jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

The Responsibility to Protect Principle and State Negligence in Disease Prevention of International Concern

2020. május 20. 16:05
Péter Marton
Tamás Hoffmann
egyetemi docens, BCE; tudományos főmunkatárs, TK JTI, egyetemi docens, BCE
The Responsibility to Protect Principle and State Negligence in Disease Prevention of International Concern The Responsibility to Protect Principle and State Negligence in Disease Prevention of International Concern

In the context of the SARS-CoV-2/COVID-19 epidemic, over the course of the last several months, individual states and the World Health Organization expressed varying opinions about what constitutes good practice and responsible conduct in handling a pandemic of this kind. As World Health Organization (WHO) Secretary-General Tedros Adhanom Ghebreyesus reiterated in his daily press briefing on March 16, 2020: “Countries must test. They can't fight this blindly. They need to find cases and isolate them. (...) They must be able to test all suspected cases.” That is exactly what many countries either fail to do or do not even strive to accomplish, even as they are already relaxing restrictive measures aimed at curbing the epidemic.

A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: a járvány vége és a büntetőjog

2020. május 15. 21:49
Hollán Miklós
tudományos főmunkatárs, TK JTI, egyetemi docens, NKE RTK
A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: a járvány vége és a büntetőjog

2020. május 8. napján a Semmelweis Egyetem rektora egy interjúban azt nyilatkozta, hogy az új koronavírus tekintetében „tankönyvi értelemben járvány már nincs, de a járványveszély megmaradt". Érdemes megvizsgálni, hogy ennek milyen kihatása lehet a járványügyi szabályszegés és a járványügyi védekezés akadályozásának büntetőjogi tényállásaira. A járványügyi elkülönítés (megfigyelés stb.) szabályainak megszegése (végrehajtásának akadályozása) ugyanis ‒ amennyiben zárlati kötelezettség alá nem tartozó fertőző betegségről van szó, csak ‒ akkor képez bűncselekményt, ha az „járvány idején” történik.

Információ és döntés – a demokrácia alapjai

2020. május 07. 21:18
Szabó Attila
jogász, TASZ Politikai Szabadságjogi Projekt
Információ és döntés – a demokrácia alapjai

2019. októberében önkormányzati képviselőket és polgármestereket választottunk. Mostanra az új önkormányzatok kialakították a működésüket, bár a jelen veszélyhelyzet ezt némileg – reméljük rövid időre – felforgatta. A demokrácia, a mi demokráciánk szempontjából lényegbevágó kérdés, milyen jogai vannak az önkormányzati képviselőknek az önkormányzatokon belül. Egy olyan fontos jogra és lehetőségre fogom felhívni a figyelmet, amely a deliberatív – azaz az okokra, magyarázatokra, észérvekre és a nyilvános vitára odafigyelő – demokrácia szempontjából megkerülhetetlen: a megválasztott képviselők tájékozódáshoz való jogára. A TASZ Választási Jogi Programja több olyan civil szervezettel van kapcsolatban, amely jelölő szervezetként képviselőt juttatott valamely önkormányzatba. Több esetben látható, hogy az ő működésük e szempontból akadályokba ütközik.

A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: vállalkozások együttműködése az egészségügyi termékek piacán - EU versenyjogba ütközik?

2020. április 27. 10:41
Papp Mónika
TK JTI, ELTE ÁJK
A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: vállalkozások együttműködése az egészségügyi termékek piacán - EU versenyjogba ütközik?

A Covid-19 járvány felkészületlenül érte Európát, a járványügyi védekezés miatt a tagállamoknak és hatóságaiknak ugrásszerűen megnőtt az igénye (keresletnövekedése) a járványügyi védekezéshez használt termékek (intenzív terápiás gyógyszerek, maszkok, lélegeztetőgépek, kórházi köpenyek, fertőtlenítőszerek,stb.) piacán, amelyet a kínálat nem tudott kielégíteni. A megfelelő orvosi védőeszközök fontosságát jelzi, hogy csak Olaszországban, amely a fertőzés szempontjából legsúlyosabban érintett európai ország, 18 ezer egészségügyi dolgozó fertőződött meg a vírussal és 142 orvos halt meg a Covid-19 vírus következtében.[1] Mivel a termékek egy része Európán kívül gyártott termék, amelynek behozatala a járvány idején túl hosszú időt vesz igénybe és az európai államok is exportkorlátozásokat vezettek be, ezért több tagállamban, elsőként Olaszországban, a hazai vállalkozások termelésbe bevonásával igyekeznek enyhíteni a kínálati hiányt, valamint egész Európában az aktuális piaci szereplők együttműködésének megteremtésére törekedtek az optimális, keresletnek megfelelő kibocsátás növelése érdekében. A termelési kapacitás átállítása (pl. ruházati termék gyártásáról) hosszú folyamat, emellett az EU szabványoknak való megfelelés nem könnyíti meg a termékek gyors gyártását és forgalmazásba helyezését. Jobb eredményt lehet elérni az aktuális piaci szereplők közötti koordináció által.

The Covid-19 Pandemic and International Trade

2020. április 24. 21:45
Lukasz Gruszczynski
TK JTI
The Covid-19 Pandemic and International Trade

The Covid-19 pandemic is not only a public health crisis but also a serious challenge for international and domestic politics and for the global economy. The official data shows that the pandemic, as of April 17th, 2020, has already claimed more than 145.000 lives among 2,2 million confirmed cases (for up-to-date information see here). While so far most of the governments have seen an increase in popular support (for example, the approval rating for Giuseppe Conte has gone up by 27%, while for Angela Merkel by 11%, for addition details see here), this trend may soon revert when the economic and social effects of the pandemic will become more apparent. Most of the experts expect to see a deep recession in 2020. For example, the International Monetary Fund, in its latest World Economy Outlook, forecasts that the global economy will shrink by 3%, making the current situation the worst recession since the Great Depression. The advanced economies will be the most affected, with an average contraction of 6.1%, including 5.9% in the United States and 7.5% in the Euro Zone.

A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: gyűlölet-bűncselekmények a járvány idején

2020. április 10. 11:55
Bárd Petra
Uszkiewicz Erik
ELTE ÁJK, MTA-ELTE Lendület SPECTRA Kutatócsoport
A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: gyűlölet-bűncselekmények a járvány idején A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: gyűlölet-bűncselekmények a járvány idején

A COVID-19 koronavírus jelentette járványveszély miatt a világ megannyi országában történtek lépések a vírus terjedésének megakadályozása, az egészségügyi ellátórendszer túlzott megterhelésének megakadályozása, a gazdaság élénkítése, vagy épp a rémhírek és az álhírek terjesztésének visszaszorítása érdekében. Ezzel párhuzamosan azonban sajnálatosan szemtanúi vagyunk egy új típusú jelenség terjedésének is: Európában elsősorban a kelet-ázsiai származású személyekkel, Afrikában az európaiakkal szemben tapasztalható elutasító és egyre indulatosabb magatartásoknak, valamint a vírus szempontjából különösen veszélyeztett idősebb korosztály tagjaival szembeni neuralgikus helyzetek elszaporodásának.
 

A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: a rémhírterjesztés tényállásának jogalkalmazási kérdései

2020. április 02. 12:53
Bencze Mátyás
Ficsor Krisztina
TK JTI, DE ÁJK
A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: a rémhírterjesztés tényállásának jogalkalmazási kérdései A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: a rémhírterjesztés tényállásának jogalkalmazási kérdései

A koronavírus-járvány elleni védekezés egyik, a kormányzat által bevetett eszköze a Büntető Törvénykönyv (Btk.) módosítása. A jogalkotó két ponton nyúlt bele a Btk-ba: egyrészt új bűncselekményt kreált „Járványügyi védekezés akadályozása” névvel, másrészt módosította, illetve egy minősített esettel kiegészítette a már létező „Rémhírterjesztés” bűncselekményének tényállását. Bejegyzésünkben az utóbbi változtatást vizsgáljuk.

A jogosultságtudat kvalitatív megközelítése: a szakértői interjúk tanulságai

2020. március 30. 13:17
Gulya Fruzsina
ELTE ÁJK
A jogosultságtudat kvalitatív megközelítése: a szakértői interjúk tanulságai

A korábbi négy blogbejegyzésben a kutatócsoport tagjai összefoglalták a jogosultságkultúra empirikus elemzésének elméleti és módszertani előfeltevéseit, valamint ismertették a jogi éberség komponensével, a jogok azonosításának komponensével, és a jogi mobilizáció komponensével kapcsolatos kutatási eredményeiket. Ebben a blogbejegyzésben a kutatáshoz kapcsolódó öt szakértői interjú első tapasztalatait és tanulságait mutatom be.

A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: az álláshelyek megőrzése válság idején

2020. március 27. 11:38
Hungler Sára
TK JTI
A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: az álláshelyek megőrzése válság idején

Március elején nyilvánvalóvá vált, hogy a járvány megfékezése érdekében szükséges korlátozni az emberek, azaz munkajogi szempontból a munkavállalók mozgását. Ebben a helyzetben a legfontosabb munkajogi kérdéseket az jelentette, hogy utasíthatja-e a munkáltató a munkavállalót a munkahelytől való távolmaradásra, illetve, hogy a távolmaradó munkavállalót megilleti-e a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 146.§ (1) bekezdése szerinti állásidőre járó alapbér. Ezeket a kérdéseket a hatályos jog alapján meg lehet válaszolni.

A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: bevezetés

2020. március 26. 18:20
Lőrincz Viktor Olivér
TK JTI
A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: bevezetés

A kialakult járványügyi helyzetre tekintettel a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete az NKFIH által finanszírozott „A magyar jogrendszer reakcióképessége 2010 és 2018 között (FK 129018)” kutatással összefüggésben, „Epidemiológia és jogtudomány” címmel indít a kutatóközpont által is támogatott kutatási projektet.

A jogosultságkultúra empirikus elemzése: a jogi mobilizáció komponense

2020. március 24. 15:57
Bartha Attila
Fekete Balázs
Gajduschek György
TK PTI, TK JTI
A jogosultságkultúra empirikus elemzése: a jogi mobilizáció komponense A jogosultságkultúra empirikus elemzése: a jogi mobilizáció komponense A jogosultságkultúra empirikus elemzése: a jogi mobilizáció komponense

Előző blogbejegyzéseinkben a jogosultságtudat (rights consciousness) első – jogi éberség (rights awareness) – és második – a jogok azonosítása (rights identification) – komponensét elemeztük a 2019 nyarán történt adatfelvétel alapján. Ebben a részben a harmadik elemmel, a jogi mobilizációval (legal mobilization) foglalkozunk.

A hálapénz büntethetőségének társadalmi megítéléséről

2020. január 31. 12:35
Hollán Miklós
Venczel Timea
TK JTI
A hálapénz büntethetőségének társadalmi megítéléséről A hálapénz büntethetőségének társadalmi megítéléséről

A „Büntetőjogunk szabályozási újdonságai – a jogtudatban” című hároméves kutatási projektünk célja a büntetőjogi szabályozás újdonságaival kapcsolatos ismeretek és vélemények feltérképezése. A projekt keretében 2018 októberében végeztettünk el egy kérdőíves adatfelvételt a felnőtt magyar népességre reprezentatív mintán. A kérdőív a mindennapi életben, illetve a médiában gyakrabban előforduló 12 témához kapcsolódott, amelyek egyike az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó előnyök büntetőjogi megítélése volt.

A fogyatékossággal élő emberek választójogának európai fejleményei a Német Alkotmánybíróság legutóbbi döntése tükrében

2019. december 18. 20:17
Stánicz Péter
PhD-hallgató, ELTE ÁJK
A fogyatékossággal élő emberek választójogának európai fejleményei a Német Alkotmánybíróság legutóbbi döntése tükrében

A Német Alkotmánybíróság friss döntésében kimondta: a teljesen korlátozó gondnokság alá helyezés, így valójában az önálló, autonóm élethez szükséges segítség önmagában nem képezheti alapját a választójogból történő kizárásnak. A bíróság döntése jól illeszkedik az egyéni autonómia alapjogi megközelítésének nemzetközi paradigmájához, és fontos precedensként szolgálhat más államok választójogi reformja során.

Legutóbbi bejegyzések

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip diszkrimináció európai központi bank fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság belső piac alkotmánybíróság európai parlament előzetes döntéshozatali eljárás gazdasági és monetáris unió demokrácia kúria állami támogatás jogegységi határozat versenyjog uniós értékek eu alapjogi charta szociális jog irányelvek átültetése euró kásler-ítélet eusz 7. cikke arányosság elve választás nemzeti érdek oroszország közös kereskedelempolitika european convention of human rights brexit fizetésképtelenségi rendelet nemzeti bíróságok ultra vires aktus német alkotmánybíróság kötelezettségszegési eljárás európai parlamenti választások európai bizottság elnöke adatvédelem wto bankunió magyarország energiapolitika devizakölcsön fogyatékosok jogai btk alkotmányjog fővárosi közgyűlés közös kül- és biztonságpolitika strasbourgi bíróság szankció ukrán válság migráció szolidaritás egységes piac russia ukraine crisis compliance fundamental rights eu sanctions bevándorlás európai integráció környezetvédelem fenntartható fejlődés menekültkérdés ceta polgári kezdeményezés trump nafta tpp ecthr prison conditions surrogacy human trafficking human rights közigazgatás panpsychism personhood syngamy environment civil törvény irányelvek legitimáció kikényszerítés szociális deficit letelepedés szabadsága kiskereskedelmi különadó központi bankok európai rendszere hatáskör-átruházás elsőbbség elve adatmegőrzési irányelv közerkölcs európai unió alapjogi ügynoksége magyar helsinki bizottság vesztegetés hálapénz vallásszabadság első alkotmánykiegészítés obamacare születésszabályozás hobby lobby büntetőjog jogos védelem áldozatvédelem külkapcsolatok hatáskörmegosztás tényleges életfogytiglan új btk. szabadságvesztés lojális együttműködés végrehajtás gazdasági szankciók állampolgárság nemzetközi magánjog családi jog öröklési jog uniós polgárság alapjogi charta személyek szabad mozgása európai jog európai emberi jogi egyezmény uniós jog sérthetetlensége uniós jog autonómiája infrastruktúrához való hozzáférés versenyképesség adózás gmo-szabályozás gmo-mentesség european neighbourhood policy ukraine uk report európai szomszédságpolitika brit jelentés excessive deficit exclusionarism protectionism national courts consumer protection single market retaliation hungary european court of justice autonomy of eu legal order inviolability of eu legal order european values article 7 teu rule of law democracy reklámadó verseny szabadsága halálbüntetés schuman-nyilatkozat alapító atyák juncker bizottság energiahatékonysági irányelv energiaunió eurasian economic union dcfta european central bank german constitutional court omt görögország pénzügyi válság államcsőd likviditás menekült fal dublin iii 1951-es genfi egyezmény strasbourgi esetjog európai bíróság elnöke lenaerts hatékony jogvédelem franciaország németország értékközösség érdekközösség ügynökprobléma közbeszerzés környezetvédelmi politika áruk szabad áramlása egészségvédelem ártatlanság vélelme törökország történelmi konfliktusok uniós válságkezelés európai tanács válság szíria lengyel alkotmánybíróság jogállamiság normakontroll eljárási alkotmányosság beruházásvédelem szabályozáshoz való jog jog és irodalom erdély konferencia law in literature law as literature lengyel alkotmánybíróság lengyelország jogállamiság-védelmi mechanizmus eu klímapolitika kvótakereskedelem kiotói jegyzőkönyv adójog európai politikai pártok; pártfinanszírozás európai politikai közösség politikai pártok kohéziós politika régió székelyföld mulhaupt ingatlanadó-követelés nyilvános meghallgatás kommunikáció datafication internet platformtársadalom adókövetelés fizetésképtelenségi eljárás sokszínű európa kisebbségek sokféleség fizetésképtelenség; jogharmonizáció; csődjog; többségi demokrácia; olaszország népszavazás common commercial policy egyenlő bánásmód emberi méltóság ebh szülő nők helyzete peschka jogelmélet parlament véleménynyilvánítás szabadsága média országgyűlés sajtószabadság muršić european court of human rights dajkaterhesség egyesült királyság közigazgatási perrendtartás általános közigazgatási rendtartás egyesülési jog velencei bizottság civil felsőoktatás lex ceu közjogtudomány zaklatás szegregáció

Archívum