A Jogtudományi Intézet blogoldala
A(z) "nemzeti érdek" címkével jelölt bejegyzések:
2015. június 12. 9:47
Az Európai Bizottság 27 tagállammal szemben folytat kötelezettségszegési eljárást az ún. energiahatékonysági irányelv (Energy Efficiency Directive, EED) nem megfelelő átültetése és alkalmazása miatt. Magyarország vonatkozásában az irányelv nemzeti jogba történő átültetésének elmulasztása miatt az eljárás 2015 márciusában a bírósági szakaszba lépett. A Bizottság ezzel a lépéssel kívánja jelezni az energiafogyasztási szokások megváltoztatásához való tagállami hozzáállás összeegyeztethetetlenségét az EU energiahatékonysági programjával. Kérdéses, hogy a májusban elfogadott energiahatékonysági törvény megfelel-e a szakma várakozásainak.
2014. október 29. 16:52
.jpg)
.jpg)
Az ukrán válság 2014 márciusában fordulóponthoz érkezett, amikor egy illegitimnek tartott népszavazást követően az Orosz Föderáció annektálta a Krím-félszigetet, az Európai Unió pedig ennek hatására „gazdasági szankcióként” aposztrofált intézkedések sorát vezette be. Kétrészes elemzésünk első felében az uniós korlátozó eszközök és az orosz ellenintézkedések jogi hátterét elemezzük, majd a következő bejegyzésben a szankciók nemzeti szinten jelentkező hatásait, valamint az uniós és a nemzeti érdek között meghúzódó konfliktus politikai összefüggéseit vizsgáljuk.
2014. szeptember 07. 7:59
.jpg)
Az Európai Unió Bíróságának ítélete (a C-501/12 – C-506/12, C-540/12 és C-541/12 sz. ügyekben) a német szövetségi köztisztviselők illetményrendszerét érintő 2009. évi reform, illetve a Berlin tartomány köztisztviselőinek illetményrendszerét érintő 2011. évi reform ügyében született. Az új rendelkezések révén előtérbe kerültek a régi szabályrendszer elégtelenségei, nevezetesen, hogy az az alapilletmény megállapításakor figyelembe vette a köztisztviselő életkorát (azaz a közszolgálatban eltöltött idő hosszát), és ennek tükrében a jelenlegi köztisztviselői fizetési fokozatokat egy átmeneti időszakot létrehozva a régi rendszer diszkriminatív rendelkezéseit alapul véve sorolták újra, illetve bírálták felül az egyes fokozatokhoz tartozó illetményeket. Az Európai Unió Bírósága felé előterjesztett kérdések különösen azt vitatták, hogy a szolgálatban eltöltött idő hossza, amely a közalkalmazotti bértábla hagyományos elemének tekinthető, maradhat-e továbbra is meghatározó tényező a köztisztviselői illetményrendszer szabályozása során, illetve, hogy a tagállamok mozgástere mennyire behatárolt a régi és az új illetményrendszer közötti átmeneti időszakról való rendelkezéskor.
