A CETA új vitarendezési mechanizmusa
.jpg&w=&h=100&zc=1)
Az Európai Bizottság 2016. február 29-én jelentette be, hogy sikeresen megegyezésre jutott Kanadával az Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Megállapodás (CETA) vitarendezési szabályainak módosításáról.
A Jogtudományi Intézet blogoldala
Az Európai Bizottság 2016. február 29-én jelentette be, hogy sikeresen megegyezésre jutott Kanadával az Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Megállapodás (CETA) vitarendezési szabályainak módosításáról.
Az Alkotmánybíróság nemrég megsemmisítette a Kúria 3/2013-as jogegységi határozatát. A jogegységi határozat egy szerencsétlenül megfogalmazott Szja. törvény – hely korrigálásaként született, de büntetőjogi hatásai is voltak, amivel a Kúria nem számolt. Nem példa nélküli, de igen ritka, hogy az Ab kúriai jogegységi határozatot semmisítsen meg. A megsemmisítő határozattal egyet lehet érteni, de az Ab érvelése azon a ponton vitatható hogy a Kúria a „törvényhozás talajára” tévedt volna. A problémát részben a jogegységi határozatok általánosan kötelező jellege okozza.
Andor László 2016. máricus 16-án beszélt az ELTE Társadalomtudományi Karán az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének gazdasági és politikai realitásáról, körülményeiről és potenciális következményeiről.
A lengyel alkotmánybíróságnaka K 47/15 számú ügyben, 2016. március 9-én meghozott határozata szerint az alkotmánybíróság eljárását korlátozó, 2015. december 22-én elfogadott törvény számos rendelkezése alkotmányellenes, ezért megsemmisítette azokat. A testület kimondta, hogy a vizsgálat tárgyát képező eljárási szabályok a konkrét ügyben nem alkalmazhatók, vagyis a módosítás előtti eljárási szabályok keretei között kell gyakorolnia alkotmányban biztosított hatáskörét. A lengyel kormány válaszul az eljárási szabályok sérelmére hivatkozva elutasította a határozat közzétételét a hivatalos lapban, azzal az indokolással, hogy az nem kötelező ítélet, hanem pusztán állásfoglalás az alkotmánybíróság részéről. Ezzel a kormány mintegy felülbírálta az alkotmányossági döntést.
Az Európai Unió és Németország mindenképpen gyors megoldást szeretne a menekült-kérdés rendezésére, mivel a jelenlegi helyzet komolyan aláássa a fennálló politikai stabilitást. A válság kulcsa a szíriai tartós béke megteremtése lehet.
A politikai elemzők már több szempontból is rámutattak a szokatlanul viharos március 7-ei Európai Tanács ülés tanulságaira. Azonban, véleményem szerint, a tárgyalásnak volt egy olyan dimenziója is, mely egyáltalán nem került a reflektorfénybe, noha szintén lényeges a történések megértéséhez, sőt az Európai Unió előtt álló további kihívások szempontjából is megkerülhetetlen, mivel módosíthatja azt, ahogy eddig az uniós és a nemzeti érdek érvényesítéséről általában gondolkodtunk az Európai Unióban.
Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin két héttel ezelőtti találkozója kapcsán számos újság felvetette annak a lehetőségét, hogy a magyar miniszterelnök – az orosz elnök nyomására – megvétózza a Moszkvával szemben kivetett uniós korlátozó intézkedéseket. A napilapok emlékeztetnek arra, hogy a magyar kormány sosem volt lelkes a szankciókat illetően: pár hónappal az első büntetőintézkedések bevezetését követően a magyar kormányfő kijelentette, hogy „lábon lőttük magunkat”.
Az Európai Unió délkeleti határain 2015 forró nyarán lejátszódott drámát és zavarodottságot követően úgy tűnt, hogy az EU és a tagállamok megfelelő megoldásokat találtak az Európába beáramló menekültek és migránsok okozta válság kezelésére. Ezek egyike egy tanácsi határozat volt, mely kvótarendszert vezetett be a menedékkérők és migránsok tagállamok közti szétosztására és letelepítésére. Célja a krízisben leginkább érintett tagállamok tehermentesítése volt egy olyan intézményi megoldás létrehozásával, amely megpróbálja igazságosan elosztani terheket a tagállamok között.
A kifejezetten a terrorizmusra szabott különleges jogrendi szabályozás nem európai gyakorlat. Még abban a Franciaországban sem, amelyet súlyosan érintenek a nemzetközi terrorizmus újabb hullámai, és ahol a kérdés az alkotmányozó napirendjén is van épp. Kivételes állami működést igénylő esetben azok a szükségállapoti tényállások alkalmazhatóak Európa-szerte, amely esetében az érdemi parlamenti vagy más hatalmi centrum által gyakorolt kontroll rövid idő eltelte után biztosított.
Néhány éve egy kanadai ügyész előadását hallgattam Brüsszelben. Összetett kézzel könyörgött, hogy az EU tagállamai becsüljék meg a bűnügyi együttműködés terén elért eredményeiket. Csodálattal említette, hogy az európai elfogatóparancsról szóló 2002-es kerethatározat alapján néhány héten belül, különösebb formaságok nélkül el lehet érni, hogy egy letartóztatott személyt átadjanak a kibocsátó állam hatóságainak. Ugyanez Kanada és az Egyesült Államok között évekig is elhúzódhat, az azonos nyelv és a hasonló jogrendszer ellenére.
Az Európai Unió Bíróságának Scotch Whisky Association ügyben hozott előzetes döntése.
Karácsony előtt egy nappal az Európai Unió Bírósága előzetes döntést hozott az alkoholok minimum árát meghatározó skót törvény uniós jogi kompatibilitásáról. A nagy érdeklődésre számot tartó skót ügyben több tagállam kormánya tett észrevételt abban a kérdésben, hogy vajon a minimumár meghatározására felhatalmazó törvény alapján közzétett miniszteri rendelet-tervezet összeegyeztethető-e az uniós joggal.
Az Európai Bíróság 2015. április 16-án hozott ítéletet a C-388/13 sz. (ECLI:EU:C:2015:225) előzetes döntéshozatali eljárásban, melynek érvrendszerét a Kúria is követte későbbi Kfv. III. 37.404/2015/4. sz. ítéletében, június 16-án. A bíróságok azt a kérdést vizsgálták, hogy egyetlen fogyasztóval való valótlan információközlés megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak tekinthető-e a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK irányelv értelmében.
A közelmúltban elhunyt egykori intézeti kollégánk, Ferenczy Endre Hugó, mindannyiunk szeretett Fricije. Jelen írás neki szeretne emléket állítani.
2015. november 30. és december 12. között Párizsban került megrendezésre az ENSZ klímakonferenciája. A klímakonferencia voltaképpen az Éghajlatváltozási Keretegyezményben Részes Felek Konferenciájának 21. találkozója. 2015. december 12-én elfogadták a preambulumból és 29 cikkből álló ambíciózus megállapodást, melyet 2016 áprilisában nyitnak meg aláírásra. A szerződéstervezet szövege a pre-indusztriális időszakhoz képest legfeljebb 2 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedést enged meg, valamint a fejlődő államok számára gazdasági ösztönzőket biztosít – a fejlett államok 2020-ig évenként 100 milliárd amerikai dollárt különítenek el erre a célra. A megállapodás szigorúbb monitoring-eljárást irányoz elő. Hatálybalépés még valószínűleg évek kérdése. A megállapodásban foglaltak érvényre juttatása kulcsfontosságú, de az államok legfőbb politikai vezetőinek megnyilatkozásai bizakodásra adnak okot.
A határok nélküli Európa megkövetelte egy valódi közös európai menekültügyi rendszer létrehozását, ami tisztességes és hatékony közös menekültügyi eljárást, és egyenlő befogadási feltételeket jelent minden tagállamban. Az ezt megvalósító jogszabályokat és néhány intézményt a rendkívüli tanácsi üléseken elfogadott tamperei, hágai és stockholmi programok keretében dolgozták ki.