jtiblog
A Jogtudományi Intézet blogoldala
2018. november 06. 13:34
Kührner László
hallgató, ELTE Bibó István Szakkollégium
Az Alaptörvény kimondja, hogy a képviselőket a választók szabad akaratának kifejeződését biztosító választáson választják. Azonban mennyire összetett jelenség a választói akarat? Annak összetettsége mennyire határozza meg a választási rendszer egyes elemeit? És amennyiben meghatározza, mennyiben felel meg e követelményeknek a magyar választási rendszer? A továbbiakban ezekre a kérdésekre keresem a választ.
2018. november 01. 15:23
Balogh Lídia
tudományos munkatárs, MTA TK JTI
A Miskolci Törvényszék 2018. október 15-én kelt ítéletében megállapította, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház megsértette az intézményben szülő nők egyenlő bánásmódhoz való személyiségi jogát azáltal, hogy az őket kísérő hozzátartozóik számára pénz ellenében biztosította azt az egyszer használatos higiénés öltözetet (ún. zsilipruhát), melynek viselése a kórház rendelkezése szerint feltétele annak, hogy a kísérő a szülőszobába léphessen. A törvényszék szerint ezzel a gyakorlattal a kórház közvetlen diszkriminációt alkalmazott vagyoni helyzet, társadalmi származás, valamint az anyaság (terhesség) mint védett tulajdonság tekintetében, közvetett diszkriminációt valósított meg (roma) nemzetiséghez való tartozás alapján is, továbbá akadályozta az érintett nőket abban, hogy a vajúdás és szülés ideje alatt egy általuk választott nagykorú kísérő társaságában lehessenek, noha az egészségügyről szóló törvény ehhez jogot biztosít, és e jog gyakorlásához kifejezett társadalmi érdek fűződik.
2018. szeptember 28. 12:49
G. Szabó Dániel (adatok elemzése)
Szabó Attila (tartalmi elemzés)
jogász / jogász (Társaság a Szabadságjogokért)
2018. október 1-jétől új gyülekezési törvényünk van. Érdemes ezen a ponton visszatekinteni a majdnem harminc évet megélt gyülekezési törvény alkalmazásának múltjára, és kicsit előretekinteni a gyülekezési jog jövőjére.
2018. szeptember 23. 16:03
Fekete Balázs
tudományos munkatárs, MTA TK JTI
.JPG&w=&h=100&zc=1)
A hétvégén tragikus hirtelenséggel elhunyt Nagy Tamás, a szegedi egyetem jogi karának egyetemi docense. Tamás – talán szabad így neveznem, mivel nagyon közel álltunk egymáshoz – ilyen hirtelen elvesztése baráti szemszögből egész egyszerűen felfoghatatlan, képtelen vagyok bármit is kezdeni azzal a gondolattal, hogy soha többé nem találkozhatunk vagy náluk, vagy a Kárász utcai Capella cukrászdában egy sör mellett. Megkésett – és egyben teljesen értelmetlen, hiszen ő már nem hallhatja – tisztelgésként szeretném röviden összefoglalni munkásságát és szerepét a „jog és irodalom” mozgalom hazai kialakulásában és fejlődésében.
2018. szeptember 10. 15:52
Mécs János
kutatási asszisztens, MTA TK JTI
Idén nyáron megjelent Lamm Vanda szerkesztésében az Emberi jogi enciklopédia. A vaskos kötetben több mint hatvan szerző ismerteti az emberi jogokkal kapcsolatos tudományos eredményeket. A kötet a jogászság és az emberi jogokkal foglalkozó szakemberek mellett a tágabb jogkereső közönségnek is segítséget nyújthat, így pedig hozzájárulhat az emberi jogi kultúra hazai megerősödéséhez.
2018. augusztus 08. 18:20
Mécs János
kutatási asszisztens, MTA TK JTI
Visszatérő érv a győzteskompenzáció mellett, hogy az a mandátumot már nem eredményező, „felesleges” szavazatokat kompenzálja. Ez az érv azonban téves, a szavazatok érvényesülését vizsgálva nem tartható, mivel a jogintézmény olyan szavazatokat súlyoz, amelyek már eleve felülreprezentáltak. Jelen írásban amellett érvelek, hogy a szavazatok érvényesülésének helyes megközelítéséből fakadóan jobban megérthető a győzteskompenzáció hatása.
2018. július 22. 22:13
Fekete Balázs
tudományos munkatárs, MTA TK JTI
Az alapkutatások létjogosultságáról és társadalmi hasznosságáról szóló vitában általában a természettudományokból vett példákkal szokták alátámasztani az alapkutatások nélkülözhetetlenségét. Ez nem meglepő, hiszen e területen igen könnyű látványos példákat találni arra, hogy milyen jól megragadható hasznot hozott a későbbiekben egy – olykor netán esetlegesnek tűnő, és így a szigorú költség-haszon mérlegelés alapján akár haszontalannak és feleslegesnek minősíthető – egyszerű, a tudományos érdeklődésen alapuló ötlet, gondolat.
Ebben a rövid blogbejegyzésben a jogtudomány szemszögéből kívánom az alapkutatás problematikáját körbejárni. Természetesen nem a jogtudomány egészét felölelően, hanem az általam művelt tudományterület, a jogszociológia egyik fogalmát – jogi kultúra – felhasználva. Bízom abban, hogy ez a rövid gondolatsor rámutathat arra, hogy a jogtudományban az alapkutatások létjogosultsága értelmesen nem kérdőjelezhető meg, és noha hasznuk forintalapon nem vagy csak nehezen számszerűsíthető, elengedhetetlenül szükség van rá – nemcsak a jogtudomány művelése, hanem a jogintézmények hatékony, a társadalom megelégedésére történő működtetése miatt is.
2018. július 17. 0:06
Szentgáli-Tóth Boldizsár
tudományos segédmunkatárs, MTA TK JTI
E blogbejegyzés célja kettős. Egyrészt magyar nyelven is elérhetővé kívánja tenni azokat a gondolatokat, melyeket Szilágyi Emese, az MTA Jogtudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa német nyelven fogalmazott meg a Budapester Zeitungban 2018. június 28-án vele készített interjúban az Alaptörvény hetedik módosítása kapcsán. Másrészt jelen poszt szerzője hozzáfűzi saját észrevételeit, meglátásait is az interjúban elhangzottakhoz, egyértelműen megjelölve, hogy mely gondolatok származnak Szilágyi Emesétől és melyek jelen írás szerzőjétől.
2018. július 16. 12:24
Fabók Zoltán
Ügyvéd, Horváth és Társai Ügyvédi Iroda, DLA Piper Fellow of INSOL International
A Csődtörvényt módosító új javaslattal kapcsolatban az elmúlt napokban egy népszerű hírportálon jelent meg nagyobb terjedelmű írás „Lex reptér: törvény, ami az egész magyar gazdaságot veszélyezteti” címmel. Blogbejegyzésemben amellett érvelek, hogy amennyiben a követelésbehajtási célú felszámolási eljárásokat jogi realitásként elfogadjuk, úgy a módosítás alapvetően jó irányba mutat.
2018. június 21. 11:43
Szabó Attila
Társaság a Szabadságjogokért, Politikai Szabadságjogi Projekt
Ebben a blogposztban a tényállítások és értékítéletek elválasztásával foglalkozom. Az elválasztáshoz segítségül hívom a bírósági esetjogot, rámutatva ezzel arra a tényre, hogy a bíróságok nemcsak el tudják, de el is választják egymástól a tényállításokat és az értékítéleteket. Napjainkban kifejezetten fontos ennek a rögzítése, mert az álhírek és a szerző nélküli cikkek világában sok bizonytalanságra ad okot a tények és vélemények összemoshatósága. A poszt apropóját tovább erősíti, hogy a választási kampányidőszakban a választási szervek viszonylag nagyvonalúan kezelték ezt a kérdéskört.
2018. május 14. 14:32
Szontagh Veronika
kutatási asszisztens, MTA TK Jogtudományi Intézet
2018. április 25-én került megrendezésre A jogosultságkultúra hiánya a közép-európai jogi kultúrákban. Mítosz vagy valóság? című NKFI kutatási projekt (NKFIH-FK125520) nyitórendezvénye. A Rights Consciousness and Legal Cultures: Theoretical Perspectives című workshopnak az MTA TK Jogtudományi Intézete adott otthont. A workshop jó alkalom volt a különböző országokból, területekről érkező kutatók, szakértők számára a jogi kultúra fogalmában rejlő elméleti kérdések és az ezekhez kapcsolódó alkalmazási lehetőségek megvitatására.
2018. május 14. 14:04
Az ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék tudományos diákkörei
Hogyan végzik az egyetemi ombudsmanok a munkájukat a világ más országaiban? Milyen jogköreik vannak, hogyan illeszkednek az adott egyetem szervezetébe? Az ELTE kutatócsoportja többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ összehasonlító elemzésében. Az elemzés célja, hogy szakmai háttéranyagot biztosítson az ELTE vezetői és döntéshozó testületei számára az egyetemi (intézményi) ombudsman tisztség bevezetésének előkészítéséhez kapcsolódóan. A kutatócsoport tagjai előzetesen meghatározott és tesztelt, komplex kérdőív segítségével dolgozták fel az a vizsálatba bevont 59 intézmény internetes oldalain rendelkezésre álló információkat. Az elemzés értékelő megállapításainak viszonyítási pontját a Nemzetközi Ombudsman Szövetség (International Ombudsman Association) által, speciálisan az egyetemi ombudsmanok működésével kapcsolatban megfogalmazott ajánlások jelentik. Az elemzés teljes terjedelmében olvasható az ELTE ombudsman projektet bemutató honlapján.
2018. április 10. 23:56
Vági Renátó
gyakornok, MTA TK Jogtudományi Intézet
Ha 2018 márciusa bekerül a történelemkönyvekbe, az valószínűleg a Facebook eddigi legnagyobb adatvédelmi botránya miatt lesz, amely emberek tömegeinek szemét nyitotta fel a Facebook problémáival kapcsolatban, és nagy eséllyel hatalmas változásokat fog elindítani a legnagyobb közösségi hálózatnál. De valóban ennyire meglepő-e ez a történet? Az írás célja választ adni erre a kérdésre, miközben bemutatja a Facebook üzleti környezetét, technikai sajátosságait és viszonyát a nemsokára hatályba lépő új EU-s adatvédelmi rendelettel kapcsolatban.
2018. április 05. 12:13
Bergendi-Rácz Diána
doktorandusz, KRE ÁJK
Jelen írás Jakab Éva tanulmányára kíván reflektálni, mely Nagy Károly professzor úr emlékkötetében jelent meg (In memoriam Nagy Károly egyetemi tanár, 1932-2001., szerk.: Bodnár László, Acta Jur. et Pol. Szeged, Tom. LXI. Fasc. 14, Szeged 2002, 225-247.). Az áruk cseréje a római jogban komoly szabályozással rendelkezett. A római jogban ebbe a körbe tartozott a rabszolgák adásvétele is, mely a korabeli gazdaság termelő szektora szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bírt. Számos lelet maradt fenn ebből az időszakból, amelyet az elemzett tanulmány is kiemel, és rávilágít arra, hogy az adásvétellel egyben milyen jogorvoslati lehetősége volt a feleknek egy esetleges hibás teljesítés során. Ami különösen érdekes a fentiek mellett, az az, hogy az elemzett tanulmányból láthatóvá válik: a ma ismert kellékszavatosság mint jogintézmény a római korban formálódott ki, és alapjaiban határozta meg a mai magánjogi kellékszavatosságot.
2018. március 19. 22:54
Mécs János
doktorandusz, ELTE ÁJK
A közelgő áprilisi választásokkal kapcsolatban a közéletet talán leginkább foglalkoztató kérdés, hogy lesz-e „összefogás”, vagyis, hogy az ellenzéki politikai erők együttműködnek-e. A kérdés a politikai szempontok mellett jogi vetülettel is rendelkezik, mivel a jogi keretrendszer határozza meg, hogy a felek milyen feltételekkel és adott esetben milyen anyagi és egyéb költségek árán működhetnek együtt. Jelen bejegyzésben azt vizsgálom, hogy a korábbi kétfordulós rendszerhez viszonyítva a választási rendszer egyes elemei miként befolyásolják a szereplők visszaléptetéssel történő koordinációjának esélyeit.
