jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

Az eljárásjogi harmonizáció újabb lépése: költségmentesség a büntetőeljárásban

2016. október 26. 14:20
Lukácsi Tamás
MTA TK Lendület-HPOPs Kutatócsoport
  • Közös uniós szabályok lépnek életbe a büntetőeljárásban az ingyenes védő közreműködésére vonatkozóan.
  • Az irányelvet legkésőbb 2019-ig kell átültetni.
  • Érintheti a magyar joggyakorlatot, hogy a költségmentesség engedélyezésére vagy megtagadására, valamint az ügyvédek kijelölésére vonatkozó határozatokat független hatóságnak (pl. bíróságnak) kell meghoznia.
  • A rendőrség és a vádhatóság ideiglenes bevonása a döntésbe csak sürgős esetekben lesz lehetséges.
  • Biztosítani kell majd a „hatékony és megfelelő minőségű költségmentességi rendszert”.
  • A tagállamok a költségmentesség engedélyezését alávethetik a strasbourgi esetjogban kidolgozott means test-nek vagy merits test-nek.

 

Az Európai Parlament október 4-én elfogadta a büntetőeljárások során a gyanúsítottak és a vádlottak, valamint az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban a keresett személyek költségmentességéről szóló irányelvet. A tagállamoknak a Hivatalos Lapban való kihirdetésétől számított 30 hónapon belül kell majd végrehajtaniuk az új szabályokat. (Maga a kihirdetés általában néhány hónappal az elfogadás után történik.)

A címből is kiderül, hogy nem ingyenes jogról, hanem pénzről, adott esetben sok pénzről van szó. A jogalkotási eljárás – vélhetően emiatt – három évig húzódott. A 2013-ban előterjesztett büntetőeljárási csomagból ez az utolsóként elfogadott irányelv. (Az ártatlanság vélelméről és a kiskorú terheltek speciális eljárási jogairól szóló irányelvek már korábban révbe értek; ld. itt és itt.) A pénzügyi vonzatokra tekintettel figyelemre méltó, hogy éppen a holland elnökség alatt köttetett meg a politikai kompromisszum. Aki garasoskodásra számított, az kellemesen csalódhatott az elnökségben, de a sikerhez hozzájárult az is, hogy a parlamenti jelentéstevő is holland volt.

A némileg körmönfont definíció szerint az irányelv alkalmazásában a „költségmentesség” olyan, ügyvédi általi segítségnyújtáshoz biztosított tagállami finanszírozás, amely lehetővé teszi az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jog gyakorlását. Magyarán ingyenes védőről van szó a terheltek vagy az európai elfogatóparancs alapján keresett személyek számára. Az irányelv minimumszabályokat ír elő, bármely tagállam lehet tehát még bőkezűbb.

Természetesen nem mindenki számíthat ingyen ügyvédre. Az irányelv csak azokra vonatkozik, akik

  • szabadságelvonással érintettek;
  • akik számára az ügyvédi segítség biztosítását az uniós jog vagy a nemzeti jog előírja; vagy
  • akiknek a jelenléte valamely nyomozási vagy bizonyítás felvételi cselekményen kötelező vagy megengedett, ideértve legalább a következőket: felismerésre bemutatás; szembesítés; bizonyítási kísérlet.

Kisebb súlyú jogsértések esetén tehető kivétel, de szabadságelvonás esetén soha (nyilván az utóbbi nem is tipikus kisebb súlyú jogsértések kapcsán).

A tagállamoknak arra is van lehetősége, hogy az irányelv hatálya alá eső személyek jogosultságát a szerint vizsgálják, hogy rendelkeznek-e elegendő anyagi forrással az ügyvéd megfizetéséhez, illetve hogy azt az igazságszolgáltatás érdekei megkövetelik-e. Ez a strasbourgi esetjogban kidolgozott means test és merits test (*) uniós jogi kodifikációjának tekinthető, de a két teszt alkalmazása fakultatív.

means test alkalmazása esetén figyelembe kell venni minden releváns és objektív tényezőt, így például az érintett személy jövedelmét, vagyonát és családi helyzetét, az ügyvéd általi segítségnyújtás költségeit, és az adott tagállambeli életszínvonalat. Merits test bevezetése esetén figyelembe kell venni a bűncselekmény súlyát, az ügy összetettségét és a lehetséges szankció súlyosságát.

Magyarországon nyilván hatása lesz annak, hogy a költségmentesség engedélyezésére vagy megtagadására, valamint az ügyvédek kijelölésére vonatkozó határozatokat indokolatlan késedelem nélkül kell meghozni. Hogy kinek is? E tekintetben az irányelv csak egy „illetékes” hatóságot említ. A (24) preambulumbekezdés ezt tovább pontosítja: az illetékes hatóságnak „független hatóságnak, vagy egy bíróságnak – ideértve az egyesbíróként eljáró bírókat is – kell lennie. Sürgős esetekben lehetővé kell tenni azonban a rendőrség és a vádhatóság ideiglenes bevonását, amennyiben ez a költségmentesség kellő időben történő engedélyezéséhez szükséges.”

A tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket – ideértve a finanszírozást is – a következők biztosítása céljából:

  • egy hatékony és megfelelő minőségű költségmentességi rendszer létezése; és
  • a költségmentesség keretében olyan minőségű szolgáltatások nyújtása, amelyek megfelelőek az eljárás tisztességességének biztosítása szempontjából, a jogászi szakma függetlenségének kellő tiszteletben tartása mellett.

Összességében, az irányelv nem fog egy csapásra „hatékony és minőségi” költségmentességi rendszert teremteni szerte Európában, viszont – a többi uniós eljárási irányelvhez hasonlóan – sokkal hatékonyabb jogérvényesítést tesz majd lehetővé, mint a strasbourgi rendszer által elérhető jogvédelem. A büntetőügyekben eljáró bírák saját jogkörükben félretehetik majd az irányelvvel ellentétesnek ítélt nemzeti szabályokat, és előzetes döntést kérhetnek majd Luxembourgtól. Az irányelv megfelelő végrehajtását adott esetben biztosító EUMSZ 258. cikke is nagyobb horderejű garancia, mint ha egyedi ügyben és utólag adnak valakinek igazat Strasbourgban.

Amikor a hírek főleg bizonyos, szupranacionális szinten meghozott politikai döntések sikertelenségéről szólnak, ne menjünk el szó nélkül amellett, hogy az EU hatásköreinek jó részét sikeresen gyakorolja. Sőt, olyan területeken, mint például az igazságügyi együttműködésben, a közös fellépés kifejezetten a tagállamok szuverenitását és cselekvőségét erősíti. Mivel bűnözés globális, a válasz sem maradhat lokális, hacsak nem akarjuk, hogy az állami szuverenitás illúzióvá váljék.

A büntető anyagi jogi harmonizáció, a bűnügyi együttműködés, és az ezeket szükségszerűen kísérő és kiegészítő eljárásjogi harmonizáció elengedhetetlen ahhoz, hogy a nemzetállamok állni tudják a sarat a határokat nem ismerő fenyegetésekkel szemben, mint pl. a terrorizmus. A harmonizált eljárásjogi garanciák erősítik a tagállami hatóságok közötti bizalmat és a kölcsönös elismerés elvét, amely pedig felgyorsítja és hatékonyabbá teszi a bűnüldöző szervek együttműködését. Az, hogy a költségvetési megszorítások ellenére a tagállamok egyet tudtak érteni az eljárásjogi harmonizáció újabb lépésében, ezt a felismerést tükrözi.

A következő lépés várhatóan egy átfogó terrorizmus ellenes irányelv lesz, melyről most folynak a tárgyalások, és amely kodifikálni fogja az eddigi uniós kerethatározatokat, a nemzetközi jog fejleményeit (pl. a foreign fighters típusú cselekmények kriminalizációja az ENSZ BT 2178 (2014) határozata és az Európa Tanács rigai jegyzőkönyve nyomán) és a terrorizmus áldozatainak védelméről és támogatásáról szóló részletes rendelkezéseket.

(*) Ld. pl. Pakelli kontra NémetországGranger kontra Egyesült Királyság
Benham kontra Egyesült KirályságQuaranta kontra Svájc.

_____________________________________________________________

Forrás: MTA TK Lendület-HPOPs Kutatócsoport blogoldala

 Az írás a szerző véleményét tartalmazza és semmiképp nem értelmezhető az MTA TK hivatalos állásfoglalásaként.

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip diszkrimináció európai központi bank fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság belső piac alkotmánybíróság európai parlament előzetes döntéshozatali eljárás gazdasági és monetáris unió demokrácia kúria állami támogatás jogegységi határozat versenyjog uniós értékek eu alapjogi charta szociális jog irányelvek átültetése euró kásler-ítélet eusz 7. cikke arányosság elve választás nemzeti érdek oroszország közös kereskedelempolitika european convention of human rights brexit fizetésképtelenségi rendelet nemzeti bíróságok ultra vires aktus német alkotmánybíróság kötelezettségszegési eljárás európai parlamenti választások európai bizottság elnöke adatvédelem wto bankunió magyarország energiapolitika devizakölcsön fogyatékosok jogai btk alkotmányjog fővárosi közgyűlés közös kül- és biztonságpolitika strasbourgi bíróság szankció ukrán válság migráció szolidaritás egységes piac russia ukraine crisis compliance fundamental rights eu sanctions bevándorlás európai integráció környezetvédelem fenntartható fejlődés menekültkérdés ceta polgári kezdeményezés trump nafta tpp ecthr prison conditions surrogacy human trafficking human rights közigazgatás panpsychism personhood syngamy environment civil törvény irányelvek legitimáció kikényszerítés szociális deficit letelepedés szabadsága kiskereskedelmi különadó központi bankok európai rendszere hatáskör-átruházás elsőbbség elve adatmegőrzési irányelv közerkölcs európai unió alapjogi ügynoksége magyar helsinki bizottság vesztegetés hálapénz vallásszabadság első alkotmánykiegészítés obamacare születésszabályozás hobby lobby büntetőjog jogos védelem áldozatvédelem külkapcsolatok hatáskörmegosztás tényleges életfogytiglan új btk. szabadságvesztés lojális együttműködés végrehajtás gazdasági szankciók állampolgárság nemzetközi magánjog családi jog öröklési jog uniós polgárság alapjogi charta személyek szabad mozgása európai jog európai emberi jogi egyezmény uniós jog sérthetetlensége uniós jog autonómiája infrastruktúrához való hozzáférés versenyképesség adózás gmo-szabályozás gmo-mentesség european neighbourhood policy ukraine uk report európai szomszédságpolitika brit jelentés excessive deficit exclusionarism protectionism national courts consumer protection single market retaliation hungary european court of justice autonomy of eu legal order inviolability of eu legal order european values article 7 teu rule of law democracy reklámadó verseny szabadsága halálbüntetés schuman-nyilatkozat alapító atyák juncker bizottság energiahatékonysági irányelv energiaunió eurasian economic union dcfta european central bank german constitutional court omt görögország pénzügyi válság államcsőd likviditás menekült fal dublin iii 1951-es genfi egyezmény strasbourgi esetjog európai bíróság elnöke lenaerts hatékony jogvédelem franciaország németország értékközösség érdekközösség ügynökprobléma közbeszerzés környezetvédelmi politika áruk szabad áramlása egészségvédelem ártatlanság vélelme törökország történelmi konfliktusok uniós válságkezelés európai tanács válság szíria lengyel alkotmánybíróság jogállamiság normakontroll eljárási alkotmányosság beruházásvédelem szabályozáshoz való jog jog és irodalom erdély konferencia law in literature law as literature lengyel alkotmánybíróság lengyelország jogállamiság-védelmi mechanizmus eu klímapolitika kvótakereskedelem kiotói jegyzőkönyv adójog európai politikai pártok; pártfinanszírozás európai politikai közösség politikai pártok kohéziós politika régió székelyföld mulhaupt ingatlanadó-követelés nyilvános meghallgatás kommunikáció datafication internet platformtársadalom adókövetelés fizetésképtelenségi eljárás sokszínű európa kisebbségek sokféleség fizetésképtelenség; jogharmonizáció; csődjog; többségi demokrácia; olaszország népszavazás common commercial policy egyenlő bánásmód emberi méltóság ebh szülő nők helyzete peschka jogelmélet parlament véleménynyilvánítás szabadsága média országgyűlés sajtószabadság muršić european court of human rights dajkaterhesség egyesült királyság közigazgatási perrendtartás általános közigazgatási rendtartás egyesülési jog velencei bizottság civil felsőoktatás lex ceu közjogtudomány zaklatás szegregáció

Archívum