitacsoport; Összehasonlító Alkotmányjogi Kutatócsoport és Többszintű alkotmányosság Kutatócsoport.

A tárgyévben 16 kutatási projekt folyt az intézetben, amelyek a következők: A bírói indokolások színvonalának mérése; A jogrendszer mint a gazdasági fejlődés infrastruktúrája; A jog tudománya. Tudományelméleti és –történeti írások, gyakorlati tanácsokkal; A magyar lakosság jogtudata; A választási szabályozás fejlődése és a pártrendszerek működése Kelet-Közép Európában; Az EU jog érvényesítése a tagállamokkal szemben (angol nyelven); CONREASON projekt (angol nyelven); Emberi Jogi Enciklopédia; MTA Föderális Piacok „Lendület” Kutatócsoport; Internetes Jogtudományi Enciklopédia; Jogrendszer belülről; Közpolitikák és jogi környezetük; Magyarország közpolitikai lehetőségei az Európai Unióban; Nemzeti Jogi Bibliográfia; Régi és újabb vitakérdések a negyedik büntetőkódex kapcsán; Személy és személyiség a jogban.

További 3 kutatás eredményesen lezárult 2014-ben, amelyek a következők: Magyarország átalakuló közigazgatási bíráskodása; Perelhúzás; Sarkalatos átalakulások – a kétharmados/sarkalatos törvények változásai 2010-2014.

Alkotmányosság és Jogállamiság Kutatásának Osztálya

Az osztályon dolgozó kutatók kutatási területei közül megemlíthető a jogelmélet; az alkotmányelmélet; az alkotmányozó hatalom korlátozásának lehetőségei; alapjogvédelmi eljárások; az arányosság problémája az alkotmányjogban; az alkotmányjogi érveléstechnika; az összehasonlító és nemzetközi alkotmányjog; az emberi jogok elmélete és gyakorlati érvényesülése; az összehasonlító kisebbségi jog; a hátrányos megkülönböztetés tilalma; az adatvédelem, illetve tágabban a magánszféra védelmének kérdései; a faji és etnikai hovatartozásra vonatkozó adatok kezelése; a büntetőjog alkotmányos alapjai; a rendészeti jog alkotmányos alapjai; a gyűlöletbeszéd és általában a gyűlölet-bűncselekmények; a történelmi igazságtétel (’transitional justice’); a terrorizmus elleni fellépés és a kivételes intézkedések; pártok és politikai kampányok finanszírozása.

Az osztály kutatóinak kiemelt 2014-es eredményeihez sorolandó az alkotmányjogi érveléstan (constitutional reasoning) kapcsán a projekt szakmai vezetése (a Max Planck Institute for Comparative Public Law and International Law konzorciális partnerszervezettel közösen; a szerkesztett kötet megjelentetésére a Cambridge University Press-szel sikerült szerződést kötni), az Andrássy Egyetemmel közös alapítású, havi egyszeri német és angol nyelvű üléseket rendező Budapest Research Group on Constitutional Theory tárgyévi megalakulása, az Internetes Jogtudományi Enciklopédia szerkesztési munkálatainak megkezdése, valamint a Sarkalatos átalakulások – A kétharmados/sarkalatos törvények változásai 2010-2014 c. projekt sikeres lezárása. Utóbbi keretében rendszeres és nyilvános beszélgetéssorozatra került sor, ahol a sarkalatos törvények elismert szakértői vitatták meg a közjogi átalakulás tapasztalatait, irányait. Az előre meghirdetett kérdések alapján elkészített értékelések többsége megjelent az MTA Law Working Papers elektronikus periodikában. Az intézet egyik kutatója könyvkiadási szerződést kötött az Oxford University Press kiadóval az EU-jog érvényesítése a tagállamokkal szemben című szerkesztett kötetre, amelynek megjelenése 2015 végére várható.

Az intézet két kutatója vezeti azt a sikeres, nagy társadalmi érdeklődést kiváltó beszélgetéssorozatot (Jogrendszer belülről), amelynek célja, hogy a jogtudomány képviselőinek és a közvélemény számára is betekintést engedjen a jogrendszer működése során fontos intézmények belső életébe. Ennek érdekében a jogrendszer és a jogászság számára egyaránt fontos intézmények vezetői vagy vezető tisztségviselői tartanak előadásokat, amelyeket a közvélemény számára is nyíltan hozzáférhetővé tesz a TK Jogtudományi Intézetének Youtube-csatornája

(https://www.youtube.com/channel/UCctUfjLIQvWkJwyXiS619Ug).

A projekt a tárgyévre és a 2015-ös évre összesen 17 szakmai előadás tartását irányozta elő.

Egy kutatót a tárgyévben az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia (European Academy of Sciences and Arts) a tagjai közé választotta. Az osztály egy kutatója vendégkutatóként tevékenykedett az Albertai Egyetem Wirth Intézetében (Kanada), ugyanezen kutató a tárgyévben Nők a Tudományban Egyesület - Nők a Tudományban Kiválósági Különdíjában részesült.

Megemlíthető, hogy az osztály két külföldi (egy osztrák és egy egyesült államokbeli) kutatót foglalkoztatott a tárgyévben. Résztvevő kutatók száma: 13 fő.

A Nemzetközi Jog és az Európai Jog Belső Jogi Érvényesülésével Foglalkozó Kutatások Osztálya

Az osztály főbb kutatási területei a nemzetközi jog általános része, a nemzetközi béke és biztonság jogi aspektusait, a nemzetközi szervezetek – például az Egyesült Nemzetek Szervezete és a Kereskedelmi Világszervezet – működését és reformját, a nemzetközi viták bírói rendezését, az államok keletkezését és az államutódlást, az emberi jogok és a kisebbségek nemzetközi védelmét, a nemzetközi büntetőjogot, az átmeneti igazságszolgáltatást, a korrupció elleni fellépést, az állampolgárság és a hontalanság elméleti és gyakorlati vonatkozásait, a nemzetközi környezetvédelmi jogot, a nukleáris jogot, és a nemzetközi jog forrásait és történetét középpontba állító kutatások, valamint az Európai Unió joga és a belső jog viszonyával foglalkozó klasszikus elméleti és gyakorlatorientált, a jogterületek sokaságán átívelő kutatások. Az Európai Unió joga és a nemzetközi magánjog területén, az osztály kutatói kiterjedt kutatások keretében vizsgálják az uniós jogalanyiságot, az elmélyülő integráció, a tagállami szuverenitás és a nemzeti érdekek viszonyát, az európai közjogi rendszerben tetten érhető föderatív elemeket, az alapjogok védelmét és a menekültpolitikát, az európai ombudsman szerepét, az Európai Unió tágabb értelemben vett versenyjogát, gazdasági és pénzügyi, költségvetési és környezetvédelmi politikáját, kereskedelmi jogát, polgári eljárásjogát és nemzetközi kollíziós jogát, az európai bűnügyi együttműködést rendező előírásokat, a közszolgáltatások és az új technológiák szabályozását, és az európai jogrendszer bizonyos elméleti kérdéseit.

Kiemelt publikációs eredménynek tekinthető a kötelező joghatóság nemzetközi jogi vetületeit és az uniós emberi jogvédelem eszközeit bemutató 2 angol nyelvű monográfia, amelyet az osztály két kutatója készített el, és amelyek a tekintélyes nemzetközi kiadónál, az Edward Elgar Publishingnél kerültek kiadásra.

Az osztály egy kutatója gondozza az Emberi Jogi Enciklopédia c. projektet, amely a hazai tudományos életben úttörő vállalkozásnak tekinthető. A projekt – amelyben az intézet számos kutatója (közte az osztály kutatóinak jelentős hányada) szerzőként vesz részt – mintegy 100 tanulmány közreadását irányozta elő, ami nagyjából a témakör teljes körű feldolgozását jelenti, mind a hazai, mind a nemzetközi vetületeket illetően. Az enciklopédia-cikkek nagy része a tárgyévben beérkezett, a publikálása közeljövőben esedékes.

Az osztály egy kutatója bekapcsolódott a Ius Commune Casebooks elnevezésű európai projektbe (Horizontal Effect of Primary EU Law), melynek keretében 2014-ben Portóban és Lyonban vett részt a projekt keretében szervezett két napos workshopokon. Ugyanezen kutató egy rangos nemzetközi folyóirat-publikációt is jegyzett a tárgyévben, a Maastricht Journal of European and Comparative Law c. folyóirat közölte az európai jogi gondolkodás számára is releváns összehasonlító szemléletben készült munkáját.

Az osztály egy kutatója a Herczegh Géza Nemzetközi Jogi Emlékérem és Ösztöndíj kitüntetésben részesült, míg az osztály egy másik kutatója Ezüst Eötvös Emlékérmet kapott.

Megemlíthető, hogy az osztály személyi állománya egy külföldi (egy osztrák állampolgárságú) vendégkutatóval gyarapodott a tárgyév során. A Nemzetközi Jog és az Európai Jog Belső Jogi Érvényesülésével Foglalkozó Kutatások Osztályán résztvevő kutatók száma: 21 fő.

Piacgazdaság Magánjogi, Büntetőjogi, és Közigazgatási Jogi Garanciái Kutatásának Osztálya

Az osztály profilja szerint a magánjogi jogviszonyok általános kérdésein túl (polgári jogi generálklauzulák, tulajdonjog, szerződési jog, kártérítési jog, társasági és öröklési jog, biztosítási jog) kiemelten foglalkozik a jog és közgazdaságtan viszonyának elemzésével (joggazdaságtani elemzés, közösségi gazdaságtan) és az összehasonlító polgári eljárásjog kérdéseivel (fizetésképtelenségi jog, jogi segítségnyújtás), valamint a perelhúzás elleni eszközök vizsgálatával. Kiemelt feladatként jelentkezik az új polgári eljárásjogi törvény előkészítésében való részvétel, valamint az új Polgári Törvénykönyv hatásainak vizsgálata és alkalmazásának elősegítése. Más osztályok kutatóival együttműködve a kutatók vizsgálják az emberi jogok növekvő szerepét a magánjogi jogviszonyokban, a gazdasági alapjogok problémáját, valamint az Európai Unió jogának hatását a magánjogra. A piacgazdaság büntetőjogi aspektusainak vizsgálata során kiemelt szerephez jutnak a gazdasági büntetőjog és bűncselekmények átfogó elemzése mellett a büntető eljárásjog alapkérdései is.

A Perelhúzás projekt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium támogatásával 2013-2014 között valósult meg, a kutatás eredményeként pedig számos nemzeti jelentés készült el, amelyek a perelhúzás megakadályozásában az eljárási törvények szerepét, a felek magatartását, a bírói fórumok hatalmát és hatékonyságát, valamint a pertaktikai megfontolásokat vizsgálták. A projekt eredményeként 2015 végére készül el a 15-20 ország jelentéseit magában foglaló angol nyelvű kötet, amelyben a perek elhúzásának mint össztársadalmi szinten is jelentős és a jogbiztonság elvét csorbító problémának leküzdésére is javaslatokat tesznek a szerzők.

Az osztály két kutatója kutatásvezetőként szervezi A jogrendszer mint a gazdasági fejlődés infrastruktúrája elnevezésű projektet, valamint a Közpolitikák és jogi környezetük elnevezésű osztályközi, egyben intézetközi projektet.

Résztvevő kutatók száma: 15 fő.

b) Tudomány és társadalom

Az intézet kutatóinak tevékenysége több területen is hozzájárult a társadalmat foglalkoztató kérdések megválaszolásához és a tudományos ismeretek terjesztéséhez. Az intézet rendezvényei szinte kivétel nélkül nyilvánosak (előzetes regisztrációhoz kötöttség természetesen előfordul) és ezek programját, főbb paramétereit az informatív kétnyelvű (magyar és angol) intézeti honlap, az intézet által indított és gondozott Jogtudományi Hírlevél, valamint az intézet Facebook-oldala (https://www.facebook.com/mtatkjti) mindenkor közzéteszi. Az intézet rendezvényeiről – túl a fentiekben írt fórumokon – elektronikus tájékoztatás útján a releváns hazai kutatóhelyek (idegen nyelvű rendezvények esetén, valamint a kutatók szakmai kapcsolatai alapján egyes külföldi szakmai műhelyek) is értesülnek.

Az Internetes Jogtudományi Enciklopédia c. többéves projekt lényegi szakmai munkája a tárgyévben indult meg. A kutatás célja egy kiemelkedő színvonalú tudásanyag hozzáférhetővé tétele, amely a jogtudomány legszélesebb horizontját kívánja megjeleníteni enciklopédia-cikkek formájában, ingyenesen elérhető online-felületen, amely alkalmassá teszi a tudásanyagot arra is, hogy a későbbiekben képes legyen az esetleges változásokra gyorsan reagálni. A hazai jogtudomány elismert művelőinek közreműködésével készülő munka egyben hozzájárul a jogászi kultúra terjesztéséhez, továbbá a hazai jogtudomány, a joggyakorlat és a jogtudat fejlesztéséhez.

A jogrendszer mint a gazdasági fejlődés infrastruktúrája elnevezésű, a tárgyévben indult projekt széleskörű társadalmi igényre fókuszál, mivel az egyes országok gazdasági-társadalmi életét elemző vizsgálatokban kiemelt figyelmet szentelnek az egyes országok jogrendszereinek jellemzőinek (általában a „versenyképesség” kategóriáján belül). Kétségtelen, hogy a jogrendszer – annak stabilitása, kiszámíthatósága, illetve konkrét tartalma – nagyban befolyásolja azt, hogy egy adott ország milyen tőkevonzó-képességgel rendelkezik, illetve a társadalmi folyamatok a közjó felé irányulnak-e. A projekt célja kettős, egyrészt átgondolni, hogy a bizonyos jogintézmények és az azokkal szembeni a hivatkozott vizsgálatokban megjelenő elvárások tényleg fontosak-e, vagyis tényleg a közjót, a gazdasági, társadalmi fejlődést szolgálják-e; másrészt a magyar helyzetet áttekintve megvitatásra kerül, hogy a magyar jogrendszer állapota mennyiben felel meg, mennyiben marad el a kívánatosnak tekinthető szinttől. A 20 kerekasztal-beszélgetésből álló kutatás eredményeit az MTA Law Working Papers teszi közzé. A kerekasztal-beszélgetésekről készített videó elérhető az intézet Youtube-csatornáján.

A Közpolitikák és jogi környezetük elnevezésű, szintén a tárgyévben indult projekt célja egyes, működő közpolitikák áttekintése, jobb megértése, illetve az esetlegesen vitatott kérdések meghatározása, mindezt legalább részben jogi aspektusból vizsgálva. A 20 közpolitikai ágazat keretében elhangzott előadások írásos megjelenésére az MTA Law Working Papers biztosít fórumot, és a kerekasztal-beszélgetésekről készített videó elérhető az intézet Youtube-csatornáján.

Az intézet egyik fontos feladatának tekinti, hogy a hazai jogtudományi közösséget tudományszervezési szolgáltatásokkal segítse. Ebben a szolgáltató szellemben és egyúttal külföldi mintákat is követve elindította a Jogtudományi Hírlevél elnevezésű kétheti elektronikus periodikáját, amely a lehető legszélesebb hazai jogtudományi közösséget megcélozva tartalmazza az aktuális konferencia-felhívásokat, doktori védéseket, habilitációkat, könyvbemutatókat, személyi híreket, ösztöndíj-lehetőségeket. A Hírlevél első száma már a tárgyévben hozzáférhetővé vált.

Az Állam- és Jogtudomány c. periodikának a tárgyévben 4 száma jelent meg, a lektorált, referált ’A’ kategóriás folyóirat továbbra is vezető jogtudományi folyóiratnak tekintendő, amelynek szerkesztősége az intézet kutatóiból, míg szerkesztőbizottsága a hazai jogi karok dékánjaiból áll.

Az MTA Law Working Papers, ISSN-számmal rendelkező, és az intézet 4 kutatója által szerkesztett periodika a tárgyévben kezdte meg érdemi működését, és első évében már 63 tanulmányt közölt. A műfaj a tudományos publikációk „hierarchiájában” az első szintet jelenti: a már elkészült, de még munka alatt álló, átírandó, javítandó anyagok megjelenési helye. A fő funkciója, hogy a szerző viszonylag gyorsan a tudományos és a gyakorlati élet számára ismertté tehesse a munkáját. Számos intézeti projekt keretében elkészült kéziratmegjelenésére gyors és szabad hozzáférésű fórumot biztosít a periodika.

Az intézet a tárgyévben alapította a Pro Dissertatione Iuridica Excellentissima Díjat. A díj kétévente kerül meghirdetésre, és arra pályázni jogtudományi témájú, magyar, angol, német vagy francia nyelven írt PhD-értekezéssel lehet, amelyet Magyarországon működő egyetemen védtek meg a pályázati kiírást megelőző két évben. A díjazott az intézet által kiállított oklevelet kap, ünnepi előadásban ismerteti eredményeit az Akadémián, és disszertációját (amennyiben annak kiadására még nem került sor) megjelentetheti a Jogtudományi Intézet és az Opten Kft. által közösen kiadott könyvsorozatban. A meritokratikus kiválasztási rendszer eredményeként a 2014-es év végén a Díj első nyerteséről már döntés is született.

Az intézet 2014-ben, a kutatóközpont többi intézetével bekapcsolódott a Kutatók éjszakája c. programsorozatba, amelynek kiemelt célja a tudomány iránt érdeklődők, de azzal napi szinten nem foglalkozó laikusok számára hasznos és informatív nyilvános rendezvények szervezése, ahol az elért tudományos eredmények disszeminálására nyílik lehetőség. A tárgyévi program keretében 5 intézeti kutató tartott előadást, a résztvevők száma és visszajelzéseik alapján a későbbiekben is igény mutatkozik hasonló jellegű rendezvények szervezésére.

III. A kutatóhely hazai és nemzetközi kapcsolatai 2014-ben

A tárgyévben a kutatók többsége számos hazai és nemzetközi tudományos társaság vagy tudományos folyóirat szerkesztőbizottságának tagjaként vett részt a tudományos közéletben. A munkatársak összesen 58 hazai és 45 nemzetközi tudományos társaságnak, továbbá 6 nemzetközi tudományos társaság magyar tagozatának a munkájában működtek közre. Két hazai társaságban az elnöki, egy nemzetközi társaságban a tiszteletbeli elnöki, egy nemzetközi társaságban az alelnöki, továbbá egy nemzetközi társaság magyar tagozatában az elnöki tisztséget is betöltötték. A kutatók emellett 27 hazai és 20 külföldi tudományos folyóirat szerkesztőbizottságában foglaltak helyet.

A munkatársak többsége jelentős oktatási tevékenységet végez a következő intézmények alapszakán, mesterszakán vagy doktori képzésében: Budapesti Corvinus Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Debreceni Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Károli Gáspár Református Egyetem, Közép-európai Egyetem, Miskolci Egyetem, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Semmelweis Egyetem, Széchenyi István Egyetem, Bibó István Szakkollégium, Mathias Corvinus Szakkollégium, Universität Heidelberg és az Universität Wien.

A jelentős oktatási tevékenység és a minőség bizonyítékaként hozható fel a 277 elméleti és 94 gyakorlati kurzus, valamint az a 112 szakdolgozat, amelyek megtartását, illetve témavezetését az intézeti kutatók vállalták a tárgyév során.

A tárgyévben az intézet 1 kutatója vezetett doktori iskolát, 23 kutató oktatott doktori iskolában, 7 kutató pedig törzstagként működött közre egyes doktori iskolák vezetésében. Az intézeti kutatók összesen 51 PhD-dolgozat témavezetését látták el a tárgyév során.

IV. A 2014-ben elnyert fontosabb hazai és nemzetközi pályázatok rövid bemutatása

MTA Lendület HPOPS – Magyarország közpolitikai lehetőségei az Európai Unióban – a jogi keretek elemzése (2013. szeptember 1. - 2018. augusztus 31.) c. projekt keretében a kutatók a tárgyévben elsősorban a nemzeti érdeknek az Európai Unió jog és kormányzási rendszerében elfoglalt helyét kutatták. E téma adta a 2014. júliusi nemzetközi konferencia tematikáját is. A kutatáshoz kapcsolódóan egy projektvezető által társszerkesztett angol nyelvű tanulmánykötet is megjelent. Folytatódtak a kutatócsoport által szervezett műhelybeszélgetések a nemzeti érdekek érvényesítése az Európai Unióban címmel, illetve beindult a kutatócsoport blogja.

MTA „Föderális piacok” Lendület Kutatócsoport (2014. július 1. - 2019. június 30., 150 millió HUF) a 2014-es évben megkezdte érdemi működését, amely elsődlegesen a kutatás személyi állományának és infrastruktúrájának felállítását és megszervezését jelentette.

International Visegrad Fund standard grant (Application of Competition Law in the Visegrad Countries, 15 824 EUR) c. kutatás elnyerése 2014-ben történt, az érdemi megvalósítás 2015-ben kezdődik meg, a 2014-es tárgyévben megvalósultak a kutatás megkezdéséhez és sikeres lefolytatásához szükséges előkészületek. A Föderális piacok Lendület Kutatócsoport a projektet a Lengyel Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetével, a pozsonyi Comenius Egyetemmel, valamint az olmützi Palacký Egyetemmel együttműködve fogja megvalósítani a 2015-ös év folyamán. A kutatási projekt célja annak vizsgálata, hogy milyen visegrádi jellegzetességek jellemzik a régió országainak versenyjogi jogalkalmazását.

OTKA K112900 (Intézményi reformok öregedő társadalmakban, 2015. január 1. – 2017. december 31., 24 184 000 HUF) c., a tárgyévben elnyert kutatási támogatás, amely érdemi működését 2015-ben kezdi meg, azonban a kutatás megkezdéséhez és sikeres lefolytatásához szükséges előkészületek már a 2014-es év folyamán megtörténtek.

OTKA PD113010 (A hibridizáció jelensége a nemzetközi büntetőjogi normák alkalmazása során, 2014. szeptember 1. – 2016. augusztus 31., 3 698 000 HUF) c., a tárgyévben elnyert kutatás azt vizsgálja, hogy a nemzetközi büntetőjogi normák milyen formában módosulnak belső jogi recepció során és ezek nemzetközi jogi relevanciáját ez minként befolyásolja. 2014 során több nemzetközi és hazai konferencián is előadást tartott a támogatást elnyert kutató a kutatáshoz kapcsolódó kérdésekről és két nemzetközi publikációja is megjelent.

Az OTKA K/105552 A magyar lakosság jogtudata – elméleti és empirikus elemzése (2012. október 1. – 2015. szeptember 30.) c. projekt keretében a tárgyévben – bizonyos módosításokkal – újra lekérdezésre kerültek Kulcsár Kálmán 1965-ös nagymintás jogismeret kutatásának egyes kérdései. Az eredményeket összevetve az 1965-ös eredményekkel az tűnik ki, hogy a magyar lakosság jogismerete nőtt, azonban ez a növekedés szinte kizárólag az iskolázottsági szint általános növekedésének tudható be. Az eredmények angolul bemutatásra kerültek egy belgrádi nemzetközi konferencián, magyarul pedig már publikálás alatt van két részben a Pro Futuro c. ’A’ kategóriás folyóiratban.

A BO/00747/14/9 számú, a tárgyévben elnyert Bolyai-kutatás (A hitelezés büntetőjogi védelme – 2014. szeptember 1. – 2017. augusztus 31., havi bruttó 124 500 HUF) célja egy olyan büntetőjogi szabályozás javaslatának kialakítása (jogalkalmazási gyakorlat erősítése), amely egyaránt figyelemmel van a hitelezők, a hitelfelvevők, illetve a nemzetgazdaság érdekeire is. Ez segíthet ugyanis megteremteni egy olyan kívánatos egyensúlyi helyzetet, ahol a hitelezés átláthatóan, hatékonyan és minél kevesebb társadalmi költséggel működik.

Inkubátor-pályázat (A választási szabályozás fejlődése és a pártrendszerek működése a Kelet-Közép Európában, 2013. szeptember 1. – 2015. augusztus 31., évi 4 500 000 HUF) keretében a tárgyévben 4 nemzetközi konferencia-előadást, 4 magyar nyelvű workshop-előadást tartottak a kutatók, továbbá 1 magyar és 1 angol nyelvű tanulmány is született, míg 1 magyar nyelvű kéziratvitára is sor került 2014-ben.

Az Európai Alapjogi Ügynökség Alapjogi Információs Hálózat (FRALEX) égisze alatt folytatott kutatás (2011–2015) keretében a kutatók az Ügynökség megrendelésére éves beszámolókat, országjelentéseket és tematikus tanulmányokat készítettek.

V. A 2014-ben megjelent jelentősebb tudományos publikációk

Fekete Balázs: Raising Points of Law on the Court's Own Motion?: Two Models of European Legal Thinking. MAASTRICHT JOURNAL OF EUROPEAN AND COMPARATIVE LAW 21:(4) 652-675. (2014) http://real.mtak.hu/19988/
Halász Iván: Államfő, parlament, kormány. Az államszervezet fejlődése a visegrádi országokban 1989 után. Budapest: Lucidus Kiadó, 370 (2014) http://real.mtak.hu/20001/
Hoffmann Tamás: The Perils of Judicial Construction of Identity – A Critical Analysis of the International Criminal Tribunal for the Former Yugoslavia's Jurisprudence on Protected Persons. In: Fiona Jenkins, Mark Nolan, Kim Rubenstein (szerk.): Allegiance and Identity in a Globalised World. Cambridge: Cambridge University Press, 497-521. (2014) http://real.mtak.hu/20003/
Jakab András, Sonnevend Pál: Continuidad con carencias: la nueva Ley Fundamental de Hungría. TEORIA Y REALIDAD CONSTITUCIONAL 33: 379-398. (2014) http://real.mtak.hu/19608/
Koi Gyula: A közigazgatás-tudományi nézetek fejlődése: Külföldi hatások a magyar közigazgatási jog és a közigazgatástan művelésében a kameralisztika időszakától a Magyary-iskola koráig. Budapest: Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt., 487 (2014) http://real.mtak.hu/18614/
Lamm Vanda: Compulsory Jurisdiction in International Law. Cheltenham; Northampton: Edward Elgar Publishing, 336 (2014) http://real.mtak.hu/14305/
Pap András László: Is there a legal right to free choice of ethno-racial identity?: Legal and political difficulties in defining minority communities and membership boundaries. COLUMBIA HUMAN RIGHTS LAW REVIEW 46:(2) (2014) http://real.mtak.hu/18757/
Salát Orsolya: Comparative Freedom of Assembly and the Fragmentation of International Human Rights Law. NORDIC JOURNAL OF HUMAN RIGHTS 32:(2) 140-156. (2014) http://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/18918131.2014.896971#.VNn1sfmG8kw
Szente Zoltán: Grundzüge des Verwaltungsrecht in gemeineuropäischer Perspektive: Ungarn In: Bogdandy Armin von, Cassese Sabino, Huber Peter (szerk.): Handbuch Ius Publicum Europeaum, Band V.: Verwaltungsrecht in Europa: Grundzüge. 1269 p. Heidelberg: C. F. Müller, 803-860 (2014) http://real.mtak.hu/cgi/users/home?screen=EPrint::View&eprintid=21318#t
Tattay Szilárd: Est-il possible de fonder les droits de le personne sur le patrimonie? Analyse historico-conceptuelle des notions de dominium, de propriété et de proprité de soi. In: Muka Tshibende Louis-Daniel (szerk.): Personne et patrimonie en droit: Variations sur une connexion. Brussels: Bruylant, 99-121 (2014) http://real.mtak.hu/20082/
Varju Márton: European Union Human Rights Law. Cheltenham: Edward Elgar Publishing, 265 (2014) http://www.e-elgar.co.uk/bookentry_main.lasso?id=15069&breadcrumlink=&breadcrum=&sub_values
Ződi Zsolt: Precedenskövetés és jogszabály-értelmezés. ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNY LV:(3) 60-85. (2014) http://real.mtak.hu/18491/