jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

Reza Banakar (1959-2020) emlékére

2020. szeptember 10. 21:33
Fekete Balázs
tudományos főmunkatárs, TK JTI; habilitált egyetemi docens, ELTE ÁJK

2020. augusztus 28-án éjjel elhunyt Reza Banakar a kortárs társadalmi-jogi kutatások egyik meghatározó személyisége. Halálával nemcsak egy kiváló tudóst veszített el a világ legtágabban értelmezett jogszociológus közössége, hanem egy végtelenül kedves és szerény embert is. Reza Banakar Iránban született – Siráz városában –, de iskoláit már Angliában végezte, és ezt követően a Lundi Egyetemen tanult jogot, szociológiát, filozófiát, és végül jogszociológiából doktorált, és itt tanított pályája kezdetén. Ezt követően az Oxfordi Egyetemen a Centre for Socio-Legal Studies munkatársa volt 2002-ig, majd a University of Westminster jogi karán dolgozott a társadalmi jogi kutatások tanáraként és professzoraként. 2013-ban visszatért Lundba, ahol a jogszociológia tanszék kutatási igazgatója volt egészen haláláig.

Kutatásai a tágan értelmezett jogszociológia több területét is felölelték. A legújabb könyve az iráni jogi kultúra bemutatására vállalkozott az iráni autósok joghoz való viszonya alapján. Több művében is foglalkozott a társadalmi-jogi kutatások módszertani problémáival, és ezek érdemben járultak hozzá a módszertani kérdések tudatosításához és a jogszociológia elkerülhetetlen módszertani fejlődéséhez. Fontos kutatási területe volt a jogok jelensége az emberi közösségek és a modern társadalmak kontextusában, mivel szerinte a jogok kizárólagosan individualista szemlélete megkérdőjelezhető a közjó és a közösség léte szemszögéből. Élete utolsó éveiben a Brexit hatására érdeklődése az „európai” jogtudat és a jelenlegi intézményes és politikai válság egymásra hatásainak elemzése felé fordult, azonban betegsége miatt már csak az általa elképzelt nagy ívű kutatási program előkészítésében vehetett részt, a tavaly októberben tartott workshopon már nélkülözni kellett a jelenlétét.

*

A Research Committee on Sociology of Law 2019 nyarán tartott éves konferenciájának egyik kiemelkedő eseménye volt az a szekció, amelyben Reza Banakar és Marina Kurkchiyan a társadalmi-jogi kutatások perspektíváiról tartott hosszabb, részben egymásra is reflektáló előadásokat. Az Oñati városházának igen illusztris, a 18. századot idéző díszterme szinte teljesen megtelt erre az alkalomra a konferencia résztvevőivel, ami egyértelműen az előadók személyének szólt. Gyakorlatilag egy pisszenés nélkül hallgattuk végig a két előadást, amihez az is hozzájárult, hogy a két előadó rögtön az elején jelezte, hogy most nem „a leckét kívánják felmondani”, hanem szabadon szeretnének reflektálni a társadalmi-jogi kutatások kortárs, döntően módszertani és fogalmi kérdéseire.

Reza Banakar előadása teljesen magával ragadott, lenyűgöző magabiztossággal mozgott az igencsak összetett és bonyolult elméleti és módszertani kérdések között. Rámutatott arra, hogy a jogi jelenségek tanulmányozásánál megkerülhetetlen a jogtudat vizsgálata, még akkor is, ha nagyon gyakran alapvetően negatív percepciókkal találkozhat a kutató. Az iráni kutatásai pont erre mutattak rá élesen. Azonban, ha a jogtudat vizsgálatát szeretnénk a jogi kutatásba beilleszteni, akkor több olyan alapvető problémával is szembetaláljuk magunkat, ahol nem kerülhető, hogy a kutató maga is állást foglaljon. Ezek közül a legfontosabbak: (1) hogyan lehet a makro adatokkal megragadni a társadalom totalitását, mennyiben lehet szükség más kutatási módszerek bevonására? (2) hogyan kezeli azt a jogszociológus, hogy a késő-modernitás elvezetett a társadalmak fragmentációjához, és ez együtt járt a legalitásról alkotott felfogások „feltöredezésével”? (3) hogyan lehet reflektálni a digitalizáció és a közösségi média térnyerésére, mely sok minden mellett a jogról alkotott vélekedéseket is képes befolyásolni és manipulálni? Végső soron, szerinte el kell fogadni, hogy a jogszociológiai kutatásban több diskurzus egyszerre kaphat szerepet, ami azonban nem okoz megoldhatatlan problémát, hiszen a jog és jogtudat is sokoldalú jelenség.

Ez az előadás, és azt követő beszélgetés nagy hatással volt rám több okból is. Sokat tanultam a kortárs módszertani problémákról, másrészt azt sugallta, hogy az egyik legfontosabb kutatói erény a nyitottság. Nyitottnak kell maradni az új helyzetekre, az új törekvésekre és az új eredményekre. Nagyon tetszett Reza Banakar visszafogott és szerény stílusa is, ahogy rámutatott arra, hogy az egyébként a szakmai közösséget végletesen megosztó módszertani kérdéseket könnyedén vizsgálhatjuk olyan nézőpontból, ahol már nem a különbözőség, hanem az egymást kiegészítő jelleg a meghatározó. Az ezt követő ebéden, ahol már az új, az európai válság és jogtudat kapcsolatáról szóló kutatási terveiről beszélt, azonban arra jöttem rá, hogy igazából ő nemcsak egy jelentős kortárs tudós, hanem egy olyan ember, akinek egyszerűen csak jó a társaságában lenni.

_____________________________________________

Az írás a szerző véleményét tartalmazza, és nem értelmezhető a TK hivatalos állásfoglalásaként.

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip európai parlament belső piac fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság diszkrimináció alkotmánybíróság európai központi bank gazdasági és monetáris unió versenyjog kúria állami támogatás demokrácia uniós értékek jogegységi határozat előzetes döntéshozatali eljárás nemzeti érdek közös kereskedelempolitika euró eu alapjogi charta arányosság elve brexit szociális jog irányelvek átültetése european convention of human rights kásler-ítélet fizetésképtelenségi rendelet választás eusz 7. cikke oroszország európai bizottság elnöke human trafficking egységes piac adatvédelem human rights környezetvédelem bevándorlás fenntartható fejlődés ultra vires aktus btk közös kül- és biztonságpolitika ceta német alkotmánybíróság trump wto nafta közigazgatás tpp migráció nemzeti bíróságok russia fundamental rights menekültkérdés bankunió strasbourgi bíróság panpsychism szolidaritás ukraine crisis polgári kezdeményezés magyarország personhood szankció syngamy kötelezettségszegési eljárás eu sanctions energiapolitika environment devizakölcsön ecthr európai integráció civil törvény compliance alkotmányjog prison conditions ukrán válság fővárosi közgyűlés európai parlamenti választások fogyatékosok jogai surrogacy national courts internet verseny szabadsága magyar helsinki bizottság ebh államcsőd közbeszerzés felsőoktatás normakontroll kiotói jegyzőkönyv consumer protection platformtársadalom halálbüntetés vesztegetés szülő nők helyzete likviditás külkapcsolatok állampolgárság lex ceu eljárási alkotmányosság versenyképesség adójog európai politikai pártok; single market adókövetelés hálapénz peschka menekült hatáskörmegosztás european court of human rights nemzetközi magánjog közjogtudomány adózás pártfinanszírozás retaliation adatmegőrzési irányelv fizetésképtelenségi eljárás schuman-nyilatkozat jogelmélet fal dajkaterhesség környezetvédelmi politika családi jog zaklatás gmo-szabályozás európai politikai közösség hungary közerkölcs sokszínű európa alapító atyák vallásszabadság dublin iii egyesült királyság áruk szabad áramlása öröklési jog szegregáció beruházásvédelem gmo-mentesség központi bankok európai rendszere politikai pártok european court of justice kisebbségek juncker bizottság első alkotmánykiegészítés 1951-es genfi egyezmény egészségvédelem uniós polgárság irányelvek szabályozáshoz való jog european neighbourhood policy hatáskör-átruházás kohéziós politika sokféleség energiahatékonysági irányelv obamacare strasbourgi esetjog tényleges életfogytiglan közigazgatási perrendtartás ártatlanság vélelme jog és irodalom elsőbbség elve régió fizetésképtelenség; energiaunió születésszabályozás parlament európai bíróság elnöke új btk. általános közigazgatási rendtartás alapjogi charta legitimáció erdély ukraine székelyföld autonomy of eu legal order jogharmonizáció; eurasian economic union hobby lobby véleménynyilvánítás szabadsága lenaerts törökország kikényszerítés konferencia inviolability of eu legal order csődjog; dcfta büntetőjog média hatékony jogvédelem szabadságvesztés történelmi konfliktusok személyek szabad mozgása law in literature uk report mulhaupt european values többségi demokrácia; jogos védelem országgyűlés franciaország uniós válságkezelés európai jog szociális deficit law as literature európai szomszédságpolitika olaszország european central bank áldozatvédelem sajtószabadság németország lojális együttműködés európai tanács európai emberi jogi egyezmény letelepedés szabadsága lengyel alkotmánybíróság brit jelentés ingatlanadó-követelés article 7 teu népszavazás german constitutional court végrehajtás válság lengyelország nyilvános meghallgatás rule of law common commercial policy omt értékközösség egyesülési jog szíria uniós jog sérthetetlensége kiskereskedelmi különadó jogállamiság-védelmi mechanizmus excessive deficit exclusionarism kommunikáció democracy európai unió alapjogi ügynoksége egyenlő bánásmód görögország muršić érdekközösség velencei bizottság lengyel alkotmánybíróság uniós jog autonómiája eu klímapolitika protectionism datafication reklámadó emberi méltóság pénzügyi válság ügynökprobléma gazdasági szankciók civil jogállamiság infrastruktúrához való hozzáférés kvótakereskedelem