MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont
Jogtudományi Intézet
1014 Budapest, Országház utca 30.
Postacím: 1250 Budapest, Pf. 20.
telefon: (1) 355 7384; fax: (1) 375 7858
Igazgató: Jakab András
E-mail: jakab.andras@tk.mta.hu; Honlap: http://jog.tk.mta.hu/
I. A kutatóhely fő feladatai 2015-ben
Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének legfontosabb feladata továbbra is az alapkutatások végzése a jogtudományok terén. Alapkutatás a mi felfogásunkban az, aminek elsődleges célközönsége a tudósközösség. Az alapkutatásokon belül a legfontosabb és specifikusan intézeti feladat a közös, számos különböző területen vizsgálódó kutató részvételével nagyprojektek megvalósítása, amelyekre helyzetük miatt egyetemi műhelyek kevésbé alkalmasak. Ezen felül az Intézet számos publikációs fórumot működtet (Állam- és Jogtudomány, MTA Law Working Papers, JTI blog), emellett Jogtudományi Hírlevelet bocsát ki kétheti rendszerességgel, és a tárgyévben beindította a Jogtudományi Keresőt is, amely a jogtudománnyal kapcsolatos meglehetősen szerteágazó adatbázisban való gyors és hatékony keresést teszi lehetővé. Másodlagos feladatoknak az MTAtv., az MTA Alapszabálya és a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szervezeti és Működési Szabályzata szerint a következők tekintendők: a hazai és külföldi tudományszervezési feladatok ellátása; együttműködés hazai és nemzetközi tudományos műhelyekkel; külföldi kutatók fogadása; a polgárok jogtudatának erősítése, a tudományos eredmények népszerűsítése és társadalmi hasznosítása. Harmadlagos feladatnak tekintendő a jogalkotási tanácsadás, szakemberképzés és a szaktanácsadás, szakvélemények készítése. Az intézet mint intézmény azonban csak akkor vállal ilyen szerepet, (a) ha erre kifejezett felkérés érkezik a jogszabályokban arra felhatalmazott szervektől, vagy (b) ha a megbízás jelentős elméleti haszonnal is jár, vagy (c) ha megfelelő térítést fizetnek az intézetnek. Térítés ellenében is csak akkor vállaljuk a megbízást, ha a téma elfogadható, vagyis az nem kompromittálja erkölcsileg az intézetet, nem rombolja a presztízsét.
A legfontosabb intézeti feladat tehát egyértelműen az alapkutatások nemzetközi színvonalú és nemzetközi fórumokon is megmutatkozó végzése.
A tárgyévben az intézet kutatói állománya összesen 56 kutató (ebből 11 kutató a két Lendület-projekten került alkalmazásra) dolgozott az intézet égisze alatt, ebből 31 fő teljes állásban és 25 fő részállásban. Határozatlan idejű jogviszony keretében 20 kutató, míg határozott idejű jogviszony keretében további 36 kutató került foglalkoztatásra. Megjegyzendő, hogy a tárgyévben 3 fő kutatóprofesszor emeritus kutatott az intézetben.
Az intézetben egymástól elhatárolt felelősségi körök mentén a kutatók egyes intézeti és tudományszervezési részfeladatokat is ellátnak, amely a tudományszervezés egyenletes és színvonalas kialakításának nélkülözhetetlen előfeltétele. A szervezési felelősségi körök nyilvánosak, azok az intézet honlapjáról is elérhetők. Az intézet különösen nagy hangsúlyt fektet a külföldi, nem magyar nemzetiségű vendégkutatókra, akik miatt az intézet belső levelezése többnyire két nyelven (magyar és angol) folyik, valamint a beilleszkedést és a tudománymetriai beszámolót segítő, illetve a kutatói létből fakadó kötelezettségek terén kétnyelvű információszolgáltatást és kollegiális segítséget nyújt az intézet.
II. A 2015-ben elért kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények
a) Kiemelkedő kutatási eredmények
Az intézet két kutatója vezette, és sikeresen zárta 2015-ben azt a nagy társadalmi érdeklődést kiváltó beszélgetéssorozatot (Jogrendszer belülről), amelynek célja, hogy a jogtudomány képviselőinek és a közvélemény számára is betekintést engedjen a jogrendszer működése során fontos intézmények belső életébe. Ennek érdekében a jogrendszer és a jogászság számára egyaránt fontos intézmények vezetői vagy vezető tisztségviselői tartottak előadásokat, amelyeket a közvélemény számára is nyíltan hozzáférhetővé tesz a TK Jogtudományi Intézetének YouTube-csatornája.
A jog tudománya. Tudománytörténeti és -elméleti írások, gyakorlati tanácsokkal c. kutatási projekt sikeresen lezajlott a tárgyévben, amelynek eredményeként megjelent két intézeti kutató szerkesztésében egy 925 oldalas impozáns tanulmánykötet. A munka hasznos minden olyan magyar jogtudós számára, aki szeretné jobban megérteni szakmája módszertani és intézményi problémáit, valamint reflektálni akar saját tevékenysége mércéire, hasznosságára.
Az intézet kutatóinak szervezésében került megrendezésre ’A magyar jogrendszer állapota – 2015” c. rendezvény. A hazai tudományos élet széleskörű együttműködésével és részvételével a kétnapos eseményen – hazánkban először – a jogrendszer aktuális állapotának teljeskörű áttekintésére vállalkoztak a résztvevők.
Az Internetes Jogtudományi Enciklopédia c. projekt szócikk-listájának összeállítása a tárgyévben megtörtént, a jogági szócikk-listák kéziratvitái sikeresen lezajlottak, amelynek eredményeként egy közel 1500 (átlagosan egy ív terjedelmű) szócikkből álló lista áll rendelkezésre, amelyből a hazai jogtudomány elismert művelőinek közreműködésével készül egy impozáns és mértékadó online enciklopédia több éves ütemezésben.
MTA Lendület HPOPS – Magyarország közpolitikai lehetőségei az Európai Unióban – a jogi keretek elemzése (2013. szeptember 1. - 2018. augusztus 31.) c. projekt keretében folytatódtak a nemzeti érdekek érvényesítése az Európai Unióban címmel szervezett műhelybeszélgetések.
A kutatócsoport tagjai 2015 szeptemberében részt vettek Bilbaóban az UACES (University Association for Contemporary European Studies) éves konferenciáján, ahol a kutatócsoport négy panellel készült a konferenciára, melyek különféle szempontok szerint (elméleti, gazdasági, alkotmányos, szabályozási) vizsgálták a nemzeti érdek megjelenését az európai uniós jogban és kormányzásban. A Lendület-HPOPs által összeállított panelekben a kutatócsoport nemzetközi kutatási hálózatának vezető nyugat-európai egyetemeken dolgozó tagjai is közreműködtek. A konferencia mind tudományos, mind pedig kapcsolatépítési szempontból eredményes volt, hiszen egyrészt nagy érdeklődés mutatkozott a kutatócsoport paneljeire, másrészt pedig több nemzetközi együttműködés lehetősége felmerült a konferencia egyes résztvevőivel.
MTA „Föderális piacok” Lendület Kutatócsoport (2014. július 1. - 2019. június 30., 150 millió HUF) tagjai a 2015-ös évben folytatták a kutatás személyi állományának és infrastruktúrájának felállítását és megszervezését. Mindezek keretében műhelybeszélgetéseket szerveztek, anyaggyűjtést végeztek, valamint tovább mélyítették a ’state granted monopolies’ kutatási téma feldolgozását. A kutatócsoport vezetője a University of Indiana égisze alatt a tárgyévben megkezdte 1 éves Fulbright-ösztöndíját, amely a tervek szerint jelentős szakmai kapcsolatokat hoz a kutatási projektekbe.
Az intézet egy kutatója a svájci Összehasonlító Jogi Intézettel (Swiss Institute of Comparative Law) együtt dolgozva jelentést készített az Európai Parlament Állampolgári Jogok és Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) számára a gyermekek jogellenes nemzetközi elviteléről.
Az Állam- és Jogtudomány c. periodikának 2015-ben 4 száma jelent meg, a lektorált, referált ’A’ kategóriás folyóirat vezető jogtudományi folyóiratnak tekintendő, amelynek szerkesztősége az intézet kutatóiból, szerkesztőbizottsága a hazai jogi karok dékánjaiból áll.
Az MTA Law Working Papers, az intézet 4 kutatója által szerkesztett periodika a tárgyévben sikeresen folytatta működését, és összesen 36 tanulmányt közölt. A műfaj a tudományos publikációk „hierarchiájában” az első szintet jelenti: a már elkészült, de még munka alatt álló, átírandó, javítandó anyagok megjelenési helye. Számos intézeti projekt keretében elkészült kézirat megjelenésére gyors és szabad hozzáférésű fórumot biztosít.
Alkotmányosság és Jogállamiság Kutatásának Osztálya
Az osztály kutatóinak kiemelt 2015-ös eredményeihez sorolandó az alkotmányjogi érveléstan (constitutional reasoning) kapcsán a projekt szakmai vezetése és a kutatás és a kézirat befejezése (a Max Planck Institute for Comparative Public Law and International Law konzorciális partnerszervezettel közösen; az Andrássy Egyetemmel közös alapítású, havi egyszeri német és angol nyelvű üléseket rendező Budapest Research Group on Constitutional Theory működése, illetve az Internetes Jogtudományi Enciklopédia szerkesztési munkálatainak folytatása. Utóbbi kiemelt, a magyar jogtudomány tudásállapotát átfogó módon rögzíteni kívánó projektben az intézet számos kutatója vesz részt, de a társfőszerkesztői feladatokat az osztály egyik kutatója látja el.
Elsősorban az osztály kutatójának szervezésében rendezett konferenciát az intézet „A jogtudomány helye, szerepe és haszna” címmel, ahol bemutatásra került „A jog tudománya” (szerk. Jakab András és Menyhárd Attila, HVG-ORAC 2015, pp. 925) című kötet is. A rendezvény kiemelt jelentőségű a hazai jogtudomány és a joggyakorlat szempontjából, mivel a jogtudomány kutatás-módszertani kérdéseit elemezték a résztvevők, és eme kérdéseket tárgyalja rendkívüli alapossággal a laudált, hazai tudományban hiánypótló munka is.
Az osztály egy kutatója kutatásvezetőként indította el az Intézményi reformok öregedő társadalmakban: jogi és politikai aspektusok c. projektjét. A kutatás kifejezetten interdiszciplináris jellegű: a politológusokból, közgazdászokból, szociológusokból és kisebb részben jogászokból áll.
Inkubátor-pályázat (A választási szabályozás fejlődése és a pártrendszerek működése a Kelet-Közép Európában, 2013. szeptember 1. – 2015. augusztus 31., évi 4 500 000 HUF) keretében a 2015-ös év főleg a kutatások és az eredmények elemzésének jegyében zajlott. Ez egyrészt azzal függött össze, hogy a vizsgált országok közül kettőben sor került országos választásokra (Lengyelország és Ukrajna). Ezzel összefüggésben a REGIO c. folyóiratban megjelent egy, a kutatókkal készített átfogó interjú egy ukrajnai magyar kisebbségi politikussal. A 2016. márciusi szlovák parlamenti választásokra figyelemmel a kutatási projekt féléves hosszabbítást kért, és kapott.
Az Európai Alapjogi Ügynökség Alapjogi Információs Hálózat (FRALEX) égisze alatt folytatott kutatás (2011–2015) keretében a kutatók az Ügynökség megrendelésére éves beszámolókat, országjelentéseket, tematikus tanulmányokat készítettek, és a projektet a kutatók sikeresen lezárták.
Az intézet egy kutatója felkért hozzászólóként vett részt Magyarország részéről az ENSZ Kisebbségügyi Fórumán. Felszólalása részben a gyűlölet-bűncselekmények kérdésére irányult.
Az Alkotmányosság és Jogállamiság Kutatásának Osztályán résztvevő kutatók száma: 15 fő.
A Nemzetközi Jog és az Európai Jog Belső Jogi Érvényesülésével Foglalkozó Kutatások Osztálya
OTKA PD113010 A hibridizáció jelensége a nemzetközi büntetőjogi normák alkalmazása során c. kutatás keretében 3 nemzetközi konferencián vett részt a vezető kutató (Torontóban, a Harvard Law Schoolon és Shanghajban), és lehetősége nyílt a téma legkiválóbb kutatóival konzultálni, emellett a kutatáshoz szükséges szakkönyveket maradéktalanul beszerezte.
Az osztály egyik kutatója MTA Bolyai Posztdoktori Ösztöndíjban részesült a tárgyévben, a ’Soft law megjelenése az Európai Ombudsman eljárása során’ című projektjével, amelynek keretében az ombudsmani eljárás és az uniós jogforrási rendszer dimenzióját vizsgálja.
Az osztály egyik kutatója a tárgyévben elnyerte az MTA TK Inkubátor-pályázatát, Az egészséges környezethez való jog értelmezése és érvényesülése Közép- és Kelet-Európában - jogi és közpolitikai keretek c. projekttel, melynek érdemi megvalósítása 2016-ban kezdődik, a tárgyévben a kutatás személyi infrastruktúrájának és ütemezésének kialakítása történt meg.
Az osztály egy kutatója gondozza az Emberi Jogi Enciklopédia c. projektet, amely a hazai tudományos életben úttörő vállalkozásnak tekinthető. A projekt – amelyben az intézet számos kutatója (közte az osztály kutatóinak jelentős hányada) szerzőként vesz részt – mintegy 100 tanulmány közreadását irányozta elő, ami nagyjából a témakör teljes körű feldolgozását jelenti, mind a hazai, mind a nemzetközi vetületeket illetően. Az enciklopédia-cikkek nagy része a tárgyévben beérkezett, a publikálása közeljövőben esedékes.
Az osztály két kutatója részt vett a Leuveni Egyetem által szervezett angol nyelvű emberi jogi online kurzusban történő oktatásban (Massive Open Online Course). A kurzus az emberi jogok és az Európai Unió viszonyára fókuszál, a laikusok számára közérthetően leírva az EU működését, fontosabb eredményeit, problémás területeit. A kutatók előadásai az Unió külkapcsolatait (a különböző régiókkal való viszonyát), illetve az emberi jogok belső érvényesítését tárgyalták.
Megemlíthető, hogy az osztály személyi állománya egy külföldi (olasz állampolgárságú) vendégkutatóval gyarapodott a tárgyév során.
A Nemzetközi Jog és az Európai Jog Belső Jogi Érvényesülésével Foglalkozó Kutatások Osztályán résztvevő kutatók száma: 25 fő.
Piacgazdaság Magánjogi, Büntetőjogi, és Közigazgatási Jogi Garanciái Kutatásának Osztálya
Az OTKA K/105552 A magyar lakosság jogtudata – elméleti és empirikus elemzése (2012. október 1. – 2015. szeptember 30.) c. projekt keretében a tárgyévben összeállításra került és az OTKA-projekt terhére reprezentatív mintán elvégeztették a kutatók azt a kérdőíves vizsgálatot, amely a kutatás egyik alapkövét jelenti. Az első jelentősebb tanulmányok megvitatására kisebb kutatási konferenciát szerveztek, ahova meghívták valamennyi hazai egyetem jogszociológiai műhelyének képviselőit. A projekt égisze alatt 2015-ben a kutatók befejezték a 2013-ban végzett, a magyar lakosság jogismeretét vizsgáló empirikus felmérés adatainak kiértékelését, és két részben publikálták az eredményeket, egyrészről egy rangos magyar ’A’ kategóriás folyóiratban, másrészről összefoglalóan egy szerb szociológiai folyóiratban is angol nyelven. A legfontosabb következtetése a kutatásnak, hogy a magyar lakosság jogismerete nőtt az elmúlt fél évszázadban, azonban ez szinte kizárólag csak az oktatási rendszer fejlődésének köszönhető.
A BO/00747/14/9 számú Bolyai-kutatás (A hitelezés büntetőjogi védelme) keretében számos tanulmány született a korrupciós bűncselekmények integritásszemléletéről, a közigazgatásban és közszolgáltatások nyújtása terén jelentkező korrupcióról, valamint a kérdéskör szabálysértési joggal közös területeiről.
Az osztály egyik kutatója konzorciális partnerként vesz részt egy OTKA-kutatásban (Az internetes forgalomirányító szolgáltatások szabályozási kérdései), amelynek keretében az internetes jogi tájékoztatás elméleti aspektusaival foglalkozik.
Az osztály kutatói publikáltak továbbá jelentős munkákat a 2015-ben átalakuló tudományszervezési és tudományfinanszírozási (volt OTKA) rendszerről; hazai iskolateremtő gondolkodókról; a joghoz való hozzáférés tendenciáiról a polgári perjogban; a gyengébb fél védelmének eljárásjogi eszközeiről, valamint jogszociológiai, összehasonlító jogi és empirikus alapokon nyugvó ítélkezés-elméleti kérdésekről.
A tárgyévben a Nemzetközi Magánjogi Kodifikációs Bizottság tagjává nevezte ki a Kormány az osztály két kutatóját.
Az osztály két kutatója kutatásvezetőként szervezte (és sikeresen lezárta) a tárgyévben A jogrendszer mint a gazdasági fejlődés infrastruktúrája elnevezésű, valamint a Közpolitikák és jogi környezetük elnevezésű osztályközi, egyben intézetközi projektet, amelyek előadásai az intézet YouTube-csatornáján letölthetők.
A Piacgazdaság Magánjogi, Büntetőjogi, és Közigazgatási Jogi Garanciái Kutatásának Osztályán résztvevő kutatók száma: 16 fő.
b) Tudomány és társadalom
Az intézet kutatóinak tevékenysége több területen is hozzájárult a társadalmat foglalkoztató kérdések megválaszolásához és a tudományos ismeretek terjesztéséhez. Az intézet rendezvényei szinte kivétel nélkül nyilvánosak (előzetes regisztrációhoz kötöttség előfordulhat) és ezek programját, főbb paramétereit az informatív kétnyelvű (magyar és angol) intézeti honlap, az intézet által indított és gondozott Jogtudományi Hírlevél és Jogtudományi Kereső, valamint az intézet Facebook-oldala (https://www.facebook.com/mtatkjti) mindenkor közzéteszi. Az intézet YouTube-csatornájára (https://www.youtube.com/channel/UCctUfjLIQvWkJwyXiS619Ug) 2015-ben összesen 44 videó került feltöltésre. Az intézet rendezvényeiről – túl a fentiekben írt fórumokon – elektronikus tájékoztatás útján a releváns hazai kutatóhelyek (idegen nyelvű rendezvények esetén, valamint a kutatók szakmai kapcsolatai alapján egyes külföldi szakmai műhelyek) is értesülnek.
A jogrendszer mint a gazdasági fejlődés infrastruktúrája, illetve a Közpolitikák és jogi környezetük elnevezésű, a tárgyévben lezárult projektek eredményeként számos tanulmány készült, amelyek az MTA LAW Working Papers periodikában kerültek publikálásra, illetve a kerekasztal-beszélgetésekről készített videó elérhető az intézet YouTube-csatornáján is.
Az intézet egyik fontos feladatának tekinti, hogy a hazai jogtudományi közösséget tudományszervezési szolgáltatásokkal segítse. Ebben a szolgáltató szellemben, egyúttal külföldi mintákat is követve a Jogtudományi Hírlevél elnevezésű kétheti elektronikus periodikát a tárgyévben folyamatosan publikálta (összesen 23 hírlevél 2015-ben), amely a lehető legszélesebb hazai jogtudományi közösséget megcélozva tartalmazza az aktuális konferencia-felhívásokat, doktori védéseket, habilitációkat, könyvbemutatókat, személyi híreket, ösztöndíj-lehetőségeket.
Az intézet által alapított senior-díjak a tárgyévben ismét átadásra kerültek. A Iuris Consulto Excellentissimo Díjat mint életműdíjat Ruszoly József szegedi professzornak ítélte oda a díjátadó bizottság. A kiemelkedő elméleti munkásságért járó Peschka Vilmos Emlékéremben Horváth M. Tamás, a Debreceni Egyetem professzora részesült, míg az elméleti munkásság mellett, a joggyakorlat fejlesztése terén betöltött meghatározó szerepért járó Pulszky Ágost Emlékérmet Lábady Tamás, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora, a Pécsi Ítélőtábla volt elnöke, volt alkotmánybíró vehette át.
Az intézet – többéves hagyományokat folytatva – 2015-ben, a kutatóközpont többi intézetével bekapcsolódott a Kutatók éjszakája c. programsorozatba. A tárgyévi program keretében 5 intézeti kutató tartott előadást az intézetben futó egyes projektek keretében vizsgált, közérdeklődésre számot tartó aktuális témákról. A résztvevők száma és visszajelzéseik alapján a későbbiekben is igény mutatkozik hasonló jellegű rendezvények szervezésére.
III. A kutatóhely hazai és nemzetközi K+F kapcsolatai 2015-ben
Az intézet égisze alatt működő Budapest Research Group on Constitutional Theory a tárgyévben összesen 9 sikeres rendezvényt szervezett, többnyire az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemmel együttműködésben.
Az intézet és a Cseh Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének társszervezésében 2015. március 5-én Prágában sor került a „Status of the Judge in the Era of Judicialization: Czech-Hungarian Experience” című angol nyelvű konferenciára. A rendezvény azon kétoldalú konferenciák és workshopok sorába illeszkedik, amelyeket a két társszervező intézet már évek óta szervez – felváltva Prágában és Budapesten. Ezeken a rendezvényeken rendszerint olyan aktuális tudományos kérdésekről értekeznek a társintézetek, amelyek mindkét tudományos közösség alapkutatásait érintik, azok fejlesztéséhez így hozzájárulnak.
Az intézetben a tárgyévben elnyert Inkubátor-projekt keretében a Cseh Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének osztályvezetőjével nyílt lehetőség az együttműködésre, amely hosszabb távon egy szélesebb körű együttműködés kereteinek kijelölését is megalapozhatja.
A hazai és nemzetközi K+F tevékenység részeként értelmezhető, hogy a munkatársak többsége jelentős oktatási tevékenységet végez a következő intézmények alapszakán, mesterszakán vagy doktori képzésében: Budapesti Corvinus Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Debreceni Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Károli Gáspár Református Egyetem, Közép-európai Egyetem, Miskolci Egyetem, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Széchenyi István Egyetem, Bibó István Szakkollégium, Mathias Corvinus Szakkollégium, Universität Heidelberg, Universität Wien és a University of Hull. Eme intézményekben a jelentős oktatási tevékenység és a minőség bizonyítékaként hozható fel a 162 elméleti és 110 gyakorlati kurzus, valamint az a 151 szakdolgozat, amelyek megtartását, illetve témavezetését az intézeti kutatók vállalták a tárgyév során. A tárgyévben az intézet 1 kutatója vezetett doktori iskolát, 27 kutató oktatott doktori iskolában, 10 kutató pedig törzstagként működött közre egyes doktori iskolák vezetésében. Az intézeti kutatók összesen 57 PhD-dolgozat témavezetését látták el a tárgyév során.
A tárgyévben a kutatók többsége számos hazai és nemzetközi tudományos társaság vagy tudományos folyóirat szerkesztőbizottságának tagjaként vett részt a tudományos közéletben. A munkatársak összesen 39 hazai és 33 nemzetközi tudományos társaságnak, továbbá 5 nemzetközi tudományos társaság magyar tagozatának a munkájában működtek közre. 4 hazai társaságban az elnöki, 1 nemzetközi társaságban a tiszteletbeli elnöki, 1 nemzetközi társaságban az alelnöki, továbbá 1 nemzetközi társaság magyar tagozatában az elnöki tisztséget is betöltötték. A kutatók emellett 15 hazai és 13 külföldi tudományos folyóirat szerkesztőbizottságában foglaltak helyet.
IV. A 2015-ben elnyert fontosabb hazai és nemzetközi pályázatok rövid bemutatása
International Visegrad Fund standard grant (Application of Competition Law in the Visegrad Countries, 15 824 EUR) c. kutatás érdemi megvalósítása a tárgyévben kezdődött meg. A kutatási projekt célja annak vizsgálata, hogy milyenvisegrádi jellegzetességek jellemzik a régió országainak versenyjogi jogalkalmazását. A tárgyévben a kutatók több nemzetközi konferencián vettek részt előadóként, illetve közreműködtek egy nemzetközi konferencia megszervezésében (The Procedural Aspects of the Application of Competition Law: European Frameworks – Central European Perspectives - MTA, CEU, 2015. július).
OTKA K112900 (Intézményi reformok öregedő társadalmakban, 2015. január 1. – 2017. december 31., 24 184 000 HUF) c. kutatás érdemi megvalósítása a tárgyévben indult meg, a kutatói személyi állomány összeállításra került, az infrastrukturális feltételek kialakítása megtörtént.
Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (2015-2017) indult meg hároméves időtartammal, „Soft law megjelenése az Európai Ombudsman eljárása során” című projekt révén, amely az ombudsmani eljárás és az uniós jogforrási rendszer dimenzióját vizsgálja, és a soft law kérdéskörét járja körbe az uniós intézményrendszer felett felügyeletet ellátó ombudsman eljárását szem előtt tartva.
OTKA K/116979 (Az internetes forgalomirányító szolgáltatások szabályozási kérdései, 2016-2020, 14 239 000 HUF) c. projekt konzorciális partnere az intézet egyik kutatója. A kutatási támogatást a tárgyévben sikerült elnyerni, de a kutatás érdemi megvalósítása a 2016-os évben kezdődik.
Az intézet egyik kutatója a tárgyévben elnyerte az MTA TK Inkubátor-pályázatát, Az egészséges környezethez való jog értelmezése és érvényesülése Közép- és Kelet-Európában - jogi és közpolitikai keretek (2015. szeptember 1. – 2017. augusztus 31., 4 millió HUF) c. projekttel. A projekt érdemi megvalósítása 2016-ban kezdődik meg, a 2015-ös évben a kutatás személyi infrastruktúrájának és ütemezésének kialakítása történt meg.
V. A 2015-ben megjelent jelentősebb tudományos publikációk
1. Balázs István, Nagy Marianna, Rozsnyai Krisztina: La reconnaissance des actes administratifs étrangers en Hongrie. In: Rodriguez J, Munoz A (szerk.): Recognition of Foreign Administrative Acts.: Recognition of Foreign Administrative Acts in Hungary. Cham: Springer International Publishing, 2015. pp. 193-217. http://real.mtak.hu/31804/
2. Kühn Zdenek, Matczak Marcin, Bencze Mátyás: EU Law and Central European Judges: Administrative Judiciaries in the Czech Republic, Hungary and Poland Ten Years after the Accession In: Michal Bobek (szerk.): Central European Judges under the European Influence: The Transformative Power of the EU Revisited. 464 p. Oxford: Hart Publishing, 2015. pp. 43-71. http://real.mtak.hu/32951
3. Chronowski Nóra, Varju Márton: Constitutional backsliding in Hungary. TIJDSCHRIFT VOOR CONSTITUTIONEEL RECHT 6:(3) pp. 296-310. (2015) http://real.mtak.hu/31902/
4. Danilo Vukovic, Balazs Fekete: Sociology of Law in the Region: From Histories of Socio-Legal Thinking to New Research and Teaching Agendas. SOCIOLOGIJA 58:(4) pp. 549-570. (2015) http://real.mtak.hu/31913/
5. Fekete Balázs, Gajduschek György: Changes in the Knowledge about Law in Hungary in the Past Half Century. SOCIOLOGIJA 58:(4) pp. 620-636. (2015) http://real.mtak.hu/31912/
6. Friedery Réka: Unaccompanied Minors in the Jurisprudence of the European Court of Human Rights. In: Ralf Rosskopf (szerk.): Unaccompanied Minors in International, European and National Law. 267 p. Berlin: BWV-Berliner Wissenschafts-Verlag, 2015. pp. 51-65. http://real.mtak.hu/32993
7. Gajduschek György: Measuring Cross-Sectorial Law Enforcement Capacity of Regulatory Agencies in Hungary. TRANSYLVANIAN REVIEW OF ADMINISTRATIVE SCIENCES 11:(44) pp. 108-125. (2015) http://real.mtak.hu/32990
8. Sajó András, Ganczer Mónika: Socialist Law. In: James D Wright (szerk.): International Encyclopedia of the Social & Behavioral Sciences (Second edition). Oxford: Elsevier, 2015. pp. 844-848. http://real.mtak.hu/32952
9. Gárdos-Orosz Fruzsina: Preliminary Reference and the Hungarian Constitutional Court: A Context of Non-Reference. GERMAN LAW JOURNAL 16:(6) pp. 1569-1590. (2015) http://real.mtak.hu/33202/
10. Győry Csaba: The comparative political economy of financial crimes and their enforcement: The case of insider trading. In: Judith van Erp, Wim Huisman, Gudrun Vande Walle (szerk.): The comparative political economy of financial crimes and their enforcement: The case of insider trading. London: Routledge, 2015. pp. 453-471. The Routledge Handbook of White-Collar and Corporate Crime in Europe; http://real.mtak.hu/32983/
11. Halász Iván: The Institutional Framework and Methods of the Implementation of Soviet Legal Ideas in the Czechoslovakia and Hungary during Stalinism. JOURNAL ON EUROPEAN HISTORY OF LAW 6:(2) pp. 29-37. (2015) http://real.mtak.hu/33055
12. Jakab András: Staatslehre – Eine deutsche Kuriosität. In: Christoph Schönberger (szerk.): Der „German Approach“. Die Staatsrechtslehre im Wissenschaftsvergleich, mit Kommentaren von Atsushi Takada und András Jakab. Tübingen: Mohr Siebeck Verlag, 2015. pp. 75-121. http://real.mtak.hu/32953
13. Jakab András, Menyhárd Attila (szerk.): A jog tudománya: Tudománytörténeti és tudományelméleti írások, gyakorlati tanácsokkal. Budapest: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2015. http://real.mtak.hu/32954
14. Koi Gyula (kritikai kiad.): Magyary Zoltán összes munkái (1919-1922): Kritikai kiadás. 237 p. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2015. http://real.mtak.hu/25214/
15. Könczöl Miklós: Dikologia: Törvényszéki rétorika és jogi érvelés Aristotelésnél. Budapest: Gondolat, 2015. 200 p. http://real.mtak.hu/32955
16. Lachmayer, Konrad: Rethinking Privacy Beyond Borders: Developing Transnational Rights on Data Privacy TILBURG LAW REVIEW 20: pp. 78-102. (2015) http://real.mtak.hu/32995
17. Majtényi Balázs: The Nation’s Will as Trump in the Hungarian Fundamental Law. In: Wolfgang Benedek, Florence Benoît-Rohmer, Matthias C Kettemann, Benjamin Kneihs, Manfred Nowak, Wolfgang Benedek, Florence Benoît-Rohmer, Matthias C Kettemann, Benjamin Kneihs, Manfred Nowak (szerk.) European Yearbook on Human Rights 15. Cambridge: Intersentia, 2015. pp. 247-260. http://real.mtak.hu/32989
18. Nagy Csongor István: The new concept of anti-competitive object: a loose cannon in EU competition law. ECLR: EUROPEAN COMPETITION LAW REVIEW 36:(4) pp. 154-159. (2015) http://real.mtak.hu/32992
19. Nagy Csongor István: The European Collective Redress Debate after the European Commission’s Recommendation: One Step Forward, Two Steps Back? MAASTRICHT JOURNAL OF EUROPEAN AND COMPARATIVE LAW 9:(4) pp. 530-552. (2015) http://real.mtak.hu/32991
20. Nótári Tamás: On the Role of Ethical Maxims in the System of Classical Interpretation of Law. In: Hörcher Ferenc, Mester Béla, Turgonyi Zoltán (szerk.): Is a Universal Morality Possible? 263 p. Budapest: HAS Research Centre for the Humanities, Institute of Philosophy, L'Harmattan, 2015. pp. 83-93. http://real.mtak.hu/32196/
21. Pap András László: Is there a legal right to free choice of ethno-racial identity?: Legal and political difficulties in defining minority communities and membership boundaries, COLUMBIA HUMAN RIGHTS LAW REVIEW 46:(2) pp. 153-232. (2015) http://real.mtak.hu/32956
22. Salát Orsolya: The Right to Freedom of Assembly. Oxford: Hart Publishing, 2015. 304 p. http://real.mtak.hu/32994
23. Sulyok Gábor: General Principles of Law and International Law-Making. In: Charles Sampford, Spencer Zifcak, Derya Aydin Okur (szerk.): Rethinking International Law and Justice. Farnham: Ashgate Publishing, 2015. pp. 313-331. http://real.mtak.hu/17024/
24. Sulyok Gábor: Treaties, Origin. In: Rüdiger Wolfrum (szerk.): Max Planck Encyclopedia of Public International Law. Oxford: Oxford University Press, 2015. pp. 1-12. http://real.mtak.hu/29747/
25. Gárdos-Orosz Fruzsina, Szente Zoltán (szerk.): Jog és politika határán: Alkotmánybíráskodás Magyarországon 2010 után. Budapest: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2015. 409 p. http://real.mtak.hu/32957
26. Váradi Ágnes: The Concept of “Authority” and Procedural Principles in the Administrative Procedural Law of the European Union. ACTA JURIDICA HUNGARICA: HUNGARIAN JOURNAL OF LEGAL STUDIES 56:(1) pp. 72-85. (2015) http://real.mtak.hu/30881/