jtiblog
A Jogtudományi Intézet blogoldala
2015. január 23. 17:55
.jpg)
Az Amszterdami Szerződéssel (1998) vált először lehetővé, hogy az Európai Unió közjogi – nem csak politikai – értelemben is szankciókat alkalmazhasson valamelyik tagállamával szemben, ha az megsérti az Unió legalapvetőbb értékeit. Noha e cikk már közel két évtizede része az EU közjogának, az az elmúlt években került az európai és a hazai közvélemény érdeklődésének fénykörébe, leginkább a 2010-ben Magyarországon bekövetkezett politikai fordulat és az új alkotmány megítélésről szóló folyamatos viták miatt. E rövid írás a 7. cikk bemutatásával és értékelésével ahhoz szeretne hozzájárulni, hogy a véleményformálók és a közvélemény is részletesebb képet e sajátos EU jogi instrumentumról.
2015. január 20. 15:15
A hazai alkotmányos és az Emberi Jogok Európai Bírósága által nyújtott alapjogvédelem kapcsolata az elmúlt években a nemzetközi szabályrendszerbe beágyazottan működő hazai jogvédelem és az emberi jogok nemzetközi védelmének a viszonyrendszerét meghatározó párhuzamos alkotmányosság kifejezés helyett egyre inkább széttartó mozgással írható le.
2015. január 07. 12:07
.jpg)
2014. december 18-án az Európai Unió Bírósága (EuB) egy dán bíróság által elé terjesztett kérdésekre válaszul kimondta, hogy habár sem az alapszerződésekben, sem az Európai Unió Alapjogi Chartájában nincsen védve a túlsúly, mint hátrányos megkülönböztetési alap, az EU fogyatékosságként értelmezve védi az adott személyt, ha az a túlsúlyából kifolyólag korlátozva van a teljes, hatékony és más munkavállalókkal a szakmai életben való egyenlő szerepvállalás tekintetében.
2014. december 20. 16:30
A poszt első részében az EU Kanadával aláírt szabadkereskedelmi megállapodásának beruházásvédelmi vitarendezéssel kapcsolatos újításait tekintettük át. A poszt második részében az USA-val tárgyalás alatt álló Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházásvédelmi Partnerségről szóló Megállapodást érintjük és kitérünk arra az EU rendeletre, amely a választottbírósági ítéletekből eredő pénzügyi felelősség megosztását szabályozza az EU és tagállamai viszonyában.
2014. december 20. 16:17
A Lisszaboni Szerződés beemelte a külföldi befektetéseket a közös kereskedelempolitika hatálya alá, ezáltal lehetővé téve, hogy az Európai Unió mint önálló jogi személyiséggel rendelkező jogalany külföldi közvetlen befektetésekre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó nemzetközi megállapodások szerződő fele lehessen. Az Európai Unió a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése előtt, 2009 májusában, Kanadával, majd a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése után négy évvel, 2013 júliusában, az Egyesült Államokkal kezdett tárgyalásokat kétoldalú kereskedelmi és beruházásvédelmi egyezmények megkötése érdekében.
2014. december 08. 14:08
Az Országgyűlés 2014. november 25-én elfogadta és december 5-én kihirdették a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvényt. Az új törvény bevallott célja a központosítás. Ez az újonnan létrejövő szervezet (NKFI Hivatal) belső működésére is kihat: az elnök személye válik meghatározóvá az OTKÁ-ra jellemző bizottsági döntéshozatallal szemben. Részben a központosítással függ össze az MTA szerepének csökkenése, illetve az elnök ellensúlyaként működő szakmai elemek, garanciák gyengülése a pályázati döntéshozatalban és általában a szervezet működésében. A korábbi, paritásos alapon (kormányzati és szakmai kinevezettekből, utóbbiak túlsúlyával) felálló OTKA Bizottság helyett az új szabályozás szerint a „támogatási döntést az NKFI Hivatal elnöke hozza meg”. Az elnököt a miniszterelnök az új törvény szerint úgy nevezi ki, hogy szakmai testület (korábban az MTA elnökének) személyi javaslata ezt nem előzi meg. Ugyanakkor a létrejövő Hivatal elnöke véleményezési jogot kap az MTA-s kutatási forrásokkal kapcsolatos döntéseknél. A blogbejegyzés röviden összefoglalja, mi olvasható ki az új szabályozásból. A régi és az új törvényi hátteret a szöveg alatti táblázat tételesen összehasonlítja, hivatkozva a vonatkozó törvényhelyekre.
2014. november 26. 4:21
.jpg)
Az Európai Unió Bírósága 2014. november 11-én ítéletet hozott a lipcsei társadalombiztosítási bíróság (Sozialgerciht Leipzig) által előterjesztett előzetes döntéshozatali kérelem ügyében. A jogvita tárgyát a román állampolgárságú Elisabeth Dano és fia, Florin részére igényelt szociális ellátások megtagadása képezte. Az ítéletben a Bíróság kimondta, hogy egy tagállam nem köteles más tagállamok állampolgárai számára biztosítani azt a szociális alapellátást, amelyeket saját állampolgárainak biztosít, abban az esetben, ha a külföldi állampolgárok nem teljesítik az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló irányelv feltételeit.
2014. november 13. 12:19
.jpg)
„Talán nem formális, de legalábbis politikai értelemben minden nemzeti parlament bizonyos módon európai intézménnyé vált” –fogalmazott Herman Van Rompuy az Európai Tanács elnökeként 2012‑ben. Szavai arra utaltak, hogy a gazdasági és költségvetési válság addig nem tapasztalt kölcsönös függést idézett elő és együttműködést kíván meg az európai uniós intézmények és a tagállami intézmények között, beleértve a nemzeti parlamenteket is.
2014. október 30. 14:50
2014. október 9-én a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Tudományos Tanácsa és a MTA TK Jogtudományi Intézete (a Magyar Rendészettudományi Társaság Migrációs Tagozata, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Kar, Bevándorlási és Állampolgársági Tanszék támogatásával) konferenciát rendezett az állampolgárság nemzetközi magánjoghoz köthető kérdéseinek megvitatására. A kérdés aktuális, több szempontból is: egyrészt egyre többször merül fel uniós szinten a közokiratok, például anyakönyvi kivonatok használhatóságának problémája. Másrészt 2015-ben lép hatályba a 650/2012/EU rendelet, mely a nemzetközi öröklési jogviszonyok egyes kérdéseit szabályozza majd, ideértve a joghatóságot, alkalmazandó jogot és határozatok elismerését-végrehajtását is, egyéb eljárási kérdések, például egy, az unióban általánosan elismert európai öröklési bizonyítvány mellett. Ráadásul, a kettős állampolgárok számának növekedése, illetve a fokozott uniós migráció miatt is érdemes a hasonló kérdésekre koncemntrálni.
2014. október 29. 17:15
.jpg)
.jpg)
Az ukrán válság 2014 márciusában fordulóponthoz érkezett, amikor egy illegitimnek tartott népszavazást követően az Orosz Föderáció annektálta a Krím-félszigetet, az Európai Unió pedig ennek hatására „gazdasági szankcióként” aposztrofált intézkedések sorát vezette be. Kétrészes elemzésünk első felében az uniós korlátozó eszközök és az orosz ellenintézkedések jogi hátterét elemezzük, majd a következő bejegyzésben a szankciók nemzeti szinten jelentkező hatásait, valamint az uniós és a nemzeti érdek között meghúzódó konfliktus politikai összefüggéseit vizsgáljuk.
2014. október 29. 16:52
Az ukrán válság 2014 márciusában fordulóponthoz érkezett, amikor egy illegitimnek tartott népszavazást követően az Orosz Föderáció annektálta a Krím-félszigetet, az Európai Unió pedig ennek hatására „gazdasági szankcióként” aposztrofált intézkedések sorát vezette be. Kétrészes elemzésünk első felében az uniós korlátozó eszközök és az orosz ellenintézkedések jogi hátterét elemezzük, majd a következő bejegyzésben a szankciók nemzeti szinten jelentkező hatásait, valamint az uniós és a nemzeti érdek között meghúzódó konfliktus politikai összefüggéseit vizsgáljuk.
2014. október 21. 16:40
A 93/13/EGK irányelv a tisztességtelen szerződési feltételekről ugyan nem tartalmaz szabályokat a fogyasztói hitelszerződés biztosítékaként szolgáló ingatlanokra vonatkozó nemzeti végrehajtási eljárások vonatkozásában, azonban az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elve alapján az Európai Unió Bírósága (továbbiakban EuB) vizsgálhatja a fenti nemzeti eljárási szabályok uniós joggal való összeegyeztethetőségét.
2014. szeptember 19. 12:45
Néhány napja került sor a Jogtudományi Intézet és az Országos Kriminológiai Intézet közötti együttműködés keretében rendezett második konferenciára, amelynek ezúttal mi voltunk a házigazdái. A tanácskozás az új Btk. szankciórendszerének fontosabb kérdéseivel foglalkozott, s a nyitó előadás máris igen aktuális és vitatott kérdést érintett, az életfogytig tartó szabadságvesztés jelenét és lehetséges jövőjét.
2014. szeptember 18. 18:12
Az új Európai Bizottság (a továbbiakban Bizottság vagy EB) várva várt névsorát szeptember 10-én jelentette be Jean-Claude Juncker, az EB leendő elnöke. A bizottsági portfóliók újszerű elosztása és a munkaszervezési módszerek reformja alapvető újdonság az előző, José Manuel Barroso által elnökölt Bizottsághoz képest.
2014. szeptember 09. 10:55
.jpg)
Az Európai Bizottság új közleményében (Az antitröszt szabályok 1/2003/EK rendelet alapján történő érvényesítésének tíz éve: Eredmények és jövőbeli kilátások, COM(2014) 453 final) meghatározza a versenyjogi szabályok jogérvényesítésének a tagállami versenyhatóságokon keresztül történő erősítése szempontjából kulcsfontosságú területeket.
