jtiblog
A Jogtudományi Intézet blogoldala
2021. április 02. 23:19
Kálmán Kinga
gyakornok, TK JTI; joghallgató ELTE ÁJK
A Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratóriumnak (MILAB) a TK Jogtudományi Intézetben zajló részprojektje keretében 2021. március 25-én került sor az első nemzetközi műhelyvitára. Ennek témája a mesterséges intelligencia emberi jogokra gyakorolt hatása volt. Az előadó, Molnár Tamás 2016 óta az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) vezető kutató jogásza, ahol többek között a menekültek, illetve az illegális bevándorlók alapvető jogaival foglalkozik. Ezt megelőzően több hazai minisztérium nemzetközi és EU jogi osztályán szerzett tapasztalatot a bevándorlás gyakorlati, közigazgatási kérdéseiről, valamint a Budapesti Corvinus Egyetemen nemzetközi és európai bevándorlási jogot oktatott.
2021. március 11. 12:19
Rácz Lilla
tudományos segédmunkatárs, TK JTI
2021. március 11-én 15 óra. Pontosan egy év telt azóta, hogy a Kormány a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet 1. §-ában az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében „az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki.”
2021. március 08. 15:06
Szentgáli-Tóth Boldizsár
tudományos munkatárs, TK JTI
A Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium Jogtudományi Intézetben zajló alprojektje keretében 2021. január 15-én több kollégánk is részt vett egy nemzetközi workshopon, amelyen különböző jogterületek szempontrendszeréből kiindulva tekintették át a mesterséges intelligenciák esetleges jogalanyiságával összefüggő aktuális szabályozási kihívásokat.
2021. február 16. 23:37
Andrea Crescenzi
Réka Friedery
researcher, Institute for International Legal Studies (ISGI), National Research Council of Italy (CNR); research fellow, Centre for Social Sciences Institute for Legal Studies (CSS ILS)
.jpg&w=&h=100&zc=1)
Migration policy overlaps other policy areas, for example integration policy, interior policy, defence policy and anti-discrimination policy. As a response to the sudden influx of migrants in 2015, and parallel to rising populistic movements, Germany and Italy started to adapt radical policies and measures in connection with immigration. Italy, as a frontline country, and Germany, as the destination country have adopted permissive measures as well as restrictive measures. Hence, in the following we analyse some of the main measures from the above mentioned areas to demonstrate that they intended either to thwart the rise of populistic movements in connection with migration or were favoured by populistic movements in the sense that they intended to curb immigration.
2020. december 18. 7:56
Pap András László
tudományos tanácsadó, osztályvezető, TK JTI
A járványügyi intézkedésekkel kapcsolatban a rendkívüli jogrend bevezetése és különböző alapjogok korlátozása mellett a leggyakrabban a hátrányos megkülönböztetés tilalma, illetve az egyenlő bánásmód követelménye mint alkotmányos alapjog merül fel. Ez az írás a járvány és a társadalmi egyenlőtlenségek összefüggéseinek bemutatását célozza, valamint felkínál néhány releváns kategorizációs szempontot.
2020. november 23. 14:11
Balogh Lídia
tudományos munkatárs, TK JTI
2010. november 10-én a kormány – közelebbről az igazságságügyi miniszter, Varga Judit – benyújtotta a T/13647. számú törvényjavaslatot „Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosításáról”. Jelen írás a módosítási javaslatnak mindössze két elemére összpontosít: egyrészt az 1. cikk egyik rendelkezésére – „Az anya nő, az apa férfi.” –, másrészt a 3. cikk azon részére, miszerint: „Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát”. Az írás célja az, hogy – a teljesség igénye nélkül, ám fontos és talán kevésbé közismert adalékokkal szolgálva – hozzájáruljon ezeknek a kérdéseknek a magyarországi megvitatásához, abból a sajnálatos apropóból, hogy a szóban forgó törvényjavaslat érdemi előkészítés, átfogó konzultáció nélkül került az Országgyűlés elé. Ez a helyzet ugyanis magában hordozza annak veszélyét, hogy az alkotmánymódosítás összes tartalmi elemét illetően automatikusan kétpólusúvá válik a közvélemény – kormánypártiság, illetve ellenzékiség szerint –, miközben az említett két elemhez igen összetett, mélyre nyúló és messzire vezető kérdések kapcsolódnak.
2020. szeptember 25. 12:19
H. Szilágyi István
egyetemi tanár, PPKE JÁK
Ki vagyok én? Természetesen bemutatkozom, már csak azért is, mert az NKE Információs Társadalom Kutatóintézet (ITKI) alábbiakban tárgyalásra kerülő, a felnőtt lakosságra nézve országosan reprezentatív felmérése szerint a válaszadók 67%-a károsnak tarja a névtelen kommentelést, mivel felelőtlen megnyilatkozásra sarkall – nem is említve a jómodort.
2020. szeptember 22. 12:41
Körtvélyesi Zsolt
Polyák Gábor
tudományos segédmunkatárs, TK JTI; tudományos munkatárs, TK JTI, tanszékvezető egyetemi docens, PTE BTK
Az alábbi bejegyzésben alapjogi szempontból vizsgáljuk azt a kérdést, hogy a szerkesztőségre bízott érzékeny személyes információkat hogyan érinti a tulajdonos- vagy vezetőváltás. A kérdés aktualitását az indexes újságírók felmondása adja, ezt az esetet vizsgáljuk a magyar szabályozás fényében. A következő kérdést tesszük fel: hogyan kezeli a jog azt a helyzetet, ha egy új szerkesztőség és vezetés esetén felmerül, hogy a váltás megtörné a bizalmi kapcsolatot, amely az informátor és az általa megkeresett újságíró között fennállt? Következtetésünk szerint, bár ez az eset eltér az újságírói forrásvédelem körében tipikusnak tekinthető esetektől, a személyes adatok védelmének köréből felhívható szabályok alapján számos kérdés rendezhető, elsősorban a személyes adatok törlésével. Javaslatot teszünk arra is, hogyan rendezhető további szabályozással a felvetett kérdés.
2020. szeptember 10. 21:33
Fekete Balázs
tudományos főmunkatárs, TK JTI; habilitált egyetemi docens, ELTE ÁJK
.JPG&w=&h=100&zc=1)
2020. augusztus 28-án éjjel elhunyt Reza Banakar a kortárs társadalmi-jogi kutatások egyik meghatározó személyisége. Halálával nemcsak egy kiváló tudóst veszített el a világ legtágabban értelmezett jogszociológus közössége, hanem egy végtelenül kedves és szerény embert is. Reza Banakar Iránban született – Siráz városában –, de iskoláit már Angliában végezte, és ezt követően a Lundi Egyetemen tanult jogot, szociológiát, filozófiát, és végül jogszociológiából doktorált, és itt tanított pályája kezdetén. Ezt követően az Oxfordi Egyetemen a Centre for Socio-Legal Studies munkatársa volt 2002-ig, majd a University of Westminster jogi karán dolgozott a társadalmi jogi kutatások tanáraként és professzoraként. 2013-ban visszatért Lundba, ahol a jogszociológia tanszék kutatási igazgatója volt egészen haláláig.
2020. augusztus 27. 13:27
Mécs János
doktorandusz, ELTE ÁJK; visiting doctoral researcher, New York University (NYU)
A Kúria egy, a 2019-es önkormányzati válaszások során hozott döntésében kijelentette, hogy „álláspontja szerint Magyarország Alaptörvénye nem írja elő – az egyébként sem semleges természetű – állami szervek semlegességét a választási kampányban.” Az állami semlegesség elve a 2018-as országgyűlési választások során még kristálytisztán kiolvasható volt a bíróság gyakorlatából – ahhoz, hogy másfél évvel később az előbbi következtetésre jusson a Kúria, mind politikailag motivált jogalkotásra, mind pedig az Alkotmánybíróság és a bíróság közötti csatározásra szükség volt. De valóban eltűnik az állami semlegességet a kampány során előíró elv a magyar jogrendszerből? A kérdés még koránt sincs eldöntve; a Kúria említett döntése nem jutott fel az Alkotmánybíróságig, a jogértelmezést és a választási eljárási kódex kérdéses szakaszát sem vizsgálta a testület. A leckét azonban feladta a Kúria, hiszen a semlegesség elvének kifejezett elvetésére nyilatkoznia kell az Alkotmánybíróságnak – vagy a végleges fórum felelősségével és megmásíthatatlanságával mondja ki, hogy az elv nem következik az alkotmányból, vagy visszahelyezi azt a jogrendszer őt megillető helyére.
2020. augusztus 07. 22:34
Réka Friedery
tudományos munkatárs, TK JTI
Not long ago, the European Union was confronted by an influx of migrants where Member States reacted with different measures, and the EU saw many of its Member States turning to border control to handle third-country migration. However, this time not a new migration wave but an epidemic has resulted in never-before-seen protection measures not only in the EU but worldwide. Although in recent years the EU has faced several health issues such as the pandemic influenza (H1N1) or the E. coli outbreak in Germany, the Covid-19 pandemic generated such a threat that Member States were forced to restrict free movement among themselves on the ground of public health. Nevertheless, free movement of persons between Member States and the limitation of this freedom have multiple layers and some might wonder whether such restrictions are compatible with EU law.
2020. július 20. 22:35
Bayer Judit
egyetemi docens, BGE KKK; Schumann Fellow, Münsteri Egyetem
Political speech is free. At the same time, one should be aware that it transmits powerful messages to people who feel represented. Political correctness prevented the dissemination of racist allegations in the second half of the 20th century, and beyond. In recent decades, this kind of political correctness has been labelled by populistic politicians as the tyranny of a corrupt elite who claim to represent the "real" opinion of the majority. They also suggest that intolerant views have been suppressed through the spiral of silence – even though the contrary: denigrating speech on minorities is known to silence and intimidate those. My hypothesis is that the representation of extremist views by persons in the political power grows the popularity of those views.
2020. június 16. 13:44
Tóth Norbert
egyetemi docens, NKE ÁNTK
Nehéz magyarként egy olyan történelmi eseményhez érzelemmentesen közelíteni, amely a magyarság számára sorsfordító tragédiát és megaláztatást jelentett, szenvedést és reménytelenséget hozott és ezért majdnem minden magyar érzelmi alapon (is) viszonyul hozzá. Emellett sokakat családi okokból közvetlenül is érintett, illetve következményei ma is milliókat érintenek. Ebből kifolyólag valamilyen véleménye majdnem mindőnknek van róla. A tudomány területén azonban távolságtartásra van szükség, nem lehet helye érzelmeknek, mert az félrevezetheti a kutatót, aki így könnyen téves következtetésre juthat. Ez az írás nem védőbeszéd egy a magyarság számára katasztrofális következményekkel járó egyezmény mellett, hanem csupán a tények ismertetése.
2020. június 08. 12:55
Timár Balázs
tudománys segédmunkatárs, TK JTI
Magyarország Kormánya 2020. március 11. napján hirdetett veszélyhelyzetet a 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel országosan a COVID-19 járvány miatt. Ennek nyomán nemcsak a mindennapok apró részleteiben következett be változás, de idővel a peres és nemperes eljárásokban is. Jelen bejegyzés elsődlegesen a polgári peres eljárásokban bekövetkezett változásokra fókuszál, némi kitekintéssel a közjegyzői nemperes eljárásokra is.
2020. június 03. 13:36
Földi András
egyetemi tanár, ELTE ÁJK
Az IJOTEN 2020. május 29-i (kényszerűségből videós) kéziratvitáján Jakab András professzor és főszerkesztőtársainak megtisztelő felkérésére Tóth J. Zoltán „Vélelem és fikció” c. kéziratáról opponensi véleményt adhattam elő. A vélemény elkészítése során keletkezett igénytelen jegyzeteimet alább közreadom abban a reményben, hogy az alábbi információk és észrevételek nemcsak a Szerző, hanem mások számára is hasznosak lehetnek.
