jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

Kódolt egyenlőtlenségek? Diszkrimináció az algoritmusok korában

2021. május 03. 22:20
Körtvélyesi Zsolt
tudományos segédmunkatárs, TK JTI
Kódolt egyenlőtlenségek? Diszkrimináció az algoritmusok korában

Számos vita és félreértés övezi azt a kérdést, hogy mi számít mesterséges intelligenciának vagy akár okos robotnak (lásd például az Európai Bizottság meghatározását), mint ahogy az is gyakran előfordul, hogy misztifikáljuk a jelenséget. Ebből kiindulva alább inkább algoritmusokra vagy kódokra utalok, és úgy tárgyalom a felmerülő kérdéseket, hogy azok egyszerre alkalmazhatóak szofisztikált, önállóan tanuló programokra (deep learning), és olyan egyszerűbb programokra is, amelyek nem nevezhetők mesterséges intelligenciának.

Az áttekintésből látható, hogy az egyre összetettebb algoritmusok nem annyira új kérdéseket vetnek fel, mint inkább régóta velünk lévő dilemmákat helyeznek új megvilágításba, ugyanakkor valóban új megoldásokat tesznek szükségessé. Az egyik kapcsolódó jelenség, hogy az emberi hibák hatását az algoritmusok hajlamosak olyan mértékben felnagyítani, amikor azok növelik az egyenlőtlenségeket. Az algoritmusok használata ugyanakkor alkalmat ad arra is, hogy jobban megértsük, mit értünk jogellenes megkülönböztetés alatt, illetve hogyan tehetünk ellene, sőt, az optimista megközelítések szerint kifejezetten abba az irányba hatnak, hogy az egyenlőség szempontját hatékonyabban érvényesítsük a gyakorlatban.

The role of the historical constitution in Hungarian constitutional law

2021. április 22. 11:37
Gera Anna
joghallgató ELTE ÁJK
The role of the historical constitution in Hungarian constitutional law

The Fundamental Law of Hungary, adopted by the majority votes of conservative parties twenty years after the democratic regime change in 1989, contains an article that provides the following: “The provisions of the Fundamental Law shall be interpreted in accordance with their purposes, the National Avowal contained therein and the achievements of our historic constitution.”[1] As the Fundamental Law is regarded to be the constitution of Hungary, this rule creates a strong bond between the  historical legal tradition and the legislation in force, and does so with a concept of “the achievements of our historic constitution” which is yet to be defined. Although the fact that the probable intention of the constitution-drafter Parliament can be identified by reading the preparatory works, the current practice faces challenges in interpreting the aforementioned constitutional provision.

Két új technológia az adatvédelmi megfelelés kapujában: Eszteri Dániel előadása a mesterséges intelligencia, a blokklánc és az adatvédelem kapcsolati háromszögéről

2021. április 21. 23:13
Kálmán Kinga
gyakornok, TK JTI; joghallgató ELTE ÁJK
Két új technológia az adatvédelmi megfelelés kapujában: Eszteri Dániel előadása a mesterséges intelligencia, a blokklánc és az adatvédelem kapcsolati háromszögéről

A Társadalomtudományi Kutatóközpont „A mesterséges intelligencia jogi környezetének kihívásai” MILAB részprojekt keretében rendezett programsorozatának legújabb állomása 2021. április 6-án Eszteri Dániel „Mesterséges intelligencia és blokklánc: két új technológia az adatvédelmi megfelelés kapujában” című online előadása volt.

A polgári jogi felelősségi rendszer(ek) mesterséges intelligenciára való alkalmazhatóságának egyes kérdéseiről (az Európai Parlament 2020. október 20-i állásfoglalása nyomán) – 1. rész

2021. április 20. 20:55
Rácz Lilla
tudományos segédmunkatárs, TK JTI
A polgári jogi felelősségi rendszer(ek) mesterséges intelligenciára való alkalmazhatóságának egyes kérdéseiről (az Európai Parlament 2020. október 20-i állásfoglalása nyomán) – 1. rész

A mesterséges intelligencia (MI) egyre szélesebb körben történő elterjedése immáron nemcsak a technológiai újítások iránt érdeklődő szélesebb közönség, de az új technológiák biztonságos működési feltételeinek előírásáért és a közönség jogainak védelméért felelősséggel tartozó intézmények figyelmét is egyre jobban magára vonja. Az MI-alapú rendszerek megjelenése és a mindennapi élet egyre több területén való felhasználása az egyes államoknak az évszázadok alatt sok próbát kiállt és saját kereteiken belül sok változtatást „átélt” jogrendszereit, jogi fogalmait és hagyományos jogi eszközeit a változás nagysága, lassan az élet szinte minden szférájára való kiterjedtsége és sebessége vonatkozásában korábban sosem tapasztalt kihívás elé állítja.

Hogyan lesz az etikai szabályokból jogszabály? Ződi Zsolt előadása a mesterséges intelligencia jogi szabályozásáról

2021. április 08. 19:44
Kálmán Kinga
gyakornok, TK JTI; joghallgató ELTE ÁJK
Hogyan lesz az etikai szabályokból jogszabály? Ződi Zsolt előadása a mesterséges intelligencia jogi szabályozásáról

A Társadalomtudományi Kutatóközpont MILAB „A mesterséges intelligencia jogi környezetének kihívásai” részprojektje keretében indított programsorozatában 2021. március 11-én Ződi Zsolt tartotta meg az első előadást „Mesterséges intelligencia: hogyan lesz az etikai szabályokból jogszabály?” címmel. A rendezvényre online formában került sor.

Molnár Tamás előadása a mesterséges intelligencia emberi jogokra gyakorolt hatásairól

2021. április 02. 23:19
Kálmán Kinga
gyakornok, TK JTI; joghallgató ELTE ÁJK
Molnár Tamás előadása a mesterséges intelligencia emberi jogokra gyakorolt hatásairól

A Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratóriumnak (MILAB) a TK Jogtudományi Intézetben zajló részprojektje keretében 2021. március 25-én került sor az első nemzetközi műhelyvitára. Ennek témája a mesterséges intelligencia emberi jogokra gyakorolt hatása volt. Az előadó, Molnár Tamás 2016 óta az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) vezető kutató jogásza, ahol többek között a menekültek, illetve az illegális bevándorlók alapvető jogaival foglalkozik. Ezt megelőzően több hazai minisztérium nemzetközi és EU jogi osztályán szerzett tapasztalatot a bevándorlás gyakorlati, közigazgatási kérdéseiről, valamint a Budapesti Corvinus Egyetemen nemzetközi és európai bevándorlási jogot oktatott.

A veszélyhelyzet első kihirdetésének évfordulójára: 365 nap rövid veszélyhelyzeti kronológiája

2021. március 11. 12:19
Rácz Lilla
tudományos segédmunkatárs, TK JTI
A veszélyhelyzet első kihirdetésének évfordulójára: 365 nap rövid veszélyhelyzeti kronológiája

2021. március 11-én 15 óra. Pontosan egy év telt azóta, hogy a Kormány a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet 1. §-ában az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében „az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki.”

Péntek esti interdiszciplináris vita a robotok jogairól: a mesterséges intelligenciák jogalanyisága különböző jogágak szempontjából

2021. március 08. 15:06
Szentgáli-Tóth Boldizsár
tudományos munkatárs, TK JTI
Péntek esti interdiszciplináris vita a robotok jogairól: a mesterséges intelligenciák jogalanyisága különböző jogágak szempontjából

A Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium Jogtudományi Intézetben zajló alprojektje keretében 2021. január 15-én több kollégánk is részt vett egy nemzetközi workshopon, amelyen különböző jogterületek szempontrendszeréből kiindulva tekintették át a mesterséges intelligenciák esetleges jogalanyiságával összefüggő aktuális szabályozási kihívásokat.

Migration and the rise of populism: changes in the migration policy of Germany and Italy

2021. február 16. 23:37
Andrea Crescenzi
Réka Friedery
researcher, Institute for International Legal Studies (ISGI), National Research Council of Italy (CNR); research fellow, Centre for Social Sciences Institute for Legal Studies (CSS ILS)
Migration and the rise of populism: changes in the migration policy of Germany and Italy Migration and the rise of populism: changes in the migration policy of Germany and Italy

Migration policy overlaps other policy areas, for example integration policy, interior policy, defence policy and anti-discrimination policy. As a response to the sudden influx of migrants in 2015, and parallel to rising populistic movements, Germany and Italy started to adapt radical policies and measures in connection with immigration. Italy, as a frontline country, and Germany, as the destination country have adopted permissive measures as well as restrictive measures. Hence, in the following we analyse some of the main measures from the above mentioned areas to demonstrate that they intended either to thwart the rise of populistic movements in connection with migration or were favoured by populistic movements in the sense that they intended to curb immigration.

A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: pandémia és egyenlő(tlen)ség

2020. december 18. 7:56
Pap András László
tudományos tanácsadó, osztályvezető, TK JTI
A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: pandémia és egyenlő(tlen)ség

A járványügyi intézkedésekkel kapcsolatban a rendkívüli jogrend bevezetése és különböző alapjogok korlátozása mellett a leggyakrabban a hátrányos megkülönböztetés tilalma, illetve az egyenlő bánásmód követelménye mint alkotmányos alapjog merül fel. Ez az írás a járvány és a társadalmi egyenlőtlenségek összefüggéseinek bemutatását célozza, valamint felkínál néhány releváns kategorizációs szempontot.

Anyák, apák és gyerekek az alkotmányban? „Gender-ügyek” az Alaptörvény 9. módosítási javaslata kapcsán

2020. november 23. 14:11
Balogh Lídia
tudományos munkatárs, TK JTI
Anyák, apák és gyerekek az alkotmányban? „Gender-ügyek” az Alaptörvény 9. módosítási javaslata kapcsán

2010. november 10-én a kormány – közelebbről az igazságságügyi miniszter, Varga Judit – benyújtotta a T/13647. számú törvényjavaslatot „Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosításáról”. Jelen írás a módosítási javaslatnak mindössze két elemére összpontosít: egyrészt az 1. cikk egyik rendelkezésére – „Az anya nő, az apa férfi.” –, másrészt a 3. cikk azon részére, miszerint: „Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát”. Az írás célja az, hogy – a teljesség igénye nélkül, ám fontos és talán kevésbé közismert adalékokkal szolgálva – hozzájáruljon ezeknek a kérdéseknek a magyarországi megvitatásához, abból a sajnálatos apropóból, hogy a szóban forgó törvényjavaslat érdemi előkészítés, átfogó konzultáció nélkül került az Országgyűlés elé. Ez a helyzet ugyanis magában hordozza annak veszélyét, hogy az alkotmánymódosítás összes tartalmi elemét illetően automatikusan kétpólusúvá válik a közvélemény – kormánypártiság, illetve ellenzékiség szerint –, miközben az említett két elemhez igen összetett, mélyre nyúló és messzire vezető kérdések kapcsolódnak.

Bizalom, tudatosság, veszélyérzet az interneten – egy kényszer-blogger szempontjából

2020. szeptember 25. 12:19
H. Szilágyi István
egyetemi tanár, PPKE JÁK
Bizalom, tudatosság, veszélyérzet az interneten – egy kényszer-blogger szempontjából

Ki vagyok én? Természetesen bemutatkozom, már csak azért is, mert az NKE Információs Társadalom Kutatóintézet (ITKI) alábbiakban tárgyalásra kerülő, a felnőtt lakosságra nézve országosan reprezentatív felmérése szerint a válaszadók 67%-a károsnak tarja a névtelen kommentelést, mivel felelőtlen megnyilatkozásra sarkall – nem is említve a jómodort.

Állások és átállások a médiában: forrásvédelem és adatvédelem

2020. szeptember 22. 12:41
Körtvélyesi Zsolt
Polyák Gábor
tudományos segédmunkatárs, TK JTI; tudományos munkatárs, TK JTI, tanszékvezető egyetemi docens, PTE BTK
Állások és átállások a médiában: forrásvédelem és adatvédelem Állások és átállások a médiában: forrásvédelem és adatvédelem

Az alábbi bejegyzésben alapjogi szempontból vizsgáljuk azt a kérdést, hogy a szerkesztőségre bízott érzékeny személyes információkat hogyan érinti a tulajdonos- vagy vezetőváltás. A kérdés aktualitását az indexes újságírók felmondása adja, ezt az esetet vizsgáljuk a magyar szabályozás fényében. A következő kérdést tesszük fel: hogyan kezeli a jog azt a helyzetet, ha egy új szerkesztőség és vezetés esetén felmerül, hogy a váltás megtörné a bizalmi kapcsolatot, amely az informátor és az általa megkeresett újságíró között fennállt? Következtetésünk szerint, bár ez az eset eltér az újságírói forrásvédelem körében tipikusnak tekinthető esetektől, a személyes adatok védelmének köréből felhívható szabályok alapján számos kérdés rendezhető, elsősorban a személyes adatok törlésével. Javaslatot teszünk arra is, hogyan rendezhető további szabályozással a felvetett kérdés.

Reza Banakar (1959-2020) emlékére

2020. szeptember 10. 21:33
Fekete Balázs
tudományos főmunkatárs, TK JTI; habilitált egyetemi docens, ELTE ÁJK
Reza Banakar (1959-2020) emlékére

2020. augusztus 28-án éjjel elhunyt Reza Banakar a kortárs társadalmi-jogi kutatások egyik meghatározó személyisége. Halálával nemcsak egy kiváló tudóst veszített el a világ legtágabban értelmezett jogszociológus közössége, hanem egy végtelenül kedves és szerény embert is. Reza Banakar Iránban született – Siráz városában –, de iskoláit már Angliában végezte, és ezt követően a Lundi Egyetemen tanult jogot, szociológiát, filozófiát, és végül jogszociológiából doktorált, és itt tanított pályája kezdetén. Ezt követően az Oxfordi Egyetemen a Centre for Socio-Legal Studies munkatársa volt 2002-ig, majd a University of Westminster jogi karán dolgozott a társadalmi jogi kutatások tanáraként és professzoraként. 2013-ban visszatért Lundba, ahol a jogszociológia tanszék kutatási igazgatója volt egészen haláláig.

Állami semlegesség a kampányban a 2019-es önkormányzati választások után

2020. augusztus 27. 13:27
Mécs János
doktorandusz, ELTE ÁJK; visiting doctoral researcher, New York University (NYU)
Állami semlegesség a kampányban a 2019-es önkormányzati választások után

A Kúria egy, a 2019-es önkormányzati válaszások során hozott döntésében kijelentette, hogy „álláspontja szerint Magyarország Alaptörvénye nem írja elő – az egyébként sem semleges természetű – állami szervek semlegességét a választási kampányban.” Az állami semlegesség elve a 2018-as országgyűlési választások során még kristálytisztán kiolvasható volt a bíróság gyakorlatából – ahhoz, hogy másfél évvel később az előbbi következtetésre jusson a Kúria, mind politikailag motivált jogalkotásra, mind pedig az Alkotmánybíróság és a bíróság közötti csatározásra szükség volt. De valóban eltűnik az állami semlegességet a kampány során előíró elv a magyar jogrendszerből? A kérdés még koránt sincs eldöntve; a Kúria említett döntése nem jutott fel az Alkotmánybíróságig, a jogértelmezést és a választási eljárási kódex kérdéses szakaszát sem vizsgálta a testület. A leckét azonban feladta a Kúria, hiszen a semlegesség elvének kifejezett elvetésére nyilatkoznia kell az Alkotmánybíróságnak – vagy a végleges fórum felelősségével és megmásíthatatlanságával mondja ki, hogy az elv nem következik az alkotmányból, vagy visszahelyezi azt a jogrendszer őt megillető helyére.

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip diszkrimináció európai központi bank fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság belső piac alkotmánybíróság európai parlament előzetes döntéshozatali eljárás gazdasági és monetáris unió demokrácia kúria állami támogatás jogegységi határozat versenyjog uniós értékek eu alapjogi charta szociális jog irányelvek átültetése euró kásler-ítélet eusz 7. cikke arányosság elve választás nemzeti érdek oroszország közös kereskedelempolitika european convention of human rights brexit fizetésképtelenségi rendelet nemzeti bíróságok ultra vires aktus német alkotmánybíróság kötelezettségszegési eljárás európai parlamenti választások európai bizottság elnöke adatvédelem wto bankunió magyarország energiapolitika devizakölcsön fogyatékosok jogai btk alkotmányjog fővárosi közgyűlés közös kül- és biztonságpolitika strasbourgi bíróság szankció ukrán válság migráció szolidaritás egységes piac russia ukraine crisis compliance fundamental rights eu sanctions bevándorlás európai integráció környezetvédelem fenntartható fejlődés menekültkérdés ceta polgári kezdeményezés trump nafta tpp ecthr prison conditions surrogacy human trafficking human rights közigazgatás panpsychism personhood syngamy environment civil törvény irányelvek legitimáció kikényszerítés szociális deficit letelepedés szabadsága kiskereskedelmi különadó központi bankok európai rendszere hatáskör-átruházás elsőbbség elve adatmegőrzési irányelv közerkölcs európai unió alapjogi ügynoksége magyar helsinki bizottság vesztegetés hálapénz vallásszabadság első alkotmánykiegészítés obamacare születésszabályozás hobby lobby büntetőjog jogos védelem áldozatvédelem külkapcsolatok hatáskörmegosztás tényleges életfogytiglan új btk. szabadságvesztés lojális együttműködés végrehajtás gazdasági szankciók állampolgárság nemzetközi magánjog családi jog öröklési jog uniós polgárság alapjogi charta személyek szabad mozgása európai jog európai emberi jogi egyezmény uniós jog sérthetetlensége uniós jog autonómiája infrastruktúrához való hozzáférés versenyképesség adózás gmo-szabályozás gmo-mentesség european neighbourhood policy ukraine uk report európai szomszédságpolitika brit jelentés excessive deficit exclusionarism protectionism national courts consumer protection single market retaliation hungary european court of justice autonomy of eu legal order inviolability of eu legal order european values article 7 teu rule of law democracy reklámadó verseny szabadsága halálbüntetés schuman-nyilatkozat alapító atyák juncker bizottság energiahatékonysági irányelv energiaunió eurasian economic union dcfta european central bank german constitutional court omt görögország pénzügyi válság államcsőd likviditás menekült fal dublin iii 1951-es genfi egyezmény strasbourgi esetjog európai bíróság elnöke lenaerts hatékony jogvédelem franciaország németország értékközösség érdekközösség ügynökprobléma közbeszerzés környezetvédelmi politika áruk szabad áramlása egészségvédelem ártatlanság vélelme törökország történelmi konfliktusok uniós válságkezelés európai tanács válság szíria lengyel alkotmánybíróság jogállamiság normakontroll eljárási alkotmányosság beruházásvédelem szabályozáshoz való jog jog és irodalom erdély konferencia law in literature law as literature lengyel alkotmánybíróság lengyelország jogállamiság-védelmi mechanizmus eu klímapolitika kvótakereskedelem kiotói jegyzőkönyv adójog európai politikai pártok; pártfinanszírozás európai politikai közösség politikai pártok kohéziós politika régió székelyföld mulhaupt ingatlanadó-követelés nyilvános meghallgatás kommunikáció datafication internet platformtársadalom adókövetelés fizetésképtelenségi eljárás sokszínű európa kisebbségek sokféleség fizetésképtelenség; jogharmonizáció; csődjog; többségi demokrácia; olaszország népszavazás common commercial policy egyenlő bánásmód emberi méltóság ebh szülő nők helyzete peschka jogelmélet parlament véleménynyilvánítás szabadsága média országgyűlés sajtószabadság muršić european court of human rights dajkaterhesség egyesült királyság közigazgatási perrendtartás általános közigazgatási rendtartás egyesülési jog velencei bizottság civil felsőoktatás lex ceu közjogtudomány zaklatás szegregáció

Archívum