Koncepció az HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének működtetésére
Gárdos-Orosz Fruzsina
1. A Jogtudományi Intézet helyzete
2012. január elsejétől a Társadalomtudományi Központ (TK) keretei közé integrálódott Jogtudományi Intézet (intézet, JTI) egyike a magyar jogtudomány komoly hagyományokkal rendelkező tudományos műhelyeinek. Az intézetben olyan kutatási eredmények születnek, amelyek a külföldi tudományos élet figyelmét is felkeltik, és a hazai és a nemzetközi tudományos gondolkodás, valamint a társadalom közkincsévé válnak.
Az elmúlt időszakban a jogtudományi kutatások feltételrendszere lényeges elemeit tekintve átalakult – prioritássá vált a nemzetközi, lektorált vagy impakt faktoros folyóiratokban történő publikálás, és a projektalapú tudományszervezés jelentős teret hódított a korábbi kutatói életpályamodellel szemben. Az állami finanszírozás csökkenésének kompenzálásaként jelentős a pályázati források szerepe; az EU-csatlakozást követően teljesen új követelményrendszeren alapuló pályázati források váltak elérhetővé. Ez a változás az intézet munkáját sem hagyta érintetlenül, és új kihívásokat teremtett.
E kihívások egy részét a Társadalomtudományi Kutatóközpont minden intézete számára alkalmazandó szabályok felállításával kezeli. A JTI igazgatójának feladata, hogy az igazgatótanácsi és a teljesítményértékelési bizottsági üléseken, a tudományos tanácsüléseken vagy más javaslattevő fórumokon hatékonyan képviselje az intézet szempontjait – ideértve a diszciplináris sajátosságok megjelenítését és képviseletét is – az egyes központi szabályozási és egyedi döntési kérdésekben. Kiemelt feladata továbbá, hogy konstruktívan járuljon hozzá a TK sikeres működéséhez és a központi tudományos programok megvalósításához.
Az intézet SZMSZ szerinti feladata, hogy a jogtudomány területén kutatásokat folytatasson elsősorban az alkotmányjog, a bűnügyi tudományok, a civilisztika, az emberi jogok, az európai jog, a jogelmélet, a jogszociológia, a közigazgatási jog, valamint a nemzetközi köz- és magánjog területén; reflektáljon a hagyományos jogágak mellett a tudományos és technikai haladás nyomán jelentkező bizonyos jogi problémákra, továbbá közreműködjön a hazai és nemzetközi jogalkotási feladatok megoldásában, együttműködjön jogalkalmazási tevékenységet végző hazai és nemzetközi intézményekkel. A hazai, a külföldi és a nemzetközi joggyakorlat, valamint a jelentősebb jogvédő intézmények tevékenységének figyelemmel kísérése, a vizsgált területeket meghatározó tendenciák feltárása és értelmezése szintén az intézeti feladatok közé tartozik.
2. Tudományos stratégia
Az intézet számára kiemelten fontos az intézeti profil tudatos alakítása.
Elsődleges cél annak elkerülése, hogy teljes mértékben külső körülmények, eseti pályzatok, a kutatói erők éppen aktuális lehetőségei mentén alakuljon az intézeti kutatás. Fontos, hogy az intézet kutatói fórumokon megvitassa és az igazgató egyetértésével meghatározza azokat a kutatási irányokat, amelyeket a következő hároméves időszakra kijelöl magának, és amelyek társadalmilag jelentős, átfogó kutatási kérdések köré tudatosan rendezik a különböző jogterületeken folytatott kutatásokat. Ennek következménye lehet, hogy kiegyensúlyozottabbá válik a kutatási stratégia, abban jelen vannak az egymást kiegészítő területek, mint a jogszociológia, a jogelmélet, a jogdogmatika és a tételes jogtudományok.
Az intézet leginkább úgy válik eredményessé és egyben láthatóvá az alapkutatás területén, hogy a közvetlen társadalmi és gazdasági hasznosítás ígéretét magában rejtő, de az alkalmazott kutatásoktól világosan elkülönülő kutatásokat végez, és azok erdményeképpen jelentős, jól hasznosítható eredményekre jut.
Egy ilyen nagyívű tematika mentén folytatott, a JTI-re szabott, több alapkutatási alfeladatból álló vállalkozáshoz külső forrásokat is rendelünk, a kutatók számos NKFIH-pályázat és egyéb pályázatok, ösztöndíjak kiegészítő finanszírozása mellett végzik tevékenységüket.
Jelenleg az intézetben a közjogi, különösen az alkotmányjogi és közjogtörténeti kutatás és a jogszociológia erőteljes túlsúlya jellemző, főleg az output oldalon, de igen jelentős eredményeket tud felmutatni az intézet a büntetőjog, a nemzetközi jog, valamint az európai uniós jog területén is. A magánjog területén professor emeritusaink iskolaépítő tevékenysége mellett a tudományszervező munkán van nagy hangsúly.
Mivel a nemzetközi publikálás mint output elsődleges szereppel jelenik meg az intézeti stratégiában, szem előtt kell tartani, hogy nemzetközileg is releváns kutatásokat folytasson az intézet. Ezt a törekvést a TK teljesítményértékelési és előmeneteli rendszere is ösztönzi. Prioritás, hogy centruma vagy résztvevői, kezdeményezői, partnerei legyünk olyan tudományos projekteknek, amelyek külföldön is érdeklődésre tarthatnak számot, esetleg már maga a finanszírozás is külföldi, nemzetközi vagy európai uniós forrásból történik. Az intézetnek jelentős a nemzetközi kapcsolatrendszere, nemzetközi tudományos társaságokban, folyóiratok szerkesztésében intenzíven vesznek részt kutatóink, az intézet évente számos meghívást kap nemzetközi projektekben való részvételre.
A nemzetközi publikálás jelenlegi előtérbe állítása azonban semmi esetre sem vezethet a hazai, magyar nyelven folytatott tevékenység háttérbe szorulásához, másodlagossá válásához, különös tekintettel arra, hogy az intézet az MTA részeként közfeladatot is ellát. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a jogtudomány – minden nemzetközi vonatkozása ellenére – a 21. században is megmaradt nemzeti jogtudománynak. A nemzetközi színtéren sikerrel bemutatható tudományos eredményeket ezért magyar nyelven is elérhetővé kell tenni, hiszen csak így érhetik el a hazai szakmai közönség többségét, és csak így szolgálhatják a magyar tudomány fejlődését. Fontos, hogy a joggal hivatásszerűen foglalkozó különféle hivatásrendek (ügyvédek, bírák, ügyészek, az államigazgatásban dolgozó hivatalnokok stb.) is megismerhessék ezeket az eredményeket. A jogtudományi kutatások egy része nemcsak a szakmai közönségnek szól, hanem a magyar társadalom egészének, tudománynépszerűsítő és tudományos ismeretterjesztő jelleggel, például a jogtudat erősítése céljából, ami közvetlenül összefügg a jogkövetéssel, és így az egész társadalomra kihat. Ezt egészíti ki az a vitathatatlan tény, hogy a legtöbb jogterületen vannak a jognak olyan vonatkozásai is, amelyek a hazai szakmai közönség érdeklődésére tarthatnak számot, és a külföldiek számára alapvetően érdektelenek.
3. Pályázati és tudományfinanszírozási stratégia
A kutatásfinanszírozásban jelenleg domináns a projektmenedzsment. Ez részben jó, mert kedvez a decentralizációnak, és innovatív eredmények formájában jelenik meg a kutatás hozadéka. Ugyanakkor a JTI vezetési és irányítási modellje már csak diszciplináris okokból sem a projektvezetésre lett szabva, az másfajta működést kívánna meg. Vagyis a projektformáció rugalmasságigénye és az intézeti struktúra szervezeti merevsége gyengítheti is egymást. A megfelelő egyensúlyt meg kell találni ebben a kérdésben. A JTI ösztönzi munkatársait arra, hogy a TK költségvetésébe befolyó külső támogatású pályázatokat nyerjenek, de tevékenységének egy része nem ilyen projektrendszerben folyik, és nem is feltétlenül folyhat abban. Kutatási tevékenysége sok esetben nem igényli külső forrás bevonását, illetve sok esetben olyan külső forrást nyer a kutató vagy a kutatócsoport a kutatása finanszírozásához, amely egyéni ösztöndíj, megbízási díj vagy könyvkiadási, konferenciaszervezési támogatás formájában jelenik meg. Más társadalomtudományokhoz képest a jogtudományi kutatások jelentős része nem nagy költségigényű, külön forrást nem igényel, és önállóan is végezhető. A normatív, fogalmi-logikai elvű gazdaság-, állam- és társadalomszervező gondolkodás, az analitikus, történeti vagy összehasonlító módszertannal végzett munka sokszor csak az időt mint az egyetlen pótolhatatlan erőforrásunkat emészti fel.
4. Publikációs stratégia
Az intézetben a publikációk száma (az intézeti kutatói létszám indexével mérve) átlagon felülinek tekinthető, tehát a tudományos kutatással kapcsolatos elvárásokat teljesíti. A JTI tevékenysége elsősorban a publikációkban mutatkozik meg, ezért arra kell törekedni, hogy a rangos kiadványok felé orientálja az intézet a fiatalabb kutatókat is. Ez azt jelenti, hogy világossá kell tenni, melyek a preferált folyóiratok az egyes jogterületeken, és érdemes a kutatók által elért magas szintű tudományos eredményeket ezen a piacon értékesíteni, hiszen a sikeresen elhelyezett publikáció nagyobb tudományos hatáshoz vezet.
A nemzetközi projektekben, kutatói együttműködésekben, konferenciákon való részvétel önmagában és publikációs szempontból is fontos, ezt továbbra is ösztönözni kell. A nemzetközi tudományos együttműködések során fokozottan láthatóvá válhatnak azok a tudományos problémák, amelyek a közös gondolkodás során formálódhatnak.
A publikációk minőségének a javítására a műhelyvita lehetősége a JTI minden kutatója számára nyitott. Az idegen nyelvű publikálás nem korlátozódik az angol nyelvre. Az egyes szakterületek legismertebb európai folyóiratai nem minden esetben angol nyelvűek, ezért támogatjuk a francia, német vagy akár olasz nyelven való publikálást is.
Rendkívül fontos az intézet publikációs tevékenységének színvonalas fenntartása. Ez a magyar és idegen nyelvű folyóiratok és a monográfiák szigorú eljárásrendben történő szerkesztését jelenti. Az Acta Juridica Hungarica – the Hungarian Journal of Legal Studies regionálisan elismert, indexált, angol nyelvű jogtudományi folyóiratunk, amely double blind peer review rendszerben, az Akadémiai Kiadó gondozásában jelenik meg. Az Állam- és Jogtudomány nevű magyar nyelvű folyóiratunk szintén kettős vaklektorálással szűri a beérkezett tanulmányokat, a lapszámok a Társadalomtudományi Kutatóközpont kiadásában jelennek meg. Az MTA Law Working Paper elektronikus folyóiratunk várja a magyar jogtudomány kiválóságainak kéziratait az elektronikus felületen. Nagy hangsúlyt fektet az intézet saját monográfiasorozatának gondozására is, amely évente egy kiváló alapkutatási monográfia számára biztosít publikációs lehetőséget. Emellett a társadalom és a szakma szélesebb közönsége számára biztosítjuk az JTI blog működését, valamint a szakmát érintő aktuális híreket közlő, kétheti rendszerességű Jogtudományi Hírlevelet.
5. Szervezeti és személyzeti stratégia
A szubszidiaritás elvéből kiindulva a tudományos osztály az intézeti munka alapegysége. Különösen fontos szerepet kap ebben a struktúrában az osztályvezető, mivel neki kell megszerveznie az osztályok munkáját, valamint biztosítania a szakmai felügyeletet, megadni a megfelelő szakmai segítséget.
Az intézet korfája viszonylag kiegyensúlyozott, a 10 tudományos segédmunkatárs és fiatal kutató mellett 15 munkatárs, 11 főmunkatárs, 4 tudományos tanácsadó és 3 professor emeritus dolgozik az intézetben. Ez az összetétel a jelentős tudományos eredmények elérésének biztos bázisa. A fiatal, 35 év alatti kutatók szorosabb összefogása, segítése fontos az intézet számára, s ez az osztálykeretek között ideálisan valósulhat meg. Az intézetben dolgozó doktori és posztdoktori kutatók számára nagyon fontos lehet a tapasztaltabb kollégák munkájának nyomon követése, az abba való bekapcsolódás, azoknak a munkamódszereknek az elsajátítása, amelyek nélkülözhetetlenek a sikeres kutatói pályához.
Kiemelten fontos, hogy a rövid, hat hónapos vagy egyéves időszakot nálunk töltő külföldi kutatóknak nyújtandó kutatói ösztöndíjak (például Pázmány–JTI Fellowship, Fulbright) keretében az intézet kutatási profiljába tartozó publikáció jelenjen meg, és a külföldi kollégák az intézet teljes értékű tagjanként vegyenek részt a különböző angol nyelvű rendezvényeken, műhelyszemináriumokon, megbeszéléseken, kölcsönösen kiaknázva a jelenlétük biztosította előnyöket. A külföldi kutató minden esetben beszámol a kutatásairól a kutatóközösség nyilvános rendezvényén.
A JTI-ben a vezetési gyakorlat egyik fő eleme a személyi állomány fejlesztése, a kutatói állások feltöltésére tett érdemi javaslattétel. Ezen a téren meg kell valósítani azt, hogy a büntetőjog, a polgári jog, a közigazgatási jog vagy a munkajog területéről is érkezzenek olyan kollégák, akik részt tudnak venni a közös, a szakmailag (hazai és nemzetközi téren egyaránt), valamint társadalmilag is jelentős kutatási célok megvalósításában, továbbá az egyéni vagy csoportos kutatás szintjén a saját területükön olyan eredményt tudnak felmutatni és olyan kutatási terveket bemutatni, amelyek megkerülhetetlenek lehetnek az adott jogtudományi terület számára.
6. Együttműködési stratégia: az intézet a Társadalomtudományi Kutatóközpontban
A JTI-nek a TK-ba 2012. január 1-jével végbement beolvadása alapvetően határozta meg az intézet működését. Az új szervezeti forma kétségtelenül ütőképesebben reagál a tudományos társadalomban megjelenő új kihívásokra. Ez alatt értendő például az, hogy a TK támogatást nyújt az intézetek közötti szinergiákat kihasználó multidiszciplináris kutatásokhoz vagy éppen az európai uniós pályázatok benyújtásához, ösztönzőrendszere támogatja az impakt faktoros folyóiratokban való megjelenést és a mobilitási alappal a konferenciákon való részvételt. Ezek nagyon fontos eredmények és lehetőségek, a kutatókat ösztönözni kell arra, hogy ezeket a lehetőségeket kihasználják. Sok esetben azonban a hagyományos módszerekkel folytatott jogtudományi munka nem kaphat kellő elismerést. A TK és így a szervezeti egységeként működő intézet nem az egyes nyugati országokban vagy az Egyesült Államokban jellemző projektalapú tudományszervezés talaján áll, de nem is a megrendelői igényektől független munkálkodást folytatja már a tudomány „elzárt fellegvárában”. Kötelező közfeladatait és vállalkozói módon elképzelt tudományos tevékenységét egyszerre kell ellátnia.
Úgy kell erősíteni ezért a kutatóközponti integráció szinergikus hatásait, hogy megtaláljuk a jogtudomány helyét a multidiszciplináris kutatások terében, anélkül, hogy ez a diszciplína hazai művelésének hátrányára válna. Nagyon fontos cél, hogy az integráció ne úgy valósuljon meg, hogy a jogtudománnyal foglalkozó kollégák más tudományterületek művelésével kezdenek el foglalkozni, hanem úgy, hogy a hagyományos és az újabb jogtudományi módszerekkel végzett jogtudományi kutatások eredményei gazdagítsák a közös kutatást. Emellett azonban kellő súllyal kell gondozni azokat a például római jogi, nemzetközi jogi vagy éppen büntetőjog-történeti területeket is, amelyek adott időben egyetlen nagyobb külső forrást elnyerő vagy TK-szintű projektbe (például Inkubátor) sem tudnak bekapcsolódni.
_______________
Archívum (korábbi szakmai koncepciók):