jtiblog
A Jogtudományi Intézet blogoldala
2020. november 23. 14:11
Balogh Lídia
tudományos munkatárs, TK JTI
2010. november 10-én a kormány – közelebbről az igazságságügyi miniszter, Varga Judit – benyújtotta a T/13647. számú törvényjavaslatot „Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosításáról”. Jelen írás a módosítási javaslatnak mindössze két elemére összpontosít: egyrészt az 1. cikk egyik rendelkezésére – „Az anya nő, az apa férfi.” –, másrészt a 3. cikk azon részére, miszerint: „Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát”. Az írás célja az, hogy – a teljesség igénye nélkül, ám fontos és talán kevésbé közismert adalékokkal szolgálva – hozzájáruljon ezeknek a kérdéseknek a magyarországi megvitatásához, abból a sajnálatos apropóból, hogy a szóban forgó törvényjavaslat érdemi előkészítés, átfogó konzultáció nélkül került az Országgyűlés elé. Ez a helyzet ugyanis magában hordozza annak veszélyét, hogy az alkotmánymódosítás összes tartalmi elemét illetően automatikusan kétpólusúvá válik a közvélemény – kormánypártiság, illetve ellenzékiség szerint –, miközben az említett két elemhez igen összetett, mélyre nyúló és messzire vezető kérdések kapcsolódnak.
2020. szeptember 25. 12:19
H. Szilágyi István
egyetemi tanár, PPKE JÁK
Ki vagyok én? Természetesen bemutatkozom, már csak azért is, mert az NKE Információs Társadalom Kutatóintézet (ITKI) alábbiakban tárgyalásra kerülő, a felnőtt lakosságra nézve országosan reprezentatív felmérése szerint a válaszadók 67%-a károsnak tarja a névtelen kommentelést, mivel felelőtlen megnyilatkozásra sarkall – nem is említve a jómodort.
2020. szeptember 22. 12:41
Körtvélyesi Zsolt
Polyák Gábor
tudományos segédmunkatárs, TK JTI; tudományos munkatárs, TK JTI, tanszékvezető egyetemi docens, PTE BTK
Az alábbi bejegyzésben alapjogi szempontból vizsgáljuk azt a kérdést, hogy a szerkesztőségre bízott érzékeny személyes információkat hogyan érinti a tulajdonos- vagy vezetőváltás. A kérdés aktualitását az indexes újságírók felmondása adja, ezt az esetet vizsgáljuk a magyar szabályozás fényében. A következő kérdést tesszük fel: hogyan kezeli a jog azt a helyzetet, ha egy új szerkesztőség és vezetés esetén felmerül, hogy a váltás megtörné a bizalmi kapcsolatot, amely az informátor és az általa megkeresett újságíró között fennállt? Következtetésünk szerint, bár ez az eset eltér az újságírói forrásvédelem körében tipikusnak tekinthető esetektől, a személyes adatok védelmének köréből felhívható szabályok alapján számos kérdés rendezhető, elsősorban a személyes adatok törlésével. Javaslatot teszünk arra is, hogyan rendezhető további szabályozással a felvetett kérdés.
2020. szeptember 10. 21:33
Fekete Balázs
tudományos főmunkatárs, TK JTI; habilitált egyetemi docens, ELTE ÁJK
.JPG&w=&h=100&zc=1)
2020. augusztus 28-án éjjel elhunyt Reza Banakar a kortárs társadalmi-jogi kutatások egyik meghatározó személyisége. Halálával nemcsak egy kiváló tudóst veszített el a világ legtágabban értelmezett jogszociológus közössége, hanem egy végtelenül kedves és szerény embert is. Reza Banakar Iránban született – Siráz városában –, de iskoláit már Angliában végezte, és ezt követően a Lundi Egyetemen tanult jogot, szociológiát, filozófiát, és végül jogszociológiából doktorált, és itt tanított pályája kezdetén. Ezt követően az Oxfordi Egyetemen a Centre for Socio-Legal Studies munkatársa volt 2002-ig, majd a University of Westminster jogi karán dolgozott a társadalmi jogi kutatások tanáraként és professzoraként. 2013-ban visszatért Lundba, ahol a jogszociológia tanszék kutatási igazgatója volt egészen haláláig.
2020. augusztus 27. 13:27
Mécs János
doktorandusz, ELTE ÁJK; visiting doctoral researcher, New York University (NYU)
A Kúria egy, a 2019-es önkormányzati válaszások során hozott döntésében kijelentette, hogy „álláspontja szerint Magyarország Alaptörvénye nem írja elő – az egyébként sem semleges természetű – állami szervek semlegességét a választási kampányban.” Az állami semlegesség elve a 2018-as országgyűlési választások során még kristálytisztán kiolvasható volt a bíróság gyakorlatából – ahhoz, hogy másfél évvel később az előbbi következtetésre jusson a Kúria, mind politikailag motivált jogalkotásra, mind pedig az Alkotmánybíróság és a bíróság közötti csatározásra szükség volt. De valóban eltűnik az állami semlegességet a kampány során előíró elv a magyar jogrendszerből? A kérdés még koránt sincs eldöntve; a Kúria említett döntése nem jutott fel az Alkotmánybíróságig, a jogértelmezést és a választási eljárási kódex kérdéses szakaszát sem vizsgálta a testület. A leckét azonban feladta a Kúria, hiszen a semlegesség elvének kifejezett elvetésére nyilatkoznia kell az Alkotmánybíróságnak – vagy a végleges fórum felelősségével és megmásíthatatlanságával mondja ki, hogy az elv nem következik az alkotmányból, vagy visszahelyezi azt a jogrendszer őt megillető helyére.
2020. augusztus 07. 22:34
Réka Friedery
tudományos munkatárs, TK JTI
Not long ago, the European Union was confronted by an influx of migrants where Member States reacted with different measures, and the EU saw many of its Member States turning to border control to handle third-country migration. However, this time not a new migration wave but an epidemic has resulted in never-before-seen protection measures not only in the EU but worldwide. Although in recent years the EU has faced several health issues such as the pandemic influenza (H1N1) or the E. coli outbreak in Germany, the Covid-19 pandemic generated such a threat that Member States were forced to restrict free movement among themselves on the ground of public health. Nevertheless, free movement of persons between Member States and the limitation of this freedom have multiple layers and some might wonder whether such restrictions are compatible with EU law.
2020. július 20. 22:35
Bayer Judit
egyetemi docens, BGE KKK; Schumann Fellow, Münsteri Egyetem
Political speech is free. At the same time, one should be aware that it transmits powerful messages to people who feel represented. Political correctness prevented the dissemination of racist allegations in the second half of the 20th century, and beyond. In recent decades, this kind of political correctness has been labelled by populistic politicians as the tyranny of a corrupt elite who claim to represent the "real" opinion of the majority. They also suggest that intolerant views have been suppressed through the spiral of silence – even though the contrary: denigrating speech on minorities is known to silence and intimidate those. My hypothesis is that the representation of extremist views by persons in the political power grows the popularity of those views.
2020. június 16. 13:44
Tóth Norbert
egyetemi docens, NKE ÁNTK
Nehéz magyarként egy olyan történelmi eseményhez érzelemmentesen közelíteni, amely a magyarság számára sorsfordító tragédiát és megaláztatást jelentett, szenvedést és reménytelenséget hozott és ezért majdnem minden magyar érzelmi alapon (is) viszonyul hozzá. Emellett sokakat családi okokból közvetlenül is érintett, illetve következményei ma is milliókat érintenek. Ebből kifolyólag valamilyen véleménye majdnem mindőnknek van róla. A tudomány területén azonban távolságtartásra van szükség, nem lehet helye érzelmeknek, mert az félrevezetheti a kutatót, aki így könnyen téves következtetésre juthat. Ez az írás nem védőbeszéd egy a magyarság számára katasztrofális következményekkel járó egyezmény mellett, hanem csupán a tények ismertetése.
2020. június 08. 12:55
Timár Balázs
tudománys segédmunkatárs, TK JTI
Magyarország Kormánya 2020. március 11. napján hirdetett veszélyhelyzetet a 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel országosan a COVID-19 járvány miatt. Ennek nyomán nemcsak a mindennapok apró részleteiben következett be változás, de idővel a peres és nemperes eljárásokban is. Jelen bejegyzés elsődlegesen a polgári peres eljárásokban bekövetkezett változásokra fókuszál, némi kitekintéssel a közjegyzői nemperes eljárásokra is.
2020. június 03. 13:36
Földi András
egyetemi tanár, ELTE ÁJK
Az IJOTEN 2020. május 29-i (kényszerűségből videós) kéziratvitáján Jakab András professzor és főszerkesztőtársainak megtisztelő felkérésére Tóth J. Zoltán „Vélelem és fikció” c. kéziratáról opponensi véleményt adhattam elő. A vélemény elkészítése során keletkezett igénytelen jegyzeteimet alább közreadom abban a reményben, hogy az alábbi információk és észrevételek nemcsak a Szerző, hanem mások számára is hasznosak lehetnek.
2020. május 20. 16:05
Péter Marton
Tamás Hoffmann
egyetemi docens, BCE; tudományos főmunkatárs, TK JTI, egyetemi docens, BCE
.jpg&w=&h=100&zc=1)
In the context of the SARS-CoV-2/COVID-19 epidemic, over the course of the last several months, individual states and the World Health Organization expressed varying opinions about what constitutes good practice and responsible conduct in handling a pandemic of this kind. As World Health Organization (WHO) Secretary-General Tedros Adhanom Ghebreyesus reiterated in his daily press briefing on March 16, 2020: “Countries must test. They can't fight this blindly. They need to find cases and isolate them. (...) They must be able to test all suspected cases.” That is exactly what many countries either fail to do or do not even strive to accomplish, even as they are already relaxing restrictive measures aimed at curbing the epidemic.
2020. május 15. 21:49
Hollán Miklós
tudományos főmunkatárs, TK JTI, egyetemi docens, NKE RTK
2020. május 8. napján a Semmelweis Egyetem rektora egy interjúban azt nyilatkozta, hogy az új koronavírus tekintetében „tankönyvi értelemben járvány már nincs, de a járványveszély megmaradt". Érdemes megvizsgálni, hogy ennek milyen kihatása lehet a járványügyi szabályszegés és a járványügyi védekezés akadályozásának büntetőjogi tényállásaira. A járványügyi elkülönítés (megfigyelés stb.) szabályainak megszegése (végrehajtásának akadályozása) ugyanis ‒ amennyiben zárlati kötelezettség alá nem tartozó fertőző betegségről van szó, csak ‒ akkor képez bűncselekményt, ha az „járvány idején” történik.
2020. május 07. 21:18
Szabó Attila
jogász, TASZ Politikai Szabadságjogi Projekt
.png&w=&h=100&zc=1)
2019. októberében önkormányzati képviselőket és polgármestereket választottunk. Mostanra az új önkormányzatok kialakították a működésüket, bár a jelen veszélyhelyzet ezt némileg – reméljük rövid időre – felforgatta. A demokrácia, a mi demokráciánk szempontjából lényegbevágó kérdés, milyen jogai vannak az önkormányzati képviselőknek az önkormányzatokon belül. Egy olyan fontos jogra és lehetőségre fogom felhívni a figyelmet, amely a deliberatív – azaz az okokra, magyarázatokra, észérvekre és a nyilvános vitára odafigyelő – demokrácia szempontjából megkerülhetetlen: a megválasztott képviselők tájékozódáshoz való jogára. A TASZ Választási Jogi Programja több olyan civil szervezettel van kapcsolatban, amely jelölő szervezetként képviselőt juttatott valamely önkormányzatba. Több esetben látható, hogy az ő működésük e szempontból akadályokba ütközik.
2020. április 29. 22:37
It can be asserted as a fact that the coronavirus (COVID-19) as a pandemic, namely a disease originated from an epidemic occurring worldwide, generated an entirely new type of danger for mankind probably not known before. At the time of writing there is no suitable remedy for this danger, neither medical, nor by any other means.
2020. április 27. 10:41
Papp Mónika
TK JTI, ELTE ÁJK
A Covid-19 járvány felkészületlenül érte Európát, a járványügyi védekezés miatt a tagállamoknak és hatóságaiknak ugrásszerűen megnőtt az igénye (keresletnövekedése) a járványügyi védekezéshez használt termékek (intenzív terápiás gyógyszerek, maszkok, lélegeztetőgépek, kórházi köpenyek, fertőtlenítőszerek,stb.) piacán, amelyet a kínálat nem tudott kielégíteni. A megfelelő orvosi védőeszközök fontosságát jelzi, hogy csak Olaszországban, amely a fertőzés szempontjából legsúlyosabban érintett európai ország, 18 ezer egészségügyi dolgozó fertőződött meg a vírussal és 142 orvos halt meg a Covid-19 vírus következtében.[1] Mivel a termékek egy része Európán kívül gyártott termék, amelynek behozatala a járvány idején túl hosszú időt vesz igénybe és az európai államok is exportkorlátozásokat vezettek be, ezért több tagállamban, elsőként Olaszországban, a hazai vállalkozások termelésbe bevonásával igyekeznek enyhíteni a kínálati hiányt, valamint egész Európában az aktuális piaci szereplők együttműködésének megteremtésére törekedtek az optimális, keresletnek megfelelő kibocsátás növelése érdekében. A termelési kapacitás átállítása (pl. ruházati termék gyártásáról) hosszú folyamat, emellett az EU szabványoknak való megfelelés nem könnyíti meg a termékek gyors gyártását és forgalmazásba helyezését. Jobb eredményt lehet elérni az aktuális piaci szereplők közötti koordináció által.
