jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

A polgári jogi felelősségi rendszer(ek) mesterséges intelligenciára való alkalmazhatóságának egyes kérdéseiről (az Európai Parlament 2020. október 20-i állásfoglalása nyomán) – 1. rész

2021. április 20. 20:55
Rácz Lilla
tudományos segédmunkatárs, TK JTI
A polgári jogi felelősségi rendszer(ek) mesterséges intelligenciára való alkalmazhatóságának egyes kérdéseiről (az Európai Parlament 2020. október 20-i állásfoglalása nyomán) – 1. rész

A mesterséges intelligencia (MI) egyre szélesebb körben történő elterjedése immáron nemcsak a technológiai újítások iránt érdeklődő szélesebb közönség, de az új technológiák biztonságos működési feltételeinek előírásáért és a közönség jogainak védelméért felelősséggel tartozó intézmények figyelmét is egyre jobban magára vonja. Az MI-alapú rendszerek megjelenése és a mindennapi élet egyre több területén való felhasználása az egyes államoknak az évszázadok alatt sok próbát kiállt és saját kereteiken belül sok változtatást „átélt” jogrendszereit, jogi fogalmait és hagyományos jogi eszközeit a változás nagysága, lassan az élet szinte minden szférájára való kiterjedtsége és sebessége vonatkozásában korábban sosem tapasztalt kihívás elé állítja.

Hogyan lesz az etikai szabályokból jogszabály? Ződi Zsolt előadása a mesterséges intelligencia jogi szabályozásáról

2021. április 08. 19:44
Kálmán Kinga
gyakornok, TK JTI; joghallgató ELTE ÁJK
Hogyan lesz az etikai szabályokból jogszabály? Ződi Zsolt előadása a mesterséges intelligencia jogi szabályozásáról

A Társadalomtudományi Kutatóközpont MILAB „A mesterséges intelligencia jogi környezetének kihívásai” részprojektje keretében indított programsorozatában 2021. március 11-én Ződi Zsolt tartotta meg az első előadást „Mesterséges intelligencia: hogyan lesz az etikai szabályokból jogszabály?” címmel. A rendezvényre online formában került sor.

Molnár Tamás előadása a mesterséges intelligencia emberi jogokra gyakorolt hatásairól

2021. április 02. 23:19
Kálmán Kinga
gyakornok, TK JTI; joghallgató ELTE ÁJK
Molnár Tamás előadása a mesterséges intelligencia emberi jogokra gyakorolt hatásairól

A Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratóriumnak (MILAB) a TK Jogtudományi Intézetben zajló részprojektje keretében 2021. március 25-én került sor az első nemzetközi műhelyvitára. Ennek témája a mesterséges intelligencia emberi jogokra gyakorolt hatása volt. Az előadó, Molnár Tamás 2016 óta az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) vezető kutató jogásza, ahol többek között a menekültek, illetve az illegális bevándorlók alapvető jogaival foglalkozik. Ezt megelőzően több hazai minisztérium nemzetközi és EU jogi osztályán szerzett tapasztalatot a bevándorlás gyakorlati, közigazgatási kérdéseiről, valamint a Budapesti Corvinus Egyetemen nemzetközi és európai bevándorlási jogot oktatott.

A veszélyhelyzet első kihirdetésének évfordulójára: 365 nap rövid veszélyhelyzeti kronológiája

2021. március 11. 12:19
Rácz Lilla
tudományos segédmunkatárs, TK JTI
A veszélyhelyzet első kihirdetésének évfordulójára: 365 nap rövid veszélyhelyzeti kronológiája

2021. március 11-én 15 óra. Pontosan egy év telt azóta, hogy a Kormány a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet 1. §-ában az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében „az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki.”

Péntek esti interdiszciplináris vita a robotok jogairól: a mesterséges intelligenciák jogalanyisága különböző jogágak szempontjából

2021. március 08. 15:06
Szentgáli-Tóth Boldizsár
tudományos munkatárs, TK JTI
Péntek esti interdiszciplináris vita a robotok jogairól: a mesterséges intelligenciák jogalanyisága különböző jogágak szempontjából

A Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium Jogtudományi Intézetben zajló alprojektje keretében 2021. január 15-én több kollégánk is részt vett egy nemzetközi workshopon, amelyen különböző jogterületek szempontrendszeréből kiindulva tekintették át a mesterséges intelligenciák esetleges jogalanyiságával összefüggő aktuális szabályozási kihívásokat.

Migration and the rise of populism: changes in the migration policy of Germany and Italy

2021. február 16. 23:37
Andrea Crescenzi
Réka Friedery
researcher, Institute for International Legal Studies (ISGI), National Research Council of Italy (CNR); research fellow, Centre for Social Sciences Institute for Legal Studies (CSS ILS)
Migration and the rise of populism: changes in the migration policy of Germany and Italy Migration and the rise of populism: changes in the migration policy of Germany and Italy

Migration policy overlaps other policy areas, for example integration policy, interior policy, defence policy and anti-discrimination policy. As a response to the sudden influx of migrants in 2015, and parallel to rising populistic movements, Germany and Italy started to adapt radical policies and measures in connection with immigration. Italy, as a frontline country, and Germany, as the destination country have adopted permissive measures as well as restrictive measures. Hence, in the following we analyse some of the main measures from the above mentioned areas to demonstrate that they intended either to thwart the rise of populistic movements in connection with migration or were favoured by populistic movements in the sense that they intended to curb immigration.

A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: pandémia és egyenlő(tlen)ség

2020. december 18. 7:56
Pap András László
tudományos tanácsadó, osztályvezető, TK JTI
A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: pandémia és egyenlő(tlen)ség

A járványügyi intézkedésekkel kapcsolatban a rendkívüli jogrend bevezetése és különböző alapjogok korlátozása mellett a leggyakrabban a hátrányos megkülönböztetés tilalma, illetve az egyenlő bánásmód követelménye mint alkotmányos alapjog merül fel. Ez az írás a járvány és a társadalmi egyenlőtlenségek összefüggéseinek bemutatását célozza, valamint felkínál néhány releváns kategorizációs szempontot.

Anyák, apák és gyerekek az alkotmányban? „Gender-ügyek” az Alaptörvény 9. módosítási javaslata kapcsán

2020. november 23. 14:11
Balogh Lídia
tudományos munkatárs, TK JTI
Anyák, apák és gyerekek az alkotmányban? „Gender-ügyek” az Alaptörvény 9. módosítási javaslata kapcsán

2010. november 10-én a kormány – közelebbről az igazságságügyi miniszter, Varga Judit – benyújtotta a T/13647. számú törvényjavaslatot „Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosításáról”. Jelen írás a módosítási javaslatnak mindössze két elemére összpontosít: egyrészt az 1. cikk egyik rendelkezésére – „Az anya nő, az apa férfi.” –, másrészt a 3. cikk azon részére, miszerint: „Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát”. Az írás célja az, hogy – a teljesség igénye nélkül, ám fontos és talán kevésbé közismert adalékokkal szolgálva – hozzájáruljon ezeknek a kérdéseknek a magyarországi megvitatásához, abból a sajnálatos apropóból, hogy a szóban forgó törvényjavaslat érdemi előkészítés, átfogó konzultáció nélkül került az Országgyűlés elé. Ez a helyzet ugyanis magában hordozza annak veszélyét, hogy az alkotmánymódosítás összes tartalmi elemét illetően automatikusan kétpólusúvá válik a közvélemény – kormánypártiság, illetve ellenzékiség szerint –, miközben az említett két elemhez igen összetett, mélyre nyúló és messzire vezető kérdések kapcsolódnak.

Bizalom, tudatosság, veszélyérzet az interneten – egy kényszer-blogger szempontjából

2020. szeptember 25. 12:19
H. Szilágyi István
egyetemi tanár, PPKE JÁK
Bizalom, tudatosság, veszélyérzet az interneten – egy kényszer-blogger szempontjából

Ki vagyok én? Természetesen bemutatkozom, már csak azért is, mert az NKE Információs Társadalom Kutatóintézet (ITKI) alábbiakban tárgyalásra kerülő, a felnőtt lakosságra nézve országosan reprezentatív felmérése szerint a válaszadók 67%-a károsnak tarja a névtelen kommentelést, mivel felelőtlen megnyilatkozásra sarkall – nem is említve a jómodort.

Állások és átállások a médiában: forrásvédelem és adatvédelem

2020. szeptember 22. 12:41
Körtvélyesi Zsolt
Polyák Gábor
tudományos segédmunkatárs, TK JTI; tudományos munkatárs, TK JTI, tanszékvezető egyetemi docens, PTE BTK
Állások és átállások a médiában: forrásvédelem és adatvédelem Állások és átállások a médiában: forrásvédelem és adatvédelem

Az alábbi bejegyzésben alapjogi szempontból vizsgáljuk azt a kérdést, hogy a szerkesztőségre bízott érzékeny személyes információkat hogyan érinti a tulajdonos- vagy vezetőváltás. A kérdés aktualitását az indexes újságírók felmondása adja, ezt az esetet vizsgáljuk a magyar szabályozás fényében. A következő kérdést tesszük fel: hogyan kezeli a jog azt a helyzetet, ha egy új szerkesztőség és vezetés esetén felmerül, hogy a váltás megtörné a bizalmi kapcsolatot, amely az informátor és az általa megkeresett újságíró között fennállt? Következtetésünk szerint, bár ez az eset eltér az újságírói forrásvédelem körében tipikusnak tekinthető esetektől, a személyes adatok védelmének köréből felhívható szabályok alapján számos kérdés rendezhető, elsősorban a személyes adatok törlésével. Javaslatot teszünk arra is, hogyan rendezhető további szabályozással a felvetett kérdés.

Reza Banakar (1959-2020) emlékére

2020. szeptember 10. 21:33
Fekete Balázs
tudományos főmunkatárs, TK JTI; habilitált egyetemi docens, ELTE ÁJK
Reza Banakar (1959-2020) emlékére

2020. augusztus 28-án éjjel elhunyt Reza Banakar a kortárs társadalmi-jogi kutatások egyik meghatározó személyisége. Halálával nemcsak egy kiváló tudóst veszített el a világ legtágabban értelmezett jogszociológus közössége, hanem egy végtelenül kedves és szerény embert is. Reza Banakar Iránban született – Siráz városában –, de iskoláit már Angliában végezte, és ezt követően a Lundi Egyetemen tanult jogot, szociológiát, filozófiát, és végül jogszociológiából doktorált, és itt tanított pályája kezdetén. Ezt követően az Oxfordi Egyetemen a Centre for Socio-Legal Studies munkatársa volt 2002-ig, majd a University of Westminster jogi karán dolgozott a társadalmi jogi kutatások tanáraként és professzoraként. 2013-ban visszatért Lundba, ahol a jogszociológia tanszék kutatási igazgatója volt egészen haláláig.

Állami semlegesség a kampányban a 2019-es önkormányzati választások után

2020. augusztus 27. 13:27
Mécs János
doktorandusz, ELTE ÁJK; visiting doctoral researcher, New York University (NYU)
Állami semlegesség a kampányban a 2019-es önkormányzati választások után

A Kúria egy, a 2019-es önkormányzati válaszások során hozott döntésében kijelentette, hogy „álláspontja szerint Magyarország Alaptörvénye nem írja elő – az egyébként sem semleges természetű – állami szervek semlegességét a választási kampányban.” Az állami semlegesség elve a 2018-as országgyűlési választások során még kristálytisztán kiolvasható volt a bíróság gyakorlatából – ahhoz, hogy másfél évvel később az előbbi következtetésre jusson a Kúria, mind politikailag motivált jogalkotásra, mind pedig az Alkotmánybíróság és a bíróság közötti csatározásra szükség volt. De valóban eltűnik az állami semlegességet a kampány során előíró elv a magyar jogrendszerből? A kérdés még koránt sincs eldöntve; a Kúria említett döntése nem jutott fel az Alkotmánybíróságig, a jogértelmezést és a választási eljárási kódex kérdéses szakaszát sem vizsgálta a testület. A leckét azonban feladta a Kúria, hiszen a semlegesség elvének kifejezett elvetésére nyilatkoznia kell az Alkotmánybíróságnak – vagy a végleges fórum felelősségével és megmásíthatatlanságával mondja ki, hogy az elv nem következik az alkotmányból, vagy visszahelyezi azt a jogrendszer őt megillető helyére.

Some Thoughts About National Restrictions on Free Movement Between Member States During the COVID-19 Pandemic

2020. augusztus 07. 22:34
Réka Friedery
tudományos munkatárs, TK JTI
Some Thoughts About National Restrictions on Free Movement Between Member States During the COVID-19 Pandemic

Not long ago, the European Union was confronted by an influx of migrants where Member States reacted with different measures, and the EU saw many of its Member States turning to border control to handle third-country migration. However, this time not a new migration wave but an epidemic has resulted in never-before-seen protection measures not only in the EU but worldwide.  Although in recent years the EU has faced several health issues such as the pandemic influenza (H1N1) or the E. coli outbreak in Germany, the Covid-19 pandemic generated such a threat that Member States were forced to restrict free movement among themselves on the ground of public health. Nevertheless, free movement of persons between Member States and the limitation of this freedom have multiple layers and some might wonder whether such restrictions are compatible with EU law.

Hate Speech in Political Communication

2020. július 20. 22:35
Bayer Judit
egyetemi docens, BGE KKK; Schumann Fellow, Münsteri Egyetem
Hate Speech in Political Communication

Political speech is free. At the same time, one should be aware that it transmits powerful messages to people who feel represented. Political correctness prevented the dissemination of racist allegations in the second half of the 20th century, and beyond. In recent decades, this kind of political correctness has been labelled by populistic politicians as the tyranny of a corrupt elite who claim to represent the "real" opinion of the majority. They also suggest that intolerant views have been suppressed through the spiral of silence – even though the contrary: denigrating speech on minorities is known to silence and intimidate those. My hypothesis is that the representation of extremist views by persons in the political power grows the popularity of those views.

A trianoni szerződés hatálya száz év elteltével

2020. június 16. 13:44
Tóth Norbert
egyetemi docens, NKE ÁNTK
A trianoni szerződés hatálya száz év elteltével

Nehéz magyarként egy olyan történelmi eseményhez érzelemmentesen közelíteni, amely a magyarság számára sorsfordító tragédiát és megaláztatást jelentett, szenvedést és reménytelenséget hozott és ezért majdnem minden magyar érzelmi alapon (is) viszonyul hozzá. Emellett sokakat családi okokból közvetlenül is érintett, illetve következményei ma is milliókat érintenek. Ebből kifolyólag valamilyen véleménye majdnem mindőnknek van róla. A tudomány területén azonban távolságtartásra van szükség, nem lehet helye érzelmeknek, mert az félrevezetheti a kutatót, aki így könnyen téves következtetésre juthat. Ez az írás nem védőbeszéd egy a magyarság számára katasztrofális következményekkel járó egyezmény mellett, hanem csupán a tények ismertetése.

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip európai parlament belső piac fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság diszkrimináció alkotmánybíróság európai központi bank gazdasági és monetáris unió versenyjog kúria állami támogatás uniós értékek demokrácia jogegységi határozat előzetes döntéshozatali eljárás nemzeti érdek közös kereskedelempolitika euró eu alapjogi charta brexit arányosság elve szociális jog irányelvek átültetése european convention of human rights kásler-ítélet fizetésképtelenségi rendelet választás oroszország eusz 7. cikke human trafficking egységes piac európai bizottság elnöke human rights környezetvédelem adatvédelem bevándorlás fenntartható fejlődés ultra vires aktus btk közös kül- és biztonságpolitika ceta német alkotmánybíróság trump nafta közigazgatás wto tpp migráció nemzeti bíróságok russia menekültkérdés fundamental rights strasbourgi bíróság panpsychism szolidaritás ukraine crisis bankunió personhood polgári kezdeményezés magyarország szankció syngamy kötelezettségszegési eljárás energiapolitika environment eu sanctions devizakölcsön ecthr európai integráció civil törvény compliance alkotmányjog prison conditions ukrán válság fővárosi közgyűlés fogyatékosok jogai surrogacy európai parlamenti választások verseny szabadsága magyar helsinki bizottság ebh államcsőd közbeszerzés felsőoktatás normakontroll kiotói jegyzőkönyv national courts internet platformtársadalom halálbüntetés vesztegetés szülő nők helyzete likviditás külkapcsolatok állampolgárság lex ceu eljárási alkotmányosság versenyképesség adójog consumer protection adókövetelés hálapénz peschka menekült hatáskörmegosztás european court of human rights nemzetközi magánjog közjogtudomány adózás európai politikai pártok; single market fizetésképtelenségi eljárás schuman-nyilatkozat jogelmélet fal dajkaterhesség környezetvédelmi politika családi jog zaklatás gmo-szabályozás pártfinanszírozás retaliation adatmegőrzési irányelv sokszínű európa alapító atyák vallásszabadság dublin iii egyesült királyság áruk szabad áramlása öröklési jog szegregáció beruházásvédelem gmo-mentesség központi bankok európai rendszere európai politikai közösség hungary közerkölcs kisebbségek juncker bizottság első alkotmánykiegészítés 1951-es genfi egyezmény egészségvédelem uniós polgárság irányelvek szabályozáshoz való jog european neighbourhood policy hatáskör-átruházás politikai pártok european court of justice sokféleség energiahatékonysági irányelv obamacare strasbourgi esetjog tényleges életfogytiglan közigazgatási perrendtartás ártatlanság vélelme jog és irodalom elsőbbség elve kohéziós politika fizetésképtelenség; energiaunió születésszabályozás parlament európai bíróság elnöke új btk. általános közigazgatási rendtartás alapjogi charta legitimáció erdély ukraine régió jogharmonizáció; eurasian economic union hobby lobby véleménynyilvánítás szabadsága lenaerts törökország kikényszerítés konferencia székelyföld autonomy of eu legal order csődjog; dcfta büntetőjog média hatékony jogvédelem szabadságvesztés történelmi konfliktusok személyek szabad mozgása law in literature uk report inviolability of eu legal order többségi demokrácia; jogos védelem országgyűlés franciaország uniós válságkezelés európai jog szociális deficit law as literature európai szomszédságpolitika mulhaupt european values olaszország european central bank áldozatvédelem sajtószabadság németország lojális együttműködés európai tanács európai emberi jogi egyezmény letelepedés szabadsága lengyel alkotmánybíróság brit jelentés népszavazás german constitutional court végrehajtás válság lengyelország ingatlanadó-követelés article 7 teu common commercial policy omt értékközösség egyesülési jog szíria uniós jog sérthetetlensége kiskereskedelmi különadó jogállamiság-védelmi mechanizmus excessive deficit nyilvános meghallgatás rule of law democracy európai unió alapjogi ügynoksége egyenlő bánásmód görögország muršić érdekközösség velencei bizottság lengyel alkotmánybíróság uniós jog autonómiája eu klímapolitika exclusionarism kommunikáció reklámadó emberi méltóság pénzügyi válság ügynökprobléma gazdasági szankciók civil jogállamiság infrastruktúrához való hozzáférés kvótakereskedelem protectionism datafication