A hazai és a strasbourgi tulajdonvédelem közelítésének lehetőségei
A vendégszerző a belső és az európai jog a tulajdonjog területén való közelítésére vet fel megoldási lehetőségeket írásában.
A Jogtudományi Intézet blogoldala
A vendégszerző a belső és az európai jog a tulajdonjog területén való közelítésére vet fel megoldási lehetőségeket írásában.
Az Alkotmánybíróság Donáti utcai székházát sokszor nevezték elefántcsonttoronynak az elmúlt évtizedekben. A kapuk csak ritkán, a nyilvános határozathirdetés idején nyílnak meg a polgárok, a civil szervezetek és a média képviselői előtt. Nem hozott áttörést ebben a gyakorlatban a nyilvános meghallgatás törvényi, sőt alaptörvényi szintű bevezetése sem. Az írás ez utóbbi jelenségre keres magyarázatot és megoldást.
Új főtanácsnoki indítvány született a Fizetésképtelenségi Rendelet (FR) 5. cikkének értelmezéséről (dologi biztosítékok). A törvény erejénél fogva, „közteherként” fennálló és végrehajtható ingatlanadó-követelés a FR rendszerében dologi jognak minősülhet. Ennél fogva a követelés a más tagállamban folyamatban lévő fizetésképtelenségi eljárásra tekintet nélkül végrehajtható lehet.
A Bizottság elutasított egy, a kohéziós politikát kisebbségvédő szereppel felruházni kívánó polgári kezdeményezést. A Bizottság döntését az Európai Unió Bírósága is helybenhagyta. Az ítélet jól jellemzi az EU kisebbségvédelmhez való viszonyulását.
Hamarosan életbe lép az Európai Unió új, 1141/2014/EU, Euratom rendelete az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról. Az új szabályozás célja, hogy a korábbinál átfogóbb kereteket teremtsen egy valós, összeurópai politikai diskurzushoz. Ezért a rendelet az európai politikai pártok láthatóságának és transzparens működésének érdekében megerősíti az európai politikai pártok finanszírozásának rendszerét és egyúttal szigorúbb ellenőrzési rendszert vezet be.
Federica Mogherini június 28-án hozta nyilvánosságra az Európai Unió új külpolitikai stratégiáját. A 2003-as Európai Biztonsági Stratégiához képest a Globális Stratégia terjedelmesebb és átgondoltabb, de egyben pesszimistább dokumentum lett.
Az Alkotmánybíróság 2/2016. (II. 8.) számú határozatában (továbbiakban „Abh.”) megsemmisítette a 3/2013. KMJE számú közigazgatási-munkaügyi jogegységi határozatot (továbbiakban „KMJE”). Az Abh. valóban „nagy horderejű” döntés, amely elvi jelentősége folytán is megérdemli, hogy a szakmai (ezen belül jogtudományi) diskurzus fősodrába kerüljön.
Az Európai Bíróság a Borealis-ügyben kihirdetett ítéletében az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek (kibocsátási jogok) kiosztási mechanizmusát vizsgálta, és kimondta, hogy nem kifogásolható önmagában, hogy az éves kibocsátási összmennyiségek meghatározása során a villamosenergia-termelői ágazat kibocsátásait az uniós szabályozás nem veszi figyelembe, ugyanis ez összhangban áll az EU klímapolitikai céljaival.
Az Európai Bizottság hosszú előkészület után 2016 márciusában terjesztette elő javaslatát a kiküldetési irányelv módosításáról. A javaslat célja, hogy javítsa a kiküldetésben dolgozó munkavállalók helyzetét és tisztább versenyt teremtsen a munkáltatók között. A javaslatnak három fő célkitűzése van: a kiküldetésben dolgozó munkavállalók bérének a helyi munkavállalók béréhez igazítása, a kölcsönzés szabályozása és a hosszú távra szóló kiküldetés reformja.
Ismét felmerült az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók eltörlése. A helyes kérdés azonban így hangzik: pontosan melyik szankciót – ha egyáltalán bármelyiket – kívánják a tagállamok felülvizsgálni? Amikor az EU úgy dönt, hogy a „feloldja a szankciót”, akkor legtöbbször inkább arról van szó, hogy valamelyik típust törli el.
Az Európai Bizottság a lengyel alkotmányos rend védelme érdekében 2016. január 13-án megindította az ún. jogállamiság-védelmi mechanizmust (rule of law framework). Az eljárás célja annak megválaszolása, hogy adott tagállamban fennáll-e a jogállamiság rendszerszintű veszélyeztetése, amelyre Lengyelország esetében az alkotmánybíróság összetételére és eljárására, valamint a közmédiára irányadó törvényi előírások módosítása adott okot. A mechanizmus első szakasza június elején véget ért, a Bizottság elfogadta véleményét, amelyben a lengyel hatóságok által szolgáltatott és a Velencei Bizottság szakemberei által gyűjtött információk alapján összegezte álláspontját, és felhívta a lengyel kormányzatot a szükséges intézkedések megtételére annak érdekében, hogy az eljárás második szakaszára (nyilvános ajánlás közzétételére) ne kerüljön sor. Ehhez két területen egészen biztosan szükség lesz előrelépésre: egyrészről gondoskodni kell a március 9-i (és az azóta meghozott valamennyi) alkotmánybírósági döntés közzétételéről, másrészről a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani a médiaszabályozással és a többi újonnan megalkotott törvénnyel kapcsolatban bekért adatokat, illetve lehetővé kell tenni az alkotmánybírósági felülvizsgálatot e törvények felett (amely gyakorlatilag a márciusi döntés közzétételétől függ).
A Magyar Tudományos Akadémia fiatal kutatók számára kiírt álláspályázatában a jelentkezők elbírálásánál elsőbbséget élveznek a magyar állampolgárságú, valamint a határon túli magyar fiatalok.
Az Európai Bizottság 2016. május 19-én közzétette az állami támogatás fogalmáról szóló közleményét. A nem kötelező közlemény összegzi az EUMSZ állami támogatási tilalom tényállási elemeire vonatkozó állandó bírói jogértelmezést és bizottsági joggyakorlatot.
Ma, május közepén, a válaszadók 29 százaléka még mindig bizonytalan, a közvélemény-kutatások szerint a Távozók és Maradók fej-fej mellett (50-50%) állnak. Egy másik felmérés azt mutatta, hogy a szavazók 28 százalékát inkább a „nemzeti” megfontolások befolyásolják, például a migráció, míg csupán 15 százalékuk szavaz majd gazdasági okok alapján.
2016 május 5-én 6-án az EMTE kolozsvári karán Jog és (erdélyi) irodalom címmel tudományos konferenciát tartottak. Az első napon jogászok azzal a kérdéssel foglalkoztak, hogy mit nyújthat az irodalom a jogtudomány számára, míg a második nap erdélyi írók a jog lehetséges irodalmi szerepeit vitatták meg. Örömteli, hogy a „jog és irodalom” tematikája már a határon túli magyarság irodalmi és jogi életében is helyet kapott, és csak reménykedni lehet abban, hogy ez a kapcsolat tovább erősödik a jövőben.