jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

Tényleges szankció-e a sajtó-helyreigazítás?

2019. augusztus 01. 22:54
Timár Balázs
tudományos segédmunkatárs, MTA TK JTI
Tényleges szankció-e a sajtó-helyreigazítás?

A napokban jelent meg egy sajtó-helyreigazítási eljárás nyomán született helyreigazító közlemény, amely egy szinte napra pontosan négy hónappal korábbi cikk állításait cáfolta. A helyreigazító közlemény az eredeti cikk több mint 90 százalékát annulálta. Felmerül a kérdés, hogy alkalmas-e az effektív jogvédelemre egy olyan rendszer, amelyben végső soron bő negyedévvel később következik a jogsérelem orvoslása.

A jogosultságkultúra empirikus elemzése: a jogok azonosításának komponense

2019. július 28. 17:27
Bartha Attila
Fekete Balázs
Gajduschek György
MTA TK PTI, MTA TK JTI
A jogosultságkultúra empirikus elemzése: a jogok azonosításának komponense A jogosultságkultúra empirikus elemzése: a jogok azonosításának komponense A jogosultságkultúra empirikus elemzése: a jogok azonosításának komponense

Előző blogbejegyzésünkben a jogosultságtudat (rights consciousness) első elemét, a jogi éberség (rights awareness) komponensét elemeztük friss magyar adatfelvételünk alapján. Ebben a részben a jogosultságtudat második tényezőjével, a jogok azonosításának (rights identification) komponensével foglalkozunk.

A jogosultságkultúra empirikus elemzése: a jogi éberség komponense

2019. július 28. 16:09
Bartha Attila
Fekete Balázs
Gajduschek György
MTA TK PTI, MTA TK JTI
A jogosultságkultúra empirikus elemzése: a jogi éberség komponense A jogosultságkultúra empirikus elemzése: a jogi éberség komponense A jogosultságkultúra empirikus elemzése: a jogi éberség komponense

A kutatás elméleti és módszertani alapjainak tisztázásánál már utaltunk arra, hogy a jogosultságtudat (rights consciousness) fogalma közvetlenül nem alkalmazható empirikus elemzési célokra, elsősorban komplexitása, többdimenziós tartalmi jellege miatt. Ezért a jogosultságtudat fogalmát három olyan komponensre bontottuk fel, amelyek együttes vizsgálatával lehetséges a jogosultságtudat tudományos igényű meghatározása és operacionalizálása, empirikus megközelítése. Ez a három komponens: (i.) a jogi éberség komponense (rights awareness component), (ii.) a jogok azonosításának komponense (rights identification component), valamint a jogi mobilizáció komponense (legal mobilization component). E blogbejegyzésben az első komponensre vonatkozó magyar adatok elemzésével foglalkozunk.

A jogosultságkultúra empirikus elemzése: elméleti és módszertani előfeltevések

2019. július 28. 15:37
Bartha Attila
Fekete Balázs
Gajduschek György
MTA TK PTI, MTA TK JTI
A jogosultságkultúra empirikus elemzése: elméleti és módszertani előfeltevések A jogosultságkultúra empirikus elemzése: elméleti és módszertani előfeltevések A jogosultságkultúra empirikus elemzése: elméleti és módszertani előfeltevések

2017 októberében indult kutatási programunkban (NKFI FK 125520) a magyar jogi kultúra egy szeletét, a jogosultságokkal kapcsolatos attitűdöket vizsgáljuk. Kutatásunkat nemzetközi összehasonlító perspektívában, párhuzamosan készülő holland és szerb elemzésekkel együtt végezzük. Az első évben a kutatás elméleti alapjainak tisztázásával foglalkoztunk, különös tekintettel a nemzetközi eredmények megismerésére és hasznosítására.

Csatlakozás az Európai Ügyészséghez. Jó ez Magyarországnak és a magyar állampolgároknak?

2019. június 25. 12:50
Kertész Gábor
főiskolai tanár, IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola
Csatlakozás az Európai Ügyészséghez. Jó ez Magyarországnak és a magyar állampolgároknak?

A napokban újra megjelent a politikai hírekben az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról szóló aláírásgyűjtés. A pro és kontra érveket áttekintve a gazdasági logika oldaláról közelítve a kérdéshez úgy próbálom újrafogalmazni a kérdést, hogy az egyes adófizető választópolgár számára mit jelent a csatlakozás vagy a nem csatlakozás az uniós és a hazai költségvetés vonatkozásában.

Az „ismétlődő szülés” problémája. Aktuális család- és foglalkoztatáspolitikai felvetések

2019. június 25. 12:19
Szentgáli-Tóth Boldizsár
tudományos segédmunkatárs, MTA TK JTI
Az „ismétlődő szülés” problémája. Aktuális család- és foglalkoztatáspolitikai felvetések

Az MTA TK Jogtudományi Intézete 2019. június 6-án kerekasztal-beszélgetést szervezett az aktuális család- és foglalkoztatáspolitikai kihívásokról, különös tekintettel a nők munkaerőpiaci helyzetére. A Balogh Lídia (tudományos munkatárs, MTA TK JTI) által vezetett kerekasztal-beszélgetésben Katona Noémi, a Friedrich Ebert Alapítvány Nemek közötti igazságosság Kelet-Közép-Európában programjának tudományos munkatársa, az MTA TK Szociológiai Intézetének fiatal kutatója, Kende Ágnes, a Közép-Európai Egyetem (CEU) kutatója, Lehoczkyné Kollonay Csilla, a Közép-Európai Egyetem emerita professzora, valamint Szikra Dorottya, az MTA TK Szociológiai Intézetének tudományos főmunkatársa vett részt.

Dr. Farkas Mózesről és a Dermata Művekről, jogtörténeti kontextusban

2019. április 30. 13:44
Veress Emőd
egyetemi tanár, intézetigazgató, Sapientia EMTE Jogtudományi Intézet
Dr. Farkas Mózesről és a Dermata Művekről, jogtörténeti kontextusban

Farkas Mózes a 20. század első felében Kolozsvár gazdasági és közéletének fontos szereplője volt. Leginkább a Dermata Művek vezetőjeként emlékeznek rá. Életének kutatása nem lezárt feladat, és ez a rövid elemzés csupán jelzés kíván lenni, hogy Farkas Mózes pályáját érdemes minél több szempontból megvizsgálni és kontextusba helyezni.

Az ismétlődő szülés „veszélyének” kezeléséről

2019. április 09. 22:15
Kertész Gábor
főiskolai tanár, IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola
Az ismétlődő szülés „veszélyének” kezeléséről

Egy március 28-i hír szerint az „ismétlődő szülés veszélye” miatt nem hosszabbították meg egy munkavállaló határozott idejű munkaviszonyát. Ez a „veszély” a társadalom széles körét (a szülőképes korú nőket) érinti. Hogy lehet ezt a veszélyt kezelni a gazdasági jog felől közelítve a kérdéshez?

Mások és a „Mások”: értelmezések harca

2019. április 02. 10:49
Körtvélyesi Zsolt
tudományos segédmunkatárs, MTA TK JTI
Mások és a „Mások”: értelmezések harca

Közeledik a Trónok harca sorozat befejező évada. A George R. R. Martin által kitalált, gyilkosságokkal teli világ talán nem a jog uralmáról ismert, az alábbiakban mégis egy olyan lényeges mozzanatot mutatok be a jog nyelvén keresztül, amely központi szerepet játszik a történetben. Az egyszerűség kedvéért az írásban a filmsorozatot követem, és nem térek ki a könyvben szereplő többletinformációkra. Az alábbi írás gondolata akkor született, amikor azon törtem a fejem, hogy miként lehetne az egyetemi hallgatókat bevezetni a jogértelmezés izgalmas világába. Egy jóval részletesebb elemzés angol nyelven elérhető az MTA Law Working Papers sorozatban.

Bárd Károly előadása az Emberi jogi enciklopédia kötetbemutató rendezvényén

2019. március 21. 14:40
Bárd Károly
egyetemi tanár, CEU Legal Studies Department
Bárd Károly előadása az Emberi jogi enciklopédia kötetbemutató rendezvényén

Enciklopédia még nem jelent meg nálunk az emberi jogok területéről, igaz, másutt is viszonylag ritka ez a műfaj. Természetesen Magyarországon is jelentek meg színvonalas emberi jogi tanulmánykötetek, átfogó munkák. Maga a szerkesztő, Lamm Vanda akadémikus is említett ezek közül néhányat egy tavaly vele készített interjúban [...] Ebben az interjúban Lamm Vanda azt is elmondta, hogy a most bemutatott kötet műfaja más, és megjelölte azt is, hogy miben különbözik az enciklopédia az általa említett munkáktól. Említette, hogy a kötet az egyes szubsztantív és processzuális emberi jogok mellett megismerteti az olvasót a globális és regionális intézményekkel, és ami talán még fontosabb: a munka szélesebb olvasóközönség számára készült. Használható akár tananyagnak, egyes részei eligazíthatják még tán a bírákat is vagy a más jogászi hivatást gyakorlókat, de orientálhatja az olvasni tudó és olvasni hajlandó nem jogász érdeklődőket is.

Szalayné Sándor Erzsébet előadása az Emberi jogi enciklopédia kötetbemutató rendezvényén

2019. március 21. 14:35
Szalayné Sándor Erzsébet
a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes
Szalayné Sándor Erzsébet előadása az Emberi jogi enciklopédia kötetbemutató rendezvényén

A szerkesztő és a szerzők hatalmas feladatba fogtak, amikor az emberi jogok enciklopédikus összefoglalására vállalkoztak: a mű koncepciójának kialakítása, a végtelennek tűnő matéria válogatása, a szócikkek, illetve tanulmányok megírása, szerkesztése, a szerzők munkájának összehangolása nem véletlenül tiszteletet parancsoló. Ennek a nem mindennapi szakmai-szellemi teljesítménynek az elkészülte minden bizonnyal rengeteg türelmet igényelt a szerkesztőbizottságtól is, de legfőképpen – meggyőződésem – Lamm Vanda professzor asszonytól, az enciklopédia kezdeményezőjétől és szerkesztőjétől. A hatvanhét szerző százkét tanulmánya a tartalom hasznosságán túl reprezentatív képet is ad a mai magyar jogtudományban jelen lévő szakmai potenciál meghatározó részéről. A kötet alkalmat ad arra, hogy az érdeklődő jogász vagy éppen nem jogász szakmai hátterű olvasó tudományos igényű, megbízható alapismereteket szerezzen a legfontosabb emberi jogi intézményekről, fogalmakról, dokumentumokról, az emberi jogi jogfejlődés egyes korszakairól. 

Paczolay Péter előadása az Emberi jogi enciklopédia kötetbemutató rendezvényén

2019. március 21. 14:16
Paczolay Péter
az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája
Paczolay Péter előadása az Emberi jogi enciklopédia kötetbemutató rendezvényén

A kötet szerkesztőjének, Lamm Vanda professzornak az előszava joggal utal arra, hogy az emberi jogok államon belüli és nemzetközi védelme a második világháború után indult soha nem látott fejlődésnek, és ennek a hét évtizednek az eredményeit mi sem igazolja jobban, mint ez az enciklopédia. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának kihirdetése óta az emberi jogok kérdése a nemzetközi jogrendszer állandó vitatémája. 

„Rabszolgatörvény” – jogi elemzés

2019. február 07. 15:07
Kertész Gábor
főiskolai tanár, IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola
„Rabszolgatörvény” – jogi elemzés

Magyarország 2018 december közepén hirtelen címoldalon került be a nemzetközi hírekbe. A hír alapja a Munka Törvénykönyvének a módosítása, amelyet a médiában „rabszolgatörvénynek” neveznek. Az állampolgárok-munkavállalók érdekeit figyelembe véve csak a törvény elfogadása és elutasítása között lehet választani, vagy az új rendszernek a jog és a gazdaság saját működési logikáját felhasználva van harmadik lehetősége is, esetleg csak egy kis „finomhangolást” kell az új rendszeren végrehajtani?

Konferenciabeszámoló: a liberális demokráciák állapota Közép- és Kelet-Európában

2019. január 20. 20:22
Szentgáli-Tóth Boldizsár
tudományos segédmunkatárs, MTA TK JTI
Konferenciabeszámoló: a liberális demokráciák állapota Közép- és Kelet-Európában

2018. december 6-án az MTA TK Jogtudományi Intézete adott otthont az International Society of Public Law Central and Eastern European Chapterrel (ICON-S CEE) közösen szervezett, a közép- és kelet-európai országok alkotmányos helyzetét vizsgáló workshopnak. A workshop alapját az I CONnect és a Clough Center közös projektjeként évente kiadott, 2017 Global Report of Constitutional Law című kötet adta, amely a világ 61 országáról tartalmaz alkotmányjogászok és bírák által készített elemzéseket. A workshopon a közép- és kelet-európai országjelentések szerzőinek lehetőségük nyílt arra, hogy intenzív párbeszédet folytassanak a régió alkotmányos helyzetéről, a közös problémákról és tendenciákról.

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip diszkrimináció európai központi bank fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság belső piac alkotmánybíróság európai parlament előzetes döntéshozatali eljárás gazdasági és monetáris unió demokrácia kúria állami támogatás jogegységi határozat versenyjog uniós értékek eu alapjogi charta szociális jog irányelvek átültetése euró kásler-ítélet eusz 7. cikke arányosság elve választás nemzeti érdek oroszország közös kereskedelempolitika european convention of human rights brexit fizetésképtelenségi rendelet nemzeti bíróságok ultra vires aktus német alkotmánybíróság kötelezettségszegési eljárás európai parlamenti választások európai bizottság elnöke adatvédelem wto bankunió magyarország energiapolitika devizakölcsön fogyatékosok jogai btk alkotmányjog fővárosi közgyűlés közös kül- és biztonságpolitika strasbourgi bíróság szankció ukrán válság migráció szolidaritás egységes piac russia ukraine crisis compliance fundamental rights eu sanctions bevándorlás európai integráció környezetvédelem fenntartható fejlődés menekültkérdés ceta polgári kezdeményezés trump nafta tpp ecthr prison conditions surrogacy human trafficking human rights közigazgatás panpsychism personhood syngamy environment civil törvény irányelvek legitimáció kikényszerítés szociális deficit letelepedés szabadsága kiskereskedelmi különadó központi bankok európai rendszere hatáskör-átruházás elsőbbség elve adatmegőrzési irányelv közerkölcs európai unió alapjogi ügynoksége magyar helsinki bizottság vesztegetés hálapénz vallásszabadság első alkotmánykiegészítés obamacare születésszabályozás hobby lobby büntetőjog jogos védelem áldozatvédelem külkapcsolatok hatáskörmegosztás tényleges életfogytiglan új btk. szabadságvesztés lojális együttműködés végrehajtás gazdasági szankciók állampolgárság nemzetközi magánjog családi jog öröklési jog uniós polgárság alapjogi charta személyek szabad mozgása európai jog európai emberi jogi egyezmény uniós jog sérthetetlensége uniós jog autonómiája infrastruktúrához való hozzáférés versenyképesség adózás gmo-szabályozás gmo-mentesség european neighbourhood policy ukraine uk report európai szomszédságpolitika brit jelentés excessive deficit exclusionarism protectionism national courts consumer protection single market retaliation hungary european court of justice autonomy of eu legal order inviolability of eu legal order european values article 7 teu rule of law democracy reklámadó verseny szabadsága halálbüntetés schuman-nyilatkozat alapító atyák juncker bizottság energiahatékonysági irányelv energiaunió eurasian economic union dcfta european central bank german constitutional court omt görögország pénzügyi válság államcsőd likviditás menekült fal dublin iii 1951-es genfi egyezmény strasbourgi esetjog európai bíróság elnöke lenaerts hatékony jogvédelem franciaország németország értékközösség érdekközösség ügynökprobléma közbeszerzés környezetvédelmi politika áruk szabad áramlása egészségvédelem ártatlanság vélelme törökország történelmi konfliktusok uniós válságkezelés európai tanács válság szíria lengyel alkotmánybíróság jogállamiság normakontroll eljárási alkotmányosság beruházásvédelem szabályozáshoz való jog jog és irodalom erdély konferencia law in literature law as literature lengyel alkotmánybíróság lengyelország jogállamiság-védelmi mechanizmus eu klímapolitika kvótakereskedelem kiotói jegyzőkönyv adójog európai politikai pártok; pártfinanszírozás európai politikai közösség politikai pártok kohéziós politika régió székelyföld mulhaupt ingatlanadó-követelés nyilvános meghallgatás kommunikáció datafication internet platformtársadalom adókövetelés fizetésképtelenségi eljárás sokszínű európa kisebbségek sokféleség fizetésképtelenség; jogharmonizáció; csődjog; többségi demokrácia; olaszország népszavazás common commercial policy egyenlő bánásmód emberi méltóság ebh szülő nők helyzete peschka jogelmélet parlament véleménynyilvánítás szabadsága média országgyűlés sajtószabadság muršić european court of human rights dajkaterhesség egyesült királyság közigazgatási perrendtartás általános közigazgatási rendtartás egyesülési jog velencei bizottság civil felsőoktatás lex ceu közjogtudomány zaklatás szegregáció

Archívum