G. Szabó Dániel (adatok elemzése) 
Szabó Attila (tartalmi elemzés)2018. október 1-jétől új gyülekezési törvényünk van. Érdemes ezen a ponton visszatekinteni a majdnem harminc évet megélt gyülekezési törvény alkalmazásának múltjára, és kicsit előretekinteni a gyülekezési jog jövőjére.
Tudjuk-e, hogy mennyi mindenre használják fel a magyar polgárok a törvény által garantált gyülekezési szabadságot? „Megemlékezés Kádár János sírjánál”, „Közös énekléssel a demokráciáért, Európáért”, „A nemzetközi apák napja kapcsán figyelemfelhívás”, „Bölcs vezérünk, Orbán Viktor 54. születésnapja...” Ezek mind bejelentett tüntetések címei, céljai.
Cikkünkben a rendőrségtől közérdekű adatigénylés keretében megkapott adatok alapján azt szeretnénk bemutatni, hogy kik milyen jellegű és méretű rendezvényeket szerveztek Magyarországon az elmúlt kicsit több mint két és fél év alatt és milyen célokra. 47 év 3237 bejelentett tüntetésének adatait elemezzük, amelyekre több mint 1 millió 700 ezer ember részvételét várták. Röviden kitérünk arra is, hogy az október 1-jén hatályba lépő új gyülekezési törvény milyen változásokat hozhat.
Falusi disznóvágás hangulatának megidézése, avagy mennyi minden lehet gyülekezés
A tüntetések célját rövid, egymondatos sorban jelezte a rendőrség (az adatokról lásd a cikk végén szereplő leírást), ezekből sokszor nem derül ki, hogy pontosan miről van szó (például „Tiltakozás”, „Demonstráció” vagy „Szimpátiatüntetés”). Az értelmezhető adatok alapján a legtöbb tüntetés a Kínában üldözött Falun Gong közösséggel vállal szolidaritást: 250 rendezvény leírásában van szó erről, vagyis csaknem minden tizedik rendezvényt a kínai állam vallásszabadságot csorbító elnyomása ellen tiltakozók szervezték. 127 rendezvény leírásában szerepel az állatvédelem, állatkínzás vagy más hasonló szóösszetétel. Népszerű téma volt még a szabadság és ennek szóösszetételei, például a szabadságharc (104), továbbá a Jobbik béruniós kezdeményezése (84), a drogmentesség (82), a budapesti Városliget (73), Európa (70), 1956 (55), a demokrácia (49), Nagy Imre (46), 1848 (42) és Trianon (41) is.
A legtöbb rendezvényt értelemszerűen „figyelemfelhívásnak” (574), „demonstrációnak” (453) vagy „tiltakozásnak” (392) nevezik a szervezők, és gyakori, hogy valami „ellen” (532) szervezik, de sok a „megemlékezés” (343) is.
A szeptember 30-ig hatályos gyülekezési törvény szerint a gyülekezési jog gyakorlása keretében békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések szervezhetők közterületen, amelyeken a résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják. A törvény azt is megmondja, hogy mi nem tartozik a gyülekezési jog hatálya alá. Nem kell gyülekezésként bejelenteni a választási gyűléseket, mert azok bejelentés nélkül is megtarthatók a választási kampányidőszakokban. Nem lehet gyülekezésként bejelenteni a templomban és a vallásgyakorlásra rendelt más helyen szervezett vallásos szertartásokat, rendezvényeket, körmenetet, a kulturális és sportrendezvényeket, és logikusan a családi rendezvényeket sem, mert azokhoz a közterület kezelőjétől kell területfoglalási engedélyt kérni.
Az új törvény kissé mást mond erről. Gyűlésként határozza meg a legalább két személy részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából közterületen tartott nyilvános összejövetelt. Ennek pontos keretrendszerét nem határozza meg ugyan a jogszabály szövege, de az Alkotmánybíróság 2014-es döntése szerint „a gyülekezési jog által védett rendezvények nem korlátozódnak pusztán a hagyományos formában megtartott összejövetelekre, gyűlésekre, nagygyűlésekre, felvonulásokra. [...] annak van döntő jelentősége, hogy a rendezvény – irányultságát tekintve – jellemzően véleménynyilvánítás, közös cél érdekében nézetek kifejezésre juttatása, terjesztése, közéleti esemény, vagy pl. csak pusztán szórakozás. Véleménynyilvánításnak minősül, ha a rendezvényen meghatározott tartalmú közlést közvetítenek a résztvevőknek és másoknak, függetlenül attól, hogy ez közvetlenül politikai tartalmú-e. A gyülekezési jog védelme alatt állnak a csoportos közlés legkülönfélébb, esetleg rendhagyó kifejezésformái is, mindaddig, amíg ezek a véleményformálást és véleménynyilvánítást szolgálják” [37].
Tehát mindkét törvény – helyesen – igen széles körben határozza meg, hogy milyen rendezvények élvezik a gyülekezési szabadság védelmét. Sokkal pontosabb és színesebb képet kapunk azonban a gyülekezés gyakorlatáról, ha a jogszabály mellett megnézünk néhány példát arról, mire is használták Magyarországon ezt a jogot az elmúlt két és fél évben.
***
Nem kell, hogy pártpolitikai természetű legyen a közügy. Debrecenben a Nagyerdőn ezerötszáz polgár kívánta kifejezni tiltakozását a levegőszennyezéssel kapcsolatban 2017. július 12-én. Nyilván a politikusoknak szólt az üzenet, de a helyszínnek nem szükségszerűen kell az üzenet címzettjeinek hivatalához közel esnie. Mint a példa mutatja, lehet a gyülekezők szívéhez közeli terepen is tartani a demonstrációt.
Nézzünk mindjárt egy olyan eseményt, amelyet sem a szeptember 30-ig, sem az azt követően hatályos törvény szerint nem kell bejelenteni, mert egyéni véleménynyilvánítás. A gyűlés fogalmához szükséges legalább kettő helyett mindössze egy ember – feltehetőleg a szervező – szándékozott részt venni Nyíregyházán a Kossuth téren 2017. január 20-án délben azon a tüntetésen, amelynek célja a Hillary Clintonnal és a hatvanmillió szavazójával való szolidaritás kifejezése volt.
Ebből az ügyből is látszik, nem kell a demonstráció által érintett közügynek belföldinek lennie. Egészen nyilvánvalóan lehet gyülekezést bejelenteni akár tengeren túli ügyekkel kapcsolatban is, bár talán jobban átmegy az üzenet, ha az adott ország nagykövetségének közelében fejezik ki a szolidaritásukat a gyülekezők. Így jártak el a polgárok például akkor, amikor a tiltakozásukat szerették volna kifejezni az orosz kormánynak a magyar belügyekbe való beavatkozása ellen 2017. április 24-én Oroszország Bajza utcai nagykövetsége előtt. Ez utóbbi rendezvény egyébként a bejelentő szerint nagyobb érdeklődésre tartott számot: kétezer résztvevővel számoltak a rendezők.
A közügyekkel kapcsolatos véleményeket azonban nem csak hagyományos módon lehet kifejezni. Számtalan „nagytakarítás” elnevezésű rendezvényt tartottak az elmúlt időszakban a felelősségteljes polgárok az ország különböző részein: Nagytakarítás a Duna-kanyarban, Budafokon, Lőrincben stb. A gyülekezés természetesen megnyilvánulhat akciókban is, amíg az mások jogait nem sérti aránytalanul. A köz tisztaságáért, rendezettségéért tenni nyilvánvalóan nem ilyen. Bármikor seprűt foghatnak tömegek és elmondhatják véleményüket egy nagytakarítás keretében, amíg ez más méltóságát vagy magántulajdonát nem sérti.
Megemlékezni is lehet másokkal együtt a gyülekezési jog keretei között, hiszen közügy az, hogyan gondolunk Magyarország múltjára vagy elhunyt személyekre. A bejelentők előzetes becslése szerint ötezer polgártársunk emlékezett meg együtt a trianoni békéről, százan a Tanácsköztársaságról, ugyanennyien a reformáció ötszázadik évfordulójáról, százötvenen a Linkin Park együttes frontemberének, Chester Benningtonnak a haláláról, háromszázan a budai vár török uralom alóli felszabadulásáról és a sor több száz esettel folytatható. Megemlékezni egy ismert személyről vagy egy történelmi eseményről közügy, és a polgárok nagyon gyakran élnek is azzal a lehetőséggel, hogy erre alapozva összegyűljenek.
Emlékezni azonban lehet akár a megkínzott állatokra is. Várpalotán 2016. augusztus 28-án kétszázan tették ezt meg, Veszprémben 2017. augusztus 19-én hatvanan, Miskolcon 2017. december 3-án háromszázan, Budapesten ugyanaznap ezren. Az élőlények iránti szolidaritás kifejezése egyre szélesebb közérdeklődésre számot tartó közüggyé válik.
Vannak azonban olyan, az állatok védelme érdekében szervezett demonstrációk, amelyek Magyarországtól egészen távol lévő, globális problémára hívják fel a figyelmet: Budapesten az elmúlt két és fél évben négy olyan rendezvényt is bejelentettek, amelyen a delfinekkel való kegyetlen bánásmód ellen tiltakoztak a polgárok („Delfinmészárlás” elnevezésű tiltakozás száz fő részvételével, „Nemzetközi tiltakozás a könyörtelen és aberrált beűzéses delfinvadászat ellen” negyven fővel, „Delfinárium-ellenes rendezvény” ötven fő részvételével, „Tiltakozás a beűzéses delfinvadászat ellen” negyven résztvevővel és „Figyelemfelhívás a delfinmészárlásra” szintén ötven fővel).
De nem minden állatokhoz kapcsolódó gyülekezés célja az állatok alapvető érdekeinek védelme. Balatonkenesén 2016. november 11-én falusi disznóvágás hangulatának megidézése céljából jelentettek be gyűlést a polgárok. A rendezők szándéka szerint kétszázan nyilvánították ki a véleményüket ezen a rendezvényen, bár elképzelhető, hogy ez esetben inkább dominált a toroskáposzta iránti vágy a résztvevőkben, mint a régmúlt idők hangulatának felelevenítése. Egyébként is, láthattuk, az Alkotmánybíróság szerint a puszta szórakozás nem élvezi a gyülekezési jog védelmét. Hogy lehet-e több ilyen szempontból a nosztalgikus múltidézés a szórakozásnál, az kérdés, de utólag már ne feszegessük, hogyan indokolták ezt a szervezők és a bejelentést elfogadó rendőrség.
Tízmillió ember csak akkor tudja választott képviselői tudtára adni politikai véleményét, értékválasztásait, ha elmondhatja azt, méghozzá nemcsak halkan a négy fal között, hanem hangosan, a nagy nyilvánosság előtt is. Csak akkor várhatjuk el a politikai közösség tagjaitól, hogy fogadják el a nézeteikkel ellentétes döntéseket is, ha mindenkinek lehetősége van arra, hogy összegyűljön a közügynek számító problémák, gondolatok közterületen történő megmutatására. Érdekeljen ez akár kettő, akár kétszázezer embert. Természetesen igaz ez akkor is, amikor egy ötéves kisfiú él a gyülekezési jogával és jelent be az anyukája segítségével tüntetést a Föld megmentéséért.
Az adatok
Az Országos Rendőr-főkapitányságtól a 2015. november és 2018. július közötti adatokat kaptuk meg, ezeket elemezzük ebben a cikkben. Fontos, hogy ezek a számok a bejelentésekre vonatkoznak; nem tudjuk, hogy a tüntetést megtiltotta-e a rendőrség vagy tényleg megtartották-e a rendezvényt. A megtartott tüntetéseket így nem tudjuk bemutatni (erről nem állnak rendelkezésre adatok), de az emberek tüntetési kedvét jól jelzik az alábbi számok. A majdnem hároméves időszak alatt összesen 3237 tüntetést jelentettek be a rendőrségen. Az összes tüntetés majdnem kétharmadát, 1937 rendezvényt Budapesten akarták megszervezni, ami jól mutatja a főváros politikailag kiemelt jelentőségét. A második és harmadik legtöbb tüntetést Baranya (213) és Fejér (141) megyében jelentették be.
Budapesten a kedvenc tüntetési helyszín természetesen a Kossuth tér, ide 164 rendezvényt jelentettek be, vagyis minden héten volt tüntetés a Parlament előtt. Másképp megközelítve: a Kossuth téren több tüntetés volt, mint a nyolc legpasszívabb megyében összesen.
Lakosságarányosan is Budapest vezeti a tüntetési kedvet: százezer lakosra itt 111 rendezvény jutott, de ez már csak kétszer-háromszor annyi, mint a második és harmadik legaktívabb megye, Baranya (58 tüntetés / százezer ember) és Fejér megye (34 tüntetés / százezer ember) arányszáma. A gyülekezési jog a Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Vas megyében élőket érdekli a legkevésbé, itt százezer lakosra három–hat tüntetés jutott.
.jpg)
(A megyék lakossága a KSH 2017-es adataiból)
A legtöbb tüntetést tavasszal és ősszel jelentik be az emberek. A mélypont a nyári és téli szabadságok és ünnepek ideje: június közepétől szeptember végéig és novembertől februárig nem tüntettek az emberek a 2015. december és 2018. június közti időszakban.
(A 2015. novemberi és 2018. júliusi adatok kihagyásával, mivel a teljes hónapról nem áll rendelkezésre adat)
A tüntetések közül sokat csak egy-két emberre jelentettek be: 120 rendezvény résztvevőinek előre bejelentett száma egy vagy kettő volt. Négy tüntetésre csak egy ember részvételét jelezték, ami azért meglepő, mert a gyülekezési törvény szerint legalább két ember kell egy tüntetéshez. Tízezer vagy több résztvevőre negyven alkalommal számítottak a szervezők, ezek kivétel nélkül budapesti tüntetések voltak. A legtöbb, kétszázezer emberre a 2018. március 15-i Békemenet szervezői számítottak.
A leghosszabb tüntetéseket a budapesti Városliget beépítése ellen tiltakozók szerették volna megszervezni, öt tüntetést is több mint egy évre jelentettek be, ötven–száz résztvevővel. Pécsett az „alkotmányos rend helyreállítása” és a hajléktalanság kriminalizációja ellen is egy évnél hosszabb tüntetést jelentettek be. A kevesebb mint hároméves vizsgált időszak alatt összesen 47 évnyi tüntetést jelentettek be több mint 1 millió 700 ezer ember részvételével.
Az összes tüntetés térképen elhelyezve itt látható. Minden piros pont egy-egy tüntetést ábrázol, rákattintva a tüntetés célját, helyét, idejét, valamint a résztvevők számát lehet látni.
Na jó, de változik valami?
Félő, hogy október 1-jétől a rendőrség széles körben mérlegeli, hogy a közrend vagy a közlekedés rendjének veszélyeztetésére hivatkozva megtilt egy-egy tüntetést. Ez a széles mérlegelés pedig alaptörvény-ellenes is lehet. Ráadásul több új szabálysértési és bűncselekményi tényállás is bekerül a törvényekbe, amelyek miatt nehezebb és rizikósabb lesz az utcára menni. Szabálysértés lesz például a megtiltott rendezvényen való megjelenés, és az is, ha a szervező nem gondoskodik a hulladék eltakarításáról a megtartott tüntetést követően. Ezek a szabályok könnyen azt eredményezhetik, hogy a szervezők inkább nem vállalják majd a felelősséget és nem szerveznek tüntetéseket.
Október 1-jétől bűncselekmény lesz, ha valaki egy gyűlést akadályoz, ellehetetlenít vagy azt súlyosan megzavarja. Szélsőséges esetben ez a szabály rendőrségi visszaélések alapja is lehet, ha hangos ellentüntetésekre alkalmazzák. Legdurvább esetben elképzelhető, hogy nem lehet majd hangos füttyszóval tiltakozni mások rendezvénye ellen.
A legsúlyosabb probléma viszont az, hogy a rendőrség kialakuló gyakorlata fölött a sok kritikát kapott új közigazgatási felsőbíróság fog majd jogszerűségi ellenőrzést gyakorolni. Hogy ez milyen joggyakorlat kialakulásához vezet, azt a következő egy-két évben valószínűleg már látni fogjuk. Fontos viszont, hogy gyülekezési jogunkat a strasbourgi emberi jogi bíróság is védi, és ez a bíróság korábban már többször sikeresen védte meg a tüntetni vágyó magyarokat az állammal szemben. Azt azonban érdemes tudni, hogy a strasbourgi bíróság döntéseinek megszületéséhez néha évek kellenek, így pedig a saját szabadságunk, mint mindig, most is a mi kezünkben van. Merjünk legalább annyit tüntetni, mint eddig, és merjünk jogorvoslattal élni minden bennünket érő jogkorlátozással szemben!
***
Az adatokat közérdekű adatigénylés keretében adta ki a segítőkész Országos Rendőr-főkapitányság, a két részletben közölt adatok nyers formában itt (ezeket az adatokat Susánszky Pál igényelte) és itt érhetők el (a második adatcsomagot a cikk szerzői kérték ki). Mivel a jelenleg hatályos gyülekezési törvény alapján csak magánszemély lehet tüntetés rendezője, ezért a rendezvények szervezőinek adatait az egyszerűség kedvéért nem kértük. Politikus által bejelentett rendezvény esetén a szervező nevét az adatvédelmi jog nem védi, de ennek leválogatása nagyon lassúvá tette volna az adatigénylés teljesítését. Sok esetben ráadásul egy párt, egyesület vagy más szervezet rendezvényeit sem politikusok, hanem a nyilvánosság által nem ismert emberek jelentik be, így akkor is hiányosak lennének az adatok, ha minden szervező nevét megkapjuk. A fenti elemzés a bejelentésekre vonatkozik; a közzétett adatokból nem derül ki, hogy egy rendezvényt ténylegesen megtartottak-e vagy hogy azon ténylegesen hány ember vett részt. Az adatokból nem derült ki az sem, hogy egy bejelentett tüntetést megtiltott-e a rendőrség. Az elemzéshez használt, feldolgozott adatok itt érhetők el.
---------------------
Az írás a szerzők véleményét tartalmazza, és nem értelmezhető az MTA TK hivatalos állásfoglalásaként.