A Heidelberg-Ferrara-ELTE nemzetközi adójogi csereszeminárium 2023-ban Budapesten került megrendezésre, amelynek témája az energiaszektor szabályozása, illetve adózása, valamint a Selyemút-program volt korunk válságos időszakában. A hallgatók összevetették a témába tartozó német, magyar és olasz szabályozást. Ennek keretében az előadók ismertették az energiajog alapjait, az energiaszektor állami támogatását és pénzügyi forrásait, a Selyemút-program lényegét, adójogi relevanciáját és a szállítmányozás adójogi aspektusait.

1. Bevezetés

2023. április 24-én és 25-én ismét megrendezésre került a régi hagyományokra visszanyúló nemzetközi adójogi csereszeminárium, amelynek ezúttal az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar adott otthont. A csereszeminárium minden évben lehetőséget biztosít arra, hogy a heidelbergi és a ferrarai, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem joghallgatói és oktatói az aktuális adójogi kérdésekben jogösszehasonlító elemzést végezzenek, majd ezen tárgykörökben diskurzust folytassanak egymással. A heidelbergi delegáció Prof. Ekkehart Reimer, az olasz csapat Prof. Marco Greggi vezetésével érkezett. Karunkat ebben az évben Hasulyó Adrienn, Tóth Sára Eszter, Papp Dóra, Csanádi Ferenc és Himpelmann Gellért, negyedéves joghallgatók képviselték. Felkészülésüket pedig a Pénzügyi Jogi Tanszék oktatói; Darák Péter, Kecső Gábor, Kovács Dániel Máté, Simon István és Szatmári Zsolt segítették. [1]

A csereszeminárium idei témáit többek között az energiajog alapjai, az energia szektor állami támogatásának lehetőségei és pénzügyi forrásai; a nemzetközi áruszállítás és az adójog kapcsolata; valamint a kínai Selyemút-program adóztatási kérdései szolgáltatták. Az előadások alapján össze lehetett hasonlítani azt, hogy a három ország hogyan kezelte az utóbbi időben bekövetkezett energiaválságot. Összesen nyolc témát dolgoztak fel a hallgatók, valamennyi témát egy közös beszélgetés, vita követett, melyben aktívan részt vettek a hallgatók és az oktatók egyaránt. Az alábbiakban a magyar előadók által feldolgozott kérdések bemutatása áll a középpontban.

2. Az energiajog alapjai

A csereszeminárium első témájának keretei között abból indultak ki az előadók (Marion Steinbacher, Carlotta Rambaldi és Hasulyó Adrienn), hogy az EUMSZ 4. cikk (2) bekezdése határozza meg azokat az eseteket, amelyek tekintetében az Unió és a tagállamok között megosztott a hatáskör. Az i) pont ilyennek minősíti az energiaügyet is.[2] Jelentős változást eredményezett a 194. cikk EUMSZ-ben történő bevezetése 2009-ben, amely meghatározza az Unió energiapolitikájának céljait, mint „az energiapiac működésének biztosítása, az energiaellátás biztonságának garantálása az Unión belül, az energiahatékonyság és az energiatakarékosság, valamint az új és megújuló energiaforrások kifejlesztésének előmozdítása; és az energiahálózatok összekapcsolásának előmozdítása.”[3] A 194. cikk (2) bekezdése értelmében az Európai Parlament és az Európai Tanács a célkitűzések eléréséhez szükséges intézkedéseket állapíthat meg, amely nem befolyásolhatja a tagállamok energiaforrások kiaknázására vonatkozó feltételek maghatározását, energiaforrások közötti választást, energiaellátás általános szerkezetét.[4]

Energiapolitikai célok megvalósítását célzó energiacsomagok kerültek kidolgozásra mind Uniós, mind tagállami szinten. Eddig négy csomagot valósítottak meg és folyamatban van az ötödik megalkotása. Első szakaszban együtt indult a földgáz és villamos energia szabályozása. Első mélységi jogszabályi csomag a villamos energia szektorban 1996-ban[5], földgáz ágazatban 1998-ban[6] valósult meg. Közös szabályokat, alapvető elveket vezetettek be az energiaszektor ellátási láncára a termelés, szolgáltatás, elosztás tekintetében, piacszervezési és működtetési elveket, piachoz való hozzáférés garantálását célzó intézkedéseket, engedélyek kiadására vonatkozó követelményeket tartalmaztak.[7] Elsődleges céljuk volt a valóságos versenyhelyzet megteremtése. Ezt követte 2003-ban a második liberalizációs csomag[8], mely rendelkezett a vertikálisan integrált vállalkozások menedzsment és információs szintű szétválasztásáról. Bevezette az egyetemes és végső menedékes szolgáltatás intézményét, továbbá egy három lépéses piacnyitást, amelynek eredményeként 2007-től minden – beleértve a háztartási fogyasztókat is – fogyasztó számára is lehetőséget kívántak biztosítani piaci szerződéskötésre, és ezáltal a választásra.[9] A harmadik energiacsomag[10] 2008-ban két irányelvből és három rendeletből tevődött össze, amely 3 szétválasztási modellt hozott létre.[11] A negyedik energiacsomag[12] kizárólag a villamos energia területét érintette, új piaci szereplőket vezetett be, mint az aggregátor, energiaközösség, aktív felhasználók.[13] A jelenleg zajló, ötödik energiacsomag megalkotásának célja a fölgáz szektor szabályozásának villamos energia szektorhoz hasonló átdolgozása. 2021 második felében kibontakozó energiaválság kezelésére az Európai Bizottság következetes fellépés- és intézkedéssorozatot javasolt a probléma kezelése, ehhez számos intézkedési alternatívát vázolt fel a tagállamok számára.

Az uniós szabályozásokat szorosan követte a nemzeti jogalkotás. Az első magyar szabályozási csomag[14] átültette a kettős piaci modellt, amely értelmében elkülönül a versenypiac és a közüzemi piac.[15] Utóbbira a teljes szabályozás volt jellemző, amely lényegében azt jelenti, hogy meghatározzák az árazási elveket, az árakat, díjakat, az árszabályozás kereteit, az alkalmazási feltételeket. Rendelkezett a feljogosított fogyasztó bevezetéséről, 2007-re teljes piacnyitást tűzött ki célul. A második hazai szabályozás[16] megszüntette a kettős piaci modellt, helyette tiszta versenypiacot hozott létre. A közüzemi szolgáltatót felváltotta az egyetemes szolgáltató, aki elsősorban a lakossági fogyasztók és kisvállalkozások számára nyújtott szolgáltatást.[17] Bevezette a végső menedékes szolgáltatót. A harmadik liberalizációs csomag[18] átvette az uniós jogszabályok által bevezetett 3 elemből álló szétválasztási modellt. A legtöbb vállalkozás a független rendszerüzemeltető modellt választotta, azonban az elsődleges cél a teljes tulajdoni szétválasztás modelljének megfelelő megoldás lenne. A negyedik energiacsomag[19], az uniós szabályozást követve új piaci szereplő létrehozásának jogalapját teremtette meg. Az energiaválság kezelésére a Kormány számos intézkedést dolgozott ki. Ezek közül kiemelendő a hazai gázkitermelés mértékének növelése, kiviteli tilalmak bevezetése egyes energiahordozókra, továbbá a földgázra és villamosenergiára vonatkozó rezsicsökkentett árnak az átlagfogyasztás szintjéig történő biztosítása.

3. Az energiaszektor adóztatása

A konferencia második témája az energiaszektor adóztatása volt, ennek keretében a résztvevők bemutatták az Uniós és a nemzeti szabályokat. A témában Tim Buchholz, Andrea Gobbo, Papp Dóra és Himpelmann Gellért adtak elő. Az energiaadóztatás fő jogforrása az Európai Unióban a 2003/96/EK irányelv.[20] Az irányelv jogalapját a korábbi Európai Közösséget létrehozó szerződés 93. cikke képezi.[21]

Az irányelv hatálya az energiatermékekre és az elektromosságra terjed ki.[22] A hatályrendelkezéseket részletesebben a 2. cikk fejti ki.[23] Az irányelv hatálya kiterjed többek között például a szénre, a gázolajra, a kerozinra és a földgázra. A 2. cikk hatályrendelkezései kiemelt jelentőségűek, hiszen azokra a termékekre, amelyek fel vannak sorolva ebben a cikkben, a tagállamoknak alkalmazniuk kell az irányelv által meghatározott minimum adómértékeket,[24] így például a gázolajra kiszabott minimum adómérték 330 Euró/1000 liter.

Az európai energiaadó vonatkozásában szóba kerültek az inframarginális adók, más néven extraprofit adók kérdésköre is, amelynek fő Uniós jogforrása a 2022/1854 EU tanácsi rendelet.[25] Léteznek olyan villamosenergia-termelők, akik ún. inframarginális, vagyis alacsonyabb költségű technológiát alkalmaznak villamosenergia-előállításnál, az ilyen villamosenergia-termelők esetében a rendelet maximalizálta a villamosenergia-termelésből származó piaci bevételeket 180 Euró/Megawatt órában.[26] A többletbevételek megadóztatásából befolyó összeget pedig a villamosenergia-végfelhasználók érdekében használják fel, hogy enyhítsék a magas villamosenergia-árak fogyasztókra gyakorolt hatását.[27]

Szükséges emlékeztetni arra, hogy az energiaszektorban különadóra már a 2008-as válságot követően is láttunk példát, amikor a jelentős olajár-növekedés következtében az olajtársaságok nagy profitra tettek szert[28], így az állam -többek között- az olajtársaságokat 8%-os, később 31%-os ún. Robin Hood különadóval (hivatalos nevén: energiaellátók jövedelemadója) terhelte meg a távhőszolgáltatás versenyképessé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény alapján. Ezt az adót kezdetben ideiglenes jelleggel vetették ki, aztán ez mára gyakorlatilag állandó adóvá vált.[29] A Robin Hood adó adómértékét ez év január 1-jétől 31%-ról 41%-ra emelték a 496/2022. (XII. 7.) Korm. rendeletben, mely emelés egyelőre csak a 2023-as évre vonatkozik. Az adókulcsok alapján megállapítható, hogy nagy terhet jelent ez az adóalanyoknak. Ezen adó alanyai az energiaellátók és a közszolgáltatók, kivéve, ha adóbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be, továbbá ha felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt áll.[30] Kiemelendő, hogy ez az adó nem vonatkozik azokra a termelőkre, akik részt vesznek a KÁT[31] vagy METÁR[32] támogatási rendszerekben. Ezen adó adóalapja az adóalanyok társasági adóalapjának bizonyos tételekkel korrigált értéke.

Az energiaszektorban az utóbbi időben három új extraprofitadót vezettek be. Ezen adókat, a nevükkel ellentétben, valójában nem a profithoz, hanem az árbevételhez kötik. Ilyen különadó terheli többek között a villamosenergiatermelőket.[33] Azon villamosenergia-termelőket terheli ez a különadó, amelyek a villamos energia kötelező átvételi rendszerében történő értékesítésből, valamint a prémium típusú támogatás alól (ezek a következők: KÁT és METÁR) kikerülnek vagy be sem lépnek a 2022-es vagy a 2023-as adóévben.[34] E különadó fizetése alól mentesülnek egyrészt a 0,5 MW beépített teljesítőképességet meg nem haladó teljesítőképességű erőművek termelői, emellett azok a termelők, akik szilárd biomassza felhasználásával termelnek villamos energiát. E különadó alapja a szabadpiaci árban a támogatott áron felül elért többlet, az adó mértéke a többletbevétel 65 százaléka.[35]

A kőolajtermék-előállítókra is különadót vetettek ki a 2022. és 2023. adóévre. Az adómérték 2022. december 8-ától 40%-ról 95%-ra növekedett. Ez a különadó a brent-uráli olajár közötti különbség révén keletkező extraprofitot adóztatja meg.[36] A kiegyenlítő szabályozási szolgáltatót is terheli átmeneti különadó 2022-ben és 2023-ban. Az ilyen típusú szolgáltatókat az átviteli rendszerirányító által beszerzett kiegyenlítő szabályozási kapacitás nyújtása után terheli adókötelezettség.[37] A különadó alapja a szolgáltatás ellenértékeként kapott árbevétel, az adó mértéke 2022-ben az adóalap 13%-a, 2023-ban az adóalap 10%-a.

A 197/2022. (VI. 4.) Kormányrendelet alapján nőtt a jövedéki adómérték a fűtőolajra tüzelő-, fűtőanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetében, a villamosenergia és a szén esetében.

4. Állami támogatások az energiaszektorban

A csereszeminárium harmadik az állami támogatásokról szólt Maximilian Nungeß, Alessandro Maran, Tóth Sára és Himpelmann Gellért előadásában. Állami támogatás nem csak úgy képzelhető el, hogy az állam pénzt ad a vállalkozásoknak, hanem állami támogatás nyújtható például adómentességek vagy csökkentett adómértékek formájában is.[38] Ezen összefüggés miatt az adókönnyítések formájában nyújtott állami támogatósokat is tárgyalták az előadók.

Az állami támogatások jogával kapcsolatos legfontosabb uniós rendelkezések az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107-109. cikkeiben találhatók.[39] A 107. cikk (3) bekezdés c) pontja szerint, “A belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető: c) az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatás, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben.” Az Európai Bizottság ezek közé a tevékenységek közé sorolta a környezetvédelem és az energiaszektor vonatkozásában nyújtott állami támogatásokat is.[40]

Fontos kiemelni, hogy az Európai Bizottság közleményében bizonyos feltételek mellett összeegyeztethetőnek találta a belső piaccal a földgáz- és villamosenergia-árak rendkívül súlyos emelkedése miatt felmerülő többletköltségekhez a tagállamok által nyújtott támogatásokat, ilyen feltétel például, hogy a támogatás teljes összege vállalkozásonként egyetlen időpontban sem haladja meg az elszámolható költségek 30 %-át, azonban a támogatás összege maximum 2 millió euró lehet.[41]

A háború a magyar energiaszektorban is nagy változásokat hozott, hiszen Magyarország is földgáz importfüggőségben szenved. A kormány így 2022 júliusában energiaveszélyhelyzetet hirdetett Magyarországon, amelynek keretében hétpontos intézkedési csomagot is elfogadott, és az energiaszektor számára további állami támogatásokra adott új lehetőségeket: egyrészt infrastrukturális támogatásokra, másrészt pedig ellentételezést az energiaszektor szereplői számára a rezsicsökkentés miatti bevételkiesésük kompenzációja céljából.[42]

A Kormány célként tűzte ki, hogy a megújuló energiaforrások támogatásával tovább erősítse a magyar háztartások energiabiztonságát és a 2050-re vállalt klímasemlegesség eléréséhez szükséges beruházásokat. Valamint a háború okozta energiaválság miatt Magyarországon megnövekedett napenergia-igények miatt kiemelt figyelmet szentel a villamosenergia-hálózat fejlesztésére is.

Az EU Modernizációs Alap többek között az energiahálózatok korszerűsítésére, a megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termelés előmozdítására, valamint a szénalapú energiatermelés alacsonyabb szén-dioxid intenzitású üzemanyagokkal való felváltására nyújt keretet hét tagállam, többek között Magyarország számára is.

A Kohéziós Alapból is részesül Magyarország, amely a környezeti beruházásokat – beleértve a fenntartható fejlődéssel és az energiával összefüggő olyan területeket, amelyek környezeti előnyökkel járnak – támogatja.

A Kormány az energia-veszélyhelyzeti intézkedési csomagban meghozta azt a döntést, hogy 2022 végéig a lehető legnagyobb mértékben fokozzák a szénbányászatot, a lignitkitermelést, valamint hogy a Mátrai Erőmű blokkjait minél előbb újra kell indítani az energiaellátás biztosítása érdekében, hogy csökkenjen Magyarország energiakitettsége.

A Mátrai Erőmű modernizációja a 2023-tól elkövetkező 10 év egyik legjelentősebb hazai energetikai projektje lesz. Az erőmű zöld jövőképének megvalósítása, a széntechnológia kivezetése az uniós energia- és klímapolitikai célokkal is konform, így az uniós pályázati források is jelentős hozzájárulást képeznek a transzformáció finanszírozásához. Azonban a hazai szén-dioxid kibocsátás 14%-áért is felel, így ahhoz, hogy Magyarország 2050-re elérje a karbonsemlegességet, elengedhetetlen a Mátrai Erőmű átalakítása. Az erőmű lignit tüzelésű blokkjait 2025 végén leállítják a tervek szerint, mert alacsony hatásfok és magas fajlagos szén-dioxid kibocsátás jellemzi üzemeltetésüket.

Az Országgyűlés annak biztosítása érdekében, hogy a közszolgáltatások végfogyasztói árainak csökkenése ténylegesen megvalósuljon, rezsicsökkentést vezetett be 2013-ban. Az eredeti szabályok arról szóltak, hogy az Országgyűlés biztosítsa az indokolatlanul magas lakossági terhek mérséklését, valamint annak a célnak az elérését, hogy javítsák a lakosság életszínvonalát, valamint azt, hogy az emberek a rendelkezésre álló jövedelmek minél nagyobb részével szabadon gazdálkodhassanak. [43]

Az energiaválság miatt azonban a lakosságot arra kellett sarkalni, hogy csökkentsék energiafogyasztásukat, így a Kormány arra a megoldásra jutott, hogy csak az átlag magyar fogyasztás mértékéig biztosítja a rezsicsökkentett árat, az afölötti részt piaci áron számlázzák.

A Kormány annak érdekében, hogy az energiaválságban is biztosítani tudja a rezsicsökkentett hatósági árat, Rezsivédelmi Alapot hozott létre a központi költségvetésben. A Rezsivédelmi Alap bevétele többek között az extraprofit-adó a 197/2022. (VI.4.) Kormányrendelet szerint. [44]

Tehát jelenleg Magyarországon a mechanizmus az, hogy az állam a Rezsivédelmi Alapból támogatást nyújt a rezsivédelmi szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások számára abból a célból, hogy ellentételezze a bevételkiesésüket amiatt, hogy a lakosság továbbra is rezsicsökkentett árat fizet a megemelkedett energiaárak helyett.

5. A Selyemút-program

A konferencia negyedi témájaként a Selyemutat járták körbe az előadók, amelynek átfogó bemutatását Tóth Sára Esztertől hallhatta a közönség. Utána pedig Szatmári Zsolt ismertette a magyar nézőpontot a Selyemút és a vámok, az állandó telephely, valamint az általános forgalmi adó kapcsolatára vonatkozóan.

Az Egy övezet, egy út kezdeményezést 2013 szeptemberében hirdette meg Xi Jinping, Kína elnöke Kazahsztánban tett látogatása során. A kezdeményezés célja Európa, Ázsia és Afrika kapcsolatrendszerének újradefiniálása.[45]

Xi Jinping államfő öt alappillért fogalmazott meg a Selyemút kapcsán, amelyek a kínai kezdeményezés fő együttműködési irányaivá váltak: 1. politikai kapcsolat, 2. infrastrukturális konnektivitás, 3. kereskedelmi kapcsolatok, 4. pénzügyi integritás és 5. kulturális kapcsolódás.

2014. december 16-án a belgrádi Kína, valamint Közép-és Kelet-Európa közötti csúcsértekezleten Orbán Viktor magyar, Aleksandar Vučić szerb és Li Keqiang kínai kormányfő aláírta a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítéséről szóló megállapodást, amelynek köszönhetően a mostani nyolcórás menetidő kettő és fél órára fog csökkenni a tervek szerint. Lehetőség lesz a Kínából Európába szállított árumennyiség növekedésére is, és egyúttal Magyarország és a régió egyik legfontosabb Egy övezet, egy út projektjévé vált.

2015 júniusában pedig Wang Yi kínai külügyminiszter és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a Selyemút Gazdasági Övezet és a 21.századi Tengeri Selyemút kiépítésében való együttműködésről egyetértési nyilatkozatot írt alá. 2015. októberben megnyitották a Bank of China magyarországi Renbminbi (RHB) klíring központját, amely lehetővé teszi, hogy az átváltási költségeket csökkentsék, a működési hatékonyságot pedig növeljék a magyar és a kínai vállalatok.

Az idő előrehaladtával egyre több miniszteri vagy magasabb szintű találkozót tartottak, Magyarország pedig egyre nagyobb figyelmet kapott a kínai fél által: 2017-ben Orbán Viktor miniszterelnök tartott nyitóbeszédet az Egy övezet, egy út fórumon és 2018-ban a sanghaji Kínai Nemzetközi import Expó megnyitóján. Ezenkívül fontos megjegyezni, hogy Kína Magyarországon fekteti be a legtöbb tőkét a régióban. [46]

Az orosz-ukrán háború nagy hatást gyakorolt a Selyemút programra is, ugyanis a Kínából Oroszországon keresztül az EU-ba tartó hajókonténerek szállítása létfontosságú részt alkotott a kezdeményezésben, így a háború miatt Peking arra kényszerült, hogy alternatívákat keressen. A háború kereskedelmi zavarokat okozott, és azokkal szembesülve számos, kínai áruszállító cég Közép-Ázsián, a Kaukázuson és Törökországon keresztül próbált utat keresni a vasúti szállítmányok számára, de ez logisztikai problémákat jelentett.

Fő alternatívaként a kb. 6500 kilométeres, Kazahsztánon, a Kaszpi-tengeren, Azerbajdzsánon, Georgián, Törökországon és Európán át húzódó, TITR (Trans-Caspian International Transport Route) néven ismert közúti, vasúti és kikötői hálózat szolgál, amely a Selyemút középső folyósaként is ismert. A TITR-nek jelentős és gyors fordulatot hozott a változás, és új lehetőségek kapuját nyitotta meg a közép-ázsiai és kaukázusi országok előtt.

Az Egy övezet, egy út projektben több mint 130 ország vesz részt, de az eddigi egypólusú rendszer képviselői fenyegetésnek tekintik a helyzetet, amely kihívások elé állítja a kezdeményezést. Az USA továbbra is fenn kívánja tartani szuperhatalmi státuszát, így 2012-ben el is indította a ,,Pivot to Asia” politikát, majd egyre több fenntartást fogalmaztak meg Kínával szemben az emberi jogok, Tajvan, Hong Kong és a dél-kínai-tengeri terjeszkedés vonatkozásában. 2018-ban kereskedelmi háború indult Amerika és Kína között, az USA és szövetségesei pedig Kínát okolják a Covid-19 járvány kitöréséért, amely megrendítette az egész világot és a világgazdaságot is, súlyos károkat okozva. [47]

6. A szállítmányozás adózási kérdései

A csereszemináriumon végül a szállítmányozás adózási kérdéseiről esett szó, különös tekintettel az adókedvezményekre és a munkavállalók adózására. A témában Csanádi Ferenc, Onurkan Fidan, Nicoló Zilio, Maja Yan és Sofia Garbin adott elő.

A fuvarozás és a mobilitás létfontosságú az európai belső piac számára, valamint gazdasági és társadalmi szempontból elengedhetetlen a polgárok életminősége szempontjából. A logisztikai és szállítmányozási ágazat a magyar GDP 5 százalékát és a foglalkoztatás 4 százalékát adja, több mint 286 000 embert foglalkoztat. A foglalkoztatás tekintetében az ágazat megelőzi a mezőgazdaságot és a vendéglátást.[48] Ennek jegyében az államok – köztük Magyarország is – számos adókedvezményt nyújtanak az ágazatnak.

A hajózási ágazatot tekintve kettő adóelőnyt biztosító megoldás emelhető ki. Egyrészről mentesül az ÁFA alól a gázszállító tartályhajóból földgázrendszerbe vagy upstream csővezeték-hálózatba betáplált gáz[49], másrészről mentesül a jövedéki adó megfizetése alól a vízi közlekedésről szóló törvény szerinti gazdasági hajózási tevékenységet folytató hajó (ideértve a kompot is) kijelölt dízelét kiszolgáló adóraktár engedélyese.[50] A fuvarozást nézve fontos kiemelni a környezetvédelmiosztály-jelzés utáni adókedvezményt autóbusz, tehergépjármű és nyerges vontató esetén. Az „5”, „6”, „7” vagy „8” környezetvédelmiosztály-jelzéssel (kóddal) ellátott autóbusz, tehergépjármű után 20 százalékos adókedvezmény jár, míg nyerges vontató esetén ez a szám 30 százalékos adókedvezményt jelent.[51] Fontos megemlíteni a helyi iparűzési adót is. Az adóévben az adózó által az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő díj, valamint a bel- és külföldi autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő használati díj 7,5%-a levonható a székhely, telephely szerinti önkormányzatnak az adóévre fizetendő adóból, de legfeljebb annak összegéig.[52] Az energia szektorra vonatkozó kedvezmény az, hogy a villamos energia importja mentes az Áfa alól.[53] Fontos kiemelni az energiahatékonysági adójóváírást is a társasági adóban. A TAO-törvény 22/E. §-a értelmében a társasági adóalanyok adókedvezményt vehetnek igénybe az energiahatékonysági beruházások telepítése és működtetése után. Nem támogatható költségnek minősül azonban a villamosenergia-törvény szerinti megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termelésre alkalmas energiatermelő berendezések, például a napkollektorok beruházási költsége.[54]

A járművezetők hiánya Európa-szerte óriási probléma. A nemzetközi árufuvarozásban a tehergépkocsi-vezetőhiány Magyarországon is nagyon jelentős, a nagy- és középvállalkozások esetében mintegy 6 százalékos. Bár a belföldi árufuvarozásban a fuvarozók még képesek a létszámot pótolni, ha a nemzetközi kapcsolatokban zavarok lépnek fel, akkor itt sem tudják majd a meglévő igényeket kielégíteni. Mindezt súlyosbítja, hogy egyre több munkavállaló távozik külföldre, különösen Nagy-Britanniába, ahol már most is több százezer sofőr hiányzik, és ellátási gondok vannak. A magyar vállalkozásoknak különösen nehéz versenyképesnek lenniük a nemzetközi árufuvarozásban: egyrészt, mert a fizetések még mindig mintegy 50 százalékkal alacsonyabbak, mint Nyugat-Európában, másrészt a sofőröket általában minimálbéren - nem is garantált minimálbéren, hiszen a sofőr nem szakma, hanem segédmunka - jelentik be a munkáltatók, így a bérek nem jelentenek elegendő nyugdíjalapot.

Mindezek ellenére nem találunk széles körű adókedvezményeket, amelyek általánosságban orvosolhatnák vagy kezelhetnék ezen problémát. Azonban fontos kiemelni a napidíj 2023. március 30-tól történő változását. Az energiaválság hatására megnőtt az üzemanyag ára, aminek következtében hazánk Európai Uniós nemzetközi szállítási teljesítménye visszaesett a nyolcadik helyről a tizenkettedikre. Emiatt a kormány belföldi kiküldetésnél 3000 forintról 9000 forintra, külföldi kiküldetésnél 60 euróról 85 euróra emeli az adómentes napidíjat. Ennek eredményeként a magyar cégek napidíja regionális összehasonlításban a legmagasabbak között lesz.[55] Emellett 2023. január 28-tól a munkába járás költségeinek visszatérítése megduplázódik. A napi munkába járás és hazautazás esetén a munkavállalók kilométerenként legfeljebb 30 forint adómentes költségtérítést kaphatnak a munkáltatótól. A munkáltatónak kötelezően meg kell térítenie a munkába járás költségeit ennek az összegnek a 60 százalékáig, azaz kilométerenként 18 forintig.[56]

7. Összegzés

Láthatjuk, hogy az orosz-ukrán háború miatt Magyarország is súlyos következményekkel néz szembe amiatt, hogy energiaimport-függőségben szenved. Az energiaválság következményeinek mérséklése céljából három új extraprofit adót vezettek be az energiaszektorban Magyarországon, emellett növelni kellett az energiaellátók jövedelemadóját és jövedéki adómértéket bizonyos termékek esetében. A háború rávilágított arra, hogy mielőbb fontos a megújuló energiára való átállás nem csak környezetünk, hanem energiaszuverenitásunk megőrzése szempontjából is. Így Magyarországon is elkezdődött egy tendencia ezek támogatására az energiaszektorban is, hogy minél fenntarthatóbb legyen az ország energiafelhasználása. Ami pedig a szállítmányozás adójogi kérdéseit illeti, annak ellenére, hogy ez az ágazat a GDP 5%-át teszi ki, továbbá foglalkoztatásban megelőzi a mezőgazdaságot és a vendéglátást is, valamint számos nehézséggel néz szembe, mint például a járművezetők hiányával, Magyarországon jelenleg nincsenek a szektort szélesebb körben támogató adókedvezmények.

__________________________________________________________

[1] A csereszeminárium az Igazságügyi Minisztérium jogászképzés színvonalát emelő programjának támogatásával valósult meg. A konferencia megrendezését az MVM Services Zrt. anyagi támogatással segítette. A szemlét szerkesztette Kecső Gábor; lektorálta Simon István.

[2] EUMSZ 4. cikk (2) bekezdés i) pont

[3] EUMSZ 194. cikk (1) bekezdés

[4] EUMSZ 194. cikk (2) bekezdés

[5] Az Európai Parlament és a Tanács 96/92/EK irányelve a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról

[6] Az Európai Parlament és a Tanács 98/30/EK irányelve a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról

[7] FAZEKAS Orsolya – NÉMETH András (2022): A villamosenergia-piac működési modellje. In: FAZEKAS Orsolya: A magyar villamosenergia-szektor működése és szabályozása II., Budapest, ORAC, ISBN: 9789632585611, 93.o.

[8] Az Európai Parlament és a Tanács 2003/54/EK irányelve a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezésérő; Az Európai Parlament és a Tanács 2009/73/EK irányelve a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

[9] FAZEKAS Orsolya – NÉMETH András (2022): A villamosenergia-piac működési modellje. In: FAZEKAS Orsolya: A magyar villamosenergia-szektor működése és szabályozása II., Budapest, ORAC, ISBN: 9789632585611, 97.o.

[10] Az Európai Parlament és a Tanács 2009/73/EK irányelve a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről; Az Európai Parlament és a Tanács 2009/72/EK irányelve a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről 

[11] JENEI András (2022): EU-energiapolitika – szabályozási csomagok a földgázszektorban. In: FAZEKAS Orsolya: A magyar földgázszektor működése és szabályozása II., Budapest, ORAC, ISBN: 9789632585628, 126.o.

[12] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/944 irányelve a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról

[13] FAZEKAS Orsolya – NÉMETH András (2022): A villamosenergia-piac működési modellje. In: FAZEKAS Orsolya: A magyar villamosenergia-szektor működése és szabályozása II., Budapest, ORAC, ISBN: 9789632585611, 107.o.

[14] A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény; A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 

[15] FAZEKAS Orsolya – NÉMETH András (2022): A villamosenergia-piac működési modellje. In: FAZEKAS Orsolya: A magyar villamosenergia-szektor működése és szabályozása II., Budapest, ORAC, ISBN: 9789632585611, 95.o.

[16] A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET); A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: GET)

[17] FAZEKAS Orsolya – NÉMETH András (2022): A villamosenergia-piac működési modellje. In: FAZEKAS Orsolya: A magyar villamosenergia-szektor működése és szabályozása II., Budapest, ORAC, ISBN: 9789632585611, 101.o.

[18] Az energia tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény l

[19] Az energia tárgyú törvények, valamint azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CCVIII. törvény

[20] A Tanács 2003/96/EK irányelve (2003. október 27.) az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről

[21] A korábbi 93. cikknek a hatályos Európai Unió működéséről szóló szerződés 113. cikke felel meg.

[22] A Tanács 2003/96/EK irányelve (2003. október 27.) az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről, 1. cikke

[23] A Tanács 2003/96/EK irányelve (2003. október 27.) az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről, 2. cikke

[24] A Tanács 2003/96/EK irányelve (2003. október 27.) az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről, 4. cikk (1) bekezdése

[25] A Tanács (EU) 2022/1854 rendelete (2022. október 6.) a magas energiaárak kezelését célzó vészhelyzeti beavatkozásról

[26] A Tanács (EU) 2022/1854 rendelete (2022. október 6.) a magas energiaárak kezelését célzó vészhelyzeti beavatkozásról 6. cikk (1) bekezdése

[27] A Tanács (EU) 2022/1854 rendelete (2022. október 6.) a magas energiaárak kezelését célzó vészhelyzeti beavatkozásról 10. cikk (1) bekezdése

[28] NAGY Zoltán (2013): Az energiaszektor adó- és díjpolitikája. Gazdaság és jog. ISSN: 1217-2464., 22. o.

[29] NAGY Zoltán (2013): Az energiaszektor adó- és díjpolitikája. Gazdaság és jog. ISSN: 1217-2464., 22-23. o.

[30]A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény 4.§ (1)

[31] Kötelező átvételi tarifa.

[32] Megújuló támogatási rendszer.

[33] 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet

[34] BORÓK Tímea (2022): Az energiaszektor extraprofitadói 2022-ben és 2023-ban. Számvitel, Adó, Könyvvizsgálat. 14. o. ISSN: 1419-6956., 14.o.

[35] BORÓK Tímea (2022): Az energiaszektor extraprofitadói 2022-ben és 2023-ban. Számvitel, Adó, Könyvvizsgálat. 14. o. ISSN: 1419-6956., 14.o.

[36] BORÓK Tímea (2022): Az energiaszektor extraprofitadói 2022-ben és 2023-ban. Számvitel, Adó, Könyvvizsgálat. 14. o. ISSN: 1419-6956., 15. o.

[37] BORÓK Tímea (2022): Az energiaszektor extraprofitadói 2022-ben és 2023-ban. Számvitel, Adó, Könyvvizsgálat. 14. o. ISSN: 1419-6956., 15. o.

[38] BERKE Barna – PAPP Mónika (2018): Az Európai Unió gazdasági joga II., ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, ISBN: 978 963 312 165 8, 224.o.

[39] Az Európai Unió működéséről szóló szerződés, 107-109. cikkek

[40] Marta Villar EZCURRA: Energy Taxation and State Aid Law. In: Isabelle RICHELLE – Wolfgang SCHÖN – Edoardo TRAVERSA (2016): State Aid Law and Business Taxation, Springer-Verlag Berlin Heidelberg, ISBN: 978-3-662-53055-9, 200.o.

[41] A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes válságkezelési keret a gazdaságnak Oroszország Ukrajna elleni agresszióját követő támogatása céljából (2022/C 131 I/01), 52. bekezdés f) pontja

[42] 1335/2022. (VII.15.) Korm.határozat az energia-veszélyhelyzettel összefüggő egyes szükségszerű intézkedések megtételéről

[43] 2013. évi LIV. törvény a rezsicsökkentések végrehajtásáról

[44] 197/2022. (VI.4.) Kormányrendelet

[45] http://www.geopolitika.hu/hu/2019/04/05/az-egy-ovezet-egy-ut-az-europai-unio-szemszogebol-kihivas-vagy-lehetoseg/ (Utolsó letöltés dátuma: 2023. 05.19.)

[46] HORVÁTH Levente (2022): A kínai geopolitikai gondolkodás. Egy övezet, egy út kínai szemszögből, Budapest, Pallas Athéné Könyvkiadó, ISBN: 9789635731244, 170-171.o.

[47] HORVÁTH Levente (2022): A kínai geopolitikai gondolkodás. Egy övezet, egy út kínai szemszögből, Budapest, Pallas Athéné Könyvkiadó, ISBN: 9789635731244, 172.o.

[48] Központi Statisztikai Hivatal Szállítás és közlekedés, Központi Statisztikai Hivatal (ksh.hu)

[49]  Az általános forgalmi adóról (Áfa.) szóló 2007. évi CXXVII. törvény 93.§ (1) bekezdés lb) pontja

[50] A jövedéki adóról (JÖT) szóló 2016. évi LXVIII. törvény 112.§ (1) bekezdés b) pont

[51] A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 8.§

[52] A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 40/A.§ (1) bekezdése

[53] Áfa. törvény 93.§ (1) bekezdésének m) pontja

[54] A kedvezmény legfontosabb szabályait a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao tv.] 22/E. §-a, az igénybevétel részletszabályait a 176/2017. (VII.4.) Korm. rendelet tartalmazza.

[55] A hazai közúti fuvarozói vállalkozások versenyképességének javítását célzó egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 96/2023. (III. 29.) Kormány rendelet

[56] A munkába járás címén adható költségtérítés egyes szabályainak veszélyhelyzetben történő alkalmazásáról szóló 16/2023. (I. 27.) Kormányrendelet

__________________________________________________________

Az írás a szerzők véleményét tartalmazza, és nem értelmezhető a TK hivatalos állásfoglalásaként.