jtiblog
A Jogtudományi Intézet blogoldala
2019. március 21. 14:35
Szalayné Sándor Erzsébet
a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes
A szerkesztő és a szerzők hatalmas feladatba fogtak, amikor az emberi jogok enciklopédikus összefoglalására vállalkoztak: a mű koncepciójának kialakítása, a végtelennek tűnő matéria válogatása, a szócikkek, illetve tanulmányok megírása, szerkesztése, a szerzők munkájának összehangolása nem véletlenül tiszteletet parancsoló. Ennek a nem mindennapi szakmai-szellemi teljesítménynek az elkészülte minden bizonnyal rengeteg türelmet igényelt a szerkesztőbizottságtól is, de legfőképpen – meggyőződésem – Lamm Vanda professzor asszonytól, az enciklopédia kezdeményezőjétől és szerkesztőjétől. A hatvanhét szerző százkét tanulmánya a tartalom hasznosságán túl reprezentatív képet is ad a mai magyar jogtudományban jelen lévő szakmai potenciál meghatározó részéről. A kötet alkalmat ad arra, hogy az érdeklődő jogász vagy éppen nem jogász szakmai hátterű olvasó tudományos igényű, megbízható alapismereteket szerezzen a legfontosabb emberi jogi intézményekről, fogalmakról, dokumentumokról, az emberi jogi jogfejlődés egyes korszakairól.
2019. március 21. 14:16
Paczolay Péter
az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája
A kötet szerkesztőjének, Lamm Vanda professzornak az előszava joggal utal arra, hogy az emberi jogok államon belüli és nemzetközi védelme a második világháború után indult soha nem látott fejlődésnek, és ennek a hét évtizednek az eredményeit mi sem igazolja jobban, mint ez az enciklopédia. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának kihirdetése óta az emberi jogok kérdése a nemzetközi jogrendszer állandó vitatémája.
2019. március 21. 13:56
Szontagh Veronika
kutatási asszisztens, MTA TK JTI
2019. február 22-én került sor a Lamm Vanda főszerkesztésében készült Emberi jogi enciklopédia kötetbemutató rendezvényére a Magyar Tudományos Akadémia székházában.
2019. február 07. 15:07
Kertész Gábor
főiskolai tanár, IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola
Magyarország 2018 december közepén hirtelen címoldalon került be a nemzetközi hírekbe. A hír alapja a Munka Törvénykönyvének a módosítása, amelyet a médiában „rabszolgatörvénynek” neveznek. Az állampolgárok-munkavállalók érdekeit figyelembe véve csak a törvény elfogadása és elutasítása között lehet választani, vagy az új rendszernek a jog és a gazdaság saját működési logikáját felhasználva van harmadik lehetősége is, esetleg csak egy kis „finomhangolást” kell az új rendszeren végrehajtani?
2019. január 20. 20:22
Szentgáli-Tóth Boldizsár
tudományos segédmunkatárs, MTA TK JTI
2018. december 6-án az MTA TK Jogtudományi Intézete adott otthont az International Society of Public Law Central and Eastern European Chapterrel (ICON-S CEE) közösen szervezett, a közép- és kelet-európai országok alkotmányos helyzetét vizsgáló workshopnak. A workshop alapját az I CONnect és a Clough Center közös projektjeként évente kiadott, 2017 Global Report of Constitutional Law című kötet adta, amely a világ 61 országáról tartalmaz alkotmányjogászok és bírák által készített elemzéseket. A workshopon a közép- és kelet-európai országjelentések szerzőinek lehetőségük nyílt arra, hogy intenzív párbeszédet folytassanak a régió alkotmányos helyzetéről, a közös problémákról és tendenciákról.
2019. január 17. 21:51
Baló Sára
egyetemi hallgató, ELTE ÁJK (politológia)
Az írás célja felhívni a figyelmet az alkoholizmussal szembeni hazai jogalkotás elégtelenségére, továbbá rámutatni olyan külföldi példákra, valamint a magyar jogrendszer más területeken már sikerrel alkalmazott olyan elemeire, amelyek a jelenleginél hatékonyabb modell kialakítása során megfontolandók lehetnek.
2019. január 10. 18:00
Balogh Sándor
kutatási asszisztens, MTA TK JTI
A büntetőjog elmúlt néhány évben lezajlódó reformfolyamata a szakterület anyagi jogi vonatkozásaiban is jelentős nyomot hagyott. A jelenleg hatályos büntető törvénykönyvünk a titokvédelem tekintetében is több újdonságot tartalmaz, melyeket érdemes az előző kódex szabályaival összevetve értelmezni.
2018. november 19. 16:21
Szilágyi Emese
tudományos segédmunkatárs, MTA TK JTI
The use of public money in the political decision-making process has always been a controversial issue. The intervention of the state may easily distort the political competition among the different parties and candidates, and is also capable of undermining the open public debate. A special form of the state’s intervention is when the government itself launches its own propaganda-campaign, dubbing it ‘public information campaign’. In the following blogpost I shortly analyze the nature of the publicly founded state propaganda carried out by the Hungarian government between 2015 and the general elections of 2018.
2018. november 06. 13:34
Kührner László
hallgató, ELTE Bibó István Szakkollégium
Az Alaptörvény kimondja, hogy a képviselőket a választók szabad akaratának kifejeződését biztosító választáson választják. Azonban mennyire összetett jelenség a választói akarat? Annak összetettsége mennyire határozza meg a választási rendszer egyes elemeit? És amennyiben meghatározza, mennyiben felel meg e követelményeknek a magyar választási rendszer? A továbbiakban ezekre a kérdésekre keresem a választ.
2018. november 01. 15:23
Balogh Lídia
tudományos munkatárs, MTA TK JTI
A Miskolci Törvényszék 2018. október 15-én kelt ítéletében megállapította, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház megsértette az intézményben szülő nők egyenlő bánásmódhoz való személyiségi jogát azáltal, hogy az őket kísérő hozzátartozóik számára pénz ellenében biztosította azt az egyszer használatos higiénés öltözetet (ún. zsilipruhát), melynek viselése a kórház rendelkezése szerint feltétele annak, hogy a kísérő a szülőszobába léphessen. A törvényszék szerint ezzel a gyakorlattal a kórház közvetlen diszkriminációt alkalmazott vagyoni helyzet, társadalmi származás, valamint az anyaság (terhesség) mint védett tulajdonság tekintetében, közvetett diszkriminációt valósított meg (roma) nemzetiséghez való tartozás alapján is, továbbá akadályozta az érintett nőket abban, hogy a vajúdás és szülés ideje alatt egy általuk választott nagykorú kísérő társaságában lehessenek, noha az egészségügyről szóló törvény ehhez jogot biztosít, és e jog gyakorlásához kifejezett társadalmi érdek fűződik.
2018. szeptember 28. 12:49
G. Szabó Dániel (adatok elemzése)
Szabó Attila (tartalmi elemzés)
jogász / jogász (Társaság a Szabadságjogokért)
2018. október 1-jétől új gyülekezési törvényünk van. Érdemes ezen a ponton visszatekinteni a majdnem harminc évet megélt gyülekezési törvény alkalmazásának múltjára, és kicsit előretekinteni a gyülekezési jog jövőjére.
2018. szeptember 23. 16:03
Fekete Balázs
tudományos munkatárs, MTA TK JTI
.JPG&w=&h=100&zc=1)
A hétvégén tragikus hirtelenséggel elhunyt Nagy Tamás, a szegedi egyetem jogi karának egyetemi docense. Tamás – talán szabad így neveznem, mivel nagyon közel álltunk egymáshoz – ilyen hirtelen elvesztése baráti szemszögből egész egyszerűen felfoghatatlan, képtelen vagyok bármit is kezdeni azzal a gondolattal, hogy soha többé nem találkozhatunk vagy náluk, vagy a Kárász utcai Capella cukrászdában egy sör mellett. Megkésett – és egyben teljesen értelmetlen, hiszen ő már nem hallhatja – tisztelgésként szeretném röviden összefoglalni munkásságát és szerepét a „jog és irodalom” mozgalom hazai kialakulásában és fejlődésében.
2018. szeptember 10. 15:52
Mécs János
kutatási asszisztens, MTA TK JTI
Idén nyáron megjelent Lamm Vanda szerkesztésében az Emberi jogi enciklopédia. A vaskos kötetben több mint hatvan szerző ismerteti az emberi jogokkal kapcsolatos tudományos eredményeket. A kötet a jogászság és az emberi jogokkal foglalkozó szakemberek mellett a tágabb jogkereső közönségnek is segítséget nyújthat, így pedig hozzájárulhat az emberi jogi kultúra hazai megerősödéséhez.
2018. augusztus 08. 18:20
Mécs János
kutatási asszisztens, MTA TK JTI
Visszatérő érv a győzteskompenzáció mellett, hogy az a mandátumot már nem eredményező, „felesleges” szavazatokat kompenzálja. Ez az érv azonban téves, a szavazatok érvényesülését vizsgálva nem tartható, mivel a jogintézmény olyan szavazatokat súlyoz, amelyek már eleve felülreprezentáltak. Jelen írásban amellett érvelek, hogy a szavazatok érvényesülésének helyes megközelítéséből fakadóan jobban megérthető a győzteskompenzáció hatása.
2018. július 22. 22:13
Fekete Balázs
tudományos munkatárs, MTA TK JTI
Az alapkutatások létjogosultságáról és társadalmi hasznosságáról szóló vitában általában a természettudományokból vett példákkal szokták alátámasztani az alapkutatások nélkülözhetetlenségét. Ez nem meglepő, hiszen e területen igen könnyű látványos példákat találni arra, hogy milyen jól megragadható hasznot hozott a későbbiekben egy – olykor netán esetlegesnek tűnő, és így a szigorú költség-haszon mérlegelés alapján akár haszontalannak és feleslegesnek minősíthető – egyszerű, a tudományos érdeklődésen alapuló ötlet, gondolat.
Ebben a rövid blogbejegyzésben a jogtudomány szemszögéből kívánom az alapkutatás problematikáját körbejárni. Természetesen nem a jogtudomány egészét felölelően, hanem az általam művelt tudományterület, a jogszociológia egyik fogalmát – jogi kultúra – felhasználva. Bízom abban, hogy ez a rövid gondolatsor rámutathat arra, hogy a jogtudományban az alapkutatások létjogosultsága értelmesen nem kérdőjelezhető meg, és noha hasznuk forintalapon nem vagy csak nehezen számszerűsíthető, elengedhetetlenül szükség van rá – nemcsak a jogtudomány művelése, hanem a jogintézmények hatékony, a társadalom megelégedésére történő működtetése miatt is.
