jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

A közigazgatási hatósági eljárás és jogvédelmi rendszer új szabályozásához

2017. március 27. 16:16
Balázs István
MTA TK Jogtudományi Intézet

A 2010-es kormányváltás óta folyamatosan tart a magyar közigazgatás átalakítása, mely kiterjed annak szervezetére, személyzetére és működésére egyaránt. Ez utóbbi tekintetében fontos mérföldkövet jelent az a nemrég kihirdetett, ám csak a jövő évtől hatályos két új kódex, mely a közigazgatási hatósági eljárást és a közigazgatási döntések bírósági felülvizsgálatának eljárását szabályozza. Mindkét új törvény közös vonása a napjaink kihívásaira reagáló korszerű, átlátható és hatékony megoldások bevezetése, de mellettük több vitatható intézmény is született, melyek elsősorban a jogvédelmi rendszert érintik.

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017.évi I. Tv. kihirdetésével (MK 2017/30. sz.) befejezettnek tekinthetők a közigazgatási hatósági eljárás megújítására irányuló reformtörekvések. A törvény ugyanis szervesen illeszkedik a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló jelenlegi hatályos jogi szabályozást felváltó és a 2016.évi CL törvénnyel elfogadott általános közigazgatási rendtartáshoz (Ákr.). Nem véletlen tehát az, hogy mindkét új szabályozás 2018 január 1-jén lép hatályba. A két új törvény koncepcionális megalapozása, majd a törvényjavaslatok vitája annak ellenére sem keltette fel a szakmai-tudományos közvélemény érdeklődését, hogy elviekben is jelentős változásokat hoznak az eddigi szabályozási tradícióinkhoz képest. Kivételt talán csak az új közigazgatási perrendtartás kapcsán a közigazgatási különbírósági rendszer jelentett, mely elemeként sarkalatos törvénnyel létrehozni szándékolt közigazgatási felsőbíróságról szóló elképzelések jelentettek, melyeket elsősorban a bírák kinevezésének mechanizmusa miatt heves politikai támadások értek. A kiemelt figyelmet pedig csak fokozta az, amikor kétharmados többség hiányában egy olyan egyszerűm többséggel elfogadott megoldással kísérleteztek, mely végül is nem állta ki az előzetes normakontroll próbáját.(1/2017 (I.17) AB határozat). Az említetteknél azonban talán fontosabb önmagában az a tény, hogy mind a közigazgatási hatósági eljárás, mind pedig a közigazgatási perrendtartás régóta aktuális új szabályozást kapott. A közigazgatási hatósági eljárás jelenleg hatályos szabályozása ugyanis 2004-től olyan sok és egymástól koncepcionálisan eltérő módosításon esett át, hogy mára egy áttekinthetetlen és ezért igen nehezen alkalmazható bürokratikus szabályozássá vált. Emellett tartalmilag is sok tekintetben elavult, a gyorsan változó társadalmi és gazdasági környezet más típusú megoldásokat igényel, olyanokat melyek nem pusztán a sokat emlegetett adminisztratív terhek és az ügyintézési határidők csökkentésében nyilvánul meg, hanem a közigazgatási döntések jogszerűségét, szakszerűségét és eredményességét is növelik. Az elektronikus ügyintézés alkalmazási feltételeinek valós megteremtése,az egyablakos ügyintézési rendszerek általánossá tétele,a hatósági engedélyezési rendszer könnyítése jó példák lehetnek erre.

Bár a közigazgatás intézményrendszerén kívül eső, de működése szempontjából mégis hasonlóan nagy fontosságú az a tény is, hogy a közigazgatási perekre vonatkozó és eddig alkalmazott Pp. XX. fejezete helyébe lépő, a közigazgatási perek sajátosságainak megfelelő és a közigazgatási per tárgyát erősen kibővítő sui generis szabályozás született. Mindkét jogalkotás fontos eleme tehát a közigazgatás korszerűsítésének, mely a társadalom és a gazdaság adminisztratív környezetének jobbítását,de emellett a jogállamiság megerősítését is szolgálja, ezért megfelelő figyelmet és elismerést érdemel.

Ugyanakkor vannak olyan nagyon jelentős, de több szempontból is aggályos változások is, melyek a vázolt ígéretes tendenciákkal ellentétes folyamatokat is eredményezhetnek.

 Ezekből kiemelhető mindenekelőtt az, hogy az Ákr. megszünteti a közigazgatásban a fellebbezésnek a rendes jogorvoslati jellegét. Ennek az eddig általánosan alkalmazható jogorvoslati eszköznek az alkalmazására a törvény hatályba lépését követően csak akkor lesz mód, ha törvény azt kifejezetten lehetővé teszi. A rendes jogorvoslathoz képest azonban még ezekben az esetekben is a korábbiakhoz képest komoly korlátozások lesznek mind formailag, mind tartalmilag. A fellebbezést indokolnia kell az ügyfélnek, abban csak olyan új tényre lehet hivatkozni, melyről az ügyfélnek az elsőfokú eljárásban nem volt tudomása stb.

A korábbi rendes jogorvoslat kötetlenségének megszüntetése biztosan csökkenti az amúgy is kivételessé váló fellebbezések számát, ezzel pedig gyorsítja a közigazgatás végleges döntéseinek megszületését, csak éppen a közigazgatáshoz és a joghoz nem értő természetes személy ügyfelek jogának és jogos érdekeinek az érvényesítését is megnehezíti.

Ehhez, a közigazgatási ügyek intézésének felgyorsítat célzó logikához kapcsolódik a közigazgatási döntések a bírósági felülvizsgálati rendszerének kiterjesztése is.

Egyrészt a megszűnő fellebbezési lehetőségek helyébe lép a kétfokú közigazgatási bírósági felülvizsgálat, ami ügyintézési határideje biztosan meghaladná a korábbi rendes jogorvoslatként alkalmazható fellebbezésekét. Ennek mérséklése céljából ezért a bíróság korábbi jogsértő közigazgatási döntéseket megsemmisítő és új eljárást elrendelő jogköre helyett a közigazgatás döntéseit megváltoztató jogköre lesz az elsődleges. Bár ennek az alkalmazása az ügy természetének az eljáró bíróság általi mérlegeléséhez kötött (!), de ezzel mégis általános lehetőséggé válik az, hogy a bíróság ne csak a közigazgatási határozatok jogszerűségét vizsgálja, hanem az ügy érdemében a végrehajtó hatalmi ágba tartozó közigazgatás, mint szakigazgatás helyett döntsön. Ezzel pedig elvonja a végrehajtó hatalmi ágba tartozó közigazgatás hatáskörét, túllép a jogvita feloldásához kötött eredeti funkcióján és részt vesz abban a szakigazgatásban, melyhez szükséges szakértelemmel nem rendelkezhet és ezt szakértőkkel sem pótolhatja.  Bár az eljáró bírák bölcs mérlegelésén múlik az,hogy ez mennyire lesz elterjedt megoldás a gyakorlatban,de a hatalommegosztás elveinek érvényesülése szempontjából ez önmagában is vitatható. A közigazgatás jogvédelmi rendszere tehát ezekkel az új intézményekkel egy teljesen új alapokon álló, de nem biztos, hogy minden szempontból jól átgondolt alapokra kerül.

A közigazgatás eljárását átalakító új szabályozásból példaszerűen kiemelt változások persze nem az egyedüli lényeges új elemek és messzemenően összefüggenek a közigazgatás szervezeti koncentrációjával és működésének centralizációjával, melyekről itt most nem esett szó. Még is jól mutathatják azt, hogy a közigazgatást érintő új jogi szabályozásnak milyen fajsúlyos elemei vannak, melyek-ha már egyszer az előkészítésnél nem kaptak nagyobb szakmai-tudományos figyelmet- legalább a hatályba lépéséig helyükre kerülhessenek.

___________________________________________________________

 Az írás a szerző véleményét tartalmazza és nem értelmezhető az MTA TK hivatalos állásfoglalásaként.

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip diszkrimináció európai központi bank fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság belső piac alkotmánybíróság európai parlament előzetes döntéshozatali eljárás gazdasági és monetáris unió demokrácia kúria állami támogatás jogegységi határozat versenyjog uniós értékek eu alapjogi charta szociális jog irányelvek átültetése euró kásler-ítélet eusz 7. cikke arányosság elve választás nemzeti érdek oroszország közös kereskedelempolitika european convention of human rights brexit fizetésképtelenségi rendelet nemzeti bíróságok ultra vires aktus német alkotmánybíróság kötelezettségszegési eljárás európai parlamenti választások európai bizottság elnöke adatvédelem wto bankunió magyarország energiapolitika devizakölcsön fogyatékosok jogai btk alkotmányjog fővárosi közgyűlés közös kül- és biztonságpolitika strasbourgi bíróság szankció ukrán válság migráció szolidaritás egységes piac russia ukraine crisis compliance fundamental rights eu sanctions bevándorlás európai integráció környezetvédelem fenntartható fejlődés menekültkérdés ceta polgári kezdeményezés trump nafta tpp ecthr prison conditions surrogacy human trafficking human rights közigazgatás panpsychism personhood syngamy environment civil törvény irányelvek legitimáció kikényszerítés szociális deficit letelepedés szabadsága kiskereskedelmi különadó központi bankok európai rendszere hatáskör-átruházás elsőbbség elve adatmegőrzési irányelv közerkölcs európai unió alapjogi ügynoksége magyar helsinki bizottság vesztegetés hálapénz vallásszabadság első alkotmánykiegészítés obamacare születésszabályozás hobby lobby büntetőjog jogos védelem áldozatvédelem külkapcsolatok hatáskörmegosztás tényleges életfogytiglan új btk. szabadságvesztés lojális együttműködés végrehajtás gazdasági szankciók állampolgárság nemzetközi magánjog családi jog öröklési jog uniós polgárság alapjogi charta személyek szabad mozgása európai jog európai emberi jogi egyezmény uniós jog sérthetetlensége uniós jog autonómiája infrastruktúrához való hozzáférés versenyképesség adózás gmo-szabályozás gmo-mentesség european neighbourhood policy ukraine uk report európai szomszédságpolitika brit jelentés excessive deficit exclusionarism protectionism national courts consumer protection single market retaliation hungary european court of justice autonomy of eu legal order inviolability of eu legal order european values article 7 teu rule of law democracy reklámadó verseny szabadsága halálbüntetés schuman-nyilatkozat alapító atyák juncker bizottság energiahatékonysági irányelv energiaunió eurasian economic union dcfta european central bank german constitutional court omt görögország pénzügyi válság államcsőd likviditás menekült fal dublin iii 1951-es genfi egyezmény strasbourgi esetjog európai bíróság elnöke lenaerts hatékony jogvédelem franciaország németország értékközösség érdekközösség ügynökprobléma közbeszerzés környezetvédelmi politika áruk szabad áramlása egészségvédelem ártatlanság vélelme törökország történelmi konfliktusok uniós válságkezelés európai tanács válság szíria lengyel alkotmánybíróság jogállamiság normakontroll eljárási alkotmányosság beruházásvédelem szabályozáshoz való jog jog és irodalom erdély konferencia law in literature law as literature lengyel alkotmánybíróság lengyelország jogállamiság-védelmi mechanizmus eu klímapolitika kvótakereskedelem kiotói jegyzőkönyv adójog európai politikai pártok; pártfinanszírozás európai politikai közösség politikai pártok kohéziós politika régió székelyföld mulhaupt ingatlanadó-követelés nyilvános meghallgatás kommunikáció datafication internet platformtársadalom adókövetelés fizetésképtelenségi eljárás sokszínű európa kisebbségek sokféleség fizetésképtelenség; jogharmonizáció; csődjog; többségi demokrácia; olaszország népszavazás common commercial policy egyenlő bánásmód emberi méltóság ebh szülő nők helyzete peschka jogelmélet parlament véleménynyilvánítás szabadsága média országgyűlés sajtószabadság muršić european court of human rights dajkaterhesség egyesült királyság közigazgatási perrendtartás általános közigazgatási rendtartás egyesülési jog velencei bizottság civil felsőoktatás lex ceu közjogtudomány zaklatás szegregáció

Archívum