jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

Információszabadság és covid Magyarországon

2022. július 01. 9:07
Bán-Forgács Nóra
tudományos segédmunkatárs, TK JTI

A koronavírus világjárvány az emberi jogok egyetemes rendszerét világszerte megtépázta. Kötelező korlátozó intézkedések sokaságát szenvedték el polgárok milliói. Az alapjog-korlátozással összefüggésben rendszeresen felmerült az alkotmányjog „mérlegelési elve”, tehát annak meghatározási igénye, hogy a közjog nyelvén kifejezzük, hogy adott (alapjog)- korlátozás szükséges és arányos-e a XXI. század eddigi legnagyobb humánjárványa idején.

Az információszabadság helyzete annyiban speciális, hogy a járványra vonatkozó közérdekű adatok, úgymint a járvány terjedése, a fertőzöttek és elhunytak száma, a járvány gócpontjai, a vakcinára vonatkozó legfontosabb tények és tudnivalók, valamint a járvánnyal kapcsolatos kormányzati intézkedésekről a hiteles tájékoztatás, nem egyszerűen közérdekű adat, hanem tulajdonképpen előfeltétele az állampolgári bizalomnak a betegség/járvány leküzdésében. A világjárvány eddigi tanulsága, hogy csak hiteles, naprakész, ellenőrizhető információ tudja az állampolgári bizalmat megerősíteni, az esetleges nem kívánatos pánik-reakciókat lecsökkenteni. Például ilyen nem kívánatos reakció az indokolatlan menekülés olyan országrészekből, ahol nincs igazolható veszély, de a félelem vezérelte beteges izoláció is hiteles tájékoztatással lecsökkenthető, illetve megfelelő tájékoztatással elkerülhető egyes csoportokkal szemben a stigmatizáció.

Hiteles tájékoztatás nélkül biztosan nem növelhető az oltás iránti bizalom sem, az úgynevezett oltakozási hajlandóság, ami nélkül nem lehet sikeresen leküzdeni sem ezt a járványt és következő a világjárványokat. Példának okáért, közérdekű adatok kezelésére van szükség az oltási hajlandóság növeléséhez, ezekben a kérdésekben: melyik oltóanyaggal hány embert oltottak be? Az oltottak közül hányan betegedtek meg? Hány oltott és hány nem beoltott hunyt el? Magasabb-e az elhunytak között az oltatlanok aránya? Ismert-e bármilyen egészségügyi kockázata a vakcinának?  

Úgy tűnik a sajátságos „magyar út” az információszabadság és covid-19 nemzetközi gyakorlatában, hogy a magyar kormány az információszabadság korlátozásában látta a megoldás kulcsát. A kormány sok esetben nem ismerte fel, vagy rosszul ismerte fel, hogy az információs hatalom hogyan szolgálja az érdekeit, tehát az államrezont. Másrészt pedig a kormányzat a saját hatékonyságának akadályát látta az információszabadság érdemi gyakorlásában. Ezért a kormány igen korán a közérdekű adatok korlátozásának rendeleti eszközéhez nyúlt.

A közérdekű adatok korlátozásának jellege a járvány alatt a következőben foglalható össze:

  1. A közérdekű adat megismerése iránti igényt szóban nem lehetett benyújtani, valamint az adatigénylésnek nem kellett az Infotv. 30. § (2) bekezdése szerint az igénylő által kívánt formában, illetve módon eleget tenni, ha az a közfeladatot ellátó szerv előtti személyes megjelenéssel járt.
  2. Az adatok iránti igény beérkezését követő 45 napon belül tett csak eleget az adatigénylésnek a szerv, ha valószínűsíthető volt, hogy az igénynek határidőben (15 napon belül) való teljesítése a közfeladatot ellátó szerv feladatai ellátását veszélyeztetné. Ez a határidő egy alkalommal 45 nappal meghosszabbítható volt.
  3. Ha az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével járt, vagy az igényelt dokumentum jelentős terjedelmű volt, akkor az infotv. 29. § (2) bekezdés értelmében költségtérítést lehetett megállapítani, és az adatigénylést csak a költségtérítés megfizetését követő - korábbi 15 nap helyett - 45 napon belül kellett teljesíteni. Ez a határidő egyszer 45 nappal meghosszabbítható volt
  4. Az igény teljesítésének megtagadásáról, annak indokaival, valamint a jogorvoslati lehetőségekről a tájékoztatást (Infotv. 30. § (3) bekezdés) az igény beérkezését követő 15 nap helyett 45 napon belül kellett értesíteni az igénylőt. Ez a határidő további 45 nappal meghosszabbítható volt.
  5. A megszorító intézkedéseket már folyamatban lévő közérdekű adat megismerésére vonatkozó igényekre is alkalmazni kellett visszamenőlegesen.

A következőkben a legfontosabb problémákat csoportosítva foglaljuk össze.

Járványügyi adatok, megkésettség

A korai járványügyi adatok hivatalból való közlése részint elmaradt, részint késlekedett. Ez a járvány 2020 tavaszi időszakában nehézséget okozott.

A magyar kormány nem közölt a járvány első szakaszában területi és regionális járványügyi adatokat.  2020.03.19-én a miniszterelnökséget vezető miniszter úgy nyilatkozott, hogy a területi járványügyi adatokat azért nem közlik, mert „Az operatív törzs álláspontja világos: nem szabad pánikot okozni egy-egy településen.”[1]

Közben a kormánykritikus 444.hu napilap egyik főcikkében elemzést végzett arról, hogy az összes európai ország közöl területi adatokat a koronavírusos betegekről, kivéve Magyarországot. A NAIH elnöke sajtónyilatkozatában a területi adatok eltitkolásának okát abban látta, hogy ezen adatok döntés-előkészítő adatok is lehetnek, amennyiben a védekezésre való felkészülést, a védekezés helyét és idejét meghatározzák. (Mint ismeretes az Infotv. 27. §-a felsorolja az információszabadság korlátait, ezek között pedig a döntés-előkészítő adatok külön nevesítve vannak).[2] A NAIH elnöke szerint a területi adatok nyilvánosságra hozatalát mérlegelnie kell az operatív törzsnek és ha úgy látják, hogy ez meghiúsítaná „az eredményes harcot a vírus ellen”,[3] akkor az adat nyilvánosságát korlátozni lehet. Péterfalvi Attila NAIH elnök azt is hangsúlyozta, hogy attól még, hogy a területi adatok nem minősülnek statisztikai formában személyes, tehát védett adatnak, még nem kell őket nyilvánosságra hozni, mert azok nyilvánosságát más okból, (pl. döntés-előkészítés okán), is lehet korlátozni. A NAIH 2020/2904-2. állásfoglalásában hivatkozik arra, hogy a járvány földrajzi terjedését a WHO amúgy is közzéteszi, ezt nem szükséges külön közzétenni.[4] Hasonlóan, Magyarországon is letölthető egy tájékoztató, lásd https://koronavirus.gov.hu.

A halálozási adatok nyilvánossága, közérdekű adatok és rossz kormányzati gyakorlatok

A kormányzat közérdekű-adat szolgáltatása számos bírálatot kapott. Az egyik fontos bírálat azt fogalmazza meg, hogy a halálozási adatok között nincs információ azon rész-adatokra, amelyek a vírus természetéről részletes információt szerezne. Ilyen információ az intenzív osztályra, illetve a lélegeztető gépre került betegek halálozási statisztikája, ami a járvány csúcsain sajtóértesülések szerint 80% felett volt. Magyarán, magából a halálozási adatokból nem következik az, hogy hány lélegeztetőgépre került súlyos beteget sikerült megmenteni.

Magyarországon a koronavirus.gov.hu/hirek oldalon olvasható a járvánnyal kapcsolatos legfontosabb hivatalos adat. 2021. áprilisában a kormány közzétette az öt magyarországi oltóanyag hatékonyságáról összeállított statisztikáját. Az adatok az oltottak, illetve a százezer főre jutó oltottak számát vetette össze a vírussal megbetegedettek és elhunytak számával. Eszerint a legjobb összesített adatot a Sputnik orosz vakcina és a kínai Sinopharm produkálta. A statisztikai adatok helyességét Karikó Katalin biokémikus kétségbe vonta Facebook oldalán, ugyanis hiányolta az elhunytak életkorának a feltűntetését és a mintavétel időintervallumát különbözőnek találta az összehasonlított vakcinák esetén. Dobson Szabolcs gyógyszerész, a Koronavírus vakcináció - szakirodalmi tallózó elnevezésű Facebook-csoport alapítója pedig így fogalmaz: „a kormány által megjelentetett adatokból szakmai következtetések nem vonhatók le. Nem látjuk, hogy figyelembe vették volna az oltási kampányok időpontját (lásd a járvány hullámzása), az oltottak demográfiai, földrajzi és egészségi jellemzőit, a betegség súlyosságát, diagnosztikáját és egyebeket. Nem is tudjuk, vannak-e ilyen elemzéseket lehetővé tévő adatok. Hinni szeretnék abban, hogy a magyar járványügy tudományos színvonala jóval magasabb (hagyományosan az volt), mint amit itt látunk. Ha azonban az állami járványügyi döntéshozatal politikai marketinggel egybekötött hályogkovács színvonalú adatgyűjtéseken és feldolgozáson alapul, az tragikus. Szegény Magyarország”. A kormányzat a közölt adatok korrigálását később sem hajtotta végre.

Szél Bernadett országgyűlési képviselő 2021 június 16-án fordult az Emberi Erőforrások Minisztériumához, hogy a bírált statisztikai adatok (táblázat) alapjául szolgáló számításokat, háttéranyagokat mutassa be a kormány. A kormány válaszában azonban csak megismételte a korábbi táblázat adatait.[5]  2021. szeptemberében Ujhelyi István EP képviselő kérdése az volt, hogy az „elmúlt időszakban kórházba került, illetve elhunyt covidos betegek közül hányan és hányszor voltak beoltva, illetve milyen oltóanyaggal?” – Nem kapott választ.[6]

Covid mint az információszabadság és adatvédelem konfliktusa

Az információs jogok kutatói által ismert közhely, hogy a kutatás során előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz bármely összefüggésben is értekezünk egy fontos adatvédelmi/információszabadság kérdésről, a két jog összeütközését vizsgálni. A Covid-19 világjárvány kapcsán a leglátványosabb konfliktus a fertőzöttek adatainak a nyilvánosságával függ össze. A járvány elleni védekezés korai szakaszában Magyarországon is előfordult, hogy a helyi közösségek úgy védekeztek járvány ellen, hogy nyilvánosan beazonosították a fertőzötteket. Christina Etteldorf tanulmányában helyesen megjegyzi, hogy egy meghatározott személy fertőzöttségének a nyilvánossága olyan kérdés, ami számos hatóságnak fejtörést okoz Európa szerte.[7]

Az adatvédelem és az információszabadság konfliktusába illeszkedik Áder János köztársasági elnök ügye. A beadványozó Áder János védőoltásáról kiállított igazolást szerette volna megnézni. A NAIH-3356-2/2021 ügyben a Köztársasági Elnöki Hivataltól mint közérdekű adatot kérte az igazolás másolatát, arra hivatkozva, hogy a köztársasági elnök nyilvánosan is bejelentette, hogy megkapta a vírus ellen a Sinopharm kínai vakcinát.  Feltehetően a beadványozó indoka az volt, hogy kétségbe vonta, hogy valóban a nevezett kínai vakcinával oltották be a köztársasági elnököt. Álláspontját erősíthette volna, ugyanakkor nem hivatkozott rá, hogy  a NAIH/2020/3378/4 ügyben a Hivatal elfogadta jogalapnak, hogy az érintett saját maga járult hozzá adatai nyilvánosságra hozatalához.[8]  Áder János ügyében azonban a NAIH álláspontja, hogy azt nem lehet nyilvánosságra hozni. A NAIH állásfoglalásában kifejti, hogy az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 26. § (2) bekezdésében szereplő közérdekből nyilvános adatkör kifejezetten a „közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata” a köztársasági elnöknek, tehát mint államfő alkotmányos feladatainak teljesítésével szorosan összefüggő adatkörre vonatkozhat csak az adatkérés. Ha Áder János köztársaság elnök „önkéntes és szabad elhatározásából nem hoz más döntést”, oltási igazolásának „megismerése közérdekű adatigénylés keretében jogszerűen elutasítható.”[9]

Egy statisztikai adat, amely valójában személyes

Az információszabadság és adatvédelem kapcsolatában a leglátványosabb konfliktust Magyarországon egy brit diplomata halála okozta. Az index országos hírportál 2020 márciusában 25-én cikket közöl: A brit nagykövethelyettes a koronavírus egyik áldozata Magyarországon címmel. „Steven Dick budapesti brit nagykövethelyettes az egyik áldozata a koronavírus járványnak Magyarországon. Ő a tizedik, aki a koronavírus miatt hunyt el hazánkban. A mindössze 37 éves férfi kedden halt meg. Az Index értesülését a brit nagykövetség megerősítette”[10]

A kormány márciusban közzétette és azóta folyamatosan frissíti a megbetegedettekről és elhunytakról szóló statisztikákat a https://koronavirus.gov.hu/elhunytak oldalon. Az elhunyt személyek száma mellett szerepel az életkoruk, a nemük és az alapbetegségük. Így fordult elő, hogy a tizedik áldozat egy harminchét éves, alkoholizmus alapbetegségben szenvedő férfi volt. Az adatok a brit nagykövet helyettesére illettek, a statisztikai adatközlés eredményeként mindenki számára ismertté vált, hogy a nagykövet helyettes alkoholista volt. Ez érthető módon nemcsak a kegyeleti jogok miatt volt kínos a kormányzat számára, hanem azért is, mert egy küldő állam diplomatájáról közöltek szenzitív adatokat.

A Társaság a Szabadságjogokért civil jogvédő szervezet 2020. március 31-én állásfoglalást közölt „Jogsértő listát közölt az állam a koronavírus áldozatairól” címmel. A TASZ megjegyzi, hogy a mostani járványügyi helyzetben kényes az egyensúly a közvélemény tájékoztatása és a személyiségi jogok védelme között.

Nem elfogadható a TASZ szerint, hogy az adatokat minden egyes anonimizált és sorszámozott személyhez hozzárendelik és nyilvánosságra hozzák. A TASZ szerint „Csak olyan adatokat lenne szabad közzétenni, amelyek alkalmatlanok arra, hogy az egyedi információk visszakövetkeztethetők legyenek.”[11] A közvélemény tájékoztatása a TASZ szerint is fontos közérdek, de a jelenlegi módszertant át kell alakítania a kormányzatnak. A TASZ javaslata az, hogy a halálozások statisztikájában három grafikon szerepeljen. Az elsőn a nemek arányát, a másodikban az életkori megoszlást és a harmadikban az alapbetegségek megoszlását mutatják. Egy grafikon csak egy jellemzőt tartalmazhat (tehát csak életkort vagy csak alapbetegséget). Így nem fordulhat elő, hogy az integrált adatok rámutatnak egy meghatározott személyre.

A TASZ állásfoglalásával szemben a NAIH „elnöke több nyilatkozatában is kiemelte, hogy a Hatóság nem tartja aggályosnak azt a táblázatot, amelyben az elhunytak alapbetegségét is nyilvánosságra hozta a portál, mivel a fentiek alapján a koronavírussal összefüggő információk közlése során addig nem sérülnek az adatvédelmi szabályok, ameddig az érintett személy konkrétan nem beazonosítható. A táblázatban szereplő nem, életkor és alapbetegség mellett további, a beazonostást lehetővé tevő információt a kormányzati portál nem közölt, nem erősített meg, az azon közzétett statisztikai adatokból konkrét személy nem beazonosítható, így a közzétett adatok nem minősülnek személyes adatnak.”[12] „Az egyes, beazonosítható személyek megbetegedésével kapcsolatos adatok természetesen különleges személyes adatnak minősülnek, melyek nem hozhatók nyilvánosságra, de amennyiben valóban anonimizált statisztikai adatokról vagy számadatokról van szó, illetve elhuny betegek esetszámáról, úgy a személyes adatok védelméhez való jog ebben a kontextusban nem értelmezhető.”[13]

A NAIH álláspontjával szemben a TASZ érvelése tűnik meggyőzőnek, de általános jogsértésre hivatkozása helytelen. Éppen arról van ugyanis szó, hogy a kormányzat valóban a tájékoztatási kötelezettségének kívánt eleget tenni és növelni a válsághelyzetben a kormányzat iránti közbizalmat, amikor az elhunytakról az adatokat közölte. Ilyen esetben statisztikai hibáról, illetve statisztikai felfedési hibáról beszélhetünk. A statisztikai felfedési hiba lényege, hogy egy anonimizált statisztikai adat az összes többi körülmény folytán (ilyen az esetek kis száma, a mintavétel kis száma és egyéb ok) mégis azonosítható lesz és ezzel olyan egészségügyi vagy más adatok válnak nyilvánossá, amelyek jelentős hátrányt okozhatnak az érintetteknek. „Az informatika nagyfokú elterjedtségének és technikai fejlődésének következtében a közölt adatok analizálásával, kombinálásával olyan új információ birtokába juthat egy külső, harmadik személy, amelyet az adatközlőnek nem állt szándékában közölni. (..) A területi szintű tájékoztatásban kiemelten jelentkezik a probléma: a terület nagysága, az alacsony lélekszám, vagy az adattartalom miatt válik nem közölhetővé az adat. Például: – ritka foglalkozások közlése (például: a budapesti agglomeráció egyik kis településén élő operaénekesnő közölt adatai név nélkül egyértelmű felfedést jelentenek). – Egy átlagos foglalkozású (például bolti eladó) ember is azonosíthatóvá válik, ha csak egy emberről van szó a területen. – Ugyancsak védendőek bizonyos egyedi, ritka családi vagy egyéb körülmények kis területre vonatkozó adatközlésben (például: 8 gyermekes család; magas jövedelmű személy).”[14]

Érdekes, hogy a NAIH elnöke nem észleli az adatvédelmi relevanciáját a felfedési hibának. Az Infostart 2020. április elsején így fogalmaz: nem tartja aggályosnak az adatvédelmi hatóság elnöke azt a táblázatot, amelyben a koronavírus-járványban Magyarországon elhunytak alapbetegségét is nyilvánosságra hozta az Operatív Törzs. Péterfalvi Attila az InfoRádiónak kiemelte: a brit nagykövethelyettes kivételével nem lehet az áldozatokat beazonosítani. A NAIH érvelése adatvédelmi szempontból nem helytálló. Adatvédelmi szempontból ugyanis egy személy beazonosíthatósága – pláne, ha az információ stigmatizációt és hátrányos megítélést eredményezhet, úgymint az alkoholizmus esetén – jogszerűtlen, az érintett családjára nézve aggályos. Nem érv ezzel szemben, hogy a tömeges jogsértés sokkal rosszabb lenne.  Hogy mennyire statisztikai felfedési hiba történt, az jól jelzi, hogy miután a kormányzat nem volt hajlandó változtatni közlési gyakorlatán és a diagrammok elrendezésén, a megnövekedett esetszám mellett a jogsértés már nem következett be a nagyobb mintavétel mellett. Egy hasonló esetben a cseh adatvédelmi hatóság az egészségügyről „Gyakran Ismételt Kérdésként” a következőket tisztázza: tud-e az Egészségügyi Minisztérium vagy az Egészségügyi Szolgálat tájékoztatást adni a betegről, például a beteg életkoráról és esetleges egyéb egészségügyi komplikációiról, ha nem fedi fel a nevét? Ha ezek az adatok névtelen adatok, akkor nem tartoznak a személyes adatok védelmének hatálya alá? A cseh hatóság szerint‎ ‎ az anonimizálás például egy nyolcvanéves prágai férfiról szóló információ kielégíti, aki ‎‎a fertőzés mellett tüdőproblémákban is szenved. Ezt azonban nem lehet egy kis településen a beteg lakóhelyére vonatkozó információkkal összekötni. A közegészségügyi hatóságok feladata megakadályozni a beazonosítható információ terjedését.[15]‎‎ ‎

__________________________________________________________

[1] https://infostart.hu/belfold/2020/03/19/kormanyinfo-tiz-tizenotszoros-a-lappangas-szazezres-lehet-a-megbetegedes

[2] Infotv. 27. § (5) bekezdése szerint a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. Ezen adatok megismerését - az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével - az azt kezelő szerv vezetője engedélyezheti. A 27. § (6)  bekezdése szerint a döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény - az (5) bekezdésben meghatározott időtartamon belül - a döntés meghozatalát követően akkor utasítható el, ha az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, vagy az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné.

[3] Interjú Péterfalvi Attilával. Magyarország élőben extra: Péterfalvi Attilával (2020-03-19) - HÍR TV. https://www.youtube.com/watch?v=YAQ_-hPxjGQ

[4] https://who.maps.arcgis.com/apps/opsdashboard/index.html#/ead3c6475654481ca51c248d52ab9c61 https://coronavirus.jhu.edu/map.html)

[5] https://444.hu/2021/08/04/szel-bernadett-kivancsi-lett-volna-a-reszletes-adatokra-a-kormany-elhiresult-vakcinahatekonysagi-tablazatarol-de-nem-kapta-meg-azokat. Az EMMI küldött egy új táblázatot is arról, hogy hány embert oltottak be a különböző vakcinákkal. A 444. hu napilap szerint ez az adat, amit az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központjának adataiból amúgy is kiolvasható lett volna. https://444.hu/2021/08/04/szel-bernadett-kivancsi-lett-volna-a-reszletes-adatokra-a-kormany-elhiresult-vakcinahatekonysagi-tablazatarol-de-nem-kapta-meg-azokat

[6] https://nepszava.hu/3132813_miert-titkolja-a-covid-betegek-oltasi-adatait-a-kormany. Továbbá: https://infostart.hu/belfold/2021/09/30/ujhelyi-istvan-pert-indit-a-covid-betegek-oltottsagi-adatai-miatt

[7] Christina Etteldorf, EU Member State Data Protection Authorities Deal with Covid-19: An Overview, 6 EUR. DATA PROT. L. REV (2020). 265.o.

[8] „Megjegyzem, hogy a NAIH gyakorlatában olyan eset is előfordult, hogy egy érintett háziorvos – a koronavírus elleni településszintű védekezés érdekében – saját maga járult hozzá ahhoz, hogy egészségügyi adatait és fertőzöttségének tényét a helyi elektronikus újságban nyilvánosságra hozzák.” – NAIH/2020/3378/4

[9] NAIH-3356-2/2021

[10]https://index.hu/belfold/2020/03/25/a_brit_nagykovethelyettes_a_koronavirus_egyik_aldozata_magyarorszagon/

[11] https://tasz.hu/cikkek/jogserto-listat-kozolt-az-allam-a-koronavirus-aldozatairol

[12] NAIH2020/5138/2.

[13]  NAIH/2020/3506-2. Lásd még: https://hang.hu/belfold/koronavirus-csak-akkor-serulnek-adatvedelmi-jogok-ha-az-erintett-szemely-beazonosithato-115063

[14] Erdei Virág- Horváth Roland, Az adatfelfedés elleni védelem statisztikai eszközei. Statisztikai Szemle, 2004. augusztus. https://www.ksh.hu/statszemle_archive/2004/2004_08/2004_08_705.pdf

[15] https://www.uoou.cz/dp/id_ktg=5141

__________________________________________________________

Jelen blogposzt a Magyar Tudományos Akadémia poszt-COVID-jelenségek kutatására irányuló nagy kockázatú pályázata keretében készült.

__________________________________________________________

Az írás a szerző véleményét tartalmazza, és nem értelmezhető a TK hivatalos állásfoglalásaként.

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip európai parlament belső piac fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság diszkrimináció alkotmánybíróság európai központi bank gazdasági és monetáris unió versenyjog kúria állami támogatás uniós értékek demokrácia jogegységi határozat előzetes döntéshozatali eljárás nemzeti érdek közös kereskedelempolitika euró eu alapjogi charta brexit arányosság elve szociális jog irányelvek átültetése european convention of human rights kásler-ítélet fizetésképtelenségi rendelet választás oroszország eusz 7. cikke human trafficking egységes piac európai bizottság elnöke human rights környezetvédelem adatvédelem fenntartható fejlődés ultra vires aktus bevándorlás közös kül- és biztonságpolitika ceta német alkotmánybíróság btk trump nafta közigazgatás wto tpp migráció nemzeti bíróságok russia menekültkérdés fundamental rights strasbourgi bíróság panpsychism szolidaritás ukraine crisis bankunió personhood polgári kezdeményezés magyarország szankció syngamy kötelezettségszegési eljárás environment eu sanctions energiapolitika ecthr európai integráció civil törvény compliance devizakölcsön alkotmányjog prison conditions ukrán válság fővárosi közgyűlés surrogacy európai parlamenti választások fogyatékosok jogai ebh államcsőd közbeszerzés felsőoktatás normakontroll kiotói jegyzőkönyv national courts internet verseny szabadsága magyar helsinki bizottság szülő nők helyzete likviditás külkapcsolatok állampolgárság lex ceu eljárási alkotmányosság versenyképesség adójog consumer protection platformtársadalom halálbüntetés vesztegetés peschka menekült hatáskörmegosztás european court of human rights nemzetközi magánjog közjogtudomány adózás európai politikai pártok; single market adókövetelés hálapénz jogelmélet fal dajkaterhesség környezetvédelmi politika családi jog zaklatás gmo-szabályozás pártfinanszírozás retaliation adatmegőrzési irányelv fizetésképtelenségi eljárás schuman-nyilatkozat dublin iii egyesült királyság áruk szabad áramlása öröklési jog szegregáció beruházásvédelem gmo-mentesség központi bankok európai rendszere európai politikai közösség hungary közerkölcs sokszínű európa alapító atyák vallásszabadság első alkotmánykiegészítés 1951-es genfi egyezmény egészségvédelem uniós polgárság irányelvek szabályozáshoz való jog european neighbourhood policy hatáskör-átruházás politikai pártok european court of justice kisebbségek juncker bizottság obamacare strasbourgi esetjog tényleges életfogytiglan közigazgatási perrendtartás ártatlanság vélelme jog és irodalom elsőbbség elve kohéziós politika sokféleség energiahatékonysági irányelv születésszabályozás parlament európai bíróság elnöke új btk. általános közigazgatási rendtartás alapjogi charta legitimáció erdély ukraine régió fizetésképtelenség; energiaunió eurasian economic union hobby lobby véleménynyilvánítás szabadsága lenaerts törökország kikényszerítés konferencia székelyföld autonomy of eu legal order jogharmonizáció; dcfta büntetőjog média hatékony jogvédelem szabadságvesztés történelmi konfliktusok személyek szabad mozgása law in literature uk report inviolability of eu legal order csődjog; jogos védelem országgyűlés franciaország uniós válságkezelés európai jog szociális deficit law as literature európai szomszédságpolitika mulhaupt european values többségi demokrácia; european central bank áldozatvédelem sajtószabadság németország lojális együttműködés európai tanács európai emberi jogi egyezmény letelepedés szabadsága lengyel alkotmánybíróság brit jelentés olaszország népszavazás german constitutional court végrehajtás válság lengyelország ingatlanadó-követelés article 7 teu common commercial policy omt értékközösség egyesülési jog szíria uniós jog sérthetetlensége kiskereskedelmi különadó jogállamiság-védelmi mechanizmus excessive deficit nyilvános meghallgatás rule of law egyenlő bánásmód görögország muršić érdekközösség velencei bizottság lengyel alkotmánybíróság uniós jog autonómiája eu klímapolitika exclusionarism kommunikáció democracy európai unió alapjogi ügynoksége emberi méltóság pénzügyi válság ügynökprobléma gazdasági szankciók civil jogállamiság infrastruktúrához való hozzáférés kvótakereskedelem protectionism datafication reklámadó

Archívum