jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

Bírói normakontroll, jogalkotói mulasztás, alapjogkonform megoldás

2021. szeptember 10. 9:21
Szabó Attila
jogász, TASZ Politikai Szabadságjogi Projekt

Egy friss végzésében az Alkotmánybíróság egy alaptörvény-ellenesség megállapítására és az érintett jogszabály megsemmisítésére, továbbá alkalmazási tilalom kimondására irányuló bírói kezdeményezést utasított vissza. Azért tehette ezt meg, mert a hatályos eljárási szabályok szerint a bíró az előtte folyamatban lévő ügyben alaptörvény-ellenes jogalkotói mulasztás megállapítását és orvoslását nem indítványozhatja.

Helyesek-e ezek az eljárási szabályok és helyesen járt-e el az Alkotmánybíróság? És mit tehetnek a rendesbíróságok az ilyen esetekben?

I. Az alapul fekvő ügyről

Sokan és sokat fognak még írni arról az alapjogi ügyről, amelyikről ez a bírósági eljárás is szól és amelyikben így az Alkotmánybíróság is dönthetett volna. A jelen elemzésnek azonban nem témája a transz emberek nem- és névváltoztatáshoz való joga, mert az független attól az eljárási kérdéstől, amiről a blogposzt szólni szeretne.

Az viszont lényeges, hogy az eljárás megindulásakor a nem- és névváltoztatást szabályozó hatályos közigazgatási jog erősen hiányos volt. Az indítványozó bíróság szerint a nem- és névvátoztatást lehetővé tevő rendeleti szintű szabályozás a jogalkalmazó számára nem volt pontosan értelmezhető, illetve eltérő jogalkalmazói értelmezésekre adott módot.

A 3358/2021. (VII. 28.) számú Alkotmánybírósági végzés összefoglalója szerint “[a bírói] indítvány hivatkozása szerint bár úgy tűnik a jogszabályi rendelkezésből, és ezt az indítvány szerint maga az alperes sem zárta ki, hogy „Magyarországon lehetőség van a nem jogi elismerésére”, nézete szerint az erre vonatkozó eljárásra azonban nincs pontos szabályozás. Érvelése szerint a szabályozásból hiányzik annak pontos meghatározása, hogy a névváltoztatásért felelős anyakönyvi szerv bármilyen közreműködésének mi az indoka, amely bármiféle hatáskör hozzá telepítésére okot adott.” [8]

A bírói indítvány szerint a nemet- és nevet változtatni kívánó felperes alapjogsérelmét tehát az okozta, hogy az akkor hatályos szabály pontatlan volt, nem szabályozta a jog megfelelően azt az eljárást, amelyben ezek a kérelmek elintézhetőek voltak. Ebből következően az eljáró hatóságok (kormányhivatal és anyakönyvvezető) nem tudták, hogyan folytassák le az eljárást és elutasították a bizonytalan szabályozás alapján benyújtott kérelmeket. Ezt az elutasítást kellett vizsgálnia a közigazgatási bíróságnak.

II. Mulasztás és normakontroll

Az eljáró Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság úgy vélte, hogy nem tudja a közigazgatási ügyet eldönteni, mert a jogalkotó úgy biztosít egy alapjogot, hogy nem rendelkezik megfelelően az eljárásról. Az ügyben eljáró bíró az Abtv. 25. §-nek megfelelően kezdeményezte a normakontroll eljárást. A jogszabály szerint ha a bírónak az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmazni, amelynek alaptörvény-ellenességét észleli, [...] az Alkotmánybíróságnál kezdeményezi a jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását, illetve az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárását.

Bízhat-e a bíró az alapjog-sérelem orvoslásában akkor, ha a sérelmezett jogszabály alaptörvény-ellenességét az jelenti, hogy nem kellőképpen részletes? Az Abtv. 46. § (1) bekezdése szerint kizárt, hogy az Alkotmánybíróság orvosolja a helyzetet, hiszen ​​e szerint a szabály szerint, ha az Alkotmánybíróság hatáskörei gyakorlása során folytatott eljárásában a jogalkotó általi mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállását állapítja meg, a mulasztást elkövető szervet - határidő megjelölésével - felhívja feladatának teljesítésére. Tehát, ha a bírói normakontroll indítvány hívja fel a jogalkotói mulasztásra a figyelmet, akkor az Alkotmánybíróság hivatalból eljárhat. Hivatalból eljárhat, de nem kérelemre jár el!

Ebből következően a bírónak nincsen joga, hogy a normakontroll beadványában a jogalkotói mulasztás orvoslását kérje, de az Alkotmánybíróság mégis intézkedhet e felől.

Az Alkotmánybíróság gyakorlata azonban ezt a lehetőséget meglehetősen szűken kezeli. Ahogyan a vizsgált végzésében is rámutat „az Abtv. 2012. január 1-jei hatálybalépése óta annak 46. § (1) és (2) bekezdése a jogalkotó általi mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállásának megállapítását, mint az Alkotmánybíróság által hatáskörei gyakorlása során alkalmazható jogkövetkezményt szabályozza, nem önálló eljárásként. Ebből következően külön mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállásának megállapítására irányuló indítvány előterjesztésére az Abtv. hatálybalépése óta nincs jogszabályi lehetőség” [14]

Tehát a bíró megpróbálhatja ilyen esetben is az alkotmánybírósági normakontrollt, de inkább ne bízzon annak sikerében.

III. Mit tehet a bíró?

Ha a bíró arra jut az előtte fekvő ügyben, hogy egy bizonyos norma léte az akadálya annak, hogy az alapjogokat nem sértő ítéletet hozzanak, akkor azt meg kell támadnia. Ennek már nagy gyakorlata van a magyar alkotmányos rendszerben. Viszont ebben az esetben nem erről volt szó.

Éppen egy norma nemléte volt az, ami megnehezítette az érintett alapvető jog összhangban lévő döntés meghozatalát. Ebben az esetben a fentiek szerint a bíró nem számíthat az Alkotmánybíróság segítségére, egyedül kell megoldania az alapjogi dilemmát. 

Az Alaptörvény I. cikk (1) bekezdése szerint az alapvető jogok védelme az állam elsőrendű kötelezettsége. Az eljáró bíróság, mint az állam része, ezt az alapjogvédelmi funkcióját ebben a nehéz helyzetben úgy érvényesítheti, hogy kibontja a meglévő szabályokból azokat a lépéseket, amelyeket a hatóságoknak ahhoz kell megtenniük, hogy az alapjogi jogosult személy emberi méltósága biztosítható legyen. Ehhez, a bíróság levezetheti, kiolvaszthatja az alapjogokra vonatkozó absztrakt, alkotmányos normákból a megfelelő szabályt. Mert az alapjogot védő norma létezik, bele van írva az Alaptörvénybe.

Ha a meglévő törvényi keret végrehajtását nem szabályozza rendeleti szintű jogszabály, akkor a bíró mondja meg a közigazgatás alapelvei vagy más elvek alapján, hogy mi az a tisztességes eljárási út, amiben az ügy alapjogkonform módon megoldható. A bíró így tudja az állam legfontosabb feladatát, az alapjogvédelmet ellátni.

Minden más esetben sérülne a felperes alapvető joga és azt csak jóval később tudná majd az Alkotmánybíróság megvédeni, amikor a felperes a bíró alapjogsértő döntését támadná meg előtte.

Ebben az alkotmányos konstrukcióban nem juthatunk más megoldásra, a bírák feladata az alapjogvédelem.

_____________________________________________

Az írás a szerző véleményét tartalmazza, és nem értelmezhető a TK hivatalos állásfoglalásaként.

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip európai parlament belső piac fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság diszkrimináció alkotmánybíróság európai központi bank gazdasági és monetáris unió versenyjog kúria állami támogatás uniós értékek demokrácia jogegységi határozat előzetes döntéshozatali eljárás nemzeti érdek közös kereskedelempolitika euró eu alapjogi charta brexit arányosság elve szociális jog irányelvek átültetése european convention of human rights kásler-ítélet fizetésképtelenségi rendelet választás oroszország eusz 7. cikke human trafficking egységes piac európai bizottság elnöke human rights környezetvédelem adatvédelem fenntartható fejlődés ultra vires aktus bevándorlás közös kül- és biztonságpolitika ceta német alkotmánybíróság btk trump nafta közigazgatás wto tpp migráció nemzeti bíróságok russia menekültkérdés fundamental rights strasbourgi bíróság panpsychism szolidaritás ukraine crisis bankunió personhood polgári kezdeményezés magyarország szankció syngamy kötelezettségszegési eljárás environment eu sanctions energiapolitika ecthr európai integráció civil törvény compliance devizakölcsön alkotmányjog prison conditions ukrán válság fővárosi közgyűlés surrogacy európai parlamenti választások fogyatékosok jogai ebh államcsőd közbeszerzés felsőoktatás normakontroll kiotói jegyzőkönyv national courts internet verseny szabadsága magyar helsinki bizottság szülő nők helyzete likviditás külkapcsolatok állampolgárság lex ceu eljárási alkotmányosság versenyképesség adójog consumer protection platformtársadalom halálbüntetés vesztegetés peschka menekült hatáskörmegosztás european court of human rights nemzetközi magánjog közjogtudomány adózás európai politikai pártok; single market adókövetelés hálapénz jogelmélet fal dajkaterhesség környezetvédelmi politika családi jog zaklatás gmo-szabályozás pártfinanszírozás retaliation adatmegőrzési irányelv fizetésképtelenségi eljárás schuman-nyilatkozat dublin iii egyesült királyság áruk szabad áramlása öröklési jog szegregáció beruházásvédelem gmo-mentesség központi bankok európai rendszere európai politikai közösség hungary közerkölcs sokszínű európa alapító atyák vallásszabadság első alkotmánykiegészítés 1951-es genfi egyezmény egészségvédelem uniós polgárság irányelvek szabályozáshoz való jog european neighbourhood policy hatáskör-átruházás politikai pártok european court of justice kisebbségek juncker bizottság obamacare strasbourgi esetjog tényleges életfogytiglan közigazgatási perrendtartás ártatlanság vélelme jog és irodalom elsőbbség elve kohéziós politika sokféleség energiahatékonysági irányelv születésszabályozás parlament európai bíróság elnöke új btk. általános közigazgatási rendtartás alapjogi charta legitimáció erdély ukraine régió fizetésképtelenség; energiaunió eurasian economic union hobby lobby véleménynyilvánítás szabadsága lenaerts törökország kikényszerítés konferencia székelyföld autonomy of eu legal order jogharmonizáció; dcfta büntetőjog média hatékony jogvédelem szabadságvesztés történelmi konfliktusok személyek szabad mozgása law in literature uk report inviolability of eu legal order csődjog; jogos védelem országgyűlés franciaország uniós válságkezelés európai jog szociális deficit law as literature európai szomszédságpolitika mulhaupt european values többségi demokrácia; european central bank áldozatvédelem sajtószabadság németország lojális együttműködés európai tanács európai emberi jogi egyezmény letelepedés szabadsága lengyel alkotmánybíróság brit jelentés olaszország népszavazás german constitutional court végrehajtás válság lengyelország ingatlanadó-követelés article 7 teu common commercial policy omt értékközösség egyesülési jog szíria uniós jog sérthetetlensége kiskereskedelmi különadó jogállamiság-védelmi mechanizmus excessive deficit nyilvános meghallgatás rule of law egyenlő bánásmód görögország muršić érdekközösség velencei bizottság lengyel alkotmánybíróság uniós jog autonómiája eu klímapolitika exclusionarism kommunikáció democracy európai unió alapjogi ügynoksége emberi méltóság pénzügyi válság ügynökprobléma gazdasági szankciók civil jogállamiság infrastruktúrához való hozzáférés kvótakereskedelem protectionism datafication reklámadó