jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

A(z) "tagállami mozgástér " címkével jelölt bejegyzések:

A nemzeti bíróságok kötelezettségei és lehetőségei egy nemzeti intézkedés arányosságának vizsgálata kapcsán

2016. február 10. 14:14

Az Európai Unió Bíróságának Scotch Whisky Association ügyben hozott előzetes döntése. 
Karácsony előtt egy nappal az Európai Unió Bírósága előzetes döntést hozott az alkoholok minimum árát meghatározó skót törvény uniós jogi kompatibilitásáról. A nagy érdeklődésre számot tartó skót ügyben több tagállam kormánya tett észrevételt abban a kérdésben, hogy vajon a minimumár meghatározására felhatalmazó törvény alapján közzétett miniszteri rendelet-tervezet összeegyeztethető-e az uniós joggal.

Christian Koenig: Merre tart az állami támogatások joga?

2015. április 03. 10:52

 

 

Az állami támogatások joga ma egyre inkább a közpolitika-alkotás álcázására szolgáló többfunkciós eszközként használatos. Alkalmazása nem korlátozódik egyes szektorokra, harmonizált vagy nem harmonizált területekre.  Az új Iránymutatás a 2014–2020 közötti időszakban nyújtott környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról például szó szerint iránymutatásnak tekinthető, és mindenképpen több az Európai Bizottság állami támogatás-politikájának átlátható leírásánál. A dokumentum az állami támogatási ellenőrzésen - mint eszközön- keresztül kijelöli az uniós megújuló energiaszabályozás új irányát, amely a megújuló energiák megfelelő piacait át fogja formálni.

Az uniós GMO-engedélyezési rendszer reformja – Növekvő tagállami mozgástér?

2015. március 15. 12:43

 

 

Az Európai Unió Tanácsa ötéves jogalkotási eljárás végére tett pontot 2015. március 2-án, amikor elfogadta a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO) engedélyezésére vonatkozó új uniós szabályozást. Az új GMO-szabályozás fő üzenete, hogy a jövőben a tagállamok saját területükön szabadon korlátozhatják a GMO-k termesztését, vagyis – a szubszidiaritás elvét is figyelembe véve – az uniós szinten engedélyezett GMO-k termelésének korlátozásáról vagy megtiltásáról a tagállamok nemzeti szinten dönthetnek. A géntechnológia mezőgazdaságon belüli alkalmazása heves viták kereszttűzében áll, az ezzel kapcsolatos álláspontok erősen polarizáltak a géntechnológia hasznosságának és előnyeinek előtérbe helyezését kihangsúlyozó, valamint a benne rejlő veszélyek alapján elutasító vélemények mentén. 

Az állam közpolitikai döntéshozatali tere és az állami támogatások tilalma - Az Európai Bíróság ítélete a londoni taxiknak nyújtott állami támogatásokról

2015. február 20. 11:26

 

 

Az Európai Bíróság a C-518/13. számú Eventech-ítéletében állást foglalt abban a kérdésben, hogy az állami infrastruktúrához való privilegizált hozzáférés biztosítása az elsődleges jogba ütköző állami támogatásnak minősülhet-e. A Bíróság (eléggé homályosan) elhatárolni igyekezett a gazdasági célokat szolgáló infrastruktúra megépítését és üzemeltetését attól a helyzettől, amikor egy eredetileg közcélra épült állami infrastruktúrához később privilegizált hozzáférést biztosít az állam egy adott vállalkozás számára térítés nélkül.

A tagállamok mérlegelési mozgástere a köztisztviselői bérrendezés terén, az Unió a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó jogának tükrében: a Bíróság ítélete a Specht és mások ügyben

2014. szeptember 07. 7:59

 

 

Az Európai Unió Bíróságának ítélete (a C-501/12 – C-506/12, C-540/12 és C-541/12 sz. ügyekben) a német szövetségi köztisztviselők illetményrendszerét érintő 2009. évi reform, illetve a Berlin tartomány köztisztviselőinek illetményrendszerét érintő 2011. évi reform ügyében született. Az új rendelkezések révén előtérbe kerültek a régi szabályrendszer elégtelenségei, nevezetesen, hogy az az alapilletmény megállapításakor figyelembe vette a köztisztviselő életkorát (azaz a közszolgálatban eltöltött idő hosszát), és ennek tükrében a jelenlegi köztisztviselői fizetési fokozatokat egy átmeneti időszakot létrehozva a régi rendszer diszkriminatív rendelkezéseit alapul véve sorolták újra, illetve bírálták felül az egyes fokozatokhoz tartozó illetményeket. Az Európai Unió Bírósága felé előterjesztett kérdések különösen azt vitatták, hogy a szolgálatban eltöltött idő hossza, amely a közalkalmazotti bértábla hagyományos elemének tekinthető, maradhat-e továbbra is meghatározó tényező a köztisztviselői illetményrendszer szabályozása során, illetve, hogy a tagállamok mozgástere mennyire behatárolt a régi és az új illetményrendszer közötti átmeneti időszakról való rendelkezéskor.

Új fejlemények az EU Alapjogi Charta nemzeti bíróságok előtt történő érvényesíthetősége kapcsán

2014. március 27. 9:53

    

Az EU Bíróság Nagytanácsának a korábbi ítélkezési gyakorlatot megerősítő, viszont új elemeiben alapvetően konzervatív értelmezési irányvonalat követő ítélete az uniós szociális jog egyik részletkérdésének értelmezését igénylő francia ügyben született. Az Alkotmánytanácsot is megjárt alapügyben arra kerestek választ, hogy fenntarthatók-e a francia Munka Törvénykönyv a munkavállalói érdekképviseleti jogok az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról szóló 2002/14/EK irányelv (HL L 80., 29. o.) követelményeinél alacsonyabb védelmi szintjét biztosító rendelkezései.

Legutóbbi bejegyzések

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip diszkrimináció európai központi bank fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság belső piac alkotmánybíróság európai parlament előzetes döntéshozatali eljárás gazdasági és monetáris unió demokrácia kúria állami támogatás jogegységi határozat versenyjog uniós értékek eu alapjogi charta szociális jog irányelvek átültetése euró kásler-ítélet eusz 7. cikke arányosság elve választás nemzeti érdek oroszország közös kereskedelempolitika european convention of human rights brexit fizetésképtelenségi rendelet nemzeti bíróságok ultra vires aktus német alkotmánybíróság kötelezettségszegési eljárás európai parlamenti választások európai bizottság elnöke adatvédelem wto bankunió magyarország energiapolitika devizakölcsön fogyatékosok jogai btk alkotmányjog fővárosi közgyűlés közös kül- és biztonságpolitika strasbourgi bíróság szankció ukrán válság migráció szolidaritás egységes piac russia ukraine crisis compliance fundamental rights eu sanctions bevándorlás európai integráció környezetvédelem fenntartható fejlődés menekültkérdés ceta polgári kezdeményezés trump nafta tpp ecthr prison conditions surrogacy human trafficking human rights közigazgatás panpsychism personhood syngamy environment civil törvény irányelvek legitimáció kikényszerítés szociális deficit letelepedés szabadsága kiskereskedelmi különadó központi bankok európai rendszere hatáskör-átruházás elsőbbség elve adatmegőrzési irányelv közerkölcs európai unió alapjogi ügynoksége magyar helsinki bizottság vesztegetés hálapénz vallásszabadság első alkotmánykiegészítés obamacare születésszabályozás hobby lobby büntetőjog jogos védelem áldozatvédelem külkapcsolatok hatáskörmegosztás tényleges életfogytiglan új btk. szabadságvesztés lojális együttműködés végrehajtás gazdasági szankciók állampolgárság nemzetközi magánjog családi jog öröklési jog uniós polgárság alapjogi charta személyek szabad mozgása európai jog európai emberi jogi egyezmény uniós jog sérthetetlensége uniós jog autonómiája infrastruktúrához való hozzáférés versenyképesség adózás gmo-szabályozás gmo-mentesség european neighbourhood policy ukraine uk report európai szomszédságpolitika brit jelentés excessive deficit exclusionarism protectionism national courts consumer protection single market retaliation hungary european court of justice autonomy of eu legal order inviolability of eu legal order european values article 7 teu rule of law democracy reklámadó verseny szabadsága halálbüntetés schuman-nyilatkozat alapító atyák juncker bizottság energiahatékonysági irányelv energiaunió eurasian economic union dcfta european central bank german constitutional court omt görögország pénzügyi válság államcsőd likviditás menekült fal dublin iii 1951-es genfi egyezmény strasbourgi esetjog európai bíróság elnöke lenaerts hatékony jogvédelem franciaország németország értékközösség érdekközösség ügynökprobléma közbeszerzés környezetvédelmi politika áruk szabad áramlása egészségvédelem ártatlanság vélelme törökország történelmi konfliktusok uniós válságkezelés európai tanács válság szíria lengyel alkotmánybíróság jogállamiság normakontroll eljárási alkotmányosság beruházásvédelem szabályozáshoz való jog jog és irodalom erdély konferencia law in literature law as literature lengyel alkotmánybíróság lengyelország jogállamiság-védelmi mechanizmus eu klímapolitika kvótakereskedelem kiotói jegyzőkönyv adójog európai politikai pártok; pártfinanszírozás európai politikai közösség politikai pártok kohéziós politika régió székelyföld mulhaupt ingatlanadó-követelés nyilvános meghallgatás kommunikáció datafication internet platformtársadalom adókövetelés fizetésképtelenségi eljárás sokszínű európa kisebbségek sokféleség fizetésképtelenség; jogharmonizáció; csődjog; többségi demokrácia; olaszország népszavazás common commercial policy egyenlő bánásmód emberi méltóság ebh szülő nők helyzete peschka jogelmélet parlament véleménynyilvánítás szabadsága média országgyűlés sajtószabadság muršić european court of human rights dajkaterhesség egyesült királyság közigazgatási perrendtartás általános közigazgatási rendtartás egyesülési jog velencei bizottság civil felsőoktatás lex ceu közjogtudomány zaklatás szegregáció

Archívum