Magyar Tudományos Akadémia

Társadalomtudományi Kutatóközpont

Jogtudományi Intézet

Tudományos beszámoló

2011.

I. A kutatóhely fő feladatai

Az MTA Jogtudományi Intézetének legfontosabb közfeladata az alapkutatások végzése és az állami szervek jogalkotási és jogalkalmazási munkájának segítése. A kutatóhely a 2011. évben is igyekezett eleget tenni feladatainak.

A beszámolási évben kiemelkedő volt az intézet kutatóinak jogalkotást segítő tevékenysége. E körben említhető, hogy a munkatársak aktívan közreműködtek a Polgári Törvénykönyv és Büntető Törvénykönyv előkészítő munkálataiban. Több rendezvényen foglalkoztak az új Alaptörvénnyel, melyről – és a hozzá kapcsolódó sarkalatos törvényekről – különböző publikációk készültek. A gyakorlatot segítették továbbá azok a kiadványok is, melyek különböző jogszabályok kommentárjaként jelentek meg. Az intézet fontos feladata továbbá nagy kollektív munkák létrehozása. Ezen a téren is jelentős előrehaladás történt, miután az emberi jogi enciklopédiához már egy kötetnyi anyag elkészült.

A kutatók a jogági alapkutatási eredményeket több mint kétszáz tanulmányban és könyvben adták közre.

II. A 2011-ben elért kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények

a)Kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények

• Az alkotmányjogi kutatások első nagy egységét az új Alaptörvény és a tárgyévben elfogadott sarkalatos törvényekkel foglalkozó vizsgálódások képezték. Ezek kitértek az Alaptörvény elfogadásának kérdéseire, a preambulumra, az alapjogok védelmére, az államszervezet főbb kérdéseire, valamint a hatalmi ágak alkotmányos helyére és szerepére. Mindemellett – általánosabb témaként – a kelet- és a közép-európai államok 1989 utáni alkotmányos fejlődésével és az alkotmányok elméleti aspektusaival, benne az alkotmányfogalom és az alkotmány primátusának analitikus elméleti körüljárásával is foglalkoztak a munkatársak. A sarkalatos törvények közül kiemelt figyelmet kapott az egyházi törvény, melyről – elsősorban a regisztráció és az állam világnézeti semlegessége kérdéseire fókuszálva – több publikáció is született.

 

A második nagy kutatási témakör a migráció és az állampolgárság volt. A migránsok politikai integrációja és az állampolgárság összefüggéseit vizsgáló – egy a tárgyévben megjelent monográfia témájául szolgáló – nemzetközi kutatás mellett alapkutatás szintjén vizsgálták az állampolgárság belső jogi és nemzetközi jogi fogalmát. A magyar állampolgárságról szóló törvény legutóbbi módosítása miatt a beszámolási időszakban sor került a határon túli magyarok kedvezményes honosításának nemzetközi jogi vizsgálatára is.

A harmadik kutatási témakörbe sorolható emberi jogi tárgyú kutatások közül kiemelendő az emberi jogi enciklopédia összeállításának előkészítése és az érdemi alkotómunka elkezdése. Az enciklopédia eddig elkészült szócikkei mintegy húsz szerzői ívet tesznek ki. Emellett folytatódott az európai ombudsman és az Európai Parlament közötti viszony vizsgálata, a környezetvédelmi jog harmadik generációs emberi jogi felfogását célzó kutatás, és a rendészeti jog egyes kérdéseinek, így a büntető igazságszolgáltatási rendszerben tetten érhető hátrányos megkülönböztetés és a gyűlölet-bűncselekmények problémáinak elemzése. Folytatódott az esélyegyenlőségi szabályozás kritikai vizsgálata is, melyet – a népszámlás aktualitására tekintettel – az etnikai adatkezelésre és az új kisebbségi törvény által megújított hazai kisebbségpolitikai modellre fókuszáló kutatások egészítettek ki. Végezetül befejeződött az alapvető jogok magánjogi jogviszonyokban való érvényesülésének dogmatikai vizsgálata, melynek eredményeit egy könyv formájában is megjelent doktori értekezés foglalta össze. Két kutató sikeresen zárta le Bolyai kutatási ösztöndíját, egyiküket az Akadémia Bolyai-plakettel is kitüntette.

Közreműködő kutatók száma: 7 fő.

• A büntetőjog területén folytatódtak a gazdasági és a gazdálkodással összefüggő bűncselekmények egyes kriminológiai és büntetőjogi kérdéseivel kapcsolatos kutatások. Ezek közül kiemelendők a költségvetést károsító bűncselekmények megelőzésével és az okozott kár megtérítésével összefüggő vizsgálódások. E kutatások különös fontosságát az adja, hogy  jogalkotás általában csak némi fáziskéséssel  követi azokat az új jelenségeket, amelyek a gazdasági bűnözés egyes kategóriáinak átértékelését, igénylik. A kérdéskörrel kapcsolatban magyar és angol nyelvű tanulmányok kerültek publikálásra, illetve 2012 első felében várható a megjelenése annak a szakkönyvnek, mely – az elméleti alapok mellett – hatékony és kézzelfogható segítséget tud nyújtani a gyakorló jogászok, bírák, ügyészek, ügyvédek és nyomozók mindennapos munkájához.

 

Az emberkereskedelem bűncselekménye kapcsán végzett kutatások összegzéseként átfogó monográfia készült az „Emberkereskedelem. A kizsákmányolás büntetendő esetei és a büntetőjogi szabályozás határai” címmel. A munka a HVG-ORAC Kiadónál megjelenés alatt van. A monográfia az egyes büntetőjogi tényállásokat azon nemzetközi (európai uniós) egyezmények és más instrumentumok kontextusában ábrázolja, melyek hatására a jogalkotó az emberkereskedelmet 1998-ban önálló bűncselekményként szabályozta, majd 2001-ben a tényállást átalakította. Kitekint azokra a nagy múltú külföldi – német, osztrák, svájci és angol – szabályozásokra, amelyek kifinomult megoldásaikkal sok esetben eligazítást nyújthatnak a hazai jogunkban újdonságnak számító jogintézmény alkalmazásakor. Az elemezés a büntetőjogi szabályozás határait kutatva minden esetben tekintettel van arra is, hogy az emberkereskedelem tényállása nemcsak alapjogot véd, hanem egyben számos alkotmányosan és nemzetközi jog által védett alapjogot (pl. önrendelkezési jog) korlátoz.

Az egy évtizede folyó büntetőjogi kodifikáció a befejezéséhez közeledik. Az új Büntető Törvénykönyv tervezetének előkészítésében és megvitatásában az intézet kutatói is részt vettek. Tanulmányaik, publikációik de lege ferenda javaslatokat is megfogalmaztak, például a befolyással üzérkedés bűncselekménye, vagy a nemi szabadság elleni bűncselekmények jogi tárgyát illetően, ezen kívül különféle tudományos rendezvényeken adtak hangot az új törvény egyes intézményei kapcsán megfogalmazott egyetértésüknek, vagy kritikáiknak.

Közreműködő kutatók száma: 4 fő.

• A civiljogi kutatások vonatkozásában a tárgyévben kiemelt feladatként az új Polgári Törvénykönyv jogi személyekkel foglalkozó részével – a törvénytervezet szerint: könyvével – kapcsolatos kutatások említhetők. Az egy kötetet kitevő anyag egyrészt a Kodifikációs Főbizottság, másrészt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium részére került átadásra.

Az új Alaptörvénnyel függ össze a gazdasági alkotmányosság költségvetési és közpénzügyi aspektusainak vizsgálata, melyekről önálló tanulmány készült.

Lezáródtak a csődjogi kutatások, melyekről egy összefoglaló tanulmány, illetve ezt megelőzően három cikk jelent meg. A téma aktualitása miatt azonban ez a kérdéskör a gazdasági szervezetek dinamikájával összefüggő vizsgálódások keretében továbbra is napirenden marad.

A választottbíráskodás témakörében a közrend (ordre public, public policy) kérdésében folytatódtak a már megkezdett kutatások, lévén a globalizáció és a „big business” igényei miatt az egyes választottbírósági ítéletek érvénytelenítése közrendi alapon jelentős problémának minősül a kereskedelmi vitarendezésben. A tárgyévben kutatások folytak továbbá a választottbírósági klauzulák egyes kérdései kapcsán, különös tekintettel az IBA által elfogadott új irányelvekre. E témáról tanulmányok jelentek meg.

A szellemi tulajdon köréből, jelesül az építészeti alkotásokkal összefüggő szellemi tulajdonnal kapcsolatos kérdésekről, interdiszciplináris megközelítésben monográfia készült, melyet társszerzőként az egyik intézeti kutató jegyez. A mű a szellemi alkotások területének egy olyan speciális szegmensét tárgyalja, mely – a védelem tárgyának különleges megvalósulási formáiból és összetettségéből fakadóan – nemcsak szerzői jogi, hanem iparjogvédelmi aspektusokat is érint, és elsődlegesen az építészeti alkotások felhasználási lehetőségeinek, valamint a felhasználás jogi kereteinek bemutatására koncentrál.

Folytatódtak a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos kutatások is. A tárgyévben a vizsgálódások az alábbi témákat érintették: a hibás teljesítéssel összefüggő helytállási kötelezettség (szavatosság, jótállás), elektronikus kereskedelemmel – ezen belül távollévők között kötött szerződésekkel – kapcsolatos európai fogyasztóvédelmi szabályok. A kérdéskörrel összefüggésben több publikáció látott napvilágot. Tanulmányok készültek továbbá a zálogjogban jelentkező járulékosságról, a kezességi szerződésről, valamint a fogyasztói hitelszerződésekről. A járulékossággal foglalkozó írás rámutat arra, hogy a járulékosság polgári jogunk egyik alapelve, mely egy jogtechnikai egyszerűsítés, ugyanakkor fontos funkciója a járulékos jog kötelezettjének a védelme. Mindezek ellenére a hatályos Polgári Törvénykönyv nem határozza meg a járulékosság fogalmát – sőt ezt a kifejezést nem is használja –, a járulékosságra azonban a zálogjogi szabályok között több rendelkezés utal.

Szintén folytatódtak az orvosi jogi kutatások, amely kérdéskörből több publikáció látott napvilágot. Ezek közül kiemelendő az „Összehasonlító egészségügyi jog” című monográfia, mely az orvosetikai kérdések jogi szemmel történő elemzését – alcímként nevesített – célként fogalmazza meg. A kiadvány alapvető célkitűzése a magyar jogi környezet bemutatása és az európai szabályozási irányok feltárása, összehasonlítása a vizsgált egészségügyi jogi területeken.

Közreműködő kutatók száma: 9 fő.

• 2011-ben az európai joggal foglalkozó kutatások elsősorban az EU-jog és a magyar jog általános összefüggéseire, egyes uniós közjogi kérdésekre, illetve az uniós magánjogi és gazdasági jogi jogalkotás hatásaira koncentráltak. Az EU-jog és a magyar jog összefüggéseinek vizsgálata nyomán megállapításra került, hogy az uniós jog alapvetően két csatornán keresztül hat a magyar jogrendszerre, és ennek nyomán a magyar jogban a normák sora jelenik meg, amelyek vagy a jogharmonizációs kötelezettségből adódó – különösen végrehajtási jellegű – szabályok, vagy az irányelvek átültetéséből adódó normakomplexumok. Minthogy a magyar államot terhelő, az uniós jogon alapuló jogalkotási kötelezettségek teljesítéséről van szó, az irányelvek elfogadásánál fokozott figyelemmel kell lenni arra, hogy az irányelv átültetésének milyen következménye van az érintett magyar jogszabályok belső – koncepcionális – szerkezetére, tartalmára, értelmezhetőségére és alkalmazhatóságára. E kutatás szintézisét tartalmazó írás megjelenés alatt van.

 

Az uniós közjogi kutatások kiterjedtek az uniós külkapcsolatok terén bevezetett közös alapelvi rendelkezésekre, az alapelvek és uniós célkitűzések körére és a lehetséges célkonfliktusok hatásainak elemezésére is. E konfliktusok feldoldásának kulcsa a külkapcsolati célkitűzések és elvek hierarchiájának kialakítása lehet. A kérdésről a tárgyévben tanulmány készült. E körben említhetők még a személyek szabad mozgásának unós közjogi feltételeit érintő vizsgálatok, melynek egy az ukrán-magyar határforgalommal összefüggő bírósági ítélet adott aktualitást. Ennek kapcsán egy tanulmány készült, mely a külső határforgalom, ezen belül is a kishatárforgalom uniós szabályozásának gyakorlati kérdéseit elemezte.

Az uniós magánjogi és gazdasági jogi kutatások keretében a tárgyévben folytatódott az Európai Unión belüli nemzetközi magánjogi és anyagi jogegységesítésre vonatkozó szabályok hátterének feltárása. Ennek keretében az irányelvi szabályozás rendszeréről és az uniós jog fragmentációjának magyar jogon belüli hatásairól két angol nyelvű tanulmány készült, melyek publikációja folyamatban van. A magánjogi kutatásokba illeszkedik egy a tárgyévben megvédett PhD-disszertáció is, mely a nemzetközi kollíziós magánjogi szabályozás rendszerének egy speciális szegmensét, az Európai Unió jogrendjének részét képező családjogi kollíziós szabályokat elemezte. Szintén az uniós magánjogi kutatások körében említhetők az alapszerződési reform uniós magánjogi összefüggéseire irányuló vizsgálódások. Mindezeken túl, a tárgyévi vizsgálat kiterjedt a közös kereskedelempolitika Lisszaboni Szerződés utáni hatásköri rendszerére is. Az ennek eredményeként megszületett két tanulmány publikációja folyamatban van.

Közreműködő kutatók száma: 4 fő.

• A közigazgatási jogi tárgyú kutatások jelentős részét a beszámolási évben az Európai Unió tagállamainak közigazgatását bemutató kollektív munka befejezése képezte. Az eredetileg 2010-ben záruló projektet a témavezető halála miatt meg kellett hosszabbítani, szükségessé vált továbbá az egyes országtanulmányok aktualizálása, így a 2011. évre maradt a szintetizáló tanulmányok elkészítése. A háromévi előkészítő munka eredményeként összeállított, közel ezer oldal terjedelmű tanulmánykötet 2011 decemberében látott napvilágot a CompLex Wolters Kluwer gondozásában. A mű megírása és megjelentetése egyedülálló vállalkozás, hiszen ilyen kutatás még a legfejlettebb közigazgatásokat tömörítő OECD és IIAS keretei között sem folyt az elmúlt két évtizedben. A könyv közreadásával a kutatók arra vállalkoztak, hogy az Európai Unió valamennyi tagállama közigazgatási rendszerének leglényegesebb jellemzőit egy kötetbe foglalják össze, feltárva kormányzati rendszereiket, központi és helyi igazgatásukat, speciális és a közigazgatási rendszer működése szempontjából garanciális jelentőségű szerveiket és intézményeiket.  A munka a közigazgatási szakemberképzésben is kiválóan hasznosítható.

 

A közszolgálat és a közigazgatás személyi állományával is foglalkoztak a munkatársak, amely a témakörből egy PhD-disszertáció megvédésére is sor került. Ez a munka az általános elméleti keretek tisztázása mellett áttekinti a közszolgálati rendszerek meghatározó alrendszereit: a kiválasztási, az előmeneteli, az illetmény- és az értékelési rendszereket, valamint a jogviszony megszűnésének kérdéseit. A hazai szakirodalomban is új kutatásoknak minősülnek azok a vizsgálódások, amelyek a közszolgálati döntések meghozatalára feljogosítottak posztjának elemzésére irányulnak – főleg abból a szempontból, hogy ezek a státuszok mennyire tekinthetők átpolitizáltnak, és ekként mennyire forrásai a döntéshozók a személyzeti rendszer és a személyi állomány érzékelhető és általában negatívan értékelt átpolitizáltságának.

Szintén a közigazgatási kutatásokhoz kapcsolódik „A nemzetközi migráció és a közigazgatás” címet viselő mű. Ezt a könyvet jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem, illetve jogutódja, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karán tankönyvként is használják.

Közreműködő kutatók száma: 4 fő.

• A beszámolási évben folytatódtak a nemzetközi jogi alapkutatások, melyek eredményei több magyar és angol nyelvű tanulmány formájában kerültek közreadásra. Így tanulmány készült az általános jogelvek nemzetközi jogi jogforrási jellegéről, a Nemzetközi Bíróság tanácsadó véleményezési eljárásának jellegzetességeiről, valamint az egyik legsúlyosabb emberiesség elleni büncselekmény, a genocídium bizonyos elméleti vonatkozásairól.

 

2011-ben új lendületet vettek a nukleáris jogi kutatások, aminek különös aktualitását egyfelől a Japánt sújtó szökőár által előidézett nukleáris katasztrófa, másfelől pedig az iráni nukleáris program feléledése adta. A témakörből előkészület alatt van egy, a nukleáris jog különféle részterületeit feldolgozó többszerzős tanulmánykötet, amely a nagy nukleáris leszerelési szerződésekkel, a nukleáris kárfelelősségi kérdésekkel, továbbá a nukleáris energia békés célú hasznosításának egyéb nemzetközi jogi vetületeivel foglalkozik.

A nemzetközi jogi kutatások eredményeként említhető, hogy a tárgyévben doktori értekezés készült a környezeti kárfelelősség nemzetközi jogi vonatkozásairól. A mintegy huszonöt szerzői ív terjedelmű munka feltárja a környezeti kár fogalmának jelentésváltozatait, a kárfelelősség alapvető kérdéseit és a vonatkozó nemzetközi bírósági esetjog releváns vetületeit. A dolgozat uniós és magyar kitekintéssel is rendelkezik, összességében pedig a környezeti károkért való felelősség elméleti és gyakorlati kérdéseit elemzi. Külföldön jelent meg az a tanulmány, amely a polgári jogi felelősséggel foglalkozó nemzetközi szerződések fejlődéstörténetét tekinti át.

A tárgyévben a vízhez való jog nemzetközi jogi aspektusairól írott tanulmányával ismét az intézet egyik kutatója nyerte el az MTA elnöke által alapított Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjat.

Közreműködő kutatók száma: 4 fő.

• A jogelméleti kutatások körébe sorolhatók azok a vizsgálódások, amelyek a jogösszehasonlítás elmélettörténetének új megközelítésű elemzésére irányultak. Ez a kutatás rámutatott, hogy az elmúlt másfél évszázadban a modern jogösszehasonlításnak három nagy paradigmája volt, melyek alapjaiban határozták meg a korszak összehasonlító irányultságú szakjogi kutatásait. A témában önálló monográfia és számos tanulmány látott napvilágot.

 

A beszámolási évben folytatódtak az alkotmányok preambulumaival foglalkozó, alapvetően a gyakorlati jogelmélet keretei közé tartozó kutatások. Ezek keretében az intézet egyik munkatársa részletesen vizsgálta, hogy lehet-e összefüggés a preambulumok vitatott normativitása és a preambulumokban található performatív aktusok nyelvfilozófiai jellemzői között. Megállapítható, hogy ha az alkotmányozó performatív aktusok formájában morális elemeket illeszt az alkotmány preambulumba, akkor ez kiváló kiindulópontja lehet későbbi, akár a kifejezett szándékával ellentétben álló alkotmányértelmezéseknek is.

Közérdeklődésre tarthatnak számot azon vizsgálódások is, amelyek a jogállamiság egyes dilemmáinak, jogfogalmunk folyamatos változásának, az elévülés alkotmányjogi aspektusainak, a jogállami átmenet jogállamiság-fogalmának, a jogtudomány összehasonlító jellegű vizsgálatának problematikájára, illetve az európai jog jogfilozófiai alapjaira fókuszáltak. E kutatási eredmények többsége angol, francia és orosz nyelven jelent meg hazánkban és külföldön.

A bírósági eljárások, a bírói jogalkotás, valamint a kodifikáció jogintézményének különböző aspektusairól több angol nyelvű publikáció látott napvilágot.

Közreműködő kutatók száma: 2 fő

b) Párbeszéd a tudomány és a társadalom között

Az intézet kutatóinak tevékenysége több területen is hozzájárult a társadalmat foglalkoztató kérdések megválaszolásához és a tudományos ismeretek terjesztéséhez. Ezek közül első helyen kell megemlíteni a Magyarország Alaptörvényével kapcsolatos kutatásokat, melyek főként az alkotmányozási folyamat egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó mozzanatára, a preambulum megfogalmazására koncentráltak. A média figyelmét is felkeltő elemzések egy előző évi konferencia eredményeit összegző tanulmánykötetben jelentek meg. Szintén az Alaptörvénnyel összefüggésben került sor a rendszerváltás néhány lezáratlan kérdésének, köztük a felelősségre vonás és az igazságtétel területét érintő jogalkotási tevékenységnek a jogelméleti jellegű áttekintésére és értékelésére.

Hasonlóan kiemelt jelentőséggel bírt a beszámolási időszakban a hazai európai uniós elnökség tudományos igényű vizsgálata, és az esemény hátterének közérthető formában történő bemutatása. Az elnökségből fakadó feladatok ellátásában közreműködő gyakorlati szakemberek és a közvélemény tájékoztatását egy előző évben megindult kutatási program folytatása tette lehetővé, mely átfogó jelleggel vizsgálta az európai uniós elnökség történetét és intézményét.

A hazai jogalkotási tevékenység több iránya és eredménye is élénken foglalkoztatta a társadalmat. Ide sorolható például az új Büntető Törvénykönyv előkészítése, melynek kapcsán különböző anyagi és eljárási jogi kérdések elemzésére és értékelésére került sor. Ebben a programban különös hangsúlyt kaptak a gazdasági bűncselekmények, valamint a büntetőeljárás újonnan bevezetni kívánt, élénk szakmai és társadalmi vitát kiváltó egyes intézményei.

A magánjog területéről az egészségügyi jogi kutatások tarthattak leginkább számot a közvélemény érdeklődésére. A gyakorlat részéről megfogalmazott igényekre válaszul, a beszámolási időszakban végzett kutatások eredményeként megjelent egy a vállalkozó orvosok tevékenységének elősegítését célzó kötet. E körben említendő meg továbbá a közvéleményt régóta foglalkoztató olyan kérdések vizsgálata, mint az életvégi döntések jogi és etikai aspektusai, valamint az egészségügyi szolgáltatók kártérítési felelőssége.

 

A tudomány és a társadalom közötti párbeszéd többféle formát öltött. A közvélemény tájékoztatásának fő eszközeként a nyomtatott, az audiovizuális és az elektronikus sajtóban nagy számban megjelent interjúk és publicisztikák tekinthetők. A jogi ismeretek disszeminációjában azonban jelentős szerepet játszott az intézmény „Jogi Iránytű” című elektronikus folyóirata is, mely könnyen hozzáférhető és közérthető formában tárgyal aktuális jogi kérdéseket, problémákat. Emellett az intézethez rendszeresen érkeznek megkeresések egyénektől és társadalmi szervezetektől, melyben általános jogi problémák vagy egyedi ügyek kapcsán kérik a kutatóhely segítségét. A kutatók a lehetőségekhez mérten igyekeznek a megkeresésekre megfelelő válasszal szolgálni. A párbeszéd kölcsönösségét jelzi, hogy egyes megkeresések további tudományos kutatásokra sarkallják az intézet munkatársait.

 

 

III. Hazai és nemzetközi kapcsolatok

 

• A tárgyévben a kutatók többsége számos hazai és nemzetközi tudományos társaság vagy tudományos folyóirat szerkesztőbizottságának tagjaként vett részt a tudományos közéletben. A munkatársak összesen huszonhét hazai és tizenkilenc nemzetközi tudományos társaságnak, továbbá öt nemzetközi tudományos társaság magyar tagozatának a munkájában működtek közre. Három hazai társaságban az elnöki, egy nemzetközi társaságban a tiszteletbeli elnöki, két nemzetközi társaságban az alelnöki, egy nemzetközi társaságban a főtitkári, továbbá egy nemzetközi társaság magyar tagozatában a főtitkári tisztséget is betöltötték. A kutatók emellett huszonnégy hazai és hét külföldi tudományos folyóirat szerkesztőbizottságában foglaltak helyet, és hat hazai folyóirat esetében a főszerkesztői vagy felelős szerkesztői feladatokat is ellátták.

• A munkatársak többsége jelentős oktatási tevékenységet végez a következő intézmények alapszakán, mesterszakán vagy doktori képzésében: Általános Vállalkozási Főiskola, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Debreceni Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Károli Gáspár Református Egyetem, Közép-európai Egyetem, Miskolci Egyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Semmelweis Egyetem, Széchenyi István Egyetem, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem. Három kutató külföldi egyetemen (Csehország, Németország, USA) is tartott előadást.

A magas szintű oktatási tevékenység és a minőség bizonyítékaként hozható fel százhuszonhárom elméleti kurzus és hetvenhárom gyakorlati kurzus, valamint az a huszonegy TDK-dolgozat és százharminckét diplomamunka, amelyek megtartását, illetve témavezetését az intézeti kutatók vállalták a tárgyév során.

 

A tárgyévben az intézet egy kutatója vezetett doktori iskolát, tizenkét kutató oktatott doktori iskolában, nyolc kutató pedig törzstagként működött közre egyes doktori iskolák vezetésében.  Egy munkatárs előadások tartásával részt vett egy külföldi egyetemen folyó doktori képzésében is. Az intézeti kutatók összesen huszonhárom PhD-dolgozat témavezetését látták el a tárgyév során.

 

• Az MTA és a vele intézményesített kapcsolatban lévő tudományos akadémiák, illetve kutatási központok közötti megállapodások jó alapot biztosítottak az intézet külkapcsolatainak ápolásához és a közös kutatások végzéséhez.

Az intézet kutatói folytatták a CNR Nemzetközi Jogi Intézettel a rasszizmus és xenofóbia elleni küzdelemmel kapcsolatos témában a közös kutatásokat, melyek keretében több angol nyelvű tanulmány készült és nemzetközi konferencia került megrendezésre.

Az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Koreckij Állam- és Jogtudományi Intézetével évek óta szoros tudományos kapcsolatokat ápol az intézet. Az elmúlt években rendszeresen folytatott közös kutatások eredményeként a tárgyévben elkészült egy közös, ukrán-magyar kétnyelvű tanulmánykötet, amely várhatóan 2012-ben, Kijevben jelenik meg.

A beszámolási évben folytatódott az együttműködés a cseh jogtudományi intézettel. Prágában, a két intézet közös szervezésében került sor egy migrációs és állampolgársági kérdésekről szóló workshopra, melynek anyagát a cseh kollégák fogják megjelentetni, miután az előző évi rendezvény anyagát a magyar fél publikálta. A fentieken túlmenően több munkatárs részt vett az Európai Alapjogi Ügynökség alapjogi kutatócsoportjának munkájában.

Öt intézeti kutató volt több hónapos külföldi ösztöndíjas tanulmányúton, és az intézet több külföldi kutatót fogadott. Az utóbbiak részben könyvtári kutatásokat folytattak, részben konzultációs célból keresték fel az intézet munkatársait.

 

 

IV. Fontosabb hazai és nemzetközi pályázatok rövid bemutatása, szakértői tevékenység

Az OTKA PD 73641 (2008. április 1. – 2011. március 31.) „Az emberkereskedelem elleni nemzeti büntetőjogi fellépés nemzetközi jogi alapjai és alapjogi korlátai” című projekt (posztdoktori ösztöndíj) keretében a jogállami büntetőjog egyes alapelvei érvényesülésének vizsgálata történt. A kutatás eredményeit összefoglaló monográfia elkészült, megjelenése 2012 első felében várható.

Résztvevők száma: 1 fő. Támogatás összege a tárgyévben: 0 HUF.

Az OTKA T/76488 (2009. április 1. – 2012. április 30.) „A Lisszaboni Szerződés hatása a magyar jogrendszerre” című projekt égisze alatt 2011-ben elsősorban az uniós külkapcsolatok terén a Lisszaboni Szerződéssel bevezetett közös alapelvi rendelkezésekre, a kollíziós jog kapcsán történt módosulásokra, valamint a közös kereskedelempolitika egyes megváltozott aspektusaira, ezen belül a megújult hatásköri rendszerre fókuszáltak. A vizsgálódások eredményeit közreadó kötet publikációjára 2012 első felében kerül sor.

Résztvevők száma: 6 fő, ebből 2 fő külső munkatárs. Támogatás összege a tárgyévben: 1 717 000 HUF.

Az OTKA K78.537 (2009. június 1. – 2012. május 31.) „Lex Baiuvariorum - Jogfelfogás és társadalomkép a kora középkorban” című projekt keretében elkészült egy 266 oldalas monográfia. A kötet két nagy részből épül fel: szövegközlésből és fordításból, valamint a kísérőtanulmányból. E témához kapcsolódóan a tárgyévben publikálásra került öt kora középkori jogtörténetet feldolgozó tanulmány.

Résztvevők száma: 1 fő. A támogatás összege a tárgyévben: 2 352 000 HUF.

Az OTKA K76.308 (2008. október 1. – 2011. szeptember 30.) „Az EU tagállamainak közigazgatási rendszere” című projekt 27 uniós tagállam közigazgatási rendszerének feldolgozását tűzte ki célul. Államonként mintegy másfél ív terjedelmű, strukturált tematikájú tanulmányokat és a szintetizáló írásokat tartalmazó közel 1000 oldal terjedelmű kötet 2011 decemberében jelent meg.

Résztvevők száma: 15 fő ebből 10 fő külső munkatárs. Támogatás összege: a 2010-es évből áthozott pénzmaradvánnyal történt a gazdálkodás a tárgyévben. 2009-es és 2010-es évre együttesen: 7 129 000 HUF.

A „Rasszizmust és idegenellenességet monitorozó program (EUMC RAXEN) 2007. február 1. – 2011. február 1.” című nemzetközi projekt keretében az Európai Alapjogi Ügynökség Rasszizmust és Idegenellenességet Megfigyelő Európai Információs Hálózatának és Alapjogi Információs Hálózatának égisze alatt országjelentések készültek a rasszista indítékú bűncselekmények és a vonatkozó jogi szabályozás magyarországi helyzetéről, valamint tematikus tanulmányok kerültek publikálásra a rasszizmus, az idegenellenesség és a diszkrimináció hazai megnyilvánulási formáiról.

Résztvevők száma: 7 fő, ebből 5 fő külső munkatárs. Támogatás összege a tárgyévben: a 2010-es évből áthozott pénzmaradvánnyal történt a gazdálkodás a tárgyévben.

• Az intézet kutatóinak szakértői tevékenysége rendkívül széleskörű, ezek közül – közérdeklődésre számot tartó jellegük okán – kiemelt figyelmet érdemel, hogy a tárgyév során számos intézeti kutató működött közre a készülő új Polgári Törvénykönyv és Büntető Törvénykönyv, valamint a kapcsolódó jogszabályok elméleti megalapozásához szükséges szakértői tevékenységben.

Az intézet egyik kutatója szakértői tevékenységet végzett a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (INLEX) és az Európai Bizottság részére a fukushimai baleset jogi következményeivel összefüggésben. Egy kutató az Egészségügyi Tudományos Tanács Tudományos és Kutatásetikai Bizottságának állandó szakértőjeként tevékenykedett. Két kutató uniós pályázatok felhasználásáról adott szakvéleményt.

Egy kutató a Rasszizmus és idegenellenesség, magyarországi szakértői munkacsoportjának (RAXEN), illetve az Európai Unió Alapjogi Ügynökség alapjogi kutatócsoportjának (FRALEX) tagjaként publikált szakvéleményeket a kérdéses területek hazai vonatkozásairól.

Az intézeti kutatók a tárgyévben jelentős tanácsadói tevékenységet folytattak. E körben 18 opponensi (ebből egy külföldön, idegen nyelven), 38 egyéb szakértői (ebből 22 külföldön, idegen nyelven), valamint 4 szaklektori (ebből egy külföldön, idegen nyelven) véleményt készítettek.

V.  A 2011-ben megjelent jelentősebb tudományos publikációk

Könyv

BALÁZS ISTVÁN: A közigazgatás változásai Magyarországon és Európában a rendszerváltástól napjainkig. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2011. 203 p.

DÓSA ÁGNES: Összehasonlító egészségügyi jog. Complex, Budapest, 2011. 244 p.

FEKETE BALÁZS: A modern jogösszehasonlítás paradigmái. Kísérlet a jogösszehasonlítás történetének új értelmezésére. Gondolat, Budapest, 2011. 246 p.

GÁRDOS OROSZ FRUZSINA: Alkotmányos polgári jog? Az alapvető jogok alkalmazása a magánjogi jogvitákban. Dialóg Campus, Budapest – Pécs, 2011. 215 p.

HALÁSZ IVÁN: A nemzetközi migráció és a közigazgatás. BCE KIK, Budapest, 2011. 257 p.

[Bakos Kitti] – NÓTÁRI TAMÁS: Szellemi tulajdon – építészeti alkotás. Lectum, Szeged, 2011. 174 p.

SCHWEITZER GÁBOR: A katedrán innen és túl. Tanulmányok a jogi felsőoktatás múltjából. Publikon Kiadó, Pécs, 2011. 212 p.

VARGA CSABA: Válaszúton – húsz év múltán. Viták jogunk alapjairól és céljairól. Kráter, Pomáz, 2011. 256 p.

BALÁZS ISTVÁN – GAJDUSCHEK GYÖRGY– KOI GYULA – SZAMEL KATALIN /szerk./: Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása. Complex, Budapest, 2011. 970 p.

LAMM VANDA – MAJTÉNYI BALÁZS – PAP ANDRÁS LÁSZLÓ /szerk./: Preambulum az Alkotmányokban. Complex, Budapest, 2011. 127 p.

Könyvfejezet, tanulmány

BODZÁSI BALÁZS: A bankgarancia.785-815. p. In: Osztovits András (szerk.): A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény magyarázata 2011, 1. kötet, Opten Kiadó, Budapest, 2011.

CZIGLER DEZSŐ TAMÁS – HORVÁTHY BALÁZS: A szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség jogforrásainak feltárása. Jog, Állam, Politika, Vol.3. 2011. No.2. 3-25 p.

GANCZER MÓNIKA: A határon túli magyarok kettős állampolgárságának nemzetközi jogi és belső aspektusai: a kollektív elvesztéstől a könnyített megszerzésig. Jog, Állam, Politika, Vol.3. 2011. No.3. 45-61.p.

HOLLÁN MIKLÓS: A cselekmény tényállásszerűsége (a büntetőtörvényi tényállások). 75-105 p. In: Kis Norbert /szerk./: Büntetőjog I. Az anyagi büntetőjog általános része. Büntetőjogi ismeretek a közszolgálati szakemberképzés számára. Dialóg Campus, Budapest – Pécs, 2011.

KECSKÉS GÁBOR: A környezetvédelem és a kapcsolódó környezeti kérdések megjelenése a nemzetközi bírói fórumok gyakorlatában. Kül-Világ, Vol.8. 2011. No. 1-2. 102-116 p.

SULYOK GÁBOR: General principles of law as a source of international law. 151-186 p. In: Kovács Péter /ed./: International law – a quiet strength. (Miscellanea in memoriam Géza Herczegh). Pázmány Press, Budapest, 2011.

TÓTH MIHÁLY: Utak, ösvények és „csapások” a visszaesés büntetőjogi szabályozásában. 177-192 p. In: Belovics Ervin – Tamási Erzsébet - Varga Zoltán /szerk./: Örökség és büntetőjog. Emlékkönyv Békés Imre tiszteletére. PPKE JÁK, Budapest, 2011.

TÖRÖK GÁBOR: A fizetésképtelenség modern joga kialakulásának lehetőségei – csőd, felszámolás. Állam- és Jogtudomány, Vol.52. 2011. No.4. 477-496 p.

VÖRÖS IMRE: A modern magyar versenyjog kezdetei. 11-21 p. In: Tóth Tihamér – Szilágyi Pál: A magyar versenyjog múltja és jövője. Jubileumi kötet a magyar versenyjog 20 éves fennállására. PPKE JÁK, Budapest, 2011.