Németh DorottyaAz internet megjelenése, technológiai fejlődése számos újítást hozott az emberek mindennapi életébe. Ezzel egyidejűleg szükségszerűen megjelentek új problémafelvetések, szabályozásra váró területek. Az elmúlt pár évben az internetes honlapok, közösségi média felületek térnyerése a nyilvánosság kérdéskörének számos új aspektusa kapcsán indította el a szabályozásról szóló diskurzust.
A közösségi média felületek sajátossága, hogy megjelentek a felhasználók által önállóan szerkesztett, posztolt és egymás között megosztott tartalmak, melyek a nyilvánosság korábban nem ismert globális szintjére is képesek eljutni. A közösségi oldalak közül kiemelendő a Facebook, ami az elsők között alakította ki saját szabályrendszerét a felületén megjelenő tartalmakkal, az oldalak felhasználóit érintő kérdésekkel kapcsolatban.
Az utóbbi idő tendenciáit megfigyelve megállapítható, hogy egyre nagyobb szerepet kap a Facebook, nemcsak mint magán kommunikációs csatorna, hanem mint a társadalmat érintő, komoly politikai, gazdasági kérdések megvitatására teret biztosító felület is. Számos online sajtó rendelkezik Facebook-oldallal is, egyre elterjedtebbé válik a Facebookon-oldalakon történő célzott kommunikáció. Egyre több publicista üzemeltet saját Facebook-oldalt, sokszor a hagyományos sajtó/média szereplés helyett. Tömegesen jönnek létre helyi közügyek megvitatására szolgáló csoportok, bizonyos témákat részletesen feldolgozó oldalak. A társadalmi érdeklődésre számot tartó kérdések megvitatása mellett egyre nagyobb közönség választja a tájékozódás forrásául a Facebook-oldalakat. E miatt pedig szükséges megvizsgálni a társadalmi nyilvánosság szerkezetének változását és ennek jogi vonatkozásait.
A hagyományos (sajtó) nyilvánosság kereteit a sajtó- és médiatermékekre vonatkozó szabályozás határozza meg. A Facebook felületekre ellenben ezek a szabályok jellemzően nem vonatkoznak. Azonban e felületek társadalmat formáló hatása miatt szükséges átgondolni, hogy jól van-e ez így.
A magyar szabályozás (2010. évi CIV. törvény 1.§ 6. pont) szerint sajtónak minősíthető az a szolgáltatás, amit gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, aminek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy szerkesztői felelősséget visel, és aminek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából.
Ezen fogalmi elemek részletesebb vizsgálatával érvelhetünk legalább bizonyos Facebook-oldalak sajtótermék-jellege mellett. A fogalmi elemek közül a legkevesebb fejtörést a tájékoztatási, szórakoztatási vagy oktatási cél okozza, ugyanis a nagyobb nyilvánosságnak örvendő, konkrét tematikával rendelkező oldalak minden esetben meghatározott üzenet közvetítésére, bizonyos céllal jönnek létre.
Facebook-oldalak esetében a szerkesztői felelősség fennállása, vagyis az oldal tényleges ellenőrzéséért való felelősség egyértelműen megállapítható, hiszen az adott oldal létrehozója egyedüli személyként dönthet el alapvető kérdéseket az oldal témájával, a bejegyzések típusával, rendszerességével kapcsolatban. A felületre posztolt tartalmak később szerkeszthetőek, törölhetőek, korlátozhatóak a nyilvánosság számára. Az oldalon megjelenő tartalmakhoz minden esetben köthető valaki, aki azt posztolta, megosztotta. A névtelen, álnevet viselő profilok e tekintetben nem jelentenek problémát, hiszen a hagyományos sajtótermékek szerkesztőit, újságíróit is megilleti az anonimitás lehetősége.
Az oldalakon megjelenő tartalmakért és a hozzájuk kapcsolódó kommentekért való felelősség a strasbourgi esetjog alapján (pl. Sanchez v. Franciaország) az oldal üzemeltetőjét, az oldal felett tényleges ellenőrzéssel rendelkező személyt is terhelhetik. Ez pedig arra enged következtetni, hogy a szerkesztői felelősségre vonatkozó fogalmi elem ilyen esetekben teljesül.
Harmadik kritériumként megjelenik az információ nyilvánossághoz való eljuttatása mint elsődleges cél. A 2023-as Eurostat adatok szerint átlagosan a lakosság 59%-a használója egyes közösségi média felületeknek Európában. Az átlaghoz képest Magyarországon kimagasló az aktív jelenlét a közösségi média felületeken, a statisztika szerint a lakosság 81%-a regisztrált felhasználó. A közösségi média oldalak közül a Facebook kiemelkedő nagyságú felhasználói körrel rendelkezik. Így a Facebook-oldalak nyilvánossághoz való eljutásának lehetősége vitathatatlan, természetesen megemlítve azt az alternatívát, hogy az oldal létrehozója dönthet az oldal privát, nyilvánosságtól elzárt létrehozása mellett.
A Facebook-oldalak sajtótermék-jellegét elutasító álláspontok általában a fogalmi elemek megléte közül a gazdasági szolgáltatásként való minősülést vitatják. E kritérium teljesüléséhez elengedhetetlen több konjunktív fogalmi elem teljesülése. Szükséges, hogy rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett végzett szolgáltatásról legyen szó. A nyereség, az ellenszolgáltatás fogalma tágan értelmezendő, hiszen a szolgáltatás ellenértéke nem szükségszerűen a szolgáltatás igénybe vevőjétől származik, hanem tőle és/vagy tőle független harmadik személytől. A Facebook-oldalak kapcsán inkább az utóbbi merül fel, az egyre gyakoribb reklámok, szponzorált tartalmak okán. Amellett, hogy természetesen nem minden Facebook-oldal sorolható ebbe a kategóriába, a gazdasági szolgáltatás-jelleg fennállásának lehetősége mellett szolgál érvként, hogy a Facebook külön oldalt tart fenn annak hirdetésére, hogy tartalmak posztolásával hogyan tehet szert bárki bevételre. Ezen az oldalon a Facebook 5 opciót említ meg, melyeket később részletesen ismertet. Az 5 opció: hirdetések elhelyezése a videókban, hirdetések elhelyezése a cikkekben, előfizetési hivatkozás elhelyezése, együttműködés márkákkal, bevételszerzés saját élő videókkal.
Egyre több sajtótermék-jellegű Facebook-oldalon jelennek meg hirdetések, vagy annak a jele, hogy szponzorált tartalmat lát a felhasználó. Ettől függetlenül a gazdasági kockázatvállalás még vizsgálandó fogalmi elem, melynek teljesülése a bevételszerzés megvalósulásából nem következik egyértelműen. A Facebook jelenlegi szabályozása szerint nem vállal jogi felelősséget azok közléseiért sem, akik elsődleges bevételi forrásukként a Facebook felületén való tevékenységüket jelölik meg. Emellett a Facebookot elsődleges bevételi forrásként megjelölő Facebook-oldal üzemeltetők növekvő száma legalább bizonyos Facebook-oldalak tekintetében a gazdasági szolgáltatás-jelleg fennállását implikálja.
A Facebook térhódítása arra sarkall, hogy a Facebook-oldalakra mint közösséget, társadalmat alkotó, formáló felületekre tekintsünk. Ebből az aspektusból vizsgálva nem tekinthetünk el bizonyos oldalak sajtótermék-jellegétől, ennek a kérdéskörnek bizonytalan szabályozásától. A Facebook-oldalak, csoportok tájékoztatnak, szórakoztatnak, helyettesíthetnek hagyományos sajtótermékeket, ebből kifolyólag alkalmasak lehetnek a nyilvánosság befolyásolására. A jelenlegi szabályozás és a joggyakorlat, amely a felelősségtelepítéssel foglalkozik, elsősorban az egyénekre helyezi a hangsúlyt (pl. kommentekért való felelősség). A Facebookkal szemben állandó kritikaként említhető, hogy a felelősségtelepítés mellett a tartalommoderálásra vonatkozó szabályok, eljárási keretek is bizonytalanok. A Facebook algoritmusa szerint Közösségi Alapelvet sértő tartalmat posztoló oldal korlátozható, súlyosabb esetben azonnal letiltásra is kerülhet. A korlátozás időtartamára, a felülvizsgálatra vonatkozó szabályok azonban homályosak. A tartalommoderálás szabályainak értelmezésében, a transzparens kommunikáció kialakításában fontos szerepet játszik a 2020 óta tevékenykedő Facebook Oversight Board (Felügyelő Bizottság). A felhasználók abban az esetben, ha kimerítették a Facebook által biztosított fellebbezési lehetőségeket, a független testülethez fordulva megtámadhatják a vállat döntését a tartalom korlátozásával kapcsolatban. A testület munkája során különös figyelmet fordít a jelentős társadalmi hatással bíró esetekre, így kiemelten foglalkozik a válsághelyzeteket, választásokat érintő esetekkel. A testület eljárása során megvizsgálja, hogy az adott tartalom korlátozása összhangban állt-e a Meta irányelveivel, értékeivel. Ezen felül elsődleges szempontként vizsgálja az emberi jogok érvényesülését, a szólás és véleménynyilvánítás szabadságát biztosító kereteket. Az Oversight Board döntése kötelező érvényű a Facebookra nézve. Az egyedi ügyek mellett a testület általános javaslatok, irányelvek megfogalmazásával segíti a Facebook működésének fejlődését, ezáltal hatással van arra, hogy a közösségi média felületeken a tartalommoderáció átláthatóbb, a felhasználói jogokat biztosító folyamat legyen.
Összefoglalva, megállapítható, hogy a Facebook egyre növekvő jelentőséggel bír, a nyilvános kommunikáció fontos színtere lett. Mint ilyen, bizonyos szempontból összevethető a Facebook által biztosított nyilvánosság a sajtó nyilvánosságával. A jelenlegi szabályozás és a joggyakorlat ezekre a szempontokra egyelőre nem fordít kellő figyelmet. A Facebook-oldalak, csoportok jelentősége miatt érvelhetünk amellett, hogy ezek a sajtóval összevethető szerepet töltenek be a társadalomban, így felmerülhet a sajtóra vonatkozó felelősségi szabályok megfelelő kiterjesztése egyes Facebook-oldalakra, csoportokra is. A magyar szabályozás értelmezési keretrendszerébe (pl. a sajtótermék fogalmának értelmezésébe) akár bele is férhetne, hogy bizonyos Facebook-oldalakat sajtóterméknek minősítsünk. Azonban ez a lehetőség felveti azt a kérdést, hogy az értelmezési keretek ilyen jellegű kiterjesztése valójában a sajtószabadság védelmét szolgálná-e vagy éppen a véleménynyilvánítást korlátozná egy demokratikus társadalomban nem arányos mértékben.
Erre a dilemmára általános választ adni jelenleg nem lehet, hiszen számos egyéb, most nem vizsgált aspektus is döntő hatással lehet a kérdés megválaszolására. Ennek ellenére konkrét esetekben időről időre a bíróságoknak is döntést kell hozniuk azzal kapcsolatban, hogy a Facebook-oldal üzemeltetőjének sajtóként kell-e viselnie a felelősséget azért a tartalomért, amelynek nyilvánosságra kerüléséhez hozzájárult.
__________________________________________________________
A szöveg eredetileg a Bibó István Szakkollégium által szervezett, Közjog és magánjog határán: hogyan működik jogszerűen a sajtó? kurzusának keretében készült.
__________________________________________________________
Az írás a szerző véleményét tartalmazza, és nem értelmezhető a TK hivatalos állásfoglalásaként.