Eszteri DánielElon Musk amerikai techmilliárdos nevéhez köthető Neuralink projekt révén 2024-ben nagy figyelem irányult egy közvetlenül az emberi agyba ültethető eszközre, amely egy úgy nevezett agy-számítógép interfész (angolul: brain computer interface, a továbbiakban röviden: BCI) implantátum. Az eszközt egy robot műtéti úton helyezi el az agy egy olyan régiójában, amely a mozgási szándék szabályozásáért felelős. Célja, hogy lehetővé tegye a páciens számára, hogy pusztán gondolatai – ami a technikai értelemben az agy neurális aktivitását jelenti – segítségével irányítsa a számítógépes kurzort és billentyűzetet. A technológia segíthet a betegeknek leküzdeni a bénulást és más kórós neurológiai állapotot is. A gondolatok lefordítására és olvasására alkalmas technológia tehát csak idő kérdése, hogy a mindennapok részévé váljon.[i]
A technológiára már a jogalkotás és a jogalkalmazás területén is történtek reakciók. 2021-ben a chilei alkotmány szövegét például egy olyan kiegészítéssel látták el, amely explicit védelemben részesíti az emberek agyi aktivitását és az abból származó információkat. Szintén Chilében 2023 augusztusában született meg egy jogerős legfelsőbb bírósági ítélet, amely az agyi neuronok elektromos aktivitása során keletkező agyhullámok leolvasása kapcsán létrejött mentális információs profilok adatvédelmi értékelésével foglalkozik.
A blogbejegyzés röviden az elménkben lejátszódó folyamatok során keletkező adatok besorolását járja körbe az Európai Unió adatvédelmi rendelete, a GDPR előírásai alapján. Ezek után a Chilében adott jogalkotási reakciókra és az említett bírósági döntés főbb megállapításainak bemutatására is kitér.
Az agy-számítógép interfész technológiája
A BCI egy számítógépes rendszer, amely agyi jeleket fogad, elemez, és lefordítja azokat parancsokká, amelyeket egy kimeneti eszközre továbbít, ezzel pedig különböző kívánt hatásokat lehet elérni. A BCI tehát nem csak feltérképezi az agyműködést, de azt fel is használja valamilyen külsőleg is tapasztalható cél elérésére, például arra, hogy a valós idejű agyi aktivitás-alapú parancsokkal, tulajdonképpen gondolatok által irányítson adott személy egy számítógépet.
A BCI rendszerek az agy neurális aktivitásának feltérképezése során kiolvasott ún. „nyers agyi adatokat” automatizált módon működő, azokat elemző rendszerekbe továbbítják majd az elemzés során kinyert információkat megjelenítik a felhasználónak, vagy azokat számítógépes parancsokká konvertálják.
A BCI-okat megkülönböztethetjük az emberi testbe való beavatkozás mértéke szerint. Léteznek olyan módszerek, ahol egyáltalán nincs szükség sebészi beavatkozásra a műszer elhelyezése kapcsán (pl. fej- vagy fülhallgatók), de a komolyabb technológiák esetén már szükséges az érintett személy agyszövetébe sebészi úton beültetni az eszközt, hogy az közvetlenül tudjon kapcsolatba lépni az agyi neuronokkal.
Az BCI-okat továbbá feloszthatjuk „csak olvasó” („read only”) és „olvasó-író” („read-write”) technológiákra is. A csak olvasó eszközök a leolvasott neurális adatok rögzítésére és elemzésére képesek. Az olvasó-író eszközök viszont stimulálni is képesek a neuronokat, így közvetlenül hatást is tudnak gyakorolni az agyi neurális folyamatokra.
Az agyműködés során kinyerhető adatok köre, a neurális adat fogalma
Az agyműködés során kinyerhető, megfigyelhető adatokat két kategóriára oszthatjuk fel. Az első kategóriába a „nyers agyi adatok”, a másodikba a „feldolgozott agyi adatok” vagy más megnevezéssel „mentális információk” tartoznak.
A nyers agyi adatok alatt az emberi agy elektromos aktivitására és az agyi vér áramlására, oxigén szintjére vonatkozó, különböző műszerek, így például EEG vagy fMRI technológiák használatával technikai úton kinyert adatokat értjük.
A mentális információk a nyers adatokból azok valamilyen – általában gépi, algoritmikus – feldolgozása, értelmezése útján levonható következtetések az agy- és elmeműködésre nézve. A mentális információ tehát legtöbbször egy algoritmus vagy gépi tanuló rendszer kimenetére utal, amely elemezte és értelmezte a nyers agyi adatokat. Az adatok fenti két kategóriáját összevonva, azokat több helyen a „neurális adat” összefoglaló fogalommal illetik. A neurális adatok tehát egyfajta gyűjtőfogalom, abba mind a nyers agyi adatok, mind az azok feldolgozása kapcsán kinyert mentális információk beletartoznak.
A neurális adat adatvédelmi értékelése
A neurális adat a definíciója sem a GDPR-ban, sem más adatvédelmi jogszabályban nem jelenik meg külön kategóriaként. A GDPR fogalomrendszerében viszont bármilyen információ személyes adatnak minősül, amely közvetlenül vagy akár közvetetten alkalmas egy élő természetes személy azonosítására [lásd: GDPR 4. cikk 1. pont]. A GDPR kiemel továbbá néhány olyan konkrét adatkategóriát, amelyet fokozott védelemben részesít és amelyeket a személyes adatok különleges kategóriájába sorol [lásd: GDPR 9. cikk (1) bekezdés]. Ezek közül a kiemelt, az érintett magánszférájának érzékenyebb aspektusaira rámutató és emiatt kockázatosabb adatkezelést eredményező adatkategóriák közül a téma szempontjából a biometrikus és az egészségügyi adatoknak van nagyobb jelentősége.
Biometrikus adat alatt a GDPR egy természetes személy testi, fiziológiai vagy viselkedési jellemzőire vonatkozó minden olyan sajátos technikai eljárásokkal nyert személyes adatot ért, amely lehetővé teszi vagy megerősíti adott személy egyedi azonosítását.
A neurális adatokban az agyműködés lenyomata jelenik meg, amelyek így az érintett személynek egyrészt a fizikai és fiziológiai jellemzői, mivel azokat a neuronok és azokat összekötő szinapszisok működéséből nyerik ki. Másrészt a neurális adatok számítógépes elemzése során következtetést lehet levonni adott személy viselkedésére, gondolataira és mentális állapotára is. Ezek alapján a neurális adatok biometrikus adatnak minősülnek és így a személyes adatoknak a fokozott védelmet élvező különleges kategóriájába tartoznak.
Adott esetben a neurális adatokból akár egészségügyi következtetések is levonhatóak, ha például azokat egy pszichiátriai vagy más orvosi kezelés keretei között vizsgálják. Ezekben az esetekben a biometrikus adat egyben egészségügyi adatnak is minősül a GDPR szerint, mivel az agyhullámból kinyerhető információkat az érintett egészségi állapotára vonatkozóan kezelik [lásd: GDPR 4. cikk 15. pont].
A BCI által végrehajtott művelet típusától függetlenül ezért a neurális adatok fokozott védelemben részesülnek adatvédelmi szempontból, akár az adatok olvasásáról és elemzéséről, akár író-technológiák használatával az agyműködés módosításáról vagy vezérléséről van szó.
A neurális adat anonimizálhatósága
A személyes adatok védelme szempontjából anonimizálásnak tekintjük azokat az eljárásokat, amelyek során végérvényesen megfosztják azokat személyes jellegüktől és emiatt a továbbiakban már se közvetlenül, se közvetetten nem lesznek alkalmasak arra, hogy azokon keresztül az érintettet be lehessen azonosítani.
A BCI eszközök adatkezelésével foglalkozó egyes kutatások amellett érvelnek, hogy az így kinyert adatokat ugyan meg lehet fosztani a közvetlen azonosításukhoz szükséges velük párosított azonosítóktól (pl. regisztrációs szám vagy felhasználónév, illetve páciens/felhasználó neve és elérhetőségei), azonban azokat teljesen megfosztani személyes jellegüktől jelenleg szinte teljesen lehetetlen. Ennek oka, hogy az agyműködés összetettsége miatt a kinyert adatok teljesen egyedi jellegű adathalmazt eredményeznek. A neurális adatok más adatokkal való összekapcsolása és a technikai elemzése során azok anonimitásának szintje csökkenhet és az érintett könnyen újra azonosíthatóvá válhat.
A neurális adatokat tehát a jelenleg túlsúlyban lévő álláspontok alapján anonimizálni nem, csupán álnevesíteni, más néven „pszeudonimizálni” lehet. A pszeudonimizált adatokat nem lehet azonban az anonimizált információval egyenértékűnek tekinteni, mert azok továbbra is lehetővé teszik az egyéni érintettek kiválasztását és különböző adatállományokon keresztül történő összekapcsolását és azonosítását. A pszeodonim adatok a GDPR szerinti személyes adatoknak minősülnek, így azok kezelésére alkalmazni kell az adatvédelmi előírásokat.
A mentális információs profilok adatvédelmi értékelésével kapcsolatban indított chilei per előzményei
2021. október 25-én a chilei alkotmány szövegét egy olyan kiegészítéssel látták el, amely kifejezett védelemben részesíti az emberek agyi aktivitását és az abból származó információkat. Ezzel Chile vált az első olyan országgá a világon, amely közvetlenül elismerte a neurális alapjogok létét és szabályozási szükségességét:
„A tudományos és technológiai fejlődést az emberek szolgálatába kell állítani, és annak az élet, valamint a testi és szellemi integritás tiszteletben tartásával kell történnie. A törvénynek szabályoznia kell az embereken való használatának követelményeit, feltételeit és korlátozásait, különös tekintettel az agyi aktivitás, valamint az abból származó információk védelmére.”[ii]
Szintén Chilében 2023. augusztus 9-én született meg az N 1.080-2020 számú jogerős legfelsőbb bírósági ítélet, amely az agyhullámok leolvasása kapcsán létrejött mentális információk adatvédelmi értékelésével foglalkozik.[iii]
A kereset alapját az Emotiv Inc. amerikai cég Insight nevű készülékének működése és személyes adat kezelési módszerei adták. Ez a vezeték nélküli eszköz egyfajta fejhallgatóként működik, az agyhullámok olvasását lehetővé tevő EEG érzékelőkkel. Guido Girardi chilei állampolgár felperesként eljárást indított az amerikai cég ellen, a személyes adatai védelméhez fűződő jogának sérelmére hivatkozva, panaszolva, hogy a vállalat csak akkor biztosít hozzáférést a felhasználó neurális adataival kapcsolatos információkhoz, ha az feliratkozott a szolgáltatás keretében a „PRO” nevű havidíjas fiókra. Előfizetés hiányában az Emotiv felhőjében tárolt és a rögzített EEG adatokból kinyert mentális információkhoz nem tud hozzáférni, vagy azokat lementeni.
Girardi azt is sérelmezte, hogy a vállalat továbbá valamennyi, a felhasználóktól begyűjtött neurális adatot megtart „kutatási és statisztikai célokra” akkor is, amikor az érintett felhasználók már nem használják tovább a szolgáltatást, törlik a profiljukat. A felperes szerint ezen adatok továbbtárolása kapcsán hiába hivatkozik a cég arra, hogy azokat előzetesen anonimizálja, mivel azok rendkívül egyedi jellege miatt az újraazonosítási kockázat elfogadhatatlanul magas. A cég ezért a neurális adatokat olyan célokra is használja, amelyekhez a felhasználó előzetesen nem járult hozzá.
Ez Girardi szerint az adatvédelmet szabályozó N 19.628. sz. chilei törvény[iv], különösen az adatkezelő által a személyes adatok kezelése során tanúsított kellő gondosságról és felelősségről szóló 11. cikk megsértéséhez vezet. Ezenkívül a kereset ugyanezen törvény 13. cikkének megsértésére hivatkozott, amely a személyes adatok törléséhez vagy zárolásához való jogról rendelkezik.
Az Emotiv azzal érvelt ezzel szemben, hogy az eszköz használata a személyes adatok kezeléséhez való tájékozott és kifejezett hozzájáruláshoz kötött, amit az érintett bármikor visszavonhat. Az Emotiv szerint a felhasználók részletes szerződési feltételekkel kerülnek szembesítésre a termék használata előtt és kifejezett hozzájárulásukat adják az adatkezeléshez, amelyet a felperes is megtett az eszköz használatának megkezdéséhez. Ezen kívül a személyes adatokat csak szükség esetén tárolják és a felhasználók bármikor visszavonhatják az adatok kezeléséhez adott hozzájárulásukat.
A vállalat elismerte, hogy a felhasználóktól begyűjtött bizonyos neurális adatokat kutatási és statisztikai célokra megtartanak, de azok teljes anonimizálási eljáráson mennek keresztül. A cég felhívta a figyelmet arra is, hogy ezek az adatok teljes mértékben anonimizáltak, titkosítottak, valamint biztonságosan és az Insight felhasználóinak személyes adataitól elkülönítve tárolódnak.
A chilei legfelsőbb bíróság ítélete
A bíróság ítéletében együtt értelmezte a neurális adatok tudományos kutatási és statisztikai célú kezelésének jogszerűségét és azok anonimizálhatóságát a chilei jog alapján.
Az ítélet szerint az alperes cég nem hivatkozott az ügyben alappal arra, miszerint az Insight-felhasználóktól gyűjtött adatokat megfelelően anonimizálta és így azok szabadon, az érintett külön hozzájárulásától függetlenül kezelhető statisztikai adatokká alakulnak. A bíróság szerint a neurális adatok biometrikus adatok, ezért Chile adatvédelmi törvényének hatálya alá tartozik a kezelésük. Ezeket az adatokat a konkrét ügyben akkor is személyes adatnak kell tekinteni, ha a felhasználó mentális információs profilját megfosztják az egyénre vonatkozó közvetlen információktól, hiszen maga a profil olyannyira egyedi, hogy ezen információk nélkül is könnyedén összekapcsolható utólag is az érintettel.
A bíróság szerint ez akkor is igaz, ha a cég jelenleg nem tudja közvetlenül azonosítani a felhasználót, mivel az adathalmaz egyedisége és a technológia fejlődése potenciálisan magában hordozza annak igen magas kockázatát, hogy egy idő után a felhasználót újra össze lehessen kötni a profillal (pl. más adatbázisokkal való összevetés útján).
A statisztikai és kutatási célú adatkezeléshez tehát külön felhasználói hozzájárulásra lett volna szükség, amely feltünteti a kutatás célját is. A felhasználót pedig – mivel a mentális információs profilok megtartják személyes adat jellegüket – értelemszerűen megilletik (a fő szabály szerint ingyenesen gyakorolható) érintetti jogok, így az adatokhoz való hozzáféréshez, azok törléséhez vagy zárolásukhoz való jogok is.
Konklúzió helyett: neurális jogok?
A chilei jogalkotási kísérletben és a bemutatott ítéletben a „neurális jogok” kategóriájának kialakítása is szóba került. Az ítélet is utal több helyen olyan fogalmakra, mint a kognitív szabadság vagy a mentális magánélet, a pszichológiai integritás, az algoritmikus elfogultságtól mentes döntések és a kognitív képességek fokozását elősegítő technológiákhoz való egyenlő hozzáférés joga.
Az ember befolyásolástól mentes elmeműködéséhez való igénye szorosan összefügg ezért nem csak a magánélet és a személyes adatok védelméhez fűződő joggal, hanem a véleménynyilvánítás szabadságával és az emberi méltósággal is. Ez pedig egyben előre vetíti a neurális jogok, mint új alapjogi csoport létjogosultságát.
A befolyásolástól mentes elmeműködés igénye személyünk legbelső magját hivatott védelmezni, hiszen ha már gondolataink tartalma, integritása és biztonsága is kiárusítható árucikké, egyszerű szolgáltatási ellenértékké válik, továbbá afelett nem gyakorolhatunk kellő kontrollt, úgy végső soron emberi mivoltunk kérdőjeleződhet meg. Talán valóban belső énünk minél tisztább megőrzése és az afeletti egyéni irányítás biztosítása lesz az elkövetkezendő időszak egyik legjelentősebb kihívása, amit az alapvető jogok védelmének is támogatnia kell.
Véleményem szerint a neurális jogoknak a további dogmatikus kidolgozására van szükség, illetve előzetesen azt is szükséges tisztázni, hogy egyáltalán hordoznak-e olyan különleges jegyeket, amelyek miatt szükséges ezek külön kezelése a már meglévő alapvető jogoktól.
Mindenesetre annyi mindenképpen elmondható, hogy mind a chilei ítélet, mind a területen az elmúlt időszakban elkezdődő tudományos és szakmai párbeszéd úttörő pillanatot jelent az alapvető jogok védelmének fejlődésében és bizonyos kialakulóban lévő emberi jogok alakításában.
__________________________________________________________
[i] Elon Musk’s Neuralink implants brain chip in first human. https://www.reuters.com/technology/neuralink-implants-brain-chip-first-human-musk-says-2024-01-29/
[ii] Official Journal of the Republic of Chile, Ministry of Interior and Public Security, No. 43.086-B., Monday October 25, 2021. https://static1.squarespace.com/static/60e5c0c4c4f37276f4d458cf/t/6182c0a561dfa17d0ca34888/1635958949324/English+translation.pdf
[iii] N 1.080-2020. sz. ítélet (Chile Legfelsőbb Bírósága). https://www.pjud.cl/prensa-y-comunicaciones/getRulingNew/36102
[iv] Ley N 19.628. SOBRE PROTECCION DE LA VIDA PRIVADA (Chile 19.628. sz. törvénye a magánélet védelméről) https://www.bcn.cl/leychile/navegar?idNorma=141599
__________________________________________________________
Készült a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium keretében az Európai Unió RRF-2.3.1-21-2022-00004 projekt támogatásával.
__________________________________________________________
Az írás a szerző véleményét tartalmazza, és nem értelmezhető a TK hivatalos állásfoglalásaként.