A Jogtudományi Intézet blogoldala
A(z) "Európai Bíróság" címkével jelölt bejegyzések:
A Bizottság elutasított egy, a kohéziós politikát kisebbségvédő szereppel felruházni kívánó polgári kezdeményezést. A Bizottság döntését az Európai Unió Bírósága is helybenhagyta. Az ítélet jól jellemzi az EU kisebbségvédelmhez való viszonyulását.
Az Európai Bíróság a Borealis-ügyben kihirdetett ítéletében az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek (kibocsátási jogok) kiosztási mechanizmusát vizsgálta, és kimondta, hogy nem kifogásolható önmagában, hogy az éves kibocsátási összmennyiségek meghatározása során a villamosenergia-termelői ágazat kibocsátásait az uniós szabályozás nem veszi figyelembe, ugyanis ez összhangban áll az EU klímapolitikai céljaival.
Az Európai Unió délkeleti határain 2015 forró nyarán lejátszódott drámát és zavarodottságot követően úgy tűnt, hogy az EU és a tagállamok megfelelő megoldásokat találtak az Európába beáramló menekültek és migránsok okozta válság kezelésére. Ezek egyike egy tanácsi határozat volt, mely kvótarendszert vezetett be a menedékkérők és migránsok tagállamok közti szétosztására és letelepítésére. Célja a krízisben leginkább érintett tagállamok tehermentesítése volt egy olyan intézményi megoldás létrehozásával, amely megpróbálja igazságosan elosztani terheket a tagállamok között.
2015. október 8-án az Európai Bíróságon elnököt választottak, mivel lejárt a bíróságot 12 évig elnöklő Vassilios Skouris megbízatása. A bírák titkos szavazással új elnöknek a korábbi elnökhelyettest, a belga Koen Lenaerts-ot választották meg. Lenaerts három évig, 2018. október elejéig tölti be azt a pozíciót.
.jpg)
1996-ot követően az Európai Bíróság ismét lehetőséget kapott arra, hogy kifejthesse jogi véleményét az Európai Unió az Európai Emberi Jogi Egyezményhez (Egyezmény) történő csatlakozását illetően. Bár az EUSZ 6. cikk 2. bekezdése által a csatlakozás alkotmányos háttere alapjaiban megváltozott, a Bíróság ismételten a csatlakozás jogi meg nem engedhetősége mellett foglalt állást.
.jpg)
2014. december 18-án az Európai Unió Bírósága (EuB) egy dán bíróság által elé terjesztett kérdésekre válaszul kimondta, hogy habár sem az alapszerződésekben, sem az Európai Unió Alapjogi Chartájában nincsen védve a túlsúly, mint hátrányos megkülönböztetési alap, az EU fogyatékosságként értelmezve védi az adott személyt, ha az a túlsúlyából kifolyólag korlátozva van a teljes, hatékony és más munkavállalókkal a szakmai életben való egyenlő szerepvállalás tekintetében.
Megszületett a Kúria várva várt 2/2014. PJE Jogegységi határozata a devizakölcsönökről, és néhány napra rá már meg is jelent a parlament honlapján az első törvényjavaslat, amely a Kúria jogegységi határozatával kapcsolatos „egyes kérdéseket” rendez. A jogegységi határozatot és a törvényjavaslatot csak a korábban született 6/2013 PJE határozattal, a még 2012-ben keletkezett 2/2012 (XII. 10.) PK véleménnyel, a vonatkozó három hazai jogszabállyal [a régi Ptk.-val az 1996. évi CXII. törvénnyel, [a régi Hpt.-val] valamint a 275/2010. (XII. 15.) Korm. rendelettel], és a 93/13 EGK Irányelvvel együtt lehet csak megérteni.
.jpg)
Az EU Bíróság Nagytanácsának a korábbi ítélkezési gyakorlatot megerősítő, viszont új elemeiben alapvetően konzervatív értelmezési irányvonalat követő ítélete az uniós szociális jog egyik részletkérdésének értelmezését igénylő francia ügyben született. Az Alkotmánytanácsot is megjárt alapügyben arra kerestek választ, hogy fenntarthatók-e a francia Munka Törvénykönyv a munkavállalói érdekképviseleti jogok az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról szóló 2002/14/EK irányelv (HL L 80., 29. o.) követelményeinél alacsonyabb védelmi szintjét biztosító rendelkezései.