jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

A jogosultságtudat kvalitatív megközelítése: a szakértői interjúk tanulságai

2020. március 30. 13:17
Gulya Fruzsina
ELTE ÁJK
A jogosultságtudat kvalitatív megközelítése: a szakértői interjúk tanulságai

A korábbi négy blogbejegyzésben a kutatócsoport tagjai összefoglalták a jogosultságkultúra empirikus elemzésének elméleti és módszertani előfeltevéseit, valamint ismertették a jogi éberség komponensével, a jogok azonosításának komponensével, és a jogi mobilizáció komponensével kapcsolatos kutatási eredményeiket. Ebben a blogbejegyzésben a kutatáshoz kapcsolódó öt szakértői interjú első tapasztalatait és tanulságait mutatom be.

A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: az álláshelyek megőrzése válság idején

2020. március 27. 11:38
Hungler Sára
TK JTI
A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: az álláshelyek megőrzése válság idején

Március elején nyilvánvalóvá vált, hogy a járvány megfékezése érdekében szükséges korlátozni az emberek, azaz munkajogi szempontból a munkavállalók mozgását. Ebben a helyzetben a legfontosabb munkajogi kérdéseket az jelentette, hogy utasíthatja-e a munkáltató a munkavállalót a munkahelytől való távolmaradásra, illetve, hogy a távolmaradó munkavállalót megilleti-e a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 146.§ (1) bekezdése szerinti állásidőre járó alapbér. Ezeket a kérdéseket a hatályos jog alapján meg lehet válaszolni.

A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: bevezetés

2020. március 26. 18:20
Lőrincz Viktor Olivér
TK JTI
A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: bevezetés

A kialakult járványügyi helyzetre tekintettel a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete az NKFIH által finanszírozott „A magyar jogrendszer reakcióképessége 2010 és 2018 között (FK 129018)” kutatással összefüggésben, „Epidemiológia és jogtudomány” címmel indít a kutatóközpont által is támogatott kutatási projektet.

A jogosultságkultúra empirikus elemzése: a jogi mobilizáció komponense

2020. március 24. 15:57
Bartha Attila
Fekete Balázs
Gajduschek György
TK PTI, TK JTI
A jogosultságkultúra empirikus elemzése: a jogi mobilizáció komponense A jogosultságkultúra empirikus elemzése: a jogi mobilizáció komponense A jogosultságkultúra empirikus elemzése: a jogi mobilizáció komponense

Előző blogbejegyzéseinkben a jogosultságtudat (rights consciousness) első – jogi éberség (rights awareness) – és második – a jogok azonosítása (rights identification) – komponensét elemeztük a 2019 nyarán történt adatfelvétel alapján. Ebben a részben a harmadik elemmel, a jogi mobilizációval (legal mobilization) foglalkozunk.

A hálapénz büntethetőségének társadalmi megítéléséről

2020. január 31. 12:35
Hollán Miklós
Venczel Timea
TK JTI
A hálapénz büntethetőségének társadalmi megítéléséről A hálapénz büntethetőségének társadalmi megítéléséről

A „Büntetőjogunk szabályozási újdonságai – a jogtudatban” című hároméves kutatási projektünk célja a büntetőjogi szabályozás újdonságaival kapcsolatos ismeretek és vélemények feltérképezése. A projekt keretében 2018 októberében végeztettünk el egy kérdőíves adatfelvételt a felnőtt magyar népességre reprezentatív mintán. A kérdőív a mindennapi életben, illetve a médiában gyakrabban előforduló 12 témához kapcsolódott, amelyek egyike az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó előnyök büntetőjogi megítélése volt.

A fogyatékossággal élő emberek választójogának európai fejleményei a Német Alkotmánybíróság legutóbbi döntése tükrében

2019. december 18. 20:17
Stánicz Péter
PhD-hallgató, ELTE ÁJK
A fogyatékossággal élő emberek választójogának európai fejleményei a Német Alkotmánybíróság legutóbbi döntése tükrében

A Német Alkotmánybíróság friss döntésében kimondta: a teljesen korlátozó gondnokság alá helyezés, így valójában az önálló, autonóm élethez szükséges segítség önmagában nem képezheti alapját a választójogból történő kizárásnak. A bíróság döntése jól illeszkedik az egyéni autonómia alapjogi megközelítésének nemzetközi paradigmájához, és fontos precedensként szolgálhat más államok választójogi reformja során.

Az általános az új különös? Hatósági nyilvántartások az Ákr. és az Art. nyomán

2019. december 17. 23:05
Szalóki István
PhD-hallgató, DE ÁJK Marton Géza Doktori Iskola
Az általános az új különös? Hatósági nyilvántartások az Ákr. és az Art. nyomán

A jogalkotó célja kezdetben az volt, hogy egységes eljárásjogi kódexet biztosítson minden hatósági eljárás számára. Ezt a célt megvalósította a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) szabályozási logikája, és ezt a célt tűzte ki az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) is szabályozásának alapjául. Az Ákr. – ugyanúgy, mint a Ket. – általánosan és egyértelműen szabályoz „valamennyi” hatósági eljárást, és alkalmazkodni kívánt mind a hatóság, mind az ügyfelek elvárásaihoz. Az Ákr. „általános közigazgatási eljárásjogi törvény” profiljának „predesztinációját” csökkenti az a tény, hogy a legnagyobb számban előforduló hatósági ügyek, az adóigazgatási ügyek esetében nem alkalmazható, amely megállapítás igaz a hatósági nyilvántartásokra és az adóalany-nyilvántartásra is.

„Vallási pereskedés.” Panelbeszélgetés Christopher McCruddennel emberi jogokról, bíróságokról és hitbéli meggyőződésekről

2019. december 05. 13:53
Balogh Lídia
tudományos munkatárs, TK JTI
„Vallási pereskedés.” Panelbeszélgetés Christopher McCruddennel emberi jogokról, bíróságokról és hitbéli meggyőződésekről

A Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetében 2019. november 21-én panelbeszélgetés zajlott Christopher McCrudden (Michigan Law, Queens University Belfast)  Litigating Religions – An Essay on Human Rights, Courts, and Beliefs című, 2018-ban megjelent könyvéről, a szerző részvételével. A felkért hozzászólók Jaap Doedens (Pápai Református Teológiai Akadémia), Nagypál Szabolcs (ELTE ÁJK) és Evert van de Poll (ETF, Leuven) voltak; a tőlük, valamint a hallgatóságtól érkező észrevételek és kérdések nyomán élénk eszmecsere bontakozott ki. A könyvről magyar nyelvű recenzió olvasható az Állam- és Jogtudományban; a jelen blogbejegyzés a beszélgetés csomópontjainak felidézésére vállalkozik.

Gondolatok „A magyar jogosultságkultúra empirikus kutatása” című workshopról

2019. november 18. 13:13
Szontagh Veronika
kutatási asszisztens, TK JTI
Gondolatok „A magyar jogosultságkultúra empirikus kutatása” című workshopról

Mennyire vagyunk képesek felismerni konfliktusainkban a jogi dimenziót? Képesek vagyunk-e a jog nyelvén megfogalmazni konfliktusainkat? Milyen mértékben vagyunk hajlandók jogi eljárást indítani? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ „A jogosultságkultúra hiánya a közép-európai jogi kultúrákban. Mítosz vagy valóság?” elnevezésű kutatási projekt. A kutatás a jogosultságokkal kapcsolatos attitűdöket vizsgálja Magyarországon, valamint nemzetközi összehasonlításban holland és szerb adatokkal. A 2019. szeptember 17-én megrendezésre kerülő workshopon a hallgatóság megismerhette a kutatás elméleti keretét, módszertanát és első eredményeit is. A workshop keretében felkért hozzászólók opponálták a kutatás első fázisát, e sorok szerzője folytatja a sort, és röviden összefoglalja gondolatait, dilemmáit és kérdéseit a kutatással kapcsolatban.

Az identitás átalakulása Magyarországon és az Egyesült Királyságban

2019. szeptember 27. 11:13
Majtényi Balázs
egyetemi tanár, ELTE TÁTK
Az identitás átalakulása Magyarországon és az Egyesült Királyságban

Az alábbi írás a „Barátból ellenség? Az EU megítélésének változása a hazai közjogi fordulat és a Brexit tükrében” című Bolyai-kutatás keretében született. E kutatás kiinduló állítása, hogy a két országban zajló folyamatok, a fontos különbségek ellenére, meglepő párhuzamokat mutatnak. A posztban e két esetben a nemzeti identitás átalakulását és annak az alkotmányos intézményekre gyakorolt hatásait elemzem.

Párhuzamok: alkotmányosságellenesség Magyarországon és az Egyesült Királyságban

2019. szeptember 27. 10:56
Majtényi Balázs
egyetemi tanár, ELTE TÁTK
Párhuzamok: alkotmányosságellenesség Magyarországon és az Egyesült Királyságban

Az alábbi írás a Barátból ellenség? Az EU megítélésének változása a hazai közjogi fordulat és a Brexit tükrében című Bolyai-kutatás keretében készült. E kutatás kiinduló állítása, hogy a két országban zajló folyamatok, a fontos különbségek ellenére, meglepő párhuzamokat mutatnak. A poszban e két esetben megjelenő alkotmányosságellenességet vetem össze.

Tényleges szankció-e a sajtó-helyreigazítás?

2019. augusztus 01. 22:54
Timár Balázs
tudományos segédmunkatárs, MTA TK JTI
Tényleges szankció-e a sajtó-helyreigazítás?

A napokban jelent meg egy sajtó-helyreigazítási eljárás nyomán született helyreigazító közlemény, amely egy szinte napra pontosan négy hónappal korábbi cikk állításait cáfolta. A helyreigazító közlemény az eredeti cikk több mint 90 százalékát annulálta. Felmerül a kérdés, hogy alkalmas-e az effektív jogvédelemre egy olyan rendszer, amelyben végső soron bő negyedévvel később következik a jogsérelem orvoslása.

A jogosultságkultúra empirikus elemzése: a jogok azonosításának komponense

2019. július 28. 17:27
Bartha Attila
Fekete Balázs
Gajduschek György
MTA TK PTI, MTA TK JTI
A jogosultságkultúra empirikus elemzése: a jogok azonosításának komponense A jogosultságkultúra empirikus elemzése: a jogok azonosításának komponense A jogosultságkultúra empirikus elemzése: a jogok azonosításának komponense

Előző blogbejegyzésünkben a jogosultságtudat (rights consciousness) első elemét, a jogi éberség (rights awareness) komponensét elemeztük friss magyar adatfelvételünk alapján. Ebben a részben a jogosultságtudat második tényezőjével, a jogok azonosításának (rights identification) komponensével foglalkozunk.

A jogosultságkultúra empirikus elemzése: a jogi éberség komponense

2019. július 28. 16:09
Bartha Attila
Fekete Balázs
Gajduschek György
MTA TK PTI, MTA TK JTI
A jogosultságkultúra empirikus elemzése: a jogi éberség komponense A jogosultságkultúra empirikus elemzése: a jogi éberség komponense A jogosultságkultúra empirikus elemzése: a jogi éberség komponense

A kutatás elméleti és módszertani alapjainak tisztázásánál már utaltunk arra, hogy a jogosultságtudat (rights consciousness) fogalma közvetlenül nem alkalmazható empirikus elemzési célokra, elsősorban komplexitása, többdimenziós tartalmi jellege miatt. Ezért a jogosultságtudat fogalmát három olyan komponensre bontottuk fel, amelyek együttes vizsgálatával lehetséges a jogosultságtudat tudományos igényű meghatározása és operacionalizálása, empirikus megközelítése. Ez a három komponens: (i.) a jogi éberség komponense (rights awareness component), (ii.) a jogok azonosításának komponense (rights identification component), valamint a jogi mobilizáció komponense (legal mobilization component). E blogbejegyzésben az első komponensre vonatkozó magyar adatok elemzésével foglalkozunk.

A jogosultságkultúra empirikus elemzése: elméleti és módszertani előfeltevések

2019. július 28. 15:37
Bartha Attila
Fekete Balázs
Gajduschek György
MTA TK PTI, MTA TK JTI
A jogosultságkultúra empirikus elemzése: elméleti és módszertani előfeltevések A jogosultságkultúra empirikus elemzése: elméleti és módszertani előfeltevések A jogosultságkultúra empirikus elemzése: elméleti és módszertani előfeltevések

2017 októberében indult kutatási programunkban (NKFI FK 125520) a magyar jogi kultúra egy szeletét, a jogosultságokkal kapcsolatos attitűdöket vizsgáljuk. Kutatásunkat nemzetközi összehasonlító perspektívában, párhuzamosan készülő holland és szerb elemzésekkel együtt végezzük. Az első évben a kutatás elméleti alapjainak tisztázásával foglalkoztunk, különös tekintettel a nemzetközi eredmények megismerésére és hasznosítására.

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip európai parlament belső piac fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság diszkrimináció európai központi bank alkotmánybíróság gazdasági és monetáris unió versenyjog kúria állami támogatás demokrácia uniós értékek jogegységi határozat előzetes döntéshozatali eljárás euró nemzeti érdek közös kereskedelempolitika eu alapjogi charta brexit arányosság elve szociális jog irányelvek átültetése european convention of human rights kásler-ítélet fizetésképtelenségi rendelet választás eusz 7. cikke oroszország egységes piac európai bizottság elnöke human trafficking adatvédelem human rights környezetvédelem ultra vires aktus bevándorlás fenntartható fejlődés ceta német alkotmánybíróság btk közös kül- és biztonságpolitika trump wto nafta közigazgatás russia tpp migráció nemzeti bíróságok fundamental rights menekültkérdés ukraine crisis bankunió strasbourgi bíróság panpsychism szolidaritás polgári kezdeményezés magyarország personhood kötelezettségszegési eljárás szankció syngamy eu sanctions energiapolitika environment compliance devizakölcsön ecthr európai integráció civil törvény alkotmányjog prison conditions ukrán válság fővárosi közgyűlés európai parlamenti választások fogyatékosok jogai surrogacy kiotói jegyzőkönyv national courts internet verseny szabadsága magyar helsinki bizottság ebh államcsőd közbeszerzés felsőoktatás normakontroll versenyképesség adójog consumer protection platformtársadalom halálbüntetés vesztegetés szülő nők helyzete likviditás külkapcsolatok állampolgárság lex ceu eljárási alkotmányosság adózás európai politikai pártok; single market adókövetelés hálapénz peschka menekült hatáskörmegosztás european court of human rights nemzetközi magánjog közjogtudomány gmo-szabályozás pártfinanszírozás retaliation adatmegőrzési irányelv fizetésképtelenségi eljárás schuman-nyilatkozat jogelmélet fal dajkaterhesség környezetvédelmi politika családi jog zaklatás beruházásvédelem gmo-mentesség központi bankok európai rendszere európai politikai közösség hungary közerkölcs sokszínű európa alapító atyák vallásszabadság dublin iii egyesült királyság áruk szabad áramlása öröklési jog szegregáció szabályozáshoz való jog european neighbourhood policy hatáskör-átruházás politikai pártok european court of justice kisebbségek juncker bizottság első alkotmánykiegészítés 1951-es genfi egyezmény egészségvédelem uniós polgárság irányelvek jog és irodalom elsőbbség elve kohéziós politika sokféleség energiahatékonysági irányelv obamacare strasbourgi esetjog tényleges életfogytiglan közigazgatási perrendtartás ártatlanság vélelme erdély ukraine régió fizetésképtelenség; energiaunió születésszabályozás parlament európai bíróság elnöke új btk. általános közigazgatási rendtartás alapjogi charta legitimáció konferencia székelyföld autonomy of eu legal order jogharmonizáció; eurasian economic union hobby lobby véleménynyilvánítás szabadsága lenaerts törökország kikényszerítés law in literature uk report inviolability of eu legal order csődjog; dcfta büntetőjog média hatékony jogvédelem szabadságvesztés történelmi konfliktusok személyek szabad mozgása law as literature európai szomszédságpolitika mulhaupt european values többségi demokrácia; jogos védelem országgyűlés franciaország uniós válságkezelés európai jog szociális deficit letelepedés szabadsága lengyel alkotmánybíróság brit jelentés olaszország european central bank áldozatvédelem sajtószabadság németország lojális együttműködés európai tanács európai emberi jogi egyezmény lengyelország ingatlanadó-követelés article 7 teu népszavazás german constitutional court végrehajtás válság kiskereskedelmi különadó jogállamiság-védelmi mechanizmus excessive deficit nyilvános meghallgatás rule of law common commercial policy omt értékközösség egyesülési jog szíria uniós jog sérthetetlensége eu klímapolitika exclusionarism kommunikáció democracy európai unió alapjogi ügynoksége egyenlő bánásmód görögország muršić érdekközösség velencei bizottság lengyel alkotmánybíróság uniós jog autonómiája infrastruktúrához való hozzáférés kvótakereskedelem protectionism datafication reklámadó emberi méltóság pénzügyi válság ügynökprobléma gazdasági szankciók civil jogállamiság

Archívum