Papp Mónika- Az Európai Bizottság 2016. május 19-én közzétette az állami támogatás fogalmáról szóló közleményét.
- A nem kötelező közlemény összegzi az EUMSZ állami támogatási tilalom tényállási elemeire vonatkozó állandó bírói jogértelmezést és bizottsági joggyakorlatot.
Az Európai Bizottság 2016. május 19-én közzétette az állami támogatás fogalmáról szóló közleményét. A nem kötelező közlemény összegzi az EUMSZ állami támogatási tilalom tényállási elemeire vonatkozó állandó bírói jogértelmezést és bizottsági joggyakorlatot.
A közlemény tervezetét még 2014 elején fogadta el a Bizottság a állami támogatási jog 2012-ben megindított modernizációja keretei között és széleskörű konzultációra bocsátotta. A tervezetre számos észrevételt kapott kormányzati és társadalmi szervezetektől is, azonban annak véglegesítése a Bizottság lejáró mandátuma következtében késett. A Bizottság versenypolitikáért felelős új biztosa Margrethe Vestager beiktatása után nem sokkal úgy nyilatkozott, hogy a közlemény túlságosan fontos ahhoz, hogy rövid határidővel elfogadják és ezért annak megfontolására további időt kért.
A dokumentum elfogadását az is késleltethette, hogy időközben számos olyan európai bírósági eljárás zajlott, mely a közlemény tartalmát is meghatározza. Az sem lehet véletlen, hogy a közzétételére két héttel az után került sor, hogy az Európai Bíróság Törvényszéke a német megújuló energiaforrásokról szóló törvény alapján nyújtott támogatásokat állami forrásból nyújtott, az államnak betudható támogatásnak minősítette. A bírói esetjog 2014 és 2016 között számos más ügyben is pontosítást vagy új jogértelmezést alakított ki a 107. cikk (1) bekezdésének pontos értelmét elemezve [lásd például a 2014. decemberi T-251/11. sz. Ausztria kontra Bizottság, a 2014. novemberi T-399/11. sz. Banco Santander vagy a 2015. januári C-518/13.sz. Eventech ítéleteket.]
Az elfogadott közel 70 oldalas dokumentum a következő struktúrában részletesen tárgyalja az állam piaci beavatkozásának legkeményebb korlátját jelentő támogatási tilalmat:..
A rövid bevezető utáni második fejezet a gazdasági tevékenység funkcionális fogalmát ismerteti, hogy behatárolható legyen a vállalkozásoknak nyújtott támogatás fogalma. Az eléggé általános következtetéseket a Bizottság már az antitröszt szabályok alkalmazásánál is összefoglalta, valamint a közszolgáltatások ellentételezését szolgáló támogatásokra vonatkozó soft lawnak is részét képezik.
A harmadik fejezet az államnak betudható, állami források transzferével járó támogatásokat elemzi, igen didaktikusan, egy fejezetbe rendezve. Mivel az állami forrástranszfer már sokszor nem közpénz allokációjával valósul meg, hanem magánforrások felett gyakorolt állami meghatározó befolyással, ezért a közlemény külön alrészt szentelt e kérdéskörnek.
A negyedik fejezet hosszan (de a gyakorló jogászok és közgazdászok számára talán nem elég hosszan) elemzi az előny, a támogatás tényállási elemét, és ezen belül a piacgazdasági szereplő elvét.
Az ötödik fejezet a szelektivitást járja körül, annak de jure és de facto tárgyi és földrajzi oldalait is részletezve, valamint külön alfejezetben dolgozta fel a Bizottság az adóintézkedésekben megnyilvánuló támogatásokat is.
A hatodik rész tárgya a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolása, valamint a versenykorlátozás, mint tényállási elemek.
A hetedik, speciális fejezetben a Bizottság az infrastruktúra fejlesztőknek, működtetőknek és felhasználóknak nyújtott támogatásokról ír.
A közlemény jelenleg kizárólag angol nyelven érhető el, de fordítása a hivatalos nyelvekre már zajlik.
E közlemény referenciapontként szolgálhat a jövőben minden állami döntéshozó, befektető, jogász és adótanácsadó számára, még akkor is, ha a Bíróságot nem köti a közlemény és jogértelmezésével attól eltérhet.
_____________________________________________________________
Forrás: MTA TK Lendület-HPOPs Kutatócsoport blogoldala
Az írás a szerző véleményét tartalmazza és semmiképp nem értelmezhető az MTA TK hivatalos állásfoglalásaként.