A Jogtudományi Intézet blogoldala
A(z) "tisztességtelen szerződési feltétel" címkével jelölt bejegyzések:
2015. október 1-én tette közzé a Bíróság a C-32/14-es előzetes döntéshoztali eljárásban hozott ítéletét. E döntésben azt a kérdést válaszolta meg, hogy közjegyzői közokiratba foglalt fogyasztói szerződésekben a közjegyző köteles-e az uniós jog alapján a végrehajtási záradékkal történő ellátás szakaszában is vizsgálni a szerződés tisztességtelen kikötéseit.
.jpg)
A 93/13/EGK irányelv a tisztességtelen szerződési feltételekről ugyan nem tartalmaz szabályokat a fogyasztói hitelszerződés biztosítékaként szolgáló ingatlanokra vonatkozó nemzeti végrehajtási eljárások vonatkozásában, azonban az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elve alapján az Európai Unió Bírósága (továbbiakban EuB) vizsgálhatja a fenti nemzeti eljárási szabályok uniós joggal való összeegyeztethetőségét.
Megszületett a Kúria várva várt 2/2014. PJE Jogegységi határozata a devizakölcsönökről, és néhány napra rá már meg is jelent a parlament honlapján az első törvényjavaslat, amely a Kúria jogegységi határozatával kapcsolatos „egyes kérdéseket” rendez. A jogegységi határozatot és a törvényjavaslatot csak a korábban született 6/2013 PJE határozattal, a még 2012-ben keletkezett 2/2012 (XII. 10.) PK véleménnyel, a vonatkozó három hazai jogszabállyal [a régi Ptk.-val az 1996. évi CXII. törvénnyel, [a régi Hpt.-val] valamint a 275/2010. (XII. 15.) Korm. rendelettel], és a 93/13 EGK Irányelvvel együtt lehet csak megérteni.
.jpg)
A Kúria 2014. június 3-án lezárta a felülvizsgálati eljárást a Kásler-ügyben. Az Európai Unió Bíróságának április 30-i előzetes döntéshozatali ítéletéről készült joggazdaságtani elemzésünket Szalai Ákos tollából itt olvashatja el. A Kúria ítéletének ismertetéséhez jelenleg csak egy sajtóközlemény áll rendelkezésünkre és nem az ítélet teljes szövege. A sajtóközlemény alapján a Kúria az EuB uniós jogértelmezését a konkrét tényállás elbírálására a következőképpen alkalmazta. Az EuB ítéletében egyértelműen kizárta annak lehetőségét, hogy az árfolyamrés a szolgáltatás árának vagy díjazásának részét képezné, amelynek tisztességtelensége a 93/13 irányelv értelmében vizsgálható lenne.
.jpg)
A fogyasztóvédelem paternalista szabályozás. Olyan paternalista szabályozás, amelyben a fogalmak nem mindig pontosak – mivel elsődleges célja politikai. Nem a fogyasztók megvédése, hanem az, hogy a fogyasztók azt higgyék, hogy a politika meg akarja és meg is tudja őket védeni. Kemény szavak, de a joggazdaságtanban a fogyasztóvédelemmel foglalkozó írások jelentős része (példáulitt és itt) napjainkban erre a végeredményre jut. Ez a megoldatlan probléma szülte a Kásler-ügyet is. Az ügy tárgyát képező fogyasztóvédelmi szabályozás olyan paternalista módszer, amely a bíróságnak lehetőséget ad arra, hogy a felek által elfogadott szerződések egyes passzusait a fogyasztó kérésére kihúzza, átírja – vagyis a megkötött szerződéseket (legalábbis részben) megfossza kötőerejétől.