jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

A békési tanyavilágtól az alkotmánybírói székig. Schmidt Péter (1926-2022) élete és pályája

2022. május 23. 10:15
Koi Gyula
tudományos munkatárs, TK JTI
A békési tanyavilágtól az alkotmánybírói székig. Schmidt Péter (1926-2022) élete és pályája

Schmidt Péter sorsa Békés megye tanyavilágából vezetett az alkotmánybírói székig. A fordulatos életút ismertetése különösen a fiatal kutatók, az újabb jogászi generációk, és a joghallgatók számára szolgálhat számos újdonsággal és tanulsággal. A néhai professzor pályájának színtere volt jogelőd intézményünk, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézete 1956 és 1967 között. E falak között fejezte be kandidátusi értekezését is.

Voting at embassies and consulates during the 2022 parliamentary elections in Hungary - New problems caused, and long-existing concerns intensified by the COVID-19 pandemic

2022. május 10. 11:44
Takács Judit
joghallgató, ELTE ÁJK
Voting at embassies and consulates during the 2022 parliamentary elections in Hungary - New problems caused, and long-existing concerns intensified by the COVID-19 pandemic

On 3 April 2022 Hungary organised its first parliamentary elections since the appearance of COVID-19. As the country had not staged any general elections during the pandemic before, this was the first time that it had to face and answer to the new challenges of conducting a general vote under the special conditions entailed by the public health emergency. (Nonetheless, by-elections had been held since the beginning of the pandemic, before the 2022 general elections, like the parliamentary by-elections in October 2020 in Tiszaújváros. Besides, the April elections were not the only ones held in 2022 either, as on 8 May 2022 by-elections of some mayors were conducted in eleven smaller settlements. Those by-elections were originally scheduled to November 2020 but were postponed due to the announcement of the second stage of state of emergency under the pandemic.) The coronavirus related problems practically cover the whole electoral process, including the election campaign, sanitary concerns at the polling stations, the method of ballot counting, exercising the right to vote under quarantine or voting from abroad.

Primary election in the shadow of the pandemic

2022. április 18. 18:11
Karácsony Lili
joghallgató, ELTE ÁJK
Primary election in the shadow of the pandemic

The coronavirus disease (COVID19) posed unprecedented challenges to our society in all aspects of life. It caused enormous changes in our everyday routines, but it also presented grave challenges to the governments of all countries and raised several questions related to the faults of legislative solutions. Within a few days, the world as we knew it changed completely, and even the most common activities became sources of danger, and therefore required rapid and efficient regulations. Many fundamental rights had to be re-evaluated and limited in favour of society’s interest that undoubtedly had significant impacts on elections as well. 

A parlamentek a pandémia időszakában: különböző működési modellek

2022. április 14. 10:16
Juhász Gergely
joghallgató, ELTE ÁJK
A parlamentek a pandémia időszakában: különböző működési modellek

A COVID-19 2020-as világméretű megjelenése óta alapjaiban határozza meg mindennapjainkat. Így aligha található a világon olyan ország, amelyben ne merültek volna fel a pandémia hatására különböző olyan alkotmányjogi kérdések, amelyek ezt megelőzően nem kerültek terítékre. Az egyik ilyen kulcskérdés az alkotmányos demokráciákban világszerte a törvényhozó testületek, a parlamentek működésének biztosítása volt. Jelen írásom a parlamentek működésének problémakörével foglalkozik, mégpedig azt vizsgálva, hogy milyen megoldásokat alkalmaztak a világjárvány megjelenését követően az egyes európai országokban, külön hangsúlyt helyezve a magyar szabályozásra a kérdéskörben.

Észrevételek a civilis possessio fogalmához a római jogban

2022. április 11. 8:30
Földi András
Hamza Gábor
professor emeritus, MTA doktor, ELTE ÁJK; professor emeritus, akadémikus, ELTE ÁJK
Észrevételek a civilis possessio fogalmához a római jogban Észrevételek a civilis possessio fogalmához a római jogban

A civilis possessio fogalmát a hazai római jogi tankönyvek egy része, így pl. a Brósz—Pólay-tankönyv és az azt követő tankönyvek,[i] valamint Benedek Ferenc tankönyve[ii] egy régebbi, a ius commune-ben ismert nézetnek[iii] megfelelően definiálja, értve e fogalom alatt minden olyan birtoklási helyzetet, amely joghatással jár, beleértve tehát pl. a tolvaj és a rabló birtoklását is. Benedek Ferenc kifejezetten utal arra, hogy a civilis possessio causáját, tényalapját önhatalmú jogellenes aktusok, pl. a lopás is képezhették.[iv] Ezért a tolvaj is civilis possessornak minősül, nála a causa possessionist az animus domini,[v] ill. az animus rem sibi habendi[vi]fennállásával összefüggésben a tulajdonjog látszata képezi.[vii]

Különleges jogrend vagy kivételes hatalom? - A veszélyhelyzet és a jogállamiság

2022. április 04. 10:07
Karácsony Lili
joghallgató, ELTE ÁJK
Különleges jogrend vagy kivételes hatalom? - A veszélyhelyzet és a jogállamiság

A koronavírus járvány már másfél éve határozza meg az egész világ, köztük a magyar állampolgárok életét. A pandémia terjedése és az új variánsok megjelenése mellett az emberi egészség és élet még nagyobb prioritássá vált mint valaha. A járvány elleni védekezésben gyors döntési és cselekvési képességre van szükség, melynek okán a Kormány elrendelte a rendkívüli jogrend alkalmazását. A megnövelt hatáskörhöz azonban nagyobb felelősség is társul, a hatékonyság követelménye ugyanis nem mehet a jogállamiság rovására. A két követelmény közötti egyensúly fenntartása elengedhetetlen demokratikus elvárás, a korlátok nélküli hatalomkoncentráció ugyanis még különleges jogrend esetén sem elfogadható. A továbbiakban egyes, a különleges jogrenddel kapcsolatban felmerülő alkotmányos problémákra fogok reflektálni, külön fókuszt helyezve a hatékonyság és jogszerűség egyensúlyával kapcsolatos dilemmákra.

AI-Driven Healthcare Technologies and Algorithmic Gender Bias: A Need for Data Feminism - An Overview of Pin Lean Lau’s Seminar Talk at TK MILAB

2022. március 28. 12:13
Vida Márton
BA hallgató, CEU
AI-Driven Healthcare Technologies and Algorithmic Gender Bias: A Need for Data Feminism - An Overview of Pin Lean Lau’s Seminar Talk at TK MILAB

Pin Lean Lau held the final talk of the Artificial Intelligence National Laboratory (MILAB) online seminar series in 2021. She is a researcher at the Brunel University of London, and holds a PhD in Law from Central European University. She introduced an ongoing project of hers concerning the regulation of AI bias in healthcare. Her main goal was to explore how AI bias may occur in healthcare technologies, and how such biases may be avoided through better regulation and data science.

'Do you feel in charge?' Underlying assumptions behind legal information retrieval - An Overview of Jakub Harašta Seminar at TK MILAB

2022. március 21. 14:34
Rand Al Hussaini
gyakornok, TK JTI
'Do you feel in charge?' Underlying assumptions behind legal information retrieval - An Overview of Jakub Harašta Seminar at TK MILAB

As part of the TK MILAB online research seminar series, Jakub Harašta held a seminar on the issue of legal information retrieval, focusing on the assumptions behind legal information retrieval, his main argument was whether the retrieved information has any useful value or relevance to the users, how the data are presented to the users, and how the assumptions can be communicated. In addition, the question of transparency and the necessity it holds. Consequently, he advocated the need for data feminism. Intersectional feminism, he asserts, can reorient the way we think about and manage algorithmic data in healthcare, as well as challenge and modify power differentials that impact bias and under-representation dynamics.

Hogyan (ne) tartsunk választást járványhelyzetben? - A lengyel példa: A koronavírus hatása a 2020-as lengyelországi elnökválasztás folyamatára

2022. február 09. 15:52
Gál Kristóf
joghallgató, ELTE ÁJK
Hogyan (ne) tartsunk választást járványhelyzetben? - A lengyel példa: A koronavírus hatása a 2020-as lengyelországi elnökválasztás folyamatára

Új év, új hullám, konstans dilemmák. Még élénken élnek bennem egyik hallgatótársam szavai 2020. márciusából:” Higgy nekem, két hét múlva pontosan úgy megy minden tovább, mint régen!” Nos, mondhatjuk, hogy ez nem volt egy sikeres jóslat, de Nostradamus mester sem bizonyult tévedhetetlennek, így menthetőnek tartom naiv optimizmusunkat. Azóta nyilvánvaló, hogy lassan két év leforgása sem volt elegendő a normalitáshoz való visszatéréshez. A világjárványra adott kormányzati válaszok az állampolgárok alapjoggyakorlását érintették, olykor nehezebbé, problematikussá téve, olykor szinte teljesen ellehetetlenítve azt. Itt nem csupán egy-egy alapjogunkról van szó, vagy egy alapjogunk néhány részjogosítványáról, hanem sokszor egyidejűleg szinte az összesről.

Valóban a szerzői jog a legalkalmasabb eszköz a mesterséges intelligencia produktumainak védelmére? - Mezei Péter előadása a pesszimista álláspontról

2022. február 01. 14:06
Kálmán Kinga
Kutatási asszisztens, TK JTI
Valóban a szerzői jog a legalkalmasabb eszköz a mesterséges intelligencia produktumainak védelmére? - Mezei Péter előadása a pesszimista álláspontról

A Társadalomtudományi Kutatóközpont „A mesterséges intelligencia jogi környezetének kihívásai” című MILAB részprojektének keretében került sor 2021. november 11-én Mezei Péter „Mesterséges intelligencia és szerzői jog” című online előadására.  Dr. Mezei Péter a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Összehasonlító Jogi és Jogelméleti Intézetének habilitált egyetemi docense, valamint a finnországi University of Turku címzetes egyetemi docense. Ezen túl a Szerzői Jogi Szakértő Testület tagja, továbbá az European Copyright Society választott tagja. Eddigi kutatói pályája során kiemelt figyelmet szentelt a szerzői jog és a digitalizáció kapcsolatának, amely fókuszon belül jelenleg a mesterséges intelligencia kihívásaival foglalkozik kiemelten.

Alkotmányozás a koronavírus árnyékában - Az alkotmányoknak is meg kell küzdeniük a vírussal?

2021. december 15. 15:19
Szabó Zoltán
joghallgató, ELTE ÁJK
Alkotmányozás a koronavírus árnyékában - Az alkotmányoknak is meg kell küzdeniük a vírussal?

Indokolt-e egy állam alkotmányát a koronavírus járvány következtében módosítani vagy újraírni? Milyen esetekben szükséges bevezetni a különleges jogrendet és mikor kell különleges jogrendi eszközökkel válaszolni egy krízishelyzet kihívásaira? Nélkülözhetetlen-e az alapjogok korlátozása veszélyhelyzetben? Valószínű és sajnálatos, hogy ezeket a kérdéseket még egy ideig biztosan halljuk majd a közeljövőben, ugyanis a várakozásoknak megfelelően már a koronavírus járvány negyedik hullámában vagyunk. Ennek apropóján az előbbi kérdések mentén vizsgálom meg a koronavírus járványra reflektáló magyar szabályozást - az Alaptörvény IX. módosítására fókuszálva -, illetve áttekintek néhány külföldön alkalmazott különleges jogrendi megoldást.

Járvány idején is demokratikus – az önkormányzatok képviselő testületei online üléstartásának lehetősége

2021. december 07. 9:38
Beyer Fülöp
joghallgató, ELTE ÁJK
Járvány idején is demokratikus – az önkormányzatok képviselő testületei online üléstartásának lehetősége

A tisztességes eljáráshoz való joggal való mély kapcsolata okán, emberi jogi kérdést is jelentő online bírósági meghallgatás problematikája mellett, a más közjogi entitások, például az önkormányzatok képviselő-testületei online működtetése is mély alkotmányos és emberi jogi tartalommal rendelkezik. E tartalmat érdemes volna a XXI. század kihívásai és adottságai kontextusában (újra?) értelmeznünk: a koronavírus terhelte időkben a plurális helyi közhatalomgyakorlás folytonossága és a helyi önkormányzáshoz való jog szempontjából a képviselő-testületi ülések online megvalósítása egy olyan lehetőség, amit meg kell fontolnunk.

Nemzetiségi országgyűlési képviselők 2022-ben?

2021. november 15. 9:00
Dobos Balázs
tudományos főmunkatárs, TK KI
Nemzetiségi országgyűlési képviselők 2022-ben?

A jövő évi országgyűlési választásokon immár harmadszor nyílik lehetősége a nemzetiséghez tartozó választóknak arra, hogy nemzetiségi szószólókat, illetve – kellő számú választó és leadott érvényes szavazat esetén – kedvezményes módon nemzetiségi országgyűlési képviselőket válasszanak. A nemzetiségi törvény idén nyári módosítása értelmében az országos nemzetiségi önkormányzatok október elsejétől dönthetnek a listaállításról, és több önkormányzat már határozott is a listán indulókról. A nemzetiségi választói névjegyzék november közepei adatai alapján a regisztrációjukat az országgyűlési választásokra is kiterjedően kérők száma a romák esetében már meghaladta a németekét, így jelen állás szerint a roma listavezetőnek is elvi esélye van a teljes jogú parlamenti képviselet elérésére. A szorosnak ígérkező választási versenyben az immár két nemzetiségi mandátum perspektívája ismételten aktualitást kölcsönöz egyes, az intézménnyel kapcsolatos kérdések, dilemmák és tapasztalatok áttekintésének.

Familiaritás és szolidaritás – példák és tapasztalatok a bíróságok működésében

2021. október 11. 8:24
Timár Balázs
tudományos segédmunkatárs, TK JTI
Familiaritás és szolidaritás – példák és tapasztalatok a bíróságok működésében

Már-már közhelyszerű, hogy bajban ismerszik meg a jó barát. Visszatekintve a koronavírus-járvány miatti korlátozásokra, azok mindennapjaira, könnyen belátható, hogy nem csak a barátságok, hanem a kollegialitás és a szolidaritás fokmérője is volt a mögöttünk hagyott másfél év. Figyelemmel arra, hogy ilyen járványhoz hasonlóak várhatók a későbbiekben is, illetve az sem jelenthető ki tényként, hogy ősztől nem kell valamilyen formában visszatérni a korlátozásokhoz, érdemes áttekinteni, hogy miként reagáltak a hazai bíróságok és más hivatásrendek a korlátozásokra – közel egy év tapasztalatának birtokában. Lehetőleg még a negyedik hullám előtt.

Egy változatos délelőtt: a mesterséges intelligencia alkalmazása különböző jogágak szemszögéből

2021. október 01. 10:04
Kálmán Kinga
kutatási asszisztens, TK JTI; joghallgató, ELTE ÁJK
Egy változatos délelőtt: a mesterséges intelligencia alkalmazása különböző jogágak szemszögéből

A Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (MILAB) Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetében zajló részprojektje keretében 2021. május 27-én több kollégánk, valamint meghívott külsős kutatók vettek részt intézetünknek a MILAB keretében megrendezésre kerülő első konferenciáján. A délelőtt során az előadók különböző jogterületek szempontrendszeréből kiindulva tekintették át az MI aktuális szabályozási kihívásait. A szervezők az eseményt egyben műhelyvitaként is hirdették, utalva ezzel a projekt keretében készülő angol nyelvű nemzetközi tanulmánykötetre, amelynek szerzői alkották a konferencia előadóinak többségét.

Legutóbbi bejegyzések

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip diszkrimináció európai központi bank fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság belső piac alkotmánybíróság európai parlament előzetes döntéshozatali eljárás gazdasági és monetáris unió demokrácia kúria állami támogatás jogegységi határozat versenyjog uniós értékek eu alapjogi charta szociális jog irányelvek átültetése euró kásler-ítélet eusz 7. cikke arányosság elve választás nemzeti érdek oroszország közös kereskedelempolitika european convention of human rights brexit fizetésképtelenségi rendelet nemzeti bíróságok ultra vires aktus német alkotmánybíróság kötelezettségszegési eljárás európai parlamenti választások európai bizottság elnöke adatvédelem wto bankunió magyarország energiapolitika devizakölcsön fogyatékosok jogai btk alkotmányjog fővárosi közgyűlés közös kül- és biztonságpolitika strasbourgi bíróság szankció ukrán válság migráció szolidaritás egységes piac russia ukraine crisis compliance fundamental rights eu sanctions bevándorlás európai integráció környezetvédelem fenntartható fejlődés menekültkérdés ceta polgári kezdeményezés trump nafta tpp ecthr prison conditions surrogacy human trafficking human rights közigazgatás panpsychism personhood syngamy environment civil törvény irányelvek legitimáció kikényszerítés szociális deficit letelepedés szabadsága kiskereskedelmi különadó központi bankok európai rendszere hatáskör-átruházás elsőbbség elve adatmegőrzési irányelv közerkölcs európai unió alapjogi ügynoksége magyar helsinki bizottság vesztegetés hálapénz vallásszabadság első alkotmánykiegészítés obamacare születésszabályozás hobby lobby büntetőjog jogos védelem áldozatvédelem külkapcsolatok hatáskörmegosztás tényleges életfogytiglan új btk. szabadságvesztés lojális együttműködés végrehajtás gazdasági szankciók állampolgárság nemzetközi magánjog családi jog öröklési jog uniós polgárság alapjogi charta személyek szabad mozgása európai jog európai emberi jogi egyezmény uniós jog sérthetetlensége uniós jog autonómiája infrastruktúrához való hozzáférés versenyképesség adózás gmo-szabályozás gmo-mentesség european neighbourhood policy ukraine uk report európai szomszédságpolitika brit jelentés excessive deficit exclusionarism protectionism national courts consumer protection single market retaliation hungary european court of justice autonomy of eu legal order inviolability of eu legal order european values article 7 teu rule of law democracy reklámadó verseny szabadsága halálbüntetés schuman-nyilatkozat alapító atyák juncker bizottság energiahatékonysági irányelv energiaunió eurasian economic union dcfta european central bank german constitutional court omt görögország pénzügyi válság államcsőd likviditás menekült fal dublin iii 1951-es genfi egyezmény strasbourgi esetjog európai bíróság elnöke lenaerts hatékony jogvédelem franciaország németország értékközösség érdekközösség ügynökprobléma közbeszerzés környezetvédelmi politika áruk szabad áramlása egészségvédelem ártatlanság vélelme törökország történelmi konfliktusok uniós válságkezelés európai tanács válság szíria lengyel alkotmánybíróság jogállamiság normakontroll eljárási alkotmányosság beruházásvédelem szabályozáshoz való jog jog és irodalom erdély konferencia law in literature law as literature lengyel alkotmánybíróság lengyelország jogállamiság-védelmi mechanizmus eu klímapolitika kvótakereskedelem kiotói jegyzőkönyv adójog európai politikai pártok; pártfinanszírozás európai politikai közösség politikai pártok kohéziós politika régió székelyföld mulhaupt ingatlanadó-követelés nyilvános meghallgatás kommunikáció datafication internet platformtársadalom adókövetelés fizetésképtelenségi eljárás sokszínű európa kisebbségek sokféleség fizetésképtelenség; jogharmonizáció; csődjog; többségi demokrácia; olaszország népszavazás common commercial policy egyenlő bánásmód emberi méltóság ebh szülő nők helyzete peschka jogelmélet parlament véleménynyilvánítás szabadsága média országgyűlés sajtószabadság muršić european court of human rights dajkaterhesség egyesült királyság közigazgatási perrendtartás általános közigazgatási rendtartás egyesülési jog velencei bizottság civil felsőoktatás lex ceu közjogtudomány zaklatás szegregáció

Archívum