jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

A Bizottság közleménye az állami támogatás fogalmáról

2016. június 09. 9:15
Papp Mónika
MTA TK Lendület-HPOPs Kutatócsoport
  • Az Európai Bizottság 2016. május 19-én közzétette az állami támogatás fogalmáról szóló közleményét.
  • A nem kötelező közlemény összegzi az EUMSZ állami támogatási tilalom tényállási elemeire vonatkozó állandó bírói jogértelmezést és bizottsági joggyakorlatot.

Az Európai Bizottság 2016. május 19-én közzétette az állami támogatás fogalmáról szóló közleményét. A nem kötelező közlemény összegzi az EUMSZ állami támogatási tilalom tényállási elemeire vonatkozó állandó bírói jogértelmezést és bizottsági joggyakorlatot.

A közlemény tervezetét még 2014 elején fogadta el a Bizottság a állami támogatási jog 2012-ben megindított modernizációja keretei között és széleskörű konzultációra bocsátotta. A tervezetre számos észrevételt kapott kormányzati és társadalmi szervezetektől is, azonban annak véglegesítése a Bizottság lejáró mandátuma következtében késett. A Bizottság versenypolitikáért felelős új biztosa Margrethe Vestager beiktatása után nem sokkal úgy nyilatkozott, hogy a közlemény túlságosan fontos ahhoz, hogy rövid határidővel elfogadják és ezért annak megfontolására további időt kért.

A dokumentum elfogadását az is késleltethette, hogy időközben számos olyan európai bírósági eljárás zajlott, mely a közlemény tartalmát is meghatározza. Az sem lehet véletlen, hogy a közzétételére két héttel az után került sor, hogy az Európai Bíróság Törvényszéke a német megújuló energiaforrásokról szóló törvény alapján nyújtott támogatásokat állami forrásból nyújtott, az államnak betudható támogatásnak minősítette. A bírói esetjog 2014 és 2016 között számos más ügyben is pontosítást vagy új jogértelmezést alakított ki a 107. cikk (1) bekezdésének pontos értelmét elemezve [lásd például a 2014. decemberi T-251/11. sz. Ausztria kontra Bizottság, a 2014. novemberi T-399/11. sz. Banco Santander vagy a 2015. januári C-518/13.sz. Eventech ítéleteket.]

Az elfogadott közel 70 oldalas dokumentum a következő struktúrában részletesen tárgyalja az állam piaci beavatkozásának legkeményebb korlátját jelentő támogatási tilalmat:..

A rövid bevezető utáni második fejezet a gazdasági tevékenység funkcionális fogalmát ismerteti, hogy behatárolható legyen a vállalkozásoknak nyújtott támogatás fogalma. Az eléggé általános következtetéseket a Bizottság már az antitröszt szabályok alkalmazásánál is összefoglalta, valamint a közszolgáltatások ellentételezését szolgáló támogatásokra vonatkozó soft lawnak is részét képezik.

A harmadik fejezet az államnak betudható, állami források transzferével járó támogatásokat elemzi, igen didaktikusan, egy fejezetbe rendezve. Mivel az állami forrástranszfer már sokszor nem közpénz allokációjával valósul meg, hanem magánforrások felett gyakorolt állami meghatározó befolyással, ezért a közlemény külön alrészt szentelt e kérdéskörnek.

A negyedik fejezet hosszan (de a gyakorló jogászok és közgazdászok számára talán nem elég hosszan) elemzi az előny, a támogatás tényállási elemét, és ezen belül a piacgazdasági szereplő elvét.

Az ötödik fejezet a szelektivitást járja körül, annak de jure és de facto tárgyi és földrajzi oldalait is részletezve, valamint külön alfejezetben dolgozta fel a Bizottság az adóintézkedésekben megnyilvánuló támogatásokat is.

A hatodik rész tárgya a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolása, valamint a versenykorlátozás, mint tényállási elemek.

A hetedik, speciális fejezetben a Bizottság az infrastruktúra fejlesztőknek, működtetőknek és felhasználóknak nyújtott támogatásokról ír.

A közlemény jelenleg kizárólag angol nyelven érhető el, de fordítása a hivatalos nyelvekre már zajlik.

E közlemény referenciapontként szolgálhat a jövőben minden állami döntéshozó, befektető, jogász és adótanácsadó számára, még akkor is, ha a Bíróságot nem köti a közlemény és jogértelmezésével attól eltérhet. 

 

_____________________________________________________________

Forrás: MTA TK Lendület-HPOPs Kutatócsoport blogoldala

 Az írás a szerző véleményét tartalmazza és semmiképp nem értelmezhető az MTA TK hivatalos állásfoglalásaként.

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip diszkrimináció európai központi bank fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság belső piac alkotmánybíróság európai parlament előzetes döntéshozatali eljárás gazdasági és monetáris unió demokrácia kúria állami támogatás jogegységi határozat versenyjog uniós értékek eu alapjogi charta szociális jog irányelvek átültetése euró kásler-ítélet eusz 7. cikke arányosság elve választás nemzeti érdek oroszország közös kereskedelempolitika european convention of human rights brexit fizetésképtelenségi rendelet nemzeti bíróságok ultra vires aktus német alkotmánybíróság kötelezettségszegési eljárás európai parlamenti választások európai bizottság elnöke adatvédelem wto bankunió magyarország energiapolitika devizakölcsön fogyatékosok jogai btk alkotmányjog fővárosi közgyűlés közös kül- és biztonságpolitika strasbourgi bíróság szankció ukrán válság migráció szolidaritás egységes piac russia ukraine crisis compliance fundamental rights eu sanctions bevándorlás európai integráció környezetvédelem fenntartható fejlődés menekültkérdés ceta polgári kezdeményezés trump nafta tpp ecthr prison conditions surrogacy human trafficking human rights közigazgatás panpsychism personhood syngamy environment civil törvény irányelvek legitimáció kikényszerítés szociális deficit letelepedés szabadsága kiskereskedelmi különadó központi bankok európai rendszere hatáskör-átruházás elsőbbség elve adatmegőrzési irányelv közerkölcs európai unió alapjogi ügynoksége magyar helsinki bizottság vesztegetés hálapénz vallásszabadság első alkotmánykiegészítés obamacare születésszabályozás hobby lobby büntetőjog jogos védelem áldozatvédelem külkapcsolatok hatáskörmegosztás tényleges életfogytiglan új btk. szabadságvesztés lojális együttműködés végrehajtás gazdasági szankciók állampolgárság nemzetközi magánjog családi jog öröklési jog uniós polgárság alapjogi charta személyek szabad mozgása európai jog európai emberi jogi egyezmény uniós jog sérthetetlensége uniós jog autonómiája infrastruktúrához való hozzáférés versenyképesség adózás gmo-szabályozás gmo-mentesség european neighbourhood policy ukraine uk report európai szomszédságpolitika brit jelentés excessive deficit exclusionarism protectionism national courts consumer protection single market retaliation hungary european court of justice autonomy of eu legal order inviolability of eu legal order european values article 7 teu rule of law democracy reklámadó verseny szabadsága halálbüntetés schuman-nyilatkozat alapító atyák juncker bizottság energiahatékonysági irányelv energiaunió eurasian economic union dcfta european central bank german constitutional court omt görögország pénzügyi válság államcsőd likviditás menekült fal dublin iii 1951-es genfi egyezmény strasbourgi esetjog európai bíróság elnöke lenaerts hatékony jogvédelem franciaország németország értékközösség érdekközösség ügynökprobléma közbeszerzés környezetvédelmi politika áruk szabad áramlása egészségvédelem ártatlanság vélelme törökország történelmi konfliktusok uniós válságkezelés európai tanács válság szíria lengyel alkotmánybíróság jogállamiság normakontroll eljárási alkotmányosság beruházásvédelem szabályozáshoz való jog jog és irodalom erdély konferencia law in literature law as literature lengyel alkotmánybíróság lengyelország jogállamiság-védelmi mechanizmus eu klímapolitika kvótakereskedelem kiotói jegyzőkönyv adójog európai politikai pártok; pártfinanszírozás európai politikai közösség politikai pártok kohéziós politika régió székelyföld mulhaupt ingatlanadó-követelés nyilvános meghallgatás kommunikáció datafication internet platformtársadalom adókövetelés fizetésképtelenségi eljárás sokszínű európa kisebbségek sokféleség fizetésképtelenség; jogharmonizáció; csődjog; többségi demokrácia; olaszország népszavazás common commercial policy egyenlő bánásmód emberi méltóság ebh szülő nők helyzete peschka jogelmélet parlament véleménynyilvánítás szabadsága média országgyűlés sajtószabadság muršić european court of human rights dajkaterhesség egyesült királyság közigazgatási perrendtartás általános közigazgatási rendtartás egyesülési jog velencei bizottság civil felsőoktatás lex ceu közjogtudomány zaklatás szegregáció

Archívum