Nemes Anna ZsófiaA 21. század kezdetén azáltal, hogy az internet széleskörűen elérhetővé vált, a sajtó vonatkozásában is új tere nyílt a véleménynyilvánításnak. A médiában közölt hírekkel kapcsolatban ma már bárki megoszthatja gondolatait, aminek korábban számos platform a hozzászólási lehetőség biztosításával saját oldalán is helyet adott. A 2010-es évek második felétől azonban rohamosan csökkent azon hírportálok száma, amelyeken elérhető ez a funkció. Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ebben a változásban jelentős szerepet játszott az a nemzetközi és magyar joggyakorlat, amely a sajtóorgánumok felelősségét állapította meg az oldalaikon megjelenített, jogsértő kommentek vonatkozásában.
A magyar joggyakorlatban a hozzászólásokért való felelősség témájában kiemelt jelentőséggel bír a Kúria Pfv.IV.20.217/2012/5. számú ítélete, valamint az ítéletet vizsgáló 19/2014. (V. 30.) számú alkotmánybírósági határozat. Az ügy alapját egy hírportálon megjelent cikk képezte, amely egy ingatlanok hirdetésével foglalkozó vállalkozás kétes ügyeit tárta fel. A hírrel kapcsolatban a honlapon több dehonesztáló, a kérdéses vállalkozást kritizáló hozzászólás jelent meg. A vállalkozás személyiségi jogi pert indított, az általa elszenvedett személyiségi jogi jogsértésért pedig nem a (névtelen) kommentek szerzőit, hanem a hírportált tette felelőssé.
A hírportál védekezésében azzal érvelt, hogy az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokról szóló törvény alapján csupán közvetítőnek minősül a kommentek tekintetében, így azok tartalmáért felelősségre nem vonható. Az elsőfokú bíróság és a Kúria ugyanakkor elvetette ezt az értelmezést, és megállapította, hogy a hozzászólások az olvasói levelekkel esnek egy tekintet alá, így szerkesztett tartalomnak minősülnek. Ezért a bíróság a jogsértő hozzászólásokért a hírportált elmarasztalta.
Az Alkotmánybíróság a Kúria döntését a sajtószabadság, mint alapjog korlátozásaként értékelte, határozatában azonban megállapította, hogy az megfelel a szükségességi-arányossági tesztnek. A korlátozás ugyanis más személyek személyiségi jogait védi, ami legitim célnak tekinthető, a cél elérésére pedig alkalmas a kommentekért való felelősség sajtóorgánumra telepítése. Az Alkotmánybíróság továbbá alapvetésként kezelte, hogy a kommentekért való felelősség megállapítása a legenyhébb szükséges korlátozás, így az intézkedés a kártérítés nagyságától függően arányosnak tekinthető. Így mind a Kúria, mind pedig az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a hírportálok felelősek az oldalukon megjelenített hozzászólások tartalmáért.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) esetjogában meghatározó a Delfi As. v. Észtország döntés, amelyre a korábban bemutatott magyar üggyel kapcsolatos EJEB ítéletben (MTE és Index Zrt. v. Magyarország) is hivatkozott a bíróság.
A Delfi ügy alapjául az észt Delfi híroldalon megjelent kommentek szolgáltak, amelyek egy üzletembert szidalmaztak. Ezért az észt Legfelsőbb Bíróság a hírportált elmarasztalta, amely az EJEB-hez fordult, a véleménynyilvánításhoz való jogának korlátozására hivatkozva.
Az EJEB elsősorban azt vizsgálta, hogy a marasztaló ítélet összhangban van-e az Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE) 10. cikkével. Ezen cikk rendelkezik a véleménynyilvánítás szabadságáról, azonban azt is tartalmazza, hogy a véleménynyilvánításhoz való jog korlátozható többek között más személyek jó hírnevének és jogainak védelmében, egy demokratikus államban szükséges mértékben. Az EJEB ítéletében megállapította, hogy az észt szabályozás és a Legfelsőbb Bíróság döntése ezeknek a kritériumoknak eleget tett, így a sajtóorgánum elmarasztalása összhangban áll az EJEE-vel. A bíróság a Delfi terhére értékelte, hogy a jogsértő kommenteket egy kereskedelmi célból működtetett hírportálon tették közzé, valamint hogy a honlap nem alkalmazott megfelelő eszközöket a kommentek kiszűrésére és a kommentelők felelősségre vonására.[1]
Az MTE és Index Zrt. v. Magyarország ügyben ugyanakkor az EJEB megállapította, hogy a felperesnek adekvát védelmet nyújtott volna pusztán egy értesítési-eltávolítási rendszer, mivel a kommentek a Delfi ügynél enyhébb jogsértést eredményeztek. Ebből következően a magyar intézkedést nem tekintette szükségesnek, ezért Magyarországot elmarasztalta.
A bemutatott esetjog természetesen nem teljeskörű, ugyanakkor szemlélteti, hogy a bíróságok határozottan állást foglaltak a hírportálok kommentekért való felelősségének tárgyában. Ez korábban nem ismert kötelezettségeket és kockázatokat rótt az online sajtóra, ami gyökeresen megváltoztatta a honlapok hozzászólásokhoz való viszonyulását.
Mind a magyar, mind az európai joggyakorlat dermesztő hatással volt az internetes hírportálokra. A döntések hatását mutatja, hogy míg a 2000-es években a kommentelés számos honlapon biztosított volt, addig ma a tíz leglátogatottabb magyar híroldal[2] közül egyik sem nyújt hozzászólási lehetőséget. Ennek hatására az olvasói diskurzus a közösségi médiára, elsősorban a Facebookra költözött át, ez azonban több problémát is felvet a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatban. Egyfelől számos kritika éri a közösségi oldalakat amiatt, hogy átláthatatlan módon, a mesterséges intelligenciára alapozva, megfelelő garanciák nélkül cenzúrázzák a bejegyzéseket.[3] Ezen probléma orvoslására állította fel a Facebook az úgynevezett Oversight Boardot, azonban megoszlanak a vélemények arról, hogy ez a testület mennyiben tud eleget tenni rendeltetésének.[4] Másfelől jogon kívüli faktorok is közrejátszanak a véleménynyilvánítás szabadságának csökkenésében: a Facebookon ugyanis, az internetes fórumokkal ellentétben többnyire saját személyazonossággal regisztrálnak a felhasználók, tevékenységüket pedig ismeretségi körük vagy akár munkáltatójuk is nyomon követheti, ami sokakat megakadályoz az érzékenyebb kérdésekben (pl. politikai ügyek) való felszólalásban.
__________________________________________________________
[1] Nádori, Péter (2019): Úton a tömeges internetes szólás jogi megítélésének új megközelítése felé: A strasbourgi Nagykamara ítélete a Delfi-ügyben. In Medias Res, 8 (2). 349. o.
[2] https://nmhh.hu/cikk/235437/Internetes_kozonsegmeresi_adatok_2022_IV_negyedev
[3] ld. pl. Gyetván, Dorina (2023): A Digital Services Act és a Facebook Oversight Board szerepe a jogorvoslat biztosításában a közösségi média vonatkozásában. In Medias Res, 12 (2). 192. o.
[4] ld. pl. Lendvai Gergely Ferenc (2023): A Facebook „elitbírósága” kritikai megközelítésben: A Facebook Oversight Board nyolc kiemelt kérdése és lehetséges megoldásai IUSTUM AEQUUM SALUTARE 19 (3). 234. o.
__________________________________________________________
A szöveg eredetileg a Bibó István Szakkollégium által szervezett, Közjog és magánjog határán: hogyan működik jogszerűen a sajtó? kurzusának keretében készült.
__________________________________________________________
Az írás a szerző véleményét tartalmazza, és nem értelmezhető a TK hivatalos állásfoglalásaként.