jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

Hogyan lesz az etikai szabályokból jogszabály? Ződi Zsolt előadása a mesterséges intelligencia jogi szabályozásáról

2021. április 08. 19:44
Kálmán Kinga
gyakornok, TK JTI; joghallgató ELTE ÁJK

A Társadalomtudományi Kutatóközpont MILAB „A mesterséges intelligencia jogi környezetének kihívásai” részprojektje keretében indított programsorozatában 2021. március 11-én Ződi Zsolt tartotta meg az első előadást „Mesterséges intelligencia: hogyan lesz az etikai szabályokból jogszabály?” címmel. A rendezvényre online formában került sor.

Ződi Zsolt jogász, jogi informatikusa Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa és a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének tudományos munkatársa. Több mint 90 publikáció, köztük 10 idegen nyelvű cikk, könyvfejezet és két monográfia szerzője. Jelenlegi kutatási területe az információs társadalom, ezen belül a platformok és a mesterséges intelligencia szabályozása. Utóbbi kérdéskörrel a 2000-es évek közepétől kezdett el behatóbban foglalkozni, elsősorban a jogászi munka mesterséges intelligencia alapú megoldásokkal való támogatása, illetve helyettesítése témáiban.

Ződi előadását a kérdéskör kontextusával indította. Előrevetítette, hogy a technológiaszabályozás egy kifejezetten gyorsan változó terület, amely kapcsán kiterjedt szakirodalom áll rendelkezésre, a témáról publikáló szerzők számos különböző szempontú megközelítést dolgoztak ki. A terület sajátosságaiból következik, hogy „általános igazságokat” megfogalmazni nem lehet, mert a gyorsan változó környezet rövidebb-hosszabb távon idejétmúlttá teszi.

A mesterséges intelligencia szabályozásának ötlete a 2010-es évek közepétől került a közbeszéd homlokterébe, és mára már kiemelkedő érdeklődés tapasztalható a probléma megoldásának lehetséges alternatívái iránt. Ennek ellenére Ződi álláspontja szerint még napjainkban sem számottevő a mesterséges intelligencia jelenléte a mindennapokban. Azonban a tudományos kutatások ennek a helyzetnek a megváltozásával járó robbanásszerű változásokra igyekeznek idejekorán felkészülni. Ennek a folyamatnak a részeként merül fel az átfogó szabályozási koncepciók körvonalazása.

A mesterséges intelligencia megjelenésével szinte egyidejűleg láttak napvilágot a különböző etikai kódexek, azonban ezek közül egy sem foglalkozott azzal, hogyan válnak az etikai normákból jogszabályok. Az emberekben megfogalmazódó szabályozási kényszer elsősorban afeletti szorongásaikból fakad, hogy a mesterséges intelligencia elveszi-e a munkájukat, átveszi-e az irányítást az emberektől. Ződi szerint ez természetes reakció, minden kornak megvolt a maga szorongástényezője. Az előadó e körben említette a 19. századból Mary Shelley Frankensteinről szóló regényét, a 20. századból pedig Karel Čapek „Rossum Univerzális Robotjai” című darabját, amely alkotások hasonló félelmeket dolgoztak fel, mint amilyet napjainkban a társadalom jelentős része a mesterséges intelligencia irányában táplál.

Ezt követően a jelenlegi etikai kódexek tartalma került bemutatásra elsőként egy sokkolóan ható számmal. Az Algorithmwatch weboldal  „AI ethics guideline global inventory” aloldala jelenleg 157 etikai kódexet tart számon. Ezek eredete vegyes: a kormányzati szervektől a civil szervezeteken át a vallási közösségekig bezárólag sokféle szempontból állítottak fel etikai követelményeket a mesterséges intelligenciákkal kapcsolatban. A főbb megállapítások azonban a legtöbb esetben egyezést mutatnak: szükséges biztosítani az emberközpontú és felhasználóbarát működést, valamint tiszteletben kell tartani az embert. Az etikai kódexekben kiemelt szerepük van az alapjogi katalógusoknak, különösen a diszkrimináció-tilalom, a magánélet védelme, a véleményszabadság, az egyenlőség és az önmeghatározáshoz való jog tekintetében. Az utóbbival kapcsolatban szemléltetésként Ződi Zsolt felhívta a figyelmet egy különös esetre, miszerint Franciaországban alapjogi megfontolásokból kiindulva megtiltották a bírói tevékenységet profilozó technológiák használatát. Ezenkívül minden etikai kódex tartalmazza a mesterséges intelligencia hatályos jogszabályokkal összhangban történő alkalmazásának kötelezettségét.

Az etikai kódexekkel kapcsolatban előadó a következő főbb jellemzőket azonosította: a kódexek a mesterséges intelligencia definiálásánál a gépi tanulásból indulnak ki anélkül, hogy figyelembe vennék az alkalmazási szektorokat és a technológia funkcióit (például természetes nyelvfeldolgozás, következtetés, értékelés). Homályos továbbá a követelmények címzettje, valamint szószaporításként hathat az a kitétel, hogy a mesterséges intelligenciának meg kell felelnie a hatályos jogszabályoknak. Összefoglalóan az előadó véleménye szerint ezek az etikai kódexek – néhány ágazati vagy funkcionális megközelítésű dokumentum kivételével – csupán a szorongások enyhítésére alkalmasak és a bennük megfogalmazott követelmények vagy már jelenleg is léteznek (például diszkrimináció-tilalom), vagy lényegében operacionalizálhatatlanok. Mindezek folytán pillanatnyilag laikus szemszögű problématérképet adnak.

A mesterséges intelligencia jogi szabályozásának kihívásaival kapcsolatban az előadó felhívta a figyelmet, hogy elsőként a definíciós problémák merültek fel. Ezek körében Ződi megállapította, hogy a meghatározás várhatóan a non-determinisztikus működés és/vagy a gépi tanulás ténye köré fog csoportosulni. A szabályozás címzettjének kérdése már nem látszik ennyire könnyen feloldhatónak: a fejlesztőkkel, a gyártókkal vagy a használókkal szemben szükséges megfogalmazni jogi követelményeket? Erre a kérdésre jelenleg nem adható egyértelmű válasz. További dilemma, hogy mennyire szükséges a mesterséges intelligencia jogi szabályozása során technikai szempontokat figyelembe venni. Ződi Zsolt véleménye szerint erre a kérdésre a nagymértékű, compliance jellegű szabályozás a válasz, továbbá nem célszerű teret engedni az ön- és társszabályozásnak. Végül, de nem utolsó sorban kérdésként merült fel, hogy a jelenlegi jogi rendszerből mi alkalmazható a mesterséges intelligenciákra. Az előadó ezt a robot-tanácsadók példáján keresztül mutatta be, rámutatva, hogy minél preventívebb jellegű az adott szabályozási tárgykör, annál valószínűbb, hogy az alkalmazható lesz az újabb technológiákra is. Kitérőként megjegyezte továbbá, hogy szerinte a bírói jogalkalmazásnak célszerű lenne minél szélesebb mozgásteret hagyni, mindazonáltal elismerte, hogy ez esetenként csupán súlyos károk bekövetkezte után lehetne alkalmas megoldás.

A szabályozási dilemmákat követően gyakorlatibb szempontokra tért át az előadás. Ződi Zsolt amellett érvelt, hogy általános kódexek helyett ágazati szabályozás szükséges, továbbá ennek legalkalmasabb módja az etikai helyett a jogszabályok és soft law eszközök számának növelése. Erre azért is van különösen nagy szükség, mivel az általános követelmények a gyakorlatban nehezen kivitelezhetők. Ennek példájaként az előadó az automatikus döntéshozatalt hozta fel. Megítélése szerint, ha minden esetben ténylegesen érvényesülne a működés indokolásának, felülvizsgálatának igénye, valamint a döntések elleni tiltakozás jogosultsága, az a valóságban káoszhoz vezetne. Kérdéses továbbá az indokolási kötelezettség tartalma: segítene a használón egy olyan, gép általi magyarázat, ami merőben csak a paramétereket sorakoztatja fel, személyes narratíva helyett?

Zárásként az előadás a jövőbeli perspektívákat és a formálódó kezdeményezéseket mutatta be. Ződi javaslata szerint a mesterséges intelligencia szabályozását – az információbiztonsághoz hasonló módon – ágazatonként, kockázati kategóriákba sorolás mentén kell elvégezni. Bénító hatással bírna, ha egy kereskedelmi hirdetési szoftver azonos szigorúsággal kerülne szabályozásra, mint például az egészségügyben használt mesterséges intelligenciák. Felmerült továbbá a szabályozás szervezeti oldala is: Ződi Zsolt amellett foglalt állást, hogy az ágazati hatóságok szervezetrendszerében lenne célszerű kialakítani mesterséges intelligenciával foglalkozó egységeket. Ehhez olyan szakemberekre van szükség, akik egyaránt értenek az adott ágazathoz és a technológiaszabályozáshoz is. Az alkalmazás előtti „homokozó tesztrendszerek” (regulatory sandbox), majd az ezek alapján kiadott tanúsítványok növelhetnék a megbízhatóságot, azonban itt is felmerül a megfelelő tanúsító szerv kérdése. Az alkalmazást követően pedig speciális ellenőrző szoftverek kifejlesztését javasolja az előadó a folyamatos biztonság garantálása érdekében.

Összefoglalásként elmondható, hogy az előadás során az érdeklődők számos gyakorlati példán keresztül betekintést nyerhettek a mesterséges intelligencia szabályozásának legaktuálisabb kérdéseibe és pillanatnyilag kitapintható főbb irányvonalaiba. Az általános szabályozási dilemmák feloldása értékes adalékokkal bővítheti az egyes ágazati problémákról folytatott gondolkodást. Ződi Zsolt előadása és az azt követő szakmai diskurzus egy igen gazdagnak ígérkező programsorozatot indított el.

_____________________________________________

Készült a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium keretében az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával.

_____________________________________________

Az írás a szerző véleményét tartalmazza, és nem értelmezhető a TK hivatalos állásfoglalásaként.

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip európai parlament belső piac fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság diszkrimináció alkotmánybíróság európai központi bank gazdasági és monetáris unió versenyjog kúria állami támogatás demokrácia uniós értékek jogegységi határozat előzetes döntéshozatali eljárás euró nemzeti érdek közös kereskedelempolitika eu alapjogi charta arányosság elve brexit szociális jog irányelvek átültetése european convention of human rights kásler-ítélet fizetésképtelenségi rendelet választás eusz 7. cikke oroszország európai bizottság elnöke human trafficking egységes piac adatvédelem human rights környezetvédelem ultra vires aktus bevándorlás fenntartható fejlődés német alkotmánybíróság btk közös kül- és biztonságpolitika ceta trump wto nafta közigazgatás russia tpp migráció nemzeti bíróságok fundamental rights menekültkérdés ukraine crisis bankunió strasbourgi bíróság panpsychism szolidaritás polgári kezdeményezés magyarország personhood kötelezettségszegési eljárás szankció syngamy eu sanctions energiapolitika environment compliance devizakölcsön ecthr európai integráció civil törvény alkotmányjog prison conditions ukrán válság fővárosi közgyűlés európai parlamenti választások fogyatékosok jogai surrogacy kiotói jegyzőkönyv national courts internet verseny szabadsága magyar helsinki bizottság ebh államcsőd közbeszerzés felsőoktatás normakontroll adójog consumer protection platformtársadalom halálbüntetés vesztegetés szülő nők helyzete likviditás külkapcsolatok állampolgárság lex ceu eljárási alkotmányosság versenyképesség európai politikai pártok; single market adókövetelés hálapénz peschka menekült hatáskörmegosztás european court of human rights nemzetközi magánjog közjogtudomány adózás pártfinanszírozás retaliation adatmegőrzési irányelv fizetésképtelenségi eljárás schuman-nyilatkozat jogelmélet fal dajkaterhesség környezetvédelmi politika családi jog zaklatás gmo-szabályozás gmo-mentesség központi bankok európai rendszere európai politikai közösség hungary közerkölcs sokszínű európa alapító atyák vallásszabadság dublin iii egyesült királyság áruk szabad áramlása öröklési jog szegregáció beruházásvédelem european neighbourhood policy hatáskör-átruházás politikai pártok european court of justice kisebbségek juncker bizottság első alkotmánykiegészítés 1951-es genfi egyezmény egészségvédelem uniós polgárság irányelvek szabályozáshoz való jog elsőbbség elve kohéziós politika sokféleség energiahatékonysági irányelv obamacare strasbourgi esetjog tényleges életfogytiglan közigazgatási perrendtartás ártatlanság vélelme jog és irodalom erdély ukraine régió fizetésképtelenség; energiaunió születésszabályozás parlament európai bíróság elnöke új btk. általános közigazgatási rendtartás alapjogi charta legitimáció konferencia székelyföld autonomy of eu legal order jogharmonizáció; eurasian economic union hobby lobby véleménynyilvánítás szabadsága lenaerts törökország kikényszerítés law in literature uk report inviolability of eu legal order csődjog; dcfta büntetőjog média hatékony jogvédelem szabadságvesztés történelmi konfliktusok személyek szabad mozgása law as literature európai szomszédságpolitika mulhaupt european values többségi demokrácia; jogos védelem országgyűlés franciaország uniós válságkezelés európai jog szociális deficit lengyel alkotmánybíróság brit jelentés olaszország european central bank áldozatvédelem sajtószabadság németország lojális együttműködés európai tanács európai emberi jogi egyezmény letelepedés szabadsága lengyelország ingatlanadó-követelés article 7 teu népszavazás german constitutional court végrehajtás válság jogállamiság-védelmi mechanizmus excessive deficit nyilvános meghallgatás rule of law common commercial policy omt értékközösség egyesülési jog szíria uniós jog sérthetetlensége kiskereskedelmi különadó eu klímapolitika exclusionarism kommunikáció democracy európai unió alapjogi ügynoksége egyenlő bánásmód görögország muršić érdekközösség velencei bizottság lengyel alkotmánybíróság uniós jog autonómiája kvótakereskedelem protectionism datafication reklámadó emberi méltóság pénzügyi válság ügynökprobléma gazdasági szankciók civil jogállamiság infrastruktúrához való hozzáférés