MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
Jogtudományi Intézete
Beszámoló a 2009. évi tudományos tevékenységről
I. A kutatóhely fő feladatai a beszámolási évben
A Jogtudományi Intézet kutatóinak tevékenysége a tárgyévben az alábbi kutatási témák köré csoportosult:
1. Az EU joga és a magyar jogrendszer
2. A gazdaság és a magánjog aktuális kérdései
3. A rule of law problémái, különös tekintettel a hazai jogrendszerre
4. Emberi jogok, nemzetközi kapcsolatok a globalizálódó világban
5. Környezetvédelemi jog a 21. század első évtizedében
6. A jogrendszer elméletének általános kérdései
7. Interdiszciplináris kutatások
II. Az év folyamán elért kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények, azok gazdasági-társadalmi haszna
1. Az EU joga és a magyar jogrendszer
Az európai jog és a magyar jogrendszer viszonyával foglalkozó kutatási főiránynak különös aktualitást kölcsönzött a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése, amely mélyreható változásokat idéz elő az integrációban. Ennek megfelelően, a beszámolási időszakban folytatott kutatási tevékenység az elméleti kérdések és az egyes jogágak vonatkozásában nyomon követhető változások mellett, a szerződés által indukált strukturális reformokra és azok következményeire is kiterjedt.
A korábbi években megkezdett elméleti jellegű európai jogi kutatások eredményeként, a tárgyév folyamán megjelent egy monográfia, mely jogfilozófiai szempontból tekinti át az európai jog struktúráját és működését, ide értve a jogi kultúra, a jogi nyelv, a jogalkotás és a bíráskodás egyes kérdéseit is. További elemzések taglalták az uniós csatlakozásnak az állampolgárság intézményére gyakorolt hatásait, az uniós szabályok és a bírósági gyakorlat, valamint a horizontális hatályról folyó elméleti diskurzus viszonyát.
A magánjogi jellegű kutatások egyik résziránya az Európai Unióban zajló kollíziós jogi jogegységesítés értékelésére irányult. A jogegységesítés két kiemelkedő eredménye a „Róma I.” és a „Róma II.” rendelet tartalmi elemzésére és feldolgozására egy monográfia több fejezetében, a háttér és a kodifikáció menetének bemutatására pedig egy tanulmánykötetben került sor. Itt említendő meg az uniós családi jogi egységesítésével foglalkozó kutatási részirány is, melynek középpontjában a jogalkotási eredmények, az európai családi jogi jogelvek és a hazai szabályozás viszonya állt. Végül e körben kell szót ejteni a szerződésekre alkalmazandó jogra vonatkozó uniós szabályok vizsgálatáról, melynek következtetéseit több tanulmány tárgyalta.
A Lisszaboni Szerződéssel összefüggő kutatások közül kiemelendő a bel- és igazságügyi együttműködés területén életbe lépő módosítások vizsgálata. A témában napvilágot látott tanulmány bemutatja, hogy az alapszerződési reformok hatására hogyan épülnek be a korábbi közösségi és uniós együttműködési területek a „Szabadság, biztonság és jog” egységes térségébe, illetőleg kitér a változások hazai hatásainak elemzésére is. Hasonlóképpen, a reformok témáját érinti az uniós környezetvédelmi politikával kapcsolatos az a kutatás is, mely a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követő változások feltárását tűzte ki célul.
A főtéma kutatási eredményeinek hasznosulása elsősorban a magyar jogalkotásban és az európai jog belső jogi alkalmazása vonatkozásában várható.
2. A gazdaság és a magánjog aktuális kérdései
A gazdaság és a magánjog területén az intézeti kutatók kiterjedt és sokrétű kutatási tevékenységet végeztek. A pénzügyi válságra figyelemmel, több kutatási részirány foglalkozott a válság gazdasági civiljogra és munkajogra gyakorolt hatásaival, beleértve a kockázati tőketalapok, a magántőke-alapok és az állami kockázati tőkealapok szabályozásának témakörét., továbbá a végelszámolás intézménye kapcsán felmerülő kérdéseket. Ez utóbbiakkkal kapcsolatban a kutatás megállapításai szerint a végelszámolás önálló jogintézményként történő szerepeltetése nagy károkat okoz a gazdasági életben. Megjegyzendő, hogy a vizsgálatok a csődtörvény 2009. évi módosítására és várható gyakorlati következményeire is kiterjedtek.
A közvetlen társadalmi hasznosítás lehetőségét ígérik a parkolási pereket vizsgáló kutatások, melyek a kérdéses perek mögöttes joganyagának és a bíróságok jogalkalmazásának megismerését és feldolgozását tűzték ki célul. Anyagi jogi szempontból kiemelendő a parkolási jogviszony magánjogi koncepció mentén történő jelenlegi szabályozásának kritikája, illetőleg azon hátrányos következmények feltárása, melyek egy jellemzően közjogi jellegű jogviszony magánjogban való elhelyezéséből fakadhatnak.
Számottevő kutatómunka folyt továbbá a szellemi alkotások jogának területén, melyek részben a magyar szerzői jog történeti fejlődésére és korabeli nemzetközi aspektusaira, részben az elmúlt másfél évszázad történelmének a hatályos szerzői jogi szabályozás szempontjából releváns eredményeire fókuszáltak, a kutatási eredményeket közreadó monográfia befejezés előtt áll.
A beszámolási időszakban intenzív kutatások folytak a privatizációival kapcsolatban. Önálló monográfia jelent meg a magyarországi privatizációról, de a tárgyévben látott napvilágot a volt szocialista országok privatizációs jogát összehasonlító német nyelvű munka is. Mind a polgári jog utóbbi években végbement kodifikációja, mind az egyetemi oktatás szempontjából jól hasznosítható továbbá az a tanulmánykötet, melyet az intézet kutatói adtak közre „A polgári jog dogmatikája” címmel.
A nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának területén végzett kutatások a GATT-ban való magyar részvételt, valamint a külföldi beruházásokat és a koncessziós szerződéseket elemezték. A dömpingre koncentráló vizsgálatok nyomán napvilágot látott tanulmány a közgazdaságtan és a nemzetközi gazdasági jog eltérő megközelítéseit, valamint a dömpingellenes szabályozás egyes elméleti kérdéseit elemezte.
Új kutatási részirányként jelent meg a tárgyévben az európai fogyasztóvédelmi magánjog fejlődési tendenciáinak vizsgálata. Ezzel összefüggésben egy tanulmány bemutatta az Európai Parlament és Tanács 2008/48/EK számú irányelvét, melyet a magyar jogalkotó a 2009. évi CLXII. törvény révén implementált. Az új irányelvhez szorosan kapcsolódott a jelzálogpiacok integrálása és a határon átnyúló hitelezés jogi kérdéseinek vizsgálata is, melynek nemzetközi magánjogi kérdéseit egy másik írás tekintette át. További tanulmányok foglalkoztak még a bizalmi vagyonkezelés magyar és lengyel jogban megjelenő elemeivel, valamint – az új Polgári Törvénykönyv megszületése kapcsán – a kezesség szabályaival is.
A beszámolási időszakban tovább folytatódtak a nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás, a választottbírói pártatlanság és függetlenség témakörét vizsgáló kutatások, s a kérdéskörről önálló monográfia látott napvilágot.
A gazdasági-magánjogi kutatások egyértelműen hozzájárulnak a versenyképesség növeléséhez, s a témák többségétől – jellegűkből adódóan – közvetlen társadalmi-gazdasági hasznosulás várható.
3. A rule of law problémái, különös tekintettel a hazai jogrendszerre
A korábbi évek gyakorlatához hasonlóan, a rule of law problémáinak tárgykörében végzett kutatási tevékenység az intézeti munkatársak széleskörű együttműködésével zajlott és számos területet érintett, ide értve az alkotmányjogot, a büntetőjogot és a közigazgatási jogot is.
Az alkotmányjogi kutatások több részirányban folytak a beszámolási időszak során. Az intézet egyik munkatársa az alkotmányos normák horizontális hatályának problémáját vizsgálta, míg egy több kutatót foglalkoztató nemzetközi projekt az államiság és nemzeti szimbólumok szabályozását vizsgálta. Kutatások folytak továbbá a jogállami átmenet, az állampolgárság és a politikai közösség, az etnikai adatkezelés, a rendészeti jog és a hátrányos megkülönböztetés kérdéseivel összefüggésben is. A kutatási eredmények közzététele magyar és idegen nyelvű kötetek és tanulmányok formájában történt. Monográfia készült az állampolgárság, a migráció és az integráció közötti összefüggésekről, valamint a mozgásszabadság alkotmányjogi és nemzetközi jogi alapjairól.
A tárgyévben megjelent egy a rendszerváltás jogfejlődésre gyakorolt hatásait vizsgáló tanulmánykötet is, melynek szerzői a jogállami átmenet elméleti kérdéseit, az új jogvédő intézmények feladatait, a bírói és az ügyészi szervezet átalakulását, valamint a büntetőjog, a büntető eljárásjog, a közigazgatás és a magánjog terén bekövetkezett változásokat vonták elemzés alá. Megjegyzendő, hogy az intézet több munkatársa részt vett a magyar alkotmány tudományos kommentárjának elkészítésében.
A büntetőjogi kutatások egyik legfontosabb eredményeként, az intézet egyik kutatója a tárgyév folyamán sikeresen védte meg akadémiai doktori disszertációját, mely a rendszerváltozás éveiben tapasztalható gazdasági bűnözés és bűncselekmények témakörét vonta elemzés alá. Ezzel egyidejűleg jelent meg a „Bűnszövetség, bűnszervezet” című monográfia, amely a Büntető Törvénykönyv fogalomrendszerének tükrében mutatja be az elmúlt évek ismert vagy kevésbé ismert szervezett társas elkövetéssel kapcsolatos bírósági döntéseit. A könyv emellett áttekintést nyújt a bűnszövetség és a bűnszervezet szabályozásának elvi alapjairól, megvizsgálja szabályozás fejlődéstörténetét, valamint a külföldi tapasztalatokat, illetőleg következtetéseket von le a jogalkotás és a jogalkalmazás számára.
A tárgyévben folytatódtak az emberkereskedelemmel kapcsolatos kutatások, melyek keretében – összehasonlító jelleggel – feldolgozásra került több európai állam vonatkozó büntetőjogi szabályozása. Ehhez kapcsolódtak azok a vizsgálódások, melyek a hazai bírósági ügyiratok alapján – a bizonyításra, az eljárás elhúzódásával kapcsolatos problémákra, valamint az áldozattá válás körülményeinek modellezésére fókuszálva – tekintették át a magyar ítélkezési gyakorlatot. A kutatási eredmények tanulmányok formájában láttak napvilágot. A közigazgatási jogi kutatások egyik fontos résziránya az Európai Unió tagállamainak közigazgatási szervezetrendszerét, eljárási jogát, személyi állományát és közigazgatás-tudományát elemezte. A kutatási eredmények közzétételére várhatóan a tárgyévet követő esztendőben kerül sor. A tárgyév folyamán jelent meg egy, a közigazgatás működését eredményességi szempontból vizsgáló tanulmánykötet, mely a hazai szakirodalomban e téren tapasztalható hiányt igyekezett pótolni. A tanulmányok egy része olyan alapvető kérdésekkel foglalkozik, mint az államszervezet felépítése vagy az állam és piac közötti összevetés és funkció-elhatárolás lehetősége. Más tanulmányok konkrét területeken – a szociális ellátás, a területszervezés, a közigazgatási jogérvényesítés és az egyéni teljesítményértékelés kapcsán – vizsgálják az állam eredményességének problematikáját. Az egyéb közigazgatási jogi témák között kell még szót ejteni egyes közép-európai államok közigazgatási reformjainak vizsgálatáról, az „új közmenedzsment” körében, a hatékonyság gazdaságtudományi alapú, de közigazgatási jellegű értelmezésének elemzéséről, valamint a központi közigazgatás és a helyi önkormányzati igazgatás kapcsolatával foglalkozó kutatásokról.
A főírány keretében végzett vizsgálódások – elméleti fontosságuk mellett – több, mind a jogalkotásban, mind pedig a jogalkalmazásban hasznosítható kutatási eredményre jutottak.
4. Emberi jogok, nemzetközi kapcsolatok a globalizálódó világban
Az emberi jogok területén folytatott tárgyévi kutatások több oldalról közelítették meg a felmerülő kérdéseket. A kutatások nemzetközi jogi résziránya az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) emberi jogi reformját vonták kritikai elemzés alá, míg az európai uniós kutatások főként a Lisszaboni Szerződésben rögzített alapjogok érvényre juttatását célzó mechanizmusokat, az európai ombudsman intézményét, a munkaerő migrációja nyomán jelentkező problémákat, valamint a kisebbségek védelmének egyes kérdéseit vizsgálták.
Itt kell megemlíteni, hogy az intézet munkatársai az Európai Alapjogi Ügynökség és az Alapjogi Információs Hálózat rasszista indítékú bűncselekmények és a vonatkozó jogi szabályozás magyarországi helyzetét és a rasszizmus, idegenellenesség és diszkrimináció megnyilvánulási formáit érintő nemzetközi kutatásaiba is bekapcsolódtak.
Az emberi jogok hazai helyzetét elemző kutatások – az alkotmányjogi vizsgálódásokkal olykor szoros összefüggésben – az etnikai és a nemzeti kisebbségi hovatartozás értelmezésére, az etnikai kisebbségeket a büntetőeljárásban sújtó hátrányos megkülönböztetés tilalmának érvényesülésére, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és a rendőrség viszonyára, a rendvédelmi szervek hatáskörének bővítésére és a terrorizmus elleni harc során életbe léptetett biztonsági intézkedések hatékonyságára helyezték a hangsúlyt. Az emberi jogi kutatási eredmények közzétételére hazai és külföldi konferenciai előadások, illetőleg magyar és idegen nyelvű tanulmányok formájában történt.
A nemzetközi kapcsolatok terén végzett kutatások – többek között – a magyar jogállami átmenetre, az Európai Unió keleti szomszédságpolitikájára, Oroszország és Ukrajna helyzetére, valamint az atomsorompó-szerződés negyven évének áttekintése kapcsán, a szerződés hiányosságaira és módosításának kérdéseire fókuszáltak, de sor került az ENSZ Biztonsági Tanácsának szervezeti és szavazási reformját – szervezetelméleti tézisek segítségül hívásával – elemző monográfia megjelenésére is.
A kutatási eredmények hasznosulása több területen várható, így a külkapcsolatok alakításában, a jogalkotásban és, valamint a jogalkalmazásban.
5. Környezetvédelemi jog a 21. század első évtizedében
A tárgyévben folytatódtak a nemzetközi és a közösségi környezetvédelmi jog szabályainak a magyar jogrendszerre gyakorolt hatásait vizsgáló kutatások, melynek kiemelt figyelmet fordítottak a nemzetközi szerződések alkalmazásának és fejlesztésének kérdésére, az egészséges környezethez való jog és a fenntartható fejlődés koncepcióinak bemutatására, valamint a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének környezetvédelmi vonatkozásaira és a környezetvédelemnek az uniós alapító szerződésekben való megjelenésére.
A környezetvédelem számos új és a nemzetközi jogalkotás szempontjából jelentős részterületét érintő speciális kérdésében születtek új tudományos eredmények. Magyar és idegen nyelvű tanulmányok láttak napvilágot – többek között – az egészséges környezethez való jogról és eljárási jogosultságairól, az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatáról, a környezeti károkért való felelősségről, a nukleáris kárfelelősség reformjáról.
A környezetvédelmi jogi kutatások folyamatosságának jegyében és az előzetes terveknek megfelelően, az intézet a tárgyévben – az olasz National Research Council-lal együttműködve – megjelentette az Alpok- és a Kárpátok-egyezmény által felvetett környezetvédelmi kérdések, valamint az említett területek fenntartható fejlődése és védelme témájában készült angol nyelvű tanulmánykötetet is. A kiadványban három intézeti kutató mellett neves olasz, osztrák, svéd, valamint szomszédos országbeli szerzők írásai láttak napvilágot.
A környezetvédelm jogi kérdéseit érintő kutatások társadalmi-gazdasági hasznosulása mind a jogalkotás, mind pedig a joggyakorlat terén prognosztizálható.
6. A jogrendszer elméletének általános kérdései
A tárgyévben folytatott jogelméleti kutatások egyik célkitűzése bizonyos jogelméleti problémák általános szemléletű feldolgozása volt. Az intézet egyik kutatója több magyar és idegen nyelvű monográfiában és tanulmányban, átfogó igénnyel foglalkozott a jogtudomány természetével, a jogfilozófia és a jogfogalom problémáival. Mindezeken túl, tanulmányok elemezték a kodifikáció, a bírói folyamat és a jogszociológia egyes kérdéseit is.
Egy alapvetően módszertani jellegű kutatási program arra a kérdésre keresett választ, hogy lehetséges-e a jogösszehasonlítás tudománytörténetét a paradigma-elmélet segítségével értelmezni. A kutatás a modern jogösszehasonlítás három paradigmáját különböztette meg: a jogtörténet általános törvényszerűséget vizsgáló történeti-evolucionalista paradigmát, a jogegységesítést előtérbe állító droit comparé paradigmát, valamint a funkcionalizmus alaptételein nyugvó modern jogösszehasonlítást.
Az egyetemi oktatás helyzetét vizsgálva, az intézet kutatói áttekintették a jogfilozófia tanításának módszertani kérdéseit és részletesen foglalkoztak a joggyakorlat szerepével a jogi felsőoktatás rendszerében. Tanulmányok születtek továbbá a jogi néprajz, a jogi pluralizmus problémái és a Lisszaboni Szerződés értékbázisának elméleti kérdései tárgyában is.
Nem kizárólag ehhez a témához kapcsolódik, de itt említendő meg az a nagyszabású munka, amely a tíz évvel ezelőtt megjelent „Jogi lexikon” átdolgozásában és kiegészítésében manifesztálódott. A projektben az intézet szinte valamennyi kutatója közreműködött: a munkatársak több mint háromszáz új szócikkel bővítették a kiadványt, míg a korábbi anyag közel egyharmadát átdolgozták vagy aktualizálták.
A kutatási eredmények hasznosulása elsősorban az egyetemi oktatásban várható.
7. Interdiszciplináris kutatások
Az intézetben változatlanul két tudományterületen – az infokommunikációs jog és az egészségügyi jog terén – folytak interdiszciplináris jellegű kutatások.
Az infokommunikációs jog területén végzett tárgyévi kutatómunka nyomán elkészült egy a közszolgálatiság változásait, valamint a közszolgálati média és az európai versenyjog kapcsolatát tárgyaló tanulmánykötet, melynek megírásában és összeállításában az intézeti munkatársak is részt vett. Kutatások folytak továbbá a személyiségi jogok információs társadalomban megvalósuló védelme terén, melyről konferencia- előadások hangzottak el.
Az egészségügyi jog területén folytatott interdiszciplináris kutatások legjelentősebb eredményének egy összehasonlító egészségügyi jogi monográfia kéziratának elkészülése tekinthető, melynek megjelenése a tárgyévet követő esztendőben várható. A vizsgálódások kiterjedtek továbbá az igazságügyi pszichiátria kártérítési aspektusaira, az oxiológia jogi kérdéseire, a sürgősségi betegellátás etikai szempontjaira, valamint az egészségügyi és a szociális ellátórendszer értékelésére. A kutatási eredmények közzétételére többnyire könyvfejezetek formájában került sor.
A kutatások – jellegűkből adódóan – egyértelműen növelik a versenyképességet, s gazdasági hasznosulásuk vitathatatlan.
III. Hazai és nemzetközi kapcsolatok bemutatása
Folytatódott több külföldi kutatóhellyel, így a cseh, a szlovák és az ukrán testvérintézettel, valamint a CNR intézetével, az Európai alapjogi Ügynökséggel az együttműködés. Nemzetközi együműködés keretében több EU-s, illetve Visegrad Found pályázat benyújtására került sor, ezek közül két pályázat kapott támogatást, s jelenleg további pályázatok vannak elbírálás alatt, amelyeknél az intézet - olasz, svéd, illetve belga konzorciumvezetők mellett - közreműködőként szerepel.
A beszámolási időszakban a kutatók többsége számos hazai és nemzetközi tudományos társaság, illetve tudományos folyóirat szerkesztőbizottságának tagjaként működött. Egy kutató egy állandó nemzetközi bírói fórum bírája, egy kutató pedig több nemzetközi választottbírói testület tagja.. Egy kutató két nemzetközi tudományos társaság tiszteletbeli elnöki, illetőleg alelnöki tisztét töltötte be, továbbá egy nemzetközi szervezet egyik kormányszakértői bizottságának alelnöke és több kutató különböző nemzetközi tudományos társaságok elnökségének vagy igazgatótanácsának a tagja. Hét kutató külöböző hazai tudományos társaság elnökeként vagy társelnökeként tevékenykedett.
Az intézet több kutatója is részt vett a Polgári Törvénykönyv Kodifikációs Bizottságában, a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvény, a hagyatéki eljárásról szóló törvényjavaslat, a bejegyzett élettársi kapcsolatokról szóló törvény, valamint az egyes közjegyzői nem peres eljárásokról szóló törvény kodifikációjában, valamint a Bűntető Törvénykönyv módosításával kapcsolatos munkálatokban.
A tárgyév folyamán számos kutató végzett szakértői tevékenységet az Egészségügyi Területen Működő Igazságügyi Szakértői Testület, az Európa Tanács Ifjúsági Tanácsának (European Steering Committee for Youth), az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, az Országos Bűnmegelőzési Tanács, a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ, a Magyar Köztársaság Országgyűlése, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, az Országos Atomenergia Hivatal, az OECD NEA, az Országos Választási Bizottság, a Szent Adalbert Közép-Európa Kutatócsoport és a Szlovák-Magyar Történész Vegyesbizottság felkérésére.
Két intézeti kutató állandó szakértője az Európai Alapjogi Ügynökség Alapjogi Információs Hálózatának (FRALEX), egy kutató pedig programvezetője ugyanezen ügynökség Rasszizmust és Idegenellenességet Megfigyelő Európai Információs Hálózatának (European Racism and Xenophobia Network).
Konferenciák
A tárgyévben az intézet mintegy tizenöt műhelyvitát, konferenciát és egyéb rendezvényt szervezett hazai és külföldi szakemberek részvételével. Az intézeti munkatársak összesen több mint száztíz tudományos előadást tartottak különböző hazai és nemzetközi rendezvényeken, ebből közel harmincat külföldön.
A nemzetközi konferenciák közül kiemelendő a kisebbségi és az adatvédelmi országgyűlési biztosok hivatallával közösen, Budapesten, 2009. november 13-án, „A xenofóbia és az intolerancia elleni fellépés aktuális kérdései” címmel megrendezett tanácskozás, melynek résztvevői az intézményi keretek és lehetőségek mellett, az etnikai adatgyűjtés problémakörét is megvitatták.
Az intézet és az Association Internationale de Droit Pénal magyar nemzeti csoportja 2009. április 30. és május 2. között rendezte meg a finn és a magyar büntetőjogászok együttműködésének harmincadik évfordulóját megünnepelő regionális konferenciát. „A nemzetközi és európai büntetőjog aktuális kérdései” elnevezésű rendezvényen számos elismert nemzetközi szaktekintély mellett az intézet munkatársai tartottak előadást. Külön szekcióülések foglalkoztak a nemzetközi büntetőbíráskodással, a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemmel, a nemzetközi és nemzeti büntető joghatóság megosztásával és az európai elfogatóparancs alkotmányos korlátaival. A konferencia anyagát a szervezők a tanulmánykötet formájában fogják közzétenni.
Az intézet szervezésében és számos külföldi szakértő részvételével, Budapesten, 2009. október 2-én került sor a közép-európai államiság és a nemzeti jelképek témakörét megvitató tudományos tanácskozásra „Statehood and Symbolism in Central Europe after 1989” címmel.
Infokommunikációs jogi kérdésekről két nemzetközi rendezvényre került sor. A közszolgálati média és a verseny alkotmányos kérdéseivel foglakozó konferencia Budapesten, 2009. május 20-án, míg a „Versenyképesség növelése az infokommunikáció – a hírközlés, adatvédelem és a média – szabályozásában” című tanácskozás Budapesten, 2009. november 24-25. között került megrendezésre.
Egy 2008-ban megtartott konferencia folytatásaként, az Azerbajdzsáni Köztársaság Nagykövetségével közösen, Budapesten, 2009. november 4-én került megrendezésre a „Magyarország – Azerbajdzsán: a kultúrák párbeszéde. Gazdaság, jogtudomány, politológia” címet viselő társadalomtudományi konferencia.
A hazai rendezvények közül első helyen kell szót ejteni az intézet fennállásának 60. évfordulója alkalmából, a Magyar Tudományos Akadémia székházában, 2009. október 19-én, „Egy tudományos műhely hat évtizede” címmel megrendezett ünnepi konferenciára. Az intézet történetét és jelentősebb tudományos eredményeit felidéző nagyszabású rendezvényen – számos közjogi méltóság és országosan elismert szaktekintély mellett – a kutatóhely egykori munkatársai is jelen voltak.
A Miniszterelnöki Hivatal és a Magyar Tudományos Akadémia stratégiai kutatási programjának keretében, a Harsányi János Főiskolával együttműködésben, Budapesten, 2009. április 23-án került sor „Az új világrend és az emberi jogok – a globalizáció komplex hatásai” című tudományos konferenciára, melynek előadói interdiszciplináris megközelítésben vizsgálták a rendezvény címében szereplő témakört.
Végezetül, említést érdemel „Az uniós tagság következményei a magyar jogrendszerre és a közigazgatásra” címmel, Budapesten, 2009. június 5-én megrendezett konferencia, valamint „A csődjog aktuális kérdései” címmel, Budapesten, 2009. december 11-én megrendezett tudományos tanácskozás, melyet gyakorlati szakemberek részéről is nagy érdeklődés kisért.
A felsoroltakon kívül több műhelyvitára és könyvbemutatóra is sor került.
Hazai és nemzetközi felsőoktatásban való részvétel
A tárgyévben a kutatók többsége kiterjedt oktatási tevékenységet végzett számos felsőoktatási intézményben. Összesen harmincöt kutató tanít különböző felsőoktatási intézményben, így az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a Károli Gáspár Református Egyetemen, a Közép-európai Egyetemen, a Miskolci Egyetemen, Pécsi Tudományegyetemen, a Széchenyi István Egyetemen, Budapesti Corvinus Egyetemen, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, a Semmelweis Ignác Orvostudományi Egyetemen, az Általános Vállalkozási Főiskolán, az Eszterházy Károly Főiskolán és a Kodolányi János Főiskolán. A tárgyévben két kutató vezetett doktori iskolát. Ezen kívül többen külföldi egyetemeken is oktattak.
A kutatók a graduális képzésben összesen hatvanhat elméleti kurzust és hatvankilenc gyakorlati kurzust tartottak, többet idegen nyelven. A tárgyévben kilenc oktató tartott kurzust mesterképzésben, és tizennégy kutató oktatott doktori iskolában. Az intézet kutatói közel kétszáz felsőfokú és posztgraduális kurzust tartottak magyar, angol, francia és német nyelven, emellett huszonkét tudományos diákköri dolgozatot, százharminckét diplomamunkát és tizenkét doktori értekezést készítő hallgató munkáját segítették a tárgyév során.
A beszámolási évben az intézet több kutatója – a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ felkérésére – részt vett a közigazgatási versenyvizsga közép- és felsőfokú tananyagának és vizsgakövetelményeinek kidolgozásában, valamint a vizsgáztatók szakmai felkészítésében.
IV. Fontosabb elnyert hazai és nemzetközi pályázatok rövid értékelése
Az NKFP-B2-2006-2008 (2006-2009) „Önkormányzatiság, a pozitív diszkrimináció, az oktatás szerepe a romák helyzetének javításában – elméleti és gyakorlati modellek” című projekt az etnikai adatkezelésre vonatkozó szabályozás reformjával foglalkozott. A kutatók a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépéssel és a pozitív diszkriminációval összefüggésben felmerülő adatkezelési kérdésekről szerveztek konferenciát, a pozitív diszkrimináció alanyi köre azonosítását pedig egy angol nyelvű könyvfejezetben vizsgálták.
Az OTKA T/62382 (2006-2009) „A bírói érvelés összehasonlító tanulmányozása” című projekt a tárgyben zárult le, a kutatási eredmények bemutatására – több magyar, angol, német és francia nyelvű tanulmány mellett – egy monográfia keretében került sor. A projekthez kapcsolódóan önálló tanulmányok elemezték többek között a kodifikáció, a bírói döntéshozatali folyamat és a jogszociológia egyes kérdéseit is.
Az OTKA T/68361 (2007-2011) „Jogállamiság és rendőrség: Korszakváltás és új kihívások” című projekt keretében a rendészeti jog alkotmányos kérdéseit vizsgáló résztanulmányok jelentek meg hazai és külföldi szaklapokban, magyar és angol nyelven. A témában a kutatók számos hazai és külföldi konferencián tartottak előadást.
A GVH-VKK (2008-2009) „A közszolgálatiság és verseny problematikája a médiapiacon, különös tekintettel a digitalizáció folyamatára” című projekt a közszolgálati műsorszolgáltatás állami támogatási szabályaival kapcsolatos uniós joggyakorlatot és a szabályozási környezetet vizsgálta. A kutatás részletesen elemezte az új digitális technológiáknak és üzleti modelleknek a közszolgálati modell fejlődésére és a kapcsolódó szabályozásra vonatkozó hatásait.
Az NKTH MEC-4-2008-0460 (2008-2009) „Mecenatúra” pályázatának keretében, Budapesten, 2009. november 24-25. között egy nemzetközi tudományos konferencia került megrendezésre „Versenyképesség növelése az infokommunikáció – a hírközlés, adatvédelem és a média – szabályozásában” címmel.
Az OTKA K76.308 (2008-2010) „Az EU tagállamainak közigazgatási rendszere” című
projekt keretében a beszámolási évben a közreműködő kutatók megkezdték az egyes uniós tagállamok közigazgatási rendszereinek elemző és összehasonlító jellegű feldolgozását.
Az IVF 20910178 (2009-2010) „Államiság és szimbólumai Közép-Európában 1989 után (Statehood and Symbolism in Central Europe after 1989)” című projekt keretében angol nyelvű nemzetközi konferencia megrendezésére került sor, az elhangzott előadások írott változata pedig egy angol nyelvű nemzetközi folyóiratban kerül publikálásra.
Az OTKA T/7868 (2009-2011) „Személyiségi jogok az információs társadalomban” című projekt a felhasználók személyiségét és különösen polgári jogi védelmét biztosító eszközöket vizsgálja a digitális környezetben jelentkező kihívások tükrében.
Az OTKA T/76488 (2009-2012) „A Lisszaboni Szerződés hatása a magyar jogrendszerre” című projekt kezdő évében – az előkészítő anyagok és a szakirodalom tanulmányozása mellett – megszülettek az első kutatási eredmények is, melyek összefoglaló elemzése a tárgyévet követő esztendőben várható. A kutatások a bel- és igazságügyi együttműködés és a Lisszaboni Szerződés kérdéseire, és a magyar és külföldi alkotmánybírósági döntésekre irányultak.
Az OTKA K78.537 (2009-2012) „Lex Baiuvariorum – Jogfelfogás és társadalomkép a kora középkorban” című projekt első évében főként a szakirodalom tanulmányozása folyt, de már konkrét tudományos eredményként említhető, hogy a téma egy egyetemi habilitációs előadás, valamint több magyar és angol nyelvű tanulmány tárgyát képezte.
A Miniszterelnöki Hivatal és a Magyar Tudományos Akadémia globalizáció témakörével összefüggésben folytatott stratégiai kutatásai a tárgyév folyamán sikeresen lezárultak. A kutatási eredmények közzétételére egy konferencia keretei között került sor, az elhangzott előadások írott változatának publikálása folyamatban van.
V. Az év folyamán megjelent jelentősebb publikációk
1. Könyv, szerkesztett mű, egyéb önálló kötet
BOÓC ÁDÁM – [Fábián Ferenc] – [Sándor István] – TÖRÖK GÁBOR: A civilisztika dogmatikája. HVG-ORAC, Budapest, 2009. 242 p.
BOÓC ÁDÁM: A nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás. A választottbíró megválasztása és kizárása. HVG-ORAC, Budapest, 2009. 413 p.
HALÁSZ IVÁN: Állampolgárság, migráció és integráció. MTA Jogtudományi Intézete, Budapest, 2009. 187 p.
LAMM VANDA (szerk.): Jogi lexikon. Complex Wolters Kluwer, Budapest, 2009. 766 p.
LŐRINCZ LAJOS (szerk.): Eredményesség és eredménytelenség a közigazgatásban. MTA Jogtudományi Intézete, Budapest, 2009. 320 p.
PAP ANDRÁS LÁSZLÓ: Mozgásszabadság. Alkotmányjogi és nemzetközi jogi alapok. L’Harmattan, Budapest, 2009. 206 p.
SÁRKÖZY TAMÁS: A korai privatizációtól a késői vagyontörvényig. HVG-ORAC, Budapest, 2009. 376 p.
SULYOK GÁBOR: Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsa: összetétel, szavazás, reform. Complex Wolters Kluwer, Budapest, 2009. 257 p.
TÓTH MIHÁLY: Bűnszövetség, bűnszervezet. Complex Wolters Kluwer, Budapest, 2009. 220 p.
VARGA CSABA: Jogrendszerek, jogi gondolkodásmódok az európai egységesülés perspektívájában. Magyar körkép – európai uniós összefüggésben. MTA Jogtudományi Intézete, Budapest, 2009. 282 p.
2. Könyvfejezet, tanulmány kötetben (max. 20 oldal)
BRAGYOVA ANDRÁS: Jogváltozás, kontinuitás és múlttagadás. Adalékok a rendszerváltás jogelméletéhez. 11-46 p. In: Lamm Vanda (szerk.): Rendszerváltás a jogban. MTA Jogtudományi Intézete – MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 2009.
GAJDUSCHEK GYÖRGY: A közigazgatási eredményesség – piaci hatékonyság? Avagy alkalmazható-e a piaci ideál a közigazgatásban? 9-91 p. In: Lőrincz Lajos (szerk.): Eredményesség és eredménytelenség a közigazgatásban. MTA Jogtudományi Intézete, Budapest, 2009. 320 p.
HALÁSZ IVÁN – SCHWEITZER GÁBOR: Állampolgárság. 2432-2470 p. In: Jakab András (szerk.): Az Alkotmány kommentárja I-II. Második, javított, bővített kiadás. Századvég, Budapest, 2009.
KECSKÉS GÁBOR: The Concept of Environmental Damage in the Framework of International Law. 307-315 p. In: Smuk Péter (szerk.): A jogállamiság 20 éve. Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar, Győr, 2009.
MAJTÉNYI BALÁZS: Az egészséges környezethez való jog. 512-530 p. In: Jakab András (szerk.): Az Alkotmány kommentárja I-II. Második, javított, bővített kiadás. Századvég, Budapest, 2009.
MAJTÉNYI BALÁZS – PAP ANDRÁS LÁSZLÓ: Should Ethnic Data Be Standardized? Different Situations of Processing Ethnic Data. 63-88 p. In: Szabó Máté Dániel (ed.): Privacy Protection and Minority Rights. Eötvös Károly Policy Institute, Budapest, 2009.
MAVI VIKTOR: Sustainable Mountain Management from Human Rights Perspective: The Case of the Alps and the Carpathian Mountains. 28-39 p. In: Majtényi Balázs – Tamburelli, Gianfranco (ed.): Sustainable Development and Transboundary Co-operation in Mountain Regions. L’Harmattan, Budapest, 2009.
PAP ANDRÁS LÁSZLÓ: Law Enforcement Ethno-racial Profiling: Concepts and Recommendations. 285-296 p. In: Benedek, Wolfgang – Karl, Wolfram –Mihr, Anja –Nowak, Manfred (ed.): European Yearbook on Human Rights. Neuer Wissenschaftlicher Verlag, Wien, 2009.
SÁRKÖZY TAMÁS: A kormányzati szervezet modernizációjának eredményei és balsikerei 2006-2008. 410-433 p. In: Sándor Péter – Vass László (szerk.): Magyarország Politikai Évkönyve 2008-ról. Kossuth Kiadó, Budapest, 2009.
SZAMEL KATALIN: A szociális Európa tanulságai. 171-242 p. In: Lőrincz Lajos (szerk.): Eredményesség és eredménytelenség a közigazgatásban. MTA Jogtudományi Intézete, Budapest, 2009. 320 p.
TÖRÖK GÁBOR: Csődjog – kétféle megközelítésben. 289-295 p. In: Simon István (szerk.): Tanulmányok Nagy Tibor tiszteletére. Szent István Társulat, Budapest, 2009.
VARGA CSABA: Rule of Law, or the Dilemma of an Ethos: Gardening versus Mechanisation. 213-230 p. In: Bergling, Per – Ederlöf, Jenny – Taylor, Veronica, L. (ed.): Rule of Law Promotion. Global Perspectives, Local Applications. Iustus Förlag, Uppsala, 2009.
VÖRÖS IMRE: Külföldi beruházások: a koncesszió néhány gyakorlati és elméleti alapkérdéséről. 81-116 p. In: Ernszt Ildikó (szerk.): De iuris peritorum meritis. Studia in honorem János Bruhács. Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Budapest, 2009.
3.Ttanulmány folyóiratban (min. 20 oldal)
BODZÁSI BALÁZS: A határon átnyúló jelzáloghitelezés nemzetközi magánjogi problémái. Magyar Jog, Vol. 56. 2009. No. 4. 237-249 p.
CZIGLER DEZSŐ TAMÁS: A szerződésekre alkalmazandó jog jövőbeni meghatározása az Európai Közösségben: a Róma I. rendelet szabályai. Állam- és Jogtudomány, Vol. 50. 2009. No. 1. 73-110 p.
FEHÉR LENKE: Az emberkereskedelem áldozatára vonatkozó alapelvek a nemzetközi dokumentumokban. Acta Humana, Vol. 20. 2009. No. 1-2. 130-145 p.
FEKETE BALÁZS: Az összehasonlító jogi funkcionalizmusról – elmélettörténeti vázlatkísérlet. Állam- és Jogtudomány, Vol. 50. 2009. No. 2. 199-227 p.
FRIEDERY RÉKA: A hivatali visszásság, a maladministration az európai ombudsman nézőpontjából. Új Magyar Közigazgatás, Vol. 2. 2009. No. 10-11. 20-27 p.
KOPPÁNYI SZABOLCS – [Polefkó Patrik]: A spam-probléma Magyarországon – avagy a kéretlen elektronikus hirdetésekkel kapcsolatos jogi szabályozás. Állam- és Jogtudomány, Vol. 50. 2009. No. 1. 45-72 p.
LAMM VANDA: Adalékok a Rule of Law érvényesüléséről a nemzetközi jogban. Jog – Állam – Politika, Vol. 1. 2009. No. 2. 3-32 p.
LŐRINCZ LAJOS: Az állam és a közigazgatás szerepének erősödése. Állam- és Jogtudomány, Vol. 50. 2009. No. 1. 5-15 p.
NÓTÁRI TAMÁS: Az államkoncepció megjelenése egy cicerói perbeszédben. Magyar Jog, Vol. 56. 2009. No. 12. 717-725 p.
VARGA CSABA: Rule of Law: Challenges with Crossroads Offered. Central European Political Science Review, Vol. 10. 2009. No. 35. 42-68 p.