MTA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT
JOGTUDOMÁNYI INTÉZET
1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4.
Igazgató: Gárdos-Orosz Fruzsina
E-mail: orosz.fruzsina@tk.mta.hu
Honlap: http://jog.tk.mta.hu/

KUTATÁSI TERV – 2019

1. Általános tervek

Az intézetben az elsődleges célként minősíthető alapkutatások folytatásán és a vonatkozó jogszabályok által előírt feladatok ellátásán túl különösen az alábbi kutatási tervekben várható jelentős, tudományos eredményekben megvalósuló előrelépés a 2019-es év folyamán.

2. Projektalapú tervek

2.1. Lendület-projekt

Az MTA Lendület HPOPs – Regulatory Change (2018. szeptember 1. – 2021. augusztus 31.) projekt keretein belül a kutatók az EU intézményi transzformációjának alkotmányos, jogi és jogelméleti kérdéseit kutatják. Kérdésük, hogy a tagállami gazdaságok milyen, az EU politikáiból, jogából eredő transzformációs kényszerekkel szembesülnek.

Az Európai Unió tagállamai intézményeinek megváltozása már hosszú ideje az Európai Unióval foglalkozó kutatások egyik vezető témája nem csupán a jogtudomány, de a politikatudomány és a kortárs történeti kutatások területén is. Az intézményi változások részben a tagállamként vállalt kötelezettségek eredményeinek tekinthetők, részben az Európai Unió policy-folyamatainak hozadékai. A jelenlegi kutatás célja a korábbi vizsgálatok eredményeinek felülvizsgálata, empirikus jogtudományi módszerek segítségével.

2.2. Az NKFIH által kiírt projektek tervei (OTKA-tervek)

Az internetes forgalomirányító szolgáltatások szabályozási kérdései, 2016-2020 (K/116979) OTKA-kutatás negyedik évébe lép 2019-ben. A kutatás célja, hogy számba vegye az internetes forgalomirányítók (közösségi média, egyéb internetes platformok, keresőmotorok) szabályozási dilemmáit, a kapcsolódó társadalmi kockázatokat, a különböző országok szabályozási megoldásait, és javaslatokat fogalmazzon meg a magyarországi szabályozásra vonatkozóan.

A Büntetőjogunk szabályozási újdonságai – a jogtudatban (NKFIA K-125378) pályázat keretében a kutatómunka a második évébe lép. A kutatás fő feladata a 2019-es évben az empirikus eredmények elemzése, hiszen 2018-ban sor került egy olyan kérdőív összeállítására, amely a hazai büntetőjog tizenöt jogintézményével kapcsolatos jogismeretet és attitűdöket mérte fel. Így az adatfelvételt követően az eredmények elemzése következik. A kutatók terveik szerint egy új szakmai (jogászi) mintán is vesznek fel adatokat. A projekt vezető kutatója három publikációban kívánja ezeket az eredményeket közölni, melyek közül egy angol nyelvű lesz.

A punitív büntetőpolitika hatása a büntetéskiszabásra és ennek költségvetési hatása (NKFIA K-125442) projektnek két célkitűzése van: először is annak felmérése, hogy a változások hogyan hatnak az ítélkezési gyakorlatra, ezek milyen mértékben növelték a börtönnépességet és a büntetés-végrehajtás költségeit. Másrészt a kutatás résztvevői a fogva tartás költségeit felmérő korábbi tanulmányaikra építve modellezik, hogy a szigorításoknak milyen költségvetési hatásuk van, és egy ún. mikroszimulációs modellel megpróbálják a jövőbeli változások hatását előre jelezni.

A kisebbségi jogok erősítése Európában a csoportos perlés lehetőségével (NKFIA FK-124804) címmel elnyert pályázat szempontjából a 2019-as esztendő a kutatás második teljes évének tekinthető.

A Kollektív eljárások a kisebbségi csoportigények szolgálatában (NKFIA PD-124806) kutatási projekt vezető kutatójának tervei szerint 2019-ben a kutatáshoz kapcsolódó kisebbségi jogi, valamint az egyenlőség és a jog kapcsolatáról szóló tematikus blokkok szerkesztését vállalja az Intersections című interdiszciplináris nemzetközi, valamint a Fundamentum című hazai emberi jogi folyóiratban.

A jogosultságkultúra hiánya a közép-európai jogi kultúrákban. Mítosz vagy valóság? (NKFIA FK-125520) témájú hároméves kutatás kiindulópontját Sajó Andrásnak a nyolcvanas évek második felében végzett úttörő elméleti és empirikus kutatásai képezik, melyek célja a késő Kádár-kori jogtudat feltárása volt. E kutatások eredménye az a megállapítás volt, mely szerint a magyar lakosság jogi világképéből döntően hiányzik a jogosultságkultúra. A jog cselekvésirányító szerepét sokkal inkább a morál, a bizalom, a szokások vagy a méltányossági igények vették át.

Jelen kutatás célja e problémakör vizsgálata Sajó kutatásait követően három évtizeddel, a hazai és nemzetközi jogszociológiai kutatások keretében. Az egyik legérdekesebb kérdés, hogy a politikai-jogi rendszerváltozással párhuzamosan a hazai jogi kultúra is átalakult-e gyökeresen. A projekt résztvevői kutatásukat részben kvantitatív felmérésre, részben pedig az adatok értelmezését segítő kvalitatív módszerekre fogják alapozni. A kérdőív elkészült, a projekt kutatói azt megvitatták nemzetközileg ismert szakértőkkel, és próbakérdézéssel tesztelték. A 2019-es év feladata az adatfelvétel lefolytatása és annak kiértékelése.

Az elmúlt évben az NKFIH pályázatán támogatást kapott, így 2019-ben első teljes évét kezdi meg A magyar jogrendszer reakcióképessége 2010 és 2018 között (NKFIA FK-129018) projekt. A kutatás azt vizsgálja, hogy a társadalmi, gazdasági, politikai, tudományos és technikai fejlődés során felmerült új kihívásokra hogyan képes reagálni a magyar jogrendszer a 2010–2018 közötti időszakban. A vizsgálat a jogalkotáson keresztül a jogalkalmazásig és jogkövetésig a fő jogterületekről reprezentatív módon, teljes körű mapping típusú adatbázis-építés és arra épülő kvalitatív elemzés alapján kiválasztott esettanulmányok készítésével elemzi, hogy a jogrendszer mikor, hogyan és milyen eredményességgel reagál a kihívásokra a szabályozó, társadalomirányító szerepének megőrzése érdekében (reagálóképesség). A 2019-es évben a projekt kutatói jogi adatbázist építenek, majd a bevett jogtudományi módszerekkel (történeti, analitikus, dogmatikai és összehasonló) történő elemzés során rész-kutatócsoportokban meghatározzák, hogy a jogterületükön melyek voltak a legfontosabb változások akár a jogalkotás, akár a bírósági vagy hatósági jogalkalmazás szintjén. A szakértő elemzést és kiválasztást követően a legfontosabb esetekből esettanulmányok készülnek.

Szintén támogatást kapott a 2018-as évben a Politikatudományi és a Szociológiai Intézet munkatársaival közösen benyújtott Populizmus a közpolitika- és a jogalkotásban (NKFIA K-129245) elnevezésű kutatás. A kutatásban részt vevő kutatók a populizmus fő jellemzőit elemzik a közpolitikai folyamatokban. Fő kutatási kérdések: a) Mik a populista pártok által dominált kormányzás közpolitikai folyamatainak tipikus mintázatai? Mik a populista jogalkotás jellegzetes megkülönböztető vonásai? b) További célkitűzés azoknak a mechanizmusoknak a megismerése, amelyek támogatják a populizmus túlélését a kormányzás során, ami implikálja a harmadik kutatási kérdést: c) Milyen módon képesek a populista pártok kezelni a kormányzás kihívásait és túlélni a választási ciklusok között?

Tekintettel arra, hogy 2019. március 31-ig a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal nem tette közzé az „OTKA-pályázati” felhívásokat, így az ebben a pályázati rendszerben indítandó jövőbeni projektekről az intézet jelenleg nem tud nyilatkozni.

2.3. Egyéb projektek

A Jogtudományi Intézet aktívan vett részt a populizmus jelenségét vizsgáló, kutatóközponti szintű, Democratic efficacy and the varieties of populism in Europe elnevezésű H2020 projekt előkészítésében. A pályázat elnyerése esetén a jogi és jogelméleti vizsgálódások kiemelt szerepet kapnak a megvalósításban.

A felelős kutatás és innováció (RRI) a magyar kutatás- és innovációs szabályozásban

Ebben a projektben a kutatók azt vizsgálják, hogy a Magyarországon végzett kutatási és innovációs tevékenységekre vonatkozó, tág értelemben vett szabályozási keret milyen mértékben és módon internalizálta a felelős kutatás és innováció (responsible research and innovation – RRI) elvárását. A kutatás a magyarországi kutatás- és innovációs szabályozás jogi és nem jogi, köz, magán és vegyes elemeket tartalmazó szabályozási keretére terjed ki. Idetartoznak a kutatásszervezésre, kutatásfinanszírozásra, valamint magára a kutatások lebonyolítására vonatkozó jogszabályok, jogszabályi rendelkezések alapján vagy azoktól függetlenül elfogadott szabályzatok, szabályozási gyakorlatok.

A kutatás elsősorban a leggyorsabb fejlődést ígérő, (ezért) társadalmilag ellenmondásos tudományos kutatásokra és innovációs tevékenységekre fókuszál. Kiemelt szerepet kap a biotechnológia (humán, nem humán; orvosi, nem orvosi), továbbá az információs technológia azon területei, amelyek az emberi tevékenység és a társadalom szervezésének megszokott kereteit alapvetően érintik.

A kutatás időbeli lebonyolítása 2019-ben a következőképpen alakul:

• 1–6 hónap: a szabályozási keret elemeinek összegyűjtése és elsődleges elemzése
• 1–6 hónap: a jó RRI-gyakorlatokra vonatkozó információk összegyűjtése
• 6–12 hónap: interjúk segítségével a releváns szabályozási gyakorlatok és a releváns szereplők RRI-várakozásainak összegyűjtése (első szakasz)
• 6–12 hónap: az RRI hazai meghonosulásáról szóló szabályozási térképezési jelentés elkészítése (első szakasz)​

3. Egyéb tervek

3.1. Tudományszervezés, tudománynépszerűsítés

A JTI a 2019-as évben is számos, a szűkebb szakmai közvéleményt, valamint a szélesebb társadalmi nyilvánosságot célzó rendezvénnyel kíván eleget tenni tudományszervező és tudománynépszerűsítő feladatának.

3.2. A tudományos eredmények disszeminációja

Az intézet 2019-ben is folytatja az Állam- és Jogtudomány, az Acta Juridica Hungarica és az MTA Law Working Papers című periodikák folyamatos kiadását, valamint a Jogtudományi Hírlevél szerkesztését és disszeminálását, továbbá a Jogtudományi Kereső üzemeltetését. Ezenkívül a kutatók folytatják a JTIblog szerkesztését is.

Az intézet eseményeiről a nagyközönség továbbra is az informatív honlapról és az intézet Facebook-oldaláról tájékozódhat.