jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

Az uniós kereskedelmi érdekek védelme – új rendelet a nemzetközi kereskedelmi szabályok érvényesítéséről

2014. július 01. 9:07

 

 

A Tanács 2014 májusában elfogadta a nemzetközi kereskedelmi szabályok alkalmazása és érvényesítése terén az Unióra ruházott jogok gyakorlásáról szóló rendeletét (a továbbiakban ’Rendelet’). A Rendelet egy olyan horizontális keretet fog bevezetni, amely erősíteni fogja az EU nemzetközi kereskedelmi rendszerben való érdekérvényesítési képességét, valamint lehetővé teszi a nemzetközi több- és kétoldalú kereskedelmi megállapodásokból eredő kötelezettségeket megsértő harmadik országok elleni fellépést. Előzőleg az EU csak ad hoc módon tudott fellépni kereskedelmi partnerei korlátozó intézkedései ellen.

„Kívánjuk a sajtó szabadságát!” Az interneten is? Tanácsi iránymutatás az online és offline véleménynyilvánításról

2014. június 20. 13:43

 

 

2014. május 12-én az Európai Unió Külügyek Tanácsa iránymutatást fogadott el az internetes és az azon kívüli véleménynyilvánítási szabadság érvényesítéséről. A dokumentum, számot vetve mind az infokommunikációs eszközök révén bekövetkező emberi jogsértések, mind az ilyen eszközök révén szélesedő joggyakorlás lehetőségeivel, különös hangsúlyt fektet az internethasználat és az azon keresztül véleményüknek hangot adók (újságírók, bloggerek) védelmére. A téma Magyarország szempontjából azért is érdekes, mert az Alkotmánybíróság a napokban foglalt állást az internetes véleménynyilvánítás egyes kérdéseiről.

A Kúria Kásler-ítélete – Egy európai jogász szemével

2014. június 03. 4:36

 

 

A Kúria 2014. június 3-án lezárta a felülvizsgálati eljárást a Kásler-ügyben. Az Európai Unió Bíróságának április 30-i előzetes döntéshozatali ítéletéről készült joggazdaságtani elemzésünket Szalai Ákos tollából itt olvashatja el.  A Kúria ítéletének ismertetéséhez jelenleg csak egy sajtóközlemény áll rendelkezésünkre és nem az ítélet teljes szövege. A sajtóközlemény alapján a Kúria az EuB uniós jogértelmezését a konkrét tényállás elbírálására a következőképpen alkalmazta. Az EuB ítéletében egyértelműen kizárta annak lehetőségét, hogy az árfolyamrés a szolgáltatás árának vagy díjazásának részét képezné, amelynek tisztességtelensége a 93/13 irányelv értelmében vizsgálható lenne. 

Optimista megoldási kísérlet a jogállamiság megvédésére az EU-ban – A Bizottság közleménye a jogállamiság erősítésére szolgáló új mechanizmusról

2014. május 20. 5:27

 

 

(Reakció Fekete Balázs korábbi posztjára az új bizottsági eszközrendszerről).
Az Európai Bizottság közleményében rögzíti a tagállamokkal szemben a széles értelemben vett jogállamiság feltételezett sérelme esetén igénybe venni szándékozott eljárását. Az új mechanizmusban a tagállam kormányával folytatott bizalmas megbeszélések szolgálnak a helyzet tisztázására. A Bizottság ezután nyilvánosan javaslatokat intézhet a tagállamhoz, amelyek be nem tartása esetén a Bizottság már kellő alappal bír az EUSZ 7. cikke szerinti eljárás megindításához.

Az európai baloldal alapvető változásokat sürget az EU-ban, míg a jobboldal a status quo-t védi – Az első EU bizottsági elnökjelölti vita összefoglalója

2014. május 13. 4:06

 

 

Április 28-án, a Maastrichti Egyetemen rendezték az eddigi első, élőben közvetített EU elnöki vitát, melyen az Európai Bizottság elnöki posztjáért versengő jelöltek közül négy vett részt. Az EU történelmet írt azzal, hogy vita formájában ütközteti az Európai Parlament legjelentősebb pártjainak európai bizottsági elnökjelöltjeit, hiszen ilyen jellegű vitákat korábban csupán a nemzeti választások során láthattunk. A Lisszaboni Szerződés vezette be azt az előírást, mely szerint az Európai Tanácsnak figyelembe kell vennie az európai parlamenti választások eredményét, amikor jelöltet állít az Európai Bizottság elnökének posztjára.

Szabadság kontra biztonság – Az Alapjogi Chartába ütközik az adatmegőrzési irányelv

2014. május 08. 3:39

 

 

A Bíróság a Digital Rights Ireland ügyben megállapította, hogy a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása, illetve a nyilvános hírközlő hálózatok szolgáltatása keretében kezelt adatok megőrzéséről és a 2002/58/EK irányelv módosításáról szóló, 2006. március 15‑i 2006/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Irányelv) érvénytelen, mivel az uniós jogalkotó nem tartotta tiszteletben az arányosság elvéből adódó követelményeket a Charta 7. (magánélethez való jog) és 8. (személyes adatok védelméhez való jog) cikkeivel összefüggésben. 

Az Európai Bíróság Kásler ítélete – Egy joggazdász szemével

2014. május 06. 3:03

 

 

A fogyasztóvédelem paternalista szabályozás. Olyan paternalista szabályozás, amelyben a fogalmak nem mindig pontosak – mivel elsődleges célja politikai. Nem a fogyasztók megvédése, hanem az, hogy a fogyasztók azt higgyék, hogy a politika meg akarja és meg is tudja őket védeni. Kemény szavak, de a joggazdaságtanban a fogyasztóvédelemmel foglalkozó írások jelentős része (példáulitt és itt) napjainkban erre a végeredményre jut. Ez a megoldatlan probléma szülte a Kásler-ügyet is. Az ügy tárgyát képező fogyasztóvédelmi szabályozás olyan paternalista módszer, amely a bíróságnak lehetőséget ad arra, hogy a felek által elfogadott szerződések egyes passzusait a fogyasztó kérésére kihúzza, átírja – vagyis a megkötött szerződéseket (legalábbis részben) megfossza kötőerejétől. 

Kereskedelmi korlátok kimentése közerkölccsel összefüggő megfontolások alapján – Néhány megjegyzés a „fókaügy” kapcsán

2014. május 05. 2:48

 

 

Kanada és Norvégia a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) előtt kezdeményezett vitarendezési eljárást az Európai Unióval szemben, melynek hátterében a fókatermékek kereskedelméről szóló Európai Parlament és a Tanács 1007/2009/EK rendelet által bevezetett kereskedelmi tilalom áll.  A fókavadászat etikailag kifogásolható módszerei már jóval az aktuális vitát megelőzően a közvélemény fókuszába kerültek. E megfontolások mentén született meg a Bizottság javaslata és fogadták el a fókatermékek kereskedelméről szóló Európai Parlament és a Tanács 1007/2009/EK rendeletet, amely főszabály szerint a fókákból származó alapanyagok és az ebből készült termékek forgalomba hozatalának teljes tilalmát vezette be az Európai Unióban.

Új bizottsági eszközrendszer a jogállamiság tagállami megerősítésére és védelmére

2014. április 16. 2:16

 

 

Március 11-én az Európai Bizottság az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett közleményében egy új, a jogállamiság értékét védő mechanizmusrendszer bevezetéséről tájékoztatott. Ez a megoldás több szempontból is érdekes, ezért érdemes részletesebben is bemutatni e fejleményeket. Az új mechanizmusrendszer bevezetésének indoklásában a Bizottság rámutat egy ténylegesen létező, és jelenlegi szerződéses rendszerben meg nem oldott problémára. Ennek lényege, hogy noha a jogállamiság egyike az Unió legalapvetőbb értékeinek és működéséhez nélkülözhetetlen alapelv is, jelenleg nem állnak az uniós intézmények rendelkezésére megfelelő eszközök akkor, ha a jogállamiság működésével kapcsolatosan valamilyen problémát érzékelnek egy tagállamban. 

Bankunió pillérről pillérre 2. rész: Az Egységes Bankszanálási Mechanizmus

2014. április 16. 1:19

 

 

Rendelet szabályozza majd a bankmentésben résztvevő intézményeket és eljárásokat, de kormányközi megállapodás tárgyát képezi a jövőben az Egységes Bankszanálási Alap felállítása. Az Európai Bizottság 2013 nyarán terjesztette elő javaslatát a Bankunió Egységes Szanálási Mechanizmusának (SRM) létrehozására, amelynek célja, hogy az adófizetők és a reálgazdaság terheinek minimalizálása mellett biztosítsa az egységes felügyeleti mechanizmusban részt vevő, és súlyos nehézségekkel küzdő bankok szanálásának hatékony kezelését. 

Bankunió pillérről pillérre 1.rész: Az Egységes Felügyeleti Mechanizmus

2014. április 16. 1:12

 

 

A Gazdasági és Monetáris Unió architektúrájának régóta fennálló hiányosságát kellett pótolniuk az európai döntéshozóknak az elmúlt hetekben. Amint arra a válság rámutatott; európai szintű felügyeleti és válságkezelési mechanizmusok nélkül lehetetlen a pénzügyi stabilitás megóvása, és az euró(-övezet) integritásának megőrzése.  Az integrált bankszektorban megbúvó feszültségek közösségi szintű “karban-tartása” hiányában ugyanis kevés biztosíték van arra, hogy a jövőben megelőzhető lesz a torz gazdasági fejlődés, és a túlzott mértékű egyensúlytalanságok felépülése, illetve hogy a fiskális konszolidáció valódi gazdasági struktúraváltás mellett mehet majd végbe. Mindezen jelenségek a monetáris politikai tisztánlátásra is negatív hatást gyakorolnak, és évtizedekre halaszthatják a növekedésbarát fejlődési pálya kialakításának esélyeit.   

A brit nukleáris erőműépítéssel kapcsolatos európai bizottsági aggályok

2014. április 16. 12:29

 

 

A brit kormány 2012. júniusában jelentette be az Európai Bizottság számára az állami támogatási szabályok alapján a Hinkley Point C nukleáris erőművel kapcsolatos új beruházást előzetes engedélyezésre, amely azonban másfél évvel később hivatalos vizsgálati eljárást kezdeményező határozatot hozott, azaz részletes eljárás lefolytatása mellett döntött 2013. decemberében. A Bizottság engedélyező határozatának meghozatala  egy-két évet is igénybe vehet és előzetes várokozások szerint csak a finanszírozási tervek gyökeres megváltoztatása után kaphat zöld utat.  Ez a blogbejegyzés az eljárást megindító bizottsági aggályokat foglalja össze a teljesség igénye nélkül.

A kiskereskedelmi különadó összeegyeztethetősége az uniós joggal

2014. március 16. 2:52

 

 

Az Európai Bíróság (Nagytanács) 2014. február 5.-i ítélete a C‑385/12. sz. Hervis Sport‑ és Divatkereskedelmi Kft. ügyben.*
A 2010-es választásokon nyertes FIDESZ-KDNP koalíció számos intézkedést hozott a költségvetési egyensúly helyreállítása és gazdaságpolitikai prioritásaianak végrehajtása érdekében. Ezek egyike volt a számos kritikát kiváltó 2010. évi XCIV. törvény az egyes ágazatokat terhelő különadóról (különadóról szóló törvény), mely – preambuluma szerint – az általános adófizetési kötelezettséget meghaladó közteherviselésre képes adózók számára különadó‑kötelezettséget állapított meg egyes gazdasági ágazatokban, így  a bolti kiskereskedelmi tevékenységre.

Karlsruhétól Luxembourgig, avagy a német Alkotmánybíróság első előzetes döntési kérelme a gazdasági és monetáris unió tárgykörében 2. rész

2014. március 06. 2:30

 

 

A német alkotmánybíróság és az Európai Unió Bírósága évtizedek óta „üzengetnek” egymásnak. A német alkotmánybíróság nem egy a tagállami alkotmánybíróságok közül. A karlsruhei testület – lévén az Unió alapító nagy tagállamai egyikének rendkívüli intellektuális és erkölcsi tőkével rendelkező alkotmánybírósága – évtizedek óta nagy erővel vonja magára a többi alkotmánybíróság figyelmét, nyújt muníciót az Unió és a tagállamok közötti alkotmányos viszonyról folytatott politikai, jogi és tudományos diskurzushoz. 

Karlsruhétól Luxembourgig, avagy a német Alkotmánybíróság első előzetes döntési kérelme a gazdasági és monetáris unió tárgykörében 1. rész

2014. március 05. 2:21

 

 

Egy 2014. február 7-i sajtóközlemény arról adott hírt, hogy a német Alkotmánybíróság előzetes döntéshozatali kérelemmel fordul az Európai Unió Bíróságához azt kérdezve, hogy az Európai Központi Bank (továbbiakban EKB) 2012. szeptember 6-án hozott, úgynevezett OMT határozata beleütközik-e az Unió elsődleges jogába. Az Alkotmánybíróság ezt a kérdést elkülönítette a 2012. március 2-án aláírt Költségvetési Paktum (Szerződés a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról)alkotmányossági vizsgálatától, amelyben 2014. március 18-án fogja határozatát kihirdetni. 

Legutóbbi bejegyzések

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip diszkrimináció európai központi bank fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság belső piac alkotmánybíróság európai parlament előzetes döntéshozatali eljárás gazdasági és monetáris unió demokrácia kúria állami támogatás jogegységi határozat versenyjog uniós értékek eu alapjogi charta szociális jog irányelvek átültetése euró kásler-ítélet eusz 7. cikke arányosság elve választás nemzeti érdek oroszország közös kereskedelempolitika european convention of human rights brexit fizetésképtelenségi rendelet nemzeti bíróságok ultra vires aktus német alkotmánybíróság kötelezettségszegési eljárás európai parlamenti választások európai bizottság elnöke adatvédelem wto bankunió magyarország energiapolitika devizakölcsön fogyatékosok jogai btk alkotmányjog fővárosi közgyűlés közös kül- és biztonságpolitika strasbourgi bíróság szankció ukrán válság migráció szolidaritás egységes piac russia ukraine crisis compliance fundamental rights eu sanctions bevándorlás európai integráció környezetvédelem fenntartható fejlődés menekültkérdés ceta polgári kezdeményezés trump nafta tpp ecthr prison conditions surrogacy human trafficking human rights közigazgatás panpsychism personhood syngamy environment civil törvény irányelvek legitimáció kikényszerítés szociális deficit letelepedés szabadsága kiskereskedelmi különadó központi bankok európai rendszere hatáskör-átruházás elsőbbség elve adatmegőrzési irányelv közerkölcs európai unió alapjogi ügynoksége magyar helsinki bizottság vesztegetés hálapénz vallásszabadság első alkotmánykiegészítés obamacare születésszabályozás hobby lobby büntetőjog jogos védelem áldozatvédelem külkapcsolatok hatáskörmegosztás tényleges életfogytiglan új btk. szabadságvesztés lojális együttműködés végrehajtás gazdasági szankciók állampolgárság nemzetközi magánjog családi jog öröklési jog uniós polgárság alapjogi charta személyek szabad mozgása európai jog európai emberi jogi egyezmény uniós jog sérthetetlensége uniós jog autonómiája infrastruktúrához való hozzáférés versenyképesség adózás gmo-szabályozás gmo-mentesség european neighbourhood policy ukraine uk report európai szomszédságpolitika brit jelentés excessive deficit exclusionarism protectionism national courts consumer protection single market retaliation hungary european court of justice autonomy of eu legal order inviolability of eu legal order european values article 7 teu rule of law democracy reklámadó verseny szabadsága halálbüntetés schuman-nyilatkozat alapító atyák juncker bizottság energiahatékonysági irányelv energiaunió eurasian economic union dcfta european central bank german constitutional court omt görögország pénzügyi válság államcsőd likviditás menekült fal dublin iii 1951-es genfi egyezmény strasbourgi esetjog európai bíróság elnöke lenaerts hatékony jogvédelem franciaország németország értékközösség érdekközösség ügynökprobléma közbeszerzés környezetvédelmi politika áruk szabad áramlása egészségvédelem ártatlanság vélelme törökország történelmi konfliktusok uniós válságkezelés európai tanács válság szíria lengyel alkotmánybíróság jogállamiság normakontroll eljárási alkotmányosság beruházásvédelem szabályozáshoz való jog jog és irodalom erdély konferencia law in literature law as literature lengyel alkotmánybíróság lengyelország jogállamiság-védelmi mechanizmus eu klímapolitika kvótakereskedelem kiotói jegyzőkönyv adójog európai politikai pártok; pártfinanszírozás európai politikai közösség politikai pártok kohéziós politika régió székelyföld mulhaupt ingatlanadó-követelés nyilvános meghallgatás kommunikáció datafication internet platformtársadalom adókövetelés fizetésképtelenségi eljárás sokszínű európa kisebbségek sokféleség fizetésképtelenség; jogharmonizáció; csődjog; többségi demokrácia; olaszország népszavazás common commercial policy egyenlő bánásmód emberi méltóság ebh szülő nők helyzete peschka jogelmélet parlament véleménynyilvánítás szabadsága média országgyűlés sajtószabadság muršić european court of human rights dajkaterhesség egyesült királyság közigazgatási perrendtartás általános közigazgatási rendtartás egyesülési jog velencei bizottság civil felsőoktatás lex ceu közjogtudomány zaklatás szegregáció

Archívum