Magyar Tudományos Akadémia
Jogtudományi Intézete
Tudományos beszámoló
2010.
I. A kutatóhely fő feladatai
Alapító okirata értelmében az MTA Jogtudományi Intézetének legfontosabb közfeladata alapkutatások végzése, valamint az állami szervek jogalkotási és jogalkalmazási munkájának segítése. A kutatóhely a 2010. évben igyekezett e feladatainak eleget tenni. Így igen jelentős alapkutatási eredmények születtek, amelyek monográfiákban és rangos folyóiratokban megjelent tanulmányokban manifesztálódtak. Állami szervek jogalkotási és jogalkalmazási munkájának segítése jegyében, a kutatóhely az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő Eseti Bizottságának felkérésére egy átfogó alkotmánykoncepciót dolgozott ki, továbbá több munkatárs közreműködött – egyebek mellett – az új Ptk. és Btk. előkészítő kodifikációs munkálataiban, a közszolgálati etikai kódex előkészítésében, valamint a helyi önkormányzati közigazgatási alrendszer átalakítására vonatkozó koncepció kidolgozásában; egyes állami szervek megkeresésére, illetve külföldi felkérésre a kutatók több szakvéleményt készítettek.
A 2010. év az intézet által gondozott kutatási témák vonatkozásában bizonyos mértékben átmeneti év volt, abból a szempontból, hogy egyfelől ebben az évben lezárásra került több, évek óta kutatott téma, másfelől pedig megkezdődött azoknak a kérdésköröknek a vizsgálata, amelyeknek kutatását az intézet a 2011-2015 évekre irányozta elő. Megjegyzendő, hogy egy-egy téma lezárása nem jelenti azt, hogy annak kutatásával a munkatársak teljesen felhagytak volna, hiszen továbbra is figyelemmel kísérik az adott kérdéskört érintő szakirodalmat, a fejlődési tendenciákat, ugyanakkor azonban munkásságukban az új témákra helyeződik át a hangsúly, s munkaidejük jelentős részét immár ezen új kérdéskörök vizsgálata teszi ki.
A beszámoló elkészítésénél az intézet – az akadémiai előírások mellett – igyekezett figyelemmel lenni a Külső Tanácsadó Testület észrevételeire is.
II. Kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények
1. Alkotmányjog és emberi jogok
Az alkotmányjogi kutatások sorában első helyen kell szót ejteni a készülő új alkotmány tárgyában megfogalmazott intézeti alkotmány koncepcióról, mely az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő Eseti Bizottságának hivatalos felkérése nyomán, a kutatók széleskörű együttműködésével készült. A nemzetközi kitekintést és bizonyos kérdések tekintetében konkrét javaslatokat is tartalmazó dokumentum érinti az alaptörvény elfogadásának kérdéseit, a preambulum tartalmát, az államcélok témakörét, az európai jog és a nemzetközi jog hazai joghoz fűződő viszonyát, az alapjogok védelmét, az államszervezet főbb kérdéseit, a hatalmi ágak alkotmányos helyét és szerepét, a gazdasági alkotmányosságot, valamint a nemzeti jelképek használatát. A tárgyév folyamán az intézet tevékenyen közreműködött egy, az alkotmány preambulumáról szóló nemzetközi tudományos konferencia megrendezésében. A hazai sajtóban kiemelt figyelemmel kísért MTA rendezvényen több kutató tartott előadást. A konferencia anyagának írásos változata tanulmánykötet formájában 2011. február végén jelenik meg. Szintén itt említendő meg, hogy az intézet két munkatársa egy monográfiában tette közzé az állami és a nemzeti jelképek szabályozása terén folytatott összehasonlító jellegű kutatásainak eredményeit. A kelet- és közép-európai államok 1989 utáni alkotmányos fejlődésével és az alkotmányok elméleti aspektusaival is foglalkoztak a munkatársak, átfogó tanulmány készült a neokonstitucionalista alkotmány kanti elveiről, megkezdődött továbbá egy új téma, a hatalommegosztás elméleti vonatkozásai vizsgálatának előkészítése.
Az emberi jogi tárgyú kutatások közül kiemelendő az emberi jogi enciklopédia összeállításának előkészítése, melynek révén lehetővé vált az érdemi alkotómunka elkezdése. Emellett folytatódott a rendészeti jog egyes kérdéseinek, így a büntető igazságszolgáltatási rendszerben tetten érhető hátrányos megkülönböztetés problémáinak elemzése. Folytatódott a hazai esélyegyenlőségi szabályozás kritikai vizsgálata is, melyet az etnikai adatkezelésre és a hazai kisebbségpolitikai modellre fókuszáló kutatások egészítettek ki. Itt említendő meg továbbá, hogy – szervezőként és előadóként – több kutató is részt vállalt egy az egyenlő bánásmódról szóló törvény és az egyházak című nemzetközi tudományos konferencia megrendezésében, az előadások anyaga tanulmánykötetben kerültek publikálásra. Nemzetközi együttműködésben vizsgálták a nemek közötti hátrányos megkülönböztetés kérdéskörét, beleértve a hazai jogorvoslati lehetőségek problematikáját.
Az emberi jogi kutatások közül több program is eredményesen lezárult. Befejeződött az alapvető jogok magánjogi jogviszonyokban való érvényesülésének dogmatikai vizsgálata, melynek eredményeit egy doktori értekezés foglalja össze.
Új kutatási témaként említhetők azok a vizsgálódások, amelyek a nanotechnológia és az emberi jogok nemzetközi rendszere közötti összefüggésekkel foglalkoznak, az erről szóló átfogó tanulmány magyar nyelven jelent meg.
Közreműködő kutatók száma: 7
2. Bűnügyi tudományok
A büntetőjogot érintő kutatások körében a vizsgálódások fontos részét képezték a gazdasági büntetőjog azon problémái, amelyek a közép-kelet európai államokban a piacgazdaságra való áttérés kapcsán különösen előtérbe kerültek. Így publikáció készült a német újraegyesülés során felmerült privatizáció büntetőjogi vonatkozásairól és azoknak a hazai helyzettől való eltéréséről.
A gazdasági bűnözéshez kapcsolódnak azok a vizsgálódások, amelyek a gazdasági vesztegetés nemzetközi szabályozási környezetének feltérképezésére, illetve a külföldi szabályozások összehasonlító jogi elemzésére irányultak. Ennek eredményeként egyik intézeti kutató elkészített egy de lege ferenda javaslatot is, amelynek alapján a gazdasági vesztegetést a jövőben három különböző tényállás keretében szükséges szabályozni, attól függően, hogy az előny elfogadása a közfeladatok ellátásának rendjét, az állam vagy magánszemély vagyonát, illetve a gazdasági versenytársak érdekeit sérti vagy veszélyezteti.
A felgyorsuló büntetőjogi kodifikációra tekintettel összegzésre és értékelésre kerültek azon elméleti alapok és szabályozási tendenciák, amelyek jellemzőek voltak az utóbbi évtizedek európai és hazai jogalkotására.
Az emberkereskedelem témájában kiterjedt kutatások történtek. Megtörtént számos uniós tagállam emberkereskedelemre vonatkozó büntető anyagi jogi szabályozásának összehasonlító elemzése, amely több publikációban is manifesztálódott. Összeállításra került továbbá egy olyan átfogó kutatási anyag, amely egyaránt feldolgozza az emberkereskedelem jogtörténeti, büntető anyagi jogi, kriminológiai és összehasonlító jogi aspektusait.
Szintén az emberkereskedelem témaköréhez kapcsolódóan folytatódott a jogállami büntetőjog egyes alapelveinek tanulmányozása. A legfontosabb dogmatikai kérdéseket tisztázta az Emberi Jogok Európai Bírósága, az Európai Unió Bírósága, illetve a német és a hazai alkotmánybíróság vonatkozó gyakorlatának feldolgozása, továbbá értékelésre kerültek az emberkereskedelem külföldi tényállásaira vonatkozó azon jogirodalmi kritikák, amelyek a kodifikációs megoldások kapcsán a jogállami garanciák sérelmére hivatkoztak.
A munkatársak a büntetőjogi egyik fontos alapkérdésével, a megtorlással és az elrettentéssel is foglalkoztak, és az erről szóló – nagy érdeklődéssel kísért – nemzetközi konferencia anyagának megjelenése 2011-ben várható.
Közreműködő kutatók száma: 4
3. Civilisztika
A civilisztikai kutatások körében önálló monográfia született a gazdasági társaságok vezetési rendszeréről, a hatályos sportjogról, valamint a magyar szerzői jog fejlődéséről. Ez utóbbi munka feldolgozza a magyar szerzői jog történetét és szabályozási struktúráját a XIX. századi kezdetektől egészen a jelenleg hatályos hazai és uniós szabályozásig.
A tárgyévben további kutatások folytak, és publikációk jelentek meg a pénzügyi tárgyú szerződések tárgykörében; a teljesítés és a szerződésszegés egyes közös vonatkozásairól; a termékfelelősség, a jótállás és a szavatosság témájában, valamint a hazai rendszerváltoztató privatizáció sajátosságairól. Fogyasztóvédelmi és bankjogi kérdéseket is érint a fogyasztói hitelszerződések átfogó vizsgálata az új uniós irányelvek tükrében.
Kiterjedt kutatások folytak a zálogjogok és a hitelezés témájában is. Ebbe a témakörbe illeszkednek a jelzálogjogok európai uniós, illetve nemzetközi magánjogi kérdéseinek bemutatása és a konzorciális hitelezés biztosítékairól szóló publikációk, a hitelintézeteket megillető egyoldalú szerződésmódosítási jog egyes releváns implikációit, továbbá a kezességi jog aktuális kérdéseit, valamint az egységes európai jelzálogpiac megteremtésére irányuló törekvéseket bemutató tanulmányok.
A globalizáció magánjogi vetületeivel foglalkoztak a munkatársak, s tanulmányok születtek a pénzügyi válságról, valamint a globalizációnak a kereskedelmi jogra gyakorolt hatásairól.
A készülő új Polgári Törvénykönyv – és a kapcsolódó törvények (például a gazdasági társaságokról szóló törvény) – kodifikációs munkálataiban több kutató vett részt szakértőként, az általuk megfogalmazott javaslatok és kutatási eredmények beépítésre kerültek az egyes tervezetekbe.
A munkajogi kutatások közül megemlíthetők az atipikus munkaviszonyokról és a gazdasági recesszió munkajogi vetületeiről szóló írások.
Közreműködő kutatók száma: 8
4. Európai jog és nemzetközi magánjog
Az Európai Unió joga és a magyar jogrendszer viszonyát érintő kutatások egy része szervezeti és intézményi kérdéseket érintettek. Ezek közül kiemelendő a soros elnökség modelljeivel és szerepével foglakozó kutatási részirány, melynek a magyar uniós elnökség és a Lisszaboni Szerződés rendelkezései adtak különös aktualitást. A kutatási eredmények egy önálló kötetben láttak napvilágot. A munka összefoglalja az integráció történetét és intézményrendszerét, de több ponton is túlmutat a hasonló jellegű kiadványokon: az Európai Uniót történeti jelenségként mutatja be, részletesen elemezi az alapító szerződéseket és az egyéb fontos dokumentumokat, vizsgálja az uniós tudománypolitikát és az egyes államok elnökségi tevékenységét, prioritásait.
A tárgyévben is folytatódott a Lisszaboni Szerződés hatásait elemző kutatás. A vizsgálódások az uniós jogalkotás jelenére és jövőjére, a tagállami folyamatokra, a bel- és igazságügyi rendszer fejlesztésére és az intézményrendszer változásaira, valamint az európai ombudsmanra terjedtek ki. Az európai ombudsman tevékenységéről és a jó közigazgatás megvalósításában játszott szerepéről doktori disszertáció került megvédésre. Egy nemzetközi projekt keretében, az intézet több kutatója egyes uniós szervezeti kérdések, jelesül az Európai Parlament választási szabályainak felülvizsgálatában való közreműködésre is felkérést kapott.
Egy további kutatási részirány keretében, sor került az európai kollíziós kötelmi jog kodifikációjának, a hazai nemzetközi magánjogi kódex módosításának és az európai polgári eljárásjog fejlődésének értékelésére. Folytatódtak a munkálatok az európai családi jog és öröklési jog főbb fejleményeit illetően is, mivel a közelmúltban számos uniós jogszabálytervezet készült ezekben a tárgykörökben.
A kutatók foglalkoztak továbbá a nemzetközi védelem alatt álló személyek jogállásával, és a munkavállalásra, az egészségügyi és szociális ellátásra, valamint az oktatásra vonatkozó magyarországi és európai jogszabályi anyaggal. Új kutatási témaként jelentkezett az európai jelzálogpiacok integrációjának kérdése, ennek nemzetközi magánjogi következményei, valamint az európai társasági jog kollíziós problémái. A kutatási eredmények főként tanulmányok formájában manifesztálódtak.
Közreműködő kutatók száma: 5
5. Jogelmélet
A jogelmélettel foglalkozó munkatársak széleskörű kutatási és publikációs tevékenységet fejtettek ki. A publikációk kapcsán meg kell említeni, hogy a hazai gyűjteményes kötetek és folyóiratok mellett rangos nemzetközi kiadványokban is számos tanulmányt jelentettek meg.
Több tanulmány született általános jogelméleti kérdésekről, melyek közül ki lehet emelni a jog fogalmiságának tisztázását, mind a lételméleti, mind az ismeretelméleti megközelítések szintézisbe foglalását. E területen további tanulmányok vizsgálták egy egyetemes jogfogalom megalkotásának lehetőségeit, beleértve a jogi néprajz által kínált eredmények beépítését is.
Lezárultak azok a módszertani kutatások, melyek az összehasonlító módszer és az arra épülő összehasonlító jogtudomány elmélettörténeti és tudományelméleti kérdéseit vizsgálták egy, a témát részletesen feldolgozó monográfia előkészítésének befejezésével. Az előbbieket kiegészítendő az intézet egyik kutatója foglalkozott a napjainkban igen népszerű kulturális jogösszehasonlítás problémáinak vizsgálatával is. Ez a jogot mint kulturális jelenséget vizsgáló új típusú jogösszehasonlítás több ígéretes perspektívát is rejt magában, mivel többek között lehetővé teszi, hogy túllépjenek a jogot csak szabályszerű megnyilvánulásaiban vizsgáló megközelítéseken, illetve a jogi megoldások eltéréseire és különbözőségeire is ráirányítja a figyelmet.
A magyar jogelméleti gondolkodás történetének feldolgozásához kapcsolódva született egy átfogó tanulmány az elmúlt hatvan év jogelméleti gondolkodásáról, mely bemutatta annak belső fejlődését és napjainkban is felhasználható tanulságait, illetve egy másik tanulmány is megjelent, mely a közelmúltban elhunyt, a magyar jogelméletben meghatározó szerepet játszó Peschka Vilmos akadémikus etikával kapcsolatos kutatásait tekintette át.
Az intézet egyik kutatója részletesen foglalkozott egy, a jogelmélet és az európai jog határmezsgyéjén elhelyezkedő problémával, az értékek és az európai jog kapcsolatával. Ez az alapvetően értékszociológai kutatás rámutatott arra, hogy az európai „közjog” jelenlegi, a Lisszaboni Szerződést követő érték-struktúrája még nem képes Európa értékuniverzumát teljességében lefedni, mivel alapvetően ún. központi és posztmodern értékekre épül, és így több hagyományos értéket, mint például a család értéke, nem jelenít meg. Ez a kiegyensúlyozatlanság lehet minden bizonnyal annak oka, hogy egyre szélesebb körben hódítanak az euroszkeptikus eszmék Európában.
Megemlítendő, hogy a beszámolási évben befejeződött több jogelméleti tárgyú angol nyelvű tanulmánykötet és magyar nyelvű forrásmunka kiadásra való előkészítése.
Közreműködő kutatók száma: 2
6. Környezetjog
A tárgyévben tovább folytatódott a környezeti kárfelelősség és az államfelelősség összefüggéseinek elemzése, külön áttekintve az általános államfelelősség-koncepció és a specifikus környezeti felelősség kapcsolódási pontjait és egymásra való hatását, mind történeti, mind elméleti és jogalkalmazási nézőpontból. Az elkészült anyagok jelentős része – kiegészülve egy környezetjogi kárfogalmakat a nemzetközi jogi instrumentumok szintjén vizsgáló tanulmánnyal – magyar és angol nyelven került publikálásra. Foglalkoztak még az elővigyázatosság elvével, és a vízhez való jog egyes nemzetközi jogi implikációival, valamint a környezeti érdekek hatékony védelmével.
Lezárultak az egészséges környezethez való joggal kapcsolatos kutatások, melyek fő irányát az egészséges környezethez való jog és a fenntartható fejlődés értelmezése, a harmadik generációs jogok vizsgálata, a nemzetközi szabályozás feldolgozása és a környezetvédelmi elképzelések jogállami megvalósításának elemzése képezte. A kutatási program eredményei egy monográfiában jelentek meg. A környezetvédelem terén végzett munka elismeréseként, az intézet egyik kutatója az MTA elnökétől Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjat vehetett át.
Közreműködő kutatók száma: 2
7. Közigazgatási jog
A közigazgatási jogi kutatások keretében számos elméleti és a jogalkalmazás szempontjából is fontos kérdés vizsgálatára került sor. Az általános elméleti kérdések közé tartoznak azok a kutatások, amelyek a közigazgatás-tudomány irányzatainak feldolgozását tűzték ki célul. Ennek eredményeként említhető, hogy elkészült és megjelent az egyetemi jegyzetként is használt a „Közigazgatáselmélet” című kötet. A közigazgatás közpolitikai megközelítésével is foglalkoztak a kutatók, s egyik munkatárs vizsgálta a közpolitikai döntési folyamatokat, kimutatva a hazai jogi szabályozás, illetve jogalkalmazás diszfunkcióit is. Folytatódtak a közigazgatás hatékonyságával, a közigazgatás szervezeti struktúrájával, a személyi állomány kérdéseivel összefüggő kérdések vizsgálata, s e témákból több publikáció látott napvilágot.
Új és érdekes altéma – melynek tanulmányozását a munkatársak a beszámolási évben kezdték meg – a jog szerepének elemzése a közigazgatás-tudományban és a közigazgatási gyakorlatban. E vizsgálódások célja a közigazgatás „jogi” jellege mibenlétének megfogalmazása, összevetve ezt a nyugati demokráciák ettől eltérő megközelítésmódjaival. Az intézet egyik kutatója több, a beszámolási évben megjelent a közszolgálattal és a közpolitikával foglalkozó írásában (köztük egy társszerzőségben íródott terjedelmes monográfiában) kísérletet tett – elsősorban a közpolitikai szemlélettel szembe állított – fogalmi meghatározásra és több fontos kérdés tisztázására.
Megemlítendő, hogy 2010-ben a közigazgatás alapintézményeiről egy átdolgozott, átfogó monográfia jelent meg.
A beszámolási évben befejezéséhez közeledett egy OTKA-támogatással folytatott jelentős projekt, amelynek keretében a munkatársak az Európai Unió huszonhét tagállama közigazgatási rendszerének feldolgozását tűzték ki célul. Az egyes országtanulmányok elkészültek, s a mintegy 35 szerzői ív terjedelmű kötet szerkesztése és ebből következően a megjelentetése – a projekt vezetőjének váratlan halála miatt – a 2011. évre tevődött át.
Megkezdődöttek a „Nagy közigazgatási rendszerek” című, 2010-2014 évekre tervezett projekt munkálatai. E vizsgálódások célja a világ nagy közigazgatási rendszereinek (Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Kína, India, Franciaország, Németország, muzulmán közigazgatás (Irán) bemutatása egységes elvek szerint.
Közreműködő kutatók száma: 5
8. Nemzetközi jog
A tárgyévben folytatódtak az erőszak alkalmazásának tilalmával, a nukleáris energia hasznosításának nemzetközi jogi aspektusaival, valamint a nemzetközi bíráskodással összefüggő kérdések kutatása; új témaként említhető a jogelveknek a nemzetközi jog normarendszerében való elhelyezkedésével, és a nemzetközi bírói fórumok tanácsadó véleményezési gyakorlatával kapcsolatos kérdések vizsgálata.
A nukleáris energia hasznosításával kapcsolatos nemzetközi jogi kutatások egyebek között az Európai Uniónak arra a kezdeményezéseire reflektáltak, miszerint kívánatos lenne, hogy a 27 uniós államban egységes nukleáris kárfelelősségi rezsim legyen hatályban, felváltva ezzel a jelenlegi – hét nukleáris kárfelelősségi egyezmény által alkotott – rendkívül szerteágazó rendszert. A kutatások eredményeként több tanulmány is megjelent, itthon és külföldön.
A nemzetközi bíráskodással összefüggésben a Nemzetközi Büntetőbíróság és a Biztonsági Tanács kapcsolatának egyes kérdéseivel, valamint a nemzetközi bíráskodásnak az elmúlt kilenc évtizedben végbement fejlődésével foglalkozó kérdések vizsgálatára is sor került.
A tárgyév folyamán kezdetét vette a nemzetközi jogforrástan egyes kérdéseinek vizsgálata. Ennek első lépéseként a terület egyik legvitatottabb jelenségének tekintett általános jogelvek nemzetközi jogforrási minőségének elemzésére került sor. A kutatás feltárta az e tárgyban folytatott tudományos viták történeti hátterét, megállapította a jogelvek belső jogi eredetét, majd – egy recipiáló szokásjogi szabály segítségével – megalkotta egy olyan speciális mechanizmus hipotézisét, melynek révén ezek a jogelvek nemzetközi szintre emelkedhetnek és a nemzetközi jog forrásává válhatnak. Mindezeken túl az elemzés kitért az általános jogelvek módosításának és megszüntetésének kérdésére is.
A beszámolási évben tanulmány született az erőszak alkalmazása és az azzal való fenyegetés tilalmáról szóló alkotmányos klauzula nemzetközi jogi szempontú értelmezéséről és értékeléséről. A kutatás a nemzetközi jogi háttér bemutatásával egyidejűleg feltárta a hatályos alaptörvényi rendelkezés tényleges jelentését, vázolta a háború és az erőszak tilalma között fennálló viszonyt, részletesen ismertette az ENSZ Alapokmány erre vonatkozó szakaszának megfogalmazásában rejlő dogmatikai pontatlanságokat és egyéb anomáliákat, s bemutatta a tilalom alóli kivételeket.
Közreműködő kutatók száma: 4
9. Interdiszciplináris kutatások
Az interdiszciplináris kutatások a beszámolási évben továbbra is két területet érintettek, mégpedig az orvosi jogot és az infokommunikációs jogot.
Orvosi jogból több tanulmány született, és átdolgozásra került az orvos kártérítési felelősségéről szóló monográfia. A munka első kiadása 2004-ben jelent meg, az azóta eltelt csaknem hat év alatt a jogszabályi környezet és a bírói gyakorlat is változott, egyes kérdésekben igen jelentősen (pl. a fogyatékos gyermek születésének kártérítési megítélése), ennek megfelelően indokolt volt az átdolgozás. A tanulmányok a kártéritési jogot, illetve a művi meddővé tétel jogi vetületeit tárgyalták.
Az infokommunikációs jog köréből 2010-ben doktori értekezés készült, amely „A szektorspecifikus versenyszabályozás egyes jogrendszerbeli összefüggései a jelentős piaci erő elektronikus hírközlési és energetikai szabályozásával kapcsolatban” címet viseli. A munka a hazai szabályozáson túlmenően figyelemmel van a releváns uniós jogi aktusokra is.
Közreműködő kutatók száma: 2
II/b. Párbeszéd a tudomány és a társadalom között
A 2010. évben az intézet különös gondot fordított arra, hogy a társadalommal való kapcsolatait bővítse. Ennek jegyében a kutatóhely arra törekedett, hogy minél több olyan rendezvény házigazdája vagy társszervezője legyen, melyek témájuknál fogva hozzájárulnak a hazai társadalmat foglalkoztató kérdések megválaszolásához, s ebből következően felkeltik a nagyközönség érdeklődését. Ilyenként említhető „A vallási diszkrimináció ellen – az esélyegyenlőség megteremtéséért”, a „Több nyelven egy hazában” című rendezvények, az alkotmányok preambulumaival foglalkozó, valamint a megtorlás és elrettentés büntetőjogi kérdéseit elemző, nagy érdeklődéssel kísért rendezvények.
E körbe sorolhatók még azok a törekvések, melyek célja a jogi ismeretek disszeminációja és a társadalom jogi ismereteinek fejlesztése. Ennek érdekében 2010-ben két új kezdeményezés történt. Egyfelől az intézet „Jogi Iránytű” címmel egy új internetes periodikát bocsátott útjára, amelyben a kutatók – hiteles tájékoztatásra törekedve – rövid írásokban aktuális jogi problémákat elemeznek, felhasználva a kutatásaik során felhalmozott ismereteket és szaktudást. Szintén a jogi ismeretek terjesztésébe illeszkedik az a beszámolási évben megindított interaktív előadássorozat, amelyet a nagyközönség számára hirdet meg az intézet egy-egy aktuális jogi témáról.
Végezetül megemlítendő, hogy az intézeti munkatársak rendszeresen segítik az írott, audiovizuális és elektronikus médiumok munkatársainak tevékenységét, hogy a különféle lapokban, műsorokban megjelenő jogi kérdések precíz, de közérthető formában jussanak el a lakossághoz.
III. Hazai és nemzetközi kapcsolatok
A tárgyévben a kutatók többsége számos hazai és nemzetközi tudományos társaság vagy tudományos folyóirat szerkesztőbizottságának tagjaként vett részt a tudományos közéletben. A munkatársak összesen huszonegy hazai és tizennyolc nemzetközi tudományos társaságnak, továbbá öt nemzetközi tudományos társaság magyar tagozatának a munkájában működtek közre. Három hazai társaságban az elnöki, egy nemzetközi társaságban a tiszteletbeli elnöki, két nemzetközi társaságban az alelnöki, egy nemzetközi társaságban a főtitkári, továbbá egy nemzetközi társaság magyar tagozatában a főtitkári tisztséget is betöltötték. A kutatók emellett huszonnégy hazai és hét külföldi tudományos folyóirat szerkesztőbizottságában foglaltak helyet, és hét hazai folyóirat esetében a főszerkesztői vagy felelős szerkesztői feladatokat is ellátták.
Az intézet tizenegy hazai és nemzetközi tudományos konferencia szervezője vagy társszervezője volt a tárgyév során. Jelentőségére és kedvező fogadtatására figyelemmel, ezek közül kiemelendő „Az alkotmány preambulumának jelentősége: hazai és nemzetközi nézőpontok” című nemzetközi tudományos konferencia, a „Megtorlás és elrettentés vagy megelőzés és jóvátétel” című (társszervező: Friedrich Ebert Alapítvány), a „Több nyelven egy hazában” című (társszervező: Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosa), „A vallási diszkrimináció ellen – az esélyegyenlőség megteremtéséért” című (társszervező: Oktatási és Kulturális Minisztérium Egyházi Kapcsolatok Titkársága, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszéke), az „Ukrajna és Magyarország jogfejlődésének újabb elemei” című (társszervező: Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Koreckij Állam- és Jogtudományi Intézete, Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Kijevi Jogi Egyeteme), a „Munkák és napok: a nemzetközi jog és jogélet fejlődésének fél évszázada (Prandler Árpád 80 éves)” című (társszervező: Magyar ENSZ Társaság), valamint a „Symbolical Aspects of the Continuity and Discontinuity of State and Law in Central Europe“ című (társszervező: Cseh Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézete) tudományos konferencia.
Az intézeti kutatók jelentős része aktív felsőoktatási tevékenységet is végzett a következő intézmények alapszakán, mesterszakán vagy doktori képzésében: Általános Vállalkozási Főiskola, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Debreceni Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Eszterházy Károly Főiskola, Károli Gáspár Református Egyetem, Közép-európai Egyetem, Miskolci Egyetem, Modern Üzleti Tudományok Főiskolája, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Semmelweis Egyetem, Széchenyi István Egyetem, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem. A tárgyévben az intézet egy kutatója vezetett doktori iskolát.
IV. Fontosabb hazai és nemzetközi pályázatok rövid bemutatása, szakértői tevékenység
Az intézet kutatóinak szakértői tevékenysége rendkívül széleskörű, melynek keretében a számos tevékenység közül – közérdeklődésre számot tartó jellegük okán – kiemelt figyelmet érdemel az a tevékenység, amelyet egy hazai vezető piaci szereplő felkérésére készített több kutató, és a Ptk. 316. §-ának problémakörét érintve, a szerződés teljesítésének és a szerződésszegésnek a kapcsolatával foglalkozik.
Az intézet egy kutatója rendszeresen végzett szakértői tevékenységet a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség égisze alatt működő nemzetközi szakértői csoport (INLEX) tagjaként. Egy kutató – miniszteri biztosi felkérésre – a kormánytisztviselőkre, központi és helyi szerveknél dolgozó köztisztviselőkre vonatkozó közszolgálati etikai kódex elvi megalapozását végezte el.
Több kutató vett részt az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa megbízásából készített általános hazai emberi jogi felülvizsgálati jelentés elkészítésében. Egy kutató a Rasszizmus és idegenellenesség, magyarországi szakértői munkacsoportjának (RAXEN), illetve az Európai Unió Alapjogi Ügynökség alapjogi kutatócsoportjának (FRALEX) tagjaként készített szakvéleményeket a kérdéses területek hazai vonatkozásairól. Két kutató kidolgozta a 2011. évi népszámlálás nemzetiségi, etnikai adatfelvételi szempontjait. Az intézet valamennyi kutatója – felkérésre – részt vett a készülő új Alkotmány jogtudományi koncepciójának, egyes de lege ferenda javaslatoknak és szövegtervezeteknek a megalkotásában. Emellett több kutató működött közre a készülő új Ptk. és Btk., valamint a kapcsolódó jogszabályok elméleti megalapozásához szükséges szakértői tevékenységben.
V. Jelentősebb tudományos publikációk
1. Monográfiák
Gajduschek György – [Hajnal György]: Közpolitika. A gyakorlat elmélete és az elmélet gyakorlata. HVG-ORAC, Budapest, 2010. 412 p.
Halász Iván – Schweitzer Gábor: Szimbolika és közjog. Kalligram, Pozsony, 2010. 215 p.
Lőrincz Lajos: A közigazgatás alapintézményei. HVG-ORAC, Budapest, 2010. 389 p.
Majtényi Balázs: Félreértett jogosultságok. Bizonytalan helyzetű alapjogok Magyarországon. L’Harmattan, Budapest, 2010. 122 p.
Nótári Tamás: A magyar szerzői jog fejlődése. Lectum, Szeged, 2010. 332 p.
Schweitzer Gábor: Az önkormányzatiság színe és fonákja. A fővárosi törvényhatósági bizottság szabályozása 1920-1930 között. L’Harmattan, Budapest, 2010. 280 p.
2. Szerkesztett kötetek
Fekete Balázs – [Koltay András] (szerk.): Péteri Zoltán. Jogösszehasonlítás. Történeti, rendszertani és módszertani problémák. PPKE JÁK, Budapest, 2010. 284 p.
Nótári Tamás (szerk.): Ünnepi tanulmányok Sárközy Tamás 70. születésnapjára. Lectum, Szeged, 2010. 517 p.
Nótári Tamás – Török Gábor (szerk.): Prudentia Iuris Gentium Potestate – Ünnepi Tanulmányok Lamm Vanda tiszteletére. MTA JTI, Budapest, 2010. 530 p.
Szamel Katalin (szerk.): Közigazgatáselmélet. Egyetemi jegyzet a mesterképzés számára. Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest, 2010. 183 p.
Balogh Ágnes – Tóth Mihály (szerk.): Magyar Büntetőjog. Általános Rész. Osiris, Budapest, 2010. 400 p.
Vörös Imre (szerk.): Az EU-elnökség. CompLex, Budapest, 2010. 235 p.
3. Könyvfejezetek, tanulmányok
Bodzási Balázs: Javaslat az önálló zálogjog újraszabályozására. 365-398 p. In: Gárdos Péter (szerk.): Tanulmányok a fiduciárius biztosítékok köréből. HVG-ORAC, Budapest, 2010.
Fehér Lenke: Erőfeszítések az áldozat-orientált kriminálpolitikáért Európában. 220-235 p. In: Víg Dávid (szerk.): Kriminológiai Közlemények 67. Magyar Kriminológiai Társaság, Budapest, 2010.
Fekete Balázs: Elveszve a globális kormányzás mátrixában: gondolatok az államiság átalakulásáról a globális kormányzás korában. Rendészeti Szemle, Vol. 58. 2010. No. 1. 41-56 p.
Ferenczy Endre: Az adatvédelem külföldi szabályozása. Jogtudományi Közlöny, Vol. 65. 2010. No. 3. 135-146 p.
Gárdos-Orosz Fruzsina: Az alkotmány a magánjogi jogviszonyokban. Rendészeti Szemle, Vol. 58. 2010. No. 4. 19-35 p.
Hollán Miklós: Az emberkereskedelem az angol büntetőjogban. Magyar Jog, Vol. 57. 2010. No. 5. 299-308 p.
Hollán Miklós – [Ligeti Katalin] – [Végvári Réka]: A fiatalkorú elítéltek áldozati minőségének vizsgálata. 215-232 p. In: Víg Dávid (szerk.): Kriminológiai Közlemények 66. Magyar Kriminológiai Társaság, Budapest, 2010.
Horváthy Balázs: Az Európai Unió vezetési modellje a Lisszaboni Szerződés után. Jog – Állam – Politika, Vol. 2. 2010. No. 4. 23-45 p.
Kecskés Gábor: Some Fundamental Remarks on the Term „Liability” in International Law. 280-290 p. In: Bihari Mihály – Patyi András (szerk.): Ünnepi kötet Szalay Gyula tiszteletére, 65. születésnapjára. Széchenyi István Egyetem, Győr, 2010.
Kőhidi Ákos: Critical and Ameliorating Thoughts on Consumer Protection concerning Product Liability. Acta Juridica Hungarica, Vol. 51. 2010. No. 4. 305-316 p.
Lamm Vanda: The Unification of Nuclear Liability Law Within the EU Member States From the Viewpoint of a Party to the Vienna Convention. 213-220 p. In: Pelzer, Norbert (Hrsg.): Europäisches Atomhaftungsrecht im Umbruch. Nomos, Baden-Baden, 2010.
Pap András László: A vallási és etnikai hovatartozás összefüggései a kisebbségi jogvédelem rendszerében 137-162 p. In: Köbel Szilvia (szerk.): A vallási diszkrimináció ellen – az esélyegyenlőség megteremtéséért. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Budapest, 2010.
Rácz Zoltán: A világválság, a recesszió hatása a foglalkoztatásra, valamint a munkajogra. 317-329 p. In: Nótári Tamás (szerk.): Ünnepi tanulmányok Sárközy Tamás 70. születésnapjára. Lectum, Szeged, 2010.
Sulyok Gábor: A Magyar Köztársaság alkotmányos védelmi kötelezettsége. Rendészeti Szemle, Vol. 58. 2010. No. 1. 26-40 p.
Varga Csaba: Law, Ethics, Economy: Independent Paths or Shared Ways? 239-250 p. In: Gizbert-Studnicki, Tomasz (ed.): Law, Liberty, Morality and Rights. Wolters Kluwer, Warszawa, 2010.