jtiblog
A Jogtudományi Intézet blogoldala
2020. április 24. 21:45
Lukasz Gruszczynski
TK JTI
The Covid-19 pandemic is not only a public health crisis but also a serious challenge for international and domestic politics and for the global economy. The official data shows that the pandemic, as of April 17th, 2020, has already claimed more than 145.000 lives among 2,2 million confirmed cases (for up-to-date information see here). While so far most of the governments have seen an increase in popular support (for example, the approval rating for Giuseppe Conte has gone up by 27%, while for Angela Merkel by 11%, for addition details see here), this trend may soon revert when the economic and social effects of the pandemic will become more apparent. Most of the experts expect to see a deep recession in 2020. For example, the International Monetary Fund, in its latest World Economy Outlook, forecasts that the global economy will shrink by 3%, making the current situation the worst recession since the Great Depression. The advanced economies will be the most affected, with an average contraction of 6.1%, including 5.9% in the United States and 7.5% in the Euro Zone.
2020. április 10. 11:55
Bárd Petra
Uszkiewicz Erik
ELTE ÁJK, MTA-ELTE Lendület SPECTRA Kutatócsoport
A COVID-19 koronavírus jelentette járványveszély miatt a világ megannyi országában történtek lépések a vírus terjedésének megakadályozása, az egészségügyi ellátórendszer túlzott megterhelésének megakadályozása, a gazdaság élénkítése, vagy épp a rémhírek és az álhírek terjesztésének visszaszorítása érdekében. Ezzel párhuzamosan azonban sajnálatosan szemtanúi vagyunk egy új típusú jelenség terjedésének is: Európában elsősorban a kelet-ázsiai származású személyekkel, Afrikában az európaiakkal szemben tapasztalható elutasító és egyre indulatosabb magatartásoknak, valamint a vírus szempontjából különösen veszélyeztett idősebb korosztály tagjaival szembeni neuralgikus helyzetek elszaporodásának.
2020. április 08. 12:56
Lőrincz Viktor Olivér
TK JTI
A bejegyzés a kormány által is javasolt rövidített munkaidő francia rendszerét tárgyalja, röviden bemutatva a dogmatikai hátteret, a korábbi szabályozást és a pár napja a koronavírus miatt hatályba lépett módosításokat.
2020. április 02. 12:53
Bencze Mátyás
Ficsor Krisztina
TK JTI, DE ÁJK
A koronavírus-járvány elleni védekezés egyik, a kormányzat által bevetett eszköze a Büntető Törvénykönyv (Btk.) módosítása. A jogalkotó két ponton nyúlt bele a Btk-ba: egyrészt új bűncselekményt kreált „Járványügyi védekezés akadályozása” névvel, másrészt módosította, illetve egy minősített esettel kiegészítette a már létező „Rémhírterjesztés” bűncselekményének tényállását. Bejegyzésünkben az utóbbi változtatást vizsgáljuk.
2020. március 30. 13:17
2020. március 27. 11:38
Március elején nyilvánvalóvá vált, hogy a járvány megfékezése érdekében szükséges korlátozni az emberek, azaz munkajogi szempontból a munkavállalók mozgását. Ebben a helyzetben a legfontosabb munkajogi kérdéseket az jelentette, hogy utasíthatja-e a munkáltató a munkavállalót a munkahelytől való távolmaradásra, illetve, hogy a távolmaradó munkavállalót megilleti-e a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 146.§ (1) bekezdése szerinti állásidőre járó alapbér. Ezeket a kérdéseket a hatályos jog alapján meg lehet válaszolni.
2020. március 26. 18:20
Lőrincz Viktor Olivér
TK JTI
A kialakult járványügyi helyzetre tekintettel a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete az NKFIH által finanszírozott „A magyar jogrendszer reakcióképessége 2010 és 2018 között (FK 129018)” kutatással összefüggésben, „Epidemiológia és jogtudomány” címmel indít a kutatóközpont által is támogatott kutatási projektet.
2020. március 24. 15:57
Bartha Attila
Fekete Balázs
Gajduschek György
TK PTI, TK JTI
2020. január 31. 12:35
Hollán Miklós
Venczel Timea
TK JTI
A „Büntetőjogunk szabályozási újdonságai – a jogtudatban” című hároméves kutatási projektünk célja a büntetőjogi szabályozás újdonságaival kapcsolatos ismeretek és vélemények feltérképezése. A projekt keretében 2018 októberében végeztettünk el egy kérdőíves adatfelvételt a felnőtt magyar népességre reprezentatív mintán. A kérdőív a mindennapi életben, illetve a médiában gyakrabban előforduló 12 témához kapcsolódott, amelyek egyike az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó előnyök büntetőjogi megítélése volt.
2019. december 18. 20:17
Stánicz Péter
PhD-hallgató, ELTE ÁJK
A Német Alkotmánybíróság friss döntésében kimondta: a teljesen korlátozó gondnokság alá helyezés, így valójában az önálló, autonóm élethez szükséges segítség önmagában nem képezheti alapját a választójogból történő kizárásnak. A bíróság döntése jól illeszkedik az egyéni autonómia alapjogi megközelítésének nemzetközi paradigmájához, és fontos precedensként szolgálhat más államok választójogi reformja során.
2019. december 17. 23:05
Szalóki István
PhD-hallgató, DE ÁJK Marton Géza Doktori Iskola
A jogalkotó célja kezdetben az volt, hogy egységes eljárásjogi kódexet biztosítson minden hatósági eljárás számára. Ezt a célt megvalósította a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) szabályozási logikája, és ezt a célt tűzte ki az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) is szabályozásának alapjául. Az Ákr. – ugyanúgy, mint a Ket. – általánosan és egyértelműen szabályoz „valamennyi” hatósági eljárást, és alkalmazkodni kívánt mind a hatóság, mind az ügyfelek elvárásaihoz. Az Ákr. „általános közigazgatási eljárásjogi törvény” profiljának „predesztinációját” csökkenti az a tény, hogy a legnagyobb számban előforduló hatósági ügyek, az adóigazgatási ügyek esetében nem alkalmazható, amely megállapítás igaz a hatósági nyilvántartásokra és az adóalany-nyilvántartásra is.
2019. december 05. 13:53
Balogh Lídia
tudományos munkatárs, TK JTI
A Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetében 2019. november 21-én panelbeszélgetés zajlott Christopher McCrudden (Michigan Law, Queens University Belfast) Litigating Religions – An Essay on Human Rights, Courts, and Beliefs című, 2018-ban megjelent könyvéről, a szerző részvételével. A felkért hozzászólók Jaap Doedens (Pápai Református Teológiai Akadémia), Nagypál Szabolcs (ELTE ÁJK) és Evert van de Poll (ETF, Leuven) voltak; a tőlük, valamint a hallgatóságtól érkező észrevételek és kérdések nyomán élénk eszmecsere bontakozott ki. A könyvről magyar nyelvű recenzió olvasható az Állam- és Jogtudományban; a jelen blogbejegyzés a beszélgetés csomópontjainak felidézésére vállalkozik.
2019. november 18. 13:13
Szontagh Veronika
kutatási asszisztens, TK JTI
Mennyire vagyunk képesek felismerni konfliktusainkban a jogi dimenziót? Képesek vagyunk-e a jog nyelvén megfogalmazni konfliktusainkat? Milyen mértékben vagyunk hajlandók jogi eljárást indítani? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ „A jogosultságkultúra hiánya a közép-európai jogi kultúrákban. Mítosz vagy valóság?” elnevezésű kutatási projekt. A kutatás a jogosultságokkal kapcsolatos attitűdöket vizsgálja Magyarországon, valamint nemzetközi összehasonlításban holland és szerb adatokkal. A 2019. szeptember 17-én megrendezésre kerülő workshopon a hallgatóság megismerhette a kutatás elméleti keretét, módszertanát és első eredményeit is. A workshop keretében felkért hozzászólók opponálták a kutatás első fázisát, e sorok szerzője folytatja a sort, és röviden összefoglalja gondolatait, dilemmáit és kérdéseit a kutatással kapcsolatban.
2019. szeptember 27. 11:13
Majtényi Balázs
egyetemi tanár, ELTE TÁTK
Az alábbi írás a „Barátból ellenség? Az EU megítélésének változása a hazai közjogi fordulat és a Brexit tükrében” című Bolyai-kutatás keretében született. E kutatás kiinduló állítása, hogy a két országban zajló folyamatok, a fontos különbségek ellenére, meglepő párhuzamokat mutatnak. A posztban e két esetben a nemzeti identitás átalakulását és annak az alkotmányos intézményekre gyakorolt hatásait elemzem.
2019. szeptember 27. 10:56
Majtényi Balázs
egyetemi tanár, ELTE TÁTK
Az alábbi írás a „Barátból ellenség? Az EU megítélésének változása a hazai közjogi fordulat és a Brexit tükrében” című Bolyai-kutatás keretében készült. E kutatás kiinduló állítása, hogy a két országban zajló folyamatok, a fontos különbségek ellenére, meglepő párhuzamokat mutatnak. A poszban e két esetben megjelenő alkotmányosságellenességet vetem össze.
.JPG&w=&h=100&zc=1)
