Szontagh Veronika2019. február 22-én került sor a Lamm Vanda főszerkesztésében készült Emberi jogi enciklopédia kötetbemutató rendezvényére a Magyar Tudományos Akadémia székházában.
Az Emberi jogi enciklopédia – amelynek munkálatai az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete kiemelt projektje keretében folytak – 2018 nyarán jelent meg. A 747 oldalas, 102 tanulmányt magában foglaló művet Lamm Vanda, az MTA TK JTI professor emeritája szerkesztette.
A könyvbemutató megnyitásaként Gárdos-Orosz Fruzsina, az MTA TK Jogtudományi Intézetének igazgatója köszöntötte a kötet szerkesztőjét, a szerzőket, a hozzászólásra felkért szakértőket és a megjelent vendégeket. Nyitóbeszédében röviden bemutatta a kötet keletkezésének történetét, az enciklopédia szerepének fontosságát, kiemelve annak egyedi jellegét a hazai jogtudományi szakirodalomban. Hangsúlyozta, mennyire hasznos a kötet az oktatásban és a kutatásban, széles körűek a felhasználási lehetőségei az egyetemeken és a gyakorló jogászok mindennapi munkájában.
A nyitóbeszédet a három felkért hozzászóló előadása követte.
A könyvbemutató moderátora, Vékás Lajos akadémikus, az MTA alelnöke elsőként Paczolay Pétert, a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának bíráját kérte hozzászólásra. Paczolay Péter előadásában az emberi jogok eszmetörténeti hátterét emelte ki, emellett az emberi jogi védelmet ellátó bíróságok szerepét és fontosságát, külön hangsúlyt fektetve az Emberi Jogok Európai Bíróságára és az Emberi Jogok Európai Egyezményére, amely kialakította az emberijog-védelemmel kapcsolatos európai minimumsztenderdeket. Előadásának második részében az emberi jogok katalógusa kapcsán bemutatta az emberi jogok időbeli és térbeli sokféleségét, és hogy folyamatos bővülés figyelhető meg. Ismertette az emberi jogok három generációját, emlékeztetve rá, hogy egyes jogok besorolása nehézséget okozhat, példaként az információszabadság, a fogyasztói jogok és a tulajdonhoz való jog kérdésére tért ki. Örvendetesnek találja, hogy e nehézségek dacára a kötet szerzői erősen törekedtek arra, hogy elhelyezzék a tárgyalt jogokat az emberi jogok rendszerében.
A következő felkért hozzászóló Szalayné Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes volt, aki beszédében kiemelte a kötet témájának fontosságát és aktualitását. Felhívta a figyelmet néhány érdekességre, többek között arra, hogy az enciklopédia éppen az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata – amelynek köszönhetően az emberi jogok rendszere a mai értelemben vett nemzetközi jog harmadik pillérévé vált – elfogadásának 70. évfordulója évében jelent meg, a könyvbemutató pedig az Európa Tanács felállítása szintén 70. évfordulója évében zajlik. Hasonló vonatkozás, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartája éppen egy évtizede lépett hatályba. Ezekhez az évfordulókhoz kapcsolódóan utalt arra is, hogy az eltelt évtizedekben az emberi jogok témája nem veszítette el időszerűségét, az emberi jogi jogsértések mértéke és aránya nem csökkent, sőt az újabb társadalmi kihívások miatt egyre inkább aktuális az emberi jogok védelme. Pontosan emiatt kiemelkedően fontos az emberi jogokról és azok védelméről a tájékoztatás, a hiteles oktatás, amelyben az enciklopédia is hasznos eszközzé válhat. Előadásának zárásaként kiemelte: az enciklopédia hozzájárulhat ahhoz, hogy bárki képes legyen felismerni a jogsértéseket és hogy megtudhassa, hová fordulhat jogorvoslatért.
Harmadik előadóként Bárd Károly, a Közép-európai Egyetem tanára osztotta meg gondolatait a résztvevőkkel. Beszédében hangsúlyozta a könyvnek azt a fontos erényét, hogy az enciklopédia tananyagként is alkalmazható, ugyanakkor a jogászi hivatásokat gyakorlók számára is hasznos lehet, de akár a nem jogász érdeklődőket is orientálhatja az emberi jogok témakörében. Kiemelte és pozitívumként értékelte, hogy bizonyos területeket nem szétaprózva, más-más jogokhoz kapcsolva, hanem önállóan tárgyal a kötet, mint a fogvatartotti jogokat, a szexuális irányultság vagy az állati jogok kérdését, , így a kötetből egyben és alaposan megismerhetők ezek a témakörök. Előadásának második részében emlékeztetett arra nehézségre, hogy egyes autoritások és kontrollszervek bizonyos emberi jogok kérdésében más-más álláspontra helyezkednek, ilyen például a biztonsághoz való jog vagy az önvádra kötelezés tilalma, de úgy véli, a kötet szerzői megoldották ezt a problémát, és pontosan ismertették ezeket a jogokat. Végül elégedettségét fejezte ki, hogy hazánkban ilyen sok az emberi jogokkal foglalkozó szakember, akik rendkívül színvonalas tanulmányokat írtak az enciklopédiába.
A könyvbemutató zárásaként Lamm Vanda, az Emberi jogi enciklopédia szerkesztője szólt néhány szót a kötetről és létrehozásának folyamatáról, majd megköszönte a szerkesztőbizottság, a szerzők, a lektorok és a kiadó munkáját, továbbá a könyvbemutatón elhangzó előadásokat.
