jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

2021. június

A polgári jogi felelősségi rendszer(ek) mesterséges intelligenciára való alkalmazhatóságának egyes kérdéseiről (az Európai Parlament 2020. október 20-i állásfoglalása nyomán) – 2. rész

2021. június 02. 9:21

A már létező speciális felelősségi rendszerek, a magyar polgári jogban „a felelősség egyes esetei”[1] közül a termékfelelősségi rezsim szabályainak az MI-rendszerekre történő lehetséges alkalmazása külön vizsgálatot igényelnek („míg a potenciális alkalmazások széles körének vonatkozásában ágazatspecifikus szabályozás kívánatos,”[2] azonban az MI-rendszerek alapjául szolgáló technológiához kapcsolódó kérdések általánossága és a rendszerek működésének minden korábbi technológiához viszonyított specifikussága egy különálló, átfogó szabályozási keret kialakítását is lehetővé teheti). A termékfelelősség kapcsán azonban a termékfelelősségi irányelv[3] tagállami szinten átültetett rendelkezéseinek alkalmazása, a termékfelelősségi irányelv által meghatározott fogalmaknak az MI-rendszerekre való alkalmazhatósága több kérdést is felvet. A termékfelelősség röviden annyit jelent, hogy „[a] termékkárért a hibás termék gyártója felelősséggel tartozik”.[4] A termékfelelősség legfőképpen abban tér el az általános felelősségi rezsim szabályaitól, hogy nem egy meghatározott szerződéses jogviszony eredeti két alanyát tekinti a termékfelelősségi jogviszony két alanyának, hanem egy több szerződésből álló szerződéses láncolat két végpontján elhelyezkedő személyek között hoz létre a termékkár[5] bekövetkezése esetén egy olyan jogviszonyt, amelynek egyik alanya a termékkárt elszenvedő károsult, a másik alanya pedig, alapvető esetben, a termék előállítója. A károsult és a termék gyártója között a termékfelelősség szabályozása híján egyébként semmilyen jogviszony nem állna fenn.

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip európai parlament belső piac fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság diszkrimináció európai központi bank alkotmánybíróság gazdasági és monetáris unió versenyjog kúria állami támogatás demokrácia uniós értékek jogegységi határozat előzetes döntéshozatali eljárás euró nemzeti érdek közös kereskedelempolitika eu alapjogi charta brexit arányosság elve szociális jog irányelvek átültetése european convention of human rights kásler-ítélet fizetésképtelenségi rendelet választás eusz 7. cikke oroszország egységes piac európai bizottság elnöke human trafficking adatvédelem human rights környezetvédelem ultra vires aktus bevándorlás fenntartható fejlődés ceta német alkotmánybíróság btk közös kül- és biztonságpolitika trump wto nafta közigazgatás russia tpp migráció nemzeti bíróságok fundamental rights menekültkérdés ukraine crisis bankunió strasbourgi bíróság panpsychism szolidaritás polgári kezdeményezés magyarország personhood kötelezettségszegési eljárás szankció syngamy eu sanctions energiapolitika environment compliance devizakölcsön ecthr európai integráció civil törvény alkotmányjog prison conditions ukrán válság fővárosi közgyűlés európai parlamenti választások fogyatékosok jogai surrogacy kiotói jegyzőkönyv national courts internet verseny szabadsága magyar helsinki bizottság ebh államcsőd közbeszerzés felsőoktatás normakontroll versenyképesség adójog consumer protection platformtársadalom halálbüntetés vesztegetés szülő nők helyzete likviditás külkapcsolatok állampolgárság lex ceu eljárási alkotmányosság adózás európai politikai pártok; single market adókövetelés hálapénz peschka menekült hatáskörmegosztás european court of human rights nemzetközi magánjog közjogtudomány gmo-szabályozás pártfinanszírozás retaliation adatmegőrzési irányelv fizetésképtelenségi eljárás schuman-nyilatkozat jogelmélet fal dajkaterhesség környezetvédelmi politika családi jog zaklatás beruházásvédelem gmo-mentesség központi bankok európai rendszere európai politikai közösség hungary közerkölcs sokszínű európa alapító atyák vallásszabadság dublin iii egyesült királyság áruk szabad áramlása öröklési jog szegregáció szabályozáshoz való jog european neighbourhood policy hatáskör-átruházás politikai pártok european court of justice kisebbségek juncker bizottság első alkotmánykiegészítés 1951-es genfi egyezmény egészségvédelem uniós polgárság irányelvek jog és irodalom elsőbbség elve kohéziós politika sokféleség energiahatékonysági irányelv obamacare strasbourgi esetjog tényleges életfogytiglan közigazgatási perrendtartás ártatlanság vélelme erdély ukraine régió fizetésképtelenség; energiaunió születésszabályozás parlament európai bíróság elnöke új btk. általános közigazgatási rendtartás alapjogi charta legitimáció konferencia székelyföld autonomy of eu legal order jogharmonizáció; eurasian economic union hobby lobby véleménynyilvánítás szabadsága lenaerts törökország kikényszerítés law in literature uk report inviolability of eu legal order csődjog; dcfta büntetőjog média hatékony jogvédelem szabadságvesztés történelmi konfliktusok személyek szabad mozgása law as literature európai szomszédságpolitika mulhaupt european values többségi demokrácia; jogos védelem országgyűlés franciaország uniós válságkezelés európai jog szociális deficit letelepedés szabadsága lengyel alkotmánybíróság brit jelentés olaszország european central bank áldozatvédelem sajtószabadság németország lojális együttműködés európai tanács európai emberi jogi egyezmény lengyelország ingatlanadó-követelés article 7 teu népszavazás german constitutional court végrehajtás válság kiskereskedelmi különadó jogállamiság-védelmi mechanizmus excessive deficit nyilvános meghallgatás rule of law common commercial policy omt értékközösség egyesülési jog szíria uniós jog sérthetetlensége eu klímapolitika exclusionarism kommunikáció democracy európai unió alapjogi ügynoksége egyenlő bánásmód görögország muršić érdekközösség velencei bizottság lengyel alkotmánybíróság uniós jog autonómiája infrastruktúrához való hozzáférés kvótakereskedelem protectionism datafication reklámadó emberi méltóság pénzügyi válság ügynökprobléma gazdasági szankciók civil jogállamiság