Tudományos beszámoló (2019)

Tudományos beszámoló (2019. január 1. – augusztus 31.)

MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont
Jogtudományi Intézet

1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4.
Postacím: 1453 Budapest, Postafiók 25.
Telefon: (1) 224-6700/5100
Igazgató: Gárdos-Orosz Fruzsina
E-mail: orosz.fruzsina@tk.mta.hu
Honlap: http://jog.tk.mta.hu/

I. A kutatóhely fő feladatai 2019. január 1. és augusztus 31. között

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének legfontosabb feladata nemzetközi színvonalú alapkutatások végzése a jogtudományok terén. Alapkutatás az intézet felfogásában az, amelynek elsődleges célközönsége a kutatók és oktatók közössége. Az alapkutatásokon belül a legfontosabb és specifikusan intézeti feladat az olyan közös nagyprojektek megvalósítása számos különböző jogterületen vizsgálódó kutató részvételével, amelyekre helyzetük miatt az egyetemi műhelyek kevésbé alkalmasak. Ezenfelül az intézet számos publikációs fórumot működtet (Állam- és Jogtudomány, Acta Juridica, MTA Law Working Papers, JTI blog), emellett Jogtudományi Hírlevelet bocsát ki kétheti rendszerességgel, és működteti a Jogtudományi Keresőt, amely a jogtudománnyal kapcsolatos meglehetősen szerteágazó adatbázisban való gyors és hatékony keresést teszi lehetővé.

Másodlagos feladatoknak az MTAtv., az MTA Alapszabálya és a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szervezeti és Működési Szabályzata szerint a következők tekintendők: hazai és külföldi tudományszervezési feladatok ellátása; együttműködés hazai és nemzetközi tudományos műhelyekkel; külföldi kutatók fogadása; a polgárok jogtudatának erősítése, a tudományos eredmények népszerűsítése és társadalmi hasznosítása.

Harmadlagos feladatnak tekintendő a jogalkotási tanácsadás, a szakemberképzés és a szaktanácsadás, szakvélemények készítése. Az intézet mint intézmény azonban csak akkor vállal ilyen szerepet, (a) ha erre kifejezett felkérés érkezik a jogszabályokban arra felhatalmazott szervektől, vagy (b) ha a megbízás jelentős elméleti haszonnal is jár, és (c) ha megfelelő térítést fizetnek az intézetnek.

Az intézet kollektíváját a tárgyévben két külföldi állampolgár (egy-egy lengyel és orosz) kutató erősítette. Az intézet az utóbbi években meritokratikus kiválasztási rendszert honosított meg. Új kutatók felvételére nyílt pályázati rendszerben, bizottság előtti meghallgatás után nyílik lehetőség, ezáltal biztosítva a legkiválóbbak felvételét.

Az Intézetben három tudományos osztály működik, ezek a következők:

A tudományos osztályok az intézet adminisztratív jellegű szervezeti egységei, melyek a tágabb értelemben vett kutatási területek szerint fogják össze a kutatókat. Az akadémiai szabályzatok szerint minden kutató tagja valamelyik osztálynak, és egy kutató csak egy osztálynak lehet tagja. Az osztályok elnevezése az intézmény kutatási prioritásait tükrözi, és iránymutatásul szolgál a személyi állomány bővítéséhez. Az osztályok működését érintő feladatok ellátásáért az osztályvezetők felelősek.

Az intézetben egymástól elhatárolt felelősségi körök mentén a kutatók egyes intézeti és tudományszervezési részfeladatokat is ellátnak, ami a tudományszervezés egyenletes és színvonalas kialakításának nélkülözhetetlen előfeltétele. Az intézet különösen nagy hangsúlyt fektet a külföldi vendégkutatók részvételére, ezért az intézet belső levelezése többnyire két nyelven (magyarul és angolul) folyik, valamint a beilleszkedésük és a tudománymetriai beszámolásuk, továbbá a kutatói létből fakadó kötelezettségeik ellátása támogatásaként kétnyelvű információszolgáltatást és kollegiális segítséget nyújt az intézet.

II. A 2019. január 1. és augusztus 31. között elért kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények

a) Kiemelkedő kutatási eredmények

A jogosultságkultúra hiánya a közép-európai jogi kultúrákban. Mítosz vagy valóság? című kutatás keretein belül a projekt kutatói elvégezték a három országra kiterjedő nagymintás kérdőíves kutatást, mely technikai lebonyolítását egy hazai, de a nemzetközi piacon is tevékenykedő közvélemény kutatással foglalkozó cég szervezte.

Az így kapott adatok elemzésén dolgoztak a közreműködő kutatók, és tudományos blogbejegyzésekben már nyilvánosságra hoztak bizonyos előzetes eredményeket. A jogi éberség komponensének vonatkozásában például tisztán látszik, hogy a jogi igényérvényesítés a polgárok legnagyobb részének másodlagos stratégia, míg az informális megállapodás keresés és a szakértői konzultáció az elsődleges. A jogok azonosításának komponense csak a lakosság egy kisebb részénél van jelen, de az megállapítható, hogy az egyes szituációkban érintett jogokat e csoport nagy része képes pontosan megnevezni, sőt ezen túl is képes a legalapvetőbb jogi terminológiát használni. A jogi mobilizációnál pedig az látszik, hogy a polgárok véleménye átlagban nem kedvezőtlen az igazságszolgáltatásról, például elismerik pártatlanságát és a konfliktusok békés rendezésének lehetőségét, de a jogi eljárás megindítását gátló tényezők, pl. a jogi eljárások költségessége és hosszúsága, ugyanilyen súlyú szerepet játszanak a döntéseikben.

A korábbi év elméleti kutatásainak anyagaiból megjelent egy válogatás a Jahrbuch für Ostrecht 2019-ben.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázatán 2015-ben elnyert, Az internetes forgalomirányító szolgáltatások szabályozási kérdései című kutatás keretében a JTI mint konzorciumi partner a szerzői jogi kutatásokért volt felelős.

A kutatás elsősorban két kérdésre irányul: alkalmas-e a szerzői jog az európai tartalomipari szereplők piaci érdekeinek védelmére a globális forgalomirányító vállalatokkal szemben, illetve milyen hatása lesz a kreatív iparra az új szerzői jogi irányelvnek.

A kutatás keretében elkészült Szalay Klára és Polyák Gábor „Sajtókiadók szomszédos joga: a tagállami átültetés kérdőjelei” című tanulmánya, amely a ProFuturo folyóiratban jelenik meg hamarosan. Ugyancsak e témában született Szalay Klára és Polyák Gábor „Neighbouring rights for press publishers: A compromise on copyright in the digital single market” című tanulmánya, amely jelenleg az International Journal of Law and Information Technology című folyóirat peer-review eljárása alatt áll.

A JTI részéről Bencze Mátyás „A fogyasztóvédelem lehetőségei és kihívásai a közösségi média korában” című tanulmányt készítette el, amely a kutatás versenyjogi részéhez tartozik, és az Infokommunikáció és Jog című folyóiratban jelenik meg hamarosan.

Ezen kívül elkészült a kutatás zárókötete, amely a HVG-Orac Kiadónál jelenik meg ebben az évben. A kötet címe: A forgalomirányító szolgáltatások szabályozása, szerkesztői Polyák Gábor, Ződi Zsolt, Szőke Gergely László, Bencze Mátyás.

Az MTA Lendület HPOPS – Magyarország közpolitikai lehetőségei az Európai Unióban elnevezésű kutatási projekt keretében a kutatócsoport Magyarország az Európai Unión belül kiaknázható közpolitikai lehetőségeinek jogi korlátait vizsgálja. Ebben az évben elkészült a kutatócsoport záró tanulmánykötete, amely 2019 februárjában a Springer kiadónál jelent meg.

A „Between Compliance and Particularism – Member State Interests and European Union Law” című kiadvány Varju Márton szerkesztésében a Springer kiadónál került publikálásra. A kötet több jogterület elemzésén keresztül vizsgálja az integráció nehézségeit: míg az eltérő tagállami érdekek mindig is az integráció motorját képezték, ezeknek a gyakran igencsak széttartó elképzeléseknek közös szakpolitikákká alakítása folytonos kihívás elé állítja az uniós jogalkotást. A nemzeti érdekek szakpolitikai megfontolásokként, gazdasági számításokként, helyi társadalmi-kulturális tényezőkként, netán nyers politikai szándékként is megjelenhetnek, elfogadásuk vagy elvetésük alapvetően meghatározza a tagállamok viszonyát az uniós joghoz.

A könyv legfontosabb célkitűzése, hogy megjelölje azokat a kapcsolódási és távolodási pontokat, amelyek mentén az EU megpróbálja a különböző tagállami érdekek nyomán kialakítani szakpolitikáit; a jogterülettől függően ez lehet teljes sikertörténet, de elképzelhető, hogy csak a legkisebb közös többszöröst sikerül megtalálni, sőt arra is láthatunk példát, hogy az EU kénytelen elfogadni egy tagállam külön utas magatartását.

A kisebbségi jogok erősítése Európában a csoportos perlés lehetőségével és a Kollektív eljárások a kisebbségi csoportigények szolgálatában kapcsolódó kutatásokban egy angol és egy magyar tematikus különszám szerkesztésében vettek részt a kutatók, ebben két magyar nyelvű tanulmányt és egy angol nyelvű bevezetőt írtak a kutatásban résztvevők.

A Fundamentum című folyóiratban kisebbségi jogi tematikus blokk jelent meg, három tanulmánnyal:

Kardos Gábor: Kisebbségi nyelvi charta: sajátos vonások és gyakorlati problémák. Kisebbségvédelem Európában: geopolitika és korszellem, Fundamentum 2019/1-2, 5-13.
Fiala-Butora János: Az európai kisebbségvédelmi rendszer: rendszerszintű problémák és be nem váltott remények, Fundamentum 2019/1-2, 14-23.
Körtvélyesi Zsolt: A csoportos perlés mint a kisebbségi jogvédelem eszköze. Egy eljárási javaslat az egyéni/kollektív kisebbségi jogok dilemmájának feloldására, Fundamentum 2019/1-2, 24-41.

A tanulmányok az európai kisebbségi jogi rendszer hiányosságait vizsgálják, a nyelvi charta és az európai keretegyezmény alkalmazása során felmerülő problémákat, illetve a csoportos eljárás lehetőségeit, hogy jogi védelmet adjon olyan kisebbségi igények esetén is, amelyek a hagyományos, egyéni alapú jogérvényesítés során nem lehetnének peresíthetőek.

Az Intersections című angol nyelvű Q2-es folyóiratban tematikus blokk jelent meg ebben az évben, a vezető kutató bevezetőjével:

Zsolt Körtvélyesi, Enforcing Equality? Promises and Limits of Legal Responses to Systemic Inequalities (editorial), Intersections.EEJSP Vol. 5, No. 2 (2019), 4-10.
András László Pap, Harassment: A Silver Bullet to Tackle Institutional Discrimination, But No Panacea for all Forms of Dignity and Equality Harms, Intersections.EEJSP Vol. 5, No. 2 (2019), 11-35.
Alexander Osipov, Agendas of Non-discrimination on Ethnic Grounds in the Post-Soviet Space, Intersections.EEJSP Vol. 5, No. 2 (2019), 36-59.
Eszter Kováts, Limits of the Human Rights Vocabulary in Addressing Inequalities, Intersections.EEJSP Vol. 5, No. 2 (2019), 60-80.
Lilla Farkas, Narrating Roma Rights Activism for the American Public (book review), Intersections.EEJSP Vol. 5, No. 2 (2019), 81-97.
Lídia Balogh, Fábián, Katalin and Korolczuk, Elżbieta (eds.) (2017) Rebellious Parents: Parental Movements in Central-Eastern Europe and Russia. Bloomington: Indiana University Press. 376 pages. (book review), Intersections.EEJSP Vol. 5, No. 2 (2019), 98-102.

A tanulmányok és könyvkritikák azt vizsgálják, mennyiben alkalmasak a különböző jogi eszközök az egyenlőség biztosítására, elsősorban a kisebbségek helyzetét tekintve, illetve hogy a létező korlátokat miként lehet tágítani – utóbbi kapcsán említi a bevezetés a csoportos perlés lehetőségét és a támogatott kutatást.

A Büntetőjogunk szabályozási újdonságai – a jogtudatban című projekt a 2019. évben a teljes 18 éven felüli magyar lakosságra kiterjedő reprezentatív kérdőíves jogtudat-vizsgálat eredményeinek kiértékelése zajlott.

Három résztémát (hálapénz, korrupció és a büntethetőségi korhatárral kapcsolatos kérdések) elemeztek a projekt résztvevő kutatói részletesen. A kutatási eredményeket két magyar és egy angol nyelvű tanulmányban összegezték. Mivel a jogtudatot olyan közérdeklődésre is számot tartó témák kapcsán vizsgálták, mint a hálapénz, illetve a hivatali korrupció, a kutatócsoport eredményei számos esetben felkeltetették a média érdeklődését is, így a kutatók tudománynépszerűsítési tevékenységet végeztek tévé és rádióinterjúkban is.

Venczel Timea az MTA TK Jogtudományi Intézete a „A büntetőjog hazai rendszere megújításának koncepcionális céljai és hatásai” című konferencián elhangzott előadásából tanulmányt írt a konferenciáról megjelenő összegző tanulmánykötetbe „A jogtudat empirikus kutatásának nehézségei egy új kódex hajnalán” címmel. Ezenkívül a Kutatók Éjszakáján (szeptember 27). tartott előadást „A nagy törvény-teszt: avagy ki tud többet a Btk-ból” címmel.

„A punitív büntetőpolitika hatása a büntetéskiszabásra és ennek költségvetési hatása” című projekt a büntetőpolitika „punitív fordulatára” fókuszál, amely már régóta áll a kriminológia fókuszában mint a csökkenő bűnözés és a növekvő börtönnépesség együttes fennállásának magyarázata. A kettő között kinyíló olló Magyarországon is megfigyelhető. A szakirodalom azonban leginkább néhány konkrét, „ikonikus” jogintézményekre koncentrál, mint a három csapás intézménye.

A kutatás kiinduló hipotézise, hogy e „punitív fordulat” a büntetéskiszabási szabályok és az egyes bűncselekmények büntetési tételeinek apróbb változtatások útján történő szigorításából ered, ezen egyenként aprónak tűnő változtatások hatásainak összességéből adódik. A hipotézis szerint ezek sokkal nagyobb részben járulnak hozzá a növekvő börtönnépességhez, mint a punitivitás szimbolikussá kikiáltott megtestesítői.

A jelenség Magyarországon különösen figyelemreméltó, hiszen 2010 óta számos olyan Btk.-módosítás történt, amelyek a szabadságelvonással nem járó büntetések alkalmazhatóságának körét szűkítik, vagy növelik a kiszabható szabadságvesztések hosszát. Ennek eredményeképpen a fogvatartottak létszámnövekedése jelentős túlzsúfoltsághoz vezetett.

A Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetével közös Populizmus a közpolitika- és jogalkotásban elnevezésű projektben a kutatók a magyarországi politikai fejlődés kontextusában elemzik a populizmus, az alkotmányosság és a jogállamiság közötti kapcsolatot.

Magyarországon a közelmúltban alkotmányos reform és kiterjedt jogszabályalkotás zajlott. A populista megközelítésmód hatására egy tisztán többségi elven nyugvó alkotmányos modell formálódik, éles kontrasztban a liberális-demokratikus alkotmányoság hagyományaival. A kutatás egyik célkitűzése annak feltárása, hogy a populista alkotmányos rendben milyen elvek mentén formálódnak a jogi normák, a populista kormányzás elvezet-e az „abuzív konstitucionalizmus” megvalósulásához (Landau, 2013). Emellett a kutatás feltárja a liberális demokratikus berendezkedés intézményeinek azokat a strukturális gyengeségeit, amelyek végső soron a liberális demokrácia bukásához vezettek a populista törekvésekkel szemben. A kutatás további célkitűzése, hogy az alkotmányosság és a jogállamiság bevett értelmezését figyelembe véve kínáljon újszerű és átfogó kereteket a populista jogalkotás jelenségeinek megértéséhez.

A kutatás módszertana: a 2010 utáni Magyarország példáján vizsgálják a projektben résztvevők, hogy bizonyos közpolitikai területek miképpen illeszkednek a populista közpolitika- és jogalkotás ideáltípusához. Megvizsgálják különösen azokat a tárgyköröket, amelyekben a populista policy- és jogalkotás egyedi jellegzetességei manifesztálódnak. Ezek mentén öt területet emel ki a kutatás: gazdaságpolitika, büntetőpolitika, családpolitika, migrációs politika, esélyegyenlőségi- és kisebbségpolitika.

A kutatáshoz illeszkedve, részben annak égisze alatt kerül sor 2019. decemberében arra a kétnapos nemzetközi konferenciára, amelynek címe “Constitutional Interpretation in European Populist Regimes”. Az eseményre a világ minden kontinenséről érkeznek kutatók, közöttük olyan szaktekintélyek, mint Mark Tushnet, a Harvard Law School professzora és Martin Loughlin, a london School of Economic and Political Science professzora.

A magyar jogrendszer reakcióképessége 2010 és 2018 között elnevezésű kutatás keretén belül a kutatók azt vizsgálják, hogy a társadalmi, gazdasági, politikai, tudományos és technikai fejlődés során felmerült új kihívásokra hogyan képes reagálni a magyar jogrendszer a 2010-2018 közötti időszakban. A kutatás célkitűzése, hogy a reprezentativitásra törekvő alapkutatás során, tudományos igénnyel foglalkozzon a hazai társadalomtudományi kutatások által az elmúlt években azonosított társadalmi szintű kihívások magyar jogrendszer egészére tett strukturális hatásaival, arra összpontosítva, hogy hogyan írható le a magyar jogrendszer általános adaptációs és asszimilációs tanulási képessége.

A kutatás első évében a legfontosabb kvantitatív vizsgálat keretében több adatbázis elkészítésére és fejlesztésére került sor a törvényhozással és a rendeletalkotással összefüggésben.

Statisztikus bevonásával, a kutatócsoport módszertani alcsoportjának irányításával készültek el a táblák és grafikus kimutatások, amelyek azt mutatják, hogy mely területeken milyen intenzíven történt jogalkotás a 2010 és 2010 közötti időszakban. A rendeletek esetében is ezt mutatják ki a kvantitatív vizsgálatok eredményeképpen megszületett táblák és grafikonok, hogy a nem végrehajtási, hanem eredeti jogalkotói hatáskörben született rendeletek milyen szabályozási területen milyen volumenben jelentek meg az adott időszakban.

Emellett a jogszabályok indokolására vonatkozóan végeztek a kutatók gyűjtéseket, amelyek arra alkalmasak, hogy nyilvánvalóvá váljon, milyen problémát fogalmazott meg a jogalkotó a jogszabályalkotás vagy módosítás indokául. Az erre vonatkozó adatbázis is elkészült. Az adatbázisok nyilvánosan hozzáférhetőek egy automatikus, a nyilvántartás céljait szolgáló regisztrációt követően a Kutatóközpont honlapjáról.

A kvantitatív vizsgálatok eredményeit a kutatás első workshopján, 2019 szeptember 5-én fogják megosztani a kutatócsoport további tagjaival, akik a későbbi kutatások és elemzések számára is tudják használni ezeket az adatbázisokat. Elkészült továbbá két részletes elemzés a vizsgálat eredményeiről, amelyek jelenleg working paper formában szintén hozzáférhetőek a Társadalomtudományi Kutatóközpont honlapján, illetve még elhelyezésre várnak nívós nemzetközi folyóiratban.

Lezárult a Menedékkérők emberi jogai Magyarországon és Olaszországban elnevezésű projekt. Ennek keretében a kutatók feltárták a menekültügyi eljárások és a menekültek emberi jogainak garantálást övező tudományos viták normatív aspektusait. A kutatás a menekültjog egyes kérdéseit különösen Magyarország és Olaszország viszonyában vizsgálta, tekintettel a releváns nemzetközi és belső jogi normákra, a kapcsolódó esetjogra és nemzeti jogalkalmazásra.

A projekt lezárásaként jelent meg a „Human Rights of Asylum Seekers in Italy and Hungary: Influence of International and EU Law on Domestic Actions” című tanulmánykötet, amelyet az Eleven és a Giappichelli kiadó közösen gondozott. A kiadványt a projekt két vezető kutatója szerkesztette, az hiánypótló jelleggel összehasonlító elemzést kínál az olasz, a magyar és az európai tapasztalatok alapján a 2015-ös menekültválság után a menekültjog alapelveit és a kapcsolódó jogalkotást és politikákat érő kihívásokról. Az elemzés nemcsak a tagállamok intézkedéseit, hanem az uniós keretrendszert is általánosságban vizsgálja. Mindez segít értelmezni, hogy a menekültválságra adott tagállami válaszok és a különböző szereplők közötti interakciók az EU szintjén és a tagállamokon belül milyen hatással voltak az európai integrációs folyamatra.

Az Intézet kutatói részt vesznek a Democratic Efficacy and the Varieties of Populism in Europe elnevezésű H2020-as projektben, amelynek konzorciumvezetője a Társadalomtudományi Kutatóközpont. Ennek keretében az Intézet három kutatója dolgozott az egyik projektfeladathoz tartozó kérdőív kialakításán, Magyarország tekintetében elkészítette a kérdőív alapján a részletes elemzést, valamint a jogi populizmus szakirodalmát áttekintő összefoglalót készített a projektfeladatoz kapcsolódóan.

A projekt kutatói annak keretén belül három nemzetközi konferencián is részt vettek a bemutatott időszakban, az alábbiak szerint:

Erasmus Legal Science Week in Sofia (2019. márciusában);
Critical Perspectives on Human Rights konferecián New Yorkban 2019 márciusában;
29th World Congress of the International Association for Philosophy of Law and Social Philosophy (IVR) konferencián, amelynek elnevezése Dignity, Democracy, Diversity volt, 2019 júliusában.

Az európai ombudsman címmel megjelent az a 2015-ben elnyert Bolyai János Kutatási Ösztöndíj keretei között született monográfia, amely az uniós polgárok jogvédelmét biztosító uniós ombudsmani hivatal eljárásának soft law jellegét vizsgálta. Az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma a záró kutatói jelentések értékelése alapján a kiemelkedő szakmai minősítést elérő végzett ösztöndíjasoknak Bolyai Emléklapot adományoz. Idén ebben az elismerésben részesült intézetünk tudományos munkatársa.

Az Intézet tudományszervező tevékenységének keretében több szakmai konferencia házigazdája volt, illetve közreműködött azok megszervezésében. Említést érdemelnek különösen az alábbiak:

2019 áprilisában került sor A jogi szövegek ontológiája és hálózatai: logikai és szövegbányászati elemzések” címmel szervezett konferenciára. A rendezvényt az Intézet a Politikatudományi Intézettel és a BME gazdaság- és Társadalomtudományi Karával közösen rendezte, azon több kutatója is előadott szövegbányászat, szövegelemzés és hálózatkutatás témakörben;
Szintén 2019 áprilisában került sor „Az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból. Narratívák és következmények”című konferenciára, amelynek előadói részben a Jogtudományi Intézet kollégái, részben a Budapesti Corvinus Egyetem és az MTA KRTK kutatói közül kerültek ki.
2019 májusában került megrendezésre a „15 éve az Európai Unióban – jogharmonizáció” elnevezésű konferencia, amelyek résztvevői szinte valamennyi jogterületre kiterjedően tekintették át az Európai Uniós jogharmonizáció hatásait a belső nemzeti jogra.

A Jogtudományi Intézet több nagy volumenű nemzetközi konferenciát és workshopot készített elő 2019 őszére.

Az intézet angol nyelvű folyóirata, az Acta Juridica Hungarica – Hungarian Journal of Legal Studies szerepel a HeinOnline folyóirat-adatbázisában. Az Állam- és Jogtudomány című periodikának 2019 január és augusztusa között egy lapszáma jelent meg. A lektorált, referált „A” kategóriás lap vezető jogtudományi folyóiratnak tekintendő, amelynek szerkesztősége az intézet kutatóiból, szerkesztőbizottsága a hazai jogi karok dékánjaiból áll. Az MTA Law Working Papers, az intézet négy kutatója által szerkesztett periodika a tárgyévben sikeresen folytatta működését, a bemutatott időszakban kilenc számot közölt. A műfaj a tudományos publikációk „hierarchiájában” az első szintet jelenti: a már elkészült, de még átírandó, javítandó anyagok megjelenési helye, a kapcsolódó vitára nyújtva lehetőséget. Az intézeti projektek keretében készülő számos kézirat megjelenéséhez biztosít gyors, szabad hozzáférésű fórumot.

b) Tudomány és társadalom

Az intézet kutatóinak tevékenysége több területen is hozzájárult a társadalmat foglalkoztató kérdések megválaszolásához és a tudományos ismeretek terjesztéséhez. Az intézet rendezvényei szinte kivétel nélkül nyilvánosak (előzetes regisztrációhoz kötöttség azonban előfordulhat). Ezek programját, főbb paramétereit az informatív, kétnyelvű (magyar és angol) intézeti honlap, az intézet által indított és gondozott Jogtudományi Hírlevél és Jogtudományi Kereső, valamint az intézet Facebook-oldala mindenkor közzéteszi.

Az intézet rendezvényeiről – túl a fentiekben már említett fórumokon – elektronikus tájékoztatás útján a releváns hazai kutatóhelyek is értesülnek (továbbá idegen nyelvű rendezvények esetén, valamint a kutatók szakmai kapcsolatai alapján egyes külföldi szakmai műhelyek is).

Az intézet egyik fontos feladatának tekinti, hogy tudományszervezési szolgáltatásokkal segítse a hazai jogtudományi közösséget. Ebben a szolgáltató szellemben, egyúttal külföldi mintákat is követve a Jogtudományi Hírlevél elnevezésű kétheti elektronikus periodikát a tárgyévben folyamatosan publikálta, amely a lehető legszélesebb hazai jogtudományi közösséget megcélozva tartalmazza az aktuális hazai és nemzetközi konferencia-felhívásokat, doktori védéseket, habilitációkat, könyvbemutatókat, személyi híreket, ösztöndíj-lehetőségeket. A Hírlevélnek hozzávetőlegesen 4000 feliratkozója van.

Az intézet a 2019-es évben ismét meghirdette az MTA TK Jogtudományi Intézetének Életműdíját. A díjat az Intézet 2007 óta ítéli oda, amellyel olyan kiemelkedő magyar jogtudósok teljesítményét és életművét kívánja elismerni, akik tudományos munkásságukkal jelentős mértékben hozzájárultak a hazai és/vagy a nemzetközi jogtudomány fejlődéséhez. Az Intézet az életműdíjat minden második (páratlan) évben ítéli oda. A díjazottakra ajánlást tehetnek a hazai egyetemek jogtudományi karainak dékánjai (ha a tisztség nincs betöltve, akkor helyettük a tudományos dékánhelyettes), valamint az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottságának elnöke írásban, rövid indoklással az Intézet igazgatójának címezve

Szintén megjelent a Jogtudományi alapkutatások monográfiasorozathoz kapcsolódóan a kéziratok leadására vonatkozó felhívás. A sorozat célja, hogy évente átlagosan egy kiemelkedő minőségű magyar nyelvű jogtudományi alapkutatási monográfiának megjelenési lehetőséget biztosítson, egyúttal általános és ingyenes (open access) elérhetőséget. A mű elektronikus formátumban történő elkészítését a Jogtudományi Intézet vállalja. Az elkészült e-könyv az intézet honlapján kerül elhelyezésre, továbbá az intézet a könyv nyomtatott formátumú megjelenését is finanszírozza korlátozott példányszámban. A pályázatok elbírálása, a nyertes mű kiválasztása és a kötet kiadása technikai feltételeinek lebonyolítása a 2019-es esztendőben még folyamatban van.

Az intézet – többéves hagyományokat folytatva – 2019-ban, a kutatóközpont többi intézetével befog kapcsolódni a Kutatók éjszakája c. programsorozatba. A tárgyévi program keretében 4 intézeti kutató tart előadást.

III. A kutatóhely hazai és nemzetközi K+F kapcsolatai 2019-ben

A hazai és nemzetközi K+F tevékenység részeként értelmezhető, hogy a munkatársak többsége jelentős oktatási tevékenységet végez a következő intézmények alapszakán, mesterszakán vagy doktori képzésében: Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Debreceni Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Károli Gáspár Református Egyetem, Közép-európai Egyetem, Miskolci Egyetem, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Széchenyi István Egyetem, Bibó István Szakkollégium.

Megerősödött a Jogtudományi Intézet szerepe a nemzetközi tudományos együttműködésekben is. A 2019-es esztendőben két kutatócsoport is létrejött az International Association of Constitutional Law égisze alatt, amelynek működését a JTI kutatói kezdeményezték, és intézményi hátterüket az Intézet szolgáltatja. Ezek egyike a Constitutional Interpretation elnevezésű kutatócsoport, amely működése során az alkotmányértelmezés aktuális kérdéseire fókuszál. Az Identity, Race and Ethnicity in Constitutional Law elnevezésű csoport a faj, etnicitás, nemzetiség jogi értelmezési lehetőségeit kutatja. 2019 őszén illetve decemberében kerül sor a két kutatócsoport első nagy rendezvényeinek megszervezésére a Jogtudományi Intézetben.

IV. A 2019 január és augusztusa között elnyert fontosabb hazai és nemzetközi pályázatok rövid bemutatása

Elnyert NKFIH pályázatokról erről az időszakra nem tudunk beszámolni, hiszen a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal még nem hirdetett eredményeket.

EEUStAID – Building of Central and Eastern European judicial capacities for the enforcement of EU State aid law

Május 30–31-én tartotta meg első képzési rendezvényét az EEUStAID projekt. Az MTA TK a Lexcellence Európai Közösségi Jogi és Szabályozási Tanácsadó Kft.-vel közösen nyert az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága által a nemzeti bírók európai versenyjogi képzésére kiírt versenypályázaton. A képzésre kilenc közép-kelet-európai tagállamból érkeztek közigazgatási és polgári ügyszakos bírók. A májusi rendezvényen a tagállami bíróságok feladatai kerültek terítékre, különösen a jogellenes állami támogatások visszafizettetése és az ideiglenes jogvédelem elrendelése körében. Különös hangsúlyt került a bírói jogértelmezési és jogalkalmazási készségek fejlesztésére, valamint a tagállami jogrendszerek közötti kölcsönös tanulásra, illetve tapasztalatcserére. A projekt céljaira kifejlesztett képzési anyag a képzés lezárása után nyilvánosan elérhetővé válik az európai szakmai közönség (bírók, gyakorló jogászok, egyetemi hallgatók, kutatók, szakpolitikai szakértők) számára az MTA TK weboldalán

V. A 2019 január és augusztusa között megjelent jelentősebb tudományos publikációk

Balázs, István, A magyar közigazgatás az "Európai Közigazgatási Térségben". PRO PUBLICO BONO: ÁLLAM- ÉS KÖZIGAZGATÁSTUDOMÁNYI SZEMLE 2019 : 1 pp. 68-85. , 18 p. (2019) http://real.mtak.hu/99689/
Chronowski Nóra, Varju Márton, Bárd Petra, Sulyok Gábor, Hungary: Constitutional (R)evolution or Regression? In: Anneli, Albi; Samo, Bardutzky (szerk.) National constitutions in European and global governance: Democracy, rights, the rule of law - national reports. Hága, Hollandia : T.M.C. Asser Press, (2019) pp. 1439-1488., 50 p. REAL: http://real.mtak.hu/48753/
Gajduschek, György, Közigazgatás és politika. In: Jakab, András; Könczöl, Miklós; Menyhárd, Attila; Sulyok, Gábor (szerk.) Internetes Jogtudományi Enciklopédia. Budapest, Magyarország : PPKE JÁK, (2019) pp. 1-11. Paper: kozigazgatas-es-politika , 11 p. http://real.mtak.hu/103178/
Hoffmann, Tamás, Crimes Against The People – A Sui Generis Socialist International Crime? JOURNAL OF THE HISTORY OF INTERNATIONAL LAW 21 : 2 pp. 299-329. , 31 p. (2019) http://real.mtak.hu/101998/
Hoffmann Tamás, Contra aggressionem? Az agresszió bűncselekményével kapcsolatos nemzetközi jogi dilemmák. ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNY 60 : 1 pp. 36-68. , 33 p. (2019) http://real.mtak.hu/101998/
Könczöl, Miklós, How to Rejuvenate European Decision-making? Central and Eastern European Legal Studies 2018 : 2 pp. 191-210. , 20 p. (2019) http://real.mtak.hu/93049/
Papp, Mónika, Member State Interests and EU Internal Market Law. In: Varju, Márton (szerk.) Between compliance and particularism: Member State interests and European Union law CHAM : Springer, (2019) pp. 103-127. , 25 p. http://real.mtak.hu/100413/
Várnay, Ernő, Az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság. Együttműködő alkotmánybíráskodás? ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNY 60 : 2 pp. 63-91. , 29 p. (2019) http://real.mtak.hu/103096/
Varjú, Márton; Papp, Mónika, Member State Economic Patriotism and EU Law: Legitimate Regulatory Control Through Proportionality? In: Gerőcs, T; Szanyi, M (szerk.) Market liberalism and economic patriotism in the capitalist world-system Cham (Svájc), Svájc : Palgrave Macmillan, (2019) pp. 127-151. , 25 p. http://real.mtak.hu/100412/
Varju, Márton, Unionsrecht und Verwaltungsrecht ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNY 60 : 2 pp. 112-115. , 4 p. (2019) http://real.mtak.hu/103100/