jtiblog
A Jogtudományi Intézet blogoldala
2021. december 15. 15:19
Szabó Zoltán
joghallgató, ELTE ÁJK
Indokolt-e egy állam alkotmányát a koronavírus járvány következtében módosítani vagy újraírni? Milyen esetekben szükséges bevezetni a különleges jogrendet és mikor kell különleges jogrendi eszközökkel válaszolni egy krízishelyzet kihívásaira? Nélkülözhetetlen-e az alapjogok korlátozása veszélyhelyzetben? Valószínű és sajnálatos, hogy ezeket a kérdéseket még egy ideig biztosan halljuk majd a közeljövőben, ugyanis a várakozásoknak megfelelően már a koronavírus járvány negyedik hullámában vagyunk. Ennek apropóján az előbbi kérdések mentén vizsgálom meg a koronavírus járványra reflektáló magyar szabályozást - az Alaptörvény IX. módosítására fókuszálva -, illetve áttekintek néhány külföldön alkalmazott különleges jogrendi megoldást.
2021. december 07. 9:38
Beyer Fülöp
joghallgató, ELTE ÁJK
A tisztességes eljáráshoz való joggal való mély kapcsolata okán, emberi jogi kérdést is jelentő online bírósági meghallgatás problematikája mellett, a más közjogi entitások, például az önkormányzatok képviselő-testületei online működtetése is mély alkotmányos és emberi jogi tartalommal rendelkezik. E tartalmat érdemes volna a XXI. század kihívásai és adottságai kontextusában (újra?) értelmeznünk: a koronavírus terhelte időkben a plurális helyi közhatalomgyakorlás folytonossága és a helyi önkormányzáshoz való jog szempontjából a képviselő-testületi ülések online megvalósítása egy olyan lehetőség, amit meg kell fontolnunk.
2021. november 15. 9:00
Dobos Balázs
tudományos főmunkatárs, TK KI
A jövő évi országgyűlési választásokon immár harmadszor nyílik lehetősége a nemzetiséghez tartozó választóknak arra, hogy nemzetiségi szószólókat, illetve – kellő számú választó és leadott érvényes szavazat esetén – kedvezményes módon nemzetiségi országgyűlési képviselőket válasszanak. A nemzetiségi törvény idén nyári módosítása értelmében az országos nemzetiségi önkormányzatok október elsejétől dönthetnek a listaállításról, és több önkormányzat már határozott is a listán indulókról. A nemzetiségi választói névjegyzék november közepei adatai alapján a regisztrációjukat az országgyűlési választásokra is kiterjedően kérők száma a romák esetében már meghaladta a németekét, így jelen állás szerint a roma listavezetőnek is elvi esélye van a teljes jogú parlamenti képviselet elérésére. A szorosnak ígérkező választási versenyben az immár két nemzetiségi mandátum perspektívája ismételten aktualitást kölcsönöz egyes, az intézménnyel kapcsolatos kérdések, dilemmák és tapasztalatok áttekintésének.
2021. október 11. 8:24
Timár Balázs
tudományos segédmunkatárs, TK JTI
Már-már közhelyszerű, hogy bajban ismerszik meg a jó barát. Visszatekintve a koronavírus-járvány miatti korlátozásokra, azok mindennapjaira, könnyen belátható, hogy nem csak a barátságok, hanem a kollegialitás és a szolidaritás fokmérője is volt a mögöttünk hagyott másfél év. Figyelemmel arra, hogy ilyen járványhoz hasonlóak várhatók a későbbiekben is, illetve az sem jelenthető ki tényként, hogy ősztől nem kell valamilyen formában visszatérni a korlátozásokhoz, érdemes áttekinteni, hogy miként reagáltak a hazai bíróságok és más hivatásrendek a korlátozásokra – közel egy év tapasztalatának birtokában. Lehetőleg még a negyedik hullám előtt.
2021. október 01. 10:04
Kálmán Kinga
kutatási asszisztens, TK JTI; joghallgató, ELTE ÁJK
A Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (MILAB) Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetében zajló részprojektje keretében 2021. május 27-én több kollégánk, valamint meghívott külsős kutatók vettek részt intézetünknek a MILAB keretében megrendezésre kerülő első konferenciáján. A délelőtt során az előadók különböző jogterületek szempontrendszeréből kiindulva tekintették át az MI aktuális szabályozási kihívásait. A szervezők az eseményt egyben műhelyvitaként is hirdették, utalva ezzel a projekt keretében készülő angol nyelvű nemzetközi tanulmánykötetre, amelynek szerzői alkották a konferencia előadóinak többségét.
2021. szeptember 30. 13:02
Kálmán Kinga
kutatási asszisztens, TK JTI; joghallgató, ELTE ÁJK
A Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete „A mesterséges intelligencia jogi környezetének kihívásai” (MILAB) részprojekt keretében rendezett programsorozatának keretében került sor 2021. május 6-án Béatrice Schütte „Liability plans for AI-related harm in the EU – regulatory plans and challenges” című angol nyelvű online előadására.
2021. szeptember 29. 14:07
Kis Krisztián Péter
joghallgató, szakkollégista, ELTE Bibó István Szakkollégium
A hazai közigazgatási eljárásjog aktuális revíziója alkalmából – gondoljunk itt például legutóbb az eljárások egyfokúsítására – érdemes áttekinti a sokszínű és éppen ezért széles pozitívumokat és negatívumokat felhalmozó olasz mintát. Jelen bejegyzésben a rendelkezésre álló jogorvoslati eljárásokra koncentrálva a szabályozás ismertetése mellett ezek rövid értékelését kívánom elvégezni.
2021. szeptember 10. 9:21
Szabó Attila
jogász, TASZ Politikai Szabadságjogi Projekt
Egy friss végzésében az Alkotmánybíróság egy alaptörvény-ellenesség megállapítására és az érintett jogszabály megsemmisítésére, továbbá alkalmazási tilalom kimondására irányuló bírói kezdeményezést utasított vissza. Azért tehette ezt meg, mert a hatályos eljárási szabályok szerint a bíró az előtte folyamatban lévő ügyben alaptörvény-ellenes jogalkotói mulasztás megállapítását és orvoslását nem indítványozhatja.
Helyesek-e ezek az eljárási szabályok és helyesen járt-e el az Alkotmánybíróság? És mit tehetnek a rendesbíróságok az ilyen esetekben?
2021. augusztus 25. 15:36
Szentgáli-Tóth Boldizsár
tudományos munkatárs, TK JTI
A TK Jogtudományi Intézetének kutatójaként pályáztam az Academy of European Law (ERA) mesterséges intelligencia emberi jogokra gyakorolt hatásait bemutató képzésén való részvételre, és mivel elnyertem az ösztöndíjat, 2021. március 29–31. között részt vehettem az online rendezvényen.
2021. augusztus 23. 11:21
Körtvélyesi Zsolt
tudományos segédmunkatárs, TK JTI
Egy korábbi bejegyzésben rendészeti és büntetőjogi példákból kiindulva vizsgáltam, milyen egyenlőségi kérdéseket vet fel az algoritmusok tömeges használata. Az alábbiakban a számítógépekkel támogatott jogi döntéshozatal példáján keresztül a kódok alkalmazásától várt előnyöket és hátrányokat, a felvetett dilemmákat, felelősségi és szabályozási kérdéseket tekintem át.
2021. augusztus 09. 22:26
Vida Márton
CEU, BA hallgató
As part of the TK MILAB - Institute for Legal Studies research seminar series, Ljupcho Grozdanovski held a seminar on the legal issues of proving discrimination as caused by the use of AI. Focusing on proof and evidence, his main argument was that current EU law fails to satisfy the requirement of effectiveness on the side of the claimants, and that of fairness on the side of the respondents. As a result, he advocated the lifting of algorithmic opacity and a revision of the notion of human agency, so that the requirements of a fair trial and due process are met.
2021. július 02. 13:05
Fazekas Cintia
Szentgáli-Tóth Boldizsár
joghallgató, PTE ÁJK; tudományos munkatárs, TK JTI
A jelenleg is velünk lévő világjárvány újszerű, korábban sosem tapasztalt kihívások elé állította a választási rendszereket: a világ számos országában kellett megtalálni az egyensúlyt az állampolgárok választójogának biztosítása, valamint életének és egészségének védelme között. Ennek a dilemmának a feloldására többféle megoldás is született, jelen blogbejegyzésünkben felvillantjuk a kirajzolódó főbb irányokat.
2021. június 02. 9:21
Rácz Lilla
tudományos segédmunkatárs, TK JTI
A már létező speciális felelősségi rendszerek, a magyar polgári jogban „a felelősség egyes esetei”[1] közül a termékfelelősségi rezsim szabályainak az MI-rendszerekre történő lehetséges alkalmazása külön vizsgálatot igényelnek („míg a potenciális alkalmazások széles körének vonatkozásában ágazatspecifikus szabályozás kívánatos,”[2] azonban az MI-rendszerek alapjául szolgáló technológiához kapcsolódó kérdések általánossága és a rendszerek működésének minden korábbi technológiához viszonyított specifikussága egy különálló, átfogó szabályozási keret kialakítását is lehetővé teheti). A termékfelelősség kapcsán azonban a termékfelelősségi irányelv[3] tagállami szinten átültetett rendelkezéseinek alkalmazása, a termékfelelősségi irányelv által meghatározott fogalmaknak az MI-rendszerekre való alkalmazhatósága több kérdést is felvet. A termékfelelősség röviden annyit jelent, hogy „[a] termékkárért a hibás termék gyártója felelősséggel tartozik”.[4] A termékfelelősség legfőképpen abban tér el az általános felelősségi rezsim szabályaitól, hogy nem egy meghatározott szerződéses jogviszony eredeti két alanyát tekinti a termékfelelősségi jogviszony két alanyának, hanem egy több szerződésből álló szerződéses láncolat két végpontján elhelyezkedő személyek között hoz létre a termékkár[5] bekövetkezése esetén egy olyan jogviszonyt, amelynek egyik alanya a termékkárt elszenvedő károsult, a másik alanya pedig, alapvető esetben, a termék előállítója. A károsult és a termék gyártója között a termékfelelősség szabályozása híján egyébként semmilyen jogviszony nem állna fenn.
2021. június 01. 14:10
Kálmán Kinga
gyakornok, TK JTI; joghallgató, ELTE ÁJK
A Társadalomtudományi Kutatóközpont „A mesterséges intelligencia jogi környezetének kihívásai” MILAB-részprojektje programsorozatának keretében került sor 2021. április 1-jén Joris Hulstijn Computational Accountability című online előadására.
2021. május 31. 7:39
Takács Judit
joghallgató, ELTE ÁJK
Milyen alkotmányossági problémák merülhetnek fel a koronavírusban érintettek választójogával kapcsolatban? Hogyan kezelték ezt a kérdést azok az államok, amelyek tartottak választásokat? Mely megoldások lehetnek alkotmányosan elfogadhatók, s melyek nem igazolhatók semmiképpen? Hogyan hatott a világjárvány az alternatív szavazási módok elterjedtségére és elfogadottságára? Milyen tanulságokat tud Magyarország mindebből levonni a 2022-es országgyűlési választásokra és a távolabbi jövőre tekintettel?
