jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

Hogyan oldható meg a menekültválság?

2016. március 17. 12:51
Vető Gábor
MTA TK Lendület-HPOPs Kutatócsoport

 -  Az Európai Unió és Németország mindenképpen gyors megoldást szeretne a válságra, mivel az komolyan aláássa a fennálló politikai stabilitást.
 -  A Nyugat-Balkán lezárása és a menedékkérők Görögországban tartása csupán ideiglenes és részleges megoldás lehet.
 -  Az EU és Törökország közti megállapodás eredményessége kétséges, miközben az európai integrációt humanitárius elvei feladásával vádolják.
 -  A válság kulcsa a szíriai tartós béke megteremtése.

A menekültválság megoldatlansága 2016 tavaszára már igen fenyegetővé vált az Európai Unió számára. Bár a tagállamok kormányainak többsége és „Brüsszel” nem tagadja meg az „EU, mint a védelemre szorulók biztos menedéke” ideáját, a tavalyi évhez hasonló létszámú, vagyis 1 millió feletti menedékkérő befogadását mindenképpen meg akarja akadályozni. A befogadási terhek meghatározó részét ugyanis néhány tagállam, Németország, Svédország, illetve kisebb mértékben Ausztria és más skandináv államok vállalták fel, és mostanra lehetőségeik határára értek. A közös európai menekültpolitika sztenderdjeinek való megfelelés ekkora nagyságrendek mellett önmagában súlyos kihívást jelent, amihez még növekvő társadalmi feszültség és kormánypártok népszerűségvesztése is társul. 

Először a skandináv államok jelentették ki, hogy nem képesek további menedékkérők fogadására. Rövidesen – kihasználva, hogy a téli idő miatt kevesebben érkeztek Görögországba – Ausztria is fokozatosan minimálisra korlátozta a menedékkérők befogadását, ami napokon belül lényegében a nyugat-balkáni menekültútvonal lezárásához vezetett. Jelenleg tehát a menedékkérők tízezrei Görögországban torlódnak fel, egy egyre nehezebben kezelhető válsághelyzetet eredményezve.

Az Európai Unió kollektív menekültügyi válságkezelése eddig csupán egy 160 ezer főre kiterjedő átmeneti kvótarendszerre volt elég, melynek végrehajtásához továbbra is a tagállamok jóindulatú együttműködése szükséges. Ennél több szolidaritásra és tehermegosztásra az Európai Unió azonban nem lesz képes a közeljövőben, így a tagállamok lényegében maguk dönthetik el, hajlandóak-e az Európában másodlagos mozgásokat végző menedékkérőket befogadni.

Vasárnap három német tartományban tartottak választásokat, ahol a kormányzó CDU/CSU-SPD nagykoalíció pártjai rosszul szerepeltek, miközben az anti-establishment jellegű AFD megerősödött. Angela Merkel, német kancellár számára nyilvánvaló, hogy a 2017-es parlamenti választásokig a menekültválságot megnyugtatóan kell rendezni, méghozzá úgy, hogy hogy a védelemre szorulók korlátlan befogadásához való következetes ragaszkodás és a „Wir schaffen das” jelmondat nem kérdőjeleződik meg. Mivel az Európai Unió menekültpolitikája erre nem alkalmas, a megoldást csak külpolitikai eszközökkel lehet elérni.

 Március 7-én az Európai Unió és tagállamai kemény tárgyalásokat folytattak Törökországgal a Görögországba irányuló irreguláris migráció megállításáról és a Törökországban élő menekültek helyzetének javításáról. A török kormány kihasználva erős alkupozícióját, aránytalan feltételeket (vízumliberalizáció, újabb 3 milliárd euró támogatás, menedékkérők átvétele Törökországból, a csatlakozási tárgyalások felgyorsítása) követelt az Európai Uniótól, miközben nincs garancia arra, hogy jóhiszeműen teljesítené vállalásait.

A gyenge lábakon álló előzetes megállapodás véglegesítésével szemben az elmúlt héten újabb komoly akadályok merültek fel. Ciprus jelezte, hogy nem fogadja el a törököknek biztosított vízummentességet, amíg Törökország nem enged be ciprusi hajókat kikötőibe. A Görögországba érkezett menedékkérők Törökországba történő visszaküldése felveti az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglaltak megsértésének lehetőségét is. Ráadásul az Erdoğan elnök vezette Törökországban újabb ellentmondásos intézkedésekkel korlátozták a sajtószabadságot, miközben a kurd kisebbséggel fennálló konfliktus is tovább eszkalálódik.

A március 17-én tartandó, megismételt EU-Törökország csúcson ezek tudatában kellene egy valóban végrehajtható, minden fél számára elfogadható megállapodást szentesíteni. Valószínűsíthető, hogy erre most sem fog sor kerülni, az újabb tárgyalási forduló mindenekelőtt a Görögországban feltorlódó menedékkérők akut problémájának kezelésével fog foglalkozni.

Az Európai Uniónak, ha nem is heteken, de hónapokon belül azonban választ kell találnia a válságra. Az Egyesült Királyság ez év június 23-án népszavazást tart az uniós tagságról, ami fontos, hogy az integrációt kompetens és kevésbé megosztott állapotban találja, és a napirenden már ne a megoldatlan menekültválság legyen. Erre talán esély is mutatkozik, hiszen a szíriai polgárháború rendezése elérhető közelségbe került.

Bár a genfi békefolyamat továbbra is törékeny, számos más érv szól a rendezés mellett. A minap befejezettnek nyilvánított orosz intervenció megerősítette Aszad elnök pozícióját, miközben a mérsékelt ellenzék háttérbe szorulását az USA és szövetségesei kénytelenek voltak tudomásul venni. Az Iszlám Állam végzetesen meggyengült, és törzsterületének összeomlása leginkább csak azért nem következett még be, mert létezése hasznosabb (az ISIS elleni harc javítja a nemzetközi megítélést, viszont nem kell pacifikálni a potenciálisan ellenséges szunnita arab népességet) a szíriai és az iraki kormány, valamint a kurdok számára. Az öt éve húzódó konfliktus után az Aszad-rezsim által felajánlott kompromisszumos béke minden érdekelt fél számára elfogadható lehet. Nem kérdés, hogy az Európai Unió – bár tagállamainak többsége ragaszkodik Aszad távozásához – fontos szerepet játszhat a békefolyamatban, még ha az a kormányerők decentralizációval és amnesztiával társuló kompromisszumos győzelmét is eredményeznék.

Ha a békefolyamat sikerrel járna, a menekültválság rövidesen csendesülne és a menedékkérők száma újból olyan mértékűre csökkenne, aminek kezelésére a jelenleg fennálló Közös Európai Menekültügyi Rendszer még alkalmas (a más országokból érkezők kérelmei kevésbé megalapozottak, nem feltételenül kell nekik nemzetközi védelmet biztosítani). Ráadásul az Európába érkezett menedékkérők túlnyomó többségét is haza lehetne küldeni, természetesen egyidejűleg Szíria nemzetközi támogatással történő újjáépítésével.

A felvázolt jövőkép megvalósulása természetesen több mint bizonytalan és akár puszta reménykedésnek, wishful thinkingnek is tekinthető. Mindazonáltal az említett megoldás mindenképpen Szíria és az Európai Unió nagy hasznára válna.

_____________________________________________________________

Forrás: MTA TK Lendület-HPOPs Kutatócsoport blogoldala

 Az írás a szerző véleményét tartalmazza és semmiképp nem értelmezhető az MTA TK hivatalos állásfoglalásaként.

 

 

 

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip diszkrimináció európai központi bank fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság belső piac alkotmánybíróság európai parlament előzetes döntéshozatali eljárás gazdasági és monetáris unió demokrácia kúria állami támogatás jogegységi határozat versenyjog uniós értékek eu alapjogi charta szociális jog irányelvek átültetése euró kásler-ítélet eusz 7. cikke arányosság elve választás nemzeti érdek oroszország közös kereskedelempolitika european convention of human rights brexit fizetésképtelenségi rendelet nemzeti bíróságok ultra vires aktus német alkotmánybíróság kötelezettségszegési eljárás európai parlamenti választások európai bizottság elnöke adatvédelem wto bankunió magyarország energiapolitika devizakölcsön fogyatékosok jogai btk alkotmányjog fővárosi közgyűlés közös kül- és biztonságpolitika strasbourgi bíróság szankció ukrán válság migráció szolidaritás egységes piac russia ukraine crisis compliance fundamental rights eu sanctions bevándorlás európai integráció környezetvédelem fenntartható fejlődés menekültkérdés ceta polgári kezdeményezés trump nafta tpp ecthr prison conditions surrogacy human trafficking human rights közigazgatás panpsychism personhood syngamy environment civil törvény irányelvek legitimáció kikényszerítés szociális deficit letelepedés szabadsága kiskereskedelmi különadó központi bankok európai rendszere hatáskör-átruházás elsőbbség elve adatmegőrzési irányelv közerkölcs európai unió alapjogi ügynoksége magyar helsinki bizottság vesztegetés hálapénz vallásszabadság első alkotmánykiegészítés obamacare születésszabályozás hobby lobby büntetőjog jogos védelem áldozatvédelem külkapcsolatok hatáskörmegosztás tényleges életfogytiglan új btk. szabadságvesztés lojális együttműködés végrehajtás gazdasági szankciók állampolgárság nemzetközi magánjog családi jog öröklési jog uniós polgárság alapjogi charta személyek szabad mozgása európai jog európai emberi jogi egyezmény uniós jog sérthetetlensége uniós jog autonómiája infrastruktúrához való hozzáférés versenyképesség adózás gmo-szabályozás gmo-mentesség european neighbourhood policy ukraine uk report európai szomszédságpolitika brit jelentés excessive deficit exclusionarism protectionism national courts consumer protection single market retaliation hungary european court of justice autonomy of eu legal order inviolability of eu legal order european values article 7 teu rule of law democracy reklámadó verseny szabadsága halálbüntetés schuman-nyilatkozat alapító atyák juncker bizottság energiahatékonysági irányelv energiaunió eurasian economic union dcfta european central bank german constitutional court omt görögország pénzügyi válság államcsőd likviditás menekült fal dublin iii 1951-es genfi egyezmény strasbourgi esetjog európai bíróság elnöke lenaerts hatékony jogvédelem franciaország németország értékközösség érdekközösség ügynökprobléma közbeszerzés környezetvédelmi politika áruk szabad áramlása egészségvédelem ártatlanság vélelme törökország történelmi konfliktusok uniós válságkezelés európai tanács válság szíria lengyel alkotmánybíróság jogállamiság normakontroll eljárási alkotmányosság beruházásvédelem szabályozáshoz való jog jog és irodalom erdély konferencia law in literature law as literature lengyel alkotmánybíróság lengyelország jogállamiság-védelmi mechanizmus eu klímapolitika kvótakereskedelem kiotói jegyzőkönyv adójog európai politikai pártok; pártfinanszírozás európai politikai közösség politikai pártok kohéziós politika régió székelyföld mulhaupt ingatlanadó-követelés nyilvános meghallgatás kommunikáció datafication internet platformtársadalom adókövetelés fizetésképtelenségi eljárás sokszínű európa kisebbségek sokféleség fizetésképtelenség; jogharmonizáció; csődjog; többségi demokrácia; olaszország népszavazás common commercial policy egyenlő bánásmód emberi méltóság ebh szülő nők helyzete peschka jogelmélet parlament véleménynyilvánítás szabadsága média országgyűlés sajtószabadság muršić european court of human rights dajkaterhesség egyesült királyság közigazgatási perrendtartás általános közigazgatási rendtartás egyesülési jog velencei bizottság civil felsőoktatás lex ceu közjogtudomány zaklatás szegregáció

Archívum