jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

Az ismétlődő szülés „veszélyének” kezeléséről

2019. április 09. 22:15
Kertész Gábor
főiskolai tanár, IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola

Egy március 28-i hír szerint az „ismétlődő szülés veszélye” miatt nem hosszabbították meg egy munkavállaló határozott idejű munkaviszonyát. Ez a „veszély” a társadalom széles körét (a szülőképes korú nőket) érinti. Hogy lehet ezt a veszélyt kezelni a gazdasági jog felől közelítve a kérdéshez?

2019. március 28-án jelent meg a hír a Magyar Helsinki Bizottság közleményében, hogy egy munkáltató az „ismétlődő szülés veszélye miatt” nem hosszabbította meg egy szülőképes korú női munkavállaló határozott időtartalmú munkaviszonyát annak ellenére, hogy munkájával teljesen meg voltak elégedve. Jogászok és újságírók eddig a kérdést a munkavállaló oldaláról, munkajogi és alapjogvédelmi oldalról vizsgálták. A nyilvánosságra került adatok szerint egy „veszély” miatt nem hosszabbították meg a határozott időtartamú munkaviszonyt, ezért gazdasági jogászként más oldalról, a „veszély” felől közelítenék a problémához.

Perjogból tanultunk a „köztudomású tény” fogalmáról, de a bíróság ezt elég ritkán fogadja el, inkább bizonyítást kér (sok esetben szakvéleményt) a társadalom tagjai által széles körben általánosan ismert tények ilyen mivolta kérdésében. A következő bekezdésben három ilyen tényre hivatkozom, amelyek bizonyítása még az ezeket bemutató tudományos publikációk címének felsorolásával is szétfeszítené ennek a bogbejegyzésnek a kereteit.

Az köztudomású, jogszabályokkal körülírt tény, hogy a szülés a munkavállaló munkavégzési képességét, az általa (a saját maga és a munkáltató számára) megtermelt javak mennyiségét és értékét negatívan befolyásolja, figyelmen kívül hagyva azokat a ritkán, de előforduló eseteket, amikor a munkavállaló csak a szülés idejére esik ki a munkából. Ugyancsak köztudomású, általánosan ismert tény, hogy napjainkban számos helyen munkaerőhiánnyal küzdenek a munkáltatók. Másik oldalról az is szinte evidencia vagy köztudomású tény, hogy a szülés következtében a munkavállaló jövedelme az esetek zömében jelentős mértékben csökken. Ebből a megközelítésből már logikusan lehet azt mondani, hogy a szülés – nem csak az ismétlődő – veszélyezteti a munkáltató üzemszerű működését (hiszen kiesik a munkavállaló, és nem biztos, hogy azonnal tud helyettesítő munkaerőt találni zökkenőmentes átadás-átvétellel), ezáltal – vállalkozás esetében – a profitabilitását, illetőleg – állami szerv esetében – közszolgáltatási kötelezettségét.

Vagyis mindkét érintett szereplő vonatkozásában ennek a veszélynek a bekövetkezése nagyon nagy valószínűséggel gazdasági veszteséget okoz. A jog a veszteségek kezelésére különféle megoldásokat ismer. A jelen ügyben érintett helyzet megoldására a biztosítási jogból érdemes megoldást keresni. A biztosítási jogviszonnyal a biztosítottak kockázatközösséget hoznak létre egy mindnyájukat (különböző valószínűséggel, de) fenyegető esemény következtében felmerülő veszteség, jövedelemcsökkenés mérséklésére, kivédésére. A jogász és a HR-rel foglalkozó közgazdász ki tudja számítani, hogy a szülés következtében mennyivel csökken a munkavállaló jövedelme, valamint a munkáltató bevétele, továbbá hogy a két félnek egymástól függetlenül, de az eset következtében mennyi pluszkiadása keletkezik. Azt már nem a jog, hanem a biztosítási matematika tudja megválaszolni a demográfia és a statisztika tudományának segítségével, hogy mekkora az a kockázatközösség, amelynek tagjait fenyegeti ez a veszély és mekkora valószínűséggel, valamint mekkora biztosítási díj mellett lehet biztosítani ezt a kieső jövedelmet.

Egyszerű magyar állampolgárként, a Családok éve után, amikor a népességfogyás megállítása és minél több gyermek születése a deklarált kormányzati cél, felmerül bennem kérdésként, hogy függetlenül a jelenlegi családtámogatási intézkedésektől (azok mellett), nem lenne-e érdemes egy ilyen jellegű biztosítási konstrukció állam általi működtetése vagy támogatása, ha az üzleti biztosítási piac ezt a piaci szegmenset még nem fedezte fel és erre nem alkotott terméket.

_____________________________________________

Az írás a szerző véleményét tartalmazza, és nem értelmezhető az MTA TK hivatalos állásfoglalásaként.

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip diszkrimináció európai központi bank fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság belső piac alkotmánybíróság európai parlament előzetes döntéshozatali eljárás gazdasági és monetáris unió demokrácia kúria állami támogatás jogegységi határozat versenyjog uniós értékek eu alapjogi charta szociális jog irányelvek átültetése euró kásler-ítélet eusz 7. cikke arányosság elve választás nemzeti érdek oroszország közös kereskedelempolitika european convention of human rights brexit fizetésképtelenségi rendelet nemzeti bíróságok ultra vires aktus német alkotmánybíróság kötelezettségszegési eljárás európai parlamenti választások európai bizottság elnöke adatvédelem wto bankunió magyarország energiapolitika devizakölcsön fogyatékosok jogai btk alkotmányjog fővárosi közgyűlés közös kül- és biztonságpolitika strasbourgi bíróság szankció ukrán válság migráció szolidaritás egységes piac russia ukraine crisis compliance fundamental rights eu sanctions bevándorlás európai integráció környezetvédelem fenntartható fejlődés menekültkérdés ceta polgári kezdeményezés trump nafta tpp ecthr prison conditions surrogacy human trafficking human rights közigazgatás panpsychism personhood syngamy environment civil törvény irányelvek legitimáció kikényszerítés szociális deficit letelepedés szabadsága kiskereskedelmi különadó központi bankok európai rendszere hatáskör-átruházás elsőbbség elve adatmegőrzési irányelv közerkölcs európai unió alapjogi ügynoksége magyar helsinki bizottság vesztegetés hálapénz vallásszabadság első alkotmánykiegészítés obamacare születésszabályozás hobby lobby büntetőjog jogos védelem áldozatvédelem külkapcsolatok hatáskörmegosztás tényleges életfogytiglan új btk. szabadságvesztés lojális együttműködés végrehajtás gazdasági szankciók állampolgárság nemzetközi magánjog családi jog öröklési jog uniós polgárság alapjogi charta személyek szabad mozgása európai jog európai emberi jogi egyezmény uniós jog sérthetetlensége uniós jog autonómiája infrastruktúrához való hozzáférés versenyképesség adózás gmo-szabályozás gmo-mentesség european neighbourhood policy ukraine uk report európai szomszédságpolitika brit jelentés excessive deficit exclusionarism protectionism national courts consumer protection single market retaliation hungary european court of justice autonomy of eu legal order inviolability of eu legal order european values article 7 teu rule of law democracy reklámadó verseny szabadsága halálbüntetés schuman-nyilatkozat alapító atyák juncker bizottság energiahatékonysági irányelv energiaunió eurasian economic union dcfta european central bank german constitutional court omt görögország pénzügyi válság államcsőd likviditás menekült fal dublin iii 1951-es genfi egyezmény strasbourgi esetjog európai bíróság elnöke lenaerts hatékony jogvédelem franciaország németország értékközösség érdekközösség ügynökprobléma közbeszerzés környezetvédelmi politika áruk szabad áramlása egészségvédelem ártatlanság vélelme törökország történelmi konfliktusok uniós válságkezelés európai tanács válság szíria lengyel alkotmánybíróság jogállamiság normakontroll eljárási alkotmányosság beruházásvédelem szabályozáshoz való jog jog és irodalom erdély konferencia law in literature law as literature lengyel alkotmánybíróság lengyelország jogállamiság-védelmi mechanizmus eu klímapolitika kvótakereskedelem kiotói jegyzőkönyv adójog európai politikai pártok; pártfinanszírozás európai politikai közösség politikai pártok kohéziós politika régió székelyföld mulhaupt ingatlanadó-követelés nyilvános meghallgatás kommunikáció datafication internet platformtársadalom adókövetelés fizetésképtelenségi eljárás sokszínű európa kisebbségek sokféleség fizetésképtelenség; jogharmonizáció; csődjog; többségi demokrácia; olaszország népszavazás common commercial policy egyenlő bánásmód emberi méltóság ebh szülő nők helyzete peschka jogelmélet parlament véleménynyilvánítás szabadsága média országgyűlés sajtószabadság muršić european court of human rights dajkaterhesség egyesült királyság közigazgatási perrendtartás általános közigazgatási rendtartás egyesülési jog velencei bizottság civil felsőoktatás lex ceu közjogtudomány zaklatás szegregáció

Archívum