jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

Egyetemi ombudsman modellek összehasonlító vizsgálata

2018. május 14. 14:04
Az ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék tudományos diákkörei
Egyetemi ombudsman modellek összehasonlító vizsgálata

Hogyan végzik az egyetemi ombudsmanok a munkájukat a világ más országaiban? Milyen jogköreik vannak, hogyan illeszkednek az adott egyetem szervezetébe? Az ELTE kutatócsoportja többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ összehasonlító elemzésében. Az elemzés célja, hogy szakmai háttéranyagot biztosítson az ELTE vezetői és döntéshozó testületei számára az egyetemi (intézményi) ombudsman tisztség bevezetésének előkészítéséhez kapcsolódóan. A kutatócsoport tagjai előzetesen meghatározott és tesztelt, komplex kérdőív segítségével dolgozták fel az a vizsálatba bevont 59 intézmény internetes oldalain rendelkezésre álló információkat. Az elemzés értékelő megállapításainak viszonyítási pontját a Nemzetközi Ombudsman Szövetség (International Ombudsman Association) által, speciálisan az egyetemi ombudsmanok működésével kapcsolatban  megfogalmazott ajánlások jelentik. Az elemzés teljes terjedelmében olvasható az ELTE ombudsman projektet bemutató honlapján.

Megvéd-e minket a GDPR a Cambridge Analyticától?

2018. április 10. 23:56
Vági Renátó
gyakornok, MTA TK Jogtudományi Intézet
Megvéd-e minket a GDPR a Cambridge Analyticától?

Ha 2018 márciusa bekerül a történelemkönyvekbe, az valószínűleg a Facebook eddigi legnagyobb adatvédelmi botránya miatt lesz, amely emberek tömegeinek szemét nyitotta fel a Facebook problémáival kapcsolatban, és nagy eséllyel hatalmas változásokat fog elindítani a legnagyobb közösségi hálózatnál. De valóban ennyire meglepő-e ez a történet? Az írás célja választ adni erre a kérdésre, miközben bemutatja a Facebook üzleti környezetét, technikai sajátosságait és viszonyát a nemsokára hatályba lépő új EU-s adatvédelmi rendelettel kapcsolatban.

Recenzió Jakab Éva „Apropó jogharmonizáció: gondolatok az ókori kellékszavatossági modell kapcsán” című írásáról

2018. április 05. 12:13
Bergendi-Rácz Diána
doktorandusz, KRE ÁJK
Recenzió Jakab Éva „Apropó jogharmonizáció: gondolatok az ókori kellékszavatossági modell kapcsán” című írásáról

Jelen írás Jakab Éva tanulmányára kíván reflektálni, mely Nagy Károly professzor úr emlékkötetében jelent meg (In memoriam Nagy Károly egyetemi tanár, 1932-2001., szerk.: Bodnár László, Acta Jur. et Pol. Szeged, Tom. LXI. Fasc. 14, Szeged 2002, 225-247.). Az áruk cseréje a római jogban komoly szabályozással rendelkezett. A római jogban ebbe a körbe tartozott a rabszolgák adásvétele is, mely a korabeli gazdaság termelő szektora szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bírt. Számos lelet maradt fenn ebből az időszakból, amelyet az elemzett tanulmány is kiemel, és rávilágít arra, hogy az adásvétellel egyben milyen jogorvoslati lehetősége volt a feleknek egy esetleges hibás teljesítés során. Ami különösen érdekes a fentiek mellett, az az, hogy az elemzett tanulmányból láthatóvá válik: a ma ismert kellékszavatosság mint jogintézmény a római korban formálódott ki, és alapjaiban határozta meg a mai magánjogi kellékszavatosságot.

Koordinált jelöltállítás és választási rendszer

2018. március 19. 22:54
Mécs János
doktorandusz, ELTE ÁJK
Koordinált jelöltállítás és választási rendszer

A közelgő áprilisi választásokkal kapcsolatban a közéletet talán leginkább foglalkoztató kérdés, hogy lesz-e „összefogás”, vagyis, hogy az ellenzéki politikai erők együttműködnek-e. A kérdés a politikai szempontok mellett jogi vetülettel is rendelkezik, mivel a jogi keretrendszer határozza meg, hogy a felek milyen feltételekkel és adott esetben milyen anyagi és egyéb költségek árán működhetnek együtt. Jelen bejegyzésben azt vizsgálom, hogy a korábbi kétfordulós rendszerhez viszonyítva a választási rendszer egyes elemei miként befolyásolják a szereplők visszaléptetéssel történő koordinációjának esélyeit.

Jogalkalmazási fejlemények (és adalékok) a zaklatás tárgykörében

2017. június 11. 0:29
Pap András László
MTA TK Jogtudományi Intézet
Jogalkalmazási fejlemények (és adalékok) a zaklatás tárgykörében

A Kúria 2017 júniusában nyilvánosságra hozott ítélete kimondta, hogy 2011-ben Gyöngyöspatán szélsőjobboldali szervezetek demonstrációja során a megfélemlített polgárok elmaradt védelme kimerítette a zaklatás tényállását. A döntés amiatt jogtörténeti kuriózum, mert februárban a bíróság részben tévesen, egy későbbi sajtóközlemény által korrigálva hirdetett ítéletet.

Autonómia a közjogtudományban - Beszámoló a MTA TK Jogtudományi Intézetében rendezett kerekasztal-beszélgetésről

2017. május 09. 21:13
Vadász Vanda
MTA TK Jogtudományi Intézet
Autonómia a közjogtudományban - Beszámoló a MTA TK Jogtudományi Intézetében rendezett kerekasztal-beszélgetésről

2017 május 4-én került megrendezésre „Autonómia a közjogtudományban” címmel az MTA TK Jogtudományi Intézetének kerekasztal-beszélgetése, amely az aktuális közjogi problémákkal ( lex CEU és a civiltörvény módosítása) összefüggésben álló  tudományos ismeretek áttekintését célozta. A négy előadó (közigazgatási jogászok, alkotmányjogászok, felsőoktatással tudományos és gyakorlati szinten egyaránt foglalkozó kollégák) az autonómia kérdését az aktuális jogalkotással összefüggésben és tágabb keretben is vizsgálták. A beszélgetés résztvevői keresték az autonómia funkcióját és védettségének körét az alkotmányos demokrácia és az Alaptörvény rendszerében. A beszélgetés végső konklúziója az volt, hogy csak akkor működhet magas színvonalon a tudomány és az oktatás, ha megvan hozzá a kellő szabadság.

Kommentár a civil törvény módosításához

2017. április 24. 17:50
Szilágyi Emese
MTA TK Jogtudományi Intézet
Kommentár a civil törvény módosításához

Április elején került a parlament elé a törvényjavaslat, amely elnevezése szerint a külföldről támogatott civil szervezetek átláthatóságát tűzi célul. A tervezet azonban számos alkotmányossági aggályt is felvet: egyrészt, nem tisztázott, hogy mi teszi szükségessé az egyesülési jog korlátozását. Mivel a bevezetni kívánt megszorító rendelkezések nem alkalmazandók a civil szerveződések számos formájára, a szabályozás felveti az egyenlő bánásmód sérelmének lehetőségét is. Másrészt, érdemes azt is áttekinteni, hogy milyen nemzetközi példák előzik meg a hazai szabályalkotást, hiszen abból a jogalkotó által elérni kívánt célra vonatkozó következtetést vonhatunk le.

Panpsychism and Personhood

2017. március 29. 15:56
Dragan Dakić
MTA TK Jogtudományi Intézet
Panpsychism and Personhood

What in fact do we value, is it a matter or manifestation? If we consider manifestation to be morally and legally relevant than it is more than crazy to argue that something so small as an electron has inner life and that we should radically rethink our understanding of matter. Why should we bother with truth of matter if it cannot oblige us? 

A közigazgatási hatósági eljárás és jogvédelmi rendszer új szabályozásához

2017. március 27. 16:16
Balázs István
MTA TK Jogtudományi Intézet
A közigazgatási hatósági eljárás és jogvédelmi rendszer új szabályozásához

A 2010-es kormányváltás óta folyamatosan tart a magyar közigazgatás átalakítása, mely kiterjed annak szervezetére, személyzetére és működésére egyaránt. Ez utóbbi tekintetében fontos mérföldkövet jelent az a nemrég kihirdetett, ám csak a jövő évtől hatályos két új kódex, mely a közigazgatási hatósági eljárást és a közigazgatási döntések bírósági felülvizsgálatának eljárását szabályozza. Mindkét új törvény közös vonása a napjaink kihívásaira reagáló korszerű, átlátható és hatékony megoldások bevezetése, de mellettük több vitatható intézmény is született, melyek elsősorban a jogvédelmi rendszert érintik.

A brit parlament megadta az engedélyt a kormánynak a Brexit hivatalos elindítására

2017. március 23. 14:01
Szabó Zsolt
KRE Állam- és Jogtudományi Kar
A brit parlament megadta az engedélyt a kormánynak a Brexit hivatalos elindítására

A brit parlament március 13-án módosítás nélkül fogadta el azt a törvényt, amely engedélyt ad a kormánynak az Egyesült Királyság EU-ból való kilépési folyamatának elindítására, és amelyet az uralkodó három nappal később szentesített. A parlamenti eljárás előzménye az a legfelsőbb bírósági döntés volt, amely kimondta, hogy a Brexit hivatalos, EU-jog szerinti elindításáról a kormány saját hatáskörben nem dönthet, hanem ehhez ki kell kérnie a parlament hozzájárulását. Az alábbiakban a bírósági döntés hátterét, és a parlamenti vitát mutatjuk be. A közjogi és történeti háttér részletes bemutatása – kitérve a közvetlen demokrácia angol alkotmányjogban betöltött szerepére is - a Parlamenti szemle 2016. évi 2. számában olvasható.

Free Market of Human Beings

2017. március 06. 16:50
Dragan Dakić
MTA TK Jogtudományi Intézet
Free Market of Human Beings

Recently the European Court of Human Rights (“Court”) delivered a decision in the case Paradiso and Campanelli v. Italy. The applicants - who were Italian nationals - after unsuccessful in vitro fertilisation treatments decided to try resorting to assisted reproduction techniques and to a surrogate mother in Russia. The child was born in Moscow in 2011 and arrived to Italy a few months later. The Italian authorities refused to register the Russian birth certificate and the child was removed from the applicants. The Court reduced its analysis to the notion of “private life”, inherent in the Article 8 of the European Convention. What is really striking with the reasoning is the omission of the Court to recognize the relevance of the international law instruments designed against human trafficking.

ECtHR clarified standard on minimum space for prisoners

2017. február 26. 21:41
G. Szabó Dániel
Magyar Helsinki Bizottság
ECtHR clarified standard on minimum space for prisoners

The European Court of Human Rights (the ‘ECtHR’ or ‘the Court’) has excessive jurisprudence on prison conditions, especially regarding the minimum personal space of inmates. The case law culminated in the recent judgement of Muršić, which was decided last October by the Grand Chamber. In this decision the Court addressed the inconsistencies in its jurisprudence regarding the minimum acceptable space. In the Muršić decision the Court ruled that if the personal space goes below 3 square meters, there is a strong presumption of a violation of Article 3 and the judgement resolves important other contradictions also. It was not totally consistent in the recent practice of the Court whether the decisive space is 3 or 4 m2 or that the personal space below this amount is in itself a violation or not. The origin of the 3 m2 threshold was also not clear from the case law of the Court. In this essay I will review the Court’s pre-Muršić case law on minimum personal space and draw attention to the inconsistencies, then I summarize the findings of Muršić.

Összeegyeztethető-e a magyar kormány újabb menekültügyi reformja az európai menekültjoggal?

2017. február 25. 5:49
Vető Gábor
MTA TK Lendület-HPOPs Kutatócsoport
Összeegyeztethető-e a magyar kormány újabb menekültügyi reformja az európai menekültjoggal?

Az Országgyűlés a napokban vitatja meg a magyar kormány újabb menekültügyi reformját. A tervek között szerepel a menedékkérők idegenrendészeti őrizetének visszaállítása, valamint a menedékkérők országon belüli mozgásának korlátozása. Ezen elemek egyértelműen ellentétesek az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogával.

A média helye a parlamentben (van)

2017. február 24. 0:26
Szilágyi Emese
MTA TK Jogtudományi Intézet
A média helye a parlamentben (van)

A közelmúltban az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egy macedón eset kapcsán foglalt állást az parlamenti működés sajtónyilvánosságáról. A bejegyzésben tárgyalt döntés legfontosabb megállapítása, hogy a média jogosult a parlamenti ülésteremben zajló események közvetlen, első kézből történő megfigyelésére és annak a társadalmi nyilvánosság felé való tudósítására. A sajtó demokratikus társadalmakban betöltött szerepének megvalósítása érdekében ugyanis az újságírók számára lehetőséget kell biztosítani a történések kontextusban való megfigyelésére és rekonstruálására. Az eset Magyarországon is fontos tanulságokkal szolgálhat, hiszen a házelnök fegyelmi és rendészeti jogkörének 2010 utáni kiterjesztése – és ennek következtésben a parlamenti többséggel szemben kritikus sajtómunkatársak „kitiltásának” bevetté vált gyakorlata – a parlamenti működés nyilvánosságának ellenében hat.

Legutóbbi bejegyzések

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip diszkrimináció európai központi bank fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság belső piac alkotmánybíróság európai parlament előzetes döntéshozatali eljárás gazdasági és monetáris unió demokrácia kúria állami támogatás jogegységi határozat versenyjog uniós értékek eu alapjogi charta szociális jog irányelvek átültetése euró kásler-ítélet eusz 7. cikke arányosság elve választás nemzeti érdek oroszország közös kereskedelempolitika european convention of human rights brexit fizetésképtelenségi rendelet nemzeti bíróságok ultra vires aktus német alkotmánybíróság kötelezettségszegési eljárás európai parlamenti választások európai bizottság elnöke adatvédelem wto bankunió magyarország energiapolitika devizakölcsön fogyatékosok jogai btk alkotmányjog fővárosi közgyűlés közös kül- és biztonságpolitika strasbourgi bíróság szankció ukrán válság migráció szolidaritás egységes piac russia ukraine crisis compliance fundamental rights eu sanctions bevándorlás európai integráció környezetvédelem fenntartható fejlődés menekültkérdés ceta polgári kezdeményezés trump nafta tpp ecthr prison conditions surrogacy human trafficking human rights közigazgatás panpsychism personhood syngamy environment civil törvény irányelvek legitimáció kikényszerítés szociális deficit letelepedés szabadsága kiskereskedelmi különadó központi bankok európai rendszere hatáskör-átruházás elsőbbség elve adatmegőrzési irányelv közerkölcs európai unió alapjogi ügynoksége magyar helsinki bizottság vesztegetés hálapénz vallásszabadság első alkotmánykiegészítés obamacare születésszabályozás hobby lobby büntetőjog jogos védelem áldozatvédelem külkapcsolatok hatáskörmegosztás tényleges életfogytiglan új btk. szabadságvesztés lojális együttműködés végrehajtás gazdasági szankciók állampolgárság nemzetközi magánjog családi jog öröklési jog uniós polgárság alapjogi charta személyek szabad mozgása európai jog európai emberi jogi egyezmény uniós jog sérthetetlensége uniós jog autonómiája infrastruktúrához való hozzáférés versenyképesség adózás gmo-szabályozás gmo-mentesség european neighbourhood policy ukraine uk report európai szomszédságpolitika brit jelentés excessive deficit exclusionarism protectionism national courts consumer protection single market retaliation hungary european court of justice autonomy of eu legal order inviolability of eu legal order european values article 7 teu rule of law democracy reklámadó verseny szabadsága halálbüntetés schuman-nyilatkozat alapító atyák juncker bizottság energiahatékonysági irányelv energiaunió eurasian economic union dcfta european central bank german constitutional court omt görögország pénzügyi válság államcsőd likviditás menekült fal dublin iii 1951-es genfi egyezmény strasbourgi esetjog európai bíróság elnöke lenaerts hatékony jogvédelem franciaország németország értékközösség érdekközösség ügynökprobléma közbeszerzés környezetvédelmi politika áruk szabad áramlása egészségvédelem ártatlanság vélelme törökország történelmi konfliktusok uniós válságkezelés európai tanács válság szíria lengyel alkotmánybíróság jogállamiság normakontroll eljárási alkotmányosság beruházásvédelem szabályozáshoz való jog jog és irodalom erdély konferencia law in literature law as literature lengyel alkotmánybíróság lengyelország jogállamiság-védelmi mechanizmus eu klímapolitika kvótakereskedelem kiotói jegyzőkönyv adójog európai politikai pártok; pártfinanszírozás európai politikai közösség politikai pártok kohéziós politika régió székelyföld mulhaupt ingatlanadó-követelés nyilvános meghallgatás kommunikáció datafication internet platformtársadalom adókövetelés fizetésképtelenségi eljárás sokszínű európa kisebbségek sokféleség fizetésképtelenség; jogharmonizáció; csődjog; többségi demokrácia; olaszország népszavazás common commercial policy egyenlő bánásmód emberi méltóság ebh szülő nők helyzete peschka jogelmélet parlament véleménynyilvánítás szabadsága média országgyűlés sajtószabadság muršić european court of human rights dajkaterhesség egyesült királyság közigazgatási perrendtartás általános közigazgatási rendtartás egyesülési jog velencei bizottság civil felsőoktatás lex ceu közjogtudomány zaklatás szegregáció

Archívum