KUTATÓKÖZPONT NEVE:

Társadalomtudományi Kutatóközpont

KUTATÓINTÉZET NEVE:

Jogtudományi Intézet

Cím: formátum: irányítószám, város, utca/tér stb., házszám

1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.

Postafiók címe: irányítószám, város, Pf. száma

TK Jogtudományi Intézet, 1476 Budapest 100, Postafiók 340.

telefonszám:

(061) 224 6700

honlap:

https://jog.tk.hu

e-mail:

JTI.titkarsag@tk.hu

 

I. A Jogtudományi Intézet kutatási eredményei a 2021. évre vonatkozóan

A TK Jogtudományi Intézetének legfontosabb kutatási eredményei az Intézetben zajló, számos esetben külső finanszírozású kutatási projektekhez kötődnek, az alábbiak szerint.

- A jogosultság kultúra hiánya a közép-európai jogi kultúrákban. Mítosz vagy valóság? NKFI FK 125520

Tématerület: Emberi erőforrás: társadalom, gazdaság, történelem, régészet, bölcsészet, nyelv.

A kutatási projekt 2021. szeptember 30-án zárult le. Ez időszak alapvetően két angol nyelvű publikáció (egy folyóirat tanulmány és egy könyvfejezet) befejezése és megjelentetése köré szerveződött, illetve a lehető legszélesebb szakmai közösséget elérve az eredmények bemutatása került a fókuszba.

A folyóirat-publikáció (Balázs Fekete-Attila Bartha-György Gajduschek-Fruzsina Gulya: „Rights Consciousness in Hungary and Some Comparative Remarks. Could an Increasing Level of Rights Consciousness Challenge the Autocratic Tradition?” 23 p.) a Review of Central and East European Law (Q1) című folyóirathoz került beküldésre. A folyóirat szerkesztősége a kéziratot közlésre elfogadta.

A könyvfejezet publikáció (Balázs Fekete: „Rights Consciousness in Hungary: What is Behind the Numbers? Lessons of a Focus Group Study”) előkészületben van a Reza Banakar, közelmúltban elhunyt jogszociológus emlékére készülő kötetben (Rogger Cotterrell-Hakan Hyden-David Nelken-Ulrike Schultz: Remembering Reza Banakar (Hart, Oxford, 2022). A szöveget Roger Cotterrell professzor lektorálta, jelenleg a tördelt változat készül.

A projekt kutatói két nemzetközi rendezvény keretében mutatták be kutatási eredményeiket:

2021. február 2. Balázs Fekete „Rights consciousness in Central Europe” Faculty Higher Seminar, Örebro University, Örebro (online)

2021. június 9. Rights Consciousness in Hungary: Findings and Perspectives. Online international workshop.

- „Kollektív eljárások a kisebbségi csoportigények szolgálatában” NKFIH PD 124806 és „A kisebbségi jogok erősítése Európában a csoportos perlés lehetőségével” NKFI FK 124804

Tématerület: Emberi erőforrás: társadalom, gazdaság, történelem, régészet, bölcsészet, nyelv.

„Kollektív eljárások a kisebbségi csoportigények szolgálatában” című, 124806 számú posztdoktori pályázat 2017-ben indult és 2021-ben ért véget, kapcsolódva a 124804 számon futó „A kisebbségi jogok erősítése Európában a csoportos perlés lehetőségével” című, 2022 végén záródó fiatal kutatói pályázattal.

A kutatási projekt indító konferenciájának sikerét látva a projekt kutatói a kutatásban tervezett könyvet szerkesztett kötetként tervezik megjelentetni vezető nemzetközi könyvkiadónál. Szerkesztőtársak: Farkas Lilla (European University Institute) és Huszka Beáta (Hellenic Foundation for European and Foreign Policy). A kötetben a korábban kidolgozott megközelítést alkalmazzák a kutatók, amely a kutatás fontos újítása: egymás mellett tárgyalja a jogi és a tágabb, politikai összefüggéseket, egyszerre érvényesítve az akadémiai és a gyakorló jogászi szempontokat, valamint több kisebbséget érintő jogi mobilizációs tapasztalatot vetnek össze.

A fejezetek közötti koherencia erősítése érdekében 2021. szeptember első napjaiban – a járvány miatt hibrid formában – konferenciát szerveztek a projekt keretén belül, amelynek az athéni ELIAMEP, a Hellenic Foundation for European and Foreign Policy adott otthont. Ezt követően az elméleti keretezés és a magyar kisebbségek szempontjából kiemelt kérdéseket és fejezeteket egy budapesti workshopon (Budapest, TK Jogtudományi Intézet, 2021. november 5.) is előadások és felkért hozzászólók észrevételei alapján vitatták meg.

A kutatás keretében Transcending the Collective/Individual Minority Rights Division: A Procedural Proposal címmel korábban working paperként (az SSRN oldalon, illetve az MTA Law Working Papers sorozatban) megjelentetett, a kutatás fő tézisét összefoglaló írást végül egy vezető nemzetközi folyóirat, az International & Comparative Law Quarterly, a British Institute of International and Comparative Law közölte átdolgozott formában. A kisebbségeket érintő jogi környezet regionális összevetését, elsősorban visegrádi országokra fókuszálva, további, publikációkban elemezték, részben megjelenés alatti tanulmányokban kifejezetten kitérve a nyelvhasználattal kapcsolatos kisebbségi jogi, állampolgársági és tulajdoni, illetve általános kisebbségvédelmi kérdésekre Szlovákiában.

- A magyar jogrendszer reakcióképessége 2010 és 2018 között NKFI FK 129018

Tématerület: Emberi erőforrás: társadalom, gazdaság, történelem, régészet, bölcsészet, nyelv; valamint Covid19: a koronavírus-járványhoz kapcsolódó kutatások

A kialakult járványügyi helyzetre tekintettel 2020 őszén a projekt vezetője kezdeményezte a kutatás módosítását, nevezetesen a vizsgálati időszak kiterjesztését a 2010-2020 közötti időszakra. A kutatási terv módosítása lehetővé tette, hogy „Epidemiológia és jogtudomány” címmel a vizsgálódás hatóköre kiterjedjen a 2020-as évre is, és a jogrendszer reagálóképességét ebben a különleges helyzetben vizsgálják a résztvevő kutatók. A vizsgálati időszak meghosszabbításával együtt a projekt meghosszabbítását is kérték.

Amikor tanulmánykötetek és önálló publikációk formájában a kutatócsoport tagjai a különböző jogterületeken azt vizsgálták, hogy a jogrendszer hogyan alkalmazkodott a válsághelyzethez, és milyen problémák és bizonytalanságok merültek fel, két dolog világossá vált a jelenlegi koronavírus-járvánnyal kapcsolatban. Az egyik az, hogy a járvány társadalmi hatásai nem maradnak el a szűk értelemben vett egészségügyi hatásoktól. A másik pedig, hogy a védekezés jelenlegi szakaszában az ismert esetek kezelése mellett elsősorban a hatósági intézkedéseknek, normáknak, tiltásoknak és jogi ösztönzőknek jut szerep.

A kutatók áttekintették az állami támogatások rendszerének változását, a járványügyi intézkedések piactorzító hatását és ezen hatások csökkentésére tett szabályozási kísérleteket vagy például a médiapiaci szabályozás problémakörét. A közigazgatási joggal foglalkozó kollégák áttekintették az egészségügyi és járványügyi szabályozás klasszikus intézményeit és a közigazgatási jogi szankciókat és eljárásokat. Az alkotmányjogi munkacsoport a különleges jogrendre vonatkozó szabályozást és ennek alkotmányos biztosítékait, illetve az egyes jogkorlátozásokat elemezte, vagy az adatvédelem egyes vonatkozó kérdéseire koncentrált a megjelent és megjelenés alatt álló hazai és nemzetközi publikációkban. A büntetőjog terén a fertőzés büntetőjogi vonatkozásainak elemzése vált szükségessé. A magánjogi és büntetőjogi okozatossági elméleteket is összehasonlítva vizsgáltá a kutatókk a „rémhírterjesztésre” alkalmazható tényállások érvényesülését vagy a tudományos ismeretek közlésének jogi kereteit. A kutatás fontosnak tartotta az eljárási kérdések tárgyalását is.

Az uniós jog és a nemzetközi jog területén felmerült a négy uniós alapszabadság korlátozásainak jogtudományi értékelése, a belső határok lezárásának jogi kérdései, az ordre public elvének alkalmazása, vagy az európai szintű járványügyi szabályozás jelenének és jövőjének jogi, jogtudományi vonatkozásai, továbbá a külső határok kérdése, a nemzetközi jogi és nemzetközi magánjogi kötelezettségek betartása és felfüggesztése.

A módszertani csoport a második évben a jogszabályokat tartalmazó adatbázis (az első év fejlesztése) mellett létrehozott egy bírósági döntéseket tartalmazó adatbázist és azt a kutatás céljainak megfelelően kezelő szoftvert kereskedelmi partner közreműködésével a munkaterv szerint, a kvantitatív kutatásokhoz, amely a kutatás befejezésekor open access lehet.

- A nemzetiség és etnicitás jogi operacionalizálása NKFI K 134962

Tématerület: Emberi erőforrás: társadalom, gazdaság, történelem, régészet, bölcsészet, nyelv.

Több kiscsoportos és ’plenáris’ projekttalálkozót követően a projekt kutatói 2021 szeptember 9-én a ’A nemzetiség és etnicitás jogi operacionalizálása’ című workshopon ismertették a projekt keretében végezett munkát.

A kutatás első évében (az anyaggyűjtés és a leadott kéziratokban nem kvantifikálható munka mellett) az alábbi eredmények születtek: 11 megjelent publikáció, néhányat kiemelve:

• Pogonyi Szabolcs: Kin-citizenship in Eastern Europe. In. Rainer Bauböck and Max Haller (eds.): Dual Citizenship and Naturalisation: Global, Comparative and Austrian Perspectives, 2021.,
• Pap András László: Conceptualizing and Operationalizing Identity, Race, Ethnicity, and Nationality by Law. Nationalities Papers, 1-8, Volume 49 Issue 3;
• Pap András László: Neglect, Marginalization, and Abuse: Hate Crime Legislation and Practice in the Labyrinth of Identity Politics, Minority Protection, and Penal Populism. Nationalities Papers, 1-19., Volume 49 Issue 3;
• Pap András László: Ethnic Data Protection and Collection: The Case of Hungary, Journal on Ethnopolitics and Minority Issues in Europe Vol 19, No 2, 2020,14-46.;
• Pap András László: Közigazgatási jog és társadalmi igazságosság, In: Árva Zsuzsanna – Barta Attila (szerk.) Évtizedek a magyar közigazgatás szolgálatában, Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Debrecen, 2021. 93-108;

A projekt további eredménye 16 közlésre benyújtott, vagy megjelenés alatt álló tanulmány, ezek közül néhány:

• Pap András László: Groupism, groupness, human rights and minority rights: recognition and identity in the case of Roma non-territorial autonomy in Hungary, ENTAN;
• Eszter Kovacs Szitkay-Andras L. Pap: Populist pressures, Policing and the Pandemia: Lessons and Challenges for Police Management, European Law Enforcement Research Bulletin;
• Hungler, Sára, Kende, Ágnes: Diverting Welfare Paths: Ethicisation of Unemployment and Public Work in Hungary, E-Cadernos;
• Lehotay Veronika: Vagyon elleni bűncselekmények a Miskolci törvényszék gyakorlatában 1938 és 1944 között. (Peres Zsuzsanna (szerk.): Máthé Gábor ünnepi tanulmánykötet, Budapest;
• Vizi Balázs: Non-territorial Autonomy as a Form of Minority Self-government in Central Europe, Ethiopian Yearbook of International Law

23 nyilvános rendezvényen/konferencián (ebből 17 külföldi, nemzetközi fórumon) tartottak a projekt résztvevői előadást, valamint egy, a Columbia Egyetemen szervezett kongresszuson a projekt öt kutatója önálló panellal vett részt. A projekt népszerűsítése és ismertetése több fórumon valósult meg. Élesítés előtt áll emellett a kutatási projekt saját weboldala.

- Örökéletű Tölgy: mesterséges intelligencia a bíróságokon: perspektívák Lengyelországban és Magyarországon WFA/98/2/1/FE/2021

Tématerület: Emberi erőforrás: társadalom, gazdaság, történelem, régészet, bölcsészet, nyelv; valamint Digitalizáció: a matematika, fizika, kémia, számítástudomány, kvantumtechnológia, informatika, automatizálás és digitalizáció kutatási területei.

A Waclaw Felczak Alapítványtól elnyert – a mesterséges intelligencia nemzeti laboratórium keretében folytatott kutatás kapcsán – támogatást az Örökéletű Tölgy program jogi személyek kutatási célkitűzéseinek finanszírozására meghirdetett pályázatán. A projekt célja az volt, hogy a Lódzi Egyetem szakembereivel együtt vizsgálják a projekt kutatói a mesterséges intelligencia bírósági alkalmazásának helyzetét Lengyelországban, illetve Magyarországon. A lengyel kutatók tanulmányt készítettek az ottani helyzetről, amelyet a projekt magyar kutatói lefordítottak és Magyarországon megjelentettek, az anyagot az Infokommunikáció és Jog folyóirathoz nyújtották be. A lengyel partnerek pedig hasonlóan jártak el a magyar kutatók által írt magyar tanulmánnyal: ennek lengyel változatát a Wroclawi Egyetem folyóirata, a Prawo Mediów Elektronicznych már be is fogadta közlésre.

Az együttműködés részeként 2021. december 8-11 között a projektvezető Lódzba utazott és előadást tartott az ottani egyetemen a mesterséges intelligencia bírósági alkalmazásának legújabb hazai fejleményeiről, illetve közös workshopon is részt vett a lódzi szakértőkkel, amelyen együtt vitatják meg a két országban tapasztalható helyzetet, illetve az esetleges perspektívákat. A tervek szerint a lengyel partnerek 2022 tavaszán Budapestre látogatnának majd a párbeszéd folytatása érdekében, távlati terv pedig az, hogy a kutatók bővítsék az együttműködés kontúrjait. Legalább V4 szintű együttműködést kívánnak létrehozni annak érdekében, hogy folyamatosan kicserélhessék kutatási tapasztalataikat a mesterséges intelligencia bírósági alkalmazása kapcsán, illetve együtt gondolkodhassanak a közelgő kihívások kezelésének legmegfelelőbb módjairól.

- “Making markets, translating markets” TK Inkubátor projekt

Tématerület:     Digitalizáció: a matematika, fizika, kémia, számítástudomány, kvantumtechnológia, informatika, automatizálás és digitalizáció kutatási területei.

A kutatás témája az algoritmikus kereskedés során elkövetett piaci manipuláció, különös tekintettel az autonóm algoritmusok által elkövetett manipulációra. A kutatásnak az eredeti tervek szerint három fázisa van: az előkészítő szakasz, amelynek során az elméleti keret kimunkálására kerül sor, illetve a piaci manipuláció jogi szabályozásának egy alaposabb, technikai részletekbe (EU-s és belső jogi alacsonyabb szintű jogszabályok, pl. MIFID II, stb. illetve a mesterséges intelligenciára vonatkozó rendelet-tervezet) menő bemutatására. A második fázis a tulajdonképpeni empirikus kutatást jelenti, amelynek során trader-ekkel és két nagy bank algoritmikus kereskedésért felelős back office-ában dolgozókkal készítünk interjúkat. A harmadik szakasz a kutatás összegző tanulmányának az elkészítését, illetve egy nemzetközi workshop-ot jelent.

A COVID és az azzal összefüggésben bevezetett korlátozások jelentősen hátráltatták a kutatás empirikus részét, amit egy rövid, 2021 nyári szakasz után 2022 márciusában kezdtek újra a résztvevő kutatók. Ennek oka az volt, hogy az interjúalanyok ódzkodtak az online interjútól.

Mindezt azzal kompenzálták, hogy a kutatás elméleti keretét bemutatni hivatott, eredetileg working paper-nek tervezett tanulmányt teljes paper-ré dolgoztuk át. A tanulmányt („Constructing Agency in the Ethnographic Study of Algorithmic Market Manipulation”, szerző: Győry Csaba) a Crime, Law and Social Change (IF: 1,4) „Traditions and Innovations on Qualitative Methods in Criminology” special issue-jába adtuk be, jelenleg peer review alatt áll.

A jogi elemzést bemutató tanulmány 2022 április végére készül el (szerzője: Győry Csaba és Mezei Kitti)

Jelenleg a kutatás empirikus része zajlik Budapesten, Varsóban és Londonban. Workshopot 2022 szeptemberében terveznek a projekt kutatói.

 

II. Tudományszervezési eredmények, események

1. Rövid általános ismertető a kutatóhely tudományos munkáját illetően

2012. január elsejétől a Társadalomtudományi Központ (TK) keretei közé integrálódott Jogtudományi Intézet (intézet, JTI) egyike a magyar jogtudomány komoly hagyományokkal rendelkező tudományos műhelyeinek. Az intézetben olyan kutatási eredmények születnek, amelyek a külföldi tudományos élet figyelmét is felkeltik, és a hazai és a nemzetközi tudományos gondolkodás, valamint a társadalom közkincsévé válnak. Az elmúlt időszakban a jogtudományi kutatások feltételrendszere lényeges elemeit tekintve átalakult – prioritássá vált a nemzetközi, lektorált vagy impakt faktoros folyóiratokban történő publikálás, és a projektalapú tudományszervezés jelentős teret hódított a korábbi kutatói életpályamodellel szemben. Az állami finanszírozás szerepe mellett jelentős a pályázati források szerepe; az EU-csatlakozást követően teljesen új követelményrendszeren alapuló pályázati források váltak elérhetővé. Ez a változás az intézet munkáját sem hagyta érintetlenül, és új kihívásokat teremtett. E kihívások egy részét a Társadalomtudományi Kutatóközpont minden intézete számára alkalmazandó szabályok felállításával kezeli.

Az intézet SZMSZ szerinti feladata, hogy a jogtudomány területén kutatásokat folytatasson elsősorban az alkotmányjog, a bűnügyi tudományok, a civilisztika, az emberi jogok, az európai jog, a jogelmélet, a jogszociológia, a közigazgatási jog, valamint a nemzetközi köz- és magánjog területén; reflektáljon a hagyományos jogágak mellett a tudományos és technikai haladás nyomán jelentkező bizonyos jogi problémákra, továbbá közreműködjön a hazai és nemzetközi jogalkotási feladatok megoldásában, együttműködjön jogalkalmazási tevékenységet végző hazai és nemzetközi intézményekkel. A hazai, a külföldi és a nemzetközi joggyakorlat, valamint a jelentősebb jogvédő intézmények tevékenységének figyelemmel kísérése, a vizsgált területeket meghatározó tendenciák feltárása és értelmezése szintén az intézeti feladatok közé tartozik.

Az Intézet célkitűzése kettős. Egyfelől közreműködik a hazai jogtudomány fejlesztésében és részt vesz a hazai tudóstársadalom tevékenységének megszervezésében. Ennek érdekben együttműködik a hazai – többnyire egyetemek mellett szerveződött – tudományos műhelyekkel és egyéb kutatóhelyekkel, valamint fórumot biztosít a jogtudomány által vizsgált időszerű problémák megvitatásához. Másfelől a Jogtudományi Intézet azzal az igénnyel lép fel, hogy a nemzetközi jogtudományi diskurzusba bekapcsolódjon és azt egyes területeken érdemben befolyásolja. Külföldi partnerintézményekkel hatékony együttműködést alakít ki, valamint az Intézet tevékenységébe külföldi kutatókat közvetlenül is bevon. Az Intézet tevékenysége elsődlegesen jogtudományi alapkutatásokra terjed ki, emellett alkalmazott kutatási, tudományszervezési, szakértői és egyéb, társadalmilag hasznos, tudományos feladatokat is ellát. Az Intézet alapkutatási tevékenységének tárgya alapvetően általános, elméleti, és módszertani kérdések vizsgálata, azonban a tudományos osztályok keretében folyó kutatómunka konkrét jogi kérdések vizsgálatára, továbbá empirikus kutatások megszervezésére is kiterjed.

2. A tudomány és a társadalom kapcsolata, társadalmi hasznosság

Az alapkutatási tevékenységének ellátása mellett az Intézet a következő egyéb tudományos és ismeretterjesztő feladatokat is ellátja: a magyar jogtudomány nemzetközi képviselete, valamint együttműködés a hazai és nemzetközi tudományos műhelyekkel; hazai és nemzetközi tudományszervezési feladatok; nemzetközi ösztöndíjprogram bevezetése, amely lehetővé teszi külföldi kutatók közvetlen bevonását az intézeti kutatásokba; intézményi szinten bekapcsolódás a PhD-képzésbe; folyóirat kiadás (Állam- és Jogtudomány, Acta Juridica Hungarica, MTA Law Working Papers) és más kiadványok megjelentetése (Jogtudományi alapkutatások monográfiasorozat, monográfiák szerkesztett kötetek); a polgárok jogtudatának fejlesztése, jogi ismeretek terjesztése, tudomány népszerűsítése; Jogtudományi Kereső működtetése.

A Jogtudományi Intézet alapfeladatainak sérelme nélkül az alábbi feladatokat is felvállalja: szakemberképzés és szaktanácsadás, szakvélemények készítése; közreműködés a hazai és nemzetközi jogalkotási feladatok megoldásában; együttműködés jogalkalmazási tevékenységet végző hazai és nemzetközi intézményekkel.

 

III. A Jogtudományi Intézet legfontosabb hazai és nemzetközi eredményes K+F+I együttműködései az elmúlt évben

1. Az állami költségvetési, a nonprofit és a kormányzati szektorral való kapcsolatok

A Jogtudományi Intézet rendszeresen közös projekteken dolgozik a jogalkalmazás legfontosabb hazai szerinek számító az Alkotmánybírósággal és a Kúriával.

Vállalati kapcsolatai között elsősorban a jogi adatbázisok építésével és szolgáltatásával foglalkozó HVG-Orac tudományos kiadó említhető, amellyel az Internetes Jogtudományi Enciklopédia felépítése során együttműködik, partnerségben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karával, valamint a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karával.

2. Felsőoktatással való együttműködések: oktatás, utánpótlás-nevelés, doktori iskolák stb.

A Jogtudományi Intézet munkatársai oktatóként kapcsolódnak be Magyarország kiemelkedő jogi képzőhelyeinek tevékenységébe: így a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, a Szegedi Egyetem Jog- és Államtudományi Kar, a Pécsi Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Széchenyi István Egyetem – Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar képzőhelyeken zajló jogi képzésekbe, valamint a Budapesti Corvinus Egyetemen zajló oktatásba.

3. Egyéb együttműködések, kapcsolatok

A Jogtudományi Intézet kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik, számos kutatója valamely nemzetközi tudományos testületnek. Ezen együttműködések közül külön is említést érdemel az a két kutatócsoport, amelyet a The International Association of Constitutional Law keretei között a Jogtudományi Intézet munkatársai hívtak életre és tevékenységük az intézet keretei között szerveződik: a Constitutional Interpretation nemzetközi kutatócsoport 32 raggal jött létre, míg a közel 50 tagot számláló Identity, Race and Ethnicity in Constitutional Law nemzetközi kutatócsoport interdiszciplináris jellegű, tagjai között nem csupán jogászokat, de a szociológia tudományának neves szakértőit is számon tartja.

 

IV. A kutatóhely hazai vonatkozású pályázati adatai:

A Jogtudományi Intézet 2021-ben is számos pályázati sikert ért el, a támogatásra érdemesnek ítélt projektek keretén belül pedig elindult az érdemi kutatómunka.

- Az összehasonlító alkotmányjog perspektívái. Alkotmányos gyakorlat a világ országaiban a COVID-19 pandémia idején NKFI FK 138366

A projekt első hónapjaiban a kutatók megkezdték az adatbázis módszertanának kidolgozását. Három részkérdés mentén haladtak: mely országokban; pontosan milyen határozatokat kívánnak gyűjteni; és hogyan keresnék meg a külföldi partnereket, akiktől adatszolgáltatást szeretnének kérni. A módszertanról külön tanulmány készül, ezt jelenleg is szövegezik.

Néhány tanulmány már megjelenés alatt áll a projekthez kapcsolódóan, publikációk születtek a Covid és választás, illetve a Covid és szólásszabadság témáiban is.

Burján Evelin a kutatók éjszakáján, Szentgáli-Tóth Boldizsár pedig egy a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódó MTA-s kerekasztalon vázolta a posztcovid alkotmányjogi kutatás perspektíváit. 2021. november 19-20 között pedig Burján Evelin és Szentgáli-Tóth Boldizsár egy krakkói workshopon is előadta és a hibrid formában jelenlévő kollégákkal megvitatta a körvonalazódó módszertant.

Két konferencia előadás valósult meg tavasszal, a vírus terjedése miatt végül mindkettőt online formában. Szlovéniában az Almamater University „Its About People 2022.” című konferencián ismertették a módszertant 2021. március 15-én, míg az Orlandói Egyetem „7th Forum of Constitutional Scholars” című konferenciáján 2021. február 25-én szerepeltek a kutatók a projekt eddigi eredményeit bemutató előadással.

- Kockázatok és lehetőségek a mesterséges intelligencia jogi szabályozásában és gyakorlati alkalmazásában NKFI FK 138965

 A mesterséges intelligencia (MI) jogi környezetének vizsgálata során nemzetközi és hazai publikációk elkészítésén túl, programsorozat szervezése (AI and Law Research Seminar Series), kutatási eredmények szakmai és ismeretterjesztő rendezvényeken történő ismertetése valósult meg. A TK JTI kutatói vizsgálták az Európai Unió MI rendelettervezet rendelkezéseit. Az alábbi kutatási témákkal foglalkoztak részletesen: az emberi jogok és az MI, az igazságszolgáltatásban használt MI és egyéb digitalizációs lehetőségek, adatvédelmi és kiberbiztonsági kérdések az MI használata körében, valamint az algoritmikus döntéshozatal kihívásai az egyes alkalmazási területeken.

Két könyv jelent meg ezen időszakban (Mezei Kitti monográfiája "A kiberbűnözés aktuális kihívásai a büntetőjogban" címmel, valamint Ambrus István kötete "Digitalizáció és büntetőjog" címmel), valamint két nemzetközi rangos könyvkiadóhoz tervezett könyv előkészítése valósult meg, illetve két Q2 besorolású folyóiratba fogadták be kutatóink tanulmányait. Több hazai és nemzetközi együttműködés részleteinek az előkészítésén dolgoznak (például közös kutatásra, szakmai program szervezésére vagy pályázati tevékenységre irányul: BME GTK Üzleti Jog Tanszékével, NKE EJKK Információs Társadalom Kutatóintézetével, a Mollia Zrt.-vel, valamint a lodzi és varsói egyetemmel). A BME-n a mérnökinformatikus hallgatók számára MI jogi kurzus kidolgozása van folyamatban. A joghallgatók számára tudományos publikációs versenyt hirdettünk az MI jogi felelőssége témakörében, amelynek célja volt, hogy a fiatalok figyelmét a tudomány és az új technológia területére irányítsuk.

- Szólásszabadság a digitalis térben Szlovén-magyar Kétoldalú Tudományos és Technológiai Együttműködési Alap 2019-2.1.11-TÉT-2020-00243

A szólásszabadság digitális térben való érvényesülését vizsgáló szlovén-magyar kutatási project keretében Szentgáli-Tóth Boldizsár az Alma Mater Europaea Egyetemre látogatott 2021. augusztus 18-22 között. Szlovéniai tartózkodása idején számos találkozón vett részt, amelynek során szlovén partnerei részletesen tájékoztatták a szólásszabadsággal összefüggő aktuális szlovéniai fejleményekről. A szlovén egyetem részéről Jurij Toplak professzor vállalta a találkozók megszervezését. A négy nap folyamán Szentgáli-Tóth Boldizsár különböző egyeztetések céljából ellátogatott Ljubljanába, Celjébe és Lendvába is.

A teljes kint töltött idő folyamán a projekt két vezetője, Jurij Toplak valamint  Szentgáli-Tóth Boldizsár megvitatták nézeteiket a szólásszabadsággal, valamint a médiumok piacával összefüggésben. A két projektvezető egyetértettek abban, hogy közösen írnak majd egy tanulmányt, amelyet egy Q1 vagy Q2 folyóirathoz nyújtanak majd be, továbbá kilátásba helyezték egyes szlovén tanulmányok magyarra fordítását is. A két fél álláspontja szerint a kibertámadások jelentik az egyik fő kockázatot a szólásszabadságra nézve, különösen a pandémia időszakában, a magyar kollégák vállalták, hogy tanulmányt készítenek ebben a témában. Szóba került az is, hogy a szlovén fél egy nagyobb konferenciát szervez 2022 márciusában, míg a szlovén résztvevők 2022 októberében látogatnak Budapestre összekapcsolva egy nagyobb nemzetközi workshoppal. Felvetődött az is, hogy a kutatók panelt szerveznek vagy a 30. Jog- és Szociálfilozófiai Világkongresszuson Bukarestben, vagy az ICON 2022-es kongresszusán Wroclawban, vagy pedig az IACL alkotmányjogi világkongresszusán Johannesburgban 2022 decemberében.

Lendván Szentgáli-Tóth Horváth Ferenccel, a szlovéniai Magyar nemzetiség parlamenti képviselőjével találkozott, ahol a szlovéniai magyar kisebbség aktuális helyzete került szóba. Daniel Siter német nemzetiséget érintő megjegyzéseivel kiegészítve Horváth részletesen vázolta a nemzetiségek szlovéniai parlamenti képviseletét, valamint média jelenlétét.

Celjében professzor Toplak Sebastyannal, a Szlovéniai Vakok Szövetségének elnökével, valamint Bostyannal, a Celjei Vakok Szövetségének elnökével szervezett egyeztetést, Szentgáli-Tóth Boldizsár ugyancsak látássérült, ezért kerültek be ezek a napirendi pontok is a programba. A két vak férfi kicserélte gondolatait a látássérült emberek közérdekű információkhoz való hozzájutásának megkönnyítése kapcsán, továbbá foglalkoztak azzal is, hogyan lehetne a látássérült emberek szempontjait hatékonyabban becsatornázni a politikai döntéshozatalba.

Végezetül az egyik vacsorához a project egy másik résztvevője, Luka Martin Tomazic is csatlakozott. Tomazic egyetemi oktató, aki azonban a gyakorlatban is dolgozik, olyan személyeket képvisel, akiknek szólásszabadsághoz való joga sérült. Tomazic újabb szempontokkal járult hozzá a diskurzushoz, és sokban gazdagította, kiegészítette ennek a négy napos tanulmányút programját.

- Állami vállalatok és demokratikus gazdasági kormányzás ELKH kiemelt kutatói pályázat

A projekt kutati megkezdték az állami vállalati tájkép feltérképezését a kijelölt államokban a prioritizált gazdasági ágazatokban. Teljes állami vállalati birodalmakat térképeztek fel cégadatok segítségével megjelölve fő tevékenységi körüket, és jelezve, ha találtak felelősségvállalási, nyilvánossági, vagy részvételi dokumentumokat.

Közben megtörtént a releváns szakirodalom további feltárása, aminek eredményeit közvetlenül be is építették egy tanulmányba, amely a magyarországi állami vállalatok politikai gazdaságtani és jogi környezetét vizsgálja egymással összefüggésben. Ehhez a tanulmányhoz a legutóbbi magyarországi piaci változásokat is le kellett kutatniuk, különösen a hulladék közszolgáltatás és a digitális kommunikációs piacon, és a bankpiacon.

- Magyarország az európai és a nemzetközi (jogi) térben ELKH Kiemelt kutatói pályázat

Az európai integráció, a globalizáció és a nemzetköziesedés egyszerre jelent kihívásokat és lehetőségeket. Ezeknek a folyamatoknak rengeteg gazdasági, kulturális és politika előnye van (szabad mozgás, a szabad és fair kereskedelem, kulturális és tudományos kapcsolatok, kis-, illetve közepes államok befolyása a közös döntéshozatalra stb.), azonban ugyanakkor nagyon komoly kihívásokat is tartogatnak hazánk számára, hiszen korlátozzák a nemzeti cselekvés körét, a nemzeti érdekek egyoldalú érvényesítését és olykor (nép)szuverenitási, legitimitási kérdéseket is felvetnek. Magyarország akkor lesz sikeres, ha úgy realizálja ezeket az előnyöket, hogy közben érvényesíti saját érdekeit és megőrzi értékeit és identitását. Ennek a kettős megközelítésnek, egyik oldalról, része a versenyképesség és a nemzeti érdekek, értékek és szuverenitás tisztelete és védelme, másrésztől, a magabiztos együttműködés, kooperáció, a nemzetközi folyamatokban és diskurzusban való részvétel, azok befolyásolása. A kutatás célja, hogy ezen kettősség mellett elemezze Magyarország helyzetét és lehetőségeit az európai és a nemzetközi (jogi) térben.

A beszámolási időszakban a kutatás elsősorban az alábbi kérdések vizsgálatára koncentrálódott: (1) nemzetközi, EU-s és magyar jog viszonya és kölcsönhatása: hatás, kölcsönhatás, visszahatás (nemzetközi és az EU-jogi hatások a magyar jogra and magyar hatások és szempontok becsatornázása az EU-s jogalkotásba); (2) tradíciók, alkotmányos identitás, valamint nemzetköziesedés, integráció és versenyképesség; (3) Magyarország mozgástere és lehetőségei az EU-n kívüli nemzetközi gazdasági kapcsolatok területén.

Publikációs eredmények a 2021-es évben:

• Nagy Csongor István (szerk.): Global Values and International Trade Law, Routledge Taylor & Francis, London & New York, ISBN 9780367473846, 2022.
• Nagy Csongor István: (2021): Case C-66/18 Commission v. Hungary. In: American Journal of International Law, vol. 115, no. 5, pp. 700-706., 2021.
• Nagy Csongor István: (2021): Ein Vorschlag zur Lösung der europäischen Rechtsstaatlichkeitskrise: die Lehre der Diagonalität. In: Zeitschrift für ausländisches öffentliches Recht und Völkerrecht, vol. 81, no. 2, pp. 303-340., 2021.
• Nagy Csongor István: Összehasonlító jogi adalékok az európai integráció jogához. In: Ratio et mensural. Studia M. Király dedicata. Ed. Réka Somssich. ELTE Eötvös Kiadó. pp. 111-125., 2021.
• Nagy Csongor István: Common commercial policy and Member States’ playing field. In: The Policies of the European Union From an East Central European Perspective, Ferenc Mádl Institute of Comparative Law, University of Miskolc (megjelenés alatt);
• Nagy Csongor István: Can a protectionist measure be non-discriminatory? Comparative federal markets and a proposal for a definition of discrimination under s 92 of the Australian Constitution. In: Federal Law Review (megjelenés alatt)

 

V. Tudományos publikációk

1. Fekete Balázs: Legal Ethnology and Legal Anthropology in Hungary. In Marie-Claire, Foblets; Mark, Goodale; Maria, Sapignoli; Olaf, Zenker (eds.) The Oxford Handbook of Law and Anthropology Oxford, Egyesült Királyság / Anglia : Oxford University Press (2021) Online first. http://real.mtak.hu/130084/
2. Fekete Balázs: Paradigms in Modern European Comparative Law. Hart Publishing, Oxford, 2021 9781509946921
3. Faraaz, Mahomed; Fiala-Butora, János; Michael, Ashley Stein: Compulsory Mental Health Interventions and the CRPD: Minding Equality HUMAN RIGHTS QUARTERLY 43: 3 pp. 616-620. (2021) http://real.mtak.hu/131470
4. Gárdos-Orosz Fruzsina Kinga: Why does a constitutional change emerge and who has a say in it? Constitution-making, constitutional amendments and their constitutional review in Hungary between 2010 and 2018. 2020 Edward Elgar In: Martin, Belov; Antoni, Abat i Ninet (szerk.) Revolution, Transition, Memory, and Oblivion. Reflections on Constitutional Change http://real.mtak.hu/137115/
5. Gárdos-Orosz, Fruzsina; Zakariás, Kinga (szerk.) Alkotmánybírósági gyakorlat : Az Alkotmánybíróság 100 elvi jelentőségű határozata – 1-2. Budapest, Magyarország: Társadalomtudományi Kutatóközpont, HVG-ORAC (2021) ISBN: 9789632585420 ISBN: 9789632585437 http://real.mtak.hu/137316/
6. Gárdos-Orosz Fruzsina, Szente Zoltán (szerk): Populist Challenges to Constitutional Interpretation in Europe and Beyond. London and New York, Routledge, 2021. 329. http://real.mtak.hu/135141/
7. Gárdos-Orosz Fruzsina, Szente Zoltán: Populist Challenges to Constitutional Interpretation: An Assessment. In: Fruzsina Gárdos-Orosz and Zoltán Szente eds., Populist Challenges to Constitutional Interpretation in Europe and Beyond; New York-London, Routledge, 2021. pp. 329. http://real.mtak.hu/135145/
8. Gárdos-Orosz Fruzsina, Szente Zoltán: The art of constitutional interpretation. In Fruzsina Gárdos-Orosz and Zoltán Szente (eds.) Populist Challenges to Constitutional Interpretation in Europe and Beyond, Routledge, New York-London, 2021. pp. 329. http://real.mtak.hu/135144/
9. Hoffmann, Tamás; Marton, Péter; Łukasz, Gruszczyński: Az államok felelőssége a SARS-CoV-2-járvány feltartóztatásához mint nemzetközi betegségmegelőzéshez kapcsolódóan [State Responsibility for the Prevention of the SARS-CoV-2 Epidemic as a Disease of International Concern]; Magyar Tudomány 182: 5 593-602. http://real.mtak.hu/135231
10. Kovács, Szitkay Eszter; Pap, András László: Populist Pressures, Policing and the Pandemic. Lessons and Challenges for Police Management. EUROPEAN LAW ENFORCEMENT RESEARCH BULLETIN Special Conference Edition: 5 pp. 279-288. (2021) http://real.mtak.hu/135135
11. Nagy Csongor István: Case C-66/18 Commission v. Hungary (Central European University). American Journal of International Law, 2021. 115. évf. 4. sz. 700-706. o., doi:10.1017/ajil.2021.45. 3,091. Q1, H-INDEX: 73  https://doi.org/10.1017%2Fajil.2021.45
12. Nagy Csongor István: EU Competition Law Devours Its Children: The Proliferation Of Anti-Competitive Object And The Problem Of False Positives. Cambridge Yearbook of European Legal Studies, (2021), pp. 1–21 doi:10.1017/cel.2021.2. Q1 https://doi.org/10.1017%2Fcel.2021.2
13. Szente Zoltán: Constitutional Law in Hungary. Alphen aan den Rijn, Wolters Kluwer, 2021, 1-356. http://real.mtak.hu/135148
14. Szente Zoltán: Populism and populist constitutionalism. In: Fruzsina Gárdos-Orosz and Zoltán Szente eds., Populist Challenges to Constitutional Interpretation in Europe and Beyond; New York-London, Routledge, 2021. pp. 329. http://real.mtak.hu/135142
15. Varju Márton, Papp Mónika: Turnover Taxes, the Fight for the National Tax Base and the EU Court of Justice: An Undeserved Triumph for Member State Direct Tax Autonomy? Legal Issues of Economic Integration 48 : 4 pp. 379-402. 24 p. (2021) Q2  http://real.mtak.hu/133028